Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-20 / 43. szám

Az olvasó kérdez a IsUvavidéiK. válaszol „A liszavidék“ ELINTÉZTE Köszönöm a szerkesztőség- | nek, hogy panaszom elintézést ♦ nyert. Megkaptam minden iá- ♦ randóságomat. ami a szülési ! szabadságomra járt. } Karsai Józsefivé f Kunszentmárton Izgalmas, kalandos, érdekes • • »... Csak ennyit mondhatun k elöljáróban a vasárnapi lapszámunkban kezdődő új folytatásos regényünk­ről. írója Méhes György romániai magyar író, a re­gény címe: Gyémántacél. Már előre is felhívjuk rá olvasóink figyelmét. a mm bqjbcds Nem kell félreér­teni, most nem Pálpusztai Tódorról írok, hanem a „pál­pusztai” sajtról. így nevezték el annak idején ezt az igen fi­nom sajtféleséget, amely ízéről és feltű­nő illatáról közis­mert. Nagyon kedvelem a .pálpusztai” sajtot és emiatt eddig igen sok kellemetlenségem volt. Egyidőben, ami­kor szorgalmasan, fiapról-napra fogyasz­tottam, kerültek az emberek. Egyszer például Békécsabán vettem három dara­bot és azzal a célzat­tal, hogy majd a vo­natban megeszem, a táskámba süllyesz­tettem. Felszálltam a vonatra, kedélyes em­berek közé ültem. Mellékesen megje­gyezve, nyár volt és 30 fokos hőség. Ki­bontottam a „pál­­pusztait” és jóízűen fogyasztottam. Az emberek remegő orr­­cimpával és íágra­­nyílt szemmel néztek rám, majd egyenként elszívárogtak. Ket­ten maradtak mind­össze, de ők sem so­káig. Muronynál már tel­jesen egyedül voltam a kupéban. Az álló* máson felszállt a vo­natra egy idősebb néni, és pont az én kocsimat választotta. Belépett, beleszagolt a levegőbe, istenká­romlást emlegetett és vészes sebességgel eltűnt. Eleinte nem tudtam, hogy miért van ez, de mire Szolnokra érkeztem, rájöttem, hogy a „pálpusztainak” kö­szönhettem kényel­mes utazásom. £gy más alkalom­mal, katona voltam éppen, vásá­roltam egy „pálpusz­­toit”. Irodám felé ha­ladva, találkoztam egyik szobatársam­mal, alii közölte ve­lem, hogy hívat az ,,ales”. A sajtot az ajtóból az íróasztalra dobtam, de nagy volt a lendület és a pál­pusztai az asztallapon keresztülcsiúszva, szé­kemen kötött ki. Míg távol voltam, század­parancsnokom, egy főhadnagy, bement az irodámba és engem keresett. Azt mondták neki, hogy rögtön jö­vök, erre ő azt mond­ta. hogy megvár, és letilt a székemre. A sajt szétlapult és ügyesen odaragadt parancsnokom ülepé­­re. Visszaérkeztem az irodámba, parancsno­kom közölte velem, hogy megyünk az „aleshez”, szedjem össze a létszámkimu­tatást. Én megtettem óí teljesen elfelejt­keztem a sajtról. Az „ales” már várt bennü.jket és mikor beléptünk az irodájá­ba, „éreztem”, hogy itt ma botrány lesz. A helyzet az volt, hogy udvariasan elő­reengedtem parancs, nokomat és mögötte haladva, „kiszúrtam” a sajtot. Az ales hall­gatta a jelentést, köz­ben gyanúsan mére­gette a főhadnagyot. A jelentéstétel befe­jezése után, az „ales” még visszahívta, szú­rósan nézett rá és a következőket mondta: — Idefigyeljen Ko­vács! Ha ennyire bűz­lik a lába, menjen el a gyengélkedőre és kérjen formaiint. Adok magának egy hét szabadságot és hozza rendbe a lábát! Szegény Kovács nem tudta mire vél­ni a dolgot, csak ami­kor figyelmeztettem a folyosón, hogy pál­pusztai van a fene­kén, értett meg_ min­dent. Engem még az­nap egy másik szá­zadhoz helyeztek át. T-J át így van ez, 1 1 kérem. Engem még sohasem értettek meg. Engem mindig üldöztek és üldöznek is. Valamelyik nap vidékre indultam, táskámban egy „pál­pusztai val”. Mivel nem volt időm, igy az autóban ettem meg.; Kollegáim megállítat­ták a kocsit, kiszáll­tak belőle és megvár­ták, míg megeszem; Azután kinyitották a kocsi összes ajtaját és kiszellőztették. Egyszer ajánlottan* az egyik barátomnak, hogy egyen meg egyet Sok vita után sikerült őt meggyőz^ nőm, megvásárolta és hazavitte. Mint ké­sőbb hallottam, az ud­varon fogyasztotta el, mert a felesége ki­rúgta a lakásból, a pálpusztaival együtt. Az eset után, amikor telefonon megkérdez, tem tőle, hogy ízletfc-e, azt válaszolta: — Nagyon jó volt, csak az illat, csak azt tudnám feledni! — himer — IZZÓ FEKETE NÉGYSZÖGEK...- Egy szemtanú Port Said haláltusájáról -Szeretném a kárpitos szak­mát kitanulni, de mivel erre Karcagon nincs lehetőség, arra kérek választ a szer­kesztőségtől, hogy Szolnokon valamelyik KTSz-ben alkal­maznának-e? Azért kérem a segítségüket, mivel ily mesz­­sziral nem tudok beutazni bizonytalanra. Mátyus Sándor, Karcag. A Kisipari Termelő Szö­vetkezetnél jelenleg nem szerződtetnek ipari tanuló­kat. Az volna a helyes, ha egy napot rászánna és a szolnoki magánkisiparos kár­pitosoknál próbálna elhelyez­kedni. • A jászladányi Földműves­­szövetkezeti ItalboJibain olyan bort mérnek, ami sze­rintem nem látott szőlőtőkét. Jó lenne, ha az illetékesek megvizsgálnák a bor minő-N. J., Jászladány. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség dolgozói a hely­színen megvizsgálják a pa­naszt. • A január 5-i számban kö­zölték a 10. sz. törvényerejű rendeletet. Szeretnék választ kapni arra, hogy a haszon­­bérlet lejárta után visszakö­vetelhetem-e magánúton föl­demet, vagy bírósághoz kell fordulnom. Közöljék velem azt to, hogy földem haszon­­bérletét milyen úton-módon kell felmondani. N. J., Jászfcisér. Érdeklődésére közöljük, hogy a haszonbér lejárta után visszakövetelheti föld­jét, ha tagja a termelőszövet­kezetnek. Addig is, ha nem dolgozik, a szövetkezetben megilleti a haszonbér. • Azzal a kéréssel fordulok a szerkesztőséghez, adjanak bővebb felvilágosítást, ho­gyan kaphatok házépítési kölcsönt. Nagy Mihály, Jászkisér. Minden bérből és fizetésből Hő azcm dolgozó igényelhet házépítési kölcsönt, akinek házhelye, építési engedélye, háztervrajza és az építési költségvetésben leírt összeg 25 százaléka készpénzben, vagy építőanyagban meg­van. Az OTP járási, vagy megyei fiókjánál kell köl­csönkérő lapot igényelni s a községi tanácsnál láttamoz­tatni. • Szeretném kitanulni a gép­kocsivezetői szakmát. Kérem a szerkesztőséget, közölje ve­lem, hol nyerhetnék kikép­zést Mészáros József, Tomajmonostora. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Avtóműszaki Tanintézetéhez forduljon ké­résével. Cím: Budapest, Ba­­ross-utca 72. • A Tisza vidékben és a Sza­bad Földben is hírt adtak arról, hogy a rádióhoz szüksé­ges anód és fűtőtelepekből külföldiről is hozunk be a hiányok pótlására. Sajnos az a helyzet vidéken, hogy az üzletekben nem lehet kapni, viszont a piacokon feketén árusítják. Horváth Ernő, Karcag, Gajdos Sándomé, Tiszajenő. Szerkesztőségünk eljárt a Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalatnál, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy nem rendelkezünk elegendő anóddal. Az eloszlásnál figye­lembe veszik, hogy főleg azok a községek kapjanak, ahol nincs villany. (Ez úton is felhívjuk a Megyei Keres­kedelmi Felügyelőséget és a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályát a fokozott ellenőr­zésre. — A szerk. • A kumhegyesi Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet ala­pító tagja voltam; Négy és félhold földemmel léptem be a szövetkezetbe. 66 éves vá­gyók, s mint munkaképte­len, a szövetkezettől szociá­lis juttatást kaptam. Az ok­­lóberi események miatt szö­vetkezetünk több csoportra tagozódott, most már az öre­gekkel nem törődnek. Sze­retném arra kérni a szer­kesztőséget, adjon felvilágo­sítást, hogy a hozzám ha­sonló munkaképtelenek mi­ből éljünk. Szűcs Péter, Kunhegyes. Felvettük a kapcsolatot a Megyei Tanács Mezőgazda­­sági Igazgatóságával. Azt ja-r vasalják az elvtársak, hogy Szűcs bácsi vegye fel a kap­csolatot a tsz vezetőségével, egyezzen meg velük, hogy vagy a négy és fél hold föl­det adják ki, vagy pedig fizessenek haszonbért, vagy földjáradékot. Ha ezt nem teszik, forduljon bizalommal a Járási Tanács Mezőgazda­­sági. Csoportjához ott elin­tézik panaszát. * A surján! Kossuth Terme­lőszövetkezet 1955-ben be-* tagosította földemet. A ter­melőszövetkezet 1956-ban fel­oszlott. Földem helyett kap­tam csereigatlant. A házain azonban a régi földemen van. Itt nem tudják megmondani sehol, hogy igényt tartha­tok-e a régi betagosított föl­demre. Gulyás Ferenc, Surján. Az Elnöki Tanács 1957. 9—10—11. számú rendelete értelmében február 28-ig kell bejelenteni az illetékes taná­csoknál a földügyekkel kap­csolatos panaszokat. Azt kér­jük olvasónktól, hogy keresse fél a törökszentmiklósi Vá­rosi Tanács Mezőgazdasági Csoportját, ott mondja írás­ba panaszát. • Dékány Illés kengyeli olva­sónktól ugyancsak azt kér­jük, hogy február 28-lg te­gyen panaszt a kengyeli köz­ségi tanácsnál a fenti szá­mú rendelet értelmében. Pa­naszának orvoslására eddig van mód. « A Tiszavidékből már több­ször olvastam, hogy segítsé­get nyújt a hozzáfordulók­nak. Szeretnék megismer­kedni a repülés titkával, nem tudom, hogy ez hogyan, tehetséges. Ha erre nincs mód, akkor az önkéntes Honvédelmi Szövetségben a gépkocsivezetői szakmát sa­játítanám el. Domány János, Tiszaderzs. Közöljük kedves olvasónk­kal, hogy a szolnoki Repülő Szövetségben megtanulhatja a repülés technikáját. Ehhez az szükséges, hogy orvosi vizsgán átessen és vasárnak ponkérvt, ha a 16. életévét betöltötte, bejárjon Szolnok­ra és szervezeti életet éljen. A Szövetség minden munká­jából ki kell vennie részit, ha jól tamil, már az első év­ben repülhet. Tiszafüreden a közeljövőben indul gépkocsi­­vezetői tanfolyam s ott is tanulhat. Ez ügyben keresse meg a községi tanácselnök elvtársat. A HÚZÁS utáni napon, amikor reggel az újság meg­érkezik az üzembe, a legtöbb ember azonnal, móhon neki­esik. Balkezében tartja az évek óta tárcájában hurcolt listát, amelyben családi ház, balatoni nyaraló, Pannónia motorkerékpár, 3000 forintos rádió (újabban televízió is), új cipő, „apámnak egy pár jó csizma”, „anyámnak vagy 30 méter fehémeművászon, mert a régi már.. ”, „beteg vé­nemnek, aki nem SZTK-tag, kéthetes szoboszlói kúra”, s még tudja ég, mi minden la­pul titkos remények alakjá­­jában — jobbkezének mutató­ujjával pedig végigböki a számoszlopokat. Valaki — miután végig sil­­labizálta müszakkezdés előtt a műhely sarkában — felkiált azzal a kitörő örömmel, ami­vel a lakatlan szigetre sodort hajótörött több hónap után felfedez egy hajót: — Gyerekek! Idenézzetek! Nyertem! Kihúzták a számo­mat ötvenezer forinttal. Jaj, ez nem is lehet igaz! De igen, itt van! Nézzétek! Olvassá­tok — és lobogtatja kezében az újságot, mint a katona a bevett vár fokán a győztes zászlót; ; , Mindenki hozzárohan, nézik az újságot, ölelik, a legköze­lebbi barátok még meg is csókolják, úgy ahogy a váló-BÉREK------------ « A nap kél 6.43 h-kor, nyugszik 17.14 h-kor. A hold kél: — h-kor, nyugszik 9'22 h-kor, — A Szolnoki Papír és író­szer Boltban még mindig nagy keletje van az álarcok­nak. Felnőttek és iskolások egyforma izgalommal válo­gatják, vajon melyikkel nyer­nék meg az első díjat. — A Kunmadarasi Állami Gazdaságban a gépjavítá­sokkal 90 százalékban végez­tek. A kijavított gépek vár­ják a tavaszt. Tavaszi vető­magból eddig a szükséges mennyiség felét kitisztítot­ták. •— Kezdődik a jó idő. Sok ballomkabáitot visznek tisztí­­tatni a Patyolathoz. A válla­lat 3 hét alatt vállalja a ru­hák tisztítását. — Ez évben január 21-én 12 taggal alakult meg Mező­túron a Szebb Élet Tsz. Az­óta is sokan kérték felvételü­ket a szövetkezetbe a régi „Petőfi“1 tagjai közül. Jelen­leg 31-en vannak, hárman olyanok, akik most léptek először a közös gazdálkodás útjára. — Deszken és Vásárhelyen egy-egy artézikét fúrását fe­jezte be a Szentesi Vízmű­építő ég Kútkarbantartó Vál­lalat. A deszka kút percen­ként 430 liter vizet ad. A község lakossága társadalmi munkában készíti el a közki­folyók árkait. — Az elmúlt év végén csehszlovák filmalkotók utaz­tak Vietnamba. Utazásuk célja tapasztalatcsere a viet­nami filmművészekkel. Ott tartózkodásuk alatt néhány rövid színes filmet forgatnak. — Teljes ütemben folyik a Zalaszentgróti Állami Gazda­ságban a gyümölcsfák ápolá­sa. — A korai felmelegedés szükségessé teszi e munkák gyorsabb ütemű végzését. — 8000 hold — belvíz alatt. Az utóbbi napok gyakori eső­zései miatt a talaj sokhelyütt nem győzte magába fogadni a csapadékot. Szolnok, Békés, C'songrád és Fejér megye egyes vidékem összesen mint­egy 8000 hold — jórészt lét és legelő került víz alá. A szivattyútelepek naponta 3 millió köbméter vizet szívnak le a földekről, — A Szolnoki Földműves­szövetkezet Halászcsárdája ma estére igen kedves vendé­get hívott meg, hogy kelle­mes szórakozást biztosítson Szólnok város dolgozóinak. — Ezen a napom este 6 órakor örömmel üdvözlik körükben Gena Pruss lengyel operett előadóművésznőt. •— 14 fővel méhészeti szak­csoport alakult Jászalsószemit­­györgyön. A működési enge­délyt már megkapták a járási tanácstól. A szakcsoport elő­reláthatólag 180—200 méh­családdal gazdálkodik majd. — Tabányi Mihály és szó­listái február 25-én műsoros estet tartanak a Szolnoki Szigligeti Színházban. gatott játékosok szokták, mi­kor — például Moszkvában — berúgták a győztes gólt egy nehéz meccsen.,. A JÓ HÍR is szárnyon jár s percek alatt végigfut az egész gyáron: Szerencsés János vas­esztergályos ötvenezer forin­tot nyert. S már be is lép a forgácsoló műhelybe a vállalat igazgató­­tója, s nyomában az osztály­­vezetők. Határozott léptekkel, de mégis némileg megilletőd­­ve vonulnak az embergyűrű Icözepén álló, még mindig gyöngyöző homlokát törlő szaki felé, mint Feszthy Ár­pád „Magyarok bejövetele” című híres körképén, a lován büszlcén ülő Árpád fejedelem elé a meghódított Duna— Tisza völgyi őslaltók küldött­ségei . . ; Az igazgató már reggel hat­kor otthon végigstrigulázta a listát, de ezúttal nem volt szerencséje. A kör tisztelet­tudóan szétnyílik és ő szól: — Jóreggelt, elvtársak! Kedves Szerencsés elvtárs! örömtől dobogó szívvel kö­szöntőm önt a nap nagy al­kalmából. Végre mégis ránk, illetve önre mosolygott a sze­rencse istenasszonya, Mielőtt idejöttem — Ifiú levelezőink Írják LEGKEDVESEBB TANTÁRGYAM Az orosz nyelv volt a leg­kedvesebb tantárgyam. Most már nem tanuljuk, így a számtant választottam. Sza­bad időmben sokat szólít am olvasni. Például most az Ifjú Gárda c. könyvet olvasom. A verseket is nagyon szere­tem. György Szerén, Nagykörű. SZERETEK ISKOLÁBA JÁRNI Most VII. osztályos vagyok. Félévkor általános négyesem volt, év végére szeretném ötösre kijavítani — Nagyon nehéz tantárgyak vannak és ezért sokat kell tanulnom. De mégis akad szabad időm, ilyenkor kézimunkázok, olva­sok és sokat segítek édes­anyámnak a háztartásiban kishúgammal együtt, aki most jár I. osztályba. Tukarcs Anna, Tiszaibő. folytatja a vállalat vezetője — megnéztem a munkaügyi osztályon, hogy áll az elvtárs szabadsága. Sajnos, már mind kivette a fizetett szabadságot, de sebaj, erre a rendkívüli al­kalomra adok önnek négy nap fizetésnélküli szabadsá­got, hadd legyen teljes az öröme... A vezetőség lelkes kézrázá­sok után elvonul, de a szakik még spontán tovább ünnepük Szerencsés Jánost. Gyuri bá­csi, a portás nemcsak meg­öleli, de két cuppanós csókot is nyom Szerencsés arcára: — Megérdemlőd, Jancsi­kám! Jobb helyre nem is jö­hetett volna az a sok pénz. öt gyereked van, sok minden kell azoknak. SZERENCSÉS János pedig ziháló mellel fut a postára, megy a távirat Mezőtúrra az asszonynak. A sarkon meg­veszi az összes napilapokat. Újra^ meg újra végignézi a nyerőszámot. Az ő számát, s szeme ragyog a bűvös igétől: 50 000 forintot nyert egyen­kénti húzással. Már látja ma­gát és feleségét az állami áruházban, amint a két na­gyobb fiúval próbálják a szép kabátot, cinét, sapkát, no meg a két új aktatás::nt. A Közel -Keleten véget ért a harc. A fegyverek el­némultak. A világ fellélegzik. De a rombadöntött városok felett még ott terjeng a füst. Üreskezű emberek állnak ott­honuk romjai előtt. Sokáig tart, amig minden újra fel­épül. Port Said is egyike ezeknek a lerombolt városoknak. Itt a fegyverszünetet megelőző utolsó óráig folyt a harc. íme egy szemtanú, egy amerikai újságíró beszámolója. Repülő­gépről nézte Port Said pusz­tulását. Három füstgomba, amely 500 méter magasságig tör a de­rült ég felé, jelzi Port Said halálküzdelmét. — Miközben írok, közvetlenül a város fe­lett repülök el. Látom, ahogy ott lent a brit tengerészet ro­hamcsapatai, amelyek reggel szálltak partra, elkeseredett harcot vívnak minden egyes házért az egyiptomi védőkkel. mert eddig csak madzaggal kötötték át könyvüket és úgy jártak iskolába. A gyerekek és az asszony az elsők... Meg az a 400 négyszögölnyi kis kert a szomszédban... Milyen jól lesz, jövőre már ott megterem a kukorica és Mariskának nem kell többet menni... Kitervelt mindent szépen János szaki. Munkájában, életében min­denkor alapos ember volt. Precíz, pontos, nem úgy, mint az Országos Takarékpénztár, amely a közelmltban egymás­után kétszer országot elké­pesztő „helyreigazítást” adott közre a sajtóban, az MTI út­ján ... NEM IS dühítjük az olva­sót azzal, hogy mi volt ebben a helyreigazításban, ügy is tudja mindenki. A gyorslisták végén szokták jelezni, hogy az esetleges sajtóhibákért nem vállalnak felelősséget, de ebben a két helyreigazításban előfordult az a példátlan eset, hogy tucatnyi nagy, 50 ezres, 10 ezres nyereménnyel kapcsolatban írják: partion, tévedtünk, nem ön a boldog nyerő. Megjegyzés: A fend cikket min­den célzás nélkül, csupán csak okulás képpen közöljük. Remél­jük, hogy a rövidesen sorrake­­rülö LOTTO-huzások alkalmával nem kerül sor ilyen helyreigazi­­(ásókra, Szerk, , A rohamcsónakok erősítés* sei sietnek a part felé. Fél órával ezelőtt törtek be a po­rosba. Mig a külváros felett körö­zünk, megriadt egyiptomiak ezreit láttam az El-Manzala csatorna mentén menekülni — asszonyokat csecsemőkkel karjukon, férfiakat, akik — gyerekeket vonszoltak maguk mögött, idős embereket lobo­­gó ruhában. Mindannyian ki* felé igyekeztek a pusztuló vá­rosból. Egészen alacsonyan szálltunk el felettük, de ész­re sem vettek bennünket, — Annyira meg voltak riadvat hogy se nem láttak, se nem halottak, csak rohantak elő­re. Láttam, ahogy a kis csóna­kokba tülekedtek, —százával akartak beszállni egy-egy csó­nakba, amelyben pedig csak néhány tucat ember számára volt férőhely. Egyeseket a viz­­belöktek. Mások, akik szeren­csésen bekerültek a csónakok­ba, úgy láttam, igyekeztek másokat visszalökdösni, mert a túlzsúfolt csónakokat az el­­merülés veszélye fenyegette. Az inváziós flotta felett is elrepültünk. A viharzó tenge­ren úgy festettek az elszórt hajók, mint kékes-fehér ab­roszra dobott vasforgácsok. —­­Nagy szürke hadihajók tucat­jait láttam, csatahajókat, fre­gattokat . i ; Szinte elállt a szivverésemt amikor először feltűnt előt­tem a halott Port Said. Há­rom nagy tűzfészket láttamt Ahol az olajfinomítók égtek# fekete volt a füst. A lobogó lángok látványa borzalmast de ijesztően szép is volt. Mo­hón emésztették fel a modern házakat. Egészen alacsonyan szálltunk el a parthoz közeli terület felett. Egyetlen jele annak, hogy itt valamikor emberek laktak: a sok izzót fekete négyszög. A házakból kő kövön nem maradt “ (A „Frankfurter Rundschau') cikke) * lMavuß%i-> 1957; február 20. Amikor az OTP belyrelgazit FEBRUÄR 20 Szerda Aladár

Next

/
Oldalképek
Tartalom