Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-20 / 43. szám
Köszönet a magyar bányászoknak Amint visszatér az élet a rendes kerékvágásba, egyre ritkábban gondolunk vissza azokra a nehéz napokra, amikor az ország szeme a bányászok munkáját, erőfeszítéseit figyelte. Amikor otthon a szenespincében a rohamosan fogyó tüzelőt láttuk, amikor az üzemben termelésünk, a további munka lehetőségeiről beszéltünk, alapvető kérdés volt a szén. az energia ellátás biztosítása. Reménykedtünk: meleg lakájokban pihenhetünk, fokozhatjuk a gyártást, nem kerül sor tömeges elbocsátásokra, hosszú hónapos kényszerpihenőkre, ha a bányászok elég szenet adnak az országnak, ha szívükön viselik több százezer munkástestvérük sorsát, bíztunk a magyar bányászok józanságában, bár az ellenforradalom bujkáló alakjai igyekeztek a bányászokba vetett bizalmunkat megrendíteni. A bányászvidékeken lezajló zavargásokról. újabb sztrájkokról költöttek rémmeséket, hogy a munkagépek elhagyására, a munka beszüntetésére uszítsák a dolgozókat. A bányászok azonban keresztülhúzták piszkos szándékaikat. Az ellenforradalom kifelejtette számításaiból a bányászok hazaszeretetét, kötelességérzetét, hűségét a néphez, a munkásosztályhoz. Minden nap több szenet adtak és adnak, ma már rendszeresen 60 000 tonna fölé emelték napi teljesítményüket. Hozzánk Is érkezik —szénnel megrakott vagonok formájában. — kézzelfogható bizonyítéka a bányászok erőfeszítéseinek, derekas munkájának. Fűtenek a kazánok, melegek a munkahelyek, van energiánk, — dolgoznak gépeink. Elegendő gőz áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a bőrtalpak pótlására, a hazai cipőgyárak részére is gyárthassunk forma- és mikropórusos talpat, sarkat. A mi termelésünk is elérte, sőt egyes napokon túlhaladta az október 23-a előtti szintet, kevesebb létszámmal, eggyel kevesebb műhellyel. Gyártjuk bányászainknak is a vájárcsizmát, szeretnénk a bá nyakat elegendő mennyiségű, jóminőségű vájárcsizmával ellátni. Mindez lehetetlen lett volna, ha a bányászoktól nem kapunk szenet, ha nincs energiánk, amely szintén a bányák mélyéből kapja fűtőanyagát. Köszönet érte, bányásztestvéreink! Fogadjátok a Tisza Cipőgyár valamennyi becsületes dolgozójának szívből jővő köszönetét, őszinte megbecsülését. Legyetek továbbra Is a haza, a munkásosztály, az egész magyar nép hűséges katonái. Nem feledjük el, hogy a nehéz napokban becsülettel megálltátok a helyeteket és hózzájárnltatok az ország vérkeringésének a megindításához, a gazdasági élet, a rend, a nyugalom helyreállításához. A Tisza Cipőgyár dolgozói 1956-ban 50000 termelővel állt szerződéses viszonyban a Cukorgyár Az elmúlt héten utoljára élesztették fel a tüzet a szolnoki Cukorgyár kazánjaiban, hogy majd csak az év utolsó negyedében, az új gyártási évad kezdetén gyújtsanak be ismét. Az üzemben megkezdődött a többhónapos, rendszeres évi karbantartás. A gyár ugyanis sikeresen befejezte az 1956—57- es kampányt, melynek során 25 246 vagon répát dolgoztak fel. Valamivel kevesebbet, mint tavaly. A cukor-mennyiség, vagy ahogyan ezt szaknyelven mondják, a cukorkinyerés viszont 11,3 százalékkal magasabb az előző évinél. A több mint 25 000 vagon répa kereken 50 000 termelő földjéről került az üzembe. 1956- ban ennyivel állt szerződéses viszonyban a Cukorgyár, Az üzemben most állítják össze az évi mérleget. így még nincs pontos kép arról, hogy milyen eredményes volt az idei kampány, Az eddigi számításokból azonban máris kitűnik, hogy jóval kisebb költséggel dolgozták fel a cukorrépát, mint tavaly. Legfőbbképpen azért, mert kevesebbe került a tárolás, mint az előző évben. A gyér vezetői ugyanis elvetették az eddig rájuk kén yszerített — költséges és egyáltalán nem célszerű tárolási módot és Néhány másodperc alatt megmérik a lázat A leningrádi „Kresznogvargyejec” gyárban új orvosi hőmérő gyártását kezdték meg. Az új műszer segítségével az orvos néhány másodperc alatt megállapíthatja a beteg test hőmérsékletét, míg eddig ez hőmérővel legalább tíz percet vett igénybe. A hőmérséklet megállapításánál az orvos a beteg bőréhez egy töltőceruzához hasonló műszert érint, amelyet mérőórával kapcsolnak össze. Az érintés pillanatában az óra mutatója azonnal kitér jobbra és a skálán megmutatja a mért hőfokot. A skálabeosztást úgy készítették el, hogy a test-hőmérsékletének csupán egytizedrészét mutatja a műszer. A gyors lázmérést az a félvezető tekercs teszi lehetővé, amely a bőrhöz érintett műszer hegyes végén található. A gyárban hamarosan hozzákezdenek az új orvosi hőmérő sorozatgyártásához. visszatértek a többévtizedes, jólbevált módszerhez, A rakodás gépesítésére, száll tószalágok beszerzésére fordí dított összeg pedig most már meghozta a gyümölcsét. 1— Gyorsan és aránylag csekély költséggel történt a rakodás minden cukorrépaátvevő helyen, A gyár ismét megkezdte a termelési szerződések kötését, amely az eddigiekhez képest előnyösebb feltételek mellett történik. A termelők ezentúl nem 9, hanem 10 forint készpénzt kapnak mázsánként, a cukorjárandóság is S kg-ra emelkedett. A kristálycukor járandóságot kg-onként 10.60 forintos áron v áltják meg, ha a termelő azt nem természetben kívánja. Továbbra is térítés nélkül jutnak hozzá a szerződök a a nyers répaszelethez. Ezenkívül nagy könnyítést jelent, hogy ebben az évben már a cukorgyár maga végzi a kártérítők elleni védekezést, a porozást és a permetezést, Az üzem ugyanis nemrég növényvédő gépeket vásárolt, melyeknek Igénybevételéért csekély térítés jár. "-ka. -s Mz ötágú csillag fényében... Az ellenforradalmárok ,a ** Felsőjászsági Állami Gazdaságban még az első napokban leverték a csillagot, leszaggatták a vörös zászlót és ki akarták ebrudalni a — kommunistákat a gazdaság vezetéséből. KONTI MIHÁLY T, a parasztszármazáiú és állandó mezőgazdasági munkában felnőtt igazgatót leváltották. Többen kijelentették, hogy párttagokat nem választanak a forradalmi tanácsba. S hogy mégsem Így maradt, az nem a véletlennek köszönhető. A nagyhangú ellenforradalmárok azonban nem nyugodtak bele a régi békés élet folytatásába. Tovább szították a tüzet, de most már leleplezve aljas üzelmeiket. — Szakigazgatót követeltek a parasztból lett igazgató helyett. (Bár itt kitűnik aljas mesterkedésük, mert KONTI elvtársnak mezőgazdasági akadémiája van.) Szabotálták a munka beindítását, zavaros hangulatot, bizalmatlanságot keltettek a dolgozók között. A magukra maradt kom**munisták segítségére sietett a karhatalom, a szolnoki munkásokból alakult tisztiszázad. Aktiva ülést hívtak össze, ahol a munkásszázad küldöttei elmondták; dolgozzanak nyugodtan a gazdaság kommunistái, mert megvédik őket mindenféle . provokációval szemben. BUS BELA, a Felsőjászsági Állami Gazdaság MSZMP elnöke, aki egyébként a tehenészetben dolgozik, elmondta, hogy a pártszervezet még december derekán megalakult. Az alakulás óta már kétszer volt taggyűlés. A jövőben úgy szervezik a pártot, hogy azt valamennyien szeressék és jobban bízzanak benne, mint eddig. SZAKÁLL JULIA — pénztáros bejelentette, hogy az októberi események ellenére is, a gazdaság eredményesen, nyereséggel zárta az évet. Ha nem zavarja meg semmi a munkák menetét, közel 650 ezer forint tiszta bevételük lett volna. A múlt évben először volt az állattenyésztés nyereséges, a gazdaság megalakulása óta. CS. KISS FERENC főkönyvelő hangoztatta, hogy az építkezés sok pénzbe kerül a gazdaságnak, mert gyenge az építőbrigádjuk. Ugyanakkor — most is sok a folyamatban lévő építkezés. Véleménye szerint, ezen sürgősen változtatni kell. Elmondta még azt is, — hogy most már a dolgozók na* gyobb kedvvel kezdenek a munkához, mert igen soknak a fizetését kiegészítették S00 forintra. TINGÁR GYÖRGY, a gaz* ^ daság agronómusa 7 éve dolgozik itt a gazdaság* ban. Megismerte a terület* nek minden kis darabját. Tin datában van annak, hogy a gazdaság jó adottságokkal rendelkezik. Elég jó a földjük és most már jó állatáUo-i rnányuk van. A múlt évben 142 marhát hizlaltak, s jelen* leg is elég sok jószáguk van. Külön meg kell említeni a gazdaság 700 birkáját, mint —« egyik büszkeségét. Növény* termesztésben is szép ered* ményeket értek el. Búzából 14.5 mázsa volt az átlagtermés. Mint mondotta, ha vala* mennyien a gazdaság fellendítésén dolgoznak, ebben az évben igen jelentős jövedelemhez jutnak. A gazdaság vezetői kifogásolták, hogy még mindig nem tudják, mennyit fizetnek egyegy dolgozónak. A minisztériumból csak hitegetik őket a munkabér megállapításával, azonban erre még mindig nem lehet biztosan számítani. így nyilván nem tudnak munkásokat szerződtetni, mert bizonytalanra senki nem szerződik le. Ha ez így marad hosszabb időn keresztül, válságos helyzetbe hozza a gazdaságot. ^ gazdaság dolgozói bizakodóak. Megalakították a pártszervezetet. — A nemzetiszinű zászlóval együtt kitűzték a vörös lobogót, s az ötágú csillag fényében uj reményekkel kezdenek a munkához. — cs. r. — Naponta hárommillió tojást vásárolnak fel a földművesizövetkezetek A tél folyamán a baromfi állománynak is bővebben jutott takarmány, s ennek eredménye megmutatkozik a tojást ermelésben. A földművesszövetkezetek jelenleg naponta hárommillió tojást vásárolnak fel vidéken, s küldenek a városi fogyasztókhoz. Ez a tény az árak alakulását is kedvezően befolyásolja. Néhány nap alatt a tojás fogyasztói ára ötven fillérrel esett, s újabb árcsökkenés várható. (MTI). REG és sokat töprengTMtem azon, máért idegenkedik a szolnoki közönség a prózai daraboktól, hogy lehet az hogy a Marica grófnő vagy a Gyertyafénykeringő előadásról-előadásra táblás házakat vonz, ugyanakkor a Bánk bán mindén erénye ellenére sem tudott „lábra kapni1’ Szolnokon, A Bánk bán tragikum felhőzte világa, súlyos gondolatai bizony nem adnak enyhelyet a megnyugvást keresőknek, de az is való, hogy a színház sem mondhat le közönségnevelő szerepéről. Kell, hogy a közönség a komoly vagy épppen tragikus tartalmú darabokban is meg tudja látni a szépet, az örök emberit 9 megtalálja bennük nem utolsó sorban az emelkedettebb szórakozás, a lelki gyönyörűség lehetőségeit is. Persze, mint minden nevelés, ez is kétoldalú. A közönségnek is akarnia kel megtalálni, vagy legalább befogadni azt a szépséget és igazságot, amit a színpadon ad élébe „nevelője”, a színház. A színháznak viszont meg kel találnia azt az utat, azt a módot, amellyel legbiztosabban hozzáférkőzhet közönsége szívéhez, eszméletéhez. Azt legfeljebb Rousseau engedhette meg magának egy sokkal ráérősebb korban, hogy Emiljét önmaga által, tetteinek következményei által neveltesse. A színház nem mondhatja közönségének: „Nem kellett a Bánk bán? Élvezd csömörig az operettet!” Ehelyett nagyobb gondot kell fordítania a fokozatosság betartására, a fajsúlyméree helyes alkalmazására. A tragédia megértéséhez, s főleg élvezéséhez vezető úton az első kilométerkövek látványos A MIMA LEVENTE Höeltai Qeno oenei lúrjjátéka a Szi^lUf.eti Színházban érzeüméfcre ható, esetleg verses színművekből épülnek, így jut el a színház és közönsége (a szolnoki is) — véleményem szerint — A néma leventétől akár a Hamletig anélkül, hogy eltávolodna vagy éppen elszakadna egymástól-C ZEKET a gondolatokat *“ forgatva fejemben ültem be kicsit félve, kicsit reménykedve a Szigligeti Színház nézőterére Heltad Jenő: A néma levente című verses vígjátékának bemutatójára. De szorongásom hamar feloldódott: színház és közönség egyaránt jól vizsgázott. Heltai vígjátékában a közönség megtalálja a vonzót és a szórakoztatót, a szépet és a felemelőt. Agárdi Péternek, Mátyás király hadnagyának és Ziliának, a szép olasz özvegynek szerelmi története az élet szépségének, az igaz szerelemnek diadalát hirdeti. Pedig a hősöknek a legnehezebb akadályt: az önmagukban rejlő rosszat kell legyőzniök. De a szerelem tisztítótüzében hitvány semmiséggé olvad a büszkeség, a gőg, a hiúság és a dac rendíthetetlennek vélt ereje. Zilia féltve őrzött asszonyi erényéről hatástalanul pattan le minden megközelítési kísérlet. Kérőt már hatot visszautasított, s hiába ostromolja gazdag ajándékkal, ékes szóval Agárdi Péter Is. Alamizsna-csókot kap csak a szenteskedő gőgjében elvakult asszonytól, azt is kegyetlen árért: három évi némaságért. hogy birtokolni tudta nagy királyunk szívét, de Beatrix gőgje hiányzik belőle. Lelkiismeretes színészi munkát végez Márkus Erzsébet, a dajka, Cserény Béla Galeottó, Halász László, az udvari bolond és Lázi István, az öreg pap életreköltésében. Lényeges azonban, hogy hármójuk jelenete pergőbb legyen, verselésük tisztább. Máskor egy futó mondatban elintézzük, valahogyan így: a rendezés, a díszletek, ruhák hozzájárultak az est sikeréhez. Most külön szeretném hangsúlyozni, hogy oroszlánrészük van a sikerben. Pauló Lajos rendezés? tökéletesen tükrözi a mű ro mantikus hangulatát, renai sáncé könnyendségét. Rit dolog Szolnokon a díszletTM szóló nyíltszíni taps, s mow jónéhányszor felhangzik spontán lelkesedéssel Siki Emil munkáját dicsérve. Különösen a harmadik felvonás két utolsó képe kelt lenyűgöző hatást. Beállításuk és korhű ségük egyaránt remek, szép és korhű ruhák ól/ Éva és Luszó Mihály gon? munkájáról tanúskodnak. A ZT MONDOTTAM ” elején, jól vizsgázott szolnoki közöség is. Valóbr érezni lehetett ezen a í\ mutatón a színpad és a ne zőtér egységét, a gyors reakciót a színpadi cselekményre. A közönség nem mérte fukar kézzel a tapsot sem. hiszen igen jó előadást látott. Én pedig remélem, szolnoki viszonylatban is *,Az Idők múlását, hogy sokáig állja A néma levente szép históriája.“ SZURMAY ERNŐ ''TwoaHcHE-, S 1957. február -’0. I Hiúsága s hódító erejébe vetett elbizakodottsága „életveszélyes“ kalandba kergetik, amelyből csak a nagy király bölcsessége s a szerelmes férfi állhatatossága menti ki. Kemény lecke után salak-* tói tisztult szerelme élvezeti végül őt is, Agárdi Pétert is a boldogsághoz. így elmondva sivár váz lenne a darab, ha élettel nem telítené a jellemek gazdagsága, a szerkezet egysége, a gyönyörű magyar nyelv s a gondosan cizellált pompásan gördülő venselés. A szerző ügyesen kormányozza a darab sajkáját a tragédia és a vígjáték sziklái között úgy, hogy a néző egyszerre aggódva és mosolyogva kíséri hősei sorsának alakulását. Ennek az egyensúlynak a megtartása nem kis feladatot ró a két főszereplőre, különösen, ha meggondoljuk, hogy egyiküknek csaknem egész felvonáson át némán kell játszania. De a Ziliát és Agárdit, alakító Lóránd Hannának és Iványi Józsefnek csaknem maradéktalanul sikerül is ez IÓRÁND Hanna túlzásmen“ tesen hozza felszínre Zi- i iia jellemének egytőről fa- i kadó. mégis eltérő vonásait, i Az első felvonásban a szén- 1 teskedő álarc mögül észre- i vehetően villantja ki asszony- < voltának tagadhatatlan je- \ beit: hozzá méltatlannak t mondja Agárdi epedő udvar- r lását, mégis magának köve- 1 leli azt. Fenhéjázó gőggel r jtasítja vissza Agárdi szerel- f mét s hiusáe'A rli áriáim a «knH üt I-mákor egyetlen csókjáért n< maságot fogad a szépszav levente. A második s mé| inkább a harmadik felvonói ban változik játéka képi Hiúsága teljes kielégítését jí leintené a néma levente meg szoláltatása. Ezért veti latb asszonyi ravaszsága mindé eszközét. De a harc füzébe lángralobban ő is és les azzá, amivé a természet tői vénye rendelte: alázatos, sze relmes asszonnyá. Ennek a átalakulásnak nagyszeri megformázása Lóránd Hátin; maradandó érdeme. Élettel játéka különösen a harmadil 'elvonás második képében ra gadja meg a nézőt. Külöi dicséret illeti szép beszéd ejtéséért, természetes verse léséért. Iványi József a játék el» részében romantikus hévve alakítja a szerelemtől égi Agárdi Pétert. Széles tagjel téseinek jelentőségét csak ak kor érti meg a néző, amikot i második felvonásban látja me, ilyen merev, rendítheetlen is tud lenni az a szint« iofeledségig szerelmes ifjv 'Jéma játéka kemény szííészi próba, s ő becsülettel negállja, mint a darab hőse. i némaság próbáiét. Egy-egy nozdulata. arcjátéka, tekinetének egy villanása elárulja négis. hogy most már ő játzik a talaját vesztett Ziliá'al. Nehezebb dolga van Seét Latos képében, hiszen itt aeg játék nélkül csupán angjával operálhat. Verslondása az elején kissé yors, olykor nehezen értető, ezen azonban némi- mérséklettel könnyen segít- 1 hét. Méltán arat sikert a ké . társalkodónő szerepéber . Pálffy Aliz és Nagy Magda- Pálffy Aláz játéka egysze• rűbb, kissé talán halványabb i is a kelleténél. Nagy Magdi i ügyesen aknázza ki a szerei i adta lehetőségeket. Jó érzék: kel hangsúlyozza a csattanó■ kát. Játéka sokszor fakasztja derűs nevetésre a nézőt. Kel: lemas meglepetés a fiatal Kalmár Zsóka Carlotta komomája, kedves csíntalansága, huncutkodő enyelgése Beppóval, Zilia iránti hűsegének külső kifejezése új színt jelent a színpadon, | GÉN JÓ alakítási ■ nyújt Agárdi csatlósának, Beppónak szerepében Prókai István, örülünk, hogy most már nem csak mint igazgatót, hanem mint remek színészt is megismerhettük. Beppót, ezt a minden hájjal megkent, asszonyok nyelvén értő, fortélyos eszű csatlóst eredeti, erőtől duzzadó módon játssza meg. Csak jót modhatunk e szerep másik alakítójáról. Rutkai Ottóról is. Szép beszédével, nyugodt természetes játékával s nem utolsó sorban élethű maszkjával tűnik ki Seregi László főrendező Mátyás Király szerepében. A mondákból, anekdotákból ismert Mátyás-alakot formázza meg sikeresen. Egyike a leghitelesebb figuráknak. Beátrixet, Mátyás feleségét Győri Ilona alakítja. Bájos renaissance dáma, mintha régi mesterek képeiről lépne elő. Elhisszük róla,
