Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-19 / 42. szám

Igazságot Császtvai Istvánnak MANAPSÁG sok sző esik az értelmiségről. Földműve­lők, munkások, szövetkezeti gazdák és különböző más fog­lalkozású emberek teszik fel a, kérdést: Mi vám. velük? Igen sokan az értelmiség egy részének passzív magatartá­sát nagyon elítélik. Azt mond­ják, hogy október 23 és no­vember 4. között, amikor a munikáshatalom megdöntésé­ről volt szó, mgyon is aktí­vak voltak. Akárhoyyan néz­zük a dolgot, az egyszerű em­berek véleményének van alapja. Nem lehet azonban és nem is szabad mindenkit egy ka­lap alá venni, ostobaság lenne valamennyi szellemi munkás­ra ráfogni, hogy ellensége a népi demokráciának. A visszahúzódás, a, tétová­zás nagyon sokuknál az el­múlt évek hibáival magyaráz­ható, Ennek az írásnak most nem célja ezekkel a hibákkal foglalkozni, inkább azt pró­báljuk bebizonyítani, hogy számos értelmiségi minden helyzetben szilárdan kiállt és hű maradt szocialista népi de­mokráciánkhoz. Természete, sen ezek az emberek fokozot­tabb megbecsülést érdemel­nek. Azt viszont szomorúan kell megállapítani, hogy ezt a jogos megbecsülést még nem mindig kapják meg. ÍGY TÖRTÉNT Császtvai Istvánnal is, a Jászbrényi Ta­nítóképző fiatal tanárával. Császtvai István egyszerű szülők gyermeke, szenvedé­lyesen szereti hivatását. Érde­mes tudni róla, hogy az illeté­kes szakminisztérium az el­múlt, években számtalanszor akarta magasabb beosztásba helyezni. A felajánlott állást azonban mindig visszautasí­totta. ö tanítani akart és ta­nított is. Hazaszeretetre, em­berségre, a népek közötti ba­rátságra nevelte hallgatóit. Szerette és tisztelte az egy­szerű embereket. Soha nem felejtette el, lionnét jött és mi a kötelessége. Császtvai István jelenleg nincs Jászberényben. Nem ta­níthat az oltani tanítóképző­ben. Akik ismerték, joggal kérdezik, hol van, mi történt vele, miért kellett távoznia? Mi volt a bűne ennek az egy­szerű tanárembemek? Nos a válasz a következő: kommu­nista volta miatt üldözték el. Tűrhetetlen és megengedlie. tetten módon. Még október 23-a előtt kez­dődött. Egy alkalommal a vá­rosi pártbizottság névtelen lc-"i veid kapott, ebben az volt, hogy Császtvai elvtársat küld­jék el a tanítóképzőből, mert. sztálinista. A város vezetői persze tudták, honnét fúj a szél. Tudták, hogy dr. Edelé­­nyi tanár úr keze van a do­logban, aki bár raffinált mó­don igyekezett lehetetlenné tenni a fiatal Császtvai ta­nárt, mégis nagyon sokszor el­árulta m<tgát. DR. EDELÉNYI a fiatal 17—18 éves fiúkat használta fel aljas céljaira. Uton-útfélen hangoztatta, hogy Császtvai elvtárs tanítási módszere nem jó, sokszor használta azt a jelzőt, hogy Császtvai István „arisztokrata-marxista”. Dr. Edelényi mesterkedéseiről na­gyon sokat lehetne beszélni. Később összeférhetetlen volta miatt elhelyezték Jászberény­ből. ö azonban továbbra is kapcsolatban volt néhány diákkal. Elérkezett október 23-a. Császtvai István helyén ma­radt és elveit nem adta fel. Persze, hogy szálka volt az ellenséges erők szemében. Féltek tőle és csak az alkal­mas időpontot várták, hogy e'kergessék a városból. Októ­ber 27-én éjjel 11 órakor Császtvai Istvánt felkereste a Ukásán Máté Lajos, a forra­dalmi tanács tagja. Ezt u. Má­tét mindenki szószátyár em­bernek ismeri, egyébként pe­dagógus. — Azonnal hagyja el a vá­rost — közölte Császtvai Ist­vánnal. A fiatal tanár gondol­kozott, nem akart menni. Elv-társai kérték, hogy rnetu jen. d hiszen a megdühődött ellenforradalmi erők minden­re képesek. Hallgatott barátai szavára és elment. November elején azonban újból elfoglal­ta munkahelyét. Ez természe­tes is volt. Az viszont felháborító, ami ezután történt. Néhány nagy­szájú diák követelésére újból távoznia kellett. Ehhez csak annyit, ott még nem tartunk és ilyen nincs sehol a világon, hogy néhány tanuló határoz­za meg állami tanintézetben, lei legyen, vagy ki ne legyen tanár. Az is szomorú, hogy kollégái engedték ilyen szé­gyenteljes helyzet kialakulá­sát a Jászber'nyi Tanítókép­zőben. S most önkéntelenül felve­tődik a kérdés: Ki a felelős? A diakokat — bármilyen fur­csán hangzik — nem lehet hi­báztatni, nem. szabad elma­rasztalni, hiszen csupán esz­köznek használta fel őket né­hány ember. S VÉGÜL: ha igazságról, törvényességről beszélünk, akkor tényleg legyen igazság és törvényesség. Császtvai István ügyét haladéktalanul vizsgálják meg az illetékes szervek. A vizsgálat eredmé­nyéről tájékoztatni akarjuk me gi lénk lakosságát. Igazságot Császtvai I tv ári­nak. Szekulity Péter Ikkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkl* thi Ufdá# 7is vagon dughagyma A Csongrád megyei Mező­­gazdasági Termékeket Érté­kesítő Központ az ország 13 megyéjébe szállít 10 vagon dughagymát és ezenkívül két vagyon fokhagymát. A zöldség- és gyümölcsszáUítá­­sok során 15 vagon almát küld a közeljövőben Budapestre és hetenként négy-öt vagon gyö­keret exportál Nyugat-Német­­országba és Csehszlovákiába. Március végén Jugoszláviában vendég­szerepeinek a szentesi kultur munkások A szentesi Móricz Zsigmond Művelődési Ház művészeti együttesének az októberi ese­mények miatt elmaradt ju­goszláviai vendégszereplésére március végén kerül sor. — Ugyanis a noviszádiak ismét meghívták az együttest, s így valószínűleg a kiutazás elé sem gördül semmi akadály. Orvostovábbképző előadások Békéscsabán A békéscsabai orvosok ha­vonként tudományos üléseket rendeznek, melyeken külön­böző egészségügyi problémá­kat beszélnek meg. érdeke­sebb eseteket mutatnak be az A Petőfi Tsz, Bárki megy az Irodába, Mindig fagyot érez. — Van nelt! szép Irodája S nagy tárgyalóterme, Télidében az embernek Tóga vacog benne. Ncgyvenholdas erdőnk mellett Jéghideg a kályha, Nincsen semmi tüzelőszer, De van tartós nátha! Tüszkölünk s az orrunk fújva Kékeszöldre ved lünk S mint a kovács fujtatója, tígy zihál a mellünk. Itt a kéményt egész télen Mcgscpretni nem kell, Kéményseprő kormot abban Nagyítóval sem lel. Hogy is lelne s mit kotorna? — Hiszen semmink sincsen, Ami égve, füstté válva Minket melegítsen. Kőszén? — Nahát ilyesmire Nem futja a pénzünk, Tűzifánk van, ámde azzal Kurta módon végzünk. Kitermelünk az erdőnkből Jócskán minden évben, Az utolsó hasábfáig El is tűnik szépen. A fa fele azoké lett, Kik az erdőt vágták, Másik felét szétosztották, Amint jónak látták. Az osztásnál az a jelszó: „Aki kapja, marja'.“ S az irodaszemélyzet csak Fejét vakarhatja. Az iroda fűtésére Senki nem ts gondol, Sőt ha szólunk, egyik-másik Gúnyosan letorkol. „Minek hagyjunk tartalékot? — Lesz jövőre túlsók! Hisz jobb is egy hitvány veréb, Mint holnap egy túzok!“.,, irodánkban ez ok végett Jéghideg a kályha. Hiú remény, ha azt hisszük: Hátha mégis,.,. hátha? .., Más tsz-ek szívleljék meg: Ez egy intő példa. Itt a munkás egészsége Sosem lehet préda! Ki kapával, ki kaszával, Ki pediglen tollal. Nagy ügyünket segítheti Előbb egy-egy collal. Egyed János Kőtelek 0 AZ ORSZÁG HEGYEIBEN ( Méhészeti továbbképző tanjolyam indul 'lolna megyében Március 15-én a lengyeli mezőgazdasági szakiskolán — méhészeti továbbképző tanfo­lyam indul. A tanfolyam öt hónapig tart. A hallgatók a szakiskolán tel­jes ellátást és szállást kap­­nap. Paprikatermelő szak­csoport alakult Szeged-Alsóvároson Továbbra is népszerűek a dolgozó parasztok körében az alacsonyabb tipusu termelőd társulások. Újszegeden fais­kolai, Mihályteleken zöldség­­termelő, Baktóban gyümölcs­­termelő. Hattyastelepen zöld­ség- és gyümölcstermelő szak­os* portok működnek, illetve szerveződnek. A közelmúlt­ban alakult Alsóvároson egy paprikatermelő szakcsoport — harmincnyolc taggal. Fontos célkitűzései vannak a mag­­paprifca termesztésre és a táblás művelésre. Ebben az évben eddig több házasságot kötöttek Kecskeméten.mint amult év első hat hetében Bármily történelmi megpró­báltatás érje is a népet, a fia­talság életkedve, ereje törhe­tetlen. Szombat délutánon­ként egymást érik a vidám la­kodalmas menetek a város főterén. Ebben az esztendőben immár a hatvankilencedik ifjú házaspár állott a városi anya­­könyvvezefő elé. Különösen figyelemreméltó ez a szám, ha mindjárt megemlítjük, hogy az elmúlt év első hat hetében csak 39 házasságot kötöttek a városban. Igaz viszont, hogy az előző években kötött házasságok gyümölcse is be­érett: 1957. első hat hetében 154 kicsi honfitárssal gyara­podott Kecskemét lakossága. Műszén gyártásához is ad tőzeget a nádas* ladányi telep Újra a régi. október előtti ütemben dolgoznak a Nádas­­ladányi Tőzegtelepen: Havi tervüket 106 százalékra telje­sítették. Különösen értékes a telepen előállított, géppel gyűrt tőzeg, amelynek fűtőér­­tékc 3.200 kalória körül van. Még ebben az évben tízezer tonna ilyen minőségű tüzelő­anyagot is adnak a lakosság­nak. Ezen kívül a szemetes tőzeg is kedvelt sok helyen, amelynek a fűtőértéke a fá­val egyenértékű. Dacolva az időjárás viszon­tagságaival. állandóan folyik a termelőmunka Nádasla­­dányban. A termelt tőzeg 50 százalékát mezőgazdasági cé­lokra, 50 százalékát pedig műszén előállítására hasz­nálják így Zalaegerszegen és Kapornokon olyan minőségű műszenet állítanak elő. —* amelynek fűtőértéke túlha­ladja a Várpalotán bányá­szott lignit-ét. 4 MÁV figyelmébe: Meddig leszünk még szennyben, piszokban? A mezőtúri vasútállo­más fűtőházában még a múlt év végén elromlott a munkasfürdő kazánja. Hiába gyújtunk be, a víz mindjárt eloltja a tüzet, mert a ka­zán valahol folyik. Az itt dolgozóknak még a legele­mibb tisztálkodási lehetősé­gei sincsenek meg, pedig a fűtőháziak és a mozdony sze­mélyzet munkája erősszeny­­nyeződéssel jár. Szükségmeg­oldásként közönséges vizes vödör­ből kell megmosakodni. Ettől azonban még jobban teszennyeződünk, mert a vödör nemcsak a tisztálko­dási esztoöz. Ezt használj áll a tisztító olaj tárolására is. Már sokmindent elkövet­tünk annak érdekében, hogy rendbe tegyék a munkásfürdőt, de ered­ménytelenül. Az illetékesek elhárítják ma­gukról a felelősséget. Nem is tudjuk, kihez forduljunk, hogy a szennyből és a pi­szokból végre kdmosakedhas­­sunk. Ügy gondolom, ha an­nak az osztályvezetőnek kel­lene hasonló körülmények között dolgoznia, akihez a javítása tartozik, mér rógee­­rég intézkedett volna. De így nem törődik az ilyesmivel. Ha már itt tartunk, még egy másik sérelmet is meg kell említeni. A mezőtúri fűtőház dol­gozóinak még öltözőjük sincs. Igaz, vannak ruhásszekré­nyek, de azok ott varrnak a koromban, piszokban, s ru­háink ott mennek tönkre. Az öltözőszekrények lassan már belül piszkosabbak, mint kívülről. Tűzrendészeti szem­pontból sem szabadna a ru­hásszekrényeknek a fűtőház­­bam lenmiök, hiszen bármi­kor kipattanhat egy szikra, 6 ezek a fából készült alkal­matosságok könnyen kigyul­ladnak. A közmondás azt tartja, hogy a tisztaság fél egészség.­­Ügy látszik, ezt a közmon­dást a mezőtúri vasútállo­máson és a MÁV szegedi üzletvezetősógón nem isme­rik. BERECZ KALMAN fűtő, Mezőtúr, Fütóház * Megjegyzés: Yrajon mivel fog­lalkozhat a mezőtúri vasutállo­­máson, illetve a fűtőházban a munkástanács és a szakszerve­zet, ha az ilyen égbekiáltó hi­bákat sem veszi észre. Szerk. mi í után azunk kazanjanak SOKAI AKART A SZARK4 ... de leleplezte a jászberényi rendőrség. ŐSZE ISTVÁN jász­berényi illetőségű egyén lakásán az elmúlt napokban a rendőr­­cég, karöltve a karhatalommal házkutatást tartott és a követ­kező fontos árucikkeket találta felhalmozva: 50 db pipereszap­pant, 28 db mosószappant, 10 00(1 db Kossuth cigarettát, 25 cso­mag (200 db csomagonként) „Lepke“ cigarettapapírt. ŐSZE IST­VÁN volt korcsmáros, a fenti árucikkeket felárral akarta tovább­­iuttatni, azonban még idejében elvették ettől a kedvét, Otegi/uenttatdai mellett : II I n muueszíeLepen gánák s művészetének é!L Szívén viseli minden szol­noki és Szolnak megyei mű-1 vésztársának sorsát. Mint a Szolnak megyei Képzőművész munkacsoport vezetője, sok szép tervet forgat a fejében, melyek mind azt a célt szol­­gálják, hogy a művészek kö­zelebb, élértiető közelségbe kerüljenek a közönséghez. A város középpontjában olyan szalont szeretnénk nyitni, melybe lisebb-magyofobgrafi­kák, rézkarcok, metszetek és olajfestmények, akvarellek és szobrok állandóan megtekint­hetők lennének a nagyközön­ség számára, s ahol megfe­lelő keretek között, nagyobb összegű vásárlás esetén rész­letfizetés formájában a fix­­íizeféses dolgozók is hozzá­juthatnának komoly művészi értékű képzőművészeti tár­gyakhoz, s lakásokban és nyilvános helyeken is sajná­latos mértékben elburjánzott, mű vészié ti em és értéktelen, sokszorosított giccsek helyett ízlésünket, szépérzékünket fejlesztő műtárgyak foglalná­nak helyet. ##, ég foglalkoztatják kép­­zeletemet és lekötik gondolataimat a tátották és hallottak, még elkísér s szin­te hallani vélem Lehel vezér kürtjének hangját, amikor bekopogok egy másik műte­rembe. S ime: beléptem a múltból a mába. A fiatal, tan busza ead t. c vermeké brá -zabú Gácsi Mihály szabad­kozva vezet be a műterem­be: hideg az, fűtetlen, barát­ságtalan. Nincs elég tüzelője, nem is tud így dolgozni. Igaz, nem ré-gen telepedett Szolnokra a fiatal, tehetsé­ges művész. Mostanáig rend­kívül piciny szobában, mű­terem nélkül dolgozgatott. Most ime, hatalmas műterme van, s mindjárt megpróbál­kozott egy nagyméretű olaj­festménnyel: kis villanyrezsó izzik az asztalon, szódavizes üveg csillog a hozzá tartozó pohárral, egy mackó baba — nyilván a művész Kati lá­nyának játékbábuja —üveg­­gombteki n telével néz túl mindezen és az asztal mel­lett egyelőre még csak nagy vonalaiban felismerhetően ál kék munkásruhában a művész maga.;: Érdekes, szokatlan, s egé­szen mai ez a kép. De még ennél is jobban. tetszik a következő mű váz­lata. Tekintetével simogatja mikor elébem teszi. örül. hogy tetszik. Dehát nagyon hideg van. így nem lehet dolgozni. Meggémberednek a művész ujjal No, majd csak kitavaszodik' így hát Gácsi Mihály, aki éppen műterem-hiány miatt kényszerült a kisméretű fa- és linóleum-metszetek fara­gására, — mert így válasz­totta kénytelen-kelletlen s szerette meg végül is ezt a speciális művészi kifejezés­formát — most mint boldog m ű terem I u la idnnos. isméi visszakónyszerülit a kis kdo-i? bába. S mivel foglalkozik éppen? * Petőfi Sándor „Szeget» ” szeggel'1 című versé- í hez készít ötszínű linóleum-í metszeteket. Ismerjük márt humorát, egyéni, ízes, hart! sány kifejezésmódját Garai| „Obsitos‘’-ának illusztrációd- j bői is. De nemcsak könnyed | és humoros oldalát keresi az * életnek. Megrázó erejű „Dó- í zsa’‘-sorozaton dolgozik most; és ezeket hamarosan mégis-1 merheti Szolnok közönségé ? is az éiőreláhatólag március-? ban megrendezésre kerülő | képzőművészeti kiállításon, f melyen a megye minden ? művésze legjobb alkotásaival? fog szerep ?lni. Amikor kikísér a fiatalt művész és bezárja utánam f a Művésztelep vaskapuját, el-" gondolkodom.;. Láttam egy j kis múltat, s egy kis jelent | is. De mire visszafelé tar-? tóik a szeszélyes Zagyva-hídj ján, egy kicsit már a jövőbő' ? is látok. S olyannak látom. I amilyennek én szeretném, s? ahogyan a mi művészeink is? szeretnék, ha az utcán látó? szemmel látsz álldogálni va-? lakit, ismerd fel, s tudd: az ? a mi művészünk, s abban a ? ráncoáarcú parasztbácsiban« most talán készülő új képé-; nek hősét keresi; légy büsz- • ke, ha egyik-másikának ne-* vével idegenben, Budapesten.? vagy bárhol másutt talál'kn- 5 zol s tudd: ő azért szolnoki,? hiszen éveken ót, vagy tán? egész éleiében itt ólt, itt fo-f gadta be a Tiszafái színeit.? itt adta vissza azokat ecseté-f vei a vászonnak és nekünk i Szeressed hát művészeinket.? akik azért vannak, azért él-? nek,. hogy az életünket szeb-? szó. tartalmasabbá, színe-? sebbé tegyék. CZIRÁKY JÚLIA ? SZTK rendelointézeteben. — legutóbb dr. Barabás István. íz angolkóros esetekről, dr. Borbola József a cukorbaio­­>ok gondozásának tapasztala­tiról tartott előadást; ±. 'ÍHjUMöA, *l(ioés*pecí> — Kérek egy kisfiút a tisz­elt közönség soraiból, hogy öjjön fel a színpadra — kezdi zámát a bűvész. A kisfiú felmegy. — Láttál valaha engem? — :érdi a bűvész. A kisfiú megrázza a fejét: — Soha. papa! feueíésf módszer — Nos, hogy tetszik az új anító? — Sehogy. Mindjárt az első wpon elfenelcelt. — Bizonyára szükség volt á. Hiszen nevelni: kell té­ted! — Csakhogy a nevelést nem zabod hátulról kezdeni! [óbb ma csy oeccb A család izgatottan várja a ■érőt. Végre t..cgszólal a cscn­­rő. A kis Péter nyit ajtót. ::%jd bekiált a nappaliba: — Ditto, megjött a mai vc­­•ebed! lekord — A cégvezetőm ötven éve lolgozik nálam. Időközben lófehér lett a haja. — Ez semmi. Nekem van •gy titkárnőm, akinek két •ven belül fekete, majd szőke, !ztán vörös lett a haja. ín is iff vagyok Az írókongresszuson égy író t vita hevében odakiáltja egy násiknak: — Maga a legnagyobb dióta, akivel életemben talál­koztam. Az elnök méltatlankodva tiksbeszól: — De uram, ne felejtse cl, \oay én is itt vagyak. '.ökéletes udoariasság — Képzeld meséli köllé­­lájának egy bűnügyi nyomo­­ó — tetten értem egy betö­­ői, aki 30 éve él betörésből s egyszer sem sikerült el­csípni. — És mit czólt, amikor le­­artóztattad? — Azt mondta: Gratulálok. Történet Toscaninfrőt le olyan hangosan... A milánói Scala egyik uingversenye után a 86 éves "ascanini kis társaságot lá­­o*t vendégül. A vendégek kö­­ött volt egy régi nőismeröse. \ki már elmúlt 90 éves. Az sszcmy szívélyesen kezetszo­­itott Toscaninivel és így -ólt: — Arturo. azt hiszem, ró­­-nk megfeledkezett a jóis. en. — Pszt, ne olyan hangosan - figyelmeztette súgva Tos anini — még meghallja és eszébe jutunk!..,

Next

/
Oldalképek
Tartalom