Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-15 / 39. szám
4 'Ttawmtu WSJ) február Síi A rákos megbetegedések kutatásának új módszere Látogatás I. Obeljnyicki] orvos laboratóriumában — Irta: Joszif Oljsanrald) A tudósok ádáz harcot vívnak a rákos megbetegedések eTLo, amelyeket joggal neveznék az emberiség átkának. Mindezt deig még nem sikerült a rák gyógyítására általánosan elismert gyógymódot kialakítani. A tudósok azonban lépésről-l epésre haladnak elére e bonyolult probléma megoldásának útjain. Jakov Obelnyicteij, moszkvai orvos, néhány munkatársával együtt saját laboratóriumában a rálc kormeghatározásának tökéletesítésén dolgozik. A 64 éves orvos dolgozószobájában számos galvanométer, mikroampermérő, fényelem, hőmetranyiségméij, kémcső és edény sorakozik egymás mellett. Ügy tűnik, mintha egy fjzikai és kémiai laboratóriumban lennénk. No, de érthető is, hiszen Obeljnyickij módszere fizikai és kémiai elveken épül fel. Az orvos megmutatja saját készítésű elektromos berendezéseit. A készülékek méreteikben és formájukban különbözőek. — Az elektromos fény- és hőmennyiségmérésnél csak úgy kaphatunk megbízhat eredményt, ha a legtökéletesebb műszerekkel dolgozunk — mondotta Obeljnyickij. — Ez a készülik például lehetővé teszi, hogy a hőkoagulációs módszerrel meghatározzuk a vérplazma fizikai és kémiai sajátosságait. Ez azért fontos, mert a rák — az egész szervezet betegsége és hatást gyakorol a vérplazma eddig ismeretlen fehérjéire is. Feladatunk tehát, hogy megállapítsuk: a vérplazmában lévő fehérje normális összetételű-e vagy a rosszindulatú betegség megváltoztatta felépítését? Eddigi kísérleteink bebizonyították, hogy a rákos betegek vérplazmáiban sokkal gyorsabban játszódik le a hőkoaenlác'ó. mint az egészséges embernél. Hogyan állapítják meg a hőkoagulációs reakció mértékét? —• Vért veszek az illető vénájából, de egy por adagolásával megakadályozom a vér alvadását. Ezt a keveréket a percenlrént 3000 fordulatot végző centrifugális készülékbe helyezem. A forgás eredményeként a vizsgált vétkét rétegre oszlik. Alul, a szilárd részek, felül pedig a plazma helyezkedik el. Ezt a plazmát megfelelő módon kivizsgáljuk, — meghatározzuk legfontosabb tulajdonságait, köztük optikai sűrűségét is. Milyen módszerekkel folyik a vizsgálat? — Elektromos fény- és hőmennyiség vizsgálattal. A módszer lényege a következő: a plazmán keresztül fénysugarat vetítünk a fotocellára, s így áram keletkezik. Ezt áz áramot a galvanométerbe vezet j ük, amely a plazma optikai' sűrűségét is mutatja. De az így nyert adatok még nem elegendőek a beteg szervezet megállapítására; Mi szükséges még a végső eredmény meghatározásához? — Feltétlenül fontos, hogy a vérplazmát a forró vízben történő melegítés előtt és után egyaránt megvizsgáljuk az elektromos fény- és hőmennyiségmérő módszerünkkel. A két mérés közötti különbség már megmutatja, hogy a szervezet tartalmaz-e veszélyes kórokozókat. Nézze csak meg ezt a füzetet.:; Egy betűrendes füzet fekszik előttem, amely az Obeijnyickij módszerrel végzett kutatások eredményét tartalmazza. „Suvalov-reakcló poJtív” — olvasom a feljegyzést. Mi történt a beteggel? — A laboratórium Suvalov vérvizsgálatánál pozitív eredményt mutatott feL A beteg régebben egy tüdőgyulladást már átvészelt és most is a tüdejére panaszkodott; Az orvosók természetesen tüdőrákra gyanakodtak. A klinikai vizsgálatok azonban ellentmondtajk e feltevésnek; A beteget kiírták a kórhá bői és én újból megvizsgáltam. Módszerem újból pozitív eredményhez vezetett. A klinikai orvosok ekkor alapos vizsgálat alá vették a beteg egész szervezetét. A vizsgálat végül is kimutatta, hogy a gyomor hátsó falán egy jelentéktelen daganat keletkezett. Az operáció igazolta a daganat rákos jellegét; A beteg meggyógyult; A füzetben talált feljegyzések arról tanúskodnak, hogy Obeljnyickij módszere nemcsak a rákos megbetegedés fennállását, hanem a rákot megelőző állapotot is jelit Ez különösen fontos, mert reális lehetőséget ad a szükséges intézkedések megtételére. A kiváló orvos hőkoagulációs módszerével eddig 331 ember vérplazmáját vizsgálta meg. A vizsgálatok 93,11 százaléka helyes eredményt hozott. A nem helytálló adatok (6,89 százalék) okát alkalmi körülményekben kell keresnünk, amelyek kiküszöbölésére hamarosan sor kerül. Obeljnyickij kutatásainak eredményeit a moszkvai biokémikusok és laboránsok tudományos egyesületei együttes ülésen vitatták meg. A főváros orvostanhallgatói is élénk érdeklődéssel figyelik a kutatásokat; S ez érthető. Habár a rák legyőzésére még teljesen hatásos gyógymódot nem találtak fel, de már létezik egy olyan eljárás, amely megoldja a korai diagnózis alapvető problémáját. Ez pedig rendkívül örvendetes tény. A kezdeti stádiumban felfedezett rákos megbetegedés nem jelent okvetlen életveszélyt. fl Lengve! Tudományos Akadémia első ülése Varsó (MTI.) Mint a PAP jelenti, a Lengyel Tudományos Akadémia újonnan megválasztott elnöksége február 12-én megtartotta első ülését. Az ülésen ZctftdewisM felsőoktatásügyi miniszter mondott beszédet a felsőoktatás és a tudományos dolgozók r *zó szomorú képet idéz: eszünkbe juttatja az emberhússal kereskedő kalandor ügynököket, akik annakidején bejárták a gyarmatok távoli, elhagyott településeit, ott ..tüzes vízzel” és üveggyöngyökkel fiatal bennszülötteket toboroztak. A rabszolgákat súlyos láncokkal egymáshoz fűzve, korbáccsal felfegyverzett őrök kíséretében hajókon, gályákon az amerikai „piacokra” szállították, ahol elr adták őket. Fehér gazdáik mindenükből kifosztották a szerencsétleneket, akiknek csak egy joguk maradt: utódokról, azaz újabb rabszolgáikról gondosleodnl. Ezek az idők elmúltak. határozottan elmúltak. Ma már nem időszerű könyv a „Tamás bátya kunyhójak. .. De mit gondoljunk mégis amiltor hírt hallunk arról, hogy a belga bányákba idegen munkaerőt toboroznak. Ua&ó.zólfyak&izskcMU Olaszországból: Ray miniszter kijelentette, hogy még nem kötötték meg az olasz—• belga egyezményt, de a tárgyalások már folyamatban vannak. Marokkóból: az ottani kormány hajlandónak mutatkozik, hogy megfelelő megállapodást kössön. Spanyolországból: a legújabb megállapodás értelmében többezer spanyol munkás indul Charlorei, Liege és Limbourg bányáiba. Görögországból:. itt a toborzást maguk a belga tisztviselők végzik a peloponézoszi és északgörögországi tartományban. Havonta rendszeresen !—100 munkás indul útnak Belgiumba. Befejeződtek a hivatalos tárgyalások és az athéni kormánnyal kötött megállapodás értelmében előreláthatólag ■»em változik lényegesen a Belgiumba irá* nyúló kivándorlás üteme. Hogyan? Hiszen ennek a munkásvándorlásnak semmi köze a régi rabszolgakereskedők tevékenységéhez. Az igaz: ma már nem találkozunk hoszszú rabláncra fűzött rabokkal, félholtra korbácsolt és megcsonkított emberek hosszú oszlopaival. De mit látunk ehe* lyett? w Nyomorúságot és éhséget A leszerződött bánya munkásnak üveggyöngyök helyett most sovány, olcsó szendvics jut.. 1 Ez faZán jobb? Előkelőbb? Ízlése válogatja! Ami az olaszokat illeti, nekik vannak munkáspártjaik, szakszervezeteik, ami lehetővé teszi, hogy a tömegeket tájékoztassák és igaz ügyük védelmében mozgósítsák. Tehát az olaszoknak módjukban van védekezni és Itöveteléseklcel fellépni. De mi a helyzet Spanyolországban? Es mi a helyzet Görögországban? Nem vitás, Foster Dulles úr Franco Spanyolországát a „szobád világot” felölelő koalíció megbízható tagjának tekinti, e szabad világban azonban szó se lehet szocialista pártról, se kommunista p á rtró l, se szabad szakszervezetről. Nem vitás, P.-TJ. Speak polgártárs, az atlanti tömb kinevezett főtitkára és jóllehet a tömbben Görögország is helyet foglal, ez mégsem ad jogot a demokráciának arra, hogy egészen Athénig terjeszkedjék. A spanyolok és a görögök tehát saját helyzetéről. A jelenlevők egyhangúéin megállapították, hogy a felsőoktatás jelenlegi szervezete nem Melégítő és a Lengyel Tudományos Akadémia Elnökségének egy különbizottsága intézkedett, hogy kidolgozzák az elnökség álláspontját ebben a kérdésben; magukra vannak utalva. Kormányuknak nines más gondja, minthogy kikösse: mennyi szenet köteles Belgium szállítani minden egyes toborzott munkás után. A szénbányák gazdái elzárkóznak a bányászok és az egész munkásosztály jogos követeléseinek teljesítése elől. Mik ezek a követelések? A bányák biztonságának ellenőrzése a bányászok részéről, a létfeltételek gyökeres megjavítása (beleértve a bányászlakások építését) és a szénbányák államosítása. Amíg efyben az irányban nem indul meg a Idbontakozás, addig beszélnünk kell a rdbszalgakereskedőlcről és tiltakoznunk kell romboló tevékenységük ellen. (A „Drapean Rouge”-ból) BÍRÓ LÁSZLÓ I k VőrŐKkopunáí letértűrik a Návaá rétnek, mert ott rövidébb út vezet a Sorhátó tanyának;: i odáig pedig még menni kell vagy hat kilométert, ami ezen a januári ködös reggelen nem éppen kellemes séta; s i Nagyon hideg nincs, de a hó bokán felül ér.:; lassan megyünk. Elől én, mert bár sokkal fiatalabb vagyok, mint Józsi bácsi, de az 56 éves ember még úgy tud menni, hogy egy húszéves ember is kösse fél a gatyáját, ha véle akar elindulni; Megyünk valóban az orrunk után, mert a köd egyre sűrűbb lesz és a jólismert tájon nem látunk egyetlen ismerős cserjét, egyetlen ismerős fát, mezsgyét; — Tudja, a köd is veszedelmes a vándor számára, de az éccaka -még veszedelmesebb. — Hogy-hogy? — veszem fel a beszélgetést. — Hát tudja, én már tévedtem el ködben is, még káSeti gyerek koromban. — Barázdás arcából elevenen csillogó szemével a múltban kutat:!, — Nádat vágni mentünk az apámmal • emlékezik Józsi bácsi. — Egy nagy réten kellett keresztül menni, hogy a tiszaparti nádashoz érjünk, de a rettenetes sűrű ködben eltévedtünk. Nem mondom, tuggya, meg vótunk ijedve, mer mír, azír, mert nem láttunk semmit, de semmit. De oszt egy kutyaugatás irányába mentünk, oszt ott eligazítottak bennünket hazafelé..; persze, a nádvágásból nem tett semmi :,, Köziben a Návai föW szélében lévő csrlornához értünk. Száraz lábbal mentőnk át a mély csatornán, mert merevül vét hóval, az is letaposva; De még Jókora út vót előttünk. Megálltunk, hogy rágyújtsunk s s s IT tt az éjszakai kaland? 11 — kérdezek rá az elnökre, ahogy tovább indultunk . ;i — Annak nagy sora van, tuggya. Mer mír? — szokása vót Józsi bácsinak az a „mer mir” kérdés, de jól is állt neki, > x — Azír — folytatja útitársam — mer akkor, amikor az történt, bizony nemhogy tsz elnök, de még tsz fceg sem vótam, hanem csak olyan nincstelen paraszt. Mán nős vótam. Akkoriban kerültem ide Tiszaszentimrére. Gyerek is mán kettő vót, egy fiú és egy jámy, na meg egyik testvérem is velünk vót.:. Egy pillanatra felnéz a partmemitű füzesre, eldobja a félig szívott cigarettát, mert nem nagy dohányos. — Tuggya, a paraszt ember úgy forgatja magát, hogy valahogy meg tuggyon élni. Ügy gondoltam, hogy nem megyek el egyik kulákhoz sem cselédnek, vagy híresnek, hanem harmados bérlőnek megyek valahová::: Ügy is vót;; i Hogy ebben szót értettünk az asszonnyal, hát bementem Karcagra az „emberpiacra“. Tuggya-e, mi az az „emberpiac?’* — Tudom, mert nálunk is volt ilyen Nyíregyházán, a Kossuth-szobor előtt. Ott válogatták ki a kulákok, meg a tirpák nagygazdák a munkásembert, mint a barmot a vásárba.;i — Ügy: i i úgy.: i úgy, — erősíti meg Józsi bácsi a véleményem ; ! I — Hát oszt tnggya, megegyeztünk egy K. Szabó nevű karcagi emberrel; — Egy Ms szünetet tartott az öreg, mintha gondolkodnék valamin. Hátranéztem az útitársra. Ezer szarkalábas szeméből huncut mosoly villant rám. — Tuggya, azír vöt K; Szabó az a Szabó, mier úgy csúfolták, hogy „kani’* Szabó. Mer ezek a nagygazdák, erek a kulákok olyanok vótak, hogy lekapták a feles, harmados, bíres, meg cseléd jányát, felesigit: i s na mán amelyiket lehetett .-i. Na ez is olyan vót, oszt így rajta maradt, hogy kani Szabó. Ügy is írták még hivatalos helyen is a nevit, hogy „K” Szabó — Szóval mondom megegyeztünk. Hát oszt mikor kötözünk a tanyára — mer a tanya égisz Püspökladány alatt vót — kiderült, hogy becsapott a gazember. Na majd összementünk. — Ha nincu ott a felesígem, úgy megrakom a kis szarháziját, hogy még ma is megemlegeti. így oszt nem maradtunk nála. Na de égiszén kísőn tudtunk csak visszaindulni. Nagy út az hajjal Na csak ránk iccakóllott a ríten. Jó két lóval mentem, mer B. Kovács Sanyiiul — tuggya a Petőfi utcárul, tuggya amék öreg legény — na att.ul kírtem el a lovakat. No csak megyünk *z iccakóba. Fordulunk jobbra, fordulunk balra, tán még visszafelé is mentünk, a nyavaja tudja, de a biztos, hogy éjfélkor még mindig a ríten vétünk. Hej ides jó istenem de nagyon bántam már, hogy elindultunk* Szán mán rígan Szentimrén kéne lennünk! Hat órakor indultunk! Na tuggya akikor csakugyan megvótam ijedve : i, befordulunk itt valami árokba;:S ránk borul a szetye-metya. Mink is odaleszünk, de meg a lovak is világgá mennek, hacsak valami egyéb bajuk nem történik. Hijnye azt a keserves úristenit ennek a világnak! Hát hun az istenben járunk? Megálltunk megint epv kicsit. mert rá kellet gyújtani egy ritkán kapható ..Kossuth’’ cigarettára. Megszijtuk lóerősen, aztán neki a kövesútnak. i s •— Hát aztán? — testálom Józsi bácsit pár lépés után; — Elég hűvös vóit az éccaka — folytatta Józsi bácsi; Kinn hálni nem lehetett, asszonnyal, lóval, örökös nyavaját szerezhettünk véna, de meg a ló kell a gazdájának reggel. A becsület az becsület, pláne a szegfnyembemél. Egyszer mán jóval éjfél után kutyaugatás haitik előttünk. Na mondom magamban, ahun kutya van, ott embernek is lenni kell; Hál kípzeJje Nagyiványba kötöttünk ki. Hogy hogy az isten csudájába kódorogtunk mi Oda, azt ma sem tudom. Élig az hozzá, hogy hajnali nígy ómakkor keveredtünk haza este hat őrátul. A zt gondoltam, hogy befejezte Józsi bácsi az elbeszélést. Éppen azt akartam mondani, hogy „jól megjárta kend”, 9e megelőzött az öreg, ‘— Tuggya még az a szerencse — nevetett az orra alá *—, hogy Kovács Sándor még ma sem sejti, mikor kötöttem be a lovait az istállóba! Én is nevettem az öreg rnezállapításán. de én azt nevettem, hogv mit fog szólná B. Kovács Sándor barátom, ha most megtudja az igazságot? TERVEK a Szakara átalakítására A SZAHARA, a világ legnagyobb sivatagja, nyolcezerhétszáz millió négyzetkilométeren terül el és egyn terjed. Ma már tudományosan bebizonyították, hogy a sivata! helyén valamikor a történe lem eiótti korban trópilku! erdőik voltak. A történeten előtti időben a bővizű folvól partjain igen élénk éle uralkodott. Észak-Afrikában például egy bámulatos tu dással megépített csatorna hálózatot temetett maga ate a homokvihar. Ezeket a csatornákat még a régi rómaial és karthagőiak idején a rab szolgák ezred építették. Ek azután az éghajlat lassanként átalakult, az esőmenynyiség csökkent és a trópikus növény- és állatvilág eltűnt. A nomád néptörzsek vándorlásuk közben kid öntöttéi a fákat, felégették a bokrokat, így vágtak maguknak utat Közép-Afrika belsejébe A fák kiirtásának azonbar végzetes következményed voltak. kevesebb lett az eső.A helytelen földművelés ü egyre jobban kimerítette ; talajt. A kizsarolt földelte otthagyták és új erdőket irtottak. A gyarmatosítók tovább folytatják a nomádot művét, ugyancsak irtották a; erdőket, hogy helyükbe szántóföldieket és ültetvényeket teremtsenek. RÉGÓTA foglalkoznak azzal a kérdéssel, miként le hetne a Szahara sivatagjai! tV. emberiség számára isméi ^hasznossá tenni, virágzó teirülietté átalakítani. A hatal- Xmas sivatag vízellátására Xmár különféle terveket dol- Igoztak ki. Braman amerikai £ tudós javaslata szerint a £ Földközi-tengerből csatornát £kell vezetni és ezen át a Sza£hanának a tenger színe alatt ♦ fekvő részeit el lehet árasz♦ tani vízzel. Ezáltal mestersé- Iges tenger képződne, amely {»''egváltoztatná az éghajlatot. 1 MÄSIK terv szerint a Konjgó-medencében óriási zsllip£ gátat kell építeni. Ezzel mesterséges tengert lehetne lét|rehoznd, amely kétszer ak♦ kora lenne, mint a Fekete£ tenger. Ha a vizet ebből a £ mesterséges tengerből észak Efelé, a Földközi-tengerbe levezetnék, az — mint hatalfmas, 6500 kilométer hosszú tfolyam — nemcsak a Sza- Xhara nagy területeit látná el »vízzel, hanem energiát is ter- Jmeline és ezzel - Észak-Afrik a £ villamosításához teremtené £meg az alapot. £ A sivataggal folytatott harc ♦másik eszköze az erdősítési ♦ A tudomány és a technika imái állása mellett egyáltalán inem megoldhatatlan problé- Ima a világ legnagyobb sivatagjának erdősítése és rizsellátásai (Der Abend.) M3Ctrt.ni, taqaiiz&n ntkent ttytj ruhát* Egyes iparágaki-n akadnak olyan .űveletek, ame’ek évezredeken í élnek változatra formában. Ve<jük például egy iha elkészítését. A <iha mind a mai apig úgy készül, ■int az ősidőkén: varrják. Tűéi és cérnával. A legmodernebb ichnika azonban tár a konfekciómrba is behatolt, .kadtak olyan, öt•■tes emberek, akik italálták, hogy a uhálcat nem varri, hanem — ráosztani keU. Kezdetben a küinböző anyagokat sak kisebb javitáok alkalmával ráosztották a konekcióipari szövetezetekben. A nagyszerű ötletet most magáévá tette az Országos Konfekcióipari Tudományos Kutatóintézet. Tapasztalt szakemberek kidolgozták az új eljárás technológiáját és különleges berendezést készítettek hozzá. Ezzel megoldották a feladatat. A ragasztást előbb a zakók hajtókájának é ■ aljának beszegésénél alkalmazták. A régebben férceléssel végzett jelölés helyett csak egymásra helyezik a különleges ragasztóhártyával bevont szövetet, Amikor az ilyen anyagot meleg vasalóval átvasalják, az anyag egymáshoz ragad. A varrás helyett végzett ragasztás nemcsak a dolgozók teljesítményét növeli, hanem javítja a ruhi. minőségét is. A kísérletek azt mutatják, hogy a ragasztóhártya szorosan összetartja a szövetet, sem a mosás, sem a vegytisztítás nem árt neki. A „ragasztótt” öltöny lényegesen olcsóbb a szokásosnál. Ruhaszalonjainkban bizonyára rövidesen elhangzik majd ez a ma még szokatlan kérdés: ..Kérem, ragasszon nekem egy ruhát!” (Közli a ,.Komszomölszkaja Pravda”)