Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-15 / 39. szám
WB&4 Mruáf t%i s flz egészségügyi szervek figyelmébe • Sok szó esik manapság orvosi és gyógyszerészi körökben. arról hogy egyes gyógyszerekből keveset kap a gyógyszertár) E probléma megoldásához volna javaslatom) Mint orvos, sok házban megfordulók s így szemé1 yes tapasztalatom van. arról, hogy sok a kimaradt gyógyszer: Legtöbb helyen, nem is tartják számon, hogy mi van a szekrények, fiókok mélyén. Ez pedig nemcsak pocsékolás, hanem sokszor valóságos veszedelem. Hány helyen evett már a gyerek cukorral bevont tablettát. Még szerencse, hogy a belseje nem mindig kellemes és ha leolvad róla a cukormáz, akkor inkább kiköpő: Tény az, hogy házról-házra sok gyógyszer marad fci, megy veszendőbe és éppen itt van a gyógyszerutánpótlás egy komoly tényezője! Az lenne a Javaslatom, hogy szervezzék meg megyeszerte — országos akció is lehet — a vöröskereszt aktívái, háztoizaimiak, hogy a feleslegesen megmaradt gyógyszert adják le a legközelebbi gyógyszertárba. A gyógyszertárak pedig a még használható készítményekért fizessék Jd a nagykereskedői árat a beszolgáltatónafc így mindenki jól jár a beszolgáltató is és a gyógyszerre rászorult beteg is. dr Szántó Andor körzeti orvos Szandaszöllős Takarékossági verseny az Iskolákban A takarékbélyeg-gyfijtési mozgalomban évről-évrc jobb eredmények születnek mind az általános, mind a középiskolákban. Az 1956—57-es tanév elején a tanulók Ismét nagy szorgalommal kezdtek takarékoskodni. Az októberi események, a tanítási szünet azonban itt is éreztette kedvezőtlen hatását. A tanítás folytatása után az iskolások újból nagy kedvvel és szorgalommal kezdtek a takarékbélyegek gyűjtéséhez. Sokan szünidei táborozások költségeihez, kerékpárra, játékra, sport vagy tanszerekre spórolnak, A Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztára az idén is értékes jutalmakkal serkenti az iskolásokat eredményesebb takarékosságra. A takarékbélyeg gyűjtésben a legjobb eredményt elért három iskolát 400—1000 forint értékű sport- vagy tanfelszereléssel, vagy díszoklevéllel tüntetik ki. Ugyanilyen jutalmat kap az ország három legjobb takarékoskodó középiskolája is. .............................................. Ma estet A NÉMA LEVENTE >- Bemutató előadás a Szigligeti Színházban — IVÁNVI JÓZSEF Heltai Jenő: „A NÉMA LEVENTEcímű víg játékát, PA* ULÚ LAJOS rendezésével, a színészek remek alakításával azok közé a darabok közé sorolhatjuk, amelyek igen nagy sikert arattak az elmúlt idők folyamán a Szigligeti Szín* házban. Az előadás érdekessé* ge, hogy ma lép fel először Szolnokon a színház igazgató* PRO KAI ISTVÁN ja, PRÓKAI ISTVÁN, és ma mutatkozik be a közönségnek a kedves és bájos LÓRAND HANNA, Az egyes szerepek alakítói a következők: Agárdi Péter Mátyás hadnagya: IVÁNYI JÓZSEF, Zilia Dúca, fiatal olasz özvegy: LÖRÁND HANINA, Mátyás magyar király: SEREGI LÁSZLÓ, Beatrixe, a király felesége: GYŐRI ILONA, Beppó, Agárdi csatlósa; PRÓKAI ISTVÁN és RUTTKAI OTTÓ, Zilia barátnőt: NAGY MAGDA (Gianetta) és PÁLFFY ALIZ (Manna Mea), Karlotta, a fcomoma: KALMÁR ZSŐKA, NardeMa, a dajka: MÁRKUS ERZSÉBET, Galeotto Marzio, Mátyás krónikása: CSERÉNYI BÉLA, Tiribi, udvari bolond: HALÁSZ LÁSZLÓ, e- Öreg pap: BORS BÉLA, ■—hz— tTTTTTVTTVTTTVTTTVTTTrrTmTTmTTTTTTTTTTTTVTTfmTTmTTT Megvalósulhat-e a Tiszát és Kőröst összekötő csatorna terve ? Nemrégfbem egy termelőszövetkezeti elnök elmondotta: a tdszaföldváiri szövetkezeti gazdák azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy öszsze keltene kötni a Köröst a Tiszával, s így mintegy 60 ezer hold föld öntözhetővé válhatna. Azt kérte tőlünk, járjunk él elgondolásuk ügyében. Szerkeszt őréffünk munkatársa felkereste Lánci Antalit, a Vízügyi Igazgatóság főmérnökét, a vízügy kiváló szakértőjét, Láncd divtára megokolta, hogy egyelőre lehetetlen megvalósítani ezt a tervet. A Tisza ugyanis eléggé sekélyvizű folyó és ennek a nagyobbrészt sík területen folydogáló f oly inak így is eléggé igénybevett ték már a vízkészletét. A Tiszalöki Vízienőmű jelenleg is 30 köbméter vizet használ fel. Később, ha teljes kapacitással dolgozik, az elhasznált víz mennyisége 60 köbméterig felmegy. így már a második vízlépcső — amely Tiszaburámál van — sem kap elég vizet, Elvetették a szolnoki vízügyi BERJcemtjere* a Mezőhék, Martfű vonalán húzódó öntözési csatorna tervét ist További tiszai erőművek, öntözési csatorna-hálózatok a Tisza közép- és alsó szakaszán a sekély vízmennyiség (átlag 130 köbméter) másodpercenként, centiméterenként lefolyó víz mennyisége miatt nem jöhetnek szóba. Más lesz a helyzet, ha megvalósul a Dnna-Tisza csatorna és a Visegráditól megépítendő Dunai Erőmű terve, — Akkor ugyanis a csatorna révén a Dunából kapott vízzel megnövelik a Tisza vízállását. Ezután Wie tőség nyílik további tiszai önrtözőcsatornák megvalósítására; Jelenleg egyébként is fölösleges lenne újabb területek öntözése. Szolnok megyében ugyanis 78.000 hold van öntözésre beállítva, s ebből mindössze csak a rizstermelők használnak fel 41.000 holdon öntöző vizet. A magyar parasztságnak sajnos, még szokatlan az öntözéses gazdálkodás és így több mini 30.000 hold öntözési lehetősége nincs kihasználva; MÍG A TÉLEN TÖRTÉNI A MÁVAUT álló. más szolnoki várótermébe egy öreg bácsi totyogott be. Hátán hozta a cókmókját, mely egy vándorbotra volt felfűzve és a vállán átdobva. Az öreg rongyos volt és szőrös. Már esteledett, amikor lete'epedett egy padra. Kabátja alól a belső zseb környékéről egy darab száraz kenyeret kotorászott elő. Enni kezdett. Amikor elfő. mi ott, egy kis dobozkát vett elő, melyben három pogácsa volt. Szegény emb ?r <=* gondoltam, s oáatele* Padtam mellé. e® Jóétvágyat — mondtam, Bólintott, hogy köszöni, s topább evett. — Hová utazik a bácsi? — érdeklődtem. t-‘ Kórházba akarok menni, de már este van s most érkeztem, —■ Mivel jött7 — Gyalog. Az állomásról? — Dehogy, Tiszabu* ráről Három napig gyalogoltam, —• Miért nem buszszál jött? — Nincs pénzem. Még ma nem ettem semmit. Szeretem az öregeket, a tehetetleneket, akik emberi szeretet nélkül, elhagyatottan, kivetetten bolyongónak. Nagycm megsajnáltam. Arra gondoltam, talán őt illetné meg legjobban a vöröskereszt segély, s kezdett még jobban érdekeim az ügye, f— Hány éves a bácsi?-** Hatvannyolc. s- Hol lakik? Tiszaburán születtem. 1 — Miért nem megy szociális otthonba? t— Már voltam. És miért hagyta ott? Erre nem akart felelni. De látta, hogy jóindulatúan kérdezem. Mégis meggondolta magát. —* Mert sokat csalt a gondnok, fiam. Nem adta meg azt, ami elő volt írva. Feketekávét és *eát cukor nélkül kaptunk. Ehhez járt volna még vaj, szalonna, vagy sajt, de ezt sem kaptuk meg. — Melyik szociális otthonban volt? Turkevén. , — Miért nem járták utána, ha tudták, hogy megkárosodnak? — Annak csak mi ittuk volna meg — fiam — a levét. Jobb nem szóinL *— Nyugdijat, vagy öregségit kap? — Nem! — Miért nem néz utána? . — Már ötször is megsürgettem. Elvesztek az irataim, így nem mehetek sehová. •— Itt hallgatott egy hosszút, majd folytatta, — Gondoltam, bejövök ide, á havon mégsem lehet aludni. Az éjjel megalszok, vagy a rendőrségen, vagy a tűzoltóknál mivel nincs a városban szállásom. Segíteni szerettem volna az öreg bácsin, azért is írtam le beszélgetésünket. % Jó lenne, ha az illetékesek mielőbb intézkednénk Az elhagyott öregeknek otthon, meleg és nyugalom kell, olyan ember, airt becsülettel gondoskodik róluk. M. F.. Szolnok M I É II T léptek a tfts-he 1951-ben gondolkodtak 1956-ban maradtak 1957-ben György Jánosék TtiixTárkonyoii a vezsenyi kövesét két oldalán takaros, tiszta házak sorakoznak. Többnyire tsz-tagok telepedtek le ezen a részen. Itt lakik György János is, a Petőfi Tsz tagja. Hozzájuk igyekszem. De vajon melyik házba kopogtassák be? *nézegetem tanácstalanul a csinos kis hajlékokat. Nem messze nyílik a kis kapu. Bamdhajú, elevenszemű kislány fut az árokhoz, s annak sekély vizében nagy igyekezettel mosogatja gumicsizmájáról a sarat. Megkérdezem, hol Iáknak György Jánosék. Itt — mutat kis kezével arra a házra, ahonnan az előbb kifutott, így ismerkedem meg György Julislcával s pár perccel később az édesanyjával. György Jánosné, a gesztenye-barna hajú fiatalasz* szörny a tűzhely mellett fog* lalatoskodik. Ebédet főz, s .éppen dél van, amikor asztalra teszi a levest. A férje csak este jön haza, a két gyermek viszont délután megy iskolába. „így nem késhet az ebéd- — mondja barátságosan. S mintegy végszóra betoppan Jancsi, a kis legény is. Eleven, beszédes gyermek, de a levessel 6 is haragban van, akár csak Juliska. Alkudoznak az édesanyjukkal, hogy ők csak mákostésztát esznek. De anyjuk nem enged, s így mind a két gyémvek csak elfogyasztja a levest. Ebéd után fogják táskájukat, elköszönő nek, t mi kettesben maradunk. Beszélgetünk. A gyerekekről, a község életéről, majd a nagy családra, a termelőszövetkezetre terelődik a szó, Györgyné férjével együtt 1951 tavaszán lett tagja a Petőfi Termelőszövetkezet* nek, 11 hold földdel gyarapították a közös területet. Beadták a lovat, gazdasági felszerelést és azóta jóban, rosszban kitartottak a szövetkezet mellett. „Sók gond, nehézség adódott az elmúlt években — mondja elgondolkozva a fiatalasszony. Minden hiba és küszködés ellenére a termelőszövetkezet ma is egységes. Kiállta a próbát a legnehezebb napokban, az ellenforradalom idején is. A tagok igaz hívei a közös gazdálkodásnak, s válóban magulcénák érzik a tsz vagyonát, amelyet az évek során sok munkával, fáradsággal gyarapították. S hogy senki hozzá ne nyúlhasson vagyonukhoz, hogy kárt ne tehessenek a közösségnek, a legzavarosabb napokban őrizték az épületeket, a jószágállományt, a hizlaldát, a rakodóidat, stb. Kilépésre is álig egy-két tag szánta el magát. Bizonyára a legtöbben úgy gondolkoznak, mint György Jánosné, aki elmondotta: nem kívánja vissza az egyéni küszködést, mert összefogással sokkal könnyebb a munka, s több az eredmény is. Megszokta, megszerette i közös munkát. Minden évben szorgalmasan dolgozott, s férje is megfogta a munka végét. Igyekezetüknek meg is lett az eredménye. Mióta a tsz-ben vonnák, szobabútort vásároltak, megcsináltatták a tető csatornázását és minden évben megvették a szüksé* ges ruházatot. Most azt ten vezilt, hogy az idén rendbe* hozzák a melléképületeket és konyhabútort vásárolnak, *e Györgyné ügyes gazdaasz* szony s a háztáji gazdaság be* vételéből is pótolja a közös• ben szerzett jövedelmet. Jó fejőstehenük van, ezenkívül tavaly szerződést kötöttek borjúnevelésre, s most két sertést szintén szerződéses átadásra hizlalnak.-. Fő jövedelmüket azonban a közös gazdaságban végzett munkával akarják biztosi* tani. Györgyné is bízik ab* ban, hogy ezután valóban nagyobb önállósága lesz a termelőszövetkezeteknek. A tagság által készített tervei nem borítják fel, s ez biztosíték lesz az eredményes gazdálkodásra. Azt tervezik, hogy az állatállomány számszerű szaporítása mellett főleg a minőséget javítják Ipari növényeket termelnek és a kertészkedésben rejlő lehetőséget is igyekeznek kihasználni. A tagság egysége, munkaszeretete biztosíték arra, hogy kitűzött céljaikat megvalósítják, NAGY KATALIN TOLL, BŐR j „VtlhUd A vágási engedélyek megszüntetése lehetővé tette az állami gazdaságoknál, termelőszövetkea-.teknél és a magánosoknál a fokozottabb állatvágásokat. A beszolgáltatás eltörlésével és a vágási engedélyek megszüntetésével egyidőben azonban nem került kőztuda tfoa, hogy az I állati bőröket továbbra is a t MÉH Vállalatnak kell átadni. így fordult élő, hogy sok nyersbőr megsemmisült résziben a helytelen kezelés miatt, részben azért, hogy egyesek nem ismerték fel annak értékét, fontosságát és egyszerűen elásták a bőrt. Az is megtörtént, hogy az állati bőrök egyrésze Ozérke-| dőkön keresztöl iparenge- í déllyel nem rendelkező timá- | rokhoz került. Az ilyen utón J szerzett és készített bőrök t fekete-piacon kerülnek for-1 galomba és sok beesületes| dolgozó fizeti meg az üzérke-1 dőli és feketézők busás hasz- * nát. A tímár kisiparosok | nyersbőrrel való ellátása a * korábbiakhoz hasonlóan a | KIOSZ-on keresztül törté-1 nik. Januárban a nyersbőrrel! feketézők közül egyeseketj a rendőri szervek elfogtak.;, a birtokukban lévő bőrt elkobozták és megindult elle-J ászból dogháza községről az elmúlt években elég gyakran esett szó. Dicsérték, — helyesen — a jó állattenyésztő gazdákat, a szarvasmarha tenyésztésben élért eredményeiket. Ez a község híres volt azonban arról is, hogy szép számmal akadt itt kulik. A kulátook soha nem nézték jó szemmel1 az Űj Élet Termelőszövetkezetet. Nem egy esetben előfordult, hogy igyekeztek zavart kelteni, egymás ellen uszították a tsz tagoltat. Október 23 után elérkezettnek látták a* Időt, hogy végleg felszámolják a termelőszövetkezetet.' Az ellenforradalmárok jóvoltából, néhány kulik fegyverhez jutott A fegyvert természetesen céljaik megvalósítására igyekeztek felhasználni. Fenyegették a község becsületes dolgozóit és a termelőszövetkezeti tagokat Szatmári Imre, Hudra Kálmán és még jó néhány hasonszőrű kiuláfc fegyverrel a kezében végigjárta a tsz tagjait, — természetesen éjjel — és megfenyegette őket. Mindeme csak most derült fény, amikor a feloszlott termelőszövetkezet tagjai közül 15-en újból elhatározták, hogy közösen fognak gazdálkodni. Az alakuló közgyűlésen mondták el a tant tagok, hogy hozzájuk bezörgettek a kulákok és azt kérdezték tőlük, van-e fegyverük. A tsz tagok azt válaszolták, „Fegyverünk ugyan nincs, de villánk és fejszénk van”. Mikor megkérdezték a termelőszövetkezeti tagok, hogy mit akarnak, Szatmári és társai azt felelték: „Az a bajumky hogy tsz tagok vagytok”. Majd megfenyegették őket, ha nem oszlatják fel a termelőszövetkezetet, még visszajönnek. Akadt a nagyhangúik között olyan is, aki megjelent a volt tanyájában lakó termelőszövetírezeti tagnál és felszódlítóttá, hogy sürgősen adja át, mert neki arra szüksége van. Ezekutám nem 'ehetett csodálkozni, hogy a termelőszövetkezet feloszlott) Néhány hétig az ellenforradalmárok uralták a tanyákat, nemcsak Jásaboidogházán, hanem még jónéhány helyen. Ma azonban már meg van a Forradalmi Münkás-Paraszt Kormánynak az ereje ahhoz, hogy az Szatmári-féle emberekkel letetesse a fegyvert és megértessék velük, hogy az ő idejük lejárt. Külföldi KULltWÍLlS HÍREK nüfc az eljárás. Hasonló a helyzet a tollal is. A toll begyűjtésével foglalkozó személyek I- ízött kerültek olyanok, akik a begyűjtött baromfitól! egy részét — ahelyett, hogy átadták volna a MÉH Vállalatnak — piacra vitték, hogy magas áron áruba bocsájtsák. Tollat csak a termelők hozhatnak 'orgalomba. Az Illetékes szervek részéről fokozottabb ellenőrzésre Belgrád (MTI.) A hagyományos pulad filmfesztivált az idén július 27. és augusztus 4. között rendezik meg. A szervezőbizottság közleménye szerint „a filmfesztiválnak az idén is elsősorban jugoszláv nemzeti jellege lesz.’“ Ugyanakkor igen sok külföldi, köztük magyar küldöttséget is meghívnak, amelyek országunk filmgyártásának legkiválóbb alkotásával szerepelnek majd. A legjobb filmek díjazására 2,5 millió dinárt irányoztak elő. A színház baüettegyfiifese úgy határozott, hogy párizsi vendégszereplése alkalmával Bartók: „Csodálatos mandarin”-ját tűzi műsorára, amelyet ezekben a napokban nagy sikerrel játszanak a jugoszláv fővárosban, • Belgrád (MTI). W. Bogdanov jugoszláv akadémikus figyelemreméltó tanulmányt tett közzé az 1894—05-ös van szükség, hogy a feketézők káros tízelmeit felszámolhassuk, a MÉH Vállalat elláth assa a feldolgozó ipart nyersanyaggal és kielégíthesse a dolgozók készbőr és toll szükségletét.Belgrád (MTI.) A Belgrádi Nemzeti Színház balett-együttese március 27. és 30-a között a nemzetek színházának megnyitása alkalmából Párizsban szerepel, Martinovics-féle magyar jakobinusokról és a horvátok részvételéről ebben a mozgalomban. A zágrábi Vjesnik most cikksorozatban megkezdte Bogdanov tanulmányának ismertetését. RUTTKAI OTTÓ
