Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-15 / 39. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ara : 50 fillér n, évi. 39, szám, 1957. lebruár 15. péntek. MA t Új mosószerek A szintetikus mosópornak az a nagy előnye, hogy kemény vázben is kitűnően lehet használni. A pesti vízben például mosás közben köbméterenként mintegy kettőszáz gramm szappan vesz kárba, a falusi kemény vizekben még több. Ezzel szemben a szintetikus mosószerrel bármilyen kemény vízben jól lehet mosni. Az Egyesült Vegyiművek egy uj szintetikus mosószert gyárt, amelyet Sulfarel né- ► ven juttat a fogyasztókhoz. A szer alapanyaga petróleum és benzol- az utóbbit ma még importáljuk. Az év végéig azonban már teljesen hazai nyersanyagokból állítjuk elő. ► (MTI). ________ SzázhúszonH6t százéven felüli A Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint 122 olyan ember él Magyarországon, akinek életkora meghaladta a száz évet. Közülük a legtöbben Borsod. Szabolcs és Fejér megyében laknak: 2 E-<-4 m Reggeli ködben 2 | ii A néma levente t 2 ___ w ■4-4-4 Alit akar a* EPOSZ ► ■4 2 ív A •4-4 m Gondok, panaszok, í ■4 ■4 31 vélemények » 4-4 4 E ______ ► Tovább folytatják-e a Zagyvaliíd építését Még a nyár végén a Zagyván túl lakók örömére építőmunkások jelentek meg s hozzákezdtek a régi fahíd lebontásaihoz, hogy helyette egy újat építsenek. Az építkezés egeszen napjainkig nagyon szép ütemben haladt, mindenki örült, mert már most is kivehető, hogy egy hatalmas széles híd íveli át nemsokára a Zagyvát. A hídnak a két tart* lába már meg is épült, a betonozás nagyrészét már befejezték. Ekkor azonban értesítették az építő vállalatot, hogy abba kell hagyni a munkát. így tehát előreláthatóan Szolnoknak ez a büszkesége továbbra is csak képzeletben maradj Alsó képünkön még az látható, hogy néhány nappal ezelőtt, — mielőtt a Zagyva-híd építkezést el nem öntötte a víz — az cpítőmunkások a betonozást végezték. Baloldali képünkön az építőmnnkások egy másik csoportja — tekintettel az építkezés abbahagyására — csigás emelővel felszedte a hidat védő pátria-lemezeket, Új szovjei emlékművst állítana'* lel Sopronon Sopron város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott, amely szerint az 1956 október 23-a után lerombolt szovjet hősi emlékmű heílyett újat állít fel. Az előbbinél díszesebb kivitelű, művészibb megoldású emlékművet már meg is rendelték a Budapesti Kőfaragó Vállalatnál. Az emlékmű leleplezésére legkésőbb április 4-én kerül sor. lyTTyyTVWWVTTyyTYTTTVTTTTTTTTTTTyrTyTyTTTTyyTTTTTTWTTTTTTyTTVyWTTTTTTTTyTTTTryVTT ' Tabletta cutarhetegséü ellen Eddig a cukorbetegek az insulint injekció formájában kapták. Az elmúlt évek egyik legnagyobb gyógyszer-felfedezése az volt. hogy sikerült olyan insulinhatású szert találni, amelvet tablettában vehet be p beteg. Az uj gyógyszer előállításán a Chinoin Gyógyszergyárban már korábban dolgoztak, az október —novemberi események következtében azonban elhúzódott a gyártás megindulása: Élőről áthat óTag azonban augusztus-szeptemberben forgalomba kerül; Néhány ssó a gépállomásokról A mezőgazdaság dolgozóit. szakembereit mind a gépállomásokon, mind a termelőszövetkezetekben komolyan foglalkoztatja: hogyan alakul a jövőben a köztük lévő viszony? Hogyan, milyen formában fognak együtt dolgozni? Vannak, akik azt hangoztatják, — különösen egyes termelőszövetkezetek részéről — hogy nincs szükség a gépállomásokra, a gépek ’egyenek a termelőszövetkezeteké! Ezen követelésüket azzal magyarázzák, hogy a munkadíjon, amelyet a 0épállomásoknak fizetnek, milyen nagyszerű gépeket lehetne vásárolni stb. Természetesen a fentiekhez hozzáteszik azt is, hogy a gépállomás dolgozói nem becsülték meg a gépeket, széjjelhagyták azokat nem tartották karban. A traktorosok nem végeznék megfelelő, jóminőségű munkát, s elég nagy a szervezetlenség a gépek munkájának megszervezésében; Valóban, így egyoldalúan felsorolva a gépállomásokkal kapcsolatos problémákat, — megfeledkezve hasznosságukról — úgy tűnik, hogy nincs szükség rájuk. Akik azt, hangoztatják, hogy nincs szükség a gépállomásokra, azokkal nem lehet egyetérteni. Miért? Azért, mert a gépállomások megszervezésével az állam szinte felbecsülhetetlen segítséget adott és jelenleg is ad a dolgozó parasztságnak. Vajon az igaerővel nem rendelkező dolgozó parasztok és a megalakuló termelőszövetkezetek a gépállomások nélkül tudtak volna-e boldogulni? Éneikül nagyon keservesen, mert ilyen segítség hiányában bizony sok dolgozó paraszt — míg gépállomás nem volt — tönkre ment. Alakulnak még új termelőszövetkezetek? Vannak még nálunk egyéni gazdák? Igen. A gépállomásokra és azok gépeire tehát a jövőben is nagy szüksége lesz mezőgazdaságunk dolgozóinak. Nem csak az egyéni gazdák és az újonnan alakuló termelőszövetkezetek igénylik a gépállomások munkáját, hanem a már megalakult és működő termelőszövetkezetek is. A meglévő termelőszövetkezeteknél általában két alapvető indok van a gépállomásokkal szemben. Egyrészt — amit már e cikk elején is említettem — a gépállomási munkadíj nagy összegbe kerül, másrészt a gépek nem végzik el idejében a szükséges munkákat, amelyeknek minősége is komoly mértékben kifogásolható. Emellett felvetik még azt is, hogy nem akkor áll a gép a termelőszövetkezet rendelkezésére, amikor éppen szükséges. Ezek tények. De vajon elfogadhatók-e , ezen indokok arra, hogy a gépállomás megszűnjön? Nem. A fenntebb említett indokokat vegyük csak sorba. Egyes nagy. termelőszövetkezetek év végén valóban komoly összeg set fizetnek a gépállomásoknak, ami adódhat abból, hogy a termelőszövetkezet lényegében az összes talajmunkát, betakarítási és szállítási, valamint egyéb dolgokat végeztet a gépállomással, ezáltal sok gépierőre van szüksége. A termelőszövetkezeti tagok többsége — mivel ezt nem magyarázzák meg részletesen — csak azt látja, hogy az év végén mennyit kell fizetni és azon a pénzen mennyi traktort lehetne vásárolni. Természetesen nem számolják a gépek üzemeltetésével kapcsolatos költségeket. Másképpen alakulnának a vélemények, ha a termelőszövetkezetnek kellene o t«i forogok munkabéréről, az üzemanyagról, a javításokról, stb. gondoskodni. Erre még pontos adatok, sajnos, nem állanak rendelkezésre, azonban tapasztalhatjuk több termelőszövetkezetben, hogy a tehergépkocsik üzemeltetése is nagy összegeket emészt fel — ma már nem is olyan nénszerű, mint 2—3 évvel ezelőtt — és a melléje beosztott dolgozók számos termelőszövetkezetben a teljesített összmunkaegységeknek húsz—huszonöt százalékát mondhatták magukénak. A tagság ekkor kezdett á jönni, hogy ez nem is olyan jő dolog. (Folytatása a 2. oldalon.) Hozzávetőleges számítás szerint. 1000—2000 ember akar munkához jutni Szolnokon, s az álláskeresők fele asszony vagy lány. Mi lesz velük?' — ez az égető kérdés. Különösen a nők elhel 'ezése nehéz, ugyanis nemcsak íqjcst, a leépítések során, hanem az utóbbi években is volt Szolnokon mindig női munkaerőkínálat. Sok asszony volt, aki szívesen vállalta volna „második műszakban” a háztartási munkát, hogy növelje a család bevételeit. Az egyedülálló nőkről is gondoskodni kell, mert az ő helyzetük még nehezebb, mint az „erős” férfiaké, akik számára az elkövetkezendő néhány hónap megszünteti a munkanélküliséget. Ezért elsősorban arra voltunk kíváncsiak, mit lehet a nők érdekében tenni? A KISZÖV-nél vetődött fel néhány megvalósítható ötlet — nézzük ezeket. — Már a múlt évben is foglalkoztatott bennünket a gondolat — mondja Pásztrai elvtárs. a szervezési osztály vezetője —, hogy létesítünk Szolnokon vagy Jászberényben egy soS emberi foglalltozfaia SZÖYei*8í0S?. Most újra rendkívül aktuális lett ez a kérdés a munkanélküliség miatt. Megtettük az első lépéseket is. A terv az volt, hogy a bőven rendelkezésre álló cipőgyári bőrhulladékból mozaik sarkat gyártunk konfekció cipők alá, ezenkívül vattásruha javítást, munkaruhafoliozást végez a szövetkezet. Főleg nők foglalkoztatására gondoltunk, mert ezekhez a munkákhoz sem fizikai erő, sem szakképzettség nem szükség« ~. Kb. 100 lányt és asszonyt tudtunk volna elhelyezni. — És mi az akadálya ennek? — kérdezzük. — ígéretet kaptunk a városi tanácstól, hogy erre a célra megkapjuk a Eeloiannisz u. 39. sz. házb'n a Ruházati Vállalat felszabaduló helyiségeit. Később ,z igazgatási osztály mást határozott, az épületről, le kellett állnunk a szervezéssel, mert helyiség nélkül mi sem tudunk mit csinálni. rY7YYYY7Y7TYTYYYVYYYYVYYYYYYYYYYYYY7YYYYYYYYYYTYTYYYYT YYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYtYYYTYTtYYv' Leliof-e újabb munkaalkalmakat tereraleai Szolnokon ? Nem lehet annyiba hagyni ezt a dolgot. • — Nézzük, mit mondanak a városi tanácsnál? Az elnökhelyettessel, a tit— karfát, az igazgatási osztály vezetőjével beszélgetünk, hamarosan tisztázódnak a félreértések. Végül Elek Lajos elvtárs szájából halljuk a megmásíthatatlan döntést, most már végérvényesen. Le is írjuk, mint maradandó dokumentumot. — fi Bsloianwsz is! 39-3» minden további nélkül süss- Kapja a KISZÜV azzal a céllal, hogy ott egy olyan szövetkezetét létesítsen, ahol el tudjuk helyezni a munkanélküli rászorult aszszenyokat. Ezzel egyetértett Varga Mária elvtársnő titkár és Hegedűs elvtárs, az igazgatási osztály vezetője is. úgyhogy most már a szövetkezetek szervezési osztálya gőzerővel foghat a szükséges gépek beszerzéséhez, a helyiség berendezéséhez, hogy a munka mielőbb meginduljon. Van azonban még egy kérdés, amit megintcsak helyiséggel lehetne megoldani, igaz, a tanács vezetői erről még csak hallani sem akarnak, de mégis megemlítjük, hátha így szimpatikusabb lesz: Néhány szolnoki vegyészmérnök és technikus — ezideig hat — veknim Jermsőszöveilie- 28 él akar alakítani. Rajtuk kívül még 20—25 embert is tudnának foglalkoztatni — jórészt betanított munkásokat. És mi kell hozzá? Néhány üst, alapvető vegyipari berendezések. A beruházásokhoz szükséges összeget a KISZÖV folyósítani tudja. Kell r..ég hozzá ezenkívül munkaerő — ez bőven van s kellene még helyiség, amiről a szövetség azt mondja, hogy „mi ezt nem építhetünk”, a tanács viszont azt hogy a „házak nincsenek gumiból”. Pedig jő lenne itt is megtalálni a megoldást. Egyrészt azért, mert újabb munkanélkülieket lehetne elhelyezni. másrészt azért, mert egy ilyen helyi jellegű vegyiüzemre tényleg szükség van a megyében. A tervei; szerint egyelőre szappant gyártana a vegyész csoport, amihez bőven van zsiradék a megyében, szappan viszont nincs, Készí-Az alábbiakban igen tanulságos — de nem követendő — eseményt írunk le Kiss Imre 52 éves, Jászberény, Peres-banyai lakos, büntetett előéletű személy (lopásért már 27 hónapot ült) 1956 november hónapban jóhiszemű szomszédjának, Sánta Jánosnak 11 hektoliter bort adott él. Az egyességnél úgy állapodtak meg, hogy a bor után kötelező forgalmi adót (literenként 4 forintot) Kiss fogja befizetni. A bor eladási napja után megjelent Kiss lakásán a budapesti fegyveres erőktől két katona, akik élelemvásárlást végeztek. Kiss az. egyik katonát, akinél fegyver volt, arra kérte, hogy az udvarán lévő rossz boroshordóba lőjön bele, mert azt úgyis javítani viszik a kádárhoz. A katonának először furcsa és szokatlan volt Kiss kérése, de később mégis engedett, mert Kiss azzal érvelt, hogy a lyukas deszkát könnyebb kivenni. És most jön a furfang. A hordóba lövetés igazi célja az volt. hogy a szomszédok meghall ják a lövéseket és így Kiss--' könnyűszerrel el tudja híresztelni, hogy a bort erőszakkal rabolták el tőle. Ehhez a meséhez Kiss még azt is hozzáfűzte, hogy szovjet katonák voltak nála tehergépkocsival, őt fal mellé állítatták és • addig a bort hordóstól felpakolták a kocsira, majd elvitték. Kiss nagyszerű előadóműlenének ,jó” dauervijet, ami megintcsak igen keresett cikk. Ezenkívül az arckrém* tői kezdve a különféle mű* anyagokig mindent tudnának készíteni, ami az iparba vágj Reméljük, hogy a KISZÖV jobban fontolóra veszi az ügyet, másrészt pedig a városi tanács is segítséget ad, hogy mielőbb megvalósuljon a terv. (P—a) vésznek bizonyult, mert a szomszédok elhittéik mindazt, amit mondott, de;: s ;.. a nyomozás megállapította, hogy Kiss az egész rablási mesét azért találta ki, hogy a bora után a borforgalmi adót ne kelljen befizetni, és hogy az állammal kötött bormennyiséget ne kelljen leszállítani. A nyomozás során kiderült még az is, hogy Kasza János jászberényi lakos megőrzésre 6 hektoliter bort hagyott Kissinél, amit ő szintén eladott; Utána Kiss megmutatta Rászánnák azokat a hordókat, amelyekbe beJelövctett és így akarta elhitetni a rablást. A Kiss Imre ellen folytatott nyomozás más bűncselekményt is felderített, amelyet ez a furfangos ember szintén, rafinériával hajtott végre. Volt Kissnek 1200 négyszögöl erdője, amelyet teljes egészében kiirtott. Ennél a cselekménynél arra hivatkozott, hogy a fiatal 5—6 éves akácos erdőt pajzstetű lepte meg és nem akarta, hogy a környékben lévő többi erdőt is megfertőzze. Az erdészeti szakértő persze megállapította, hogy Kiss erdeje igen jól gondozott erdő VOlt; A kiirtott fákat Kiss mázsánként 80.— forintos uzsoraáron adta el. Kiss Imre ellen a fegyelmi eljárás megindult és remélhető — példát statuálva — elnyeri méltó bűn-* tetessél. II hektoliter bor története Ayagy a furfangos Kiás Imre ©selelsedefei és jl260 négyszögöl érdit
