Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-13 / 37. szám

rm

m

m~

MI ÚJSÁG

a

törökszentmiklési járásban

— A JÁRÁS több községében a tanácstagok megkezdték a fogadó-órák tartását. E hó végén az Átírandó Bizottságok bevonásával tanácsüléseken vitatják meg a legfontosabb tennivalókat.

— RÉGI KÍVÁNSÁGA teljesült a dolgozó parasztoknak azzal is, hogy nem kell a járás székhelyére utazni adópanaszaikká. Az adómunkát a községekben végzik. Az előadók részére háromnapos kioktató értekezletet tartottak;

— A HATÁSKÖRÖK leadásával 21 fő miant a járás községeibe, hogy erősítsék a helyi tanácsokat, eredményesebb legyen a tanácsok munkája;

— AZ OKTÓBERI események miatt a járásban 16 termelőszövetkezet oszlott fel. Ezek közül már 5 újjáalakult. A kétpód Szabadság Termelőszövetkezetből a tagok három szövetkezetét alakítottak — Kuncsorbán a Vörös Október Termelőszövetkezetnek 42 tagja van;

— FEGYVERSEKEN az

Állandó Bizottságok tagjai a választókkal beszélgetéseken vitatják meg a község problémáit Készülnek a tavaszra. A műtrágya már megérkezett az üzletbe, hiányolják hogy a lucerna és vörösheremagbó] nincs elegendő készlet A Kossuth Termelőszövetkezetben három új tagot vettek fel

Munkásokat

keresnek

As 51-es Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetőket és autószerelőt,

az É. M. Építőipari Vállalat

asztalosokat,

a Vasipari Vállalat autó és motorszerelőt, — technikusi, vagy mérnöki képesítésű anyagbeszerzőt, villany és autógénhegesztőt,

a CsirkekeJtető és Kőolajkutató Vállalat vizsgázott kazánfűtőt, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei titkársága, havi 400 forint fix+ jutalék fizetéssel lapterjesztőt vesz fel.

A magánkisipar fejlesztésének néhány problémája

iHNKSIII

ajcLriLalitnk

’3Cáde^iem,éwjt kékek

n* tessék azt Mont, hogy

könnyű a dolgom* Kádervéleményt írok. Igen, igen, jól hallják: kádere é leményt. S nem is akárkinek, egy háziúrnak. Tudjáik, milyen hatalma van ennek? Nem? Akkor önök még nem voltak albérlője.

Már vagy két hete koptul: a levetet, amelyben az áll, hogy „az ujságíróéveit az önŐk Szerkesztőségében töltött Varga Jánosról részletes információt adni szíveskedjenek. Nevezett náMam vett ki albérleti lakást.0

«“ Hm! Mit lehet erre írni? Egy háziúr bizonyára arra kíváncsi, fizet-e a lakó, ■vagy sem. De miért nem kérdezi meg tőle? Vagy talán a természete, a politikai állásfoglalása, az érzésvilága, pixelt dolgai érdekűik? Szerintem egy lakónál nem az a fontos, hogy mit csinált, hanem az, hogyan viselkedik most. Ezt pedig önnek kell tudni, tisztelt házigazda.

De talán máris sokat fecsegtem volt munkatársamról, g azt sem tudom, miféle embernek. Ezért arra kérem, küldjön részletes önéletrajzot. Térjen ki benne arra, előzékeny-e az albérlőkkel, tisztán tartja-e szobáit, olcsón adja-e a szállást, reggelenként előre höszön-e nekik, megkínálja-e őket pálinkával, egy kis jó hazaival. Ne felejtsen el hasonló tájékoztatót adni rokoni és baráti köréről, szomszédairól, munkatársairól és ismerőseiről

Utóvégre tudnom kell, felnek adtam kádervéleményt a munkatársamról Üdvözli és válaszát várja:

SIMON BEhA

Az éSmúlt időszak hibás vezetési módszerének sok káros következménye volt. Az államvezetést elszakította a tömegektől, a szocializmus építését nem a meggyőződésen alapuló szövetségi politikával, hanem hatalmi szóval, utasítgatásofckal, a tömegek aktivizálása nélkül akarta megvalósítani,

A lélektelen bürokratizmus igen súlyosan érintette a magánkisipart is; Az erőszakos szövetkezeti szervezés és az ezzel párhuzamos gazdasági kiszorító politika következtében megyénk területén alig 1200 kisiparos működött az 1950. évi nyolcezerrel szemben. 1953 után némileg javult a helyzet, de rövidesen ismét csökkenni kezdett az iparos létszám. Az adóteher és az anyagellátás nehézségei miatt egyre több kisiparos vált meg iparengedélyétől:

Különösen a falusi kisipart ölték meg a terhek, mely sokkal nehezebb körülmények között küzdött'a léttel. A városi kismesterek ugyanis könnyebben hozzájutottak az anyaghoz. Nem szolgálta a falusi kisipart a 14. sz. rendelet sem, mely sok területen szánté

megkötötte a kisemberek kezét.

A munkás-paraszt kormány ismeretes nyilatkozatában a többek között megígérte, hogy Mszámolja az e téren elkövetett hibákat is és támogatja a magánkisipairt és a magánkiskerestoedelimet. Ennek máris mutatkoznak jelet A kormány intézkedett a magánkisiparosok 1956. If. félévi jövedelemadójának 50 százalékos csökkentéséről, mely az egész évi jövedelemadónak mintegy 20 százalékát teszi ki A legnehezebb időben is segítséget adott az anyagebszeraésben, a KIOSZ- on keresztül sikerült már november, december hónapban többféle anyagot juttatni.

Az első negyedévben pedig már lényegesen több anyagkereteit kapott a kisiparosság, tabut előzőleg. Persze az anyagellátás lényegesen összefügg az ipari termelés

így

pb még Igen gyének a lehetőségek a kovácsszén, hengerelt vas ellá tásban.

Szakszervezetünk javaslatára a kormány meghozta január 26-i határozatát, melylyel kézzelfogható bizonyítékát adta segítőkészségének. E rendelet már a bevezetőjében tükrözi a pártnak és a kormánynak a kisiparossággal szembeni szövetségi politikáját, amikor felszólítja őket, hogy minél hathatósabban

vegyék ki részüket az ország újjáépítéséből.

Kért, hogy tegyenek javaslatokat, indítványokat a szabad szakszervezet útján az illetékes szervekhez. Az érdekvédelem ellátása szempontjából fontos a kormánynak az a véleménye, hogy e tekintetben kizárólag a KlOSZ-t ismeri el. Ebből világosan megérthetik az „ipartestületi" restaurációt hirdető hangoskodók is, hogy nem lehet könnyen megbontani a kisiparosság sorait.

A fenti rendeletből érdemes néhány példát kiragadni, melyek mutatják, milyen jelentős segítséget nyújt máris a kormány. A többek között leszögezd, hogy az ország anyagi erőforrásainak figyelembevételével

a kisiuarosok anvaecllátását mind a gazdálkodás alá vont, mind pedig a szabad forgalomban lévő anyagokból biztosítani kell.

Igényeiket, már az 1957-es

évi tervek elkészítésénél figyelembe kell venni.

Az 1956. n. félévére járó adó 50 százalékos csökkentése mellett az 1957. éviadókutcsoTcat a jövedelemadónál 20 százalékkal csökkenteni kell. Könnyítettek a kisipari árpolitikán is. A rendelet kimondja, hogy az egységes termék és árjegyzékben megállapított árak a magánkisiparra nem vonatkoznak. — Áraikat a ténylegesen felmerült anyagköltségek beállításával, baJlkuiléció ültján aüa- JnWhatjáfc ki A határozat azt Is biztosítja, hogy a kisiparos a jövőben megkötöttség

nélkül vállalhasson kOzffleü |

munkát s az ehhez szükségest anyagot is a vállalatoknak | szokásos áron kell rendedke-í zésére bocsátani

A kisiparban foglalkozta-1 tott munkává!! alók után azf eddigi 33 százalékos SzTK t járulékot 17 százalékra csök-S bentették. Nagyobb lehetősé-1 get biztosítottak ugyanakkor | az export tevékenységre iss» erre a célra tizenötmilliós Z keretet ad a kormány a kiíl-t földi rendeléseket vállalók-1 nak

Bár a fantldézett kormányhatározat nem old meg minden kérdést egycsapásra a i kisipar területén, kétségtele-1 nül nagy lépést jelent előre.» A többek között megszünteti | azt a sokszor megalázó meg- j különböztetéseket, melyet a | múltban a kisiparosnak lép-» ten-nyoman el kellett visel-f nie, t

Persze a kormányhatározat magában nem elég, végre is kell hajtani ahhoz, hogy megszűnjék a kisiparosok bizalmatlansága, mely a múlt káros politikája miaitt még - mindig kísért. Ezt azért is | M kell vetni, mert nem min- ♦ den hivatalos szerv vetkőzte azt a helytelen szokást, hogy a „maszek’‘ ügy nem fontos. Sokszor még a lehetőségen belül sem adnak támogatást) egyes kisiparosoknak. Pl Törölcszenitmik! óson az egyik villanyszerelő kismesternek' csak Ígérgetik a helyiséget, de mindig elodázzák elintézését,

Szolnok megye kisiparossága azt várja, hogy a kormányt) aftározatn ak megfelelően valósuljon meg annak gyakorlati végrehajtása is. A magyar kisiparosság

világszerte elismert jő munkájával

járult hozzá a lakosság ellátásához. Ezt teszi ma is és ezt tette az ellenforradalom legsötétebb időszakában. A kisiparosoknak most már munkájukkal leéli messzemenő támogatást adni a kormánynak céljai megvalósításához s minél eredményesebben kell doflgoznlok a magyar ham javára.

Á „munkanélküli"

n

▲ vonaton ismerkedtem meg N. árral. Együtt utaztunk Budapestről az egyik fülkében,

— Szabad ez a hely? —

kérdeztem.

f— Szabod — kaptam a rá-Az oltások btnaüimatJamiJ nézték rám. A poíitSzálást abba hagyták; Egy öreg házaspár — mit sem törődve a külvilággal — családi problémákról beszélgetett. Odébb egy hatvan körüli, ősz, bajuszos parasztbácsi; Furcsának tűnt az öltözete, mert nem a megszökött keményszárú csizmát és fekete nadrágot viselte. Sötétszürke pantallót hordott; Frissen volt borotválva, amolyan nagygazda lehetett; Látszott rajta, nem sokat dolgozhatott életében;

Mellettem ült N; úr fia 13—14 éves nyúlánk fiú. Almos lehetett, nem szólt egy szót sem; N; úr tekintélyes pocakot viselt s emiatt hangos szuszogása betöltötte az egész fülkét

Én is álmos voltam, behunytam a szemem, de nem tudtam elaludni, ök azonban most már tovább beszélgettek;

— Kérem! Málétemefc többezres csoportja vár a Bakomyba;

— Ez tény! — erősítette meg a szürke pantaHós.

— Nem fognak azok sokáig várni;

— Ez tény!

— Akkor aztán lesz hadd el hadd!

I— Ez tényt

Mást nem tudott mondani az ősz bajuszos;

Nemrégiben jártam Qupán-Hőálló szigetelő

A londoni ipari vásárom bemutattak egy olyan erős és igen tömör -polietilén anyagot, amely alakváltozás nélkül bír negyed órán át 110 C fokon való hevítést és kábelek szigetelésére is kivá-No-no, kedves férfitársak nem szabad félreérteni! — Képünkön egy karnevál jelmez látható, amelyet * közeledő jelmezbálok alkalmából Münchenben matattak be. Az ajánlat tehát a hölgyeknek szól: aki a fenti „virágjelmez‘'-be öltözik, biztos sikert arat!

A cukorrépa mag itthon maradt

A kivándorlási láz —egyik helyen uszító és megfélemlítő propagandától, másik helyen anyagi érdekektől fűtve — a mezőgazdasági kutatóintézeteket sem kímélte meg. Sok tehetséges, idősebb és fiatalabb kutató ment nyugatra.

Egyik híres kutatónk kiszökött az országból és hamarosan követte első munkatársa is. Az öregebb ment előre, a fiatalabb nem akart üres kézzel menni utána. Az intézet laboratóriumából éjszaka izzadságos, fáradságos munkával hordta egy külső épületbe a kísérletekről felvett jegyzőkönyveket, a tudományos dokumentációs anyagot A belső magtar Dói a sok éves kísérletek eredményét, a kmemesitett cukorrépa vetőmagot,

A nagy hurcolkodás közben a külső épületnél egymásba ütközött két őrség. Rövid magyarázkodás után kiderült,' hogy egy úton járnak,

A kutató intézet munkásai

észrevették, hogy ml kész®

és őrséget állítottak , s a kél csoport találkozott ax éjszakában. Találkoztak és megállapodtak valamiben, aztán gyorsan cselekedtek.

Másnap éjszaka az fcitfoet vezetőjének munkatársa súlyos rakománnyal elindult a határra és nemsokára megérkezett osztrák földre, ahoi találkozott a főnökével.

Ha azóta odakint megnézték az intézettől ellopott Iratokat, már tudják, hogy a laboratóriumi kísérletek jegyzőkönyvei helyett értéktelen feljegyzések vannak a kezükben.

Ha a gondosain becsomagolt és cédnlázott vetőmagvas zacskókat nem nMtk meg, akkor az Idén néhány nyugati mezőgazdasági kísérleti gazdaságban takarmány répát fognak termeted, a híres magyar tudós cukorrépa mintatábládn,

A cukorrépamag — a laboratóriumi jegyzőkönyvekkel együtt — itthon maradt.

loan használható,

« TTTTTTTTTTTTrTTTTTTTTTTVVTTTVTTTTTTTrTTTTI'TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTmf lllllllllmW

CaüIc uAMJd

fcúlon, öcs községben, amely a Bakony kellős közepén fekszik. Mikor azt kérdeztem a lakóktól, hogy láttak-e fegyveres eHenforradalmárokat? — csak nevettek kérdésemen»

— Ne tessék ám eihtani. mindent, amit a Szabad; Európa Rádió fecseg — mond-; ta akkor Burai Lajos bácsi.:

•—> Bekapcsolódtam a be-; szélgetésbej :

— N. vagyok, mutatkozott:

be a kövér; :

— M; — mondtam; — Ek-1 kor aztán jött a szóáradat. < Alig győztem hallgatni.

— M. úr, képzelje el — szó-;

Irtott meg N. — Itt vagyok; én is a legény fiammal. Nagy; gyerek, neki is vannak igé-: nyei; Egyszerűen kirúgtak.: Ki-rúg-tak! De egész életem-: ben jól használtam az eszem»Szerencsére nekem van. Demit csinál az, akinek nincs?A forradalom idején feljár-; tam Budapestre, beszerzésre.; Tetszik tudni, mindég üzlet-; ember voltam. Vettem két: hízott disznót, ha más nem: lesz, akkor sem halunk éhen,: De;: i tudja, mégis bánt,: hogy így egyszerűen kiadják: az utamat Hát nem voltam; én becsületes ember? Mindég; az voltam! — Most munka-; nélküli vagyok. Hát ezt is megértük? Majd hozzálátok: öreg fejjel egy „nemesebb”: üzlethez, mely jobban jóve-: delmes -.: ■ :

A vonat megérkezett Szol-: nofcra, ö tovább ment Mező-: , túrira, örültem, hogy szívhatom a friss kinti levegőből.: Ez nem az én szívem szerint' beszélt, ha mindjárt „munkanélküli” is.

M, E* Szolnok; :

9

3

3 Nem tudja kellően értékeim a legjobb fa's meket sem, aki nem állt még torban mozi■* jegyért. Mit tud az olyan ember az életről, • ^ aki — mert a sors szeszélye folytán olyan J helyzetben van — csak felveszi a telefont,

■$ tárcsáz és rendelkezik.

2 — Halló! Nemzeti mozi? — csak így sze.

2 mélytelenül minden emberi melegség nélkül,

2 mintha a drót másik végén egy érzéketlen 2 automata várná a parancsot. — Tegyen ne- 2 kém félre két emeleti páholyt a kedd esti

2 harmadik előadásra.., Mi? Hogy-hogy? Ma.

3 gukkal is. kint van az ember a vízből... csak ^ két előadás van? Akkor a másodikra... Mi.

3 lyen névre? Hát nem ismer még? Slezák Pál 3«éwe kértm... Várjon csak egy pillanatra! m Inkább szerdára és akkor ne két emeleti pá- 2 holyt, hanem két földszinti zsölyét. a Ja...

2 mégsem ... akkor a szabóhoz kell mennem...

2 Tudja mit? Hogy magának is igaza legyen.

3 Két földszinti zsölyét kedd estére a máso- 2 dikra.;. Megvan? Na végre.

2 Körülbelül hasonlp telefonbeszélgetések 2 hangzanak el nem is olyan ritkán a mozi- 2 pénztárban. Ebből a szerencsétlen sortállók 2 tábora csak annyit észlel, hogy néha percekig

2 szünetel a jegykiadás. Ilyenkor szidják a

3 MOKÉP-et, az ügyetlen pénztárost, a rend- 3 szert * akik már háromnegyed órája egymás

mellett rostokolnak a sorban, hirtelen kitörnek j

*— Maga, kérem, ne vágódjon be suttyóm- I ban. Tessék a sor végére állni!

*-t Hozzám beszél? Valami baja lehet ma- 2 ódnak, hiszen itt áUunk egymás mellett em- 2 beremlékezet óta.

2 —1 Azt hiszi, én hülye vagyok? Ismerem

2 magát, nagy pofája volt a múltban. -., Azt 2 hiszi, ma is olyan világot élünk?!

■* Pofája PoU magának, meg • lónak.

Viszont jobb, ha a múltat nem feszegeti ■— piszkos nyilas.

De uraim — jelentkezik, a harmadiknta*. Míg önök itt civakodnak, addig ott elől vígan odafurakodnak és elhappolják a jó helyeket. . i Háttó, miért máléskodndk ott legelői? Ne engedjenek oda senkit, nincs kivétel — Igen, rúgják ki onnan azt a rnuja alakot*. Most bújt be a korlát alatt. , így hullámzik a sor kedély állapota, hőkdösik, szidják egymást az emberek, pedig az utcán még egészen békésen tértek ki egymás elől. A mozipénztár előtt viszont a szó szórót értelmében megvadulnak.

S ebben jelentős szerepe van a szerencsésebb helyzetből adódó előnyöknek. Itt is érvényesül, hogy akik nem szenvednek a mozijegyért, érdemtelenül könnyen jutnak hozzá

— az áldozni kész látogatók rovására. Igazság az, hogy nem is egyesek még talán életükben nem álltak oda várakozni a jegypénztárhoz, hanem csak felvették a telefont vagy

— átkiabáltak a másik oldalról az ismerős pénztárosnak — fáradság nélkül jutottak jegyhez? Nem azt sajnáljuk, hogy ők nem fáradnak, hamem azt, hogy a többség ehelyett dvp’án fárad.

Nagyon igazságosnak tartjuk a MOKÜP- nek azt a legújabb döntését — Szolnokról értesültünk még erről —, hogy a mozipénztár sem telefonra, sem személyes leérésre jegyeket félre nem tesz. Ezt a mozik megnövekedett látogatottsága is szükségessé teszi, de egyben a közönség is így kívánja A gyors lebonyolítás érdekében lehetővé tették, hogy egy hétre előre meg lehet váltani a jegyeket, Ezenkívü’ a nagyforgalmú filmekhez élővé* teli pénztárt létesítenek a Nemzeti Filmszínházban. Első ilyen film a — Csodacsatár.

%>