Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-12 / 36. szám

1937, február 12; HTj Szolnok megye gyümölcstermeléséről 3. folytatás. Első kérdés: a megye me­zőgazdaságának szerkezeté­ben milyen szerepet töltsön be a gyümölcstermelés? Köz­tudomású, hogy ezidáig a megye területe kiválóan al­kalmas lóhere, lucerna és kü­lönböző kerti magvak terme­lésére. Az sem közömbös, hogy az országban többek között itt termelhető a l«g­­jofrb minőségű búza. Ha mindezeket figyelembe vesz­­szüfc, azt kell megállapítani, hogy a jelenleginél jóval ked­vezőbb helyet kell biztosítani a gyümölcstermelésnek is, és a magtermelés mellett egyik eszköznek kell lennie a bel­terjesedé« megvalósításának. A nagyterületű telepítése­ket valóban nagyüzemekké keO, fejleszteni, még lia ez a további telepítések, rovasara történik is. Rendelkezzenek az adottságoknak megfelelő gépekkel, permetezőkkel, ta­lajművelő gépekkel stb. Épül­jenek fel végre a szükséges épületek, tárolók és csoma­gotok. További nagyterületű tele­pítések csak olyan ütemben létesüljenek, ahogyan azokhoz a kiegészítő beruházások biz­tosíthatók. Tekintve, hogy a faállo­mány nagy része az üzemen kívüli fákból áll. ezek problé­máinak megoldását kellene előtérbe hozni. Első feladat a meglévő ál­lomány teljes termőképessé­gének helyreállítása, majd a további telepítések elősegí­tése. Mivel ezek a gyümölcsüze­mek többségében egyéni és szövetkezeti tulajdonban van­nak, a problémák megoldása nem állami feladat, de szük­séges hozzá az állam, első­sorban a tanácsok segítsége. A kormány mezőgazdaság­gal kapcsolatos intézkedései a termelési kedvet nagymér­tékben növelték, de ma már a termelők sem képesek kü­­lön-külön a gyümölcsterme­lést helyes irányban megvál­toztatni. Szükség van véleményem szerint — a gyümölcsterme­lők összefogására. Minél ha­marabb létre kellene hozni a gyü­mölcstermelők érdekkép­viseleti szervét, felhasz­nálva a régi gyümölcs­­termelő egyesületek ta­­pasztalatatit is. Ha a kormány lehetőséget ad a faiskolai magánkezde­ményezésnek, — persze, meg­szabott határokon belül — szervezetten el lehetne látni a termelőiket telepítési anyag­gal A telepítési formák közül legcélravezetőbbnek tartanám az úgynevezett „kisáruter­­melő" gyümölcsösök létesí­tését. Az ilyen 1—5 kataszl­­rális hold területű kisgyü­­mölcsösök — amenyiben a tájjellegr.ek megfelelően né­hány jó fajtákból állnak —■ 1—1 családnak tisztességes inegéllihotést és munkaalkal­mat biztosítanak anélkül, hogy alkalmat adnának a ki­zsákmányolásra. Az ilyen gyü­mölcsösöket elsősorban a Tisza és Körös mentén lenne he­lyes telepíteni. Emellett per­sze a megye egész területén okszerűen kellene fejleszteni a házikerteket, úgy hogy azok legalább az önellátást bizto­sítsák. A kezelés megjavítása ér­dekében elsősorban a növény­védelmet hatóságilag kötele­zővé kellene tenni. Ehhez persze megfelelő mennyiségű és minőségű védekezőszerre és gépre van szükség. Szükséges lenne a szakmai irányitó és tanácsadó hálózat megszervezése akár állami vonalon, akár az előbb emlí­tett gyümölcstermelő érdek­képviseleti szerv keretén be­lül. Nagyon fontos feladat az értékesítési lehetőségek meg­javítása. A gyümölcsfogyasz­­tást fokozó propaganda nö­veli a helyi piacok felvevő képességét. A helyi piacok te­lítettsége után fennmaradó árugyümölcs értékesítésére olyan lehetőséget kell bizto­sítani, hogy a termelők akár egyéni­leg, akár egyesületükön keresztül közvetlen az értékesítő szervekkel áll­janak kapcsolatban, kikapcsolva a fölöslegesen közbeiktatott kereskedelmi szervek láncolatát. Eseten­­kint legyen lehetőség az ilyen természetű exportálásra is. Befejezésül erre vonatko­zóan szeretnék néhány ja­vaslatot tenni, hogy milyen gyümölcsnsíneket termeljünk a megye területén. Elsősor­ban az alma és szilva telepí­tése lenne a helyes. A kettő közül a vezető szerepet az almának kellene vinni. Az alma és a szilva a megye egész területén megtermel­hető, kivéve a szikiét. A Tisza jobb partján a lazább talajo­kon telepíthető kajszi is. Helyes lenne kisebb terü­leteken a bogyósgyümölcsö­sökkel, elsősorban pöszmété­vel és ribizkével is foglal­kozni. Ipari feldolgozás cél­jára gazdaságos lenne a fe­kete rfbizke telepítése i6. La­zább talajokon jó eredmé­nyeket adna a szamóca, első­sorban a korai fajták. Azzal fejezem be, nem gondoltam arra, hogy Szolnok megyéből egy második Sza­bolcs lesz. De szerettem vol­na a közvélemény figyelmét) felhívni arra a tényre, hogy a gyümölcstermelés lehetősé­gei a megyében nincsenek ki­használva. Remélem, egy ki­csivel hozzáj árulek ahhoz, hogy a mezőgazdasági terme­lés belterjessége Szolnok megyében is valóra váljon. Elek László a Kertészeti Kutató Intézet tud. munkatársa, Budapest---------- 4-».^ Tízévi börtönre ítélték a gyilkos Krausz BessitJ Bábeli zűrzavar Zsúfolt tárgyalóterem előtt hirdetett ítéletet a Fővárosi Bíróság dr. Tutsek Gusztáv tanácsa, a dr. Weiler Erzsé­bet ügyvédjelölt meggyilkolá­sával vádolt Krausz Bessi Gizella bűnügyében. A bíró­ság bűnösnek mondta ki Krausz Bessd Gizellát egy­­rendbeü szándékos ember­ölés bűn tettében, és ezért tíz évi börtönre, valamint 8 évi jogvesztésre ítélte. Krausz Bessi nyugodtan hallgatta az ítéletet, a szeme sem rebbent meg, amikor az elnök a büntetést kihirdette. Ugyanilyen egykedvűen, me­reven maga elé tekintve, majd időnként szemét le­hunyva hallgatta az ítélet indokolását is, amely a bűn­tett egész hátterét és lefo­lyását felfedte. Dr. Weiler Erzsébet és társ­bérlői között egyre súlyosabb nézeteltérések voltak, ebből egy sor per keletkezett — hangzott az ítélet. Krausz és Veiler között is ádáz ellentétek voltak, amelyek ádáz ellenséges­kedéssé fajultak. Egy alkalommal Krausz Bessi bottal úgy megverte Weiler Erzsébetet, hogy a bíróság ezért súlyos testi sértésért egyhónapi börtönre ítélte és társbérleti jogviszonyát is megszüntette. A vádlott azon­ban nem hagyta el a lakást, mire, Weiler kilakoltat ási el­járást indított ellene és csak az októberi események aka­dályozták meg a kilakoltatás végrehajtásét. December 8-án a fürdőszo­bában Weiler és Kraus Bessi összevesztek. A vádlott meg­„Hej színművész. Karikatúra Salamon Bélá­ról. a ..Hej. színművész .. írójáról A színházlátogató közönség egyik kedvence, Salamon Bé­la már régebben írt egy köny­vet életéről, pályafutásának sok-sok érdekes epizódjáról, Hacsek és Sajó színházi sike­rének születéséről — s mind­ezt természetesen, egyénisé­géhez illően, humoros, tréfás formában tárta az olvasó elé. Könyvét a Kossuth Kiadó most újra megjelenteti. Való­színűleg a közeljövőben sor kerül a Hej, színművész... folytatásának. Salamon Béla új, az utóbbi évtized esemé­nyeivel és humorával foglal­kozó könyvének kiadására is. PANASZOK ES VÁLASZOK Sógor? Koma? Jóbarát? 1957 február 8-án, amikor tejért mentem a Rákóczi út sarkán lévő 35. sz. üzletbe, boldogan állapítottam meg, hogy a jegyekre citromot osz­tanak. Sajnos, örömem ’ nem tar­tott sokáig, mert amikor vég­re sor került rám, Nagy kar­társ, az üzlet főnöke, így nyi­latkozott: „Kérem, önnek citrom nem jár, mivel a gyermeke egy­éves elmúlt”, Tudomásom van arról, hogy a kiskereskedelmi vállalat több üzletében a fenti idő­pontban az enyémhez hasonló Mjegyekre is osztottak citro­mot. Hogy teljes legyen a tájé­koztatásom, még megírom: Amikor 9-ón ismét elmentem tejért, a citromot követelő asszonyoknak azt mondották az üzlet dolgozói, hogy 8-ár, délután az egész mennyiséget kiosztották, „szabadon”. A következőket kérdezem most Nagy kartárstól, az üz­let vezetőjétől. Ha 8-án reggel tejjegyre nem volt citrom, miért tud­tak délután osztari? Avagy az egyes hiánycik­kek szétosztását még mindig a sógor, koma, jóbarát elvén igyekeznek biztosítani? A Szolnok városnak bizto­sított citrommennyiségből — úgy gondolom — az én kislá­nyom is megérdemelt volna 2 darabot. A 35. sz. üzlet egyik vásárlója REND LESZ A FÜRDŐBEN A Tiszavidék február 7-1 számában megjelent »'Le­gyen rend a fürdőben” című cikkre válaszunkat az aláb­biakban adjuk meg: A levélnek azon részét, mely a gőzfürdőben a fürdési idő 1 és Vi órára való csökkentéséről szói — péntek, szom­bat és vasárnapi napokon — helyesnek tartjuk és be is vezetjük. A serszámos várakozók csoportos beengedésén is vál­toztatunk. A szombati 18,00 órai zárórát pedig ellenőrizni fogjuk. A szombati és vasárnapi fürdésből a 16 éven aluli fiatalok kizárását nem valósíthatjuk meg. Elismerjük azt, hegy a gyermekek nagyon csintalanok, de azok a szülők, akiknek gyermekét ezeken a napokon nem engednénk be, a vállalat ellen erős támadást indítanának, elsősorban azok az édesapák, akik a gyermekükkel szoktak a fürdőbe já.rni A Szolnoki Fürdő Vállalat vezetősége Válasz a „Miért nem játszattuk szovjet filmeket“ című cikkre A Tiszavidék februán 7-i számában a fenti címmel cikk jelent meg Nagy Júlia tollából. Vállalatunk egyetért a cikk írójával, valóban nem lenne helyes a művészi szov­jet filmek mellőzése. Jelen esetben azonban erről szó sincs. — Tájékoztatásul kö­zöljük, hogy vállalatunk ja­nuár hónapban egyetlenegy szovjet kópiát sem kapott, — februárban is csak szórvá­nyosan látnak el bennünket. Március hónapban azonban már uj szovjet filmbemutatók lesznek. (A kirakat mögött, Karneváli éj, stb.) A régebben megjelent művészi szovjet fil­mek (Othelló, Vizkereszt vagy amit akartok, Rómeó és Júlia stb.) felújítására szintén már­cius hónapban kerül sor. Köz­pontunkban már vannak uj szovjet filmek, azonban válla­latunk egy hónapos műsor­­beosztással dolgozik előre, — így nem áll módunkban a szovjet filmek előbbi bemu­tatása. A Moziképüzemi Vállalat megyei igazgatósága. wimwm p|LMSZINHQZIIK műsora I Abádszalók, február 11—13-ig: Holnap már késő. — Olasz filmdráma. Cibakháza, február 11—13-ig: Az ördög szépsége, — Fran­cia film. Fegyvernek, február 11—13-ig: Három asszony. — Fran­cia film. Jánoshida, február 11—13-ig: Bel Ami. — Francia film. Jászalsószentgyörgy, február 11—13-ig: Csavargó. — Mű­vészi indiai film. Jászapáti, február 11—13-ig: Döntő pillanat. Jugoszláv film Jászárokszállás, február 11—13-ig: Gábor diák. — Magyar film. Jászdózsa, február 11—13-ig: Egymilliófomtos bankjegy. — Nyugatnémet film Jászberény, február 11—14-ig: Ganga. — Argentin film. Jászfényszaru, február 8—13-ig: Pármai kolostor, I—II. rész. — Francia film. Jászjákóhalma, február 11—13-lg: Nem igaz. Jászkisér, február 8—13-ig: Hyppolit a lakáj. Magyar film Jászladány, február 11—13-ig: És megfordul a szél. — Ausztrál film. ? Karcag, február 7—13-ig: Bagdadi tolvaj. — Angol txlm.X Kisújszállás, február 7—13-ig: Éjszaka lányai. — Izgalmas? francia bűnügyi film. « Kunhegyes, febr. H—13-ig: Idegen tollak. — Német film.? Kunmadaras; február 11—13-ig: Vádlottak padján. — Né-] met film. ♦ Kunszentmárlon, február 7—13-ig; Egy szép lány férjet* keres. Mezőtúr, „Dózsa” mozi, febr, 7—13-ig: Gróf Monte Christo: I—II. rész. — Francia film. ♦ Mezőtúr ,,Szabadság” mozi, február 7—13-ig: Embere!; a] havason. — Magyar film. Öcsöd, február 11—13-ig: Hannibál tanár úr. Magyal- film.? Rákóczifalva, február 11—13-ig: Római lányok. Olasz film.? Szolnok „Nemzeti” mozi, február 7—13-ig: Halló, itt Gab-j rielia. — Művészi olasz film. Szolnok „Tisza” mozi, február 11—13-ig: Papa, mama, fele-? ségem, és én. — Vidám francia film. | Szolnok „Milléneum” mozi, február 12—13-ig: Egy nyáron; át táncolt. Tiszaföldvár, február 11—13-ig: Elsőszámú közellenség. —! Francia film. ] ■ Tiszafüred, február 11—17-ig: Vörös és fekete I—II. rész.] — Francia film. ] Tiszakürt, február 11—13-ig: Első szerelem. —Francia film.] > örökszentmiklós, február 11—13-ig: Szegény szerelme'HkJ krónikája. — Magyarul beszélő olasz film. ] Tvrkeve, febr. 7—13-ig: Mese a 12 találatról. Magyar film.] : Ujszász, február 11—13-iO: Traviata, — Olasz operafidm. Egy újfajta méreg ? „Amelyik kutyának tveszett hírét költik, el |kell annak veszni” — ? mondja egy magyar tközmondás. S ez vo­­? iratkozik a négylábú •emlősökön kívül az ? italfajtákra. neveze­­]tesen a rumra is. j Ennek a jámbor itó­­♦kának először egy új­­.|ságíró kellette veszett illírét, mondván, hogy .«családokat dönt nyo. ? mórba, ezenkívül öl, iXbutít, bűnözésre csá­­|bít, az emberek aka­­.fratát rosszrahajlóvá • teszi, stb. Nem tudni, miért, a ♦hírverés hajsza csak a .|rumot érte, a korán­­:?kelő és szabadban Idolgozó emberek ked­­.jvencét — ódestestvé. , reit; a spirituszízű Pálinkát, a torokmaró conyakot, az éroely­­;öi5 likőröket érintet­lenül hagyta, csakúgy mint a részegség fő .kórokozóját” a bort. Ezzel a logikátlan­sággal aztán megnyi­totta a magyarázha­tatlan rendelkezések sorozatát, melyet kö­zönséges ember csak két féldeci után ért­het meg. Pl. senki sem tudta eddig megmagyaráz­ni, hogy a Tiszavirág cukrászdában miért adnak szénéi kül ru­mot a feketéhez és máért nem a Magyar utcai eszpresszóban. Ez utóbbi helyen csak teához hajlandók mérni, — a feketéhez esetleg toj áslikőrt vagy konyakot aján­lanak. Aki azt hiszi, hogy ezzel megvédi az al­koholizmusra elszánt emberiséget a bűnbe­eséstől, annak már . semmi szüksége arra,­­hogy védekezzék a szesztől. Mert teszem azt, ki hajlandó más­félliter feketét beve­delni 5 deci mm ked­véért, csak azért, hogy berúghasson, mikor a szomszédos talponál­lóban kedvére ihat pálinkát gyomortöltő nélkül is — ameddig szusszal. bírja. Vagy ha mégis akad elszánt részeges, aki ennek ellenére is kizárólag a Magyar utcai esz­presszóban hajlandó berúgni, ráadja a tel­két a brendire, míg a készlet tart. Az antialkohoiiz­­mus ama derék har­cosai, akik ilyen ren­delkezéssel akarnak lovasszobrot, valószí­nű túl vannak már néhány féldecin, mi­kor újabb megszorítá­sokon törik a fejüket. S azon sem csodálko­zunk legközelebb, ha a rumosüveg címkéjét a kétkeresztes méreg jegyével látják el. így legalább indo­kolt esetben mérgelő­­dés nélkül hozzá le­het jutni orvosi re­cepttel, vagy hatósági engedéllyel, mint a maróná trónhoz. Eav feketéző ragadta Weiler nyakát, dula­kodni kezdtek, ami a ház többi részében is hallatszott. „Te akartál engem kila­koltatni” — kiabálta Kraus/, Bessi — „majd én Iakoltatlak ki téged, de örökre.’’ Weiler Erzsébet — hang­zott az ítéle indokolása — ki­szabadult a szorításból, de Krausz újból megragadta nyakát ós fojtogatni kezdte. Weiler karmolt, védekezett és Krausz arcán, kezén több karmolási sérülés keletkezett. Az ügyvédjelöltnő az ismé­telt támadás folytán kime­rüld, nem tudott már megfe­lelően védekezni, fulladozni kezdett és akkor Krausz Bessi rákiáltott: „Mutasd a nyelved, hadd szakítsam ki!” A főj toga tások következté­ben a ügyvédjelöltnő meg­halt. A dulakodás és a hör­­gés felhallatszott a fürdő­szoba feletti lakásba is. Mire azonban a házfelügyelő a la­kásba ment, ott már teljes csend volt. Másnap Krausz nyugodtan közölte az egyik társbérlővel, hogy Weiler Er­zsébet a fürdőkádban a víz alatt fekszik. A gyilkos tagadásával szem­ben bebizonyosodott, hogy t követte cl a tettet. A vádlott konok tagadá­sa minden alapot nélkü­löz, és kétségtelenü be­bizonyosodott tettessége. A megbánás legkisebb jelét sem mutatta, sőt egyenesen agresszív ma­gatartást tanúsított. A büntetés kiszabásánál £ bíróság — a többi között — enyhítő körülményként mér­legelte idegbetegsógét is. Sú­lyosbító körülményként vettt figyelembe a bíróság, hogy rokonbűncselékmény miat már elítélték. Az ügyész tudomásul vetít az ítéletet. — Megértettem az Ítélete, — jelentette ki fegyőrei mel­lől felpattanva harsány han­gon Krausz Bessi —, felleb­bezéssel élek, mert nem kö vettem el semmit. A védő is fellebbezett a; ítélet elen. rrrTTTTTTTTTTTTTTTrTTTTTTTT Szerkesztői üzenet Kerepesi Piroskának Kuncsorbí XI. elülő, Tukarcs Anna Tiszabő Csillag Ilona Tiszakürt, Pápa László Nagyrév, Tópart u. 15. ifj. Molnár Bálint Ady E. u. 45 Öcsöd, Bozsik Margit Jászárok szállás, Nagy Jolán Cibakháza Ujkiosztás, Zrupkó Erzsébc Alattyán tanya 45, Marek Anikó Kunhegyes, Tanyaszám 652, Köd mön Katalin Kengyel, Sánti I.ászló Karcag tanya 842, Lugos Margit Ujszász Szekszárdi út Vass Rózsika Jászberény Borsó halmi tanya, ifj. Dorogi Peren Öcsöd Ady u. 44., Piros Pété Tiszabő, Szilágyi Sándor öcsöi Batthyány u. 41., Fábián Mari; Tiszabő, Bodnár Gyula es Apói­tól Imre VII. ált. isk. Kunhe gyes, Farkas Ilonkának Tisza roffra üzenjük, hogy a beküldőt találós kérdéseiket megkaptuk helyszűke miatt egyszerre közöl ni nem tudjuk, folyamatosai fogjuk felhasználni. Szeretette x •».“illír ♦#i»rói»l»i"n i c c- r\ „ >1117- n í Nem tudom a Damjanich­­rádió munkatársai szokták-e hallgatni rádiókészüléken át a saját hangjukat, de ha mostanában eszükbe jut ilyesmi, biztosan elkesered­nek. Mint ahogy kesereg a többi rádióhallgató is. Mert ami a 223 m. körüli hullám­hosszon tapasztalható, az va­lami borzalom. Egy női hang az útlevelekről ad ismertetést, egy férfi a karnevál szépség­­versenyéről cseveg, valahol a messzeségben a sátoraljaúj­helyi gyermekek nevelésének problémáiról elmélkedik va­laki — és ezt igyekszik nap­ról napra túlharsogni a Dam­­janich-rádió bemondója, vall­juk be egyre kevesebb siker­rel. Valami torz recsegéssel aláfestett zúgás kíséri állan­dóan a hangját cs kénysze­ríti a hallgatót arra, hogy mielőbb kikapcsolja a készü­lékét. Egyszóval ugyanazon vagy egészen közeli hullámhosszon három-négy vidéki magyai adó is működik jelenleg és versengenek, melyik tud va­lamit megértetni az adásából Az eredmény: bábeli zűr­zavar. Nem ismerjük a Magyai Rádió további elképzeléseit de ez így a jelen pillanatban nem valami élvezetes szóra­kozás. Ideje lenne talán ren det teremteni a vidéki adói dzsungcljében s úgy szabá lyozni adásuk idejét, vala­mint hullámhosszukat, hogy egymást ne zavarják és be­tölthessék hivatásukat a hall­gatóság megelégedésére. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom