Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-10 / 35. szám

2 1957, február lu. Az alapvető kérdésekben azonos állásponton vagyunk, ha a részleteken még vitatkozunk is Saak&zercexeti nagyahtiva-ülés Szolnokon A szakszervezeti mozgalom igen nehéz időszakot élt át napjainkban. Ebben nemcsak az október 23-a után bekö­vetkezett események, hanem az előző években elkövetett gazdasági és politikai hibák is közrejátszottak. Amíg 1945 és 1950 között a szakszerve­zetek betöltötték hivatásu­kat: a dolgozók érdekvédel­mét, addig 1950 után egyre inkább elferdült a szakszer­vezetek munkájának irány­vonala. Alapjában véve a szakszervezetek is felelősek a Rákosi-féle gazdaságpolitikai hibákért. Október 23-a után káosz lett úrra szakszerveze­teinkben, amelyből most kez­denek kilábalni. E megyei aktívaülés elő­adója Vincze József elvtárs, a Szaktanács Titkárságának tagja, beszámolójában mind­ezt kiemelte. Emellett rész­letesen foglalkozott azokkal az ismert okokkal is, ame­lyek lehetőséget adtak októ­ber 23. bekövetkezésére. Ezután tért rá a szakszer­vezeti mozgalom jelenlegi helyzetére, munkájára, fel­adataira. *— Nem lehet szakszerve­zeti mozgalom a régi alapo­kon! — mondotta Vincze elv­­ián*. — Gyökeresen szakítani kell a régi rossz módszerek­kel; A demokratizmust ki kell terjeszteni a dolgozók­ra, a proletárdiktatúrát pedig az ellenség, és nem a hibákat felvető emberek ellen kell érvényesíteni. A párt és a szakszervezet viszonyával kapcsolatosan a beszámoló leszögezte: szo­cializmust akarunk, de ma­gyar módon. A szakszerveze­teknek minden téren segíteni kell ezt a munkát, de nem úgy, mint régebben, hogy a tervet az emberek fölé ren­delték. Milyen a szakszervezetek önállósága ? Erre a következő a felelet: A szakszervezeti tagokra a SzOT határozatainak végre­hajtása hárul .A párthatároza­tok csak a szaksz. kommunis­ta tagjaira kötelezőek, — akik MSzMP tagok. Külön­ben minden szakszervezeti tagnak segíteni kell a SzOT határozatok végrehajtását; A sztrájkjoggal kapcsolat­ban a következő a helyzet! Mivél Magyarországon mun­kás-paraszt hatalom van, a sztrájk csak ez éllen irányul­hat, illetve csak a munkás­paraszt hatalmat gyengítheti. Ezért a sztrájk gazdasági és politikai következményeinek magyarázatáról a jövőben sem mondhatnak le a szak­­szervezetek, — hangsúlyozta az előadó. — A vitás kérdé­sek megoldására van más út is. A szakszervezeteknek, mi­vel önállóak, megvan a mód­juk arra, hogy a kormánnyal való tárgyalások útján old­ják meg a rendezetlen prob­lémákat. Éppen ezeket a vi­tás kérdéséklet tárgyalják napjainkban a kormány és a szakszervezetek képviselői. Az előadó azt is közölte, hogy a bérkérdések rendezé­sének programját, amelyet a SzOT dolgozott ki, szántén felterjesztették a kor­mányhoz, Kisebb lépések már eddig is történtek a legége­tőbb problémák megoldására, de döntő változás csak aa iparágak termelésének fel­lendülésével várható. A munkástanácsokkal fog­lalkozva a beszámoló ki­emelte: A szakszervezetek, ha kell, a munkástanácsokkal szemben is felveszik a harcot a dolgozók érdekvédelméért. Ugyanakkor segíteni és tá­mogatni kell a munkástaná­csokat gazdasági feladataik megoldásában. Többen felvetették azt a kérdést, hogy a szakszerveze­tek fenntartják-e a régebbi bér- és nyugdíjemelésre vo­natkozó követeléseiket. Fenn­tartják. A megoldás feltételét már említettük, amely az iparágak termelésének fel­lendülésével kell, hogy jár­jon. A szakszervezetek szerve­zeti szabályzatával kapcso­latban szintén több kérdés hangzott el. A válasz így hangzik: A szervezeti sza­bályzat, amely a szakszerve­zetek jogkörét, felépítését, működési formáját, stb. rög­zíti, kidolgozás alatt áll. Mégpedig olyan formában, hogy a szakszervezeti akti­visták most vitatják meg, és remélhetőleg hamarosan nyil­vánosság elé is kerül. A beszámoló végezetül le­szögezte: Ahhoz, hogy a szak­­szervezetek visszaszerezhes­sék a régi bizalmat, tettek kellenek. De ennek a biza­lomnak csak abban az eset­ben tudnak megfelelni, ha a dolgozók tettei, alkotó rész­vétele is segíti ebben a ne­héz munkában szakszerveze­teinket. Az aktívaülés a hozzászólá­sokra, kérdésekre adott vá­lasszal ért véglet. — bubor — Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben (4. folytatás.) A restaurációs törekvések egyik legjellegzetesebb képvi­selője Mindszenty bíboros volt November 3-án este Mindszenty a rádióban beszé­det mondott, amelyben kifej­tette politikai nézeteit. A be­széd ködös volta ellenére na­gyon is egyértelmű volt. Mindszenty a következő pa­rancsoló szavakkal írta elő, milyen legyen Magyarország társadalmi berendezkedése: „Jogállamban éló, osztálynél­küli társadalom, a demokra­tikus vívmányokat fejlesztő, szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátozott magántulajdon alapján álló, kultumacionalista szellemű nemzet és ország akarunk lenni’’. Mindszenty visszatér a „ke. resztény kurzus’’ és a náciz­mus demagógiájához, amikor „igazságos” és „szociális érdé. kéktől korlátozott” magántu­lajdon mellett tör lándzsát. De a történelemből is tudjuk, hogy mindez a gyakorlatban fi tőke korlátlan uralmát je­lenti. A szocialista társadalom alapja a termelési eszközök társadalmi, közös tulajdona. Mindszenty ezt a társadalmi rendszert ezzel a beszédével — bukottnak nevezte — el­­hantolta. Mindszenty termé­szetesen nem ismerte el Nagy Imre kormányát, és ezt a maga fennhéjázó hangján ezekkel a . szavakkal is kife­jezte: „ A bukott rendszer (!) részesei és örökösei (az örö­kösök: Nagy Imre és kormá­nyának tagjai) külön felelős­séget viselnek saját tevékeny- Kéglikért, mulasztásért, kése­delemért vagy helytelen in­tézkedésért egyaránt”. Nagy Imrének és társainak Is szól Mindszenty fenyege­tése: „i..a törvényes felelős­ségre vonásnak minden vona­lon. éspedig független és pár­tatlan bíróság útján kell be­következnie”. Uj választást is követelt Mindszenty, amelyen „min­den párt indulhat”, mégpedig „nemzetközi ellenőrzés alatt”. A bíboros ismételte a Szabad Európa által néhány nappal korábban kiadott nyugati el­lenőrzés alatti „függetlenség” jelszavát, az összes polgári restauráció® pártok szabad te­vékenységének biztosítása és a kommunista párt tevékeny­ségének tényleges elfojtása, föld alá szorítása mellett; A bíboros azzal a követe­léssel fejezte be beszédét, hogy adják vissza az egyház­nak „intézményeit”, ebbe a fogalomba természetesen a földbirtok is belefér. Mindszenty halotti beszédet mondott a népi demokrácia „bukott rendszere” felett A halotti beszédet azonban el­siette. A rendszer és a dolgo­zó magyar nép Helyrehozza a Rákosi-féle politika által oko­zott károkat és azokat a pusz­tításokat is, amelyeket az el­bukott ellenforradalmi felke­lés okozott az országnak. Ebben a kötetben a tőkés restauráció végrehajtására vonatkozó vegyes politikai tényeket, adatokat és az el­lenforradalom vérengzéseiről 6zóló újabb tényanyagot pub­likálunk, amelyek teljeseb­ben világítják meg az ellen­­forradalmi lázadást. Az összegyűjtött anyagból ebben a vonatkozásban né­hány megcáfolhatatlan követ­keztetés szűrhető le: j-r-j A fegyveres felkelés 1—! kezdeményezői és szervezői külföldi ügynökök, horthysta emigránsok és az országban levő illegális szer­vezeteik irányítói voltaic, akik szervezőkként részt vettek a tömegmegmozdulásokban és azoknak mindinkább irányí­tóivá váltak; ly; A tizenkét évvel ez- I—I előtt letűnt rendszer­nek az országban levő képvi­selői már megkezdték o fő­városban és számos vidéki városban, községben, járás­ban a régi hatalom visszaállí­tását, és a külföldön élő emigráció már felkészült itt­honi ügynökeivel együtt a hatalom teljes átvételére, rjí A dolláron fenntartott '—! és az Amerikáiból irá­nyított. Nyugat-Németország területén működő Szabad Európa rádió uszító adásai nagy szerepet játszottak az ellenforradalom ideológiai előkészítésében és gyakorlati vezetésében, a fegyveres harc felidézésében, a tűzszü­net be nem tartásában, ártat­lan, népéhez és hazájához hű emberek lincselésérc vezető tömeghisztéria felkeltésében. A Szabad Európa rádió Irá­nyítói különösen felelősek a magyar emberek közötti vér­ontásért és ezt követően Nyu­gatra csábításukért, ezer és ezer magyar családnak a disszidálások által okozott tragédiájáért, nr; Az ellenforradalmi lá­­■—! zadók célja október 29-e után mind nyilvánvalób­bá vált: a szocialista népi rendszer megdöntése és a nyugati kapitalista érdek­szféra Magyarországra váló kiterjesztése — azaz a polgári restauráció. Az ellenforradalmi lázadás leverése volt az egyetlen módja annak, hogy a magyar nép elkerülje egy újabb el­lenforradalom sötét korsza. kát. (Folytatjuk.) Indiának szállít mozdonyokat a MŰVIIG A MÁVAG Mozdony- és Gépgyárban házi próbán vizs­gálták meg az első YL- típüsú, indiai megrendelésre készülő gőzmozdonyt; A mé­teres nyomtávú gőzmozdonyt az indiai vasúti társaság raj­zai alapján készítették. Az első negyedévben mintegy 10 ilyen mozdonyt készítenek India részére. A nők odaadó, lelkes, alkotó munkájára továbbra is nagy szükség van . Megalakult Szolnokon a főtanács Városi Elnöksége Nagy esemény színhelye volt Szolnokon a Városi Ta­nács nagyterme február 5-én. Megalakult a városi nőbizott* Ság. Az asszonyok örömmel üdvözölték a nőmozgalom ki­válását a Hazafias Népfront­ból, ami érthető is, hiszen 11 évig megszokták, hogy önál­ló szervezetben dolgozhattak. Az alakuló közgyűlésen kép­viselve volt a nők minden ré­tege: munkás, kisiparos, házi­asszony, paraszt és értelmi­ség. Nagy érdeklődéssel hall­gatták Csató Mihályné be­számolóját; A beszámoló hangsúlyozta, hogy soha nem volt ilyen nagy szükség a nők segítségére; összefogásá­ra. mint a mostani helyzet­ben. A magyar asszonyok és lányok az elmúlt évek során megállták a helyüket az élet minden területén; Segítőkcszségükrc, szere­­tetükre soha sem volt olyan nagy szüksége so­kat szenvedett hazánk­nak, mint most. Még akadnak olyanok, akik tétlenségre, a passzív ellenál­lásra bíztatnak bennünket. De lehetünk-e tétlenek, amikor gyermekek maradtaik szerető szülők nélkül. — gyámolta­lan öregek családfenn­tartó nélkül, családok otthon nélkül. Tétlenek maradhatunk e. amikor a bizalmatlanság légköre árasztja el a nemzet­közi eletet, amikor veszély­ben forog a béke ügye? — tette fel a kérdést Csató Mi­hályné. A beszámoló több olyan hasznos javaslattal is foglal­kozott, ami a nők életkörül­ményeinek megjavítását segí­tené elő. Javasolta: a tanács létesítsen foltozó és fehérnemű - stoppoló üzemet, a háziipari szö­vetkezet mellett csipke­­verő részleget, a volt vattagyár — épületének rcndbehozásával seprű­­kötő üzemet. Ezek enyhítenék a munka­­nélküliséget. A beszámoló befejezésül — erősen aláhúzta, hogy a nő­tanács nem fogja megtűrni az MNDSz régi, rossz módsze­reit, ugyanakkor támaszkod­ni kíván mindazokra a régi harcos MNDSz asszonyokra­­akik 11 esztendő óta aktív harcosai a nőmozgalomnak. — Szeretettel várja soraiba mindazokat a magyar asszo­nyokat és lányokat, akik segí­teni kívánnak a kibontakozás, nagy és szép céljaink megva­lósításában és nem utolsó sorban a béke megvédésében. A nagy érdeklődéssel foga­dott beszámolót számos hoz­zászólás követte. A vita vala­mennyi résztvevője örömmel fogadta a nőtanács megalaku­lását. Helyeselte az ideiglenes programot. Egyetértettek ab­ban, hogy október 23. után el­lenforradalom kezdődött Ma­gyarországon; Megfogadták, hogy a jövőben még kemé­nyebben dolgoznak, meg ala­posabb felvilágosító munkát végeznek a nők között, ne­hogy mégegyszer bekövetkez­zen október 23-a: Szenvedélyes hangon mond­ták el a felszólalók, hogy bár az ellenforradalom fegyveres erőit levertük, még nem sem­misítettük meg őket és uj módszerekkel próbálkoznak. Komolyan aggódnak az anyák gyermekeik életé­ért. Az ellenforradalmá­rok most az iskolás gyer­mekeket használják fel aljas szándékaik megva­lósításához. Felháborodottan beszéltek arról, ami az elmúlt héten tör­tént Mosonmagyaróváron, Sá­toraljaújhelyen. ahol azokat a gyerekeket, akik nem akartak hittanra járni, tanuló társaik felakasztották, vám' bántal­mazták. Követe* 1 ték: teremtse­nek rendet az iskolákban. — vonják felelősségre azokat a pedagógusokat és szülőket, — akik szemet 1 -—-nak felette, vagy elősegítik az ilyesmit. Lelkesen beszéltek március 0 • n Nemzetközi Nőnap méltó megünnepléséről, illetve an­nak előkészítéséről. Minden nőt meglátogatnak és szere­tettel meghívják az ünnep­ségre. A szakszervezet és a tanács is felajánlotta támo­gatását. A jelenlévő asszonyok kö­vetelték Vass Istvánná elv­társnő visszaállítását a nővo­nalra, akinek gazdag tapasz­talatai és az asszonyok irán­ti nagy szeretete biztosíték ar­ra, hogy a nőmozgalom to­vábbra is jó úton haladjon. Kérték, hogy Vass Istvánné tartsa meg Szolnok városá­ban a Nemzetközi Nőnap ün­nepi beszédét. A vita lezárása után meg­választották a nőtanacs váro­si elnökségét. Majd sor került a különböző bizottságok meg­alakítására. A munkaközvetítő iroda mellé 3 tagú bizottságot választottak. Ez a bizott­ság segítséget kíván nyúj­tani ahhoz, hogy a leg­rászorultabbak jussanak munkához. A lakásgon­dok enyhítésére és igaz­ságos elbírálására is vá­lasztottak egy bizottsá­got. Segítenek a városi tanács lakásügyi hivatalának az üres lakások felkutatásában és az igazságos elosztásában, hiszen ki volna más, aki megértőbb és jobban meg tudná ítélni, hogy ki a rászorultabb. mint az asszonyi szív. A fentemlí­­tett bizottságokon kívül még több bizottságot is létrehoz­tak, amelyek hivatottak lesz­nek a nők különböző problé­máinak helyes és gyors elin­tézésére. Ez az alakuló közgyűlés ta­núbizonyságot tett arről, hogy ha a nők segítségét igénylik, akkor igen komoly támoga­tást tudnak nyúitani. mind a pártnak, — mind a gazda­sági élet területén meg­lévő feladatok megoldásához; Ez arra is figyelmezteti az il­letékeseket, hogy a nők tevé­keny alkotó munkáját, lelkes­ségét nem lehet figyelmen kí­vül hagyni. Az ellenforradal­­mároknak volt a jelszava. —• hogy az asszonyok térjenek vissza a fakanál mellé. A mi jelszavunk: „Azok az assza* nyok> akik továbbra Is folytat­­ni kívánják foglalkozásukat, ne kerüljenek semmilyen te­kintetben sem a férfiaknál hátrányosabb helyzetbe." Magyar Nőtanács Városi Elnökségei ---------------­rJ íz évvel ezelőtt az 1. Vi­x lágifjúsági Találkozó előkészítő bizottságának fia­tal művészei a következő fel­írást függesztették ki műter­mük ajtajára: „Kérjük, hogy miméi erősebben kopogjatok: ezt mi nagyon szeretjük”. — Ez a tréfás felirat jutott az eszembe, amikor beléptem a szovjet előkészítő bizottság műtermébe. Most is gyakran és hangosan kopogtak a mű­terem ajtaján, a fiatalok vi­tatkoztak, tanácskoztak, a művészek jöttek-mentek, de néha olyan csend lett, hogy még azt is hallani lehetett, hogyan súrolja az ecset a papírt. Az újesztendő küszöbén si­került megpillantanom a mű­terem egyik legérdekesebb „titkát" — az öt Fesztivál utcáját, amely 1957-ben, a VI. Világifjúsági Találkozó megnyitásának napján készül el Moszkvában. Az utca ter­vei ma még hatalmas dosz­­sziékban hevernek. Fél év múlva a „Lenin" központi stadionhoz vezető úton, a Pirogov-utcálban vo­nul végig az öt Fesztivál ut­cája. A művészek tervei sze­rint öt részre osztják az ut­cát, a prágai, budapesti, ber­lini, bukaresti és varsói Fesz­tiválok emlékére. Így a láto­gatók a lehető legteljesebb képet kapják a Fesztiválok történetéről. /A ondőlatban ugorjunk át 1957 augusztusába. A prágai résznél kezdjük el a sétát az öt Fesztivál utcájá­ban. Ez a rész egy magas fémtoronynál kezdődik, amely erősen emlékeztet a cseh fő­város ősi tornyaira. A járda aszfaltját a prágai színes kö­vezett utak mintája díszíti. A torony csúcsán az első Fesztivál zászlaját lengeti a szél. A lámpaoszlopokon fe­hér táblák, amelyeken Speibl és Gurvinek, — a cseh báb­színház jellegzetes hősei — az első Fesztivál eseményeit mesélik el. Például Speibl Gurvinek kapujába rúgja a labdát. A kép alatt felírás: „A prágai Fesztiválon ennyi és ennyi gól született.’’ Vagy: Speibl és Gurvinek résztvesz­­nek a csehek, kínaiak és né-Öt fesztivál utcájában Irta: A. Pisstunova A VI. Világifjúsági Találkozó szovjet előkészítő bizottság gának legutóbbi ülésén Moszkva, Leningrád és Ukrajna képvi­selői beszámoltak arról, hogyan készülnek a fiatalok a Feszti­válra. Már most tanítják a galambokat, hogyan „vonuljanak fel“ a dísz-szemlén, hogyan térjenek onnan haza, már most ápolják a virágokat — csak a megnyitó ünnepséghez több mint félmillió csokorra lesz szükség, idegen nyelveket tanulnak, — hogy majd beszélgethessenek a vendégekkel. Sok ifjú és leány ajándékokat, — dobozokat, hímzéseket és albumokat, stb. — ké­szít a Fesztivál résztvevőinek. Az előkészítő bizottság jelentése szerint 3000 ifjú és leány képviseli a Fesztiválon a szovjet ifjúságot.. A 3000 fia­talt a Szovjetunió különböző köztársaságaiból, határvidékeiről és területeiről jelölik a Világifjúsági Találkozóra. Ezenkívül még 120 000 szovjet fiatal vesz részt a Fesztiválon, — ők mint turis­ták érkeznek majd Moszkvába. fjetek találkozóján, a stadion­­ban menetelnek, süb.,, Odább az esti égbolthoz hasonló kékes, áttetsző vi* torla, Budapest látképével, rajta magyarnyelvű felirat: „Budapest.“ A vitorla az utca két oldalát köti össze a házak felett. A jobboldali járda mentén a II. Fesztivá­lon készült fényképfelvételek kiállítása.* Baloldalon hatal­mas színes festmény, ugyan­csak a budapesti találkozóról A berlini rész egy hatal­mas darunál kezdődik, amely az újjáépülő Németországot jelképezd. Berlin ugyanis az építkezés nagyszerű lendüle­tével ejtette bámulatba a Uh Fesztivál vendégeit. A darun felirat hirdeti: „Berlin.” A berlini rész egyik házát hosszú vászon-csík díszíti* amelynek rajzai Németország múltját és jövőjét ábrázolják. E ház üvegezett bejárata mögé festményt helyeztek el Az egyik azt ábrázolja, ho­gyan kergette szét a nyugat­német rendőrség a Fesztivál résztvevőinek tüntetését, a másik pedig egységtüntetést ábrázol: magasba tartott, ökölbeszorított kezek. Az egyik ház homlokzatán széles kék sáv: a Wisla-folyá rajza. A látogató a hatalmas, kivilágított „Varsó” felirat és a makettek nélkül is könnyen kitalálhatja, hogy itt kezdő­dik az V. Fesztivál szakasza. Figy jókedvű leány vendég­ségbe hív mindenkit: a tar­karuhás indiai lányt, a mexi­kói fiút széleskarimájú ka­lapjában, a hímzett szoknyás ukrán kislányt és a munka­ruhás francia fiatalembert... a Pirogov-utca a fesztiválok utcájává változik. ff ecsukom az öt Fesztivál utcájának tervrajzaival teli dossziét. Még sok új terv, sok új vázlat kap itt helyet, amíg a Pirogov-utca a fesz­tiválok utcájává változik.. A műterem ajtaja kicsapó­dik, az emberek vitatkoznak és tanácskoznak, de a fiatal képzőművészek zavartalanul készítik a szcbbnél-szebb és érdekesebbnél-érdekescbb ter­veket*

Next

/
Oldalképek
Tartalom