Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-28 / 50. szám
Mit jelent a szabad tervezés ? A termelőszövetkezetek vezetőinek, komoly szaktudással rendelkező irányi tóinak az elmúlt évek alatt egyik legnagyobb ós leggyakrabban hangoztatott panasza a kötött tervezés ellen szólt. Támadták a (központosított irányítást, et. zöld-asztal mellől jött terveket, a budapesti születésű tervfeladatokat, stb. Védték a maguk igazát, hogy helyesen tervezni csak a helyszínen lehet és csak olyan szakember készíthet jó tervet, aki százszázalékig ismeri a helyi adottságokat és lehetőségeket. Ez mind iga.. Mégis mit látunk ma? Azt, hogy nagyon eok helyen húzódoznak a tervkészítésekkel, nem élnek a most már feléjük nyújtott és számukra biztosított lehetőségekkel, vagy legalább is nem olyan mértékben, mint ahogy azt a sok panasz és elégedetlenség után várni lehetett volna. Tervezni pedig kell c_ kellett is mindenkor. Előre elkészített üzemterv nélkül soha nem gazdálkodtak — legalább is a tanult gazdák nem. Nagyüzemben, pedig a tervnéiküli gazdálkodás egyenlő a biztos ráfizetéssel, a tökéletes összezavarcdással és kapkodással. Itt a kitavaszodás ideje. Nyakunkon a tavaszi munkák dandárja. Mi lesz azokkal a mezőgazdasági üzemekkel ahol még ma sincs kész az üzemterv? Milyen lesz majd a vetésforgó, a növényi sorrend, mi lesz a trágyázással, műtrágyázással, talajerőviszszapótiással. hogy fejlődik majd az állattenyésztés, a takarmányozás, a tejtermelés és hizlalás? Lesz-e vajon valaki, aki a tervnélküli gazdaságokban ..mibekerülési” számításokat, termelési költségeket számit? Az 5—800 vagy 1000 holdas mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, terv nélkül vágnának neki az 1957-es termelési évnek? Kérdések és ismét csali kérsek sorakoznak fel egymás után. A földért aggódó, a termelési eredmények felett töprengő, a nép kenyerét féltő szakember k érdesei. Ezekre válaszolni kell. Válaszolni minden nagy mezőgazdasági üzemben. Kik válaszolhatnak rá? A mezőgazdasági üzemek felelős szakemberei, akik érezték, látták és szenvedték az elmúlt évek kényszerterveinek minden nehézségét, bizonytalanságát és ráfizetését. De akiknek érezni és látni kell előre, a lervnélküli gazdálkodós mégtöbb nehézségét és teljes eredménytelenségét. Még nem késő, még van időnk arra, hogy leüljünk és r rendelkezésünkre álló rövid idő alatt is elkészítsük a mezőgazdasági üzem 1957. évi termelési tervét. Elkészítsük most már aztán végre úgy, ahogyan mi látjuk jónak, helyesnek, jövedelmezőnek. Figyelembe vehetjük a helyi éghajlati, talaj, piaci és egyéb adottságokat, a munkaerőhelyzetünket, a gépesítési lehetőségeinket. Nézzük át a régebbi terveket, kutassuk fel az elmúlt évekből származó termelési adatokat, vegyünk számításba minden adottságot, hogy az általunk elkészítendő termelési terv komoly, szakmailag kifogástalan és végrehajtható legyen. Benárd Géza, az OMMI Mezőtúri Talajlaboratóriumának tudományos munkatársa K»>A világ leghosszabb alagütja PÁRIZSBÓL jött a hír, hogy a francia parlament 544 szavazattal 34 ellenében 11 ezer 900 méter hosszú és 8,15 méter széles közúti alagút építését szavazta meg, amely a Montblanc 4810 méteres csúcsa alatt húzódik. Mivel az olasz és a svájci szakértők ezt a tervet mér korábban elfogadták, az építés megkezdésének semmi sem áll útjában. A francia parlament ugyanis már nagyobb pénzösszeget is megszavazott az alagút céljaira. A Montblanc alagút a világ leghosszabb közúti alagútja lesz. Ezt a rekordot eddig az Egyesült Allamok-beli Hudson-alagút tartotta. Az alagút kivitelezése négy évig fog tartani, ha egyidejűleg kétoldalról kezdik el az építkezést. A tervezett alagút Franciaország, Olaszország és Svájc határainak találkozása közelében Genf és Turin között rövidíti meg az utat, a szerpentines, időtrabló Simplonhágó helyett. Meg lehet takarítani vele a lavinaveszély miatt egyébként is csak nyáron járható Bernát-hógőn át vezető utat is. Az útrövidíbési előnyök mellett a világ leghosszabb közúti alagútja vonzó idegenforgalmi nevezetesség is lesz, úgy, hogy az építési költségek — körülbelül 14 milliárd frank összegének — amortizálódását körülbelül harminc év alatt várják. MÉRNÖKI számítások alapján körülbelül 5000 építőipari munkás szükséges az építkezéshez. Az építés haladási sebességét napi 8 folyóméterre tervezik. Az alagútépítőknek számos nehézséget kell majd leküzdeniök. így pl. sivatagi forróságra számítanak a hegy belsejében. A Simplon-alagút építésénél annakidején például 50 C fok meleget észleltek a hegy belsejében. Megfelelő tervek készültek a várható vízbetörések kiküszöbölésére is. Az alagút bejárata Chamonix francia magaslati üdülőhelynél kedődik, 1200 méterre a tenganszínt felett. Onnan a hegy belsejébe 300 métert emelkedik, majd lejt és 1380 méteren éri el Entreves olasz falunál ismét a napvilágot. AZ ALAGÜT felett 2000 méteres gránittömbök feküsznek. A legmagasabb pontnál az alagút takarása 3500 méter. Igen nehéz problémát okoz a gépjárművekből kipuffogó gáz elvezetése. Speciális ventilátorokkal óránkint 1000 köbméter friss levegőt fognak az alagútba juttatni, amely az elszennyeződött levegőt kiszorítja az alagútból. Svájci mérnökök felvetették azt, hogy a gépjárművek ne saját erejükből, hanem „mozgó szalagon" keljenek át az alagútom. Egységes álláspont ebben a kérdésiben még nem alakult ki, valószínű azonban, hogy a levegő tisztítása mellett döntenek. Ingyen Kapnak facsemetét és sutlángol az egyéni gazdák Az ország fokozott fásítása érdekében az erdőgazdaságok az idén ingyen bocsátják az egyéni gazdák rendelkezésére a szükséges csemetéket és suhángokat. Eddig már több mint húszmillió csemetét és körülbelül nyolcszázezer suhángot igényeltek a gazdák az ország különböző vidékeiről. A termelt készletek ennél sokkal nagyobb igények kielégítését is lehetővé teszik, ezért mindenki, aki fásítamá kíván, jelentse be a facsemete igényét a helyi tanácsnál (MTI.) MOLNÁR FERENC sak az elmúlt jónéhány '■* esztendő túlzottan óvatos, szűkkeblű adminisztratív intézkedéseinek róható fel az a meghökkentő beszélgetés, melyet egyik fiatalabb szolnoki ismerősömmel folytattam a minap, s amelynek a lényege az volt, hogy az illető tanácstalanul tette fel a kérdést: „Ki ez a Mólnál- Ferenc?” Mint kiderült, ismeri és olvasta „A Pál utcai fiúk“ című, könnyesen mosolyogtató regényt, de azt már nem tudta, hogy az írója, akit ugyancsak Molnár Ferencnek hívnak, azonos a színház új bemutatójának, a „Doktor tir“-nak a szerzőjével. Pedig azonos. Az elmúlt hibákat az új műsorpolitika igyekszik kijavítani s Budapesten és a vidéken egyaránt — talán kissé túlzott mértékben is, mint ahogy az ilyen estekben lenni szokott — több Molnár Ferenc darabot felújítottak. Ez helyes is. mert ha nem is tartozik az író az emberi jellemeket, problémákat mélyen ábrázoló alkotók közé, színpad és közönség ismerete. szerkesztési technikája, több életrevaló, sikeres művet eredményezett. Molnár Ferenc 1878 január 12-én született Budapesten. Még egyetemi tanulmányainak folytatása közben újságíró lett, előbb a Budapesti Napló, majd a Pesti Hírlap közölte cikkeit. Ez utóbbiban Vasárnapi krónikák címmel keresett írásai jelentek meg, melyek aktuális erkölcsi, társadalmi kérdésekkel foglalkoztak. A hírnevet azonban nem ezek a ci lékek, még nem is a regényei és novellái szerezték meg az írónak, hanem a drámai. 1902-ben írja meg a Doktor úr című bohózatát, s egyszerre neves szerző lesz. Néhány óv múlva az Ördög pedig végképp ismertté teszi a nevét, nemcsak Magyarországon, külföldön is. Egymásután írja nagysikerű darabjait, melyek közül többet meg is filmesítettek. Üjabban, mint arról nem egy hír érkezett, cinemascope filmre veszik néhány művét. A külföldi sikerek és nem utolsósorban a két világháború közötti politikai helyzet kedvezőtlen alakulása miatt' külföldre megy. Amerikában él ezután és ott is hal meg. C gy találó mondás szerint "* a regényt és a verset írják, a drámát csináljál:. Ez, ha élesen hangzik is, igen sok igazságot rejt magában. Természetesen nem tagadva azt, hogy a drámát is meg kell írni, hogy a tehetség. az írói egyéniség elengedhetetlen — a drámaszerkesztésnek annyi buktatója van, hogy tudatos, végtelenül precíz és szinte számító munka nélkül menthetetlenül beleesik valamelyikbe az író. Fiatal írókkal folytatott munka közben jön rá az ember, hogy miiyen nehezein értik meg egyesek azt a végtelenül világos tényt: más a leírt szöveg és más az elmondott. Hogy a drámai helyzetek megteremtése nélkül a legszebb mondanivaló is elsikkad. Hogy jó szerepek nélkül nincs hatásos, maradandó mű. Hogy az ügyes, fordulatos expozíció (a téma felvázolása, jellemek bemutatása) és a feszültség állandó növekedése nélkül a legkitűnőbb jellemek is elsikkadnak. Hogy a drámai tömörség, a dialógusok előrelendítő fogalmazása nélkül a legszebb hasonlatok, metaforák, a legkölitőibb nyelv is elsikkad, üresen kong. L| indezeket az igazi drámairő nemhogy figyelmenkívül hagyja, sőt törekszik arra, hogy a lehetőség szerint a legtökéletesebben megvalósítsa. Molnár Ferenc nagy írói érdeme abban van, hogy a drámaszerkesztési technikát, az előbb említett fontos és szükséges tulajdonságokat pompásain művelte. Tanítani kellene az például, hogyan készíti elő a helyzetkomikumot, hogyan helyezi el azokat a mondatokat, amelyek az első pillanatban nem is tűnnék fontosnak, csak később, amikor szükség van rá, akkor robban. Sokat lehetne írni arról a tulajdonságáról is, hogyan fordítja visszájáról későbben azt a helyzetet, amit a darab elején egyszer már kidolgozott. Szemügyre vehetnénk azt, hogy a szövegében milyen kitűnően helyezi el az ú. n. poénokat, melyek nyíltszíni tapsra ragadtatják a közönséget. Találóan jegyezte meg egyik kritikusa: a színpad csín jának-bin jának művészi ismerete és alkotása az író haladó hagyománya. Kortánsai meséltek arról a fogadásról, mely igen jellemző Molnár Ferencre. Fogadott, hogy az ezerfejű cézár. a közönség aikkor nevet, amikor ő, az író akarja. Kérte, mondjanak egy szót, s a következő darabjában, amikor az a színpadon elhangzik, mindannyiszor harsány nevetésre fakasztja a nézőket. Valaki azt mondta: legyen ez a szó a citrom. Molnár Ferenc beleegyezett, s megírta a Játék a kastélyban című vígjátékát — s a fogadást meg is nyerte. Aki nem hiszi, olvassa el a művét, még olvasva is kacagni fog, amikor azt olvassa, hogy „citrom/’ Miért? Mert olyan színpadi helyzetben hangzik el, amikor nem lehet nem nevetni. Darabjai közül a legismertebbek a „Liliom”, az „Olympia”, „A farkas”, „A testőr", az említett „Játék a kastélyban”, „Ordorf’, tovább bá „A hattyú“, „Egy-kettőhárom”, ,.A doktor úr“. Ez a felsorolás meglehetősen vegyes. A „Liliom” romantikus darab: ligeti hintáslegóny és egy mindenes szereiméről szól. Arról a nagy szerelemről, mely nemcsak a földön éget, de túl az életen, a síron is tart, mert igaz, egyetlenegy. Az Olympia a felső tízezret gúnyolja ki: az osztrák-magyar monarchia társdalomfcritikája a darab; „Ha szégyellik a parasztot, jó, kapnak egy gazember. Tudtam, hogy azzal szóba állnak, csak a paraszttal nem" — mondja Kovács huszárkapitány a bécsi udvar fényében élő Olympiának s ezzel ítéletet mond nemcsak felette, de az egész hamis, álerkölcsű, képmutató világ lelett. Vagy ott van a Doktor úr, melyben olyan kedvesen bizonygatja azt, hogy a védőügyvéd a betörőkből él.. j Az Egy-kettő-három pedig a kapitalista világ embertelen, Icleknélküli hajszájának gúnyos karikatúrája. Igaz, Molnár Ferenc nem ment mélyre sem a társadalombírálatában, sem aa emberi jellemek feltárásában. De az sem igaz, hogy csupán üres szórakoztatás, sikerhajhászás vezette. Értékelésénél meg kell találni a helyes középutat. A színpad csinjának-binjának ismeretében írt szellemes müveit a közönség mindig is szerette és szeretni fogja. S ez nem véletlen. HÍVES LÁSZLÓ Qfapkemeneék A nap sugaraival hevített kemencéket egyes helyeken olyan kísérleteikre használják, ahol különféle anyagok és szerkezetek viselkedését tanulmányozzák magas hőmérsékleten. A Pireneusokban felállított állomás 10 méter átmérőjű tükörrel van elátva és 3000 C fok feletti hőmérséklet előállítására alkalmas. Az itt szerzett tapasztalatokat fogják felhasználni a Sacramento hegységben 2700 méter magasan épülő kb. 100 kw teljesítményű napkemencénél. Cipőgyár készül \ Egyiptom számárat A gottwaldi finommechanikait gépgyáriban elkezdték annak a: komplett gumi- és bőrcipögyár gé-| pejnek készítését, amelyet a Nílus j deltája mellett, az egyiptomi Alj Tahrir tartományban építenek fel.: Ez az egyiptomi megrendelés újabb: lépés az afrikai kontiens országai-j val való kereskedelmi kapcsolatok; kifejlesztéséhez. 1500 tanuló a lublimmezögazűasagslöiskolán: Lublinban két évvel ezelőtt meg-: nyitotta kapuit az új mezőgazda-: sági főiskola. Lengyelországnak eza hetedik mezőgazdasági ilyen lé-tesítménve. A főiskola általánosmezőgazdasági, zootechnikai és ál-: latorvosi tanszékkel rendelkezik.Az 1955—1956-os tanévben több: mint 1500 fiatal tanult ezen a to-| iskolán, ezenkívül 500-an vettek: részt a levelező tanfolyamokon. • Az NDK | baráti segítséget nyújű ♦ hazák műanyagipara kiépítésében.Először egy hid rogénkoro presszói' j érkezik a budapesti Magyar Vegyi-1 művek új gyárrészlegének felszere-f léséhez. Az új gyárrészlegben a | perion alapanyagát, a kaprolak-1 támot gyártják. A kaprolaktám fel-1 dolgozására új Ü2em létesül, ennek * gépi berendezését nagy részben az 5 NDK szállítja: ; ÚJ NÉPRAJZI KÖNYVEK Sok értékes kiadvánnyal gazdagodik kulturális életünk és könyvespolcunk. Kettőre azonban Szolnok megyei vonatkozásai miatt külön is fel szeretném hívni a figyelmet. Lehetséges hogy könyvesboltjaink kirakatában már meg is kapta szemünket, de az ízléses könyvcimlapok gazdag és értékes tartalmat fednek. Hasznos útmutatást és forrásanyagot adnak a Megyei Tanács VB. áltál meghirdetett helytörténeti és néprajzi pályázathoz, mely legutóbb jelent meg a T iszavidé kben. NÉPÜNK HAGYOMÁNYAIBÓL, — 1956. — A Népművészeti Intézet Néprajzi Osztálya és a Néprajzi Múzeum Adattára megbízásából szerkesztette: Morvay Péter, Simon Józsefné és Igaz Mária. —i Művelt Nép, Bpest, 1956., 180 lap. A csinos kiállítású könyv példatárul szolgál az önkéntes néplajzi gyűjtők és néprajzi szakkörök számára. Az elmúlt évben rennéprajzi pályázat legjobb leírásait és rajzait tartalmazza 23 gyűjtő munkájaként. Megyénk is szépen van képviselve benne. Különösen értékes Csete Balázs jászkiséri rajztanár, kiváló néprajzi gyűjtő tanulmánya, a jászkiséri konyháról és kamráról. Nagyszerű, illusztrációkkal, melyek közül kettőt be is mutatunk. Igen ügyes összefoglalást olvashatunk Morvay Péter tollából ct néprajzi gyűjtés módszereiről és feladatairól. A könyvben közölt cikkek témaköre pedig hasznos segítségül szolgálnak hasonló tanulmányok készítéséhez. Történeti néphagyományok, tele pulest or tenet, népszokások, viseletgyűjtés,, népművészet, zene, tánc és mese, valamint egy a fonógyárak életével foglalkozó gyűjtés egyaránt alkalmas útmutatások, módszerek hasonló munkák elkészítéséhez. De igen alkalmasak arra is, hogy pedagógusok iskolai oktatás keretében, és művészeti csoportok fe haszonnal forgathassák és élvezettel olvassák. (Folytatása köv.) KAPOSVÁRI GJWfcA
