Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-28 / 50. szám

Lesz-e elegendő kiscsibe?

A ldsajszállásl baromfikeltető állomáson hetenként 25 000 kiscsibét, 5000 libát és 10 000 kacsát tudnak keltetni folyamatosan. Február S8-án már kikelnek a pelyhes kis jószágok. A képen Mohácsi Imre szakmunkás a tojásokat válogatja és ellenőrzi.

Hz ipari termelés helyzete f

1956-ban megyénk üzemeiben :

j Megyénk iparában az október 23-át követő ellenforra|dahni események súlyos károkat okoztak. A termelés visz- Jszaesett, a termelékenység és az intenzitás lényegesen csök-j j kent, a vállalatok pénzügyi helyzete megromlott, növeke-j % dett az önköltség és kedvezőtlenül alakult a termelékeny-)

► ség és a bérek aránya.

Megyénk ipara összességében 1956-ban csupán 0,1 szá-j

► zalékkal termelt többet, mint az előző évben. Ez az emel- i

► kedés is a helyi élelmiszeripari üzemek 24,6 százalékos tér-;

► melcsnövekcdéséből adódik. Ezzel szemben az ipái mun- < [káslétszáma a múlt év folyamán 4,5 százalékkal, az összes;

► létszáma 3,6 százalékkal, felhasznált béralapja 12,4 szá- ♦ í zalékkal volt magasabb az 1955. évinél. Az egy munkásra 1 f jutó termelés értéke 1955-höz képest 4,2 százalékkal csők- f

♦ kent, vagyis egy munkásra számítva körülbelül 4700 forint- } J tál kevesebb értékű termék előállítását jelenti.

t Éves szinten a fontosabb cikkek termelését vizsgálva j

► — 1955-höz képest — lisztből 3,6 százalékkal, fogyasztói tej-* tből 8,3 százalékkal, kenyérből 18,5 százalékkal, nyershúsból ♦ F4*1,9 százalékkal többet állított elő Szolnok megye élelmiszer}

► ipara. Ezzel szemben égetett téglából 4,7 százalékkal, cserép- t 11,4 százalékkal, vasöntvényből 0,9 százalékkal, kén-}

[savból 19,6 százalékkal, bőrcipőből 8,9 százalékkal, cukorból ♦ [M százalékkal volt alacsonyabb a termelés, mint 1955-ben.} Bar megyénk építőiparában a termelés értéke mégha-♦ ladta az 1955. évit, munkája mégis kedvezőtlennek mond-* ható a bérhányad rendkívüli mértékű megnövekedése és az} 21956-ban átadásra előirányzott épületek, stb. csekély száza-*

♦ lékban való átadása miatt. } 1956-ban ugyanis 360 épületet, munkát kellett volna az 5

építőiparnak befejeznie, összesen 75,9 millió forint értékben. Ezzel szemben átadtak 229 munkát 43,3 millió forint értékben és nem készült el 131 létesítmény, aminek érteke*

32,5 millió forint. (.

Eves szinten az ossz iparon belül még a helyiipar tévé- j kenysége mutatja a legeredményesebb képet, főleg az ide-j tartozó élelmiszeripari üzemek eredményessége következté-j ben. A helyiipar élelmiszeripari üzemei 24,6 százalékkal J növelték termelésüket 1955-höz képest. Ebből 7,8 százalékot ] a munkáslctszám növeléssel, a többit a termelékenység j emelésével érték cl. (Az arány — egyharmad létszámnövc-J lés, kétharmad termelékenység növelés — elég kedvezőnek i mondható.) Az élelmiszeriparban a 216 százalékos terme-] lés növekedés mellett a bérek 18,8 százalékkal emelkedtek.) Il.vmcdon elfogadható a bérek emelkedése a termelékeny-1 Bég növekedésének arányával is, mert az körülbelül 16 szá-j zalékkal nőtt. i

Sokkal kedvezőtlenebbül alakult megyénk ipari terme-i lése összességében 1956. IV. negyedévében. A megyei ipar] ugyanis a múlt év utolsó negyedében 17,4 százalékkal ter-j melt kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. Ez * 77 millió forinttal kevesebb teljes termelési értéket jelent.

1956. III. negyedévéhez képest pedig 3,7 százalékos volt a termelés visszaesése. Az alábbiakban néhány példával is alátámasztjuk, milyen veszteséget jelentettek megyénk ipara számára az ellenforradalom és az azt követő események.

Fontosabb cikkekből — a liszt, a tej, a tojás és nyers> hús kivételével — lényegesen alacsonyabb termelést értünk cl, mint 1955 utolsó negyedévében. Égetett téglából 5 millió, cserépből 848 000 darabbal, vasöntvényből 196 tonnával, kénsavból mintegy 19 800 tonnával, börcipőböl 295 900 párral termeltünk kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A IV. negyedévi termeléskiesés annnyit jelent, mintha a Tisza Cipőgyár 3 és fél hónapig szünetelteti a termelést, vagy a Tisza Bútorgyár több mint 8 évig nem dolgozik.

A kiesett 77 millió forint fedezné a megye 1956 évben átadásra előirányzett építőipari létesítményeinek teljes értékét. Majdnem két aprítógépgyárat, 22 korszerű tejüzemet, mintegy 600 vonal-kilométer hosszú 60 kilowattos villamostávvezetéket, 35 kilométer betonutat. körülbelül 1500 egy szoba-konyhás összkomfortos lakást lehetne ebből felépíteni. Ha ezt az összeget, mint az előállított termékek értekét a dolgozók anyagi helyzetének javítására fordíthatták volna, Szolnok megye valamennyi ipari dolgozójának évi átlagkeresetét mintegy 24 százalékkal, vagyis 5500 forinttal lehetne emelni. A 77 millió forint termeléskiesés körülbelül 1 hónapra fedezné megyénk ipari munkásainak béralapját, Bőt több mint háromszorosa annak az összegnek, amelyet

1957. első negyedévében Szolnok megye területén a beruházásokra fordítanak.

A Szolnok megyében lévő minisztériumi ipar 14 vállalata közül mindössze 3 termelt többet az elmúlt év utolsó negyedében, mint 1955. azonos időszakában. Legnagyobbrnérvű termelés visszaesés a Tiszamenti Vegyiművekben, i Szolnoki Járműjavítóban, a Törökszentmiklósi Mezőgazlasági Gépgyárban és a Szolnoki Papírgyárban következett

)C.

S még súlyosabb volt a helyzet a helyiipari üzemekben i múlt év utolsó negyedében. Ezek termelése 26 százalékkai volt kevesebb, mint 1955 IV. negyedévében, 21,5 százalékkal magasabb munkáslétszám, 63 százalékkal több bérkifisetés és 39,1 százalékkal alacsonyabb termelékenység melett. Főleg a helyiipar építőiparára és textiliparára legjellemzőbbek ezek a számok.

—ka—

Ma este Szolnokon vendégszerepei

Lucienne Boyer

Új magyar szabadalom:

a per metezve-por ózva csávázós'ép

A Mezőgazdasági Gépkísérteti Intézet műhelyében bemutatták a magyar gépgyártás új szabadalmát, PC-típusú permetezve-porozva csávázó gépet. Három évi kísérlet után a múlt évben elkészített mlndtapéldánydkat őszszel már több gazdaságban igen jó. sikerrel üzemeltették.

Az új géptípus legszámottevőbb előnye, hogy segítségével a gazdaságok napok alatt egész vetőmagszü.kségletüket megcsávázhatják s nedves csávázási, porcsávázást, s a kettőt kombinálva is nagy pontossággal végzi el. Teljesítménye napi 300 mázsa, vagyis körülbelül hat és félszerese a régi kosaras rendszerű csávázásinak, s a számítások szerint annyival olcsóbb a munkája, hogy a gép egy őszi idényben megtéríti beszerzési költségét. (MTI.)

Cseh Mária „S7erényw kérelme — Mindössze csak 100 holdat akar

Nem olyan régen, néhány nappal ezelőtt a jászladúnyi községi tanács érdekes levelet kapott Hazslinszky Lászlóné született Cseh Mária budapesti lakostól. Felesleges a további szószaporítás, helyette közöljük Cseh Mária levelét.

»Alulírott, hivatkozva az Országos Földhivatal 242668/ 1946. II 3. ügyszámú véghatározatra, mely 1947. évi április 24-én kelt és 100 kát. holdat mentesített a 233 kát. hold in. gattanból a megváltás alól és annak teljes becsértékét ítélte meg, mivel természetben vissza nem adhatta. Az 1957. é i 10-es számú törvényerejűi rendelet 7. §-a szerint ezen

régen igénybe vett földek után kártalanítás nem jár, így kérem a mentesített földeket — mint annak régi kataszteri és telekkönyvi tulajdonosa — Cseh Mária néven vissza. Kérek arranézve felvilágosítást és segítséget, hogy kiszemelt munkástestvéreimmel, hol és hogyan kaphatom meg a földet.”

Eddig a levél. Igaz, hogy elég nyakatekert módon fogalmazták, de azért ki lehet venni belőle, hogy Cseh Mária 100 hold földnek szeretne újból a birtokosa lenni. Mondani sem kell, hogy kérelme a papírkosárba került. Mert a föld azé, aki megműveli.

Február 28-al lejár a határidő

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 10-cs sz. törvényerejű rendeletének 7. §.-ának 2. bekezdése meghatározza a kártalanítási, illetőleg földvisszaigénylési kérelmek beadásának határidejét. A rendeletnek ez a pontja szószerint a következőket irja elő:

„Kártalanítási, illetőleg földvisszaigénylési kérelmet csak az ingatlan volt tulajdonosa, vagy özvegye terjeszthet elő. E kérelmet 1957. február 28-ig a föld fekvése szerint illetékes Községi (Városi, kerületi) Tanács Végrehajtó Bizottságához (továbbiakban Községi Végrehajtó Bizottság) lehet benyújtani. Ez időpont után a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt keletkezett jogvitákra vonatkozott igényt sem államigazgatási, sem bírói úton érvényesíteni nem lehet.’'

Ez azt jelenti tehát, hogy a Községi Tanácsok Végrehajtó Bizottságai a megadott határidőn túl beadott kérelmeket. nem veszi figyelembe.

Mezőgazdasági Igazgatóság

l Ma este ritka élményben '■lesz részük azoknak, akik a

■ Szigligeti Színházban sorra

■ kerülő előadást megnézik. —

■ LUCIENNE BOYER énekel, a világhírű francia énekesnő, az elmúlt évek legnagyobb sanzonettje.

Hétfőn Pesten jártam és elhatároztam, ha törik, ha szakad, beszélnem kell vele. Aznap az Erkel-színházban adott műsort és megkíséreltem a lehetetlent. De nemcsak én közelítettem meg ezzel a szándékkal a színházat, hanem még vagy hat kollégám. Együttesen elhatároztuk, hogy benyomulunk az öltöző részhez, amelyet pár perc múltán meg is valósitoltunk. Éppen jókor érkéz* tünk, mert a művésznő már a színpadra sietett. Persze, a beszélgetésből nem lett semmi, azonban abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy kaptunk így tőle egy vigasztaló mosolyt. Hogy milyen? Végtelenül kedves, mosolygós — és egy kicsit molett. Viszont úgy kevesen tudnak sanzont énekelni, mint ö!

Erről különben Önök is meggyőződhetnek majd ma este, amikor a Melódia Zenekar kíséretében felcsendül bájos hangja, felcsendül kedvenc melódiája:

„Parlez moi d‘amour .;.“ — hz —

Lehel-e részletre vásárolni?

Az elmúlt évben sok családnak nagy segítséget jelentett az, hogy ha bútorra, tűzhelyre, rádióra, vagy hasonló árucikkekre volt szükség, részletre is vásárolhattak.

Miután ezt a kedvezményt nagyon életrevalónak tartjuk, megkértük Simon József elvtársat, a Megyei Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját, tájékoztasson bennünket, mi a helyzet jelenleg és mi várható ezen a téren.

A tájékoztatás szerint pillanatnyilag nincs mód a részlet árusítá_:u. A felfüggesztésre nincs semmiféle központi rendelkezés, de a vállalat kénytelen volt ezt a megoldást választani. Ugyanis

az októberi események során sok vásárló lakást változtatott, s ezzel egyidőben a részletfizetésről „megfeledkezett”.

Az október óta esedékes, de ki nem fizetett részletek őszszege többmillió forintra rúg. Ez óriási anyagi kiesés a vállalatnak, s amellett rengeteg adminisztrációs munkát is jelent. Közel két hónap óta dolgoznak azon, hogy felkutassák, kik a hátralékosok.

A hanyagok a részleteket pontosan fizetőket, de főleg az újabban vásárolni szándékozókat (akik nem kétséges, sokkal többen vannak) büntetik, azaz hátráltatják. Éppen ezért mindannyiunk érdeke, hogy a kötelezettek ne várják meg a felszólítást, hanem tartsák becsületbeli kötelességüknek adósságuk tisztázását.

Az érvényben lévő szabályok megengedik azt, hogy ha

a vásárló az áru érteikének felét még nem fizette ki, és valami kifogás merül fel ellene, vagy nem tud tovább fizetni, visszaadhatja a portékát. Szerencsére a közönség nagyrésze meggondoltan és anyagilag megalapozottan vásárol, Mégis előfordul, hogy egy s más holmit visszavisznek. Került olyan vevő is, aki Dongó segédmotort, vásárolt. használta, mondhatni azt is. tönkretette, s úgy vitte vissza. Az ilyen „felek” bizony inkább csillapítják, mintsem fokoznák a vállalat dolgozóinak lelkesedését a részletvásárlások iránt.

A közönség nagyrésze persze megérdemli, hogy a részletvásárlási lehetőségekkel is segítségükre legyen a kereskedelem. Amint Simon elvtárs mondja, nem is akarják ettől a lehetőségtől megfosztani őket.

2—3 hét múlva befejezik a hátralékosok felkutatását, és aztán ismét lehetővé teszik, hogy újabb családok leljék örömüket új holmikban, még mielőtt a rávaló teljes összeget összekuporgatnák,

vagyis: 2—3 hét múlva újabb emberek juthatnak kedves, régóhajtott bútordarabokhoz — részletvásárlás- útján.

Meglehet, hogy a választék nem lesz elég nagy, vagy esetenként várni kell valamire, de a kedvezmények változat'anul fennmaradnak, sőt lehetséges — de ez még távo labbi dolog — hogy a közön, ség által kért, újabb áruféle* ségekre is kiterjesztik.

— borsi m

MA:

Ki a barát — fei as ellenség? 'latiulfűnk egymástól Mosi műsor

AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGÉ ES A MEGYEI TA1VACS LAPJA

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt

ARA: 50 FILLÉR. |EL évf. 50. szám, 1957. február 8*. csütörtök.