Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-27 / 49. szám

A politechnikai képlés érdekében MÁR HOSSZÚ ÉVEK ÖTA foglalkoztatja nevelőinket az a gondolat, hogy általános is­koláink még mindig nem ké­szítik elő a tanulókat eléggé a gyakorlati életre. Évről évre viták hangzanak el pedagógusgyüléseken arról, hogyan lehetne iskoláinkban a politechnikai képzést való­ra váltani. Egy-két mintais­­kolát kivéve azonban a zöm marad a régi, azaz nem csi­nálnak sémim., vagy ha igen, ál‘alánosán, nem mindenkit vonnak ebbe a képzésbe. Mire gondolok itt? A szakkörök nem ölelik fel a tanulók összességét. Város­ban inkább, falun azonban 1 evésbé lehet felmutatni iga­zán jól működő szakköröket. A jól működést igen nagy­mértékben' elősegíti a jól fel­szerelt szakköri műhely. He ez csak keveseknek adatott meg. Nem is beszélek arról, hogy a tanulók többsége nem tagja semmiféle szakkörnek. Az általános iskolát végzett tanulóknak még rmndig csak a kisebb része tanul tovább gimnáziumokban, techniku­mokban. A nagyobbik rész otthon marad és segít apjá­nak a gazdaságban, vagy a tsz-ben dolgozik. A tovább nem tanuló lányok pedig szinte kivétel nélkül a ház­tartásban maradnak. MI LENNE TEHÁT az ál­talános iskola feladata a ta­nulók politechnikai képzésé­ben? Tegyük kötelezővé, illesz­tjük az órarendbe a mező­gazdaságtant, a kézimunkát, a háztartástant. A felszabadtilás után „Mű­hely- és háztartási gyakor­lat” címén heti 6 órában taní­tottunk ilyesmit. Lehet, hogy sok helyen nem tudtak ezzel a nagy óraszámmal mit kez­deni, de csak azért, mert szin­te rábízták a nevelőkre, hogy mit csinálj anale ezeken az órákon. Útmutatást ehhez nem adtak. Ha most nem is 6, de leg­alább 3—4 órát lehetne szánni erre. Nemrégen beszéltem egy főiskolással, aki a téli szün­időben készítette a . stafi­­rungját”. Gyönyörű kalota­szegi hímzéses térítőt varrt. Boldog volt. hogy annakide­jén megtanították rá az isko­lában. Mint mondta, a lá­nyok közül nem egy az álta­lános iskolában tanult meg foltozni, főzni, egyszerűbb dolgokat megvarrni, stb. Egy másik: Ma kovácsse­géd, s szabadidejében köny­veket köt. sőt lombfűrésszel sok-sok dísztárgyat készítget. Sokan voltak olyanok, akik az iskolában tanulták meg a kosárfonást, gyalulást, még a szögbevenést is, stb; Mi tehát az elképzelésem? S gondolom, sokan egyetér­tenek velem ebben, legfeljebb csak részletkérdésben térnek e. véleményünk; HETI 2x2 ÓRÁBAN tanít­sunk az általános iskolában a fiúk részére műhelygyakorla­tot és gazdaságtant, a lányok­nak pedig háztartástant és kézimunkát; Szüntessük meg a szakkö­röket, legfeljebb csak a jól felszerelt és jólműködő szak­köröket hagyjuk meg. Ezzel elérjük, hogy minden tanuló, kivétel nélkül politechnikai képzésben részesül, s ráadá­sul (ez a fontos!) azt tanulja, aminek az életben is hasznát veszi. Hogy melyik tantárgy ro­vására történne ennek a be­vezetése, veszekedjenek rajta a tantárgysoviniszták! Kunráth Sándor J ószszent andrós Pályázati íelh'vás A Szolnoki Állami Tűzol­tóság pályázati felhívást hir­det tűzoltóállás betöltésére Szolnok város területére. Jelentkezhetnek, akik ka­tonai szolgálatukat Ietöltötték ég 30 évesnél nem idősebbek. Csak szolnoki vagy Szolnok környéki lakosokat veszünk fel. Bővebb felvilágosítást ad­nak a Szolnoki! Tűzrendé­szeit Alosztályon, Szolnok, tHMwofc: üti» 2. sr. alatt.; Két tanítónő, egy ifjú mérnök és a tiszaburai fiatalok U ÍREK I T a valaha törekedtem J * arra. hogy pontosan ad­jam vissza a történteket, ak­kor most igazán ez minden vágyam. Ügy érzem, a legki­sebb hatástkeltő színezésre sincs szükségem, mert amiről írok, az úgy is ékesen beszél szerepeiről. Hadd mondjak hát el mindent úgy, ahogy történt. Október 29-én Tiszaburán is teljesen nyeregben érezte magát az ellenforradalom. — Ratkai Gyula kulák a Forra­dalmi Tanács elnöke, elége­detten dörzsolgette tenyerét. Volt is oka elégedettségre, elég szépen sillerül t megka­varni a békés kis tiszai köz­ség rendjét. Elzavarták a vá­lasztott tanácselnököt, — sőt Filó Gáborral meg is veret­ték 10 liter bor ellenében. — Leváltották a kommunista Sági Ferenc iskolaigazgatót, s helyette Tóth Sándort ne­vezték ki. Tóth Sándor majd rendbeszedi az iskola dolgait Megbízható ember az. 1— Az apósának 120 hold földjét „bitorolták” eddig a prolik. Pedig Tóth Sándor apósa — Kovács János — valaha so­kat tett Tiszaiaméért. Hagyo­mányos főbfró családok vol­tak a Kovácsok. Apáról fiúra szállt a tisztség a Kovács csa­ládban, mióta eszét tudja a falu. Dehát úgy látszik ezt már elfelejtették a kommu­nisták. — Most majd eszükbe jut­tatjuk. Megemlegetik ezek a senkiháziak, milyen tisztelet­tel nézzenek mások vagyo­nára. — Aki valamikor mezítláb járt. az most is levetheti a cipőjét — jelentette ki gőgö­sen több ízben Ratkai Gyula. — Majd megtanuljátok, hogy csak 60 holdnál' kezdő­dik az ember — jegyezte meg a falu újdonsült teljhatalmú ura. U zóval megy itt minden a rendjén. De micsoda csődület ez az utcán? — Jönnek a fiatalok — to­long mindenki rémüldözve a tanácsháza ablakához. — Az istenit, — hökken meg Ratkai. Többre mar nincs ideje, mert a fiatalok 65 főt szám­láló csoportja nagy zajja! megállapodik a tanácsháza előtt — Tyű, milyen ismerős ar­cok — izzad az ing Ratkai hátán. — Ott ül a fiatal mér­nök, Kovács Mária, meg Hubai Etelka tanítónők. Hu­bai Etelka? Ahá, hát persze, ennek is szövetkezeti gazda az apja Kunhegyesen. De nicsak, Gál Zsiga a volt DISZ titkár máris valami pa­pírral áll elő. — Mi a község DISZ fia­taljai egy tapodtat sem me­­gyünl el innen, amíg három követelésünket nem teljesítik. Követeléseink pedig: Először: Sági Gyula törvé­nyes igazgató azonnal foglal­hassa el igazgatói székét az iskolában. Másodszor: Ratkai Gyula távozzon a tanácsházáról. Harmadszor: Tóth Sándor mondjon le az iskola igazga­tásáról. — De rögtön ám, mert ha Tóth Sándor marad, én nem tanítok tovább, — vágja szo­katlan nyerseséggel Hubai Etelka. — Sági Gyula a mi igaz­gatónk, nem pedig Tóth Sán­dor — pattognak az úttörők, akiket Kovács Mária hozott magával. — Hát^ezek a kölykök mit akarnak itt? — önti el a te­hetetlen düh Ratkait. — Kölykök? Nos, ezek a „kölykök” (a kölykök szót gúnyosan, jól megnyomja Kovács Mária), nagyon is tudják, mi az igazság. Úgy látszik, megérzik, ki az igazi nevelőjük s ki akarja meg­mérgezni őket. Ratkai csak hebeg, hápog, hogv hogyan mondhatna 1c Tóth Sándor, mikor nincs is jclit-n. 'I' ibh se kell a fiatalok -1 nak. Nyomban útrakél az ifjú sereg, s irány Tóth Sándor lakására. Kényszerí­tik. velük együtt menjen a tanácsházára, nézzen szembe a nép akaratával s hagyja el az önkényesen elfoglalt igaz­gatói széket. Nagy vihart kelt a követe­lés. A fiatalok nem alkudoz­nak Ratkaival. Kovács Má­riának úgy pereg a nyelve, mint az orsó. s olyan harcias mint egy katona. Az ifjú tüntetők meg zúgnak, moraj­­lanak. jelezvén: nem taná­csos újja'húzni akaratukkal. A vége az lett. hogy be­alkonyult Tóth Sándor egy­napos igazgatói uralkodásá­nak és fütyültek Ratkai Gyula diktátorságának. Rat­­kaiék engedni kényszerültek a fiatalok követelésének. A ddig a történet. Legfel­jebb azt lehetne hozzá­fűzni, Ti szabura jogosan büszke fiaira. Abban a na­pokban fogtak össze, amikor az országban, már nem is létezett a DISZ. Azokban a napokban szereztek becsüle­tet egy tiszamenti kis falu­ban a forradalmi ifjúsági ha­gyományoknak. amikor Bu­dapesten megtévedt magyar fiúk emeltek fegyvert a munkás hatalomra. Hubai Etelka és Kovács Mária? Hűek maradtak hi­vatásukhoz. hűek maradtak apáikhoz, nem feledték el. a prole tariát tisnak köszönhetik, hogy katedrához léphettek. Az ifjú mérnöknek nevét nem tudjuk. Azóta elkerült Dunántúlra, de Tiszaburan érte dobog egy szőke kislány szíve s hűségesen várja leve­leit. Az ifjú forradalmárok je­lenleg a községi EPOSZ szer­vezetten farsangi bálokon törik a fejüket, mintha mi sem történt volna. De igen. történt valami. A magyar ifjúsági mozgalom tettekkel írott dicsőségköny­ve vastagabb lett egy lappal. Borzák Lajos. BRONO FREI, az Österreichische Volksstimme pekin­gi tudósítója, aki egy TU 104-es gépen repült Kínába, a többi között ezeket írja útjáról: — Itt most 24 óra van, de Pekingben már hajnali öt. Ezt az éjszakát törölnie kell életéből — mondták nekem Moszkvában, a vnukovói repülőtéren. — Amikor Peking­ben kiszálltunk, karórám 10 órát mutatott, de ott már 15 óra volt. Az uj szovjet „lökhajtásos gép nemcsak a te­ret, az időt is átrepüli. Valóságos „repülő szőnyeg.“ Az 50 utas izgalma az indulás előtt érthető volt. A TU 104-essel utazni élmény, így érezhették magukat a vasút első utasai is. — Elmondták nekem, hogy Gromov repü­lőnek, a Szovjetunió Hősének, aki elsőként repült Moszk­vából Pekingbe 1925-ben még több mint egv hónapig tar­tott az út. R-2-es gépének 240 lóerős motorja volt, de nem volt sem rádiója, sem pontos térképe. El is tévedt Ázsia óriási légterében. A TU 104-es a moszkva-pekingi 8000 kilóméteres út­vonalat 10.000 méter magasságban repülve tíz óra alatt te­szi meg. Ebből csak 8 órát tölt a levegőben, egy-egy órát Omszkban. illetve Irkutszkban tartózkodnak az utasok. Az átlagsebesség tehát 1000 kilométer óránként. Az ui repülőjáratot decemberben nyitották meg. A TU 104-es hetenkint egyszer felveszi a világ minden részéből Prágában összegyűlő utasokat. Két és fél óra múlva már Moszkvában vannak. A 7.35 órakor Pekingből Párizsba in­duló gép pé dául este 20.20-kor már a francia fővárosban van. A pekingi vonalat Tokióig akarják meghosszabbítani. NEM ÉRTÉK a lökhajtásos gépekhez. így a legrosz­­szabbra voltam felkészülve. De utunk zavartalan élvezetet nyújtott. Amikor felszálltunk, kényelmes vasúti fülkében éreztem magam. A középütt vezető út mentén jobbról-balra két-két_sor számozott szék. A pilótafülke felé tartva, több társalgón kell áthaladni. Asztalok, kivilágított vitrinekben kínai kerámiák. A szalonok sorát egy büffé és egy villany­konyha szakítja meg. Az öltözők és mosdók a gép hátsó részében vannak. A 70 tonnás gépmadár személyzete: a kapitány, két pilóta, egy navigátor, egy rádiós, két stewardess és egy szakácsnő. A gép fülsiketítő zajjal a magasba emelkedett. Szinte teljesen zajtalanul repült — legalábbis bent nem hallottunk zajt. Kint a magasban 62 fok hideg volt, de a gép klíma­­berendezése oly tökéletesen működött, hogy valósággal egy szálló halijában éreztük magunkat. Eszembe jutott a mese­beli repülő szőnyeg. íme, Tupoljev akadémikus, a Szoci­alista Munka Hőse megvalósította.A TU 104-es közbenső fel­szállás nélkül visz Moszkvából Párizsba, vagy Londonba, Tu­poljev legközelebbi géptípusával pedig már New-Yorkig is el lehet jutni Moszkvából közbenső leszállás nélkül. PICI gyerek vagy még, Gabriel. A puha pelenka, a meleg takaró, a falatnyi csip­kés fejkötő jelenti neked a világot. Édesanyád meleg keble a legnagyobb boldog­ság számodra. Te még sem­mit sem láttál. Te még sem­mit sem tudsz. Bizony szerencséd, hogy még kicsiny vagy s nem lát­hattad szülővárosodat, Buda­pestet az október végi, no■> vember eleji szörnyű napok­ban, születésed napjaiban. Ezekben a borzalmas na­pokban fúriaként tombolt a Halál Budapest utcáin. Fo­gát vicsorgottá néped fasisz-> ták-gyiákolta legjobb fiainak megcsonkított holttetemei fe­lett. Tobzódott a hazafiak vérével öntözött tereken, bo­szorkánytáncot járt börtön­udvarokon, ahová a banditák csupán azért hajtották az embereket, mert azok neked boldogságot akartak. A Halál szolgái — a hort­hysta fejvadászok és gyilko­sok — ünnepet rendeztek gaz-* dájuknak. De akadták bátor emberek, akik segítettek né­pednek, Gabriel. Segítettek neki abban, hogy eltiporja a sötét odvábái előcsúszó fa­siszta kígyót. Az Élet embe­rei voltak ezek — a szovjet katonák. A forradalmi mun­kás-paraszt kormány hívá­sára, saját nemes szívük hívó szavára hazád, segítsé­gére siettek, kis Gabriel. És az Elet legyőzte a Halált. A szovjet katonák a nép javáért harcoló kommunista honfitársaid, az ország gaz­daságát megteremtő munká­sok és parasztok ezreit men­tették meg a haláltól. S a há­láitól megmentett ember olyam, mint aki feltámadott-. J-efoámadóuí És megmentőja olyan drága neki, mint az édesanyja. VELED, Gabriel, valami hasonló történt. Te is az ilyen fellámadottak közül való vagy. A megmentód pe­dig Mihail Volosin szovjet katona volt. 1956 november 23-án tör­tént Magyarország nyugati határán. Édesapád és édes­anyád el akarták hagyni az országot. Nem tudom, mi késztette őket erre. Talán hittek az áruló „Szabad- Európa(‘ rádiónak, amely aranyhegyeket ígért az ide­genbe szökő magyaroknak. Talán engedtek a páni féle­lemnek. amely az ellenség híresztelései és fenyegetései által félrevezetett sok-sok honfitársadat fogta el ezek­ben a végzetes napokban. Vagy talán (ezt én nem állít­hatom, csalt feltételezhetem) édesapád bűnösnek érezte magát a Budapesten végbe­ment szörnyű cselekmények miat t.. s Akárhogy is történt, a tény tény marad. A te szüleid, kis Gábriel, elindultak Auszt­riába. A határon, folyó állta útjukat. Ingó híd vezetett át rajta. Amikor édesanyád apádat követve az ingó pal­lókra lépett, megbotlott. Te kiestél a kezéből, s belezu­hantál a sötét, zavaros vízbe. Menten vége lett volna rö­vid kis életednek, ha ott nem terem Mihail Volosin szovjet katona. Egy szempillantás alatt beleugrott a folyóba és másodpercek alatt kihúzott a vízből. Ez volt « Te feltáma­dásod. - ■ •' Irta: j V. Scsegolfev Hogy hálálkodtak szüleid Mihail Volosinnak! Hogy csó­kolta őt édesanyád, hogy szo­rongatta a kezét édesapád! A magyarországi szovjet csapatok parancsnoksága ki­tüntette Mihail Volosint ne­mes cselekedetéért. A szov­jet nép mindig nagyrabe­­csütíe a nemeslelkűséget, a humanizmust. Az esetről hírt adtak a lapok is. MI SZERETTÜNK volna látni téged, kis Gabriel, ér­deklődni hogylétedről, megis­merkedni szüléiddel, Buda­pesten járva, többször is el­néztünk az édesapád által megadott címre. Lakásotok ajtaja azonban zárva volt és a szomszédok azt mondták, hogy Jőzsa Mihály még nem tért vissza. Hol vagy most. pici Gáb­riel, a halálból visszatért kis magyar állampolgár? Tán még mindig azt várják szü­leid valamelyik ausztriai ma­gyar menekülttáborban, mi­kor mosolyog rájuk a sze­rencse? Vagy már engedtek a munakerőtoborzók rábeszé­léseinek? Sok út van nyitva a ma­gvar menekültek előtt. Hív­ják őket a belga szénbányák­ba. Várnak rájuk a közép­­afrikai uránium-bányák. —> Amerikai pártfogóik segítsé­gével eljuthatnak Dél-Ame­­r lkába, Ausztráliába, Kana­dába. De bárhova mennek, rabszolgasors vár rájuk. Bizony kis Gabriel, szeren­cséd, hogy még nagyon-na­­gyon pici vagy. Volnál csak egy kicsit nagyobb, már azon mesterkednének, hogy elszaldtsanak édesanyádtól, s elvigyenek — mondjuk — a bécs-újhelyi táborba, amelyet amerikai katonai hatóságok létesítettek. Ott az ameri­kaiak a magyar fiatalokat — a,z olyanokat például, amilye­nek a Sopronból erőszakosan elhurcolt iskolások és közép­­iskolások — kémelcnek, kár­tevőknek akarják kiképezni, hogy aztán felforgató tevé­kenységet végeztessenek ve­lük a népi demokratikus or­szágokban. Micsoda aljas cé­lok! Számos utat nyitottak meg a menekültek előtt az ellen­­forradalom sugalmazói — az imperialisták. De egy a cél­juk. az. hogy örökre elsza­kítsák hazájuktól a félreveze­tett, megtévedt embereket. Dolgozó Parasztok Termelőszövetkezetek I' Ügyelem ! FöldmúvesszövetlcezetUnk változatlanul (elvásárol mindenféle mezőgazdasági terméket, baromfi, tolás ,és teltermék, szálastakarmánv, szalma, toll, nyersbőr stb. Értesítésre ház­hoz megyünk. Mindennemű értékesítést a vásárlási könyvbe tagjainknak bejegyezzük. Előnyős termelési szerződések kö­tését Vállaljuk. TÖRÖKSZENTMIKLÓS.és VIDtKE KÖRZETI FÜLDMÜVESSZO VETKEZET A nap kél 6.32 h­­nap kél: 6.32 li­kőr. Nyugszik: 17.24 h-kor. A hold kél: 5.04 li­kőr. — Sok dolgozó paraszt ke-i resi fel a jászfelsőszentgyör­­gyi tanács vezetőit. Legna­gyobb részt Zetor vásárlási le­hetőség. valamint a műtrágya és a nemesített vetőmagvak vásárlása iránt érdeklődnek. — Mint a megyében min­denütt, Kisújszálláson is be­fejezés felé közeledik a ter­melőszövetkezetek zárszáma­dásainak felülvizsgálása. — A számok, melyek az egv mun­kaegységre eső részesedést mutatják. igen kedvezően alakultak. A Petőfi Termelő­­szövetkezetnél 42.15 forint, a Dózsánál 38.17 forint jutott egy munkaegységre. Minden termelőszövetkezetnél elérték: a 30 forintos egységenkénti részesedést. Ezek az összegek átlagosan 23 százalékkal ha­ladták meg az év kezdetén betervezett jövedelmet. — A házassági világrekor­dot egy amerikai férfi és egy amerikai nő tarfia. A férfi James Wiliams 70 éves Powa állambeli lakos, aki eddig 16 házasságot kötött — négy há­zasságot ugyanazzal a nővel. — A szolnoki Csallóköz ut­cai bolt — a környékbeliek nagy örömére március 4-én megnyílik. A Beloiannisz úti Sport és Játékáru Boltot pe­dig március 5-én adjak át a forgalomnak. — Az olvadás erőterjesebb megindulása után a Felső- Tiszán árhullám jelentkezett s ennek következtében a folyó felső szakaszán elrendelték az elsőfokú árvízvédelmi ké­szültséget, az őr- és jelzőszol­gálatot. Az árhullám már le­vonult. a Tisza vízgyűjtő me­dencéiének folyói apadnak; A folyó jobbpartján már meg is szüntették az árvízvédelmi készültséget, a balparton. Ti­szafüred és Rakamaz között előreláthatólag kedden kerül sor a feloldásra. — A Tlszavldék február 2-i számában írt arról, hogy bizo­nyos háztartási faáruk csak korlátolt mennyiségben áll­nak a vásárlók rendelkezé­sére. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium Vas- és Műszaki Főigazgatóságának válasza szerint belföldi eredetű nyers­anyaggal nem tudják a szük­ségletet kielégíteni. Ezévben azonban a baráti áramokból sok nyersanyagot és készter­méket kapunk minek révén mód adódik a faáruk nagyobb mennyiségű szállítására is. — Az utóbbi három hétben megkétszereződött az Egysé­ges Paraszti fjúság Országos Szövetségének taglétszáma. —« Nem teljes adatok szerint, a szövetségnek több mint 45.000 tagja van az országban. — Az év első napjaihoz vi­szonyítva február közepén Budapest lakosságának taka­rékban elhelyezett pénze kö­zel 10 százalékkal, a vidéki lakosság megtakarított össze­ge pedig 16.5 százalékkal gya­rapodott. Szolnok megye dol­gozói az átlagon is túl. közel 18.5 százalékkal nagyobb megtakarított összeggel ren­delkeztek. mint az év elején. — Nagy farsangi karnevált rendez vasárnap a kisújszál­lási EPOSZ szervezet, a vá­rosi tanács dísztermében. A jelmezeket a szolnoki Szigli­geti Színház bocsátja a fiata­lok rendelkezésére. — Üjabb citromszállítás ér­kezett Szolnokra, amit a na­pokban ki is osztanak. Első­sorban a teiiegyekre a gyer­mekeknek és terhes anyáknak iuttatnak belőle, a többit pe­dig szabadon árusítják; A Szigligeti Színház 20 és 45 év közötti férfi statisztákat keres. Jelentkezni lehet a színház titkárságánál, dél­előtt 9—43 és délután T7-19 óra között. 1 fü/eurtde&m ** 1957,. február 27, «* 7^ i*tűe — TU 10-4-essel Rekincgbe —

Next

/
Oldalképek
Tartalom