Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)

1957-01-16 / 13. szám

~ 1937. január 16. TISZAVIDEü 3 E3 Nagyiváni jegyzetek A vasúttól távol, a legközelebbi településtől is 10 kilométernyire, egészen a Hortobágy szélén fekszik megyénk e gyik kis községe, Nagyiván. Néhány év óta autóbuszjárat köti össze Tiszaörssel és a járási székhellyel, de egyéb­ként egészen kiesik a rendes országúti forgalomból. A falu szélén már a vég­telen puszta, a csalóka délibábjáról híres Hortobágy kezdődik. A hortobágyi csárda, ahová Debrecenbe utaztában Petőfi Sándor egykor megszállt, csupán néhány óra járásnyira van ide. Nyáron át, amikor könnyebb a közlekedés, a jókedvű nagyiváni legények gyakran megteszik, hogy egy-egy vasárnap dél­után átkerékpároznak a hortobágyi csárdához, iszogatni. Manapság ugyan még korai lenne az efajta időtöltés, hiszen a határban mindent a végtelen hótakaró borit. A község utcáin azonban most is ugyan úgy forgolódnak az emberek, mint más téli napokon. Rend és nyugalom van Nagyivánon. Péküzem lesz a kétségben A tanácsházán a titkárral és a tanácselnökkel beszélgetünk, öröm­mel újságolják, hogy a lakosság többéves kívánsága teljesült, önálló sütődét kap a község. Eddig a 10 kilométernyiite lévő Tiszaörsről hordták a kenyeret, s ha aznap kifogyott, már nem lehetett pó­tolni. Péksüteményt pedig csak akkor vásárolhattak, ha Tiszaörsre, vagy éppen Tiszafüredre vitt az útjuk. Most Karcagról költözött Nagyivánra egy fiatal ember, aki a pékséget fogja vezetni. A község­ben ugyan szűkös a lakáshelyzet, de neki mégis csak szorítottak egy helyet; Kudarcba fulladt az ellenforradalom kísérlete A tanácstitkár még elmondta, hogy a községben az október 23-áti követő napokban sem bomlott fel a rend. Voltak ugyan, akik még akarták zavarni a lakosság nyu­galmát, de nem sok sikerrel jár­tak. Még csírájában sikerült elfoj­tani minden ilyen próbálkozást. Ifj. Vadász Kálmán tsz elnök kez­deményezésére már október 23-án este megszervezték a munkásőrsé­get; Több termelőszövetkezeti tag és néhány köztiszteletben álló vadász lett a munkásőrség tagja. A kom­munisták megvédték a kommunis­ta pártot és a termelőszövetkezeti mozgalmat a felforgató elemektől. Nagyivánon már több mint száz­ötven tagja van a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak. Három MSzMP alapszervezet van a köz­ségben és ebből kettő a két ter­melőszövetkezetben. Két termelőszövetkezet alakult A tanácselnök elvtáns meg arról számolt be, hogy kisebb változás történt a termelőszövetkezetek mű­ködésében. A 3000 holdas Rákosi Csillaga Tsz-ből két kisebb szövet­kezet alakult, a Vörös Csillag és az Aranykalász. Mindkettő a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabálya szerint fog működni, azaz, hogy mostmär saját alapsza­bályaik szerint, amelyet most ké­szítenek. Mindkét szövetkezetben megtartják a munkaegységet, mint munka értékmérőt, csak bizonyos módosításokat eszközölnek rajta. Amikor idáig jutottunk a beszél­getésben, belépett Kovács Géza, az Aranykalász Termelőszövetkezet intézőbizottságának egyik tagja. Valami hivatalos ügyben járt a tanácsházán. Mint legilletékesebb­től, tőle kérdeztem meg, milyen alapszabály készül az Aranykalász Tsz-ben. Uj tsz alapszabály — Már elkészült — válaszolja.— Szövetkezetünkben nem választa­nak elnököt, hanem öttagú intéző­­bizottság irányít. Az intézőbizott­ság egy-egy tagja felelős a talaj­előkészítés, a betakarítás, az állat­tenyésztés, a ralitár, a könyvelés és pénztárkezelés zavartalan lebo­nyolításéért. Az intézőfoizottsági ta­gok nem függetlenítettek, csupán munkaegység jóváírást kapnak, a közösség érdekében kifejtett mun­káért. Kisebb jelentőségű ügyek­ben a tagság szavazattöbbséggel dönt. Fontosabb ügyekben a köz­gyűlés hoz határozatot. Az évi jö­vedelem 20 százaléka a fel nem osztható alapba kerül, 30 százalékát pedig kiosztják a tagok között. Ezenkívül tartalékolunk a szociális alapra, a munkából kiöregedettek támogatására, stb. — És miből fognak osztani, mi­lyen termelési ágakat szándékoz­nak fejleszteni a szövetkezetben? — Itt Nagyivánon a juhászainak van jövője. Most akarunk vásárolni juhokat az egyik tiszafüredi szö­vetkezettől. Ezzel vetjük meg az alapját a későbbi fejlett juh­tenyésztésnek. Szép tervek ezek, bizonyítják, hogy a nagyiváni dolgozó parasz­tok látják a termelőszövetkezeti gazdálkodás nagyszerű jövőjét. Más módon, a helyi sajátosságoknak leg­jobban megfelelően, de a közös­ségi munkával akarnak böldogulnii Helyesen cselekednek, hiszen az ottani sanyarú talaj és éghajlati viszonyok mellett csak közösségi munkával tudnak megbirkózni a természettel és szebb életet terem­teni a maguk számára. — ka — Most as egysser nem úiy, mint az ENSZ főlitkáráról. hanem úgy, mint aggtegényrűl Hammanskjöldről, az ENSZ főtitkáráról elég keveset tud a magyar olvasó. A Magyar If­júság című lap leg­utóbbi száma elárult róla néhány érdekessé­get. így azt, hogy édes­apja, Hjalmar Ham­marskjöld, az első vi lágháború után svéd miniszterelnök v»l', s országa belépését min­den erővel ellenezte a népszövetségbe. Ugyan gondolta volna-e, hogy fia az ENSZ :egmaga­­safob polcára kerül? Hammarskjöld mint magánember kiváló alpinista. Gyakran te­niszezik és bilLárdozik. Egyelőre még aggle­gény. Nos, ha az évi 55 ezer dolláros adómen­tes jövedelmét vesszük figyelembe, akikor az elmúlt években nem lett volna rossz dolog, ha nálunk agglegény­­kedifc. Évente ugyanis kétezerkétszáz dollár gyermektelenségi adót kellett volna fizetnie. Nálunk a gyermektel­­lenségi adót eltörölték, bár erre áhár” hó­nappal ezelőtt még nem számítottunk. Lehet, hogy az ENSZ főtitká­ra is megunja majd az agglegény életet, min­denesetre nem jár rósz. szül az a hajadon, akit kiválaszt majd magá­nak. Megjelent a JÁSZKUNSÁG legújabb száma Augusztus óta most jelent meg a JÁSZKUNSÁG legújabb száma, melyben — mint a Szerkesztő­­bizottság közleménye mondja — az októberi számhoz előkészített anyagot újabb cikkekkel bővítet­ték ki és az 1956-os évfolyam ösz­­szevont 5—6. számaként adták ki. Az első cikk, Turányi István egyetemi dékán tanulmánya az ötéves magyar közlekedési üzem­mérnök képzésről azért tarthat különös érdeklődésre számot, mert az utóbbi időben a közvéleményt sokat foglalkoztaitta a szolnoki egyetem ügye. Falvai Sándor bő statisztikai adattok alapján elemzi a megye szarvasmarhatenyészté­sének helyzetét. Két irodalmi cikk számol be Ady Endre jász­berényi és Móricz Zsigmond szol­noki látogatásáról. Az előbbit Né­meth Ferenc írta; az utóbbihoz fényképeket és egy levél másola­tát is mellékelték. Kormos László Kunmadaras parasztságának XVIII. századi redempio-ellenes mozgalmáról közöl tanulmányt, Vezekényi Ernő pedig a Nagy­kunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézetről számol be. A megye tudományos életéről ad hírt ár. Sebők András cikke, melyben egy áltála felfedezett és kikísérlete­zett szíwizsgáló módszert ismer­tet. A megye parasztságának múltbeli életét, illetve annak egy darabját mutatja be Bartos Nán­dor azoknak az adatoknak alap* ján, melyeket a jászladányi ku­bikosokról gyűjtött össze a köz­ségben. Szintén a régi paraszti életről tudósit Szűcs Sándor, han­gulatos tudósítást írván a régi Sárrét és Nagykunság útjairól. Kaposvári Gyula és Szabó Viktor közleménye a bánhalmi avar sírleletekről az elősző számban megjelent tanulmány II. részeként teljessé teszi az ásatás során fel­színre került anyag ismertetését és a leszűrt tudományos eredmé­nyeket. A Jászkunság sorra veszi a szolnoki Művésztelepre kerülő művészeket: elsőnek Gácsi Mihály grafikusművészt mutatja be eb­ben a számban. A Fórum c. rovatban két írás olvasható. Az egyikben Mester­házi Lajos író számol be nyári martfűi tapasztalatairól, a másik­ban a Szerkesztőbizottság közli véleményét az egyik általános is­kolai tankönyvről. Az új könyvek közül Gyomai György „Nádi farkasak" c. regé­nyét és a két megyei statisztikai kiadványt ismertetik. A Társulat életéről szóló hirek, a megyei bibliográfiai adatok és a Megyei Tanács pályázati felhívása egészítik ki a számot, melynek címlapján Iiáy Károly László rajza látható. Ezzel az összevont számmal a JÁSZKUNSÁG befejezte III. év­folyamát. RENDELET a falusi törvénysértések ellen A földművelésügyi miniszter ren­deletet bocsátolt ki a termelőszö­­vetekezetekből önkényesen elhur­colt vagyontárgyak visszaadásáról s az erőszakkal feloszlatott tsz-ek eredeti jogaikba való visszahelye­zéséről. A rendeletben a miniszter kije­lenti, hogy a kormány intézkedé­seivel megteremtette a paraszti ter­melés biztonságát, ezért nem tűri az olyan súlyos törvénysértéseket, amelyek az utóbbi időben a terme­lőszövetkezetekkel kapcsolatban ta­pasztalhatók. Épp ezért minden megyei tanács mezőgazdasági igaz­gatósága haladéktalanul köteles felülvizsgálni a tsz-ekben történte­ket, a kilépett tagok részére kiadott vagy elhurcolt vagyontárgyak sor­sát. Ha a vizsgálat során megálla­pítják, hogy egyes vagyontárgya­kat törvénytelenül vagy a közgyű­lés határozatával szembehelyezked­ve, önkényesen vittek el, a járási tanács mezőgazdasági osztálya hív­ja fel az önkényeskedőket, hogy az elhurcolt javakat 15 nap alatt ad­ják vissza a tsz-nék, vagy a köz­ségi tanácsnak. Ellenkező esetben a törvényes eljárást kell az Illetővel szemben alkalmazni; Határozott in­tézkedéseket foganatosítanak az erőszakkal feloszlatott tsz-ek ere­deti jogaiba való visszahelyezése érdekében is. JCatiuik zenéje - A JAZZ A zenéről való vélemény alapján elég pontosan le i lehet mérni egy ember őszinteségét. Van, aki le­nézően félrehúzza a szá­ját, ha a cigánymuzsika kerül szóba: „Ugyan már 1 — az is zene?” És nagy jártassággal ömleng arról, i hogy „az opera — az igen”. Az utóbbi években az volt a divat, hogy össze- I ráncolt szemöldökkel, megvetően nézték végig ezt a bátor zenekedvelőt, aki el merte árulni, meny­nyire szereti a jazz-mu­­zsikát. Legszerencsésebb esetben kozmopolita mi­nősítést luipott és a háta mögött hírek keltek szárnyra: — külföldi is­merősével állandó levele­zést folytat s ezen keresz­tül csempészi be a burzsoá csökevényeket a magyar zenébe. A jazz fogalma együtt­járt a jam trees ággal. így aztán a zeneművészet mo­­t ^oktalansága érdekében a jazz-kedvelők inkább el­hallgatták véleményüket — no meg nem szívesen viselték el, ha a hivatalos zeneesztétáin szempontjai szerint ezért majomnak ártották őket. Ezrek, tízes­ek jóízűe i táncoltak a mo­dem élet világszerte tért­hódított zenei termékeire — a nyakig begombolko­zott hivatalos nagyképűek besavanyított tábora pe­dig adta a nagyot. Inkább nem táncolt, de a vélemé­nyéből nam engedett. Valahogy így mereved­lek konzervatív gőgjükbe azok a fonnyadt, lomyo­­nos vén hölgyek, akik még a menüettek édeskés dal­lamára tipegtek fiatalko­rukban és megrázkódtak a gyönyörűségtől, ha a ga­vallér tánc közben meg­­■rintette az ujjuk hegyét. De jó volt a legyező — el­takarta szende pírjukat. ”tóval e matrónák rág­hatták <z hamut is marnu­­nak mondó szájaszéWket akkora megdöbbenéssel, mikor a keringő vérbőn berontott a gavolie-ok vértelen hangulatába. „Ah! Nem lehetett el­­szömyedés nélkül fogadni olyan erlcölestelenséget, amelyet ez a tánc hozott a bűnös emberiségre. Szent isten! Vizet, kölnit, mert elájulok. Nézzék, nézzék — az a gaz férfi meg meri fogni a nő dere­kát. Végem van!” Azt hiszem, hasonló megcsontosodás lakozik a ma emberében, aki meg­veti a mi korunk muzsi­káját, a jazz-t. Ne es­sünk tévedésbe, elsősorban nem a tömegekről van szó, hamem sok esetben éppen zeneszakértőkről. Mennyien írtak tanul­mányt arról, milyen ron­da, dallam, kellem, han­gulat nélküli zárié a jazz. Kielemezték, hogy a jazz a zene fejlődésének zsák­utcája, visszakanyarodás az ősembert állapotokhoz. A primitív embert szóra­koztatta csak a tam-tam, a dallamtalan ritmikus zaj. Lehet, volt a jazz betö­résének kezdetén sok un­­szimpatikus nyerseség ezekben a modern zene­számokban. De hol va­gyunk már ettől? Száz­milliók muzsikája a jazz, a mi korunk muzsikája. Táncolnak rá Johannes­burgban éppúgy, mint Antwerpenben, Haway­­ban csakúgy, mint Szajol­­ban. Az maradt el korá­tól, aki ezt tagadja s azt hiszi, hogy merev elzár­kózásával útját állja a fejlődésnek. Ki meri ízléstelennek mérni azt az óriási töme­get, amely a népszerű Chő-ppy tánczenekar mű­sorában gyönyörködött 14-én Szolnokon a Szigli­geti Színházban. Ennyi fiatalt együtt régen láttak a színház falai. Diákok, katonák, munkásfiúk, iro­dista lányok, fiutal házas­párok adóztak őszintén a modem zene iránti szeré­té tűknek. Ritmus-parádé! Ez volt az egész este. Ritmus-parancsnok volt Chappy, a rokonszenves kisöreg karmester. Kis­­öreg?l Ki tudná olyan könnyedén utána csinálni, hogy mint valami tánc­­zsonglőr dirigálja a 12 ön­álló művészt, aki jó kéi­­órahosszán át lüktető pezsgésben tartotta a zsú­folásig megtelt nézőteret. A számok — világszámok voltak, s magyar jazz-mű­vek, vegyesen. Aki ebből a szempontból újból átéli az emlékezetes estei, kelle­mes meglepődéssel jön rá, hogy a magyar jazz-szá­mok ugyanúgy magukban hordozzák a nemzeti sa­játosságokat, mint ahogy spanyol a spanyol, vagy argentin az argentin mambó. Vagy gondoljunk bele abba, hányszor szórakoz­tunk a rádiót csavargatva azzal, hogy kitaláljuk, — vajon melyik adóállomás sugározza as éppen hall­ható jó jazzt. Ugye, mi­lyen könnyen felismer­jük: — ez a noviszádi rá­dió tánczenekara, ez meg a berlinié. Ha meg a vi­lágszerte népszerű tánc­dalokat figyeljük, amel­­lett, hogy minden nemzet zenészei a saját előadás­módjukban tolmácsolják őket — mindben megta­lálható a mondanivaló, a tónus sajátos nemzeti volta. Ha tehát korlátolt néző­pontból Icozmopolüának torija valaki a jazz-t, ne üljön például autóba se, mert azt is a modern kor hozta létre s az előállítá­sukban, gyártási módsze­reikben keleti és nyugati sajátosságok vegyülnek. Zengett a Chappy zene­kar. S mig a vérmozgatő dalokat hallgattuk, ko­rmuk jellegzetes „hangjai” mindig fülünkbe csendül­tek. A géprobosztusok dü­börgő basszusa, a villamo­sok izgató csilingelőse, az autóduda, vonatrobogás rohamó életünkbe hatoló hangjai. Váratlan szünet, elképesztő fordulatok — ahogyan a modern élet embere körül zúg az élet. Zörgő zajok, idegesítő lár­ma után olvadó melódiák — ahogyan a ma embere a száguldó élettempó közt néhány órára idegnyugta­tó szórakozásba merülhet. És mindig, szüntelenül, hangsúlyozottan jelenlevő valami a döngő ritmus. Erre lendül a zenészek válla, dereka, ez a ritmus hajtja körpályáin az atom láthatatlan részecskéit, ez a ritmus viszi előre a la­boratóriumban kutató tu­dóst a felfedezésig. Éle­tünk nagyon fontos eleme a ritmus. Ha jól van meg­szerkesztve a gép, hangja olyan, mint a kellemes zene. S hogy a jazz-ban jelentkezik a néger, az in­dián, a pápua zenéje, tam­tamja — azt mutatja, hogy a Föld életének összhang­ja nélkülük már nem lé­tezhetne. Lukácsi Margit, Kazal László, Laboch Gerard miért nagy művészek? Egyebek közt, mert korunk hangjára jő fülük van és lélekben is azonosak a modem idők embereivel. Könnyű műfaj vajon a jazz? Próbáljunk előadni egy Lukácsi vagy egy Ka­zal-számot. Micsoda fe­gyelmezett összpontosí­tása érzésnek, értc'einnek. Erre csak a kor ritmusá­nak művészi fokon álló megérzésével képes valaki. Csak úgy, mint a jó kon­feranszié szerepére, aki korhűen biztosítja az át­menetet. egyik hangulat­ból a másikba. Varga D. József, a szolnokiak ara­nyos „Dodóia” kiválóan játszott a maga ..hangsze­rén”, a hálás közönség­nek. T. A családi házépítés újabb lehetőségei Korín anyunk as OlP-n keresztül ad segítséget Az elmúlt évek folyamán me­gyénk lakossága egyre nagyobb ér­deklődést tanúsított a családiház­­építkezés iránt. Kormányzatunk azzal is enyhíteni kívánt a szűkös lakáshelyzeten, hogy a családiház építők nagyrészét az Országos Ta­karékpénztár útján kölcsönnel se­gíti. Ennek ellenére e téren komoly akadályt jelentett az, hogy az or­szágosan kiadott úgynevezett típus­tervek — bár 22 variációban ké­szültek, mégis — sablonosak vol­tak. E tapasztalatok alapján a Me­gyei Tanács VB. VKG Osztálya összeállított egy — 7 különböző elrendezést tartalmazó — irány­terv sorozatot, melyben a lakosság által leginkább kedvelt épületfor­mát és helyiségelrendezést alkal­mazva, egy szoba-konyha, mosdó­fülkés lakástól kettő-, illetve há­rom szoba, összkomfortos, közmű­ves városi lakóházig terjedő épüle­teket tervezett meg. A kész tervek jelenleg sokszoro­sítás alatt vannak. A Megyei Ta­nács VB. VKG osztálya még e hó folyamán megfelelő példányszám­ban eljuttatja a városi és járási VKG szerveihez, hol a tavaszi la­kóházépítkezések beindulásakor minden építeni szándékozó dol­gozó körülbelül 15—20 forintos költséggel — megvásárolhatja. A hivatalos eljárás egyszerűid« tése érdekében a kiválasztott ter­vet az építeni szándékozó csak I példányban köteles megvásárolni, melyet az építkezést engedélyező hatóság megfelelő engedélyezési záradékkal lát el. Az így engedé­lyezett terv minden további nélf kül a lakóházépítés lebonyolításá­hoz felhasználható. A kibocsátandó tervekhez a VKG Osztály csatol egy tájékoztató mű­leírást és egy« anyagszükségleti ki­mutatást, azzal a céllal, hogy ez az építkezéshez szükséges anyagok be­szerzésénél segítségül szolgáljon. A Megyei Tanács VB. VKG Osztálya ezúton is kéri a megye dolgozóit, hogy családi lakóház­­építés esetében az I. fokú építési hatóságuknál az irányterveket te­kintsék meg, s ízlésüknek megfe­lelő példány kiválasztása mellett; lakóház-építkezéseikhez használják fel. Ez ügy elősegítése érdekében bo­csátják a megye lakosságának rendelkezésére az irányelveket. A Megyei Tanács VKG Osztályának dolgozói. RÁDIÓMŰSOR SZERDA, JANUAR IS, 1.30: Hírek; —4.35—8.00-ig: Reggeli ze­nés műsor. — Közben: 6.00: Falurádió. — 6.30: Egészségügyi tanácsadó. — 7.00: Hírek. Színházak és mozik műsora. Idő­járásjelentés. — 7.45: Naptár; — 8.00: Mű­sorismertetés; — 8.08: Operettrészletek. — 9.00: Egy óra gyermekeknek. — 10.00: Hírek. Lapszemle; Időjárásjelentés. — 10.15: Kamarazenei — li.oo: Részlet Eöt­vös József „A falu jegyzője“ c. regényé­ből. — 11.30: Fúvószene. 12.00: Déli ha­rangsző. Utána: Hírek. Időjárásjelentés. — 12.15: Lakatos Sándor és zenekara játszik. Béréi Mária és Palló Imre éne­kel. — 13.00: Falurádió. — 13.10: Alfonz Bauer és együttesének műsorából. — 13.20: Diákélet. Középiskolások műsojn. — 13.50: Ifjúsági dalok ,— 14.00: Időjá­rás- és vízállásjelentés. Műsorismerte­tés. — 14.15: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 14.30: Ránki György: Pomádé ki­rály. — 15.00: Hírek. Közlemények. Idő- Járásjelentés. — 15.10: Zrínyi Miklós, a délszláv hősí énekekben. — 15.40: Beet­hoven: D-dur szonáta. 16.00: Életmentő állatok; — 16.30: A dunapentelel népi zenekar játszik; *-> 16,57; Műsorismcrtv tés. — 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 17.10: Sporthíradó. — 17.25: Hangverseny a Budapesti Elelmlszerfuvarozó Vállalat és a Sütőipari Szállítási és Karbantartá­si dolgozóinak. — 18.00: A Munkástaná­csok életéből. — 18.20: Tánczene a Cseh­szlovák Rádió műsorából. — 19.00: Ml újság a nagyvilágban? — 19.15: A Rádió Gyermekkórusa énekel; — 19.25: Jóéj­szakát gyerekek! — 19.30: Napról nap­ra::: — 20.00: Hirek. Időjárásjelente';. — 20.10: Polgár Tibor: A kérők; -- 22.20: Hirek. Sport. Időjárásjelentés. — 22.35: Charles Trenet énekel. — 25.00: Magyar művészek hangversenye. — 21.00: Hírek. Idő járás jelentés. — 0.10 :Hlmnusz. Utá­na Műsorzárás. A SZOLNOK megyei Kéményseprő Vál­lalat Szolnok város területére kémény­seprő szakmunkára átképzősöket keres. Atképzősnek jelentkezhet minden ka­tonai szolgálatot letöltött férfi 45 éves korhatárig. — A Jelentkezők bővebb felvilágosítást kapnak: Szolnok; Bele*» aimisz Uj 9, sz; alatti körzeti ltodéban*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom