Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)

1957-01-19 / 16. szám

T ^ 1957. január 19. 1 I 3lA V i üE t Csip-Csip- Csip .. MÉG jófcnmán a tél közepén tartunk, de a baromfikeltető állo­mások dolgozói már azon fáradoz­nak, hogy mire beköszönt a tavasz, naposcsibét és más apró-jószágot biztosíthassanak az állami gazdasá­goknak, a termelőszövetkezeti és egyéni gazdáknak. Szolnokon két keltetőállomás van. Az egyik — a Rákóczi úton — főleg az állami gazdaságok szük­ségletét elégíti ld. A tojásokat is az állami gazdaságok több év óta vér­vizsgált, törzstenyészetóből szerzik be. Nemcsak csibét, hanem pulykát, kacsát és libát is keltetnek. A gé­peket már kijavították s számítá­suk szerint február l-6n megkezdi az üzemelést az 50 ezres kapacitású keltetőállomás. * A TAVALY még csak próba­­üzemelést végző szolnoki Baromfi­keltető Állomás 20 darab tízezres géppel rendelkezik. A megye 12 községében, s tanyavilágában vé­geznek az állomás dolgozói vér­­vizsgáiást, hogy a szükséges tojás­­mennyiséget biztosítani tudják. Fülöp József, a Keltető Állomás vezetője elmondotta, hogy a leg­modernebb gépekkel rendelkeznek, amelyeket viilamosenergiával fűié­nek. A vihamosberendezésből azon­­ben több olyan műszer hiányzik, melyet jelenleg nem lehet besze­rezni. így csak a csökkentett üze­melés biztosítható. Az állomás dől. gazói és a felsőbb szervek azon fá­radoznak, hogy leküzdjék ezt a ne­hézséget Január 19-én szakembe­rekből álló bizottság vizsgálja meg a villamosberendezést, s esetleg a hiányzó műszerek kiiktatásával — megoldják a kel tető gépok 100 szá­zalékos üzemeltetését. * A KUNSZENTMÁRTONI Barom­fikeltető Állomáson is február ele­jén rakják be a tojásokat a gépek­be. Az állomás dolgozói jelenleg a vérvételezést végzik a négy minta­község törzsállományainál. Heten­ként kétezer, hétfőn ós kedden ve­szik át a tojást. Lévai Matild, az állomás vezetője arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a kelte­tésre átvett tojásokért a minden­kori piaci árnál 40 százalékkal töb­bet fizetnek. Jól járnak tehát azok a tenyésztők, akiknek vérvizsgált baromfiáUományurik van, mert je­lentős felárat kapnak a tojásért. A KISÚJSZÁLLÁSI Keltető Ál­lomás dolgozói már jóformán be­fejezték a vórvizsgálást. összesen 37 ezer baromfit vérvételeztek. így biztosítják a 8 darab. 10 ezres gép­hez szükséges tojásmennyiséget. Tervük szerint az ezévi keltetés! idényben a naposcsibén kívül 20 ezer kacsát, 15 ezer pulykát és 10 ezer libát keltetnek. Érdeklődtünk a naposcsibe ára iránt is. Tavaly tavasszal 3 forint, nyáron pedig 2 forint ' olt az ára — adta meg a felvilágosítást az állo­más vezetője. A jelenlegi árat még nem tudják, mert azt ezután szab­ják meg. Az állomás dolgozói minden eset­re úgy készülnek, hogyha a ke­mény hideg nem gátolja a tojás szállítását, február első hetében megkezdhessék a keltetést. Ezért körülbelül egy hét múlva hozzá­fognak a gépek fűtéséhez. Most pe­dig a ládákat javítják, hogy ne^ le­gyen zavar a naposcsibe szállításá­nál sem. Szabályozták a gépkocsi­vezetők és kisérttx bérét és munkafeltételeit A Közlekedés- és Postaügyi Mi­niszter végrehajtási utasításban szabályozta a gépkocsivezetők és kísérők munkabérének és munka­feltételeinek megállapítását. Az utasítás kiterjed minden mun­kaviszonyban álló gépkocsivezetőre, trolibuszvezetőre, segédgépkocsi­vezetőre, valamint a közútra vizs­gáztatott taraktorvezetókre és köz­­használatú motorkerékpár veze­tőkre. Az utasítás a gépkocsivezetőik munkaidejét egységes havi 210 órában határozta meg, az étkezési és tisztálkodási idővel együtt. In­tézkedik az utasítás a vidéki kikül­detésekről, a heti pihenőnapokról, valamint a bérezésről. Az alapbéren félül a különleges teljesítésért külön pótlék fizetésé­től is intézkedik a rendelet. Ilyen külön-pótlek lehet a két­tengelyes pótkocsi-vontatás, rend­szeresen, önállóan, kísérő nélkül végzett munka stb. Az utasítás egységesen szabá^ tyozza a gépkocsivezetők premizá­lását, valamint kimondja, hogy a gépkocsivezetőket munkaruha- és védőruháiárandóság illeti meg. Schiller és a gyümölcs­kereskedő A párizsi Ambassadeur színház programfüzetében a többi között ez olvasható: „Jean Brochard színészt fellépése előtt, a Royal-féle elektro­mos borotvával borotválták meg.” Az egyik párizsi napilap úgy véle­kedett, hogy ha t. a reklámozási módszer továbbfejlődik, nemsokára a következőket fogjuk olvashatni a Téli Vilmos előadásáról szóló prog­ramfüzetben: „Az az alma, amelyet Teli Vilmos lelőtt kisfia fejéről, X. gyümölcsű és aöldségkeneskedőtől származik”. Cc c c Peches ember ne menjen a hóba Az amerikai Detroitban hatalmas pelyhekben hullt a hó és csakha­mar vastag, fehér takaró borította az egész várost. Steve Harrison banfcpónztáros közben nyugodtan aludt otthonában. Reggel, amikor kitekintett az ablakon, nyugtalan­ság vett erőt rajta, mert sehol sem látta a ház előtt hagyott autóját. Lerohant a lépcsőn és akkor vette észre, hogy az autó helyén hatal­mas hóbucka emelkedik. Seprűt és lapátot ragadott, majd nekilátott a komoly feladatnak. A nagy mun­kában még jobban kimelegedett, csüngött a verítéke, karjait már alig bírta mozgatni, miire végre elő­került az autó a hóbóL Ekkor azon­ban hátrahőkölt, s megmerevedve bámult maga elé. Kiderült ugyanis, hogy fáradságos munkával a szom­szédja kocsiját ásta ki a hóból. Frissen jó a bók... A nemrég Rómában megtartott nemzetközi diéta-ügyi kongresszu­son Jans Groen amszterdami orvos beszámolt arról, hogy tapasztalata szerint a fogyókúrás diétára fogott nőknél a kúra sikeréhez elenged­hetetlenek a bókok és hízelgések. Hivatkozott egy páciensére, aki 115 kilóval kezdte a kúrát és Uymódon 76 kilóra fogyott le. Kopasznak lenni — nem szégyen A csikágód mozikban, színházak­ban és más szórakozóhelyeken idő­ről időre feltűnők egy ijesztően kö­vér ember, akinek tökéletesen ko­pasz rózsaszínben csillogó koponyá­jára fekete tussal a következő szö­veg van írva: „Hamarosan ön is így fest majd, ha nem használja a Darkley-fóle hajnövesztő szert.” Egy műérzékű csekkhomisitó James Delbert Smidt harmadszor állt csekkhamisításért bíróság előtt. Az ügyésznek arra a kérdésére, hogy következetesen miért éppen a texasi Continental National Bank csekkjeit hamisítja, James Delbert Smidt felcsillanó szemmel a követ­kező választ adta: „Mert a texasi bank csekkjeinek csodálatosan mű­vészi a kivitelezésük. Ezek a leg­szebb csekkek, amelyeket életem­ben láttam.” Mi a kimerítőbb? Angol sportorvosok a közelmúlt­ban érdekes vizsgálatokat végeztek. Felmerült az a kérdés is, hogy mi kimerítőbb az emberi szervezetre: egy 90 percnyi erősiramú labdarú­gómérkőzés, avagy ugyanannyi ideig tartó verseny-kerékpározás? — Megállapították: a labdarúgó 1750, a kerékpáros pedig 1500 gram­mot veszít a testsúlyából Vigyázat: Ismerős gyógy szar Rrthard Longfallow Oklahoma- City-i lakosnak nagyon fájt a foga. Ezért a sarki kocsmában egy üveg whyskit vásárolt. Szaporán öblít­­getett, mire a fájdalom elmúlt Ké­sőbb azonban el kellett mennie ott­honról, beült autójába, de a „gyógy­mód” hatására bizony össze-vissza hajtott. A rendőr fel is írta és így bíróság elé került, mert italos álla­potban vezette a kocsiját. A bíró kérdésére, hogy mit tud felhozni mentségére, azt válaszolta: „Nem vagyok én kérem részeges ember, iszonyúan fájt a fogam, alkohollal öblítgettem és úgy látszik, néha­­néha le is nyeltem belőle egy ke­veset Ez elkerülhetetlen.; Öntsünk tiszta vizet 9 a pohárba I) osszúságonibéi kissé " lecsillapodva tollat fogok, hogy megírjam az alábbi kis történetet, elég­tétel és okuldsltéppen. Az elégtételt magamnak és a hasonlóképpen járt dolgo­zóknak kívánom megsze­rezni, az okulást némely boltvezetőnek ajánlom —* kik napjainkban is meg­próbálkoznak még a ve­vők kijátszásával. Történetemet népes csa­ládommal kezdem. Élete­met négy gyermek teszi kedvessé, olykor gondok­kal terheltté. Cipő, ruha, egyéb nevelési gondok nap, mint nap. Így eddig még nem tudtam teljesí­teni a család legfőbb vá­gyát: rádiót szeretnének. Van ugyan egy kis össze­tákolt készülékünk, de ez több bosszúságot okozott már, mint amennyi szóra­kozást szerzett. A gyerekek az idén is kilátásba helyezték a fél­évi kitűnő bizonyítványt, így ígéreiet tettem a karácsonid ajándékra: rá­dió lesz. Sajnos, az örömteli vá­rakozást el kellett odázni, mert hiszen üresek a jászberényi KERAVILL polcai. No. nem haj, majd 'hét*eiy Mtoeiel&bSl. *» lesz! Ezután csaknem na­ponta benéztem az üzlet­be, — Ninos! Nem is tud­juk, mikor lesz! — ismé­telte a boltvezető. Január 11-én, pénteken ismét benéztem, éppen csomagolták ki az árut. Két pompás rádió foglalta el helyét az egyik polcon. De csak péntek ne lett volna! Sajnos, azonban pénteki nap volt. — S a boltvezető ridegen közölte velem, hogy még nem ad­ható ki a rádió, nincs itt a számlája, majd holnap. — Lesz rádió, gyerekek! — gondoltam —* s jóleső érzéssel, simítottam meg zsebemben a nehezen ösz­­szespórolt. százasokat. Az egész család felizgatva várta a holnapot, minden­ki az új rádióról álmo­dott. Reggél első voltam is­mét a boltban. — Nincs itt a számlál—* volt a kimért válasz. — Nem lehetne valaho­gyan mégis leelőlegezni? Itt az ára nálam, nagyon szeretném, kérem, meg­venni. Kis gúnyos mosoly volt a válasz. — Majd hétfőn tessék jönni, akkorra talán itt lesz a számla. Délután is benéztem, valami rossz előérzet kí­nozott. Ott van! Mind a kettő. Nem adható ki, mert nincs itt a számla. Majd hétfőn. Ebben meg kellett nyugodnunk. Jött a vasárnap, ott sétáltunk el a gyerekekkel lezárt bolt előtt. — Itt van « rádiónk! Holnap már a miénk lesz! Az éjszakát megint a rá­dió töltötte meg álomké­pekkel. Hétfőn reggel boUnyi­­táskor elsőnek léptem be az üzletbe. Majd kővé meredtem, amint a polcra néztem. ÜresA két pompás rádió eltűnt! Rossz érzés futott keresz­tül rajtam. Szinte dadog­va kérdeztem: A. ss fiisí rádióit, Hol van a rádió? — Eladtuk még szom­baton zárás előtt mind a kettőt! De hiszen, nem vóh számlája! Azt mondta — hogy hétfőn. — Kiadtam, kérem ké­sőbbi elszámolásra! — szólt türelmetlenül a bolt­vezető. *— Mindenkiben még sem bízhatik meg az ember! — De hiszen azt mond­ta, nem lehet számla nél­kül. Itt voltam a kicsoma­golás óta, az árát is fel­ajánlottam! — szóltam egyre keserűbben. A ki­játszás és becsapás érzése töltött el. Bosszúsait hagy­tam el az üzletet. Egy bá­­csilca, aki végighallgatta szóváltásunkat, kacsintva súgta felém: — Egy százast kellett volna ajánlania, magáé lett volna a rádió! A gyerekek várakozva futottak elém: s a rádió?! Hol van a rádió? — Nincs! De majd tesz... lesz... S a méltatlan be­­csapottság rossz érzésé lel fogtam napi munkámhoz. Egyre tíz a kérdés kíno­zott: hogy lehet így kiját­szani egy dolgozót? Eddig szól a történet, amely nem annyira érde­kes, mint inkább — saj­nos — mindennapi. Kövér Lászlóné tanítónő Jászberény A Txszavidék január 12-íki szá­mában egy levél jelent meg „So­hasem a könyvet, hanem az embert tiszteljük“ cím alatt, Péntek Mik­lóstól, a Fűtőház munkástanácsá­nak tagjától, melynek tartalmával és hangjával nem értek egyet s ezért kénytelen vagyok az aláb­biakban válaszolni: A név, mely a levél alá van írva, valóban a Péntek Miklósé, de a hang, nem az ő hangja és nem is a Fűtőház becsületes dolgozóié, ha nem az ellenforradalmi erőké. Azoké, akik az október 23-i ese­mények idején és ázóta is, céljaik eléréséhez a becsületes dolgozók egy részét is felhasználják. Azok hangja ez, akik a munkáshatalom megdöntéséért, a párt megsemmi­sítéséért bontottak zászlót és vitték harcba a megtévesztett dolgozókat A harcok idején, kimutatva igazi énjüket, nem riadtak vissza sem­mitől, hogy céljaikat elérhessék. Az ellenforradalomra, a sztrájkra, a zűrzavarra uszító Polcnyi Istvá­nok, Tóth Miidósok, M. Molnár Istvánok, Koródi Jánosok, Bulyáki Antalnék liangja ez, akik a nehéz napokban nem a nép mellett, ha­nem a nép ellenségei mellett álltak és akadályozták a munka rendes menetét, a rend helyreállítását, a béke és nyugalom megszilárdítását Fűtőházunknál. Igaz, hogy voltak, akik a nehéz napokban is helytálltak és dolgoz­tak. Vitték a vonatokat, javítot­ták a mozdonyokat, rakták a sze­net és számfejtették a béreket. De az is igaz, hogy ezek csal: kevesen voltak. Nem felel meg a valóság­nak a levélíró azon. állítása, hogy nálunk nem volt sztrájk. Csak meg kell nézni a jelenléti naplókat, s erről azonnal meggyőződhet bárki A Fűtőház nagy-többsége sztráj­kolt, nem dolgozott. Mozdonyveze­tők, fűtők, kocsi vizsgálók, munká­sok igen tekintélyes része napokon, sőt heteken át nem jelentkezett a Fűtőháznál. Mi volt ez, ha nem sztrájk? Én azonban meg vagyok győződve arról, hogy a dolgozók nagytöbbsége nem azért nem je­lentkezett in u nkára, mert nem akart dolgozni, hanem: mert meg­félemlítették őket az. ellenforra­dalmi erők; Voltak és még most fe vannak ilyen erők, mutatja az a tény is, hogy Fűtőházunknál egyes szemé­lyek azt hangoztatják, hogy szo­cializmust akarunk, de párt nélkül, kommunisták nélkül. De kérdezem én Péntek Miklóstól, hogy milyen szocializmusra gondolnak ezek az urak? Csakis a nemzeti szocializ­musra. Ebből viszont nem kémek Fűtőházunk becsületes dolgozói, sem az értelmiségiek, sem a mun­kások, mert araiak „áldásaiban” volt elég részük. Megtanulták, hogy a nemzeti szocializmus (másnéven: fasizmus) mit tesz, ha egyszer ha­talomra kerül. Ezeknek a szó­szólója lenne Péntek Miklós? Nem tudok benne hinni. A Péntek Miidós által aláírt cik­kel lényegében a párt ellen indí­tanak támadást, olyan értelmű ki­tétel felhasználásával, amit állító­lag én mondottam volna, hogy: „húsz kommunista kell, mi elve­zetjük az üzemet.” El tudja azt képzelni Péntek Miklós, hogy eb­ben az országban az október 23-i események, a Rákosi—Gerő-féls pártvezetés szomorú tapasztalatai után is akad valaki, aki felre tudná vezetni ilyen, vak meggyő­zéssel a dolgozók széles tömegét? Be tudna szervezni csak egyetlen becsületes dolgozót, volt párttagot is az MSzMP soraiba? Azt hiszem nem, mert én sem tudom elkép­zelni. sőt magam sem kívánnék még egyszer ilyen pártnak tagjává válni. Az ilyen hallomásból szer-* zett idézetnek az a célja, hogy megakadályozza a dolgozók párt-1 hoz való közeledését és lehetet-* lenné tegye az üzemi pártszervezet megalakítását. Ez azonban hiába­való törekvés Péntek Miklósnak éppúgy, mint bárki másnak, mert a becsületes dolgozók akarják aa üzemi pártszervezet létrehozásét) Akarják, hogy ebben az országban újból rend és békesség legyen, a munkásosztály hatalma megszilár­duljon. Vés ül azt kérdezném meg Pén­tek Miklóstól, hogy mi okozta nála azt a pál-fordulást, mellyel leve­lében két ízben is találkozhatunk? Ugyanis jelen levelében két alka­lommal is pártfogásába veszi Hegyi Jánost, a Fűtőház főnökét. Di­csérő nyilatkozatot tesz arról a fő­nökről, akit 1956 október 13-án az akkori Néplapban nem így muta­tott be az olvasóiknak, illetve a Fűtőház dolgozóinak. Elfelejtette talán már azt, hogy akkor mit írt? Vagy talán azóta történt valami, ami miatt sürgősen fordít a köpö­nyegen. Az a népszerűség, amelyet most Péntek Miklós és szószólói a párt elleni acsarkodással szereznek magúiénak, csak pünkösdi király­ság. A becsületes munkások fog­ják őket a vádlottak padjára ül­tetni mindazért a szenvedésért, melyet felelőtlen magatartásukkal rájuk zúdítottak, Mi. kommunis­ták. amikor elvetjük a Rákosi— Gerő politikai vezetés által elkö­vetett hibákat és szakítunk azok­kal, nem hallgatjuk el azt sem, hogy a munkanélküliség, az eraar­­giahiánv azoknak a Péntek Mik­lósoknak és szószólóiknak köszön-* hető, akik felelőtlenül sztrájkokat szerveztek és zűrzavart idéztek élő az országban, s jó lesz, ha Péntek Miklós és hangadói ezen elgondol­koznak. SZÁNTÓ MIHÁLY, Szolnok, Fűtőház-főnökség. Kikből is állana a mai magyar }*y labdarugó válogatott A Tisza vidék elkezdett egy közvéle­ménykutatást, Hogy kik hogyan állíta­nák össze a mai magyar labdarugó válogatott csapatot. Én Is megkísérlem ezt. Lehet, hogy nézeteim nem minden­kivel egyeznek meg, de én sok mindent fontolóra vettem csapatom összeállításá­nál. Kezdem a kapusoknál. Szerintem csak Ilku I. és Komáromi Jöhet komo­lyan számításba. Mindkét kapus fiatal és még nagy Jövő előtt álL Szerintem mindent szemügyre véve egy árnyalat­tal Ilku L a Jobb, a megbízhatóbb. A hátvédhármas összeállításánál már bő­vebb anyag áll rendelkezésre. Számítás­ba Jöhet Rajna, Hegyi, Sárosl, Mátrai, Jancsik a fiatalság közül, míg a tapasz­taltabb Játékosok közül Buzánszky, Börzsel, Dalnoki, Kárpáti, Takács és Teleki. Szerintem a legmegnyugtatóbb megoldás a hátvédhármasban a Mátrai, Börzsel, Dalnoki összetétel volna. Meg keU Jegyeznem, hogy én mindenkit csak azon a poszton szerepeltetnék a válogatottban, amely helyen egyesületé­ben Is szerepel. Ha Mátrai nem szélső hátvédet Játszik majd, úgy minden to­vábbi nélkül Kárpáti személyét helyez­ném előtérbe. A fedezetek közül igen nehéz a választás. Három olyan fedezet­­párral rendelkezünk, melyet sok ország elfogadna válogatott csapatába. Ezek a Bundzsák, Berendj, a Szabó, Dékány dr. és a Szojka Dávid pár. Ezek mellett még számításba jöhet a csepeli Kleinbán és Sipos is. Szerintem a legmegnyugtatóbb a Szabó—Dékány dr. pár volna, A csatársor összeállításánál szintén több már volt válogatott és jó néhány fiatal játékossal számolhatunk. A leg­jobbak jelenleg Raduly, Kertész, Tóth XI„ Csordás, Maehos, Hidegkúti, Palotás, Tichl. Molnár, Fenyvesi, Szlmcsák és a dorogi varga. A csatársor legjobb össze­állítása szerintem jelenleg es volna: Kertész, Varga, Hidegkúti, Molnár, Fenyvesi. Természetesen időnként szá­mításba venném a többieket is. Különös képpen Machost, Tichit és Csordást, Mindent összegezve az én jelenlegi válogatott csapatom ez volna: Ilku I. — Mátra! (Kárpáti), Börzsel, Dalnoki — Szabó, Dékány dr„ Kertész, Varga, Hidegkúti; Molnár, Fenyvest Hly Ottó Lwfyii-e, (logy. in A Katonai Egycnruházatot a XVII. században.- az állandó hadse­regek megalapításakor vezették be, de már az ókorban az egyiptomi, makedóniai és római alakulatok Ja gyakran egyforma ruházatot visel­tek. ?!j Az első vasutat a világon Angliában a 18. században építet­ték. A vasúti kocsikat azonban még ló húzta, ADÁM héber nyelven aranyit jelem, mint ember. • «> A burgonyát Európáiba Sir Walter Raleigh hozta a 16. század­ban. • A zsebóra kb. 1500 óta léte­zik, t:5 A térkép-gyűjteményt atlasz­nak Atlasz titán után nevezték el, alá a görög hit rege szerint a világ­­egyetemet a vállán hordta. in A Szuezi-csatoma átlagos szélessége 100 m. sss New Yorkban delet haran­goznak, amikor nálunk 18 óra van. Az A, B, C államok: Aigen tiraa, Brazília, Ciliié s A „Dzsessz” szó tulajdonkép­pen Jasbo Brown néger táncos ne­véből származik, akit „Jas”-nak becéztek. A „soviniszta” kifejezés egy 1831-beü francia vígjátékból szár­mazik. Ennek a darabnak a hőse Chauvin nevű nagyszájú refcruta volt, »:» Az űLső cukrot Európába v VfeéofcnrtMm arabok hozták. h

Next

/
Oldalképek
Tartalom