Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)

1957-01-16 / 13.szám

\%Ai m wujusr t W' «Vf.., H, sate, rn TISZAVIPEK rrn n ■tiiiiiih n'inTnrtn iirTniirriwgTnriTi»rTrarn^ TiiTTrin»iiTmBwir^~T-nntiimi—iranwHi A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kikből is állana a mai magyar labdarúgó válogatott? Korunk zenéje — A JAZZ ! A családi házépítés újabb lehetőségei Rendelet a falusi törvénysértések ellen Nagyarányú létszámcsökkentés a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságán A járási tanácsolt mezőgazdasági osztályán nem lest: függetlenített vezető Tegnap, a Megyei Tanács épü­letének földszintjén, ahol a Mező- gazdasági Igazgatóság irodái sora­koznak, nagy sürgés-forgás volt. Első pillanatra arra gondolt az err.ber, hogy költözik a hivatal, íróasztalokat hoztak, vittek egyik szobából a másikba. Csakhogy itt nem hivatal-költözésről, hanem en­nél jóval többről volt szó. Néhány iroda ugyanis teljesen kiürült. Január 14-én nagyarányú létszám­csökkentés volt az igazgatóságon. A feleslegesen felduzzasztott appa­rá tust közéi egyh armadára csök­kentették. Mintegy ötven dolgozó kapta meg a felmondó levelét. Azok számára, akik most állás- nélktil maradtak, ez szomorú kö­rülmény, de a népgazdaság szem­pontjából a Mezőgazdasági Igazga­tóságon olyan intézkedést hajtottak végre, amely hasznos és amelyre már régen szükség volt. A Mezőgazdasági Igazgatóságnak a vezetője továbbra is Horváth Imre elvtárs maradt. Magas László, a főállattenyésztő, Nyíri Béla a fő­agronómus. Friedrich Fendinánd tsz-ügyek intézője, Vedrődi Gusz­táv terv- és közgazdasági és anyag­kérdésekkel foglalkozik. Folyik a létszámcsökkentés a já­rási tanácsoknál is. Az eddigiektől eltérően a járási tanács mezőgaz dasági osztálya jóval kisebb appa­rátussal dolgozik, nem lesz függet­lenített osztályvezető. Ezt a teen­dőt egyéb feladata mellett az a dolgozó látja el, akit a megyei igazgató kinevez A munka Hvonatok as eddiginél korábbi idő­pontban indulnak Híreket hallottunk arról, hogy a szolnoki állo­másról hétfőn már a menetrend szerinti időben indulnak a munkásvonatok és több új vonat meg­indul A hírek nyomán telefonon érdeklődtünk az ál- iomásförökségtől, s az alábbi választ kaptuk: „Sok cárunk a dicsekvésre nincs, jobb is lenne, ha most még nem írna erről a lap. Az igaz, hogy a munkásvonatok az eddiginél korábbi időpontban indulnak. De hogy ezt az ütemet tarthatjuk-e, függ az időjárástól, az esetleges hóakadályoktól, s ,a hidegtől. A téli menetrendben szereplő újabb vonatok közti! sajnos, még sokat nem tudtunk helyreállítani, főleg a szénhiány miatt. Amit tehettünk, egyelőre az, hogy az utazó-közönségnek is alkalmasabb idő­pontban indítjuk a szerelvényeket.” Valóban, az említettek nagyrészét már gyakor­latból ismerjük, mégis mindig jó, ha hozzávetőleg is tudjuk, mire számíthatunk, Sok a Zetort igénylő termelőszövetkezet Egy jő hír számukra Még ugyan javában benne járunk a télbe, de már most gondoskodnunk kell a tavaszi mezőgazda- sági munkákra való felkészülésről. A tapasztalt gaz­dák legalábbis egytől-egyig ilyen véleményen van­nak. A tsz-ekben is készülődnek a nagy munkára. Legtö ■ gazdaságban új módon akarnak dol­gozni. Sok helyen a tagok úgy döntöttek, hogy Ze­tort vásárolnak. A közelmúltban, mintegy 20 tsz jelentette be Zetor-vásárlási igényét a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságán. Ezzel kapcsolatban illetékes helyért érdeklőd­tünk, megkérdeztük, vajon államunk ki tudja-e majd elégíteni az eddig érkezett Szolnok megyei igényeket. Nagyon kedvező váfesst kaptunk. Állító­lag külföldi tárgyalások folynak és nagyszámú Zetor vásárlására van lehetőség. Egy szállítmány már meg is érkezett, ebből Szolnok megyének 5 da­rab jut. Űjabb szállítmányok várhatók, így az igénylő­ket fokozatosan ki lehet majd elégíteni. A növény­védő állomások Zetorainak és G. 35-ös traktorainak egy részét is szétosztják a termelőszövetkezetek között Tervek, Óhaj: elgondolások az új esztendőre Ne csak papiron legyen önállóságuk a vehetőknek Beszélgetés egy állami gazdaság fóagronómusával 1 fl prtm» srafrllvin»- 'll ott»« imsliereii ebe ha ■ w pnc*o parte atle OtnnpU*. SM tin Ka ifwi gti. í «nimmt« element! fni (Krisen« r áttét! itfctltit. Alle 9.10 «Irr! mattam H j »limité <!a Melbourne ehe tmsporlaT* la róni!«»* * atternt« »0‘seroporto (te; I’ M attrwJre gii atiett nnithetvwt manó comeros! m. mhrt deli» col«.»!« maeta I! pruppo ha »«tata per <Hvr«e orr prosao la -fala txmeggerl ilrOamo »! anno *ue«9»h »mente tresientl a Miien», jntti&ruilö nttoMio In eta- i S ltitU «pparivsno estre«uttbe«to spnjMíl, tr.ftltl oflrant! per le Incognito le, futom 8 per í’tmwrta anrtc delié loro fajn!*lir, »nrtnbitanKmt» non tata ) jCTtTk». roa i aneflra iBMutti» laittcar-i auett »rrttlleranno la via tfelt'wj IT an» »reit* eh* <hntä »vvwnir* imnnqiie art giro r)t pnobl gv rol N <U áttett éppen» <ii»ec*l dáll’nppareechla. A fenti kép az Avanti olasz lapban jel ent meg. Olimpiai bajnok vízilabdázóink látbatók, amint hazautazásuk során Olaszországba érkeznek. A képen jobbról balra Kanizsa Tivadar, Markovits, Gyarmati, Boros és Szívós. Legyen, ne -egyen háztáji föld ? Az újjáalakult kunhegyesá Lenin Termelőszövetkezetben azt mond­ták, ne legyen. Ne legyen mert a háztáji föld elvonja a tagság ügyeimét a közös munkától. Ne legyein, mert azt mutatták a múlt év tapasztalatai, voltak olyan szö­vetkezeti tagok, akik így gondol­kodtak: „Megszerzem azt a 150 munkaegységet (ennyi volt szüksé­ges a háztáji főid kiadásához) meg­kapom az egy hold kukoricát, az­tán majd lesz velem valami.“ Hát lett is, betakarították a háztáji termését és eljártak máshová dol­gozni. Hanem a szövetkezet járt rosszul. Ezért most kijelentették a Lenin tagjai: ^ki jönni akar a szövetke­zetbe, az szövetkezetbe jöjjön, ne kétlakiskodjon, mert ők bizony ez évtől kezdve nem adnak ház­táji földet És az új szövetkeze* ötvenöt tagja azt bizonyltja, he­lyeslésre talált az elgondolás. Más a helyzet a kunmadaras! Kossuthban. Az új alapszabály a legerélyesebben leszögezi: minden családfenntartóinak köteles a szö­vetkezet egy hold háztájit adni. 600 négyszögölet kell kapniuk a családtagoknak, sőt még az idény­munkásoknak is jár 400 négyszögöl háztáji föld. Nehéz lenne eldönteni, melyik szövetkezet cselekszik helyesebben. Azt majd mindenütt a tagok dön­tik e!L Január első napjaiban látott nap­világot a forradalmi munkás-pa­raszt kormány nyilatkozata a leg­fontosabb feladatokról. A mezőgaz­dasággal foglalkozó rész egyik lantja így hangzik: „A kormány a jövőben is fontos szerepet szán az állami gazdaságoknak, a paraszti gazdaságok jóminőségű vetőmag, vakkal és tenyészállatokkal való el­látásában, valamint a városi, lakos­ság élelmiszerellátásában”; Nem sokkal a nyilatkozat meg­jelenése után ellátogattunk a Pusxtabánrévi Állami Gazdaságba, s beszélgetés közben arra tereltük a szót: hogyan kívánják segíteni az állami gazdaságok számáre megha­tározott feladatok végrehajtását. Tóth László, a gazdaság főagro- nómusa — aki jelenleg az igazgatói teendőket is ellátja — elöljáróban arról beszélt, hogy a gazdaság fő termelvéiiye a rizs. 1200 holdon ter­melik ezt a fontos növényt, s már évek óta arra törekedtek, hogy jó vetőmagot biztosítsanak rizsből és búzából. Legtöbbször — emlékezett vissza a főagronómus az elmúlt évekre — nem a gazdaságon mú­lott, hogy ezt a fontos szerepet nem tudta betölteni. Nem egyszer- olyan intézkedések történtek a felsőbb «zervek részéről, melyek felborí­tották a gazdaság tervét. Hiába volt a szakembereknek jó terve, el­gondolása, hiába törték a fejüket a mezőgazdasági kísérleteken, meri jött az utasítás, hogy ezt vagy azt a terményféleséget — amit sokszor már • termelőszövetkezeteknél vagy egyénieknél nem tudtak elhe­lyezni — a gazdaságnak kell elvet­ni. Ezek az intézkedések nem ha­tottak serkentőleg, nem neveltek önállóságra; A kormánynyilatkozat foglafko zik azzal, hogy az állami .gazdasá­gak vezetőinek nagy önállóságot kell biztosítani a gazdálkodás min­den kérdésében. Továbbá utal a tu­domány messzemenő felhasználá­sára is. E kérdésekről Tóth László ilyenformán vélekedett (nem sző- szerint idézve mondását): ha való­ban érvényesül, s nem csupán pa­píron marad a gazdaság vezetőinek önállósága, ha a szakembereit tudó­ját megbecsülik, nagyobb lesz irán­tuk a bizalom és lehetőséget adnak tudásuk gyakorlati alkalmazásához, az állami gazdaságok betölthetik szerepüket és jövedelmezően gaz­dálkodhatnak. S mintegy nyomaté- kot adva szavainak, arról kezdett beszélni, milyen terveik, elgondo­lásaik vannak erre az esztendőre. A fő cél: vetőmag termelése rizsből és búzából. Az ősszel 400 holdon vetettek Elit búzát s úgy tervezik, hogy 50 holdon rizs kísérleti par­cellát létesítenek, ahol bruzóne- merrtes szovjet és román rizsfajtá­kat vetnek, s a kísérlet során leg­jobban bevált fajtákat fogják ve­tőmagnak termelni. A termelésből kivont rizstelepek hasznosítására az az elgondolásuk, hogy ezeken takarmányt termel­nek. Eddig 300 holdon termeltek' öntözött herefüvest s ezt a terüle­tet az idén 600 holdra emelik, majd 1960-ra pedig 800 holdra. Állatál­lományukat főként minőségileg fejlesztik. Természetesen a tehén­állományt a tafc arm án yterület nö­velésével számbelileg s szaporít­ják. Úgyszintén növelik a juhállo­mányt is. A sertések számát csök­kentik, mivel a rendelkezésükre ál­ló szárazföldi területen nem tudják megtermelni a szükséges abrakta- karmányt. E feladatok megoldó, ra már most készülnek a gazdaság vezetői, dolgozói. A műhelyekben javítják a gépeket és saját maguk készítik a fúvókás műtrágyaszórókat. A magtárban a rizs és zabvetőmagot tisztítják. A fogatosok pedig hord­ják a trágyát. A rizstelepen, dol­gozó brigádok a gátakat javítják, s vigyáznak arra, hogy olvadás ide­jén minél hamarabb le tudják majd engedni a vizet, és idejében hozzá- lí»‘hassanak a talajelőkészítéshez, majd amint az idő elérkezik, a rizs vetéséhez. A gazdaság állandó dol­gozóinak többsége már több éve ott dolgosuk, magukénak érzik azt, s azon fáradoznak a szakvezetőkkel együtt, hogy eredményeiket tovább .toldozzák. Megyei elosztó központokat állít fel vidéken a Vöriskereszt A közeljövőben megkezdik műkö­désüket a Vöröskereszt megyei el­osztó központjai. A vidéki élelmi­szer és ruhasegélyek szétosztását kizárólag a megyei központok bo­nyolítják majd le. A Magyar Vö­röskereszt Országos Központja ké­ri a rászoruló vidéki lakosságot, hogy a tanács által látamozott írás­beli kérelmüket közvetlenül az ille­tékes kerületi elosztó közp ntokhoz nyújtsák be. segélyezési ügyben ne utazzanak Budapestre, mert ez csak felesleges időt és anyagi veszteséget jelent. (MTI). R Pénzugymioisztériiiüi közleménye a prémiumok kifizetéséről A bérfizetés 1957 január 1. uiáni rendszerét szabályozó 16/1956(XII. 29.) konm. szántó rendeletnek a premizálással kapcsolatos rendelke­zéseire vonatkozólag több helyről kérdést intéztek a Pénzügyminisz­tériumhoz. E kérdésekről a minisz­térium az alábbi tájékoztatást adja: A rendelet nyolcadik paragrafu­sa szerint a vállalatok a tervfeladat száz százalékos teljesítéséért őket korábban megillető prémiumössze­gét használhatják fel premizálásra A premizálásra felhasználható ösz- szeg megállapításánál természete­sen figyelembe kell vermi a tizenöt százalékos úgynevezett esetenkénti prémiumot is, amely ugyancsak megilleti a vállalatokat. A rendelet 8. paragrafusában megjelölt prémiumkeret a vállalat által összesen kifizethető prémium felső határa. A premizálásiban ré­szesítendő egyes dolgozók részére felső _ prémiumhatátt a rendelet n?m ír A premizálandó dolgo­zók körének bővítése, vagy szűkí­tése a vállalati munkástanács jog­körébe tartozik. (MTI) SZÍNES HÍREK a na^rrilághól Újabb orvosi felszerelések Prága (MTI) A bmói Chirana- üzern újfajta orvosi felszereléseket gyárt — jelenti a CTK. Az üzemből 1957-ben nagyszámú röntgenkészülék kerül az összes nagyobb egészségügyi központba Az újfajta készülék roppant érzé­keny fényképészeti berendezése le­hetővé teszi az eddiginél kisebb­méretű röntgen fettételek készíté­sét; Az üzem egy másik újdonsága a „Penetrix“ elnevezésű röntgen- készülék, amely magasfeszültségű elektromos berendezés segítségével másodpercenként nyolc felvételt készít. A Chirana üzem ezenkívül új- típusú sterilizátorokat és olaj- sterilizátorokat gyárt sebészek ée szájsebészek részére; Szintetikus benzin London (MTI.) Az FP szerint William Harthill steffíeldi mérnök azt állítja, hogy szintetikus ben­zint talált fel. Közölte, hogy az Üzemanyag és Energiaellátási Mi­nisztérium engedélyt adott a szin­tetikus benzin termelésének meg­indítására és forgalombahozatalára — a készítményre nem vonatkozik a jegyremdszer; Mihelyt írásban megkapja az engedélyt — mon­dotta a mérnök — heti százhat- mincötezer literes mennyiségben megkezdi a termelést. Elmondotta még, hogy az általa feltalált szin­tetikus benzin három olyan folya­dékból készül, amelyek bőségesen állnak rendelkezésre, és megfelel a nyolcvanöt oktán fokú benzin­nek. Hasonlít a rendes benzinbe» s a szaga is ugyanolyan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom