A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november
1956-11-02 / A Nép Lapja
.1358. november 3. A NÉP LAPJA 3 Élénk élet a pártokban Ságvári Endre u. 20. A Hazafias Népfront helyisége. Néhány napja — mióta a pártok megalakultak. — ugyancsak forgalmas lett ez az épület. Itt van a Szociáldemokrata, a Független Kisgazda, a Nemzeti Parasztpárt ideiglenes helyisége. A pártok megalakulásának Szolnokon is pillanatok alatt híre ment. Azóta sokan keresik fel a szervező bizottság tagjait, kérnek belépési nyilatkozatot s lépnek ismét soraikba; Nézzünk be az épületbe, járjuk végig a szobákat, hogy az újonnan alakult pártok hogyan kezdenek munkához. A bejárattal szemben az ajtón a régi, de bizalmat Ígérő jelvény fogad. Körben a felírás: „F üggetten Kisgazda Pán“ Az ajtó nehezen nyílik, mert belülről emberek állnak, lehetnek vagy huszonöten-harmincan. Forradalmi hangulatban beszélgetnek. — Azért azt még sem engedhetjük — mondja valaki, hogy most a szabad piaci árakat kihasználva egj'esek lelkiismeretlenül felverjék az árakat. Magam voltam tanúja a terménypiacon, mikor a 280 forintos kukoricát, 320 forintért adták el. A következő percekben már 350 forintért lehetett kapni mázsáját a kukoricának. Hát szabad ezt engedni? Vagy ott van a tojás, a tej, amely nap, mint nap drágul. — Ellenőrizni keli s figyelni kell. kik az árdrágítók — szóltak közbe többen is. Ismét az előző folytatja, akiről közben megtudjuk, hogy a jólismert Csapó Mátyás bácsi. — Én úgy vettem észre, hogy nem is a termelők drágítják az árakat, hanem a spekulánsok. Ezt kell megakadályozni. Blaskovics János indulatosan közbeszól: — Ez mind helyes, hogy erről beszélünk, de van ennél fontosabb tennivaló is. Azt hiszem, a gazdatársaim is hallották a csepeli szabad rádió felhívását, amely élelmiszerért fordul hozzánk. Ez most a legfontosabb tennivalónk. Segítsünk valamennyien a csepelieken, — Valamennyien helyeselték a felszólalását s ígéretet tettek, a mozgalom megindítására. A vezetőség egyik tagja vállalta az adományok I összegyűjtését és indítványozta. — I hogy a Független Kisgazdapárt ne- I vében külön teherautón jutassák el az összegyűjtött élelmet rendeltetési helyére. Tájékoztatták a jelenlévőket arról, hogy már Jászapátiban Mezőtúron, Rákóczifalván, Szandaszöllősön, Kőtelken, Zagyvarékason, — Tiszasülyön, Tószegen és Karcagon is megalakult a Független Kisgazdapárt helyi szervezete. A folyosó másik oldalán most még csak papírra tintával írt tábla jelzi, hogy ebben a szobában székel ideiglenesen a Szociáldemokrata Párt Bent a párt régi harcosait lehet találni, a budapesti eseményeket tárgyalják. Mezei László, a párt egykori szervező titkára tegnap Budapesten járt, friss híreket hozott az induló mozgalomról. Tőle kérünk felvilágosítást. — Szerdán este alakult meg Szolnokon a Szociáldemokrata Párt. Azóta is sok régi párttagunk keresett fel bennünket. Megható érzés látni, mikor 50—60 éves munkások hozzák magukkal a régi tagsági igazolványt, s elmondják, hűek maradtak a párt eszméihez, tisztaságához. Ma du. 3 órakor tartjuk első nyilvános ülésünket, melyre elvárjuk becsületes munkástársainkat; — Mi újság a párt központjában. Pesten? — kérdezzük. — Kéfchly Anna, pártunk elnöke jelenleg Bécsben van ahol résztvesz a Nemzetközi Szociáldemokrata Unió ülésén. Engem bíztak meg a Szolnok megyei pártszervezetek megalakításával s kérem, régi tagjainkat, főként vidéken, segítsenek ebben a nagy munkában. Egyelőrő régi alapszabály szerint működünk; Azzal búcsúzunk el, hogy a délutáni gyűlésen találkozunk. A Nemzeti Para*ztpárlba is Pestről érkezett vendég Győrfi Lajos, aki a következőket mondja: — Budapesten szerdán du. a Mezőgazdasági Múzeumban gyűltek össze a párt egykori vezetői és tagjai, hogy ismét megalakítsák a Nemzeti Parasztpártot. Az alakuló gyűlésnek az első határozata az volt, hogy Erdei Ferencet leváltották régi tisztségéből, mert az utóbbi évek alatt nagyon lejáratta tekintélyét, egyik kiszolgálója volt a Rákosi klikknek s nincs semmi becsülete a dolgozó paraszt tömegek előtt. Az ideiglenes vezetéssel Farkas Ferencet, a régi vezetőség népszerűségnek örvendő tagját bízták meg. A tanácsadó testületbe Illyés Gyula javaslatára Veres Pétert és Sebők Zoltánt választották; — Mi a programja az újjáalakult Nemzeti Parasztpártnak? — hangzott a következő kérdésünk. — A végleges program most van kidolgozás alatt, de a cél már világos. Szoros kapcsolat a Paraszt Szövetséggel és a Független Kisgazdapárttal. Továbbra is sikra szállunk amellett, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. De most már a gazdái szabadon döntsenek, terveik, elhatározásaik felett. — Ne kelljen többé , a felülről jövő jótanácsok“ szerint gazdálkodni s az elkövetett hibáknál az érintettek kapjanak kártalanítást. Végül az alakuló gyűlés résztvevői a Dorottya utcába vonultak, ahol elfoglalták az egykori székházat, amit a Nemzeti Parasztpárt filléreiből építettek s a Kulturkapcsolatok Intézete jogtalanul kisajátított így kezdenek munkához az újonnan megalakult pártok, ki-ki a maga módjára, egy igazán szabad, független Magyarországért, egy jobb életért. Csikós Mega'aVuK a magánkisiparosok forradalmi munkástanácsa A Szolnok megyei magánkisiparosok forradalmi munkástanácsa öt fővel megalakult Szolnokon. A tanács tagjai Pintér Balázs. Hegedűs Miklós, Falusi István, Kiss Kálmán és Szabó Sándor kisiparosok. A kisiparosság kérését 9 pontban foglalták össze, melyben kérik a _ szovjet hadisereg azonnali kivonását, igazságos adókivetést, az alkalmazottak utáni különadó eltörlését. szabad alkalmazott tartást, a KTSZ-ekkel azonos áron való anyagvásárlást és nyugdíj ellátmányt. Kérik a megye dolgozó kisiparosságát. hogy csatlakozzanak a forradalmi munkástanácshoz. ■ ... ■■ ■ i in» Mi újság a Cukorgyárban? A a üzem munkásai itt iß Dart** jak magukat a munkás szoliilaritáshoz: sztrájkkal is kifejezésre "juttatják azt a szándékukat, hogy az oroszok menjenek haza. A gépek mozognak, de termelés sehol nem folyik az üzemben. A munkástanács ülésén tegnap «.határozták, hogy még 5 napig nem veszik fel a munkát, a betolakodók elleni tiltakozásul. A munkástanács hozott azonban egy kényszerű döntést, éspedig azt, hogy 5 nap múltán újból meg kell indulni az üzemben a termelésnek, különben 700 vagon répa kárbavész, s a továbbiakban mintegy 1600 vagon cukorról kellene lemondani az országnak. Nyilván ez könnyelműség, meggondolatlanság lenne, ezért a cukorgyár! munkások ezúton is kérik a szolnoki üzemek dolgozóit, ne tekintsék sztrájktörésnek azt, ha felveszik a munkát 5 napon beiül. Ezúton is köszönik a Járműjavító, a Fűtőház, a Papírgyár segítségnyújtását — azért, mert eljöttek a vidéki munkások helyett segíteni; A 2 üzemben egyébként nyu" godtság honol, nem kapott lábra semmiféle személyeskedés, bosszúállási tendencia. A munkástanács és az üzem dolgozói továbbra is kinyilvánították bizalmukat Kar László, az üzem igazgatója iránt. A munkástanács és a dolgozók kezdeményezésére azonban több fölösleges munkakört szüntettek meg. így többek közt megszüntették a személyzeti osztályt, a versenyfelelős munkakört, a munkaügyi osztályt, az üzemi bizottságot leváltották és jogkörét a munkástanács vette át. A függetlenített párttitkár is visszakerült a termelésbe, s hamarosan újból öszszeül a munkástanács, hogy megtárgyalja a normarendszer eltörlését s ugyanakkor a normások leváltását, illetve a termelő folyamatba való helyezésüket. * ' TV agyjélentőségű követelést vta- 1 ’ lósítottak meg ezekben a napokban a Cukorgyár dolgozói. — Visszaállították a korábbi szolgáltatások egy részét. Ezután az állandó munkások továbbra is megkapják negyedévenként a 25 kg cukrot. A kampányban résztvevő dolgozók naponta 30 dekát kapnak, mint fejadagot. Már meg is kezdték az üzemben a ledolgozott napok arányában a cukor kiosztását. Szó volt a munkástanács ülésén aiTÓl is, hogy egyéb akciókat, tüzelőt és másokat is visszaállítsanak. Konkrét döntésre még nem kerülhetett sor, mert jelen pillanatban az üzem nem rendelkezik megfelelő mennyiségű szénnel. A napokban is úgy kapott megsegítésként az üzem a Fűtőháztól 6 vagon kokszot mészégetéshez. A továbbiakban azonban ebben is végleges döntés történik. Mindemellett a gyár segít mindazokon, akik tüzelöszolgáltatásra igen-igen rászorulnak, • A legújabb vívmányok közé ■'* tartozik hamarosan az is, hogy az üzem dolgozói, a munkástanács megállapítják majd a fizetési normákat, pontosan egy-egy munkakörnél megszabják a íix-íizetéseket. Ez alkalommal rendezik majd a szellemi dolgozók fizetését is, mert eddig igen méltánytalan Külföldi A New York Times szerdai számában idézi a magyar légierőknek a szovjet csapatokhoz intézett ultimátumát és azt írja, hegy Moszkvának az az ígérete, hogy a szovjet erőket kivonja és Nagy miniszterelnök legutóbbi bejelentései a nép akarata előtti politikai meghódolást jelentenek. A lap így fejezi be cikkét: „A bátor magyar nép okát ért ei hihetetlenül rövid idő alatt. A polikai győzelem máris kétségtelenül az övé és ezt már csak tömeges orosz katonai beavatkozás ragadhatja el tőle. Ebben van a veszély. (MTI). Az angol sajtó és a közvélemény nagy világpolitikai, sőt, világtörténelmi fontosságot tulajdonít a magyarországi eseményeknek, amelyekből messzemenő következtetéseket kezd levonni. Határozott kifejezést nyert az a remény, hogy az események által előidézett hatalmi egyensúlyi eltolódás meg fogja nyitni az utat az európai rendezés, főként a német egység és az európai biztonság, sőt esetleg a leszerelés elintézése előtt is. Az erősen konzervatív Daily Mail már október 25-i vezércikkében célzott annak a lehetőségére, hoev a megváltozott körül mén vek között volt a munkában az anyagi érdekeltségük, A fizetések megállapításánál az lesz a gyakorlat, hogy az alacsony fizetéseket felemelik s a kirívóan magas kereseteket csökkenteni fogják. Nagy megelégedésad veszik ezeket az intézkedéseket tudomásul az üzemben. Sokan ki is nyilvánítják véleményüket; — Már régen ez kellett volna, s miránk kellett volna bízni az üzem, a dolgozók sorsét, akkor ma jól élnénk — mondják sokan. S ki tudná mindezt vitatni, hiszen élő valóság, a forradalom válaszolt erre. A cukor gyári dolgozók most önmaguk valósítják meg azt a demokráciát, aminek már évekkel ezdött el kellett volna érkeznie, s ebben most már nem állíthatja meg őket senki, sem az oroszok fenyegető ittléte, de semmiféle más reakciós, restaurációs erő; G, E. visszhang cserébe fel lehetne ajánlani a Szovjetuniónak az Odera-Neisse vonal elfogadását a Nyugat által. „Mondják meg a nyugati vezérek Németországnak, hogy Lengyelország jelenlegi alakjának maradandónak kell lennie. Azután viszszatérhetnek Eden tervéhez, a semlegesített kelet-európai körzethez, Kelet-Európa felolvadása alkalmat nyújthat olyan elintézéshez, amelyet tíz év óta hiába kerestünk.“ A New Chronicle cktóber 29-i vezércikke azt írja, hogy a magyarok, lengyelek és más kelet-európai népek sorsát nem annyira a Dunánál, mint inkább a Kremlben fogják elintézni. A nyugati politikának az legyen az első célja, hogy a kremlbeU mérsékelt elemeket segítse sikerre. Ha bármit teszünk, amivel lángra lobbrntanánk a Szovjetunió nacionalizrrjusát. akkor még több borzalomra kárhoztatnánk Kelet-Európa népeit. Egyetlen dolog, amely az orosz vezéreket a brutális elnyomás politikája mögött egyesítheti: a félelem saiát országukért. Az oroszok bizalmatiankodnak határaik biztonsága dolgában. A Nyugatnak mindent el kell követnie ezen félelmük csillapítására. Tamási Lajost rpiios ah a peiti ideán Megyünk, valami láthatatlan áramlás szívünket befutja, akadozva szál! még az ének. de már mienk a pesti utca.' Nincs más teendő: ez maradt, csak ez maradt már menedékül, valami száló ragyogás kél, valami szent lobogás készül. Zászlóink föl, ujjongva csapnak, kiborulnak a széles útra, selyem-színei kidagadnak: ismét mienk a pesti ntca! Ismét mienk a bátor ének, parancsolatlan tiszta szívvel, s a fegyverek szemünkbe néznek: kire lövetsz, belügyminiszter? Piros a vér a pesti utcán, munkások, ifjak vére ez, piros a vér a pesti utcán, belügyminiszter, kit lövetsz? Kire lövettek összebújva ti, megbukott miniszterek? Sem az AVH. sem a tankok titeket meg nem mentenek. S a nép nevében aki fegyvert vertél szívünkbe, merre futsz veres volt a kezed már régen Gerő Ernő csak ölni tudsz? ... Piros a vér a pesti utcán. Eső esik és elveri mossa a vért de megmaradnak a pesti utcák kövein. Piros a vér a pesti utcán, munkások — ifjak vére folyt, —• a háromszín-lobogók mellé tegyetek ki gyászlobogót. A háromszín-lobogók mellé tegyetek három esküvést: sírásból egynek tiszta könnyet s a zsarnokság gyűlöletét. s fogadalmat: te kicsi ország, el ne felejtse, aki él, hogy úgy született a szabadság, hogy a pesti utcán hullt a vér. Szabad, független, semleges Magyarországot! NAPOK ÓTA lázban ég a nemzet. A Tiszántúl, a Duna—Tisza köze, a szelíd dombos Dunántúl népe újból meg újból hangos szóvá1 kiál* ja: „Rabok tovább nem leszünk!’“ A budapesti forradalom a „hátország" lelkes támogatásúval kivívta azokat a jogokat, amelyekért oly rég — mondhatnánk évszázadok óta áhítozott a nép. Most hallja meg az egész világ: Szabadok, függetlenek és semlegesek akarunk maradni. Elég sebet kapott már a történelem folyamán a mi hazánk. Ütközőpont volt ez a Duna—Tisza mentén élő nép s hosszú-hosszú évszázadokig nem is tudtunk mást csinálni, csak a sebeket gyógyitgatni. Mire begyógyult az egyik, felszakadt a másik. Hol ehhez, hol ahhoz a nagyhatalmi érdekcsoporthoz tartoztunk. Mindig volt, aki árult, mindig volt, aki eladott bennünket. Hol egy Rákosi, hol más. Ebből nem kérünk soha többé. Barátságban, békében akarunk élni a világ minden népével, nemzetével. Tiszteljük a világ népeit, de tiszteletet követelünk magunknak is, nemzetünknek is. Hazánk területét hagyják el az orosz csapatok. Menjenek haza, mert nincs szükségünk arra, hogy idegen tankok dübörögjenek városaink utcáin és idegen fegyverek lőj jenek a békés, a szabadságát szerető és őrző magyar népre. A munkások, parasztok és értelmiségiek dolgozni, építeni akarnak. De nem másnak. A munkához, az építéshez azonban biztonság kell és addig nem érezzük magunkat biztonságban, amíg idegen tankokat Iá* tunk. NEM ÉRTI az ember, hogy a szovjet kormány miért nem veszi figyelembe a reális helyzetet. Szűnjék meg a megszállás, mert minél tovább tart, annál nagyobb lesz a magyar nép szívében az elszántság és ha kell, életével védi meg drágán szerzett szabadságát. Nagy Imre miniszterelnök bejelentette, hogy a varsói szerződést semmisnek tekintjük. Ez a beje* lentés a magyarság egyöntetű akaratát fejezi ki. S hogy ez menynyire így van, azt nem kell különösen bizonygatni Az üzemekben országszerte sztrájkolnak a munkások, nem hajlandók addig szerszámot fogni, míg a szabadságharcosokra támadó idegen hadsereg az országban tartózkodik. Ez igy van. Azt is le kell szögezni határozottan, hogy a szovjet csapatok Gerő által való felhívását mélységesen elítélte és elítéli a nemzet. Nehéz most higgadtan írni a sorokat, mert a betűvel foglalkozó ember is legszívesebben a sztrájkoiók közé állna. Mégis hirdetni kell a valóságot, a nép kívánságát, hadd tudja a világ, hogy szabadok, függetlenek és semlegeseit akarunk lenni. Ez a visszatérő refrén és ez lesz addig amíg erre nem kapunk megfelelő biztosi4 lékot. ŐSZ VAN. Szemerkél az eső, fázósan húzzuk össze magunkon a kabátot. Tudjuk, hogy sok a gondi Tudjuk, hogy szegény ez az ország és dolgozni kéne. Igen, dolgozni kéne. De idegen páncélosok haladnak az úton és mi nyirkos hideget érzünk a szívünkben, mintha oda csurogna az őszi eső.... Találkozunk egymással, elmondjuk a híreket, utána kérdő tekintettel nézünk egymásra. Nem kell szólni, úgyis tudjuk egyre gondolunk. — Mikor mennek haza? — Menjenek haza! Érthető és világos a beszéd. Nekünk semmiféle járom nem kell! Nem akarjuk, hogy vér borítsa hazánkat. Sz. P. A Tisza Malom Azóta, hogy kibontakozott a nemzeti függetlenségi forradalom, minden nap helytállnak a szolnoki Tisza malom dolgozói. A malomban jól tudják, hogy liszt, kenyér nélkül az élet elképzelhetetlen, így naponta 300 mázsa búzát őrölnek meg. A dolgozók nem nézik az órát, csak egy fontos számukra: biztosítva legyen a közellátás. Az utóbbi napokban a Járműjavító és a Papírgyár dolgozói is segítségére siettek a malmoknak. A Járműjavítóból öten. a Papírgyárból ketten álltak a garat, a lisztes zsákok mellé. Nem ritka, hogy egy-egy dolgozo 16 óra szolgálatot teljesít. 23-a óta zavartalanul folyik a termelés, s mind a Kiskereskedelmi Vállalat, mind pedig a dolgozó parasztok és állami gazdaságok őrlési igényeit kielégíti a malom . A napokban megalakult a munkástanács is. Ez további ösztönzést adott a munkához. Régi jogos kívánsága teljesü t most, ezekben a r.a-r' ban a malom dolgozóinak. Visszaállították az e'O'kor a munkásoknak kijárt* szolgáltatást. Ramos eev minisztehősiesen helytáll ri rendelettel a Rákosi években egyszerre megszüntették ezt. Érthető a dolgozók öröme most. amikor újból jutányos áron juthatnak a fejadaghoz. Ha a termelés úgv kívánja, az irodai dolgozók is ott segítkeznek a molnárok között, s a nehéz munka első soraiban látni Grabányi Sándort is. a malom igazgatóját. Efonrés és köszönet A Szolnok megyei Forradalmi Tanács elismerését és köszönetét fejezi ki áldozatkész munkájáért azoknak a murikásnőknek és munkásoknak. akik a 1 altosság ellátását szolgáló üzemekben dolgoznak. A legválsáigosabb órákban is teljes rendben, minden igényt kielégítve látták el a rászorulókat, a vásárlókat mindazzal, ami a mindennapi élet fenntartásához nélkülözhetetlen. Ezzel hozzájárultak a rend megőrzéséhez. Szolnok megyei Forradalmi Tanács
