A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-22 / Tiszavidék

2 TISZATIDfiK 1953. november 22 Á NEMZETKÖZI ÉLET HÍREIBŐL A leninizmushoz való visszatérés útján A varsói rádió hétfőn este a a moszkvai értekezlet eredményei­hez fűzött első kommentárjában megállapította, hogy a szovjet— lengyel közös nyilatkozat kétség­kívül történelmi fordulatot jelent a kommunista és munkáspártok viszonyában. Nyivánvaló azonban, hogy ez csak első lépés a leniniz- Emshoz való visszatérés útján. E lépés azonban biztató annál is in­kább, mert Kína és Jugoszlávia ugyanezen az úton halad A Fehér Ház szóvivője hétfőn reggel közöl­te, hogy Eisenhower Herold Stas­sent személyes leszerelésügyi ta­nácsadóját, valamint a külügymi­nisztérium illetékes szerveit bízta meg Bulganyin marsall szombati levelének és a szovjet kormány hét pontból álló leszerelési javasla­tának tanulmányozásával; * A Borba keddi számában teljes egészében kommentár nélkül közöl te a TASzSs Iroda válaszát Tito november 11-i beszédére. Közlemény Milován Gyilasz letartóztatásáról A Tanjug jelenti Belgrádból: A Miíován Gyilasz letartóztatásáról szóló hírekkel kapcsolatban a Tan­jug munkatársa a belgrádi kerü­leti bírósághoz fordult, ahol a bí­rósági titkár a következőket kö­zölte. A belgrádi területi bíróság a kerületi ügyészség indítványára Milován Gyilasz belgrádi lakos, terhelt ellen elrendelte a vizsgála­tot, mert alapos gyanú merült fel ellene, hogy a többi között a kül­földi sajtóban megjelent nyilatko­zataival —1 amelyekben a valóság­nak meg nem felelően és a tények elferdítésével tüntette fél Jugo­szlávia külpolitikáját és belső rendszerét — bűntettet követett el. Milován Gyüasz terhelt ellen el­rendelték a vizsgálati fogságot, mert alaposan lehet tartani attól, hogy a terhelt — aki már egyszer ellenséges propaganda bűntette miatt jogerősen el volt ítélve ■— ismét hasonló bűntettet követ el. Ä bíróság végzése alapján Milován Gyilaszt a bírósági szervek e hó 19-én megfosztották szabadságától. A vizsgálatot a belgrádi területi bí­róság vizsgáló bírája vezeti; • A Belgrádban megjelenő Poli­tika hétfő esti számában rövid kommentárt fűzött a legutóbbi moszkvai megbeszélésekhez. A lap megállapítja: a szovjet — lengyel megbeszélések rávilágítottak arra, hogy az egyenjogúság, a kölcsö­nös megértés és a be nem avatko­zás elvei még akkor is konkreti­zálhatok, ha a nemzetközi helyzet bonyolulttá válik. Megmutatták a megbeszélések azt is, hogy még szocialista országok között is van­nak vitás kérdések. Gomulka úgy tért vissza Varsóba, hogy Moszk­vában újabb lépést tett hazájának politikai megszilárdításában. Álta­lában azt mondják, hogy a moszk­vai megegyezés jelentőségét csak a jövő fogja megmutatni, de tagad­hatatlan, hogy Moszkvában világo­san meghatározták a szovjet—len­gyel baráti viszony fejlesztésének Útját; 1500 fagon áru várja az álszállítást A lengyelek naponta 3000 vagon szenet és kokszot adnának, de a cseh vasút nem veszi át eat a mennyiséget, tejes joggal arra hi­vatkozva, hogy már most is 1500 vagon magyarországi rendeltetésű áru van a csehszlovákiai vasútvo­nalakon, s jörészük a magyar ha­tárra érkezett Elsősorban a vasút, valamint a gyárak szén­­szükséglete biztosítható a segítség­gel. Legnagyobb erőműveink az inotai, a mátravidéki, a borsodi erőmű azonban csak az alacso­nyabb kalőriájú hazai szén fel­használására épült, így a kalőriájú import-szénnel nem üze­meltethető. A legtöbb üzem kazán­ját is hazai szénre méretezték, •— azért az import-szén csak akkor jelent számunkra segítséget, ha kellő mennyiségű hazai keverő szén is rendelkezésünkre áll. — Ugyanis, ha az üzemek és a vasút teljes kapacitással dolgozni kezde­nek, az országnak naponta 71— 80,000 tonna hazai szénre van szük­sége. A külföldi szén minden ton­nája mintegy két tonna hazai szén­nek felel meg; A londoni rádió jelenti Az Alsóház keddi ülésén az üzemanyagazdálkodási miniszter bejelentette a kormány azon elha­tározását, hogy december 17-től kezdődően bevezetik a közúti köz­lekedésben a benzin és a dlesej­­olaj adagolását. • Hollandiában ugyancsak az üzem­­anyaggazdálkodásra való tekintet tel elrendelték vasárnapi napokon a gépkocsiközlekedés szünetelteté­sét és 15 százalékkal csökkentették az üze manyagk int a lást. * Franciaországban 20 százalékká1 csökkentették az üzemanyag-kiuta­lásokat és szerdán éjféltől kezdő­dően bevezetik az adagolási rend­szert; Uj Delhi jelentés szerint az in­diai képviselőház kedden kétnapos vita után nagy többséggel jóvá­hagyta az indiai kormány külpoli­tikáját, melynek előterében a ma­gyar és a középkeleti kérdés állott Nehru miniszterelnök vitazáró be­szédében kijelentette, meggyőző­dése szerint a magyarországi fejle­mények valószínűleg egészen más fordulatot vettek volna, ha Nagy­­britannia és Franciaország nem avatkoztak volna be Egyiptomba. A miniszterelnök elvetette azo­kat a vita folyamán elhangzott vé­leményeket, hogy az indiai köz­társaság lépjen ki a Brit-Nemzet­­közösségből. Egy ilyen lépés — mondotta — nemcsak hogy nem javítaná meg a helyzetet, hanem még c^ak súlyosabbá tenné. A továbbiakban szembe helyez­kedett azzal a felfogással, amelyet egyes felszólalók — különösen a szocialista párt részéről hangoztat­tak — miszerint az indiai küldött­ség az ENSZ-ben korábban azért szavazott a Magyarországgal kap­csolatos határozati javaslat ellen, mert fél a Szovjetuniótól. Vissza­utasította azokat az állításokat is, hogy az indiai kormány külpoliti­kai vonatkozásban Jugoszlávia irá­nyát követi. A kenderesi kovácsmester Hajnaltól késő estig messze hal­uk DonJeóék műhelyéből az üllő sírása. Magas, szikár ember Donkó József, a műhely gazdája. Nagy szeretettel és hozzáértéssel hajlítja, formálja a parasztszekerek ráfjait és a többi tartozékát. Szaporáin forgatja az izzó vasait, s közbe­­fcözbe cifráz egyet az üllőn. Azt mondják a községben: arany keze van, még a tanácstól is hozzá vi­szik a lovat patkölni, nem a KTSZ- be. Ez bizony nagy ázó, mert a gazdaember épp a parkolásra a legkényesebb..» Kissé értetlenül néz rám “ a jövevényre ■—, amint beállítok a műhelybe. Félszegen nyújt kezet s csak később értem meg ennek okúit. Ugyanis az 6 küszöbét nem igen lépi át parasztemberen kívül más, csak a tanácstól szoktak jön­ni adó és egyéb ügyek miatt. Meg kell azonban jegyezni, hogy ahány­szor belenéztek a tanács emberei, a végrehajtók a papírokba, mindig csak felsültek. Az adót, bármilyen sok is volt, befizette. — Most is itt tanyázik egy pár falubeli Ki egy vasalásra váró taligán ül, ki pedig a padot támasztja. Politizál­­gatnak, a pesti dolgokról folyik a szóváltás. Mikor a mester elké­szül a pánttal, odaadja a gyere­keknek, s azok büszkén fogják, mert hogy ők szerelhetik fel. Ö is közelebb jön, beszélgetünk, s csak­hamar kibontakozik egy kenderesi kisiparos munkával, küzdelemmel teli élete, vívódása, mert ez is be­letartozik ennek a széntől kormos, keményvonású embernek az éle­tébe. <3 aztán igazán tudja, milyen élete volt az utóbbi években egy falusi kismesternek. Nagyokat só­hajt, tekintetével mégis melegen karolja át a műhelyt. Fiatal ko­rától kezdve ezt jelenti számára az életet. Ezernyi vágya, emléke fűzi hozzá. A sok szép mellett azonban T szerűség is: adóprés, végrehajtó, anyaghiány, derékfájdító munka, ez volt röviden az 5 sorsa az utóbbi években abban a jónak mondott időkben. Már jól benne jártunk a beszélgetésben, mikor előhozakodom egy kérdéssel. rn A kormány most azt igén, hogy támogatja a kisiparosokat. Maga mit szeretne, hogyan értené ezt? t-» Hogyan értem7 Szóval milyen segítséget vár? Gondolkozik, maga elé néz, majd kisvártatva rávágja: t— Először is azt szeretném, ha a műhelyem biztosítaná a megél­hetést. — Szavai átforrósodnak, s olyan szenvedéllyel beszél. Ej Rákosi-féle politikusok! Mun­kásosztályról papoltatok, de időtök nem volt arra, hogy megértsétek, a leikébe lássatok. így dobtátok el könnyelműen az ország olyan so­kaiéra kisembereit is. mént a fa­lusi kovácsokat. A faluban is há­nyán csukták be műhelyeiket, t hányon adták vissza az ipart, ko­vácsok, cipészek, meg más iparo­sok i*. Donkó hangosan lép a kohó mellé, s egy marék szénporral tér vissza. — Itt van, ezzel heti tüzelni.;; próbáljon ezzel az ember ráfot nyújtani, vagy hegeszteni!* Mert bizony a kovács-szén fe­­hér-hóUé számba megy a TÜZÉP- nél. De volt már olyan idő is, ami­kor egy hónapra csak 50 kg. ko­vács-szenet kapott. Tessék ennyi­vel dolgozni, mikor néha ez egy nap alatt is elfogy, pláne, ha itt van a munkák szezonja, az ekevas élesítés. Itt van az anyag. Újból jófor­mán vorn is dolgozik, gyakran gömbvasból csinál patkót, meg amit hoznak neki. Háromszor­négyszer annyit kell így dolgozni, mintha volna rendes anyag. Néha aztán átrándul Kisújra, a MÉH- telepre s ott válogat ezt-azt. Csák sajnos ott sem törődnek a haszon­vassal, nem teszik külön. De ho­gyan is lehetne kívánni, hogy Donkó Józsefről ne feledkezzenek meg? Az új anyag 4, meg S fo­rintba kerül, ez pedig nem a kis­mesterek zsebéhez való. S tanuk a megmondhatói, hogy hányán pártoltak el tőle. A munkáját pe­dig szeretik, mert azt mondják, ha Donkó felüt egy patkót, azzal négy hónapig is eljár a ló, nem lazul meg, nem sántái le. De hiába, ha... *— Kérdezték már tőlem — ra­gad meg egy új gondolatot — miért nem tartok tanoncot? Biz jó volna, elkelne a segítség. Csak azért nem merek fogadni, mert holnap gajdeszra menne a szer­szám. A tanonc szerszámmal jár, tudom magamról Kezébe vesz egy menetvágót az ablakból Még kisgyerek volt, már akkor ismerte. Az apja is kovács volt, meg a nagyapja is. Régi ko­vácsfamília ez. S a régi menetvá­gót még most is használja. Igaz, lassan megy vele a munka, de nem törik el, akárhogy is csavarja. Mu­tat egy másikat, azaz egy csonkát Ezt egy éve vettem -. t Továbbfűzi gondolatait, ott ül az arcán az izgalom, ahogy mondja: — Korszerűsíteni kellene a mű­helyt. Motor, az nagyon jó volna, azzal hajtanám a fúrót. Egy-két áj szerszám is eüoelne A kohót már motor fújtatja, de ez kezdetnek is kevés. így álmodo­zik Donkó József, s így képzelné el ő a kormány támogatásét. $ még esy. Az adó! Jövedelmi adóbői fél évre 720 forint a kive­tés. A forgalmiadé 320 forint. S van egy kis föld, valamivel több, mint egy hold, adó ez után is. Ta­lán nem is említené, bár a kivetés eléggé nagy, ha nem érné ezzel kapcsolatban ezer más sérelem. Sokszor küldtek már olyan kimu­tatást adóhátralékról, hogy csak­nem beleszédült. Ej, de sokat kel­lett emiatt az igazságát keresnie, vitatkozni a végrehajtókkal. S mennyit vívódott önmagával. Hív­ták már a KTSZ-be, az állami gaz­daságba, de csak nem tudott meg­válni a kis műhelytől. Donkó József már az ötvenket­­tediket tapossa. Rossz az egyik szeme, fáradt, néha pedig a telet is végigfekszi.. De tudna még lel­kesen is dolgozni, csak ehhez tá­mogatás kellene. De igazi támoga­tás, nem csak úgy szavakban. Eb­ből már elég volt. Olyan segítség kellene, hegy ismét felvirágozzon a kisipar. Mert csak így kapnak új életre Dcmkó Józsefék, meg a többi kismester. — Mikor elbúcsúzom, Donkó József, meg a felesége ts kikísér a kapuig. Még innen is alig akarnak elengedni Segítségei remélnek;,, (Gulyás) LAPSZEMLE Sratjel—lengje! nfilitftozat magyar szénnél A Népszabadság kommentátora többek között a következő meg­jegyzéseket fűzi a szovjet—lengyel nyilatkozathoz: Sok tekintetben megfelel a vá­rakozásnak a november 18-án alá­írt szovjet—lengyel nyilatkozat. Megnyugtató a szövetségi és baráti viszony alapjául szolgáló egyenjo­gúság, a területi sérthetetlenség, az állami fügetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatko­zás hangsúlyozása a közös nyilatko­zatban. Valóban csak ezen elvek szigorú és mindkét részről való be­tartása alapján tudjuk elképzelni a Szovjetunióval való viszonyunk rendezését. _S hogy ez nem pusztán deklará­ció, sőt, hogy a Szovjetunió haj­landó jóvátenni a múlt igazságta­lanságait, mutatják a gazdasági megállanodások: az 1946-tól 1953- ig szállított lengyel szénért a szov­jet részről ki nem fizetett összeg ellenében letörlesztik Lengyelor­szág egész adósságát. Azonkívül a Szovjetunió hitelben szállít 1 mil­lió 400 ezer tonna gabonát és 700 millió rubel összegű hosszúlejára­tú hitelt nyújt Lengyelországnak. Számíthatunk rá tehát, hogy nem­csak közvetlen segítséget kapunk a Mi lirttnt s Ringj A Népakarat november 21-i szá­ma írja: 1956. november 2-án váratlan támadás érte a külügyminisztériu­mot. Délután 5 óra tájban a Du­dás vezetése alatt álló terrorista banda, egy nagyobb, több mint 100 főt számláló egysége, körülkerítette a minisztérium épületét, egy cso­port pedig behatolt az épületbe és birtokába vette. A támadást meg­előzően mór napokon keresztül keringtek olyan hírek, hogy Dudás aspirál a külügyminiszteri székre, de ezt a hírt legtöbbem nem vették komolyan. A terrorista banda minden ellenállás nélkül hatolt be a külügyminisztériumba. Az épü­letben lényeges fegyveres erő nem volt, mindössze az épület őrzését ellátó munkásőrség tagjainál volt fegyver. Az épületbe benyomult terroristák az őrséget lefegyverez­ték, a központi nemzetőrség által kiadott fegyverviselési engedélyei­ket összetépték; Az őrség lefegyverzése után a banditák egybe tereltek mindenkit, akit a minisztériumban találtak, kivétel nélkül a minisztérium dol­gozói voltaik. Mindenkit megmotoz, tak és külön csoportba állították azokat, akik kommunistáknak val­lották magukat, vagy akikben ve­zetőket gyanítottak. Elejtett sza­vaikból és gúnyos megjegyzéseik­ből következtetni lehetett arra. hogy ezt a csoportot rövid úton óhajtják elintézni A motozást ve­zető martalóc, aki főhadnagyi rend­fokozatot viselt, ezt többször meg­erősítette. Ez a főhadnagy Horthy hadseregében szerezte rendfokoza­tát és Dudástól kapta vissza. A banda többi tagja méltónak látszott vezetőihez. Nem voltak közöttük a forradalmi ifjúság képviselői, ha csak nem annak vették art a há­rom kétségbeejtően fiatal gyereket, 12—13 éveseiket, akik alig bírták tartani a géppisztolyaikat. Szovjetuniótól, hanem arra te, hogy j óv át eszik a múltbeli egyen­lőtlen alapon lebonyolított gazda­­sá / kapcsolatokból származó hát­rányokat is. Nyugtalanságot keltett bennünk a szovjet csapatok Lengyelország területén való ideiglenes tartózko­dásáról szóló megállapodás, és nem Ms aggodalmat aziránt, hogy a Szovjetunió a mi esetünkben ifi ragaszkodni fog hasonló feltételek­hez. Tisztában kell lennünk azon­ban azzal, hogy Lfengyelország köz­vetlenül határos a militarista Nyu­­gat-Németországgal, míg a mi nyu­gati szomszédunk — a semleges Ausztria, többi határainkon túl pedig baráti államok fekszenek. Ez a körülmény feltétlenül megvaló­­síthatóbbá teszi a szovjet csapatok Magyarország területén való vég­leges kivonását, mint ahogy az Len­gyelország esetében fennáll. A lengyel—szovjet nyilatkozat reményt nyújt arra, hogy a Szov­jetunió tiszteletben tartja majd a magyar népnek oly sok véráldozat­tal kinyilvánított akaratát, hogy függetlenül és a maga akarata sze­rint éljen. Ha ez így lesz. akkor kiépülhetnek majd közöttünk az igaz barátság kötelékei; A többiek — ahogy a résztvevők elmondották •— nagyobb többsé­gükben börtönökből kiszabadult bűnözők voltak. A banda nem­csak a külügyminisztériumot akar­ta elfoglalni. Egy férfi, akinek sem­mi köze sem volt a külügyminiszté­riumhoz, valamilyen útlevél ügy­ben kereste a hivatalt — bent re­kedt az épületben. A főhadnagy úr őt is végig motozta, miután gya­núsnak találta, a többiek közé lökte; A vérengzést végül te az akadá­lyozta meg, hogy a miniszterelnök­ség katonai egységeket küldött a külügyminisztérium felmentésére. A katonai egységek megérkezése előtt igen erős lövöldözés kezdő­dött. Az épületbe benyomuló terro­ristáik ugyanis abban állapodtak meg az épületet körülfogó társaik­kal, hogy baj esetén lövéssel ad­nak jelt, ha tehát lövést hallanak, vegyék tűz alá a külügyet. Az épü­let átkutatása során találtak egy ajtót, amelyet kulcs hiányában nem tudtak kinyitni, a zárt pisz­tollyal lőtték feL Ezt a lövést a többiek meghallották, eszükbe ju­tott a megbeszélés; és minden fegy­verükkel tüzet nyitottak a külügy­minisztériumra; Az ablakok több­ségét kilőtték és hosszú, percekig folytatták, egészen addig, amíg lő­szerük el nem fogyott. A megérkezett katonai egység azután rendet teremtett, előkeri­­tették az akció vezetőjét, aki alez­redesi rendfokozatot viselt, de iga­zoltatása során kiderült, hogy va­lójában tartalékos tizedes, alezre­desi rangját szintén Dudástól kapta. Jellemzi viszont a helyzetet, hogy a katonai egység nem tudta le­fegyverezni a bandát, így azok fegyvereikkel együtt vonultak el, megígérvén, hogy még visszatérnek alkalmas időben. Ufszászról jelentik Bár Ujszászon nem történt az ország sorsára kiható esemény az utóbbi hetekben, azért mégis né­hány sort írjunk erről a községről is. Mint ismeretes Ujszászon né­hány évvel ezelőtt Tüdőszanatóriu­­mot rendeztek be a vasútállomás mellett elterülő ligetben, az egy­kori kastély épületében. A szana­tórium orvosai és személyzete lel­kiismeretes, áldozatkész munkát végeztek az utóbbi hetekben s vé­geznek ma is. Koszorú József igaz­gató főorvos a harcok elcsitulása után azonnal Budapestre sietett és a helyszínen nyújtott segítséget. A Tüdőszanatóriumban — tekintette; a kórházak zsúfoltságára — né­hány sebesültet el tudnák helyezni s ott kezelik őket a felgyógyulásig. Meg kell dicsérni dr. Csigér Mik­lós és Szalay László községi orvo­sokat, akik egy perc kiesés nélkül elátták feladatukat. A községben egyébként két na­gyobb termelőszövetkezet van. A Szabadság Tsz-ből, amely a na­gyobbik és erősebbik, eddig senki nem lépett ki. — A Bem Ts7-ből, amelynek meglehetősen ingadozó az elnöke, már többen kiléptek és csákiszalmája módjára kezdik széj­­jelhordarri a közös vagyont. Jellemző a közsíg fekvésére, hogy néhány nap kivételével a a mozi rendszeresen megtartotta az előadásokat. Itt nem volt kijá­rási korlátozás. Az áruellátás biz­tosítása érdekében a helyi földmű­vesszövetkezet gépkocsival végig­járta azokat a helyeket, ahonnan a hiányzó árucikkeket be tudja sze­rezni. Eddig mindössze -sak sóból és petróleumból volt némi kis hiány; ISe érje károsodás a rizstermelőket Rossz hangulatot keltett Kunhe­gyesen a Terményforgalmi Válla­lat magatartása. Ugyanis az egyé­ni termelők a leszerződött rizska­sa után még most sem kapták mee a különbözeti összeget. Valamenv­­nyien a tanács mezőgazdasági osz­tályához fordultak jogos követelé­seik támogatásáért. Ott közölték velük, utasítás van arra. hogy ki kell fizetniök ami jár és ezt még a helyi termenyforgalmi vállalat­nak is végre kell hajtani. Karcagon. Kisújszálláson. Turkévén. Mezőtú­ron értesülésünk szerint ez már mea is történt. Itt azonban valamilyen oknál fogva nem hrjlandók. Nem tudjuk azóta jobb belátásra tértek­­e. Egy bizonyos, a termelőket nem érheti semmiféle károsodás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom