A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november
1956-11-16 / Tiszavidék
wbr nwaa» re, TIS Í ATI DER 1 ' (Tolrbatás az ete5 oldataH) az alapkérdésekben egyetértenek, de több részletkérdésben vita alakult ki. Ilyen probléma volt többek között a semlegesség kérdése. Kádár élvtárs hangsúlyozta, hogy nagyon is érthető követelés ez. Csakhogy ez nemcsak óhaj és kívánság dolga, mindaddig, amíg varrnak emberek, afeSk nem ezt aíkarják, ákifcnek nem ez, hanem háború az érdekük. Csakhogy ez nem abból áll, hogy egy papírra ráírjuk: semlegességet ak-arunk. Ehhez olyan erő viszonyok. olyan nemzetközi helyzet szükséges, amely reáütáet ad egy ilyen követelésnek. Hiába követelünk mi semlegességet, ha az ellenfaradatai, vagy imperialista erők kömnek a mi semlegességünkre. Egy másik kérdésre válaszolva, Kádár elvtárs határozottam megerősítette, hogy senkit sem érhet bánitódás azért, mert résztvefct az elmúlt hetek nagy népi mozgalmaiban!. Nyomatékosan hangsúlyozta azt is, hogy az illetékes szovjet hatóságokkal egyetértésben megállapodás történt arról, hogy a% or Hsán bál aenhit nem asabad kivinni Mindez azonban nem jelentheti azt, hogy nem lépünk íeü a proletár hatalom teljes súlyával azokkal szemben, akiket terror- vagy közönséges bűncselekményeken tetten érnek. Erre annál is inkább szükség van, mert ha Magyarországot eltiporja az eülenforradalom, [ ez a háború veszélyét rejti magában. Az eülenfarradalom keresi a háborús konfliktust — Az imént beszéltem a kínai nagykövettel — mondotta Kádár elvtárs —, aki hangsúlyozta, hogy a hatszáz milliós Kína minden segítséget megad hazánknak, mert itt most az emberiség, a világbéke ügyéről is van szó! Hasonlóképpen nyilatkozott a jugoszláv kormány is. A szovjet-magyar gazdasági kapcsolatokról szólva a j vita során Kádár elvtárs elmondta, hogy a jövőben nyilvánosságra fogjuk hozni az összes kereskedelmi szerződéseket. Elmondotta továbbá, hogy a magyarországi uránércet világpiaci áron adjuk el a Szovjetuniónak, minthogy mi nem rendelkezünk azokkal a rendkívül költséges berendezésekkel, amelyek a feldolgozáshoz szükségesek. — Egyébként az uránérc kitermelése még kezdeti stádiumban van, úgyhogy mindeddig uránérc kivitelről nemigen lehetett szó. A megbeszélés végén Kádár elvtárs arra kérte a küldöttség tagjait, hogy alaposan gondolják át mindazt, ami a tárgyaláson elhangzott és abban a szilárd tudatban térjenek vissza üzemükbe, hogy Magyarországon soha többé nem kezdődhet újra a régi, bukott politika. A küldöttség tagjai kijelentették, hogy az ő véleményük szerint is az a főkérdés, hogy megszilárdítsuk a népi hatalmat és ezen az alapon biztosíthassuk a/ ország függetlenségét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a begyűjtéssel kapcsolatban A törvényerejű rendelet szövege a következő: 1. szakasz: Az 1953. évi 26-os számú törvényerejű rendelet az ezt módósító összes határozatok rendeletek és utasítások hatályukat vesztik. Ugyancsak hatályukat vesztik a sertés, marha, borjú és juh forgalmáról és levágásáról, valamint a sertésvágás utáni kötelező zsír-DOBI ISTVÁN a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke beszolgáltatásról szóló 2/1955—II. 10. számú rendelet, továbbá az ennek módosítása, kiegészítése végrehajtása tárgyában kiadott rendelkezések, jogszabályok. 2. szakasz. A jelen törvényerejű rendeletet 1956. október 25-étM kell alkalmazni és ezzel egvidőben az összes beadási hátralékot törölni kell. KRISTÓF ISTVÁN a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára Békés percek A Megyei Könyvtárban F eketékabáios, fejkendős néni válogat a könyvek között a Megyei Könyvtárban. — Megszokott, szinte otthonos mozdulattal lapozgat a könyvek kartotékai között. Látszik, hogy sokszor megfordul itt. Szótlanul figyelem, kíváncsi vagyok arra, hogy mit választ. Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című kiskönyvét kéri ki, majd másik neki tetsző könyv után kutat. Nyiliik az ajtó s ez elvonja a figyelmemet. Kést fiú lép be, a nagyobbik — valószínűleg középiskolás — visszaadja a kiolvasott könyveket, kéri az újakat, majd a kicsinek meséskönyvet választ Üjaibb és újabb olvasók jönnek. Többnyire asszonyok. Kezükben ptaci-kosár, vagy szatyor, ami elárulja, hogy bevásárolni indultak, de útbaejtik a könyvtárait is, hogy kicseréljék az olvasnivalót. Móricz, Jókai, Thomas Mann műveit kérik, s vem egyet elvittek Haltai Jenő: Kiskirályok című szatirilcus kiskönyvéből is. Vannak, akik tanácstalanok, hiszen nem könnyű választani a sok könyv közül. Es az is elég gyakran előfordul, hogy pont az a könyv nincs bent, amit kér az olvasó. A könyvtár dolgozói segítenek a könyv kiválasztásában. Pár szóval elmondják, hogy egy-egy mű mit tartalmaz. Az ő segítségükkel mindenki megtalálja a neki legjobban megfelelő könyvet, történelmi regényt, útleírást és más műveket. Sok a munkájuk a könyvtár dolgozóinak. Nincs olyan nap, hogy újabbákkal ne gyarapodna az olvasók száma. Sókkal több könyv van most forgalomban, többet olvasnak az emberek. Különösen a könnyű szórakoztató írásokat szeretik, az ilyen könyveket kérik. A Megyei Könyvtár dolgozói szívesen állnak az olvasók rendelkezésére, de kérik, hogy minél hamarább vigyék be a kiolvasott könyveket, hogy azokat újabb és újabb olvasóknak kiadhassák. — N. K. — Továbbra sem vegyük le a napirendről sportrendszerünk átszervezését Először is beszélni keU az MHK rendszerről, mint a bürokrácia kiszélesítésének mozgalmáról. Csupán azért nevezem a bürokrácia kiszélesítési mozgalmának, mert ebben az „önkéntes“ versenyben ezt lehet legjobban megtalálni Egyes versenyszámokat Jegyzőkönyvbe venni, onnan személyi lapokra vezetni, értékelni, beterjeszteni és jelvényt igényelni a TSB-től, stb. Majd következett a statisztikai jelentés, s az Íróasztal mellett eldőlt az MHK rendszer sorsa, tervteljesltése. És az OTSB-hez intézett levelemben, 1956. június 22-én ezzel kapcsolatban a következő javaslatot tettem: Feltétlenül megszüntetni a papírmunkát Az MHK helyett a jól bevált VIT jelvényszerző verseny pontszámait kellene bevezetni. — Ezt ki lehetne írni úszásban, kerékpárban, de szükséges, hogy a résztvevők meg is kapják a Jelvényt azonnal, amikor a követelményeket teljesítették. Az 1956. évben a kunhegyes! járás általános Iskoláiban 800 fiatal prőbázott MHK-ból, de Jelvényt ötszázan mindezideig nem kaptak. Az MTSB-től többször Igényeltünk, de a válasz az volt, hogy az OTSB nem tud küldeni, mert nincs. A fiatalok azért vesznek részt, hogy a Jelvényt, melyet megszereztek, meg Is kapják és viseljék. A kunhegyes! járás területén ]61 bevált a „tanulj meg úszni“ mozgalom és a ^kerékpáros postaverseny”« Mindkét számban a Járás területén hétszázhatvannyolcan vettek részt. Jól sikerült 1955-ben a VIT jelvényszerző verseny, amelyen nyolcszáz fiatal indul. Miért volt jő a VIT mozgalom? Azért, mert aki az egyik számban például súlylökésben gyengébb volt, de jó futó, a két szám kiegyenlítette egymást. Ezért feltétlenül helyeslem a VIT pont verseny értékelését és javaslom a jövő évre való bevezetését. Labdarúgásban is feltétlen szükséges az átszervezés. Itt elsősorban az osztályozó mérkőzéseket kell kiküszöbölni, még pedig úgy, hogy a bajnokok minden további nélkül magasabb osztályba kerüljenek. Legyen egy csoportaos NB-I, kétcsoportos NB-II, de feltétlenül szükséges az NB-in. feUállltása, mert a megyei bajnokság és az NB-II. között egy nagy ür tátong. Az NB-H-at a 19 megyei és öt budapesti I. osztályú bajnokból kell összeállítani. Ennek alapján hat, tizenhatos létszámú csoportot kellene felállítani. Az NB-n-es utolsó 3—3 helyzettje esne kJ az NB-III-ból pedig az utolsó 4—4. Ugyanennyi Jutna föl is s így nem volna szükség a rosszemlékű osztályozókra, mely a bajnokok egész évi munkáját, eredményét semmisítette meg egyesapásra. Minden megyében kettő-négy csoportos megyei másodosztályt kellene szervezni az utazási lehetőségeket figyelembevéve. Ezenkívül minden megyében természetesen sor kerülne a Járási bajnokságok megrendezésére Is, Deák Márton JTSB elnök. Kunhegyes Munkástanácsok ! Ne engedjük feléledni a bürokráciát! Ez még a Rákosi-éca aranykorszakában, 1953-ban történt. Abban az időben, amikor egyik-másik hivatalos helyen fontoskodva jelentettük ki, hogy az életszínvonal egyenletesen nő. A parasztok .s mindjobban élnek és annyira szeretne Rákosit, azt se tudják hová ^egyenek a boldogságtól. A munkások pedig, mikor mindezt hallották, fanyarul jegyezték meg: „Hát igen, emelni kell az életszínvonalat, még ha beleszakadunk t».’* — Vagy: „Lehet, hogy belepusztulok az erőlködésbe, de jobban kell élnem.’- Az ember ha visszagondol erre az ostoba időszakra azt sem tudja nevesen-e vagy bosszankodjon. A szűklátókörű, vagy ahogyan a nép nevezte a felkantározett, az életet egyáltalán nem ismerő, szűk vezető klikk néha önkritikát is gyakorolt. Ilyenkor panaszosan jelentik ki, hogy ejnye-ejnye, valami baj van a munkásság öntudatával, mert politikailag igen passzívak és az istennek se lehet összehozni egy épkézláb termelési értekezletet vagy tanácsülést. Hát persze, hogy nem lehetett. De nem azért, mert a munkásöntudattal baj volt, hanem mert az emberek megunták a felelőtlen Ígérgetések az őszinteséget nem ismerő szónoklatok halgatását. Egyébként talán még soha nem politizáltak annyian, mint éppen az elmúlt évék során. Ha vonatra ült az ember és beszélgetett, semmi másról nem hallott mint arról, hogy a normarendszert gyűlölik. a munkaverseny valójában nem létezik. Ahol van is ilyen mondvacsinált dolog, ott ez nem más, mint selejtgyártás. A begyűjtésről, a tagosításról meg a parasztembernek volt egyáltalán nem lelkesítő véleménye. Szóval ebben az időben történt, hogy egy alkalommal az akkor még meglévő Tiszaugi Gépállomás igazgatója eldicsekedett azzal, hogy az ő portájukon rend van. Mutató ta a különböző kimutatásokat, kartonokat, nyilvántartásokat, amelyek szépen sorakoztak különböző adatokkal, számokkal teleírva. Az igazgató irodájának falán ki volt függesztve a gépállomás szervezeti felépítéséinek sémája Aki ezt megnézte, láthatta hányán dolgoznak a gépállomáson, s a dolgozók kivel, milyen alárendeltségi viszonyban vannak. Azt is észrevehette, hogy ezen az egyébként nem valami túl nagy gépállomáson tizenketten végeznek fizikai munkát és tizenöten papírmunkát. — Lehet, hogy éppen ebben az időben a traktorosok, a fizikai dolgozók létszáma nem volt teljes. De még ha húsz fizikai dolgozóra számítjuk a tizenöt nem termelő munkát végzőket, akkor is elképpesztő az arány. A Tiszaugi Gépállomás nem volt egyedül a maga nemében. Az üzemekben is elrettentő mértékben uralkodott a bürokrácia, amely nemcsak költségessé tette a gazdálkodást, hanem nehezítette és fékezte is és rengeteg bosszúságot okozott. Volt olyan üzem, ahol három-négy fizikai dolgozóra egyegy nem termelő improduktív személy jutottj ■—1 1 A Szakszervezetek Országos Tanácsa lakások átadását jelentette be A szolnoki és megyei sservek, hivatalok is né%*enek körül a portájukon A Szakszervezetek Országos Tanácsa bejelentette, hogy a függetlenített funkcionáriusok számának csökkentésével Budapesten számos hivatal átadása vált lehetővé lakások céljaira. A SZOT ezidáig 183 család számára adott át lakást, de szó van további lakások átadásáról is. Határozatot hoztak arra nézve, hogy a budapesti kulturházak nagy részét ideiglenesen szintén lakásokká alakítják át. Felmerül bennünk a gondolat, hogy vajon nem lenne szükség rá, hogy itt Szolnokon is mielőbb körülnézzenek a különböző hivatalok és intézmények saját portájukon ezirányban. Tegnapi lapunkban megírtuk, hogy az MSZP megyei elnöksége javaslatot tett több hivatal összeköltöztetésére. Ezúttal ismét felvetünk egy — a lakosság részéről felmerült — kívánságot, észrevételt. A rendőrség által elfoglalt helyiségekről, épületekről van szó. A rendőrség jelenleg a megyei kapitányság épületén kívül rendelkezik még a városi kapitányság épületével és a közlekedési rendőrség laktanyájával is. Vajon gondoltak-e már arra, hogy kevesebb helyiséggel is megoldhatnák a kapitányságok munkáját? Ha nem, vegyék figyelembe a lakosságnak ezt az észrevételét és úgy ahogy más szervek, tegyenek lépéseket, illetve nyújtsanak segítséget a város lakásgondjainak enyhítésére. A már korábban ismertetett példákat követhetnék más szervek is Szolnokon éppúgy, mint az egész megyében. PESTI KÉPEK A falvakban pedig így beszéltek az embereik: „A kapa meg a kas^a hónapokig hever a földművesszövetkezeti boltokban. Ám akármilyen nagymennyiségű aktatáska érkezik, órák alatt elfogy.' Nem csoda, rengeteg dologtalan ember futkos, s mindegyiknek aktatáska van a hóna alatt.’“ Ha volt is az ilyen fajta megállapításokban bizonyos túlzás, hiszen aktatáskát hord ma már a falusi iskolás és a bejáró munkás is, nagyon sok volt benne az igazság. Kifejezte a hivatalok iránt érzett bizalmatlanságot A rengeteg papírmunkától, az ilyen meg az olyanfajta szabályoktól irtóztak már a földművelők, mert nem tudtak ezekben eligazodni. Az elmúlt hetek eseményei a többi között súlyos csapást mértek a felduzzasztott és mindenütt tobzódó papíruralomra is. Nem szabad megengedni ,hogy a papírok uralma újból feléledjen, mert mindannyian tudjuk, hogy egyik íróasztal a másikat szüli. Most van a legjobb ideje annak, hogy a bürokráciának még az írmagját is kiirtsuk. Mindezt persze fönt keli elkezdeni. A kormány bejelentette ezirányú szándékát. Helyileg is őrködni kell azonban, nehogy feléledjen a bürokrácia, a túlméretezett hivatali ügyintézés. Álljanak a sarkukra, lépjenek fel erélyesen a munkástanácsok, ha bárhol ilyesmit tapasztalnának. Ez is az ország érdeme, most a szűkös időkben különösen. Legyen rend és rendszer mindenben, de bürokrácia nélkül. RfMltlai HÍREK — A CGT november 13-án antifasiszta napot tartott tiltakozásul az utóbbi napokban előfordult franciaországi fasiszta akciók elleni — GRÜENTHER tábornok, a NATO haderők volt európai parancsnoka sajtó nyilatkozatába» kijelentette, hogy az Atlanti Szövetség haderőit, amelyet 1951 óta többszörösére emeltek, tovább kell fejleszteni. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy a NÁTÓ beleavatkozna-e Lengyelországban, vagy más népi demokratikus országban, ha a magyarországihoz hasonló helyzet állna elő — azt válaszolta, hogy ez nem valószínű. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a nyugati hatalmak nem küldenek fegyvereket Magyarországra. — AZ ENSZ közgyűlés úgy határozott. hogy a világpolitikai kérdéseket olyan sorrendben kell tárgyalni, ahogy azt a szükség megparancsolja. A közgyűlés napirendjének első pontjaként a közel-keleti kérdést, illetőleg a magyarországi helyzet megtárgyalását tűzték ki. ■ooooaaeeeooeeqeaeaeeoo nPRÖHIROETÉSEH AZ UTCAKON mindenütt tömeg. A járda kevésnek bizonyul a gyalogos forgalom lebonyolítására. Az ÜUői-út felől három teherautó közeledik. Elől, hátul lógnak rajta az emberek, mint fürtön a szőlőszemeik. Az ÜUői-úton a „fradi” pályától kezdve mindkét oldalon megcsonkított, sok esetben földig lerombolt házak tanúskodnak az elmúlt hetek szomorú tragédiájáról. A sínek csak vtt-ott látszanak az üveg- és épület törmeléktől. A villamos vezetékeknek se híre, se hamva, mintha a föld nyelte volna el. Ebben az utcában egyetlen ép ablakot sem lehet látni, a romos házakban az életnek semmi jele. Az embernek elszorul a szíve, s önkénytelenül Varsó jut eszébe gyászos romjaival. A Lenin-körút sarkán egy személygépkocsi van összetaposva, mellette két teherautó, gumik nélkül. A körúton is csaknem ez a szomorú kép látható. Az üzletek kirakatai betörve, üresen tátongnák. Villamos vezeték itt sincs. A volt Szabad Nép székházához érünk. A négy emeletnek egyetlen ép ablaka sincs. Érdeklődésünkre elmondták, hogy a nagy rotációs gép megmenekült, nemsokára már dolgozik is. A tűz nyomait keressük, de ilyen nincs. Az épület nem égett le. Közvetlen mellette a Corvin áruház betört, összelőtt abla- Icaival. Az áruház körül emberek tömege, mindenki vásárol, mintha mi sem történt volna. A Rákóczi-úton a Divatcsarnok teljesen kiégve. Por és hamu jelzi egyik legszebb áruházunk szörnyű pusztulását. A Rákóczi-wt többi részén sem kedvezőbb a helyzet, csaknem minden házon látszik a harc nyomc A PARLAMENTNÉL már békésebb kép fogad. Azt lehet mondani, hogy az épület teljesen ép. A középső bejáratnál nemzeti színű és gyász-lobogó, s az oszlopokra frissen odahelyezett koszorúk jelzik a nemzet nagy gyászát. A Szent István- körúton az üzletek előtt mindenütt nagy tömeg 6M, különösen y az élelmiszert árusító üzletek előtt. Egy anya másfél éves gyermekével ugyancsak oda igyekszik. Lihegve ér mellénk, Nehéz a gyerek. — Mondják — szólít meg bennünket — maguk vidékről jöttek? — Igen — adjuk meg a választ. — Akkor küldjenek minél több élelmet és sok tejet gyermekeinknek. — Tovább siet. még látjuk, amint a tömeg előre engedi. Ügy gondolom, hogy kérésével mindannyian egyetértünk, sokat, nagyon sokat kell tennünk még azért, hogy begyógyuljanak a sebek hazánk szívében, az ország fővárosában. (Kovács) Gazdátlan malac Az elmúlt napokban egy malac kocogott be a MÉH Szol nőit, Mártírok úti telepére. Gazdája azóta ’em jelentkezett Most ezúton kere■■dt a tulajdonost. Mivel a malac nem „mellékternék”, nem korcs szülemény, hanem ’óhúsú, szép jószág, „személyleírást” nem adtak róla, nehogy „mostohája” akadjon, ^ sf&é-* NAGY gyakorlattal rendelkező gyors-és gépírót keresünk azonnali belépésre Vidéki Nagyvállalat Központjához, Címet kérjük a kiadóba leadni, AZONNALI belépésre keresünk esztergályosokat. L számú Vízgépészeti Véle lalat, Kunhegyes, Kossuth út 2. sz. A KECSKEMÉTI Útfenntartó Vállalat vontatóvezetőt keres azonnali belépésre. Jelentkezni lehet: Kunszentmártoni Kossuth út 24. sz. alatti Irodában. FUTÓ VIZSGÁVAL rendelkező kazánfűtőt keresünk azonnali belépésre. Jelentkezni lehet: Tejipari Vállalat Szolnok« Mártírok útja 13, r^p.,1, * É NS» »G Yis Bp !X. Kén út 5. férfi segédmunkásokat elvesz nehéz fizikai munkára. sereseti lehetőség 900- 1300 Ft-ig A dolgozókat munkaruhává' ellátjuk Vidéken lakók a vállalati szállást igénybe vehetik. — ÉLŐ, zöld és műkoszorúk, virágcsokrok és kosarak, olcsó áron, nagy választékban kaphatók, a karcagi Községgazdálkodási VáUalat virágüzleteiben. Telefon: 206. MINDEN hétfőn gyapjúátvétell nap van Szolnokon az Irodaházban, Gyapjúbegyűjtő Vállalat, MEZOGAZDASAG1 termékeket irizs, cukor, káposzta és zöldségfélék) legmagasabb napi áron felvásárolja a Kunhegyes! Földművesszövetkezet. TISZA VIDÉK A Magyar szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Elnöksége és a Megyei Tanács lapja. Felelős kiadó: Kálmán István Szolnoki Nyomda Vállalat, Szolnok Felelős vezetői Mészáros Sándor
