A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-01 / A Nép Lapja

2 A VrSP LAPJA 1956. november L Hadseregünk - népünk mellett Az elmúlt napok történelmi ese­ményei. hazánk, nemzetünk füg­getlensége gondolatának győzelem­re vitele világszerte elismerést váltott ki. A harc, amely nemzeti függetlenségünket, ezen keresztül külföldi államok fokozottabb meg­becsülését hozta magával, áldoza­tokat követelt. Sok becsületes ma­gyar hazafi, diák, ifjúmunkás, ka­tona áldozta életét azért, hogy is­mét nemzet legyünk, hogy ismét szabad magyar nép legyünk. Ebfcer a hc^’ts kt'zde.emö'-n részt vállalt minden igaz magyar, mun­kás, paraszt, értelmiségi és részt vállalt néphadseregünk is. Az el­múlt napok feszült eseményei be­bizonyították, hogy bízhatunk ka­tonáinkban, azokban az emberek­ben, akik közülünk valók, a nép fiai. A rákcsi-korszaik — nevezzük így bekötött szemű politikusai az el­múlt 12 évben igen sokat hangoz­tatták, hogy a hadsereg a nép had­serege, vér a nép véréből, hús a nép húsából. Nos. ez a tétel igaznak bi­zonyult. Persze nem úgy, olyan ér­telemben, ahogy ők gondol "ált, el­képzelték. Néphadseregünk nem vált dolgozó népünk elnyomó, erő­szakszervévé, — rum lett Farkas Mihály és a többiek hű kiszolgá­lója. Nem. Hadseregünk a népé, hadseregünk a forradalom nehéz napjaiban a magyar haza, a ma­gyar nép mellett foglalt állást. Már október 23-án kezdődött. — Budapest ifjúsága nagyszabású fel­vonulásra, tüntetésre készült. A Petőfi akadémia hallgatói, ta­nárai és polgári személyzete ked­den délelőtt 10 órakor gyűlést tar­tott. Levelet szerkesztettek, amely­ben egyetértésüket fejezték ki az ifjúság ésszerű követeléseivel. A röpgyűlés után autós futárok vitték a leveleket az egyetemekhez, ahol a diákság nagy üdvözléssel fogadta « Petőfi akadémia ifjúságának cs«‘tokozását.. Az akadémián dél­után 3 órára újból gyűlést hirdet­tek s ott elhatározták, hogy ők is kivonulnák a diáksággal, velük együtt tüntetnek a jogos követélé­sek megvalósításáért : Ugyanezen a napon a Zrínyi Mik­lós katonai akadémia is határoza­tot hozott: Mi. a Zrínyi Miklós nevét viselő katonai akadémia parancsnoksága, tanárai, hallgatód és polgári dol­gozói csatlakozunk az egyetemi fiatalok határozatához — hangzik n határozat. Egyetértünk és mind­annyian kiállunk az olyan követe­lőtökért, roméivék" nemzetünk, a magyar nép újjászületését jelenti. Elítéljük a magyar nemzet gazda­sági és politikai romlását előidéző vezetőket. Egyhangúlag követeljük a bűnö6 vezetők nyilvános felelős­ségre vonását. Mindannyian szocia­lizmust alkarunk Magyarországon, szocializmust, melyet Marx és Le­nin eszméje alapján építünk fel, szüntelenül figyelembe véve a ma­gyar nép tradícióit, a politikai és gazdasági sajátosságokat. Mindany­­nyiam kiállunk a szovjet - magyar barátság mellett, a teljes, a legtel­jesebb egyenjogúság alapján — ka­tonai téren is — mert csak az ilyen barátságot ismerjük el, őszinte, ön­zetlen barátságnak. És ezek nemcsak hozott határo­zatok voltak, papíron, hanem nép­hadseregünk karöltve vonult fel Budapest népével, velük együtt kö­vetelte mindezek megvalósítását. Ez volt a kezdet. Ami ezután kö­vetkezett, már filmszerű gyorsaság­gal pergett. A tüntetést Budapest utcáin fegyveres felkelés váltotta fel. Megkezdődött nemzetünk füg­getlenségének visszaállításáért a fegyveres harc is. Katonáink egy­öntetűen csatlakoztak, fegyveresen, népünk oldalán harcoltak az igaz ügyért. És itt meg kell említeni, hogy ebben a harcban oroszlán részt vállalt néphadseregünk új­ságja is. amely bátran foglalt ál­lást a nemzet szabadságáért, ha­sábjain. Budapest példájára vidéken is megindult a harc. Hadseregünk itt is helytállt. Csatlakoztak a néphez, magukévá tették a forradalom szent célkitűzéseit. Persze nem ment mindenütt simán. Ezekben a napokban hadseregünkön belül is megtalálhatók voltak a visszahú­zó erők. Példa erre Gyurkó vezér­őrnagy, Kecskemét helyőrségének parancsnoka, aki alakulatait a 1. A Szolnok megyei bíróságok ós ügyészségek 1956. október 26. óta a me­gyei bíróság és ügyészség közösen vá­lasztott forradalmi bizottságának irá­nyítása alatt működnek. 2. A bírósági és ügyészségi forradal­mi bizottság a Szolnok megyei Forra­dalmi Munkástanács hatalmát minden törvényes eszközzel támogatja. 3. A győzedelmes forradalom eredmé­nyeként megszűnt a bíróságok és ügyészségek pártirányítása. A bírósá­gok függetlenek, az ügyészségek mun­káját pedig a Legfőbb ügyészségen alakult Forradalmi Munkástanács irá­nyítja. 4. Az MDF igazságügyi pártösszekö­tőjét leváltották és ezt a beosztást meg­szűntnek tekintjük. 5. A rögtönbíráskodásra vonatkozó in­tézkedést, mint teljesen törvénytelent, a megyei bíróság ki sem hirdette. szolnoki utászegység ellen akarta vezényelni, amikor tudomására ju­tott, hogy azok egységesen a nép oldalára álltak. Sorsa beteljesedett. Katonái, a nép hadserege ítélt fe­lette. Vagy ott van a mezőtúri ala­kulatok parancsnoka. — A népre emelt kezet, a sorsát nem kerülhe­ti el. Ezekután világossá vált előttünk, hogy néphadseregünk kiállása meg­becsülendő. Különösen akkor, ami­kor a légierő és légvédelmi pa­rancsnokság népünk mellé zárkó­­zás"t azzal fejezte ki hogy ameny­­nyiben nem teljesítik népünk jo­gos követeléseit, légierőnk gépei a levegőbe emelkednek. Erre büsz­kék lehetünk annál is inkább, mert ez a kezdeményezés megyénkből indult el, megyénk repülő katonái­nak, Gál Gyula százados. Pintér József főhadnagy. Hagymás! szá­zados, Kis Varga főhadnagy kez­deményezése volt. És ők azok, akik az olyan visszahúzó elem, mint a mezőtúri katonai parancsnok, ellen felvették a harcot. Népünk nem csalódott katona­fiaiban. A r»"v eszme, *> szabad­ság. a haza függetlenségének esz­méié a jobb. boldogabb jövőbe ve­tett hitért való harc. ledöntötte a legkisebb gátat is. amelv elhatáro­lást jelentetett a hadsereg és a nép között. Találkoztak ők. ketten, a magyar katona és a nép, boldo­gan, felszabadultan szorítanak ke­zet, céljuk egy. közös. Hadseregünk a nép mellett, ma már ez világos. Hadseregünk való­ban eggyé vált a néppel, vissza­vonhatatlanul, egyszer s minden­korra. H. Z. 6. Az igazságügyi hatóságok forradal­mi bizottsága haladéktalanul felülvizs­gálta a börtönökben íogvatartottak ügyelt. A politikai bűncselekmények és helytelen gazdasági rendelkezések meg­szegése miatt (beszolgáltatás) elitéltek azonnal szabadlábra kerültek. A börtö­nökben csak közönséges bűncselekmé­nyek miatt elítélt személyek vannak. 7. Az igazságügyi hatóságok forradal­mi bizottsága teljes mértékben egyetért Non Györgynek a Legfőbb Ügyészség éléről, való eltávolításával. 3. Molnár Erikát a IJákosi rezsimben vállalt szerepénél fogva nem tartjuk alkalmasnak Igazságügyi tárca vezeté­sére. fl. A közlekedés teljes helyreálltáig a bíróságok tárgyalásokat nőm tartanak. A forradalom rendje ellen elkövetett bűncselekményeket a bíróságok soron­­lcívül letárgyalják. Közlemény A Szolnok megvet Bíróság és Ügyészség forradalmi Tanácsa felkérte a rádiót és a sajtót a következők közzétételére; A KIS FORRADALMÁR Kisfiam, de ritkán találkozunk. Most tűnik fel, hogy éjféltájban hazatérve megy U lantala k „atnyu­­nya” mellett. Míg a kabátomat le­vetem, elnézem álomba merült kis alakodat. Fehér tipegős lábad ko­mótosan támaszkodik, a magadról lerúgott takaró gyűrődéseire. Ró­zsaszínű pofikádon a babaálmok fénye. Szöszi hajad csillog, itt-oU rákonyul a fiilecskédre. Nyiratni kellene már régen, de látod, ne­künk felnőtteknek sincs most erre időnk. Majd egyszer elmesélem, miért volt „apupa” egyszer-kétszer türelmetlen, mikor magad módján hangosabban követelted a „tee"-t. Majd mikor össze tudod fűzni a szavakat és megérted, hogy azok mögött sokkal több van, mint amennyit kifejez az ember, elmon­dom, milyen forradalom közepén i,öregedtél” húsz hónapossá. Mert ma reggel juttatta eszembe „av.yvm.ya", hogy milyen nagy fiú is lettél. Húsz hónapos! Barátom! Mikor utoljára írtam rólad, még hetekben számoltuk korodat. Ak­kor még vad idők jártak. Ezt is elmesélem majd egyszer. Most csak annyit mondok: megtil­tották akkoriban, hogy rólad írjak. Mert mit mondanak a . személyi leült usz ellenzői, hogy annyit olvas­nák Gabikáról? — 'vélekedtek. És a sok bácsi komor megrovással fe­jezte ki hosszú asztalok mentén, hogy te, a párhetes kisbaba, a sze­mélyi kultusz malmára hajtod a vizet, ha megírom rólad, hogy ugyanúgy alszol el, mint más kis­baba, ugyanúgy zavarba hozod testi szükségleteiddel apádat, mint más kisbabák és így tovább. Szó­val, Gabikám, el kellett tűnnöd az újság lapjairól, mert a személyi kultusz szellemét tápláltad. Mit szólsz hozzá? És ezt olyan központi bácsik vág­ták apád fejéhez, akik naponta ér­tekezletek tucatján ágáltak arról, hogy minden kincsünk a gyermek. Persze, a „szempontok” szerint ér­telmezték. Nem terád, vagy ,.Du­­dus‘‘-ra érlelték, hanem úgy általi­­bam minden gyermekre, Mert ha úgy egyenként kerültetek ilyen bo­zontos fejnek előtt szóba, akkor már a személyi kultusz megtestesí­tői lettetek. Lám, a te esetedben is. Belemagyarázták, hogy akkor más, hozzád hasonló aranyos kis­babák kiesnek a szerétéiből, ha a te nevedben, mint Gabiről írok róluk. VaSr talán nem érted, az egé­szet ?Hogy hogy? Hitzen te is a böl­csőde lakója vagy. Nálatok ugyan ■nem, de a megyében más napközi­­otthonban szokás volt, hogy „poli­tikailag'’ is gondoskodtak a fejlődé­setekről Bizony, három és ötéves fejjel megérthettétek, mikor a nő­vérke Szabad Nép magyarázatot tartott nektek, illetve a kispajtá­saidnál:. Mert ugye, világos lett előttetek is ilyenformán, hogy a popikátok azért fog kilátszani a nadrágból, mert az a gonosz Nagy Imre nem hitte el, amit „bölcs és szeretett Rákosi papátok" hívei ál­lítottak: hogy tudniillik titeket nem érdekel a te), a kakaó, ti a földalatti vasutat követelitek. Vagy titeket se kérdeztek meg? Az más. Mert bennünket, felnőtte­ket sem. Viszont kezdtük magun­kat mezőgazdasági számos állo­mánynak tekinteni, annyira törzs­könyvezlek bennünket. Már nem is embereknek, hanem két lábon járó káderlapnak éreztük magunkat. Nem az volt a fontos, mennyit használunk a társadalomnak, ha­nem hogy mit szaglászott rólunk össze a káderes. Jaj volt, ha meg­tudták, hogy orgonát fújtattunk is* kolás korunkban. Ilyen klerilzális múlttal, hiába pályáztunk iskola­­igazgatói. posztra. Miért ráncoltad össze a homlo­kod kisfiam? Olyan megrendítő húszhónapos homlokon barázdákat látni... De hisz reng a ház, attól ijedtél meg! Tankok robognak az utcán ... Egy ... kettő.., három ... tír ... Még felfelé dübörögnek. Pe­dig már bemondta a rádió, hogy tizenkét órán belül megkezdik a kivonulást az országból. Vagy nem tudják még ezt a fordulatot? Ki hinné el, ha mondanák is. Húszén annyiszor falhoz állították az em­bereket. Bejelentették a tűzszüne­tet, amire a. katonabecsület is kö­telezően előírta volna, hogy állja­nak meg a laniiok, ahol éppen van­nak. Mégis mennyi vonult el azóta Pest felé. És visszafelé? Ránk zúdultak és ontották a tü­zet fiataljainkra, akik nemrégen még úgy szunnyadtak, mint te anyukád mellett. Játszottak, isko­lába kerültek s kíváncsian figyel­ték, miyen is az élet? így van ez az. emberrel, mióta a világ áll. Kí­váncsi szelleműek vagytok, ti fiata­lok. Már te is, te húszhónapos bába. Reszket a kezed, kiabálva tiltakozol, ha a szemüvegtokot ki­veszik a kezedből. Nem nyugszol bele, mert szeretnéd tudni, mi van a prüszköltető szagú slcatulya sö­tét belsejében? A le nagyfiú barátaid ugyanilyen érdeklődéssel kutatták az élet, a tu­domány, a művészet, a gazdasági problémák titkait. Már nem mind­egyik. Sőt, ha igen okos gyerek akadt a barátaid közt, akinek mun­kásszármazású özvegy anyja bor­bélyhoz talált feleségül menni, a fiú elesett az egyetemi felvételtől, mert kispolgári beütéssel nem lehe­tett belőle jó idegonros. Hát ehhez idegek kellettek. Ah­hoz is, hogy ifjú barátaid üzemben, hivatalban, ünnepélyeken azt lát­ták, hogy szüleik kényszeredetten bár, de tapsolnak sokszoi'osítással elfogadhatónak retusált fejeknek, otthon viszont szidták a fejeket, mint a bokrot. Mivel álarcot viselt sok felnőtt, megzavarta, kiábrán­dulttá tette a fiatalságot. Látszólag semmi nem érdekelte, és hirtelen, váratlan csoda történt. Ez a folyton bírált ifjúság forra­dalomra gyűlt s tisztító tüze meg­hozta, ami ember számára legszen­tebb: — a szabadságot. Hogy miért morognak az otrom­ba tankok? Mert volt as emberiség NEMZETKÖZI ÉS BELFÖLDI HIREK II Német Szövetségi Köztársaság egymillió márnát adományoz MagyatországnaK Bonn (DPA). A Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya kedden elhatározta ,hogy egymillió márkát adományoz a magyar lakosság szá­mára. (MTI). fl New Torit limes Magyarországról New-York. A New-York Ti­mes szerdai számában idézi a ma­gyar légierőknek a szovjet csapa­tokhoz intézett ultimátumát és azt írja, hogy ha a szovjet csapatok nem vonulnak ki Magyarországról „nyiit háborúra kerülhet sor a szov­jet és a magyar fegyveres erök kö­zött”. „Moszkvának az az ígérete, hogy a szovjet erőket kivonja és Nagy miniszterelnök legutóbbi bejelen­tései a nép akarata előtti politikai neghódolást jelentenek” — hangoz­tatja a New-York Times. A lap így fejezi be cikkét: „A bá­tor magyar nép sokat ért el hihetet­lenül rövid idő alatt. A politikai győzelem máris kétségtelenül az övé és ezt már csak tömeges orosz ka­tonai beavatkozás ragadhatja el tő­le. Ebben van a veszély. Ezt a poli­tikai győzelmet fegyverrel a kézben vívták ki. És csak úgy lehet a po­étikai győzelmet megvédeni, a most elhangzott ígéreteket valósággá ten­ni, ha ezeket a fegyvereket továbbra s kézben tartják, készen arra. hogy szükség esetén újra megszólalja­nak”. (MTI). M ndszent; József bihurcs Hercegprímás Budapestre érkezeit Mindszenti József bíboros herceg­prímás» akiit kedden a győztes for­radalom kiszabadított rabságából, szerdán reggel 8 óra 55 perckor bu­dai palotájába érkezett. (MTI). fl Svéd Kommunista Párt szimpália-nyitatkozala a magyar felkelés mellett Stockholm (DPA). A Svéd Kommunista Párt főtitkársága ked­den nyila Okozatiban fejezte ki ro­­konszenvét a magyar felkelés iránt. A nyilatkozat hangoztatja: „Mi támogatjuk a dolgozó magyar nép­nek a nemzeti függetlenségét, a demokráciáért, a szocializmusért folytatott harcát. Reméljük, hogy a magyar nép további vérontások nélkül megtalálja azt az útat, amely egyesít minden haladó erőt”. A Svéd Kommunista Párt egy­ben felhívást adott ki a Vöröske­reszt és más segélyező szervek tá­mogatására.. Ezenkívül követelte, hogy a béke érdekében mind Kele­ten, mind pedig Nyugaton vonják ki az idegenben állomásozó csapa­tokat, (MTI). Oiáktiin'etés Rómában Magyarország szabadsága mellett Róma (DPA). Rómában kedden egy diáktüntetés során összetűzésre került sor a rendőrség és a diákok rózött, amelynek során körülbelül harmincötén megsebesültek. A diá­kok Magyarország szabadsága mel­lett tüntettek. Amikor a Kommu­nista Párt épülete elé akartak vo­nulni, erős rendőri egységekkel ta­lálták szemben magukait. A diákok kövekkel dobálták a rendőröket és felfordítottak néhány rendőrjármű­­vet. (MTI). Levél 1 örök szén tmiklősra ppen ma egy hete, szerdán jelent meg az akkor még Szolnok megyei Néplap 2. oldalán a cikk arról a szomorú beszélge­tésről amit öt törökszentmiklósi gazdálkodóval folytattam, október huszonharmadikán reggel. (Ezt a lap­számot a nyomdászok kinyomták, mégsem kerülhetett a megye lakos­ságának kezébe, mert kiadását be­tiltották). A paraszti életről folyt a csendes beszélgetés. A Hlátás­­talanságtál, s mi...' ... elnehezült szívvel, tanácstala­nul néztünk egymásra, befelé foly­tak a könnyek. Meddig tart még a vakság? Mikor lehetünk végre emberek? Kik azok a bársonyszék­ben ülő istentelenek, akik egyre csak a maguk nótáját fújják és történetében egy szégyenteljes kor­szak, a magukat istenné tett dik­tátorok korszaka, amelyben nem volt szabad sem érzés, sem gondo­lat. Hogy ehhez az őrültséghez nyúltak, hogy tankok talpával gon­dolták megfojtani a szabadságot, még a hazugok, cmborevők müve. ök minősítették fasisztának egy hős ifjúság, a nemzet forradalmát. ... Voit megmoccanták pici uj­jaid, fiacskám. Fénylő kis orrod tövénél kiderült gömbölyű arcpár­nácskád. Gorombán döngetik az utca kövét a tankok, de te már moso­lyogsz álmodban. Megnyugodtál. Nem képzelődés, de a te húszhóna­pos lényed is pontosan reagált az eseményekre, Nyűgös, nyughatat­lan, szeszélyes voltál, míg szü­léidén is a feszült idegállapot ural­kodott. De már te is érzed, hogy a pesti utcára kiömlött piros vér győzött az ágyúk felett... Igazat mond a költő: az eső e mossa a vért, de ott marad a pesti utcák köve, a haza földje. Őrizni fogja a hősök em­lékét ... Most még csodálkozol egy darabig, hogy csend van körülöt­ted. Hogy mikor reggel bölcsödébe mégy, nem olyan eleven az élet, mint máskor. Nem köszönnek rád azok a széles mosolyú, kékruhás bácsik, akik közül egyik kis „kap­­kát” csinált nelced, ami a felnőt­tek nyelvén kalapácsot jelent. Míg az utolsó szovjet tank is el nem hagyja hazánkat, addig csak játssz te a „kapkával." A sok-sok bácsi addig nem fűti be a vonatolcat, nem gyári bútort, tányért, ruhát, míg a megalázó, gyilkoló fegyve­rek sölétlanek hazánk ege alatt­it ál mikor hiszik már el, mikor értik meg, hogy tudunk önállóan élni, hogy teljesen függetlenül, szabadon akarunk és fogunk élni. Az igazság mellettünk van. a világ mellettünk van. Te csak aludj kisfiam. Majd el­jön az idő, mikor megint találko­zunk még vacsora előtt. Utána ját­szunk veled „vakvar jócskát", ..csüccs‘‘-t. Addig te is tarts ki... Hiszen ma te is forradalmár vagy. T, nem akarják meghajtani a paraszt sírást. Kihez forduljunk remény­kedő bizalommal, kinek kiáltsuk: Elég volt az erőszakból, a magyar földművelők gyalázatos kizsákmá­nyolásából, a kolhoz rendszeren alakuló tölünk idegen tsz fejlesz­tésből. Csak néztünk egymásra tanács­talanul és befelé folytak a köny­­nyék. S este megszólalt a forradalmi inágyar ifjúság. Azt mondták ki, ami bennünk is égett, ami minden magyar ember szívét fájditotta, Megszólalt Budapesten és megszó­lalt Szolnokon is az egyetemen. Követeltek, hogy hazánk legyen szabad. A szovjet csapatok hagy­ják el az ország területét. Válóben a munkásé legyen a gyár és a gaz­dálkodóké a föld. És eldördült a sortűz. Budapest utcáin szabadsághősök vére huUattx az akkori belügyminiszter lövetett. Mi pedig megtudtuk, kik azok a bársonyszékben ülő népárulók. Megtudtuk, hogy hozzájuk soha nem ért volna el a magyar pa­raszti élet kínja, keserve. Nem, mert idegenek voltak a néptől, et­től a hazától. Ezektől nem is lehe­tett mást várni, csak a sort űzet. De van-e olyan golyó, létezik-c akkora önkény, amely fel tudja tartóztatni, kiölni egy nép szívéből a szabadság olthatatlan szeretőiét? Nincs — és nem is lehet soha! Dicsőség a magyar forradalmi ifjúságnak, a hősöknek, a bátrak­nak, akikkel együtt dobban a szi­vünk! Győztünk, — de ez a győ­zelem csak akkor lesz teljes, ha Magyarország területét elhagyják a szovjet csapatok . f? gy héttel ezelőtt még nem mertünk bátran, becsületesen egymás szemébe nézni. Akkor még akadozott a sző és elröppent a só­haj: — Óh, szent hazánk! Meddig tort az átok? Meddig lesz még bi­lincs a beszélni akaró ajkakon? Meddig őrzi még vak erők esztelen hatalma az igazságot? Mikor lehet végre nemcsak a sorok mögé búj­tatni, hanem egyértelműen kimon­dani a valóságot? Hat nap telt el. A bilincsek szét­hullottak. Nem kell már könnyes kálváriát járni. Aki nem akar tsz­­tag lenni, az nem lesz tsz tag. Aki egyénileg akar gazdálkodni, az egyénileg gazdálkodik. Micsoda óriási teher volt a kötelező beszol­gáltatás. Nincs többé beszolgálta­tás. Üjra maga ura lett a földmű­velő ember is. A rádió és a lapok arról adnak hirt, hogy megalakultak a pártok, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata­várt és a Kommunista Párt. Kezd­tünk hát hozzá egy szabad ország felépítéséhez! C-on* ellünk méíuség-s hálával a hősökre, akik kivívták az igazi szabadságot, nekünk is. magyar pa­rasztoknak, — Sz. P, —.

Next

/
Oldalképek
Tartalom