Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-31 / A nép lapja

1956. október 31. A NÉP LAPJA 3 Látogatás három szolnoki üzemben A **olnoki állomás munkát­­tanácsa biztosítja az ingajáratokat Szolnokon a vasút forgalmi dol­gozói 31 tagú munkástanácsot vá­lasztottak. A tanács élén Bánhidi Ferdinánd áll, aki idáig személy­szállítási vezető volt. A megválasz­tás után úgy határoztak, hogy addig nem folytatják a munkát, amig Bebrits Lajos rosszemlékű minisz­tert le nem váltják. Miután azonban ez megtörtént a munkástanács és a forgalom dolgozói ezt a feltételt el­vetették; Általánosan azonban ak­kor veszik fel a munkát, ha a most megválasztott nemzeti kormánytól választ kapnak arra, hogy mikor kezdődik meg az oroszok kivonulá­sa az országból. A munkástanács minden törekvé­se az, hogy a vasút környékén, fenn tartsák a rendet ebben segítségük­re van a kivezényelt magyar kato­naság és honvédség is. A tanács megalakulása éta az ingajáratok továbbításán kívül is sok helyes in­tézkedés történt; A sz Ínoki megyei kórházban el­fogyott a burgonya. Miután erről tudomást szereztek az állomásnál azonnal segítségére siettek a kór­háznak s négy kocsi burgonyát szállítottak a közkórházba. Jászbe­rényben a cukor fogyott el s ide is továbbítottak két kocsi rakományt. A munkástanács s a forgalom dol­gozói gondolkodtak arról, hogy a vagonokba lévő romlandó áruk (hús, tej sib.) ne menjen tönkre. Ezeket az élelmezési cikkeket tel­jes mennyiségben a város rendel­kezésére bocsátották. A vasutas dolgozók elvannak szánva arra is, hogy amint szó le­het a szovjet fegyveres erők kivo­násáról maguk is minden segítsé­get megadnak ahhoz, hogy a vas­úton történő hazaszállítás minél gyorsabban lébonyolódjék. Élénk politikai élet jellemzi most a vasutasok magatartását; Többek közt a napokban arról tárgyaltak, hogy helyes lenne ha a mi orszá­gunk svájci, vagy ausztriai példára semleges ország lenne. Azzal ma­gyarázzák ezt a szolnoki vasutasok, hogy így nem lenne Magyarország átvonulási terület, sem nyugatról, sem keletről. Ugyanakkor sokkal kevesebb anyagi áldozatot kellene fordítani hadsereg és hadi eszközök fenntartására. A kormányzat fel­adata, hogy számba vegye a szol­noki vasutasok kívánságát. Szolnoki Fütöhás Ügy tervezték a fütőházban, hogy kedden délelőtt megválasztják a munkástanácsot. Sajnos ez azért nem történt meg délelőtt, mert egy rossz rémhír terjedt él az üzemben s ez arra késztette a dolgozókat, hogy hazamenjenek. A fütőháznál különben teljes rend és nyugalom van. Állandóan tartózkodik az üzemben mozdony­­személyzet s így a forgalom által kért ingajáratokhoz biztosítani tud­ják a mozdonyvezetőt, a fűtőt, a mozdonyt. Mély megelégedéssel vették tudomásul a mozdonyveze­tők, a fűtők s a többi alkalmazot­tak is Bebrits Lajos eltávolításét a kormánytól; Beszélgetés egy rcndőrszakaszvczetőcel Amyit visszafelé tartottunk a fütőházból a Kolozsvári hídon 6ZÓ- baelegyedtünk egy szolgálatot tel­jesítő rendőr szakaszvezető baj­társsal. Érdeklődésünkre elmondotta, hogy az éj folyamán nyugalom volt a környékben, csupán távolabb Pest felől hallatszott néhány puska­lövés. Megtudtuk tőle azt is, hogy kedd reggel hét órától délelőtt ne­gyed tizenkettőig, de mások szerint hajnali négy órától szovjet fegyve­res alakulat, tank nem haladt át a hídon, csupán szovjet parancsno­koknak a gépkocsijaik közlekedtek, A szolgálatot teljesítő rendőr baj­­társtól megtudtuk még azt is, hogy Budapest megsegítésére nagyszá­mú teherautó halad át a hídon s a autókban különböző élelmiszereket: káposztát, burgonyát, kenyeret, ba­romfit, lisztet és sok más élelmet továbbítanak. 4 tejüzem torábbra is helytáll Kivétel nékül minden dolgozó szolgálatot teljesít. A vidékieket a tejhordó autók hozzák be a mun­kahelyre. Ezekben a napokban szinte rekord munka folyik. A hét­fői napon mintegy 57 000 liter tejet indítottak útnak Budapestre. Emel­lett 78 mázsa vajat is küldtek. Hogy katonáink mennyire együtt­­éreznek a néppel annak Igen szép megnyilvánulása történt tegnap. 36 hordó vajat kellett volna Pestre továbbítani. Erre sajnos nem volt azonnal lehetőség. A tejüzem Kab­­lai Lajoshoz a megyei munkásta­nács katonai biztosához fordult se­gítségért. Kablal Lajos egy repülőt bocsátott az üzem rendelkezésére és egy félórán belül 36 hordó vaj, mely 18 mázsának felelt meg elin­dult Budapest felé. A repülőtéren még a katonatisztek is segítkeztek a rakodásnál. Ugyancsak a tisztelet az elisme­rés hangján lehet szólni az 51-es TEFU gépkocsivezetőiről. Alig, hogy Pestről megérkeznek újabb fuvarszállításra kémek engedélyt; A tejüzem dolgozói és vezetői, de a budapestiek is azt kérik, most a dolgozó parasztoktól, hogy minden reggel vigyenek tejet az átvevőcsar­nokokba, hogy a kórházakban gyó­gyuló sebesültek, a pesti csecsemők, kisgyermekek tejhez jussanak. A vállalat gondoskodott arról, hogy november 12-ig minden termelőt ki tudjon fizetni addig is a terme­­lőknek előleget biztosít. A falu né­pe biztosan meghallgatja majd ezt a kérdést, hiszen tudjuk az ő szí­vük is együtt dobban a pestiekkel. AZ AKTIV csend HA meg kellene határozni, mi volt Szolnok városában az el* műit napokban, talán a legfrappánsabban azt mondhatnám, hogy „aktív csend." A város és a megye népe érezte, hogy úgy segít­heti legjobban a budapesti ifjúság és a hozzájuk csatlakozó bátor sza­badságharcosok küzdelmét, ha szilárdan kifejezésre juttatja rokon­­szenvét, megmutatja, teljesen egyetért küzdelmükkel és hajlandó szolidaritást vállalni. A küzdelem megindulásának óráiban a vidéken élő igaz haza­fiak letargikus hangulatban voltak. Erezték, gyengék ahhoz, hogy a budapestiekhez hasonlóan fegyveresen álljanak ki a szabadság ügye mellett. A vidéki viszonyok, különösen az ország keleti részében nem tették ezt lehetővé. Napok teltek el, míg hosszas önmarcangolás majd a kirobbanó utcai tüntetések után kialakult a segítés mód­szere. A vidéken az élelmiszeripari üzemeken kívül minden nagyobb gyárban, termelő munkahelyen megállt a munka. A szolnoki FűtSház dolgozói kijelentették, nem továbbítanak semmiféle olyan vonatott amelynek megérkezése a forradalmárok ügyét veszélyeztetheti. Sokan úgy érezték, hogy ez az aktív csend sem elegendő, s főleg fiataljaink szívesen fegyverhez nyúltak volna. Az érdeklődés azonban rövidesen másfelé tolódott. Kiderült, hogy a forradalmi munkástanács vezetése alatt az államvédelmi hatóság lefegyverzése után akkor, amikor a fegyveres erőket lekötötte a főváros, meg lehet kezdeni a politikai harcot. Erre csupán egy példát érdemes megem­líteni. Szolnokon központi utasítás nélkül, sőt bizonyos értelemben annak ellenére már két nappal ezelőtt megkezdték a volt demokra­­tikus pártok újjászervezését. Hogy mi jön az elkövetkező napokban, nem tudhatjuk, min­denesetre azt megállapíthatjuk, hogy az aktív csend jó segítőnek bi­zonyult a fővárosiak harcaiban. Bizonyosra vehető, hogy Szolnok vá­ros népe, amely tanúságot tett politikai érettségéről, hozzá fog já­rulni a további sikerek eléréséhez, így ahhoz is, hogy a szovjet csapa­­tokot az egész ország területéről minél előbb vonják ki. Ez az a pont egyébként, amelyet úgy érzem, nem egyedül hiá­nyoltam a kormány vezetőinek nyilatkozatából. Szó ugyan esett róla, de gyengén és erőtlenül, mintha fé Inénak. Pedig erre semmi okuk nincsen, mert sohasem volt még annyira egy a magyar nép, mint ebben a kívánságában. Ne kalandozzunk el azonban a kiinduló ponttól. Köszöntsúk még egyszer mindazokat a szolnoki és Szolnok megyei fiatalokat, munkásokat, értelmiségieket, akik a nehéz események közepette nem a temető csendjét valósították meg, hanem aiktív csendet, olyat, ame­lyik befolyással volt az ügyek kedvező alakulására. Rövidesen eljön a pártharcok ideje. A pártvezérek lehet, hogy goromba dolgokat fognak egymás fejéhez vágni. Előfordulhat, hogy a szenvedélyek haragos szavakra fakasztják az embereket. Ez azon­ban nem tudja majd elfelejtetni azt, hogy népünk egy volt a nehéz időkben és még a vezetők közt is alig-alig akadtak olyanok, akik el akarták árulni a forradalom ügyét. Nem tudjuk, hogy viselkedik tovább városunk és megyénk népe, de hogy éretten és józanon cselekszik, az bizonyosra vehető. (Solymár) A nép bizalmából Ez nem demokratizmus Á megyei munkástanács biztosainak A minap nagy hangoskodás járta a Szolnoki Állami Építőipari Vállalat köz­pontjában. Később kiderült mindez azért, mert a vállalat öt építésvezetősé­ge közül a szolnoki főépítésvezetőség — ahol háromszáznyolcvanan dolgoznak — saját magának, akarta kisajátítani a teljes intézkedési jogot, Többek között követelték a páncélszekrények kulcsát, a fizetés leállítását. Ez utóbbi nem si­került; Feltevődik a kérdés: vajon ezt kíván­juk-e, ez íelel-e meg minden munkás, jelen esetben az építő munkások véle­ményének, akaratának; Bizonyára nem. A vállalatnak ezerhatszáz dolgo. zója van s nyilvánvalóan a szolnokin kívül a másik négy építésvezetőségnek is van beleszólási joga az ügyek inté­zésébe. Helytelen volt a fizetés leállítás követelése Is, hiszen az újonnan alakult Nemzeti Kormány és a megyei mun­kástanács Is kinyilvánította azt, hogy a régi törvények érvényesek; nymodon a fizetéseket is a további intézkedésig ügy kell kiadni, mint eddig, a végzett munkát kell megfizetni. Több felelőtlen kijelentés is el­hangzott: ;,Csöngetlek a vezetőségnek** s- Jelentette ki valaki tegnap; Az ilyen felelöUen kijelentéssel nem lehet egyet­érteni; mert megbontja az egységet; s nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nehéz; gyötrelmes sztálinista; Rákosi időben számos vezető képességeihez mérten helytáut Sosem szabad megfe­ledkezni arról; hogy egy fecske nem csinál tavaszt, s a hibák felülről kez­dődtek; Természetesen a szükebb érte­lemben vett közéletben is voltak karri­eristák, talpnyalók, akiknek a leváltá­sával tökéletesen egyet lehet érteni. A megválasztott munkástanácsok a jelen pillanatban tanácstalanok az építő vál­lalatnál. Fogadják meg a Nemzeti Kor­mány és a Megyei Munkástanács fel­hívását és vegyék fel a munkát; Gon­doljanak a holnapra; Ezzel tesznek most legjobb szolgálatot annak az or­szágnak, mely lerázza a jogtalanság bi­lincseit; ‘ Értesítés Az SZTK megyei alközpontja értesí­ti az igényjogosultakat, hogy a segé­lyek kifizetése zavartalanul folyik. Az igényjogosultak segélyeiket a szüksé­ges okmányok bemutatása mellett kész­pénzben a házipénztárnál íelveheUk. Vidékiek részére a segélyeket a posta megindulásával azonnal továbbítjuk; Kérjük a körzeti orvosokat, hogy a náluk lévő táppénzutalványokat a pos­ta megindulásakor azonnal továbbítsák az alközponthoz; Segíteni akarunk Mi, a szolnoki 605. sz. M.T.H. is­kola ép. ip. tanulód felajánljuk, hogy a megrongált Budapest helyreállí­tási munkálataiban részt veszünk, hogy ezzel is hozzájáruljunk a se­bek minél előbbi behegedéséhez, a rend és nyugalom helyreállításához. Kérjük a szerkesztőséget, hogy ezen felajánlásunkat megfelelő helyre mielőbb eljuttatni szívesked­jék és a munkálatok megkezdéséről bennünket értesítsen. A szolnoki építőipari tanulóifjúság és oktatói kar névsora Az 1956. október 26-án megtartott tömeggyűlés során, ahová az üzemek, vállalatok, intézmények és egyéb szervek képviselőiket be­­küldték, a küldöttgyűlés a megyei forradalmi tanács intéző bizottsá­gába az alábbi dolgozókat választotta be: Az intéző bizottság, illetve a forradalmi munkástanács elnöke: Dancsi József Termelési biztos: Rendőrség: Sajtó, rádió, tájékoztatás: Közellátás: Honvédség: Egészségügy: Iparügy: Mezőgazdaság: Közlekedés: Igazgatás és igazságügy: Jankovics Lajos Palásti Gyula r. őrnagy Pala Lajos r. őrnagy Kocsár József és Gerencsér Miklós Hegedűs Lajos és Losonczi Péter Kablal Lajos alezr. és Brassói Tivadar őrnagy, Bngdándi György és Várhelyi Béla Kurucz József és Tompos Zoltán Vedrödy Gusztáv és Vasadi János Mondok József és Németh Béla dr. Aszódi Imre és dr. Juhász Károly. KÖZLEMÉNY 1956. október 30-án, délelőtt 10 órakor a Szolnoki Nyomda Válla­latnál is megalakult a munkásta­nács és munkáját megkezdve a dolgozók követeléseit az alábbi pontokban foglata össze: 1. A munkástanács követeli, hogy a szovjet csapatok hagyják el Magyarországot! 2. Követeljük üzemünk minden te­rületén a normák megszünteté­sét! 3. Követeljük, hogy „A Nép Lapja" szerkesztősége a forradalmi meg­mozdulás célkitűzéseinek meg­felelő hangnemben írjon! 4. A szerkesztőség a nyomda mun­kástanácsával szorosan működ­jön együtt (lapmegjelcnés stb.), a munkástanács javaslatait min­denkor vegye figyelembe! 5. A munkástanács kéri a dolgozó­kat, munkahelyüket foglalják el, hogy a forradalom további saj­tótermékeit elő tudjuk állítani! 6. Követeljük, hogy a nyomdaipar­ban állítsák vissza a heti bére­zést! 7. Követeljük, hogy a vállalat ter­ven felüli nyereségét a dolgozók között osszák fel! A Szolnoki Nyomda Vállalat Forradalmi Munkástanácsa Forradalmi Nemzeti Tanács alakúit Tiszafüreden Több, mint 100 km-re fekszik Szolnoktól Tiszafüred. Mégis szinte óráról-órára tudták az elmúlt na­pokban, hogy mi történik Szolno­kon, a megye székhelyén. Szomba­ton reggel Tiszafüred község dolgo­zóinak apraja-nagyja kint volt az utcán és követelték, hogy alakuljon meg náluk is a Forradalmi Nemzeti’ Tanács, A tömeg követelésére Petrovics György tanácselnök, Kovács József iárási tsz szervező, a rendőrség két nyomozója Seres és Herééi azonnal lemondott, valamint az államvédel­mi hatóság helyi képviselői elhagy­ták a községet. Majd megválasztot­ták a küldötteket, kik a Forradalnv' Nemzeti Tanács elnökségét válasz­tották meg. A Forradalmi Nemzet* Tanács elnöke Osonj*» István lett. Ezek után táviratban közölték a magyar kormánnyal és a párttal követeléseiket, melyek megegyez­nek a Szolnok megyei Forradalmi Munkás Tanács követeléseivel. Né­hány pontban még kibővítették. Kö_ vetették, hogy több párt rendszer 'egyen és az országgyűlési képvise­lik választása is ilyen alapon tör­ténjék. Követelték a teljes lelkiis­mereti és vallás szabadságot. A naggyűlés után helyreállt a rend és a dolgozó parasztok, ? ter­melőszövetkezetek folytatták a munkát. Ma már a vetés a Tiszafü­redi Gépállomás körzetében mint­egy 90%-ig el is van végezve. Az egvéni gazdálkodóknak jelenleg 10 lép dolgozik a szántás-vetési mun­kákban; A törökszentmiklósi járás vala­mennyi községében megalakult a Forradalmi Munkástanács. Több helyen bennhagyták a vezetőség­ben azokat a tanács apparátusban dolgozó személyeket, — akik mun­kája ellen nem merült fel kifogás. Kuncsorbán pl. Jancsó István volt vb. elnök és Ladányi Béla volt vb. titkár a forradalmi tanács vezetői lettek. Kétpőn Bíró Sándor volt vb. elnököt a forradalmi tanács elnö­kévé választották. Tiszabőn Magyar János községi párttitkárt beválasztották a forra­dalmi tanácsba. Fegyvernek lakosa.i pedig azt kérték, hogy Hódost Mi­hály, a község több éven át volt párttitkára menjen vissza. Tiszate­­nyőn Farkas Imrét az I. típusú cso­port elnökét választották meg a forradalmi munkástanács vezető­jének. A járási forradalmi munkásta­nács ma délelőtt ül össze. Tagjai közé olyan embereket választottak a községekből, akik a lakosság bi­zalmát élvezik. Olyanokat, mint Fónád József agronómus (Tiszabő), Zsigri István községi állatorvos, (Kuncsorba), Hemelóczki Károly KTSZ dolgozó, (Kengyel), Vlviczki János volt tanácselnök, (örményes), C. Tóvizi István tszcs elnök, (Tisza­­püspöki), Kurdics István tanács dol­gozója. (Tiszatenyő). A tanácskozáson megvitatják a járás dolgozóinak legfontosabb tennivalóit. így a vetés mielőbbi befejezését, a személyi változáso­kat, s a pártok újjáélesztésével kap­csolatos feladatokat. Eltávolították a gyűlölt igazgatót és a munkástanács vette át a Hé­­ki Állami Gazdaság irányítását. A Szolnok megyei Néplap ezév július 3d, majd későbbi számában cikk jelent meg arról, hogy Pólyák Ist­ván, a Héki Állami Gazdaság igaz­gatója hogyan önkényeskedett a gazdaság dolgozóival. Az említett cikkek megjelenése után a gazda­ság dolgozói aktíva ülésen foglal­koztak az igazgató és meg néhány vezető személy magatartásával és elítélték működésüket. A gazdaság vezetője az aktíva ülésen ígéretet tett arra. hogy változtat magatar­tásán. Ez azonban nem következett be. Pólyák István továbbra is a ré­gi módszer szerint irányította a gaz­daságot, alig, vagy egyáltalán nem vette figyelembe a dolgozók jogos követeléseit. Szombaton azonban a Héki Álla­mi Gazdaságban is megalakulj a huszonnyolctagú munkástanács. A gazdaság dolgozói eltávolították Pólyák Istvánt, a gyűlölt igazgatót. A munkástanács máris több fon* tos kérdésben intézkedett. A ke­nyérgabona fejadag kiosztásának eddigi huzavonáját megszüntette —• azonkívül gondoskodott arról, hogy a gazdaság dolgozói önköltségi áron burgonyához jussanak. A régi vezetőség nem törődött a rossz állapotban lévő tanyaépüle­tek, lakások karbantartásával. A munkástanács elrendelte a szállá­sok, tanyák azonnali helyreállítá­sát. hogy télire megfelelő lakásuk legyen a gazdaság állandó munká­sainak. Ugyancsak jelentős változás tör­tént a Szolnokhoz nem messze lé­vő Alcsiszigeti Állami Gazdaság­ban. Eltávolították Tölgyes Sán­dort a gyűlölt igazgatót és a gaz­daság párttitkárát. Az Alcsiszigeti Állami Gazdaság irányítását is a munkástanács vette át. Beosztásá­ban megerősítette Gyorgyevics Mi­­lutint, a gazdaság főagronómusát: A Nagykunsági Állam; Gazdaság a környező községeknek segit a szántás-vetésben A két szomszédos megye határán elterülő Nagykunsági Állami Gaz­daságban a forradalmi harcok ide­jén sem szünetelt a munka. így vált lehetővé, hogy a tizenkétezer holdas gazdaságban a múlt hét vé­gére befejeződött az őszi betakarí­tás, szántás és vetés. A gazdaságban szombaton meg­alakult a 35 tagú munkástanács. A tanács első ülésén határozatot hozott: tekintettel arra, hogy a gaz­daságban az őszi mezőgazdasági munka befejeződött, a környező falvak termelőinek kell gépi és fogat segítséget nyújtani a szántás­ban, vetésben. A határozat nagy visszhangra talált a gazdálkodók körében. Örömmel fogadják az állami gazdaság támogatását. A munkástanács hétfőn reggel is­mét összeült. Ezen a tanácskozáson a bérezési javaslatokat vitatták meg; A tanácskozás eredményeiről kö­vetkező lapszámunkban tájékoztat! juk olvasóinkat, — KÖZÖLJÜK OLVASÓINK­KAL, HOGY A MAGYAR RÁDIÓ SZOLNOKI STÚDIÓJA NAPON­TA 18 ÖRÁTÖL ÁLLANDÓ .-MŰ­SORT AD A 223 MÉTERES (1340 kh.) KÖZÉPHULLÁMON; »

Next

/
Oldalképek
Tartalom