Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja
1956-10-14 / 241. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! vni. évfolyam, 241. szám, 1956. október 14. vásárnál!. SZ 0 LJI OK MEGYEI NÉPIAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VÁLASZ INTERPELLÁCIÓS KÉRDÉSRE r Éves tervük teljesítése alkalmából üdvözöljük a Fegyvernek!, Kun* madarast és Tarkövei Gépállomás dolgozóit Ka A Szolnok megyei Néplap 1956 Október 2—9. számában „huszonkilenc kérdeáő, hetven kérdés... híradás a Megyei Tanács interpeliációs üléséről" cím alatt többek között az alábbiakat írta a cikkíró, Jóasa Károly megyei tanácstag intetpelládós kérdéséről. , Józsa Károly: a jászladányi dolgozók nevében kérdezem, hogy miért nem oldják meg végre községünkben az ivóvíz ellátást? Tóth imre elvtárs — a megyei VB elnökhelyettese még a télen segítséget ígért nekünk. Miért nem tartotta meg szavát?° Ezt írta a cikkíró. A kérdés azonban nem az volt, amit a lap közölt. Józsa Károly az alábbiakat kérdezte: „A j&szladányi dolgozók nevében kérem a Végrehajtó Bizottságot, hogy vegye figyelembe kérésünket. Nincs ivóvíz megfelelő. A felszabadulás utáni esztendőkben több ígéretet kaptunk az ivóvízellátás megjavítására, de itt még mindig nincs ez a kérdés megfelelőn megoldva. A dolgozók a nyári munka időszakában nehéz munkájúikat abbahagyva, pihenés helyett sorbanállnak azért, hogy ivóvizet vihessenek haza. Tóth Imre elnökhelyettes élvtárs ígéretet tett a tél folyatnám arra, hogy ez évben Jászladányon egy törpevizmüvet létesítenek, így biztosítva lesz a vízellátás. Kérdésem: írd az oka, hogy nem valósították meg?“ Amint a kérdésből látható, Józsa Károly nem azt kérdezte, hogy miért nem tartottam meg szava-mat a törpevízmü létesítésének előmozdításában, hanem'azt kérdezte, hogy máért nem valósult már meg a törpevízmű. A cikkíró azonban •— Borsi Eszter önkényesen megváltoztatta a kérdést, úgy állítva azt be, mint hogyha arról volna szó, hogy a törpevízmű létesítésében csak ígéret hangzott volna el és azután megfeledkeztünk volna annak létesítéséről. A megyei szerveket több éven keresztül foglalkoztatta Jász adány vízellátásának megoldása. A község területén több kútfúrás történt. azonban ezek nem vezettek eredményre, mert gyenge volt a vízhozamuk. Még a legjobb eredményt elért kútfúrással is, amely közel 400.000 forintba került, csak mintegy 16 literes pozitív ártézi vizet kaptunk. Megállapítást nyert, hogy Jászladány területén a vízadó rétegek olyanok, amelyek nem biztosítják azt, hogy a vízellátás eredményesen meg legyen oldva. Ezekután merült fel az a gondolat, hogy az eredménytelen egyedi kútfúrások helyett költségesebb, de megoldást biztosító kis-vízművet kell létesíteni. Ennek a munkálatai még a múlt évben megindultak, azonban kiderült; még a község határában sem lehet ta’álni megfelelő bőségű vízadó réteget. Ez év derekán Jánoshida község alatt akadtak olyan rétegre, amely megfelelő mennyiségű vizet szolgáltat a vízellátás megoldásához. Tervszerint 5 millió forintos beruházással meg lehet oldani Jászladány és az ugyancsak vízszegény Jászalsószentgyörgy vízellátását is a létesülő vízműből. A fúrások most is folynak kedvező eredménnyel. Az első vég’eges kútfúrás is megindult. Ennek eredménye rövidesen megmutatja, hány kútat kell fúrni ahhoz, hogy az említett két község vízigényét hosszú időre ki lehessen ezúton elégíteni. Világos, hogy a további munkálatok most már majd jobb ütemben haladnak Az építéshez a hitel biztosítva van. Azt azonban meg kell mondani, előreláthatólag nem lehet szó arról, hogy a község az említett vízműből hamarosan vizet kapjon, mert az elvégzendő munkák a vízmű megépítésénél nagyméretűek. Minden esetre 1958-ban azonban remény van arra, hogy a vízmű felépüljön és vizet szolgáltasson, Meg lehetne gyorsítani a munkát azzal, ha az érintett községi tanácsok a-községfejlesztési alapjukból hozzájárulnak a hitelfedezethez és társadalmi munka szervezésével is segítenék az építkezési munkákat. A fentiekből is látható, hogy az említett két község vízellátása nagyon komoly munkát, beruházást és időt igényel. Amikor az említett két község számára a törpevizmüvet felépítettük, vízellátásuk modern megoldást nyer. Nem a jószándékon múlik tehát, hogy Jászladány község vízellátása nem oldódhat meg olyan gyorsan, mint ahogy azt mi magunk is szeretnénk, hiszen az eredménytelen fúrások közel egy évet vettek el az építő munkából. Tóth Imre, vb. elnökhelyettes. • Kérjük az interpelláló Józsa Károly véleményét: elfogadja-c Tóth Imre elvtárs válaszát. A szerkesztőség véleménye szerint Borsi elvtársnő cikkének említett részében a fogalmazás rövidebb, mint Tóth elvtárs részletesebb kifejtése, de lényegében ugyanazt tartalmazza. Nem értjük tehát, miben változtatott az interpellációs kérdésen „önkényesen”? Mert ivóvíz ma sincs! 60 ÉVES A SZOLNOK MEGYEI KÓRHÁZ A Szolnok megyei Tanács kórháza ma ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Az ünnepséget ma délelőtt 10 órakor a Megyei Kórház épületében rendezi a Megyei Tanács Végrehajtóbizottsaga. Az ünnepséget Juhász Imréné, a Megyei Tanács Végrehajtóbizottságának elnöke nyitja meg. Ezt követően Schlammadinger József doktor ismertette volna a kórház történetét, súlyos betegsége miatt azonban annak nem tud eleget tenni. Helyette Czukrász Ida mondja el a megnyitót. Az ünnepségen résztvesz dr. Re» mán József egészségügyi miniszter aki fel is szólaL Az évforduló alkalmával kerül sor a kórház új bőr* gyógyászati osztályának megnyitására. A megnyitón dr. Szodoray Lajos professzor, a Debreceni Bőrklinika igazgatója „Az alföld dermatológiai problémáiá’‘-ról tart előadást. Az ünnepségen résztvevők ezután közösen megtekintik a kórházat, majd ünnepi ebéden vesz-* nek reszt. P. U Romén vasutas népi együ’tes vendégszerepei Szolnokon A felszabadulás óta ez az első alkalom, amikor üzemünket külföldi kulturképviselők látogatják meg. Kulturális életünkben nagy jelentősége van ennek, hiszen a jövő hónap elején viszonzásul kulturaktiváink Kolozsváron és Marosvásárhelyen mutatják be a magyar nép dalait, táncait. Ennek a csereműsornak olyan előzményei vannak, amellyel érdemes foglalkozni. A vasutas szolgálati ágak mindegyikének külön kulturcsoportja volt. A közelmúltban azonban belátták ennek hátrányos voltát és központosították a kulturcsoportokat. Ez komoly előnyöket biztosít különböző területeken. —* Egyik napról a másikra emelkedett a csoportok színvonala és ez tette lehetővé, többek között, a megrendezendő csereműsort. Október 22-én 20 órakor mutatja be kolozsvári műsorát a szolnoki vasutas népi együttes a Járműjavító Kulturházban. A kolozsvári népi vasutas együttes pedig október 29-én a Szigligeti Színházban, 30-án a Járműjavító Kulturotthonban szerepel. A színvonalas műsor híven tükrözi majd a két baráti nép kulturális életét, fejlettségét, haladását. A szolnoki vasutas népi együttes november 5-én és 6-án vendégszerepei Romániában. A szolnoki vasutas együttes szeretettel várja városunk dolgozóit ezekre az előadásokra, hogy közösen élvezzük román barátaink színvonalas műsorát. TASI JÓZSEF Járműjavító Kultúrotthon igazgatója. Szánkóznak a motorok Hát ez már hogy lehet? Ha nem a szememmel láttam volna, talán most is ugratásnak tartanám. Pedig való igaz. A hét közepén két nehéz elektromotort láttam szánkózni — és nem a Magas Tátrában, hanem a szolnoki Hajóállomás előtt. Az 1. számú Vízépítő Vállalat szerezte ezt a meglepetést a járókelőknek. Ugyanis megfelelő szál* lító eszköz híján egy vékony vaslemezen traktorral vontatták a szóba nforgó motorokat. Nem tapasztalatcsere miatt említem a dolgot (isten ments!) csupán igen megesett a szívem a zötvögő, egymáshoz ütődő motorok láttán; Azt hiszem a telep helyett inkább egyenesen valami javító műhelvbe kellett volna szállítani. Képzelem azt az idejössz*»roppanást a tekercsekben, de talán a szegény tengelyeket is a gipszbe lehet rakni.;; Mostmár csak az a kérdés motoszkál bennem: vb tton a „kórházi“ költségeket ki úzeti? ________ (0)A „Nagymama“ a Szolnoki ■ Szigligeti Színházban Csiky Gergely zenés vígjátékét adja elő a Magyar Néphadsereg Színháza, 1956 október 15-én este fél 6 és 9 órai kezdettel. Az előadás főszereplői GŐZÖN GYULA Kossuth-dijas kiváló művész és BERKY LILI érdemes művész. A rendezőbizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a szabadtéri színpad utolsó bérletszelvényét a tulajdonosok jegyátcserélés végett sürgősen mutassák be, A rosszat ne nevezzük soha többé jónak — Tnnnahirlai ifiovzfitek — (III. folytatás.) De térjünk vissza a kisgyülésre. A községi mezőgazdászt alaposan sarokbaszorították. <3 azonban nem hátrált meg. Lengyel elvtárs a megyei párt vb. munkatársa szólt közbe és megmondta, hogy a néniké másnap reggel menjen be a tanácshoz, ott majd kiokoskodnak va’amit. Erre a bejelentésre felderültek az arcok. Jó volt látni, mennyire örültek az emberek. Szívet bizsergető, friss, tartalmas beszélgetés következett Nem kellett bíztatni senkit. Nekivídámodott a kis, görbebotos öreg is. — Fodor elvtórs az élőbb a vetésről beszélt. Jól megfigyeltem, mit mondott. Igazat adok neki Bizony sietni kel, mert az idő eljár. És én még az apámtól hallottam azt a mondást, hogy ha egyszer sikerül is a kései vetés, azt soha senki ne mondja meg a fiának. Hát ehhez tartam magam — mondta, mi meg mindannyian jót nevettünk a kis ör-eg parasztember okos érvelésén. Még az imént szipogó néniké is mosolygott. Az emberek nyelve pedig egyszeriben megoldódott. — Hej, micsoda halastavat lehetne itt csinálni — jelentette ki az egyik parasztember, aki az előbb még olyan nagy buzga’ommal szundikált. Aztán ott mindjárt töviről-hegyire megbeszéltük, hogyan. (Másnap már tizenöt jelentkező volt a haltenyésztő szakcsoportba. amelynek a magvát ezen a kisgyűlésen ültették el). Később csuda patázs vita keletkezett a szeszfőzde ügyében. Az imént Fodor e’vtárs maradt alul. De most már ő győzött. — Miért vitték el innét a szeszfőzdét — kérdezte az egyik gazda. — Mert itt nálunk kevés a gyümölcsös — volt a válasz. — Pillanat, Fodor elvtárs. Jászalsószentgyörgynek sincs több gyümölcsöse. — Igaz de a környező községeknek mégis csak elég az ottani szeszfőzde. Majd, ha mi még több gyümölcsöst telepítünk, akkor indoko’t lesz a kérésünk. A jelenlévők ezzel egyetértettek. Nekividámodva mondta az egyik parasztember. — Látja, Fodor elvtárs, ez a jó. Nem pedig az,' amikor hatalmi szóval némítottak el bennünket. Nem akarunk mi ártani a demokráciának. Éppen azért nyitjuk ki a szánkat, hogy segítsünk. Csali hallgassanak meg bennünket. A rossz neveződjék csak rossznak, mert másként nem lehet azt jóvá tenni. Ha hiba van, attól még szeretjük mi ezt a rendszert, de akkor van nagyon nagy baj, ha a bajokat nem szabad megmondani és a rosszat jónak kell nevezni. Örülök, hogy mostmár másképpen van és beszélek is, csak győzzék hallgatni Beszéljenek is az emberek. Hadd szűnjön meg végre a tunyaság, az álmos gondolkodás. Hadd legyen még nagyobb a felelősségérzet minden rendű, rangú tisztséget viselő emberben. Legyen az miniszter. vagy községi begyűjtési megbízott. Beszélgettünk sok gazdálkodóval. — Ki vagyunk mi békülve a helyzettel elvtárs — mondották — csak két nagy bajunk van. Az egyik az, hogy- leszerződtünk kétezer libára. Meghízlaltuk a jószágot és át akarjuk adni. Erre berendelnek bennünket délután három órára, ott didergőnk és csak másnap hajnalban veszik át tőlünk a baromfit. Hát rend ez? Szabad ivet csinálni az emberrel? — Néhány évvel ezelőtt meg szabályozták a Zagyvát. Űj mederbe terelték a folyót. Erre a munkára szükség volt és köszönjük az államnak az irántunk való gondoskodást. Szívesen adtuk a földet, ahová az új meder került. De annak már nem örülünk, hogy ezek után a földek után még mindig fizetjük az adót és a beadást. Mit mond erre Molnár Ferenc, a párttitkar, aki egyébként népszerű ember-. Az idősebb asszonyok fiamnak szólítják. A ve e egykorúak Ferinek, s a fiatalabbak Feri bátyámnak. — Azt mondom, hogy amikor baromfiátvétel van, ahányan vagyunk annyifelé szökünk. Nem tudunk mit csinálni. Nem küldik a gépkocsit rendes időben és én csak azt kívánom, hogy az az ember jöjjön ide egy hétig párttitkámak, aki ennyire becsüli a parasztokat és így intézkedik. Majd megtudja, hogy milyen a magyarok istene. S mi van a vízszabályozással — kérdezzük. A begyűjtési megbízott a vállát vonogatja. Elég ingerülten válaszol: — Én mindössze három hónap óta vagyok a községben. Nem ismerem ezt a problémát. — Ezzel elintézte a több mint száz gazdálkodó jogos panaszát. Szóval: szerinte nem tartozik a reszortjába De ez nem igaz. Jó lenne, ha megértené, hogy nemcsak a begyűjtési tervek teljesítéséért kell harcolnia, hanem a jogtalanságok megszüntetéséért is. Higyje el, ha ezt teszi, akkor is a begyűjtési tervek teljesítéséért harcol. Igaz, a szeme1lenző nélküli gondoskodás kialakítása nehéz. A problémák bonyolultak, szerteágazóak, szövevényesek. A helyi vezetőknek még nagyon sok szükségük van a segítségre a szocialista demokratizmus beteljesüléséért: Lengyel elvtárs az emlékezetes esti kisgyűlésen adott ilyen segítséget, és a mezőgazdász mindjárt öntevékenyebb lett. Másnap regge’re már kitalálta, hogy mit lehet tenni az idős asszony földügyében. Tavaszig lesz majd tartalék-terület és ebből adnak az idős házaspárnak. Lám, mégis le lehet törölni a könnyeket. A tanács vezetőd, miután tüzetesen megismerkedtek a nénike helyzetével, száz forint gyors-segélyt utaltak ki neki Nem nagy ez az összeg, de a segíteniakarást tükrözi. De ne csak olyankor legyenek kezdeményezőek a helyi vezetők, amikor felsőbb szervektől felkeresik őket, hanem mindig. — Nehéz most vezetni — mondják a jánoshidai élvtársak. Igazuk van. De nem azért nehéz, mert az embereknek visszatért vitatkozó kedvük. Azért nehéz, mert a XX. pártkongresszus és a júliusi párthatározat alkotó szellemét nagyon nehézkesen követik a politikai munkát alátámasztó gazdasági intézkedések. Sok még a huzavona. Arra lenne most már nagyon nagy szükség, hogy az illetékes minisztériumok vizsgálják meg alárendelt szerveiket, hogy ezeknek szerkezeti felépítése, ügyrendje, intézkedési formája — amely megfelelt 1955-ig — alkalmas-e most az újszerű feladatok elvégzésére. Szekulity Péter (Vége.) Űj közszükségleti cikkek kerülnek forgalomba A megye lakossága részére nagy mennyiségben gyártanaK Közszükségleti cikkeket, a helyiipari vállalatok, kisipari szövetkezetek. Közeledik a tél, s több áruból jelenleg is hiány van és bizonyára mindenkit érdekel, hogyan elégíti ki a kereskedelem a helyi igényeket. A Megyei Tanács Ipari Osztályától és a KISZÖV-től szerzett értesülések alapján közöljük az alábbiakat: Lesz elegendő télikabát, tianeiling Már korábban hozzáfogott a szolnoki Ruházati Vállalat a télikabátok gyártásához. Mintegv 5.500 db. készül el december közepéig. — Kapható lesz különböző méretben, minőségben és árban. A gyermekekre is gondolt a vállalat. Az ő részükre is készít 400 különböző méretű télikabátot. Fiúk részére 450 db. öltönyt gyártanak. Az elmúlt években igen nagy keresletnek örvendő fianell ingből is lehet kapni elegendő mennyiséget. 13.000 dbból bőven lehet majd válogatni. — 290 ezer forint értékben különböző anyagokból női kosztümöket is varrnak a vállalatnál. A Szolnoki Vasipari Vállalat is gondol a lakosságra. Mintegy 14 tonnányi füstcsövet és hozzávaló tartozékokat gyárt még ebben a negyedévben. A jászberényi és a jászárokszállási Asztalosipari Vállalatok bútorait már jól ismerik megyénkben. Mindkét vállalat számos szoba- és konyhagamiturát szállít a kereskedelemnek! IJjból megjelenik a zománcozott füstcső A kisipari szövetkezetek is jelentős mértékben végeznek szolgáltatásokat, készítenek űj szükségleti cikkeket a lakossárnak. A jászkiséri Szövetkezet zománcozó részlege most uj cikkel akarja meglepni a vásárlókat. Három színben, fehér, zöld, feketében zománcozott füstcsövek gyártását tervezi. Ilyen cikket már több, mint 10 éve nem gyárt az ipar. Szó van arról is, hogy zománcozott tölcséreket, zsíros bödönöket, paraszt tálakat és fedőke: is gyártanak Jászkiséren. Meg kei) azonban jegyezni, hogy jelenleg komoly anyag-gondokkal küzd a szövetkezet, néha még az u. n. „nitt szögből“ is hiécy van.
