Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja
1956-10-09 / 236. szám
SZOLNOKI ^ NAPLÓ Mit tett a Szolnok Városi Pártbizottság az értelmiségi határozat vaiéraváltása érdekében? Pártunk Központi Vezetőségének az értelmiségről szóló határozata nagy megelégedést keltett a szellemi élet dolgozói körében. A határozat végrehajtása felé az értelmiségiek várakozással tekintenek. Éppen ezért fordultunk Szekeres László elvtársihoz, a Szolnok Városi Párt-végrehajtó Bizottság másod titkárához és kértük meg: mondja el, mit tett eddig a városi pártbizottság a határozat végrehajtása érdekében? — A párt-végrehajtó bizottság elsősorban arra törekszik, hogy viszszaszerezze és megerősítse az értelmiség bizalmát — kezdte Szekeres elvtárs. A végrehajtó bizottság tagjai és munkatársai alaposan tanulmányozták ezt a feladatot, munkaértekezleten és taggyűlésen vitatták meg. Majd intézkedési tervet készítettünk, amely megszabja az értelmiséggel kapcsolatos munkák elvi és gyakorlati tennivalóit. Szolnokon is az volt a jellemző, hogy nem láttuk megfelelően az értelmiség szerepét. Ez a lebecsülés, amely természetesen sok esetben bizalmatlansággal párosult, megmutatkozott a pártépítésben is. Szolnokon az összpárttagsághoz viszonyítva az értelmiségi párttagok aránya csupán 5.7 százalék. Ebben az évben mindössze 50 értelmiségit vettünk fel tagnak és tagjelöltnek, amely ha több is, mint. tavaly volt, még mindig kevés. Milyen gyakorlati intézkedéseket tesz a végrehajtó bizottság a fenti hibák megszüntetésére? — Amint már említettem, intézkedési tervet dolgoztunk ki. Ennek egyik legfontosabb része az, hogy a jövőben sokkal jobban támaszkodjunk az értelmiség véleményére, segítségére. A városi pártbizottságon már a határozat előtt életrehívtunk egy mérnökökből álló műszaki bizottságot. Ez a bizottság igen sok hasznos javaslatot tett. A jövőben a más pályákon dolgozó értelmiségiek segítségét is ily módon akarjuk gyümölcsöztetni. Már megalakult egy kulturális bizottság is, amelynek az a feladata, hogy kidolgozza a város kulturális életének a tennivalóit, egybehangolja a különböző társadalmi és kulturális szervek munkáját. Igen nagy segítséget kaptunk az építőiparban dolgozó műszaki értelmiségiektől annak a helyzetjelentésnek a kidolgozásánál, amelyet az építőiparról adtunk; A közeljövőben, szakmák szerint, a különböző értelmiségi rétegekkel megbeszéléseket folytatunk, majd az értelmiségi párthatározatról és segítségüket kérjük annak minél jobb végrehajtása érdekében. Ezen megbeszélések után aktíva-ülést tartunk, amelyre meghívjuk az üzemek, a vállalatok, az intézményele vezetőit, tehát a párttitkárokat, az igazgatókat, személyzeti felelősöket, ezen az aktíva ülésen — az értelmiségiekkel történt megbeszélések alapján — vázoljuk azokat a feladatokat, amelyek szükségesek az értelmiségi párthatározat végrehajtásához; Mit tett a városi párt-végrehajtó bizottság az igazságtalanul megbántott, vagy hátrányos helyzetbe került értelmiségi dolgozók rehabilitálása érdekében? — Amint mondottam, a párttagságunk soraiban igen kevés az értelmiségi. Ez annak a szektás politikának a következménye, amely nem egyszer az ellenség közé sorolt becsületes értelmiségieket. A városi párt-végrehajtó bizottság megkezdte egyrészt azoknak a tagjelöltfelvételi kérelmeknek a felülvizsgálását, amelyeket elutasítottunk, másrészt az igazságtalanul kizárt értelmiségi párttagok ügyének az újrabírálását. Kedden a végrehajtó bizottsági ülésen olyan nyolc értelmiséginek a tagjelöltté való [elvételét fogjuk javasolni, akiket előzőleg indokolatlanul elutasítottunk. Ezt a munkát a pártbizottság fegyelmi bizottsága folytatja majd, amely felülvizsgálja az összes ezirányú sérelmeket. Egyébként a keddi végrehajtó bizottsági ülésen javaslatot teszünk, hogy a végrehajtó bizottságot egy értelmiségi taggal bővítsük ki. Ugyanis jelenleg a végrehajtó bizottságban nincs egyetlenegy értelmiségi sem — fejezte be nyilatkozatát Szekeres elvtáüS; Városunk jobb vízellátásáért Szerkesztőségünk H. Gy. jelzéssel levelet kapott. A levél írója városunk vízellátásával foglalkozott, részletesen kifejtette, mi az oka annak, hogy nem élvezhető az utóbbi hónapokban az ivóvíz. Egyúttal megoldást is javasolt. A levelet átküldtük a Megyei Tanács VKG osztályára, válaszuk a következő: „Annak ellenére, hogy évenként jelentős beruházási összeget fordítunk a Vízmű korszerűsítésére, a helyzet valóban aggasztó. Csak generális beavatkozás oldja meg, főként a fejlődést figyelembevéve. Már a múlt évben elkészült a Vízmű távlati fejlesztési programja, azonban alapkérdésekben vita volt a megyei szakemberek és a Minisztérium között. A program jóváhagyása a Minisztertanácshoz tartozott, s a Minisztertanács a vita miatt azzal adta vissza, hogy az álláspontokat előbb közös nevezőre kell hozni. További egyeztetés után, végre a legutóbbi városi VB ülésen efogadták a programot, s ezt a legközelebbi megyei VB-re előterjesztem. E program szerint 14 millió forintos beruházással lehet a fejlesztést megoldani. A beruházás teljes lebonyolítása azonban — az ismert második ötéves tervi számainkat figyelembevéve — csak a harmadik ötéves tervben fejezhető be. Maga a műszaki terv is legjobb esetben 1957. év végére készülhet el. Addig nagyobb beruházást végezni nem is lehet, de az 1957, évi beruházási keretünk, amelyet a megyei tervosztály velünk közölt, nem te adna módot lényegesebb összeg felhasználására. Ami a sürgősen kért 300 ezer forintot illeti, ennek fedezetéről csak úgy tudnánk gondoskodni, ha a hitelfelülvizsgálatok során, más osztálynál felnem használhatónak látszó hitelből a VB átcsoportosítana erre a célra, A jelenlegi 'dzellátási probléma technikai megoldásával kapcsol 'ban a minisztérium szakembereinek segítségét is kértem, mert az a vélemény, hogy bizonyos hibákat különösebb anyagi eszközök nélkül is ki lehetne küszöbölni. A vizsgálatot egyébként már szeptember 24-én megtartották,” Csorna K álmán osztályvezető Hol itt az igazság ? Bekker Sándor és felesége — mindketten üzemi munkások — öt esztendővel ezelőtt kötöttek házasságot. Lakásuk nem volt, így a fiatalasszony szüleinél kaptak helyet arra az. időre, amíg lakáshoz nem jutnak. Házasságkötésük után nyomban megkezdték az igényléseket; Ez év június 17-én nagy öröm érte a Bekker-családot. Ötévi várakozás után, végre lakáshoz juthattak. Hogy lakáshoz? Nem. Csak kiutaláshoz. Nézzük tovább, hiszen most jön az érdekes rész, ha egyáltalán annak mondható. Mint már említettem, június 17- én Bekker István igénylését jogosnak találták és írásban, értesítették, hogy a régi lakó kiköltözködése után elfoglalhatja a Bajcsy-Zsilinszky u 2. szám alatti lakást. Csakhogy ez A FIÚ Egy tizenötéves fiú a hőse ennek a szovjet filmnek. Rossz útra tévedt diák nehéz éveit, emberréválását, szerelmét mutatja be. Főszerepben Leonyid Haritanov, a Bátorság iskolája és a Balkezes újonc című filmekben megkedvelt színész és Róza Makagomova. (11— 14-ig a Kert filmszínház); nem megy olyan egyszerűen. Kántor László elköltözése után — ő volt a régi lakó —, hogy hogynem, Tóth István foglalta el a Bekkeréknek kiutalt lakást. Természetesen teljesen jogtalanul, a törvény megkerülésével. Mondanom sem kell, hogy Bekkerék ebbe nem nyugodtak bele, hanem gyorsan felkeverték Kátai Sándor elvtársat, a városi tanács VKG osztályvezetőjét és elpanaszolták az esetet. ígéretet is kaptak, hogy a törvénytelenül beköltözött lakót visszaköltöztetik eredeti lakásába. Tótihék azonban még a második felszólításra sem voltak hajlandók kiköltözni, habár a városi tanács mindkét esetben biztosított részükre szükséglakást. Bekkeréket meg táplálta az a remény, hogy az önkényes lakásfoglalót rövidesen kikényszerítik De ez a mai napig sem következett be. A napokban Bekkerék ismét felkeresték Kátai elv társat, s kérték, intézze el, hogy beköltözhessenek lakásukba. Ez alkalommal azonban nem »valami megnyugtató választ kaptak. Szomorúan kellett tudomásul venniük — a VKG osztályvezető kijelentése alapján —, hogy addig nem tudják rendelkezésükre bocsátani „saját” lakásukat, amíg Tóthékat el nem helyezik megfelelő lakásba. ök természetesen méltatlankodtak ezen a kijelentésen. És mit válaszolt erre Kátai elvtárs? Azt. hogy: „Minél jobban sürgetik, annál később intézzük el. A sürgetett dolgokat mindig utoljára hagyom.” * Gondoljunk bele, mit érezhetett Bekker István és felesége e szavak hallatára. Ök csak egyre kémek most már választ: kit illet meg a szóbanforgó lakás? Akinek kiutalták, vagy aki törvénytelenül elfoglalta. Jelen esetben a helyzet úgy néz ki, hogy a törvény megkerülőinek nagyobb joguk van. mint az egyenes úton járó embereknek. Válaszoljon a Szolnoki Városi és Községgazdálkodási Osztály; Miért nem használ a bírálat? Elöljáróban szeretném leszögezni: az újságíró nem azért bírál, mert ez számára valami különleges örömet okoz. Tudom jól, hogy a megbíráltak közül nem egy ilyesmit gondol és mond. A bírálatinak megvannak a maga marxista—leninista törvényei, Lenin elvtáns az újságírás kötelességévé tette, hogy harcoljon mindazon ellen, amely maradi, kárt®, amely hátráltatja előrehaladásiunkat. Nekünk, amikor bírálunk, akkor személy szerint nem X-el vagy Y-nal van bajunk, de bajunk van azokkal a magatartás, vagy intézkedési hibákkal, amelyek hátráltatják a szocializmus építését. Különösen most kell ezt hangsúlyozni, amikor végeredményben a dolgozó tömegek bizalmának a visszanyeréséért folyik a harc, amikor fokozottan vigyáznunk kell arra, hogy a vezetőkben megmutatkozó hibák ne taszítsák az egyszerű dolgozókat a párttól, a népi demokráciától. Alapvető követelmény: minden vezető a maga helyén úgy viselkedjen, dolgozzon, hogy erősítse a párt a népi demokrácia iránti bizalmat és ragaszkodást. Akik ennek az ellenkezőjét teszik, azokat a jövőben is meg fogjuk bírálni. Ezeket kellett elmondani elöljáróban, mert két olyan vezetőről lesz szó, akiket már megbíráltunk, és úgy látszik, hogy falra hánytuk a borsót. Tegnap a városi pártbizottságon panaszt tett Ács Ferenc, az^ Alcsiszigeti Állami Gazdaság fejője. Elmondotta, hogy többszöri ígérgetés ellenére Tölgyes igazgató nem gondoskodik kisegítő fejő beállításáról. Emiatt az egyik istállóban dolgozó nyolc tehenész közül hat nem tudta még kivenni az idei szabadságát, úgyszintén nincsen biztosítva számukra a heti egy szabadnap sem. Tölgyes igazgató magatartását, nem emberséges intézkedéseit két cikken kívül az állami gazdaság dolgozói is megbírálták. Nem tudjuk megérteni, miért nem tanult ebből Tölgyes elvtáns, és miért nem gondoskodik még mindig megfelelően az állami gazdaság dolgozóiról? A másik vezető, akiről ismét szólnunk kell, Kátai Sándor, a Városi Tanács VKG osztályának vezetője. Öt is megbíráltuk már egyszer, úgy látszik, kevés eredménnyeL Most megint olyan, három panasz jött össze, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni; Az első: Nagyhajú Sándor, a TITÁSZ dolgozója, aki hatodmagával emberhez nem méltó kényszer lakásban Meile. Egy lakást azért nem kapott meg, mert Kátai élv társ szerint — ezt Kiss Antal elvtársnak, a TITÁSZ párttitfcárának mondta — származásánál fogva nem váló abba a lakásba. Nagyhajú Sándor cigány; Több mint másfél éve dolgozik becsületesen a TITÁSZ-nál, ahol szakmát tanult; És párttag. Hát hogy jön ahhoz Kátai elvtáns, hogy ilyen faji megkülönböztetés alapján döntsön lakásügyben? A második M.-né esete. M.-né kislányát egy erkölcsi bűnöző meg akarta erőszakolni. A bíróság a férfit jogerősen négyhónapi börtönre ítélte. A kilencéves kislány azóta idegroncs, hiszen most is ott kell élnie abban a házban, ahol megromtója lakik; Az anya hónapok óta szaladgál: a gyermek jövője érdekében adjanak neki egy lakást, hogy kiemelhesse a mostani környezetből. Tudjuk jól, hogy lakást adni nem könnyű dolog. Különösen akkor, ha nem is akarunk, mert Kátai elvtárs kijelentette, hogy amíg ő lesz a lakáshivatal vezetője, M.-né nem kap lakást. Vajon miért? A harmadik eset szenvedő alanya Búzás Albertné. A VKG osztály elismerte, hogy akkor, amikor nem számára utalt ki egy lakást* súlyos hibát követett el. Buzásné felügyeleti panasszal élt ebben az ügyben, Pintér élvtárshoz, a végrehajtó bizottság elnökéhez. Mikor Kátai elvtárs erről tudomást szerzett, a következőket mondta Buzásnénak: „Amiért nem hozzám, hanem Pintér elvtárshoz fordult, vegye tudomásul: egyáltalán nem kap lakást?” Döntsenek az olvasók: vájjon jogos-e, hogy Tölgyes és Kátai elvtársakat ismételten meg kellett bírálnunk? Nem mi akartuk, ők kényszerítettek bennünket erre; Tóth Koméit Szolnokon bizottság működik a leszerelt katonák elhelyezésére Mint ismeretes, a párt javaslatára kormányunk 15 000 fővel csökkenti a néphadsereg létszámát. A leszerelt katonák elhelyezéséről, munkábaállításáról a kormány szervezetten gondoskodik. Ennek nyomán Szolnokon is alakult egy bizottság. amelynek teladata a leszerelt elvtársak szakmájuk szerinti megfelelő elhelyezése. A bizottság már eddig harminc leszerelt katonát helyezett eL Az elhelyező bizottság minden csütörtökön reggel 9 órától a leszerelt katonák rendelkezésére áll, elhelyezésük ügyében. Megtalálható a Városi Tanács épületének 111; számú szobájában; Megnyílt Szo’naton a modernül átalakított OFQIÉRT szakiizlet bírósági hírek Sikkasztott Bohácsi József 25 éves, kétgyermekes földművesszövetkezeti italboltkezelő, tiszaőrsi lakos. Bohácsi József az általa vezetett italbolt készletéből barátai számára mulatozásokat rendezett és az elfogyasztott italok árát nem térítette meg. Emellett az italpince készletéből, a pénztár megkerülésével nagyobb mennyiségű italt adogatott el és árát saját céljaira felhasználta. Ugyanakkor egyes italárukat a megengedettnél magasabb áron hozott forgalomba és az árdifferenciát eltette. Bűnös magatartásává' összesen 10 000 forint körüli kárt okozott a földművesszövetkezetnek, ezért a tiszafüredi járásbíróság a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűntette miatt 8 hónapi börtönre ítélte. Csalt Farkas Anna büntetett előéletű jászberényi lakos. 1956 tavaszán 16 tanyasi dolgozó paraszttól csalt ki összesen 2773 forintot azzal, hogy árvízkárosult és mint ilyen textilanyagot, cipőt, rizst kapott Amerikából és azokat olcsón fogja eladni. A sértettek hittek neki. A jászberényi járásbíróság csalás bűntette miatt egy évi és egy hónapi börtönre ítélte. Szigligeti Színház; Marica grófnő; Kálmán Imre nagysikerű operettje, (9—12-ig). Vörös Csillag filmszínház: Liliomfi, vidám zenés magyar film, (8— 10-ig). Ganga, művészi indiai film, (11— 14-ig). Tisza filmszínház: Tanár úr kérem, vidám magyar film, (9—10-ig). — Ernst Thälmann II. rész, német film; (11—14-ig). Kert filmszínház: Rumjaneev ügy, izgalmas szovjet film, (9—lóig). A fiú, szovjet film (11—14-ig). Jár; mű,javító kultúrotthon: Gázolás, magyar film (10—ll-ie)j * t
