Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-02 / 230. szám

rrtyrnnr. VÁLASZ HÍJÁN... A Néplap szeptember 26-i számá­ban cikket írtunk ,,Mit szólnak eh­hez az iMetókesek?” címmel. Válasz mindeddig nem érkezett, pedig a kérdés, amimi szó volt, igen fontos, mert végső soron így hangzik: Miért kell a szolnoki háziasszo­nyoknak az idén magasabb árakat fizetni a zöldségfélékért, mint az elmúlt esztendőkben? Válasz híján most újabb adatok­kal támasztjuk alá azt az állításun­kat, hegy a szolnoki piac áruellá­tásában és árirányitásábaai az ille­tékesek (egyelőre ezt a gyűjtőfogal­mat használjuk) kevésbé folynak bele. Ezt Győr város példájával igazoljuk. Hasonlítsuk össze a győri szeptemberi piaci árakat, a szolnoki piacon, szintén szeptemberben ki­alakult piaci árakkal: Szolnok Győr forint forint Burgonya kg 2.10 1.30 Sárgarépa 2.40 2.40 Vöröshagyma „ 3.-2.— Fejeskáposzta » 4-3 — Kelkáposzta „ 5.-2.— Paradicsom „ 1.20 1.20 Zöldpaprika „ 3.-2,_ Mit látunk? Azt. hogy a legtöbb árunál jelentős árkülönbség mutat­kozik Szolnok rovására. Pártunk, kormányunk a második ötéves tervben célul tűzte ki, hogy a dolgozó nép életszínvonala leg­alább 25 százalékkal emelkedjen. Az életszínvonal emelése nemcsak országos ügy, hanem helyi feladat is. A helyi szerveiének kötelességük mindent megtenni, hogy a lakos­ság minél jobb és olcsóbb áruhoz jusson. Ezt teszi a győri Városi Tanács és az ottani MÉK. A piacon a MÉK-nek három elárusító helye van, az itteni árak szabályozzák az egész piacot. A föltíművesszövet­­kezetnek a piacnál bizományi üz­lete van. Az árubőségre jellemző, hogy a MÉK tartósítóüzemet léte­sített. Eddig 50 vagon káposztát, savanyúságot s>tb. konzervált. Ez az üzem hetven nőnek ad munkalehetőséget. A MÉK nem nyugszik bele, ha valami áruból nem tud eleget felvásárolni a me­gyében. Ilyen esetekben más me­gyéből hoz gyümölcsöt és zöldség­félét, így áruhiány nincsen, az árak nem hullámzanak úgy, mint a szol­noki piacon. A győri tapasztalatok nyomán is­mét feltesszük a kérdést: Mit szán­dékoznak tenni az illetékesek, hogy a szolnoki piacon a jelenben és a jövőben olcsóbbak legyenek az árak és igy. egy-egy munkáscsalád szá­mára, havonként jó néhány forin­­tott takarítsanak meg, Megnyílt az átalahitott OFOIÉRT »zaküzlet Tegnap délelőtt adta át a forga­lomnak Somogyi Béla, az OFOTÉRT igazgatója, az újonnan átalakított szaküzieitet, amely az országban a legszebb és a legmodernebbek közé tartozik. Modem berendezése, vilá­gítása egész biztosan nagyon meg­nyerte a közönség tetszését. Az új üzlet szakosítva van. Kü­lön van a fotócikkek osztálya, kü­lön rész az amatőr-fényképészek számára, és egy másik külön nesz a szemüveget vásárlók részére. Az új üzlethez modem szemüvegkészítő műhely és fotólaboratórium is tar­tozik. Az üzlet átalakítási munkálatait a Szolnoki Tatarozó Vállalat vé­­végezte és meg kell dicsérni érte. Külön meg kell dicsérni Szántó La­jos asztalost és munkatársait, akik a berendezést és Kóczlán Zsigmon­­dot, valamint munkatársait, akik a villanyszerelési munkákat végezték. MARX-PARK 3. Hirtelen ötlettől sugal­­va nyitottunk be a Marx­­park 8 számú házba. Va­jon milyen gondjai, örö­mei vannak a lakóknak''’ Amint a kapualjba be­léptünk, építkezésből visz­­szamaradt különböző kel­lékek, egy nagy láda, ben­ne homok. A Tatarozó Vállalat még a télen javí­totta a házat. Ennek akar. úgy látszik. Itt maradandó emléket állítani. A lakók tele vannak pa­nasszal .Itt csupán felso­roljuk azokat a hibákat, amelyeket elmondtak és amelyekről mi is meggyő­ződtünk. 1. Az udvari WC két hó­napja folyik. Többszöri bejelentésre az IKV még nem volt hajlandó meg­csinálni. 2. Hajdú Ferencék a la­kásukat nem tudják be­zárni, az ajtó meg van gör­bülve. Többször hiába je­lentették ezt is az IKV- nak. Ugyancsak Hajdúék mennyezete beázik. Ugyan is még a nyári nagy vi­har alkalmával az egyik padlásablak kitört, ame­lyen keresztül beesik az eső. Az IKV erről is tud, mégsem intézkedett. 3. Az IKV megígérte, hogy a pincékhez szellőző­­nyilást csináltat, ugyanis a lakók fá.ja a szellőzés hiá­nyában olyan nedves lesz. hogy nem lehet vele tüzel­ni. Az Ígéret ígéret ma­radt. 4. A ház közvilágításá­nak elmúlt havi számlája 189 forint 70 fillér volt. Ezt a számlát a házmes­ternek kellett megfizetnie, mert az ő órájára van kap­csolva a közvilágítás. Az IKV még azt a 19 forin­tos hozzájárulást sem volt hajlandó kifizetni a ház­­felügyelőnek, amit a tör­vény előír. 5. A ház pincéjébe a me­gyei begyűjtési hivatal három hordó benzint tá­rol. A házmesterné beje­lentése alapján kinjárt a tűzoltóság és a követke­zőket mondotta: „Ha a házban valami tűzeset lesz, akkor azért ön lesz a felelős!’“ Tehát a ház­felügyelő lesz felelős azért ha a házban a benzines­hordók felrobbanak. Ter­mészetesen, hogy megijedt a házfelügyelőnö és el­ment a megyei begyűjtési hivatalba és kérte, hogv vigyek el onnét a három hordó benzint. Lévai Zsig­­mond hivatalvezetőhelyet­tes válasza erre a követke­ző volt: „Ha nem tetszik, hogy ott van a benzin. — menjen a tanyára.“ Ami­kor e hang miatt a házfe­lügyelőnő férje kereste fel Lévai Zsigmondot, akkor az magából kikelve ezt mondta: „Nem tárgyalok magával, ón hivatalvezető helyettes vagyok!“’ Hát ezeket tapasztaltuk a Marx-park 8 szám alat­ti házban. — tk. — Qlaqtj&n izéidéin a gyerekeket. .. E kis riport címe egy édesanya r káról hangzott el. Kalicz István­­nó, a városi tanács bölcsődéjének ve­zetője lelkesen, csillogó szemekkel beszél gyermekéről, a sajátjáról és azokról, akik amíg édesanyjuk dol­gozik. a bölcsődében Kapnak he­lvet. 1951-ben vette át a bölcsőde vezetését. Amikor idekerült kifogá­solható volt a tisztaság, a gyermek­ágyak elhelyezése és az ágyneműk tisztasága. Rövid idő alatt rendet teremtett. Megszerettette magát a munkatársaival és lelkes, eredmé­nyes munkával kiérdemelte a szü­lők szeretetét, bizalmát .­­Nyugodtan hagyják ott gyerme­keiket és munkájuk végeztével az­zal a biztos tudattal mehetnek a bölcsődébe, gyermekük ugyanolyan jó kezekben volt, mint otthon. A bölcsőde vezetőjének érdeme a jól dolgozó szülői munkaközösség, — tmely jelentős mértékben segíti elő a bölcsőde munkáját. Közösen összeadott forintjaikból már rádiót is vásároltak. A sok jó mellett hiba Is van. De erről inkább Kaliczné beszéljen. — Bölcsődénk harminc férőhe­lyes. Miután körzetünk a vá­rosban a legnagyobb, a férőhely igen csekély. Legalább egy hetven férőhelyes bölcsődére lenne szükség. Naponta kerülünk olyan helyzet­be, hogy hely hiány miatt négy-ót anyát kell elküldenünk. Nekem már van is elképzelésem a bővítés­sel kapcsolatban. A szomszédos napközi óvodát át lehetne tenni a volt Kánai kocsma (jelenleg 1 tan­termes iskola) helyiségébe és már meg is lenne oldva a hetven férő­helyes bölcsőde. Ezzel a környék la­kóinak nagy gondján segítenénk. Úgy gondoljuk, hogy ez a megol­dás nem lehetetlen és bízunk ab­ban, hogy rövidesen ötven főve] szaporodik Kaliczné kedvenc gyer­mekeinek száma. Himer Zoltán Számolási fanfolyam indul Szolnokon A Szolnok Városi Tanács Népmű­velési osztálya az Abonyi úti iskolá­ban számolási tanfolyamot indít. A tanfolyam 40 órás. Heti két alka­tlommal van foglalkozás, az esti órákban. Bővebb felvilágosítást az iskola igazgatósága ad az érdeklő­dőknek. A szolnoki fodrász KTSz. segíti tagtail Fehér Géza idős tagtársunk, — aki a munkáját példamutatóan látja el, — kórházba került. Agyhártyagyul­ladásból eredően megbénult a jobb arca, szája elveszhette formáját, s szemhéját sem tudta lecsukni. Dr. Dóra József szájsebész-főorvos vé­gezte el a műtétet. A műtét sike­rült. A szövetkezet vezetősége 300 fo­rint segélyt szavazott meg az idős kartársnak. Dr. Dóra Józsefnek lel­kiismeretes munkájáért pedig ez­úton mondunk köszönetét. PALHUBER KÁLMÁN, Szolnok. Gondatlanságból emberhalál 1956 szeptember 30-án 17.10 óda­kor, a szajoii állomásról a 6611 sz. személyvonat engedélyt kapott az áthaladásra Szolnok felé. Az átha­ladó vonatról a jelzést az alcsi ál­lomási térköz őr, Török Mihály is megkapta, A sorompó leeresztéséről azonban elfeledkezett és az I. J.— 333 rendszámú tehergépkocsi, amely lassú menetben, szabályosan haj­tott át a térközön, az 50 kilométe­res sebességgel haladó vonattal összeütközött. A mozdony mintegy 150 méteren keresztül tolta maga előtt a teherrel megrakott gépko­csit, amelynek vezetője és két kí­sérője súlyosan megsérült. A gép­kocsivezető, Vali György kórházba­­szállításakor meghalt. A súlyos szerencsétlenség teljes mértékben Török Mihály térköz őrt terheli. Kihallgatásakor bűnös­ségét elismerte, ügyét a rendőrség a napokban adja át a bíróságnak. Helyréi Lapunk 1956 szeptember 14-1 számának 2. oldalán ,,T áj értekezle­tet tartott Szolnokon Szobek And­rás begyűjtési miniszter’“ című cikkünkben részleteket közöltünk Szobek András begyűjtési miniszter felszólalásából. A közleménynek a felszólalással kapcsolatos néhány kitétele téves információn alapult. Az értekezleten ugyanis a be­gyűjtési miniszter részéről nem hangzott el olyan kijelentés, mely szerint „a Minisztertanács megen­gedte, hogy a termelők kukorica­beadási kötelezettségüket hízottser­téssel és baromfival is teljesíthe­tni.’“ A begyűjtési miniszter az ér­tekezleten azt magyarázta, hogy a 31/1956. (IX. 16.) Mt. számú ren­delet értelmében a termelőknek kukoricáértékesitési szerződés he­lyett baromfi, iUetve sertéshizlalási szerződést is lehet kölni. A kuko­ricabeadási kötelezettséget az 1953. évi 27. számú tvr. rendelkezéseinek megfelelően változatlanul elsősor­ban kukoricával, ennek hiányában pedig árpával, zabbal vagy kenyér­­gabonával kell teljesíteni. A begyűjtési miniszter nem mondta, s így téves volt a közle­gazitds menynek az a kitétele is, hogy ,Jd­­tolódtak” a termény leszállítás ha­táridői. Ezzel szemben a valóság az, hogy az 1953. évi 27. sz. tvr< értelmében — 1954. évtől kezdve minden évben---a gabonanemű­eket közvetlenül a cséplőgéptől, a kukoricát és a napraforgót legfel­jebb a töréstől számított 8 napon belül, burgonyát legkésőbb a sze­déstől számított 3 napon belül, pé­pül a babot, borsót és lencsét szep­tember 30. napjáig kell beadni. A terménybeadás határideje az idei évben is ennek megfelelően nyert szabályozást. Végül nem mondta a begyűjtési miniszter azt sem, hogy a begyűj­tési apparátus dolgozói csak olyan esetben nyúlhatnak az elszámolta­tás eszközéhez, ha „a begyűjtési törvényekkel szemben rosszindulat­tal találkoznak.“’ Az 1953. évi 27: sz. tvr. értelmében ugyanis a be­hajtási eljárást minden olyan eset­ben le kell folytatni, ha a termelő beadási kötelezettségét saját hibá­jából nem teljesítette. Ezek a ren­delkezések jelenleg is változatlanul érvényesek és azt a begyűjtési ap­parátus dolgozói kötelesek alkal­mazni. ÁTVENNI- NEM ÁTVENNI? A Szolnoki Kiskereskedelmi Vál­lalat szeptember 25-én átiratot ka­pott a megyei tanácstól, amelyben arra utasították, hogy a Belkeres­kedelmi Minisztérium 101—B/132— 1956. sz. utasítása alapján vegye át a Szolnoki Bútorértékesítő, vala­mint a Gáz- és Szénsavértékesitő Vállalatot. Határidő: október 1. Szeptember 28-án újabb átirat érkezett a megyei tanácstól. A 101— B/132(2)1956. számú Belker utasí­tásra hivatkozva értesíti a Kiske­reskedelmi Vállalatot, hogy a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat szol­noki telepe nem. kerül átvételre. Azért nem, mert a Vegyipari Fő­­igazgatóság kizárólag a kereskedel­mi részt hajlandó átadni. A Vegy­ipari Főigazgatóság tehát magának tartja fenn a gáz palackozásának és kizárólag a már megtöltött gáz­palackokat hajlandó átadni értéke­sítés végett. Három napon belül tehát két ut/u sitás érkezett, amely egymásnak el­lentmond. A második utasítás tipi­kus példája annak, hogy egyes he­lyeken — jelen esetben a Vegyipari Főigazgatóságon — milyen makacs harc folyik a túlzott központosítás megtartása érdekében. Mennyiben van szükség a Vegyipari Főigazga­tóság tevékenységére ahhoz, hogy a Szolnokra tartálykocsin leérkező gázt. átengedjék a szolnoki telep tartályába, onnét pedig a gázpalac­kokba? Úgy gondoljuk, ez nem olyan tevékenység, amelyet feltét­lenül Budapestről keü irányítani. A véleményünk az, hogy a Vegy­ipari Főigazgatóság ne igyekezzen magának pozíciókat, ezzel felesleges íróasztalokat megvédeni és megtar­tani. A telepet úgy, ahogy mn, mindenféle fő- és aligazgalóság nélkül át kell adni a Szolnoki Kis­kereskedelmi Vállalatnak. Huszperces vastaps! A „Marica grófnő’“ bemutatóján, az előadás végéin a közönség a már szinte beidegződött szokástól eltérően nem rohant a ruhatárak­hoz, hanem 20 percen át vastapssal ünnepelte a színház művészeit) Erről a vastapsról szeretnék pár mondatot írni. Elsősorban azt, hogy a közönség nevében megköszönöm a nagy« szerű, színvonalas előadást. A sikert a színház és a szereplő művé­szek megérdemelték. Alaposan, gondosan készültek fel az előadásra: minden egyes alakítás jól átgondolt és átérzett művészi produkció volt. Nem feladatom kritikát írni a színdarabról és az egyes színészi alakításokról, éppen ezért névszerint nem emelek ki senkit az együt­tesből. Azt azonban meg kell mondanom: jó érzés volt látni, hogy a régi, Szolnokon ismert színészek mellett, a most társulathoz került újak mennyire beleilleszkedtek az együttesbe és hogy örülünk nekik, mert lelkes és tehetséges színészek. Szerintem ez annak a megvál­tozott új vezetésnek az egyik legfőbb eredménye, amely már az első előadáson ilyen nagyszerűen megmutatkozott. A bemutató előadás nagy sikere azt hiszem, feloldja azt a passzivitást, amely az elmúlt évben a közönség részéről megmutatko­zott a Szigligeti Színházzal szemben: A színház és annak művészei megérdemlik az eddiginél fokozottabb támogatást, és szeretetett Meg vagyok róla győződve, hogy színészeink, a jó művészi vezetés mel­lett, a következő előadásokon is kivívják a közönség tetszését és sze­retetét. GÁLI MIHÁLYNÉ, MSZT városi titkár. Jlleqnqilt a szőJnaki OlHatökáz Az ősz beköszöntésével egyre inkább megélénkül Szolnok város kulturális élete. Vasárnap délután egy nagy tömegeket megmozgató eseményre került sor. Igaz, hogy a sorra kerülő kulturális rendezvé­nyen leginkább csak pirosnyakken­­dős pajtások vettek részt, de hi­szen rajtuk múlik, hogy az elkövet­kezendő évtizedekben milyen irányban halad a város kulturális fejlődése. Az Uttörőház vezetői eddig igen elégedettek, a pajtások érdeklődé­sével. Csaknem félszáz szakkört működtetnek majd, amelynek munkájában ezernégy százhuszon­nyolc gyermek kíván részt venni. A művészeti szakkörök tiz külön­böző területen tevékenykednek. — Érdemes ezt felsorolni: van rajzo­ló és festő, fúvós zene, népi hím­ző, népi játék, népi tánc, balett, előadóművész, bábszakkör, s eh­hez az idén hozzájön még a szín­játszó és furulya együttes. A technikai szakkörök megszer­vezésénél is gondoskodott megle­petésekről a kultúrotthon vezető­sége. A kispajtásoknak két uj szakkört indítanak, az ügyes kezek és az ezermester szakkört, A na­gyobbak a tavaly szép sikereket el­ért rádiós, motorszerelő, fémmeg­munkáló, famegmunkáló és egyéb szakkörökön kívül a hajómodelle­zést és a könyvkötészetet is elsajá­títhatják az Uttörőházba szerve­zett foglalkozásokon. Szeptember végén Nincs tankönyv. — Az iskolák panaszkodnak, hogy már egy hó­napja megkezdődött a tanítás és a tanulók tankönyvellátása ka­tasztrofálisan rossz. Nincs miből tanulni. — Mit mond az Állami Könyvterjesztő? Hogy az iskolák nem adták be időben igénylésü­ket. Erre az iskolák? Nem is le­hetett. mert az indulás napjáig bizonytalan volt a létszám. Ki a hibás? Nehéz ezt eldönteni. Egy biztos. — Jó lenne, ha az Állami Könyvterjesztő és az iskolák hoz­závetőlegesen ismernék évröl-évre az átlagos létszámot és ennek megfelelően együttesen biztosí­tanák a tankönyveket. így nem fordulna elő, hogy szeptember vé­gén a hiány miatt egymásra tol­ják a felelősséget — a tanulók rovására. Szigligeti Színház: Marica grófnő — (Kálmán Imre nagysikerű operettje) ok­tóber 2-től 5-ig. — Vörös Csillag füm­­szníház: Traviata. Olasz opera film. íz­től 3-ig). Látogatás a felhőkből. Színes csehszlovák filmvígjáték (4-től 7-ig). — Tisza filmszínház: Különös házasság: Magyar film. (2-től 3-ig). Tanár úr ké­rem. Magyar film (4-től 5-ig. — Jármű­javító kultúrotthon: Római lányok. — Olasz film. (3-tól 4-ig). Kert filmszín­ház: a kiskarmester. Francia film. (2- 3-án). — Rumjancev ügy. Szovjet film. (4—5-én):

Next

/
Oldalképek
Tartalom