Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-06 / 234. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. október 6 KÖLPOIITIKM HÍREK Rendkívüli állapot egy ausztráliai államban London (TASZSZ). — Mint a melbourm rádió jelenti, az auszt­ráliai Queenslandi államban beve­zették a rendkívüli állapotot. — A rendszabály célja a béremelést kö­vetelő gyapjúnyírák sztrájkjának elfojtása. A hatóságok a rendkívüli hely­zetről hozott törvényt arra akar­ják felhasználni, hogy erőszakot alkalmazhassanak, ha a sztrájko­­lók megtagadnák a munka felvé­telét, (MTI), * R Szakszervezeti Világszövetség IV. kongresszusának össze­hívásáról Szófia (TASZSZ), Az aláb­biakban közöljük a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa 8. ülés­szakának határozatát a XV. Szak­­szervezeti Világkongresszus össze­hívásáról; A Főtanács jóváhagyta a Végre­hajtó Bizottságnak a IV. Szakszer­vezeti Világkongresszus összehívá­sáról szóló jelentését és megbízza s Szakszervezeti Világszövetség Titkárságát, hogy a Végrehajtó Bizottság jövendő ülésszaka elé terjesszen részletes tervezetet az 1957-ben tartandó kongresszus elő­készítéséről és lebonyolításáról. — (MTI), Jugoszláv—nyugatnémei tárgya­lások Belgrádban a náci orvosi­­kísérletek jugoszláv áldozatai­nak kártalanításáról Belgrád — (Tanjug). A Jugo­szláv Külügyi Államtitkárságon csütörtököm megkezdődtek a jugo­szláv—nyugatnémet tárgyalások a háború alatti náci orvosi kísérle­tek jugoszláv áldozatainak kárta­lanításáról, (MTI). A jugoszláv külügyi államtitkár Dulles külügyminiszterrel tárgyalt Washington (Tanjug), Kocsa Fopovics jugoszláv külügyi állam­titkár felkereste Dulles külügymi­nisztert és ötnegyed órán át tár­gyalt vele; fc-n A két államférfi a szuezi kérdésről, valamint az Egye­sült Államokat és Jugoszláviát ér­deklő kérdésekről folytatott esz­mecserét. Popovics külügyi állam­titkár csütörtökön este visszaindult New Yorkba, (MTI). * Egyiptom katonai felszereléseket küldött Szudánnak Kairó (MTI.) Egyiptom egy liajórakomány páncélos gépkocsit, tábori és légelhárító ágyút, gép­fegyvert, fegyvert és lőszert kül­dött Szudánnak — jelentette a Reuter szerint csütörtökön este az egyiptomi hadsereg szóvivője. A bejelentés szerint a fegyvere­ket ajándékba küldték; A szállítmányt egyiptomi katonai küldöttség kísérte. (MTI.) • Kasszer csütörtökön tanácsko­zott a szovjet nagykövettel Kairó (MTI); Nasszer egyipto­mi elnök csütörtökön este fogadta Kiszeljov kairói szovjet nagyköve­tet, akivel másfél órán át beszél­getett — jelenti a Reuter. Kiszeljov később kijelentette: „a közös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitattuk meg, különös­képpen azokat, amelyek a Bizton­sági Tanács küszöbön álló ülésével függenek össze.” • fl Jordániái—Izraeli Fegyverszüneti Vegvesbizoltság megrótta Izraeli Jeruzsálem (MTI). A Reuter jelentése szerint a Jordániái—Iz­raeli Fegyverszüneti Vegyesbizott­ság, amelyet Izrael képviselői je­lenleg bojkottáinak, csütörtöki ülé­sében „szembeszökő agresszió’* el­követésében bűnösnek találta Iz­raelt azért a támadásért, amelyet szeptember 25-éről 26-ára virradó éjjel két jordániai falu ellen haj­tott végre. A bizottság jordániai küldöttei, valamint a bizottságban elnöklő ENSZ-képviselők megszavazták az Izraelt, ki nem provokált és előre megfontolt támadásért" megrovó indítványt. A bizottság felhívta Izraelt, tar­tózkodjék a Jordánia elleni agresz­­szióktól, amelyek — mint a bizott­ság megállapította — veszélyezte­tik a békét és a biztonságot. (MTI.) A szülők segítségével eredményesebb az óvodai munka tj'lérkezett az 1956/57-es ixmév. ^ Óvodánk életében ez már a harmadik esztendő, amely komoly, átgondolt és alaposam, felkészült munkát igényel. Ilyenkor felidézve a múltév napjait, felmérjük neve­lői munkánkban az eredményeket és a hiányosságokat. Igen fontos ez, mert alapja a következő tanév tervszerű munkájának. Talán nem érdektelen, ha meg­említjük, sőt bizonyos mértékben hangsúlyozni kívánjuk munkánk fontos részét: a családot. Ismerete­sek már azok a megállapítások, hogy a szülők kapcsolata, segítsége, körülményeik figyelembevétele nél­kül igazi eredményt az óvodai ne­velő munkában sem érhetünk el. Miért? — mert a család és az óvo­dai nevelés egységessége minden alapot megad arra, hogy gyerme­keinket egészséges, kiegyensúlyo­zott, becsületes, értelmes embe­rekké neveljük. l^éhámy konkrét célkitűzésre 1 ' szeretnék rámutatni, amelyet a szülőkkel karöltve akarunk el­érni: legelső tevékenységünk lesz a kultúrhygiéniai szokások fejlesz­tése. Ilyen a zsebkendők beszer­zése gyermekeinknek, a törülközők hetenkénti váltása, mosása, a fogmosó eszközök beszerzése, a tor­naruhák kiegészítése. Már óvodás karban megtanítjuk gyermekeinket ezek helyes használatára, és tuda­tosítjuk bennük a használat fon­tosságát, illetve az okokat, amiért szükségesek. Nevelési célkitűzéseink korhatá­rokra tagolódnak. Minden csoport­ban más, azonban ezek egymásra épülnek, fokozatosan bővülnek és mire a gyermek edéri a 6 évet, cél­kitűzéseink nyomán az egyes szoká­sok készségekké alakulnak; gondo­lok itt az udvariasságra, az egymás iránti szeretet elmélyítésére, a segí­teni akarás tulajdonságainak kiala­kítására és nem utolsósorban a lo­gikus, következetes gondolkodás­mód megtanítására; T/’annak szülők, akik az óvodai ' nevelés célkitűzéseit érdem­telennek, de talán inkább fölösle­gesnek tartják. Hivatkoznak a sa­ját gyermekkorukra és az akitori nevelés jellegzetesebb módszereire, elveire. Fontos feladata a nevelő­nek ezeket a helytelen, vagy rész­ben helyes elméleteket tényekkel, szemléltetéssel a helyes irányba te­relni. Igen alkalmas erre az óvodai nyíltnapok megrendezése. Bizonyos betekintést nyer a szülő, gyermeke erkölcsi, értelmi fejlődéséről és sok­kal inkább tudatossá válik benne az a cél, amelyért nemcsak mi ne­velők, hanem ok, a szülők is küz­denek. A cél közös — csak az esz­köz más. Az eszközök helyes alkal­mazására keli megtanítani a szülő­ket. Igen sok szülőnek gondot okoz * például az a tény, hogy óvo­dáskorú gyermekeket is a reális élet valóságával ismertetjük meg. Nem túlzás ez? Nem jelent-e illú­zió-rombolást? Nem hat-e károsan a gyermek további fejlődésére? stb. A szülőii értekezletek szakmai tájé­koztatója igen fontos problémákat oldhat meg e tekintetben is. Meg­határozott téma-adással, egy-egy szemléltetésre szánt gyermekmunka felmutatásával, egy-egy rövid epi­zód ismertetésével könnyen érzé­kelhetővé válik az óvodai nevelés célja és menete. A szülők részéről sakkal több ér­deklődést várunk. Szeretnénk, ha gyermekeink otthoni életéről, ma­gatartásáról gyakrabban és bőveb­ben adnának felvilágosítást. A csa­ládlátogatások csak részben és adott körülményben tájékoztatnak ben­nünket ezekről a dogokról. Külö­nösen a napközis szülők részéről tapasztalható a közöny gyermekeik és az óvoda iránt. Célunk, hogy eb­ben a tanévben, sokkal jobban, mélyrehatóbban megismerjük csa­ládjaink életét, anyagi gondjait, fel­fogásaikat. Így sikerül elérnünk az Összhangot, és támogatást gyerme­ke'nk szülei részéről. SZIGETI ISTVÄNNB, Szolnok, Napközi Otthon, vezető óvónő. Ebben az évben tervezzük... Szeptember elsejével ismeretterjesztő előadásokkal megkezdő­dött az oktató, nevelő munka a tiszafüredi járási kultúrházban. Heten­ként 2—3 alkalommal a járási könyvtárban, a tsz-eknél és a kultur­­házbam folynak a színvonalas előadások. Október 7-én egy tarka-barka eszirád-műsorral lépünk Tisza­füred dolgozói elé. Ezzel a műsorral a járás néhány kulturotthonát is meglátogatjuk, segítséget akarunk nyújtani a községi kulturotthonok műsor sorozata megkezdéséhez. November első felére Farkas Ferenc ,/Zcng az erdő" c. operett­jével leszünk készen. Ezzel ts több napon át szórakoztatjuk közönsé­günket. Ha mód lesz rá, ezt a darabot is előadjuk'a járás községeiben. Novemberben a Szigligeti Színház is meglátogat bennünket. De­cember elsején a „Mézeskalács’* c.dxújátékot mutatjuk be, — gyer­mekszereplőkkel. NAGY IDA, j-mwv. előadó, Tiszafüred. Rövidesen befejezzük a rizs aratását és cséplését Gazdaságunkban nagy munka fo­lyik napjainkban. Többszáz dolgozó aratja, csépeli a rizst. Az eddigi cséplés azt mutatja, hogy rizstelep­­kezelőtk jól dolgoztak, tervünket teljesíteni tudjuk. A tías betakarítást munkálatai­ban kimagasló eredményeket én Erdei Sándomé női munkacsapatá­nak tagjai az aratásban, Szalai András férfi munkacsapatának dol­gozói pedig a cséplésben. Dicséretet érdemelnek érte. Uppai János, Kunmadaras, Állami Gazdaság; Jól halad községünkben a begyűjtés A kukorica, burgoya és napra­forgó betakarítással együtt halad a begyűjtés is községünkben. Ku­koricából több mint 60, naprafor­góból mintegy 80, burgonyából pe­dig közel 100 százalékra teljesítet­tük előirányzatunkat. Ügy gondol­juk, hogy jó agitácdós munkával rö­videsen teljesítjük tervünket min­den téren; Szeretném a Néplapon keresztül is megdicsérni a legjobb teljesítő­ket. Ilyen pl. B. Józsa István, aki 19 kg. baromfit és 348 tojást már a jövő évre is beadott, vagy Dobi Lászlót, Józsa Istvánt, Fazekas P. Lászlót, Bán Balázst, akik már az „É" kukoricát is beadták. Példa­képül állít juk őket az olyan terme­lők elé, akik még a kötelezettsé­güknek sem tettek eleget. Somodi Éva, Tiszaderzs. Megnyertük a párosversenyt Községünk J ászfén ysza.ru val volt egész évi párosversenyben. Öröm­mel közölhetem, hogy községünk dolgozó parasztsága került ki győz­tesen a nemes veaiseengésből. Szépen halad a betakarítás, a kukorica B. és É. beadás teljesítése. Mindezeket figyelembe vette az értékelő bizott­ság. Sok a munkánk. A tagosítással voltunk nagyon elfoglalva. A földe­ket birtokba adtuk, s hogy eredmé­nyesen végeztük a felvilágosítást, mutatja: a 152 földtulajdonos kö­zül mindössze csak hatnak kellett hivatalból kijelölni a földjét. A többiek az egyesség útján elfogad­ták. Kocsis József vb. elnök, Fegyvernek. Nem lehetett volna egy sorral több az a szerződés, amelyet a Tisza­­sülyi Állami Gazdaság kötött a rizsarató munkásokkal erre az ara­tási idényre? Ugyanis az elmúlt héten talál­koztam munkásokkal, akik gyalog mentek hazafelé, Tiszasülyről Já­­noshidára. Igazán gondoskodhatott volna a gazdaság vezetősége arról, hogy a heti munka után gépkocsi­val szállítsák haza a dolgozókat. A szállásra is panaszkodnak a fiata­lok. Kevés takarót kapnak és fáz­nak éjjel. Azt hiszem, kevesebb ígérgetéssel és több emberi gondos­kodással kellene csalogatni a gaz­daságnak a munkásokat. Nagy András, a DISZ Jászapáti járási bizotts. munkatársa. OKTÓBER 6-ÁTS ÉVEK hosszú sorát pergeti az idő 1849. óta, de az őszi nap, az aranysárga lombok mégsem keltik bennünk ezen a napon az elmúlás gondolatát. A császári önkény sírba tehette Aradon szabadságharcunk kiváló tábornokait, de népünk szi­véből a szabadság gondolatát kiir­tani nem lehetett. Történelmi nap­lók, tanulmányok, feljegyzések ku­tatják a 48-as szabadságharc ese­ményeit, fény- és árnyoldalait, igazi történetét. Népünk emlékezetében azonban sok olyan részlet, szívé­hez közelálló mozzanat maradt meg, amelyek apáról fiúra szállván, nemzeti kultúránkat gazdagítják. Lehet-e meghatottság és büszkeség nélkül hallgatni a Kar­cag—Bucsán élő öreg juhász, Füze­si Mihály bácsi szájából az alábbi sorokat. Kissé monotonnak tűnő fájdalmas hangon énekelte több­ször is végig úgy, ahogyan apjától — nagyapától megtanulta. Szeme hol könnybelábadt, hol meg a büszkeségtől csillogott. „Jaj, de búsan süt az őszi nap sugára Az aradi vártömlöcnek ablakára, Szánja azt a tizenhárom magyar vitézt, Ki a tömlőc fenekén a halálra kész. • Elítélték sorba’ mind o, tizenhármat, Szőttek-fontok a nyakukba ezer vádat. Elnevezték felségsértő pártütőknek, Hogy a magyar szabadságért harcra keltek. Zörög már a tömlőcajtó vasa, zárja, Jertek, jertek, hős magyarok a halálra. Ki is jöttek vérző szívvel, haloványan, Elbúcsúztak egy pár szóval katonásan. Jaj, de boldog, kit először nevezőnek, Hogy a hálált legelőször 6 lelné meg. Jaj, de bezzeg, kit végsőnek hagynak hátra, Bajtársai szenvedését végigvárja. Damjanichot hagyták végső vértanúnak, Hogy érezze terhét, kínját a bosszúnak. Kegyetlenül haragszik rá mind a német, Számtalanszor földig verte őkelméket. Ott állt köztük mankójára támaszkodva. Mint egy dűlőfélben lévő templom tornya, Mint vad tigris, mely vas közé vagyon zárva, Ingerkedő gyermeksereg játékára. Körülnézett olyan hősen, olyan bátran, Mintha volna honvédek közt a csatában. Bajtársai mind ott függnek már előtte, Ő is indul, ő is megyen jobb életre. Mintha amit szenved, nem is halál lenne, Mintha nem is sírba, hanem bálába menne, A németek busa képpel bámulának, Mily könnyen mond jóéjszakát a világnak. Dörgő villám! Ezek hát az én biráim, Kiket összetörtek az én katonáim? Mondhatom, hogy derék hősök, szép vitézek! Nincs kedvem az életre, ha rájok nézek. Es megállt az akasztófa közelében, Megöleli, megcsókolja keservében. Isten hozzád szabadságom keresztfája! Rajtad halok meg hazámért, nem hiába. Aradi vár, aradi vár, halálvölgye, Híres-neves magyar hősök temetője, Teremjenek határidőn vérvirágok, Felejthetetlen legyen az ő haláluk. KÜLÖN örömet jelent a szolnoki Damjanich János Múzeum számára, hogy az ének Damjanich személyét állítja a központi helyre: a távolság ködében az aradi tizenhárom tábornok neve kihull né­pünk emlékezetéből, de hősiességük, nagyszerű emberségük minden kiválósága Damjanich személyében összpontosul; Damjanich személye különben teljesen összeforrott Szolnokkal: Nagyszerű szobra, a centenéris évben megnyílt uszoda, a múzeum neve mind arra mutat, hogy folytatjuk azt a hagyományt, amely az 1849. március 5-i szolnoki csatából sarjadzott Maga Szolnok népe ek­kor ismerte meg a hős vezért és nagyszerű katonáit személyesen, de hogy teljesen és szívből mellé állt, azt bizonyítja az 1849. júniusában lezajlott országgyűlési képviselőválasztás és az azon Damjanich által kivívott mindent elsöprő szavazattöbbség; Sok tárgyi emlékünk nincs Damjaniohról Szolnokon, de volna még tennivalónk. A Hazafias Népfront Városi Bizottsága szerdai el­nökségi ülésén merült fel a terv, hogy hozzuk Damjanich hamvait Szolnokra és temessük méltó helyre. Jelenleg Arad közelében, Má­­csán nyugszik Lahner-rel, tábomoktánsával közös sírban. Néhány jó­barát váltotta ki súlyos pénzeken az aradi hóhértól tetemüket és te­mette el titokban. A jövő október 6-ár, nem tudnánk méltóbb meg­emlékezést elképzelni, mint Damjanich hamvainak Szolnokra szállítá­sát és díszsírhelybe helyezését. Legyen ez akár a Kossuth tér köze­pén. ahová a restaurált D am j an i c b -szó bor is kerülhetne. A városren­dezési tervek végrehajtása során a tér úgyis zöld parkká alakul. VOLNA MEG egy másik tennivaló is. Az aradi tizenhárom tá­bornok közül Damjanichon kívül még négyen vettek részt a szolnoki csatában. Érdemes hát nevüket a szolnokiaknak külön is megjegyez­niük: Knézich Károly. Leiningen-Westerburp Károly. Nagy-Sándor Jó­zsef és Vécsey Károly. Méltók rá, hogy a Damjanich-szobor mellett emléktábla vagy szobor hirdesse emlékűket. A ceglédi Kossuth Mú­zeumban mindnyájukról nagyszerű gipsz domborművet őriznek. Zala György szobrászművész kiváló alkotásait, amelyek az aradi emlék­oszlopra készültek. Bronzbaöntésük könnyen megoldható. A hősök emlékének méltó megőrzése szép feladat lenne Szolnok város ta­nácsa és a Hazafias Népfront részére. KAPOSVÁRI GYULA /i Magyar Dlők Országon Tanácsának levele n nőgyógyászok tudományos nagygyűléséhez A Szentkirály utcai Semmelweis­­teremben most tartja tudományos nagygyűlését az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezetének Nőgyógyász Szakcsoportja. A Ma­gyar Nők Országos Tanácsa ebből az alkalomból levelet intézett a Nőgyógyászok Tudományos Nagy­gyűléséhez, melyben kérik a nő­gyógyászokat, tegyenek meg min­dent. hogy a magyar anyák is mentesüljenek a szülés nem szük­ségszerű fájdalmaitól, Használják fel a Szovjetunióban és franciaor­­szágban elért eredményeket, s a már bevált módszereket alkalmaz­zák hazánkban is. Meggyőződésünk — hangzik a levélben, — hogy az egészségügyi kormányzat és az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szak­­szervezete mindezt lehetővé teszi, ha a szakemberek kellő meggyőző­déssel kívánják. Mi szívesen segí­tünk a fájdalomcsillapítás említett módszerének az asszonyok közötti népszerűsítésében, más nőszerve­zetek tapasztalatai alapján. (MTI)?

Next

/
Oldalképek
Tartalom