Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-28 / 227. szám

SZOLNOKI NAPLÓ Tisztaság, gázrezsó, városrendészeti terv, lakásügyek Bajtai Károly országgyűlési képviselő fogadóóráid Bajtai Károly országgyűlési kép­viselő a héten fogadóórát tartott a Járműjavítóban. Tartott ő már régebben is fogadóórákat, mint ta­nácstag, de most először úgy, mint országgyűlési képviselő. Ez új do­log. A nép és küldötteinek szoro­sabb, erősebb kapcsolatét jelenti. Bajtai elvtárs tájékoztatta lapunk munkatársát első képviselői foga­dóórájáról. A fogadóórán több dolgozó pa­naszkodott, hogy már évek óta be­adták kérvényüket gázrezsóra. Ed­dig még választ sem kaptak. Ez annál furcsább, mert vannak olya­nok is. akilk jóval később igényel­tek és már régen megkapták. Kér­dés az, hogyan kell úgy igényelni, hogy legalább választ, de gázrezsót is kapjanak. Panasz hangzott el a Hanzéli Pál út és a József Attila út környé­ki lakosoktól. Itt különböző mély­ségű gödrök vannak, ahová szeme­tet, bomló anyagokat szórnak. így kibírhatatlan bűz keletkezik és szúnyogok miiliárdjai keserítik meg a nevezett két utca lakóinak életét. Intézkedést kémek a fenti állapot megszüntetésére. Baranyi László, Berényi János, Majoros Sándor és még többen ké­rik a városi tanácsot, hogy az új­ságon keresztül adjon tájékoztatót egyes területek városrendészeti ter­veiről. Sokan saját házat szeretné­nek építeni, amely jelentős mérték­ben enyhítené a lakáshiányt, azon­ban a városrendezési terv miatt nem tudják, hogy hol építsenek és milyen házat. Alaposabb felvilágo­sítást kémek a kislakást építeni akarók számára. Szilágyi Gábor, Kovács Rozália és még több fiatal nem látja bizto­sítottnak a fiatal házasok lakásel­látását. Kérdésük az. hogy a ta­nács lakásügyi osztálya hogyan szándékozik az idevonatkozó mi­niszteri rendeletet betartani? Ugyancsak lakásproblémát érint Kurucz József kérdése is. Elmond­ta, hogy van egy lakásbérlő, akit egy évvel ezelőtt elítéltek. Lakását a lakásügyi hivatal kiutalta egy igénylőnek. Az eljárás jogtalan volt. Nemrég az előbbi bérlőt reha­bilitálták és a lakásügyi osztály visszahelyezte régi lakásába. De a korábban jogtalanul kilakoltatott bérlőt non lehet lakásába vissza­helyezni anélkül, hogy a jelenlegi bérlővel szemben jogtalanságot ne követnének el. A fogas kérdés az, hogy a lakásügyi hivatal keres-e megoldást, és ha igen, hogyan akarja orvosolni két család megfe­lelő lakáskörülményét? A cikkünkben felvetett kérdések válaszra várnak, orvoslásra minél előbb. Mi is felhívjuk az érintett illetékes szervek figyelmét, hogy gyors intézkedéseikkel segítsék Bajtai elvtársat az ügyek elintézé­sében. Miért kevés a füstöli húsáru as ősietekben ? 59 i# Egyre több panasz hangzik e] az utóbbi időben, hogy gyenge az üz­letek és ezen keresztül városunk dolgozóinak füstölt húsáruval való ellátása. Vajon az ezzel foglalkozó szervek mit tettek a szalámi, kol­bászfélék, füstölt-húsáruk mennyi­ségének emelése érdekében. Mint tudomásunkra jutott, váro­sunk füstölt-húsáru fogyasztása 25-30 százalékkal emelkedett 1956. augusztus — szeptemberében, az 1955. év hasonló időszakához ké­pest. A megnövekedett igények ki­elégítésére a húsfeldolgozó üzem sokat tett eddig is. Hatszor annyi a termelés, mint pl. júliusban. És mégis kevés. Jelentős terhelést je­lent az üzem számára az, hogy túrajáratok miatt a megyében olyan községeket is ellát füstölt­„Önmagáért beszél...“ címmel Bíró Kornél elvtárs a Szol­noki Kiskereskedelmi Vállalat párt- titkára levelet Irt lapunknak. Levelé­ben a keddi Napló cikkével száll szem­be és azt írja, hogy ö a 60-as csemege­bolt helyettes vezetőjének, Dorogi Sán­dornak nem tett telefonon olyan kije­lentéseket, mint amit bíráltunk, hogy­ha ismét a kiskereskedelmi vállalat al­kalmazottja lesz, akkor Ismét kirúgják. Biró Kornél elvtárs szerkesztőségünk­től elégtételt kér azzal, hogy levelét közöljük, amiben többek között azt Is írja, hogy véleménye szerint „min­den ember megérdemel legalább any- nylt a Néplap részéröl, hogy mielőtt ítéletet hoznak őt Is meghallgatnák.“ Bíró elvtársnak igaza van. Most öt is meghallgattuk. Es meghallgattuk Lázár Józsefet, az 1. sz. áruda veze­tőjét, aki a szobából hallotta a tele­fonbeszélgetést. Lázár elvtárs nem emlékszik pontosan, mert nem fi­gyelte. Lehet, hogy Bíró elvtársnak igaza van abban, hogy szószcrlnt ezt nem mondta. De Dorogi Sándor ál­lítja, hogy hasonló értelemben beszélt vele. Ez pedig semmi képpen sem he­lyes. De ezzel az ügy cl Is van Intéz­ve, mert Bíró elvtársnak, mint mond­ja nem állnak szándékában ilyesmit tenni és ilyen kijelentést helyeselni sem. Ez a lényeg. Persze akkor ne is f. beszéljünk, ne is célozgassunk így. Még véletlenül, vagy telefonon sem, amikor pontosan nem hallhatják a tanuk. Mégis csak meg kellett magyaráz­nunk azt, ami önmagáért beszél. hússal, amelyek eddig egyáltalán nem kaptak. így természetesen szükségessé vált az üzem bővítése. A vágóhíd igazgatósága már megfelelő módon intézkedett, hogy növelhesse a hús­áru mennyiségét és választékát. Kevés a szakmunkás, legalább még 16 kellene. A közzétett hirdetésire mindössze négy jelentkezett. Gépi erő szempontjából a helyzet a kö­vetkező: A darálás, keverés meg­felelő, de mindössze két kis töltő van és ez kevés. A jövő héten már megkezdik újabb füstölők építését. A kolbászfélék főzéséhez kevés a főzőüst, de már intézkedés történt újabb üstök beszerzésére. A vágó­híd húsfeldolgozó üzeme azon igyekszik, hogy minél előbb jómi­nőségű, megfelelő mennyiségű és választékú áruval lássa el váro­sunk dolgozóit. A NAPLÓ cikkei nyomán Vörös Csillag filmszínház: Traviata, olasz operafilni (szept. 27-U31 október 3-ig. Tisza filmszínház: Szökevények, francia film (27—30-ig); Különös házas­ság, magyar film (okt. 1—3-ig). Kert filmszínház: Traviata, olasz operafilm (27—30-ig); A kiskarmester, francia film (okt. 1—3-ig). MAv Járműjavító kultúr­otthon: Párizs és tavasz, francia film (20—30-ig). A Szolnok és Vidéke Vendéglá­tói pari V. válaszolt a Napló szep­tember 11-i számában megjelent „Kicsinek tűnő dolgok“ c. cikkre. A válasz lényege a következő: A Kert mozira néző ablakot, amely időmként az előadást zavar­ja, rolettával ellátni nincs értelme, de utasították a portást, hogy ezt a szobát csak végső esetben adja ki. A Vörös Csillag mozgó fűlésé­vel kapcsolatban a vállalat közli, íogy már tett ajánlatot a Mozi­üzemi Vállalatnak, hogy a közpon­ti fűtést szereljék be. Erre a javas­latra azonban válasz nem érkezett. A pincéket rövidesen rendbehoz­zák, így a mozi számára lehetőség válik a téli tüzelő tárolására. • A Napló szeptember 7-én meg­jelent levelesláda cikkére válaszol az 51. sz. AKÖV. A válasz közli, hogy a Va9ut — Szabadság-tér — Vasút között közlekedő helyijára- tókat sűrítették. Ebben a viszony­latban jelenleg két gépkocsi közle­kedik 15 perces időközökben. A helyi járatok a későn érkező vo­natokra nem várhatnak, mert ez, az állomáshoz utazó utasok rová­sára történne. A járatok továbbsű- rítésére csak a gépkocsik számá­nak növelése után válik lehetőség. FIGYELEM! FIGYELEM! 6 HAVI RÉSZLETRE is vásárolhat zománcozott tűzhelyet, minden színben és méretben. Szrinokon a KISKERESKEDELMI V. 22. sz. Vasboltjában, az Állami Áruházban. Vidéken: a Szolnoki Kisker. Vallalat 118. sz. Vasboltjában Jászberényben, a 139. sz. Vegyesboltban Martfűn. A Karcag cs Környéke Kiskereskedelmi Vállalat 37. sz. Vasboltjában Törökszcntmiklóson. a 15. sz. Vas­boltban Kisújszálláson, a 10. sz. Vasboltban Karcagon, a 27. sz. Vegyesboltban Mezőtúron. A bő választékot biztosítja a Szolnok megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. Okét ki védi meg ? Itt most nem arról van szó, hogy a Vendéglátó- ipar derék dolgozóiról vé­dőbeszéd tartassék. Min­denki tudja, akad gorom­ba pincér, álmos kiszol­gáló, egyszóval: vendégek életét keserítő vendéglá­tóipari alkalmazott. Az is tudott dolog, hogy ha ne- lántán tíz percnél tovább kall várakozni valakinek egy pohár sörre, nosza van nagy felháborodás, panaszkönyv kérés és egyéb má- retorzió. De ki védi meg őket? Úgy mint dolgozókat. — Mert azért talán senki nem vonja kétségbe, hogy dolgozók. Néhány nappal ezelőtt történt: A Népbiifé pénz­tárához odamegy egy májbajos kinézésű ember, lángost kér. Fizet, meg­kapja a blokkot és után- na a kiszolgáló pulthoz megy. Látszólag egészen normális. A kiszolgálónő éppen akkor néhány percre kiment. valami dolga akadt. Emberünk ezen módfelett feldühö­dött, pedig látni rajta, hogy egyébként ráér. Ar­ca kivörösödött és csú­nyául káromkodott. Kisidő múlva bejön a kiszolgálónő, idősebb asz- szony, bizonyára családos amya. Udvarias. A máj­bajostól elveszi a blokkot és ad egy lángost. A máj­bajos, mint akit valami gonosz szellem szállt meg éktelenül káromkodik, ki­fogásolja a lángos minő­ségét, a kartársnő visel­kedését és goromba sza­vakat vagdos a fejéhez. Az asszony elpirul, látom, nagyon restell magát, de nem szól semmit. A ven­déggel nem szabad go- rombáskodni. De hát cngedelmet ké­rek, a vendégnek szabad? Egy másik alkalommal tökrészeg férfiú hadonász a pénztár előtt. Márpedig őt szolgálják ki, mert majd try, meg úgy meg­mutatja. A pénzlárosnő hajthatatlan. A részeg csak úgy fröcsköli magá­ból a sok gorombaságot. Végül elvmbolyog, de elébb még a következőket hozza a pénztárosnő tudo­mására: — Majd teszek róla, hogy ne alkalmazzanak itt ilyen rongy népséget. — Aztán megy az üzlet vezetőhöz és kéri a pa­naszkönyvet. A pénztá­rosnő kishijján sírva fa­kad. De nem ér rá érzel- gösködni, mert ott a többi vendég. Meg különben is a ven­dégekkel nem szabad go- rombáskodni. De ki védi meg őket a gorombáktól? SZEKULITY PETER c4 izoUtaki .AtuahzfpJep iiqqékm A művészetet szerető szolnokiak örömmel látják, hogy a Zagyva partján lévő művésztelepen telje­sen újjáépült a második pavilon is. Hat műteremmel készen áll arra, hogy újabb művészeknek adjon helyet. Szükségesnek látszik azokat az elgondolásokat és a művésztelep edigi munkájában helyesnek tartott és évtizedeken át bevált utat is­mertetni, amelyen érdemes tovább menni. A Megyei Tanács Népművelési Állandó Bizottsága ez év tavaszán kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront helyiségében, amelyre meghívott minden fórumot és min­den szolnoki művészt, hogy az ér­dekeltekkel megvitassa a művész- telep helyzetét és a jövő feladatait. Jelentős tervek és határozatok szü­lettek ezen a megbeszélésen, amely­ről érthetetlen módon hiányoztak a Képzőművész Szövetség, a Kép­zőművészeti Alap és a Népműve­lési Minisztérium Művészeti Fő­osztályának képviselői. Fölkerestem a Népművelési Mi­nisztériumban az elmúlt héten Berda Ernőnét, a Művészeti Osztály vezetőjét, akivel a Minisztérium ez ügyben kialakult álláspontjáról és terveiről beszéltünk. Kiderült, hogy a Minisztérium álláspontja teljesen megegyezik a szolnoki ta­nács- és pártszervek véleményével. Ez pedig a következő: 1. A művésztelep teljes rendbehozása cs a képzőművészeti célok szolgálatába állítása, 2. A müvésztelep benépesítése 2/3 részben állandó művészekkel, főleg fia­talokkal, és a műtermek 1/3-át az ed­digi módon, beutalt művészek számára biztosítani. 3. A művészek között lehetőleg le­gyen szobrász is. 4. Szükségesnek látszik 1—2 író ré­szére is beutalásos formában helyet biztosítani a telepen, akik 1—2 hónapra Pestről lejőve megismerhetik a megye sajátos jellegét és a képzőművészekhez hasonlóan ábrázolhatják alkotásaikban. 5. Kiállító helyiség biztosítása egy ál­landó szolnoki müvcszlelepi képzőmű­vészeti kiállítás céljára. Ez a múzeum­mal közösen oldandó meg. 6. a művészek letelepítéséhez anyagi előfeltételek biztosítása, (országos meg­bízások, ösztöndíjak, a tanácsok által kitűzött dijak, pályázatok, üzemek és vállalatok által történő vásárlások elő- segítése), 7. A művészeti nevelés és a művészek anyagi helyzetének biztosítása céljából meg kell vizsgálni a müpártoló egye­sület fejlesztését. 8. A feladatok megbeszélését és a részletes tervek kidolgozását a Képző­művészeti Alap. a megyei és városi ta­nács megbízottai, a szolnoki művé­szekkel közösen végezzék. Ezekben a célkitűzésekben lulaj- danképpen a művésztelep hagyo­mányaiból azokat kívánjuk érvé­nyesíteni, amelyekkel a jövője fej­lődését biztosítottnak látjuk. Ép­pen ezért érdemes néhány mondat­tal visszaemlékezni a művésztelep múltjára is. Az Alföld közepén, forgalmas utak ta­lálkozásánál, a Tisza alkalmas átkelő­helyén, évszázadok óla élénk forgalmú város Szolnok. Mozgalmas élete, vidé­ke, az 1348—4!)-es szabadságharc híres grafikusának, az osztrák Pettenkoíen- nek is megragadta figyelmét és több mint 100 évvel ezelőtt kezdett lejárni Szolnokra. Itt készítette nagyszerű ké­peit, színvázlatait, melynek hatására a bécsi festők közül sokan rendszeresen lejártak nyaranként a Tisza partjára, így vált Szolnok divatossá a művészeti életben. A bécsi festők nyomán magyarok is kezdenek Szolnokra jönni. Deak-Ebner Lajos, Bihari Sándor, Fényes Adolf, Mednyánszki László és az akkori ma­gyar festészet majdnem minden neves művésze megfordult Szolnokon. így alakul ki a terv, hogy állandó művész­telep létesüljön itt. 1899-ben Bihari Sándor, Fényes Adolf, Hegedűs László, Boruth Andor, Katona Nándor, Kernstock Károly, Mednyánsz­ki László, Mihalik Dániel, Pongrácz Kálmán, Szlányl Lajos és Vaszary Ja­nos festőművészek kérik a miniszté­riumot, hogy „Szolnokon, a magyarság egyik jellegzetes középpontjában való letelepedésüket segítse“. A miniszté­rium és a helyi erők összefogásával 1902 júniusában a régi szolnoki vár he­lyén meg is nyílt a 10 műteremből cs lakásból álló müvésztelep. A művészte­lep támogatására műpártoló egyesület létesült. A telep rövid Idő alatt nem­csak országosan, hanem Európa-szerte is ismertté vált. A fejlődést az I. világháború zavarta meg, mely alatt a telep is súlyos ká­rokat szenvedett. A Tanácsköztársaság művelődési programjának megvalósításában fontos szerepet szánt a szolnoki művésztelep­nek: „Szolnoknak is tontos szerepe lesz a művészet értékes termelésének fokozásában, a művésztelep nagy fon­tosságú munkájában az igazi művé­szet kincseinek és értékes alkotásainak a dolgozók által való hozzáférése lehe­tővé tételében“. Ezek a célkitűzések számunkra ma is érvényesek, adósok vagyunk ezek valóraváltásában. A művésztelep munkáját a Horthy korszak gazdasági és kulturális politi­kája megnehezíti. A művészek anyagi gondokkal küzdenek, Szolnok város a mozi fele jövedelmével segíti a telepet. A fiatalok nevelése azonban rendszere­sen folyik. A II. világháború esztelen pusztításai szinte végromlásba taszítja a telepet, 1946- ban sikerült az egyik pavilon 4 műtermét rendbehozni, hogy megindul­jon az élet. 4 művész: Benedek Jenő, Botos Sándor, Chiovini Ferenc és Pa- tay Mihály kezdi meg a munkát és 1947- ben már kiállításon számolnak be művészetükről. 1952-ben a müvésztele- pet átveszi a Képzőművészeti Alap és 2 újabb műtermet rendbehoz, hogy be­utalt művészek részére vendégmüte-t rémként legyen használható. Ez a beutalásos rendszer jelentősen hozzájárult az elmúlt években a szol­noki müvésztelep felélesztéséhez. Sok művész megfordult itt, akinek a mű­vészete gazdagodott szolnoki élmények­kel és alkotásokkal. Kialakult a művé­szeknek olyan szép számú csoportja; akik rendszeresen, évenként lejárnak Szolnokra. — Székesfehérvárról Áron Nagy Lajos festőművész olyan jelentős alkotásokat készített, mint a ,,Zagyvái­ra r*.“, amely a pesti kiállításon is nagy feltűnést keltett. Székesfehérvári kolle­gái úgy nyilatkoztak róla, hogy Szol­nokon vérátömlesztést kapott. Benedek Jenő Kossuth- és Munkácsy díjas fes­tőművész minden nyáron 1—2 hónapot dolgozik Szolnokon. Béres Jenő Buda- pestről több. mint egy éve van itt. Mű­termében készül a székesfehérvári vasútállomás 10x4 m-es faliképé. Jövő­ben is Szolnokhoz akarja kapcsolni fes­tészetét. Az abonyi születésű Háy Ka­roly László évek óta Szolnokon ta­lálja meg munkájának legkedvezőbb körülményeit. Most is Szolnokon dol­gozik, a vasutasság életét dolgozza fel rajzaiban. Dombrovszky Szaniszló fia­tal budapesti festőművész Szolnokon festette azt a képet, amellyel orszá­gos kiállításon először szerepelt. A kri­tika Is, mint szolnoki művészt szere­pelteti. A Derkovits-díjas Szinte Gábor a szolnoki Tisza Antal Termelőszövet­ben készített képeivel számolt be ered­ményes munkásságáról a minisztérium­nak. A szónoki születésű, de Budapes­ten lakó Berényi Ferenc és a szegedi Pintér József az elmúlt évben Szolno­kon készített képeivel jutott be először országos kiállításra. Hosszú volna fel­sorolni azoknak a művészeknek nevétj akiket ml szolnoki művészeknek tar­tunk. — Véleményünk szerint ugyanis szolnoki művész nemcsak az, aki állandóan itt lakik, vagy aki majd állandó lakásra ide- jön, hanem aki évenként 1—2 hó­napot a szolnoki művésztelepcn tölt és művészete itt telítődik meg az alföldi táj élményeivel és képei­ben az itt dolgozó ember ábrázo­lása is fontos szerepet kap. A. „leg- szokiokibbnak” tartott Fényes Adolf, Deák Ebner, Bihari Sándor és a töbi szolnoki festő sem töltött évente rendszeresen 1—2 hónapnál több időt Szolnokon. Az állandóan itt lakó, szolnoki művészek munkásságára is jó ha­tással van a pesti és a vidéki mű­vészek idejövetele és a velük foly­tatott eszmecsere. De nyer vele Szolnok város kulturális élete is, mert az itteni kiállításokon képeik­kel a város kulturális életében, a TTIT-ben előadásokkal szerepelni is szoktak és így a város, Szolnok művészetkedvelő lakossága képző- művészeti ismereteiben is gazda­godhat a velük való rendszeres érintkezés révén. A minisztérium művészeti fő­osztályának vezetőjével a fentieket megbeszéltem és véleményünk egyezése azt mutatja, hogy a mü- vésztelep fejlődése jó úton halad. KAPOSVÁRI GYULA megyei tanácstag, a Népművelési Állandó Bizottság elnöke A HÉT KÖNYVEI Akadémiai Kiadó: Fogarasi Béla: Tudomány és szocia­lizmus 466 old. —50.—. A kötet válo­gatott tanulmányokat és előadásokat tartalmaz, részben a marxizmus—lenin- izmus klasszikusainak a tudományhoz való viszonyáról, részben a marxista filozófia néhány alapvető és igen idő­szerű problémájáról. Szépirodalmi Könyvkiadó: Bátsányi János válogatott művei 359 old. (Magyar klasszikusok) —z5.50. Darvas József: Új népért, új kultúráért 325 old. —28.—, A tanulmányok 1945.-től napjainkig összefoglalót adnak kulturális életünk több területéről, ese­ményeiről. Ez egy irodalmi alkotással kapcsolatos bírálatot is tartalmaz. Gera György: Pokoltánc. 416 o. — .— 24.—. Egy belvárosi kereskedő család s széthullásának regénye a fasizmus éveiben. Katona József: Bánk bán. 25 o. —.— 20.—. Legnagyobb nemzeti tragédiánk új kiadása] Mesterházi Lajos: Hazafiak iskolája. 400 old. —.— 24.50. A ,,Tanúság“ című regénytrilógia második és harmadik része a felszabadulás utáni időszak lüktető eseményeit, hősies helytállását ábrázolja. Szikra Könyvkiadó: A népgazdaság fejlesztésével a népjó­lét emeléséért. Hegedűs András előadói beszéde. Irányelvek a magyar népgaz­daság fejlesztésének második ötéves tervéhez. 126 old. (Az MDP Központi Vezetőségének ülése 1956. július 18— 21.) 3.------­Pá rtegységgel a szocialista demokrá­ciáért. Gerő Ernő előadói beszéde és zárszava. A Központi Vezetőség hatá­rozata. 63 old. (Az MDP Központi Ve­zetőségének ülése 1956. július 18—21.) Tankönyvkiadó: Csont Lajos—Kökény Sándor: Gép­írás. Gyakorlatok a tízuijas vaklrás tanulásához. 51. old. —.— 13.50. Üj Magyar Könyvkiadó: Solohov: Csendes Don. 1—2 köt. 1446 old. (Szovjet írók válagotott művei). —■— 72.—. A világhírű regény új, át­dolgozott kiadása. ^HIRDESSEN o Szolnok megyei NÉPLAP-ban I

Next

/
Oldalképek
Tartalom