Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-28 / 227. szám
SZOLNOKI NAPLÓ Tisztaság, gázrezsó, városrendészeti terv, lakásügyek Bajtai Károly országgyűlési képviselő fogadóóráid Bajtai Károly országgyűlési képviselő a héten fogadóórát tartott a Járműjavítóban. Tartott ő már régebben is fogadóórákat, mint tanácstag, de most először úgy, mint országgyűlési képviselő. Ez új dolog. A nép és küldötteinek szorosabb, erősebb kapcsolatét jelenti. Bajtai elvtárs tájékoztatta lapunk munkatársát első képviselői fogadóórájáról. A fogadóórán több dolgozó panaszkodott, hogy már évek óta beadták kérvényüket gázrezsóra. Eddig még választ sem kaptak. Ez annál furcsább, mert vannak olyanok is. akilk jóval később igényeltek és már régen megkapták. Kérdés az, hogyan kell úgy igényelni, hogy legalább választ, de gázrezsót is kapjanak. Panasz hangzott el a Hanzéli Pál út és a József Attila út környéki lakosoktól. Itt különböző mélységű gödrök vannak, ahová szemetet, bomló anyagokat szórnak. így kibírhatatlan bűz keletkezik és szúnyogok miiliárdjai keserítik meg a nevezett két utca lakóinak életét. Intézkedést kémek a fenti állapot megszüntetésére. Baranyi László, Berényi János, Majoros Sándor és még többen kérik a városi tanácsot, hogy az újságon keresztül adjon tájékoztatót egyes területek városrendészeti terveiről. Sokan saját házat szeretnének építeni, amely jelentős mértékben enyhítené a lakáshiányt, azonban a városrendezési terv miatt nem tudják, hogy hol építsenek és milyen házat. Alaposabb felvilágosítást kémek a kislakást építeni akarók számára. Szilágyi Gábor, Kovács Rozália és még több fiatal nem látja biztosítottnak a fiatal házasok lakásellátását. Kérdésük az. hogy a tanács lakásügyi osztálya hogyan szándékozik az idevonatkozó miniszteri rendeletet betartani? Ugyancsak lakásproblémát érint Kurucz József kérdése is. Elmondta, hogy van egy lakásbérlő, akit egy évvel ezelőtt elítéltek. Lakását a lakásügyi hivatal kiutalta egy igénylőnek. Az eljárás jogtalan volt. Nemrég az előbbi bérlőt rehabilitálták és a lakásügyi osztály visszahelyezte régi lakásába. De a korábban jogtalanul kilakoltatott bérlőt non lehet lakásába visszahelyezni anélkül, hogy a jelenlegi bérlővel szemben jogtalanságot ne követnének el. A fogas kérdés az, hogy a lakásügyi hivatal keres-e megoldást, és ha igen, hogyan akarja orvosolni két család megfelelő lakáskörülményét? A cikkünkben felvetett kérdések válaszra várnak, orvoslásra minél előbb. Mi is felhívjuk az érintett illetékes szervek figyelmét, hogy gyors intézkedéseikkel segítsék Bajtai elvtársat az ügyek elintézésében. Miért kevés a füstöli húsáru as ősietekben ? 59 i# Egyre több panasz hangzik e] az utóbbi időben, hogy gyenge az üzletek és ezen keresztül városunk dolgozóinak füstölt húsáruval való ellátása. Vajon az ezzel foglalkozó szervek mit tettek a szalámi, kolbászfélék, füstölt-húsáruk mennyiségének emelése érdekében. Mint tudomásunkra jutott, városunk füstölt-húsáru fogyasztása 25-30 százalékkal emelkedett 1956. augusztus — szeptemberében, az 1955. év hasonló időszakához képest. A megnövekedett igények kielégítésére a húsfeldolgozó üzem sokat tett eddig is. Hatszor annyi a termelés, mint pl. júliusban. És mégis kevés. Jelentős terhelést jelent az üzem számára az, hogy túrajáratok miatt a megyében olyan községeket is ellát füstölt„Önmagáért beszél...“ címmel Bíró Kornél elvtárs a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat párt- titkára levelet Irt lapunknak. Levelében a keddi Napló cikkével száll szembe és azt írja, hogy ö a 60-as csemegebolt helyettes vezetőjének, Dorogi Sándornak nem tett telefonon olyan kijelentéseket, mint amit bíráltunk, hogyha ismét a kiskereskedelmi vállalat alkalmazottja lesz, akkor Ismét kirúgják. Biró Kornél elvtárs szerkesztőségünktől elégtételt kér azzal, hogy levelét közöljük, amiben többek között azt Is írja, hogy véleménye szerint „minden ember megérdemel legalább any- nylt a Néplap részéröl, hogy mielőtt ítéletet hoznak őt Is meghallgatnák.“ Bíró elvtársnak igaza van. Most öt is meghallgattuk. Es meghallgattuk Lázár Józsefet, az 1. sz. áruda vezetőjét, aki a szobából hallotta a telefonbeszélgetést. Lázár elvtárs nem emlékszik pontosan, mert nem figyelte. Lehet, hogy Bíró elvtársnak igaza van abban, hogy szószcrlnt ezt nem mondta. De Dorogi Sándor állítja, hogy hasonló értelemben beszélt vele. Ez pedig semmi képpen sem helyes. De ezzel az ügy cl Is van Intézve, mert Bíró elvtársnak, mint mondja nem állnak szándékában ilyesmit tenni és ilyen kijelentést helyeselni sem. Ez a lényeg. Persze akkor ne is f. beszéljünk, ne is célozgassunk így. Még véletlenül, vagy telefonon sem, amikor pontosan nem hallhatják a tanuk. Mégis csak meg kellett magyaráznunk azt, ami önmagáért beszél. hússal, amelyek eddig egyáltalán nem kaptak. így természetesen szükségessé vált az üzem bővítése. A vágóhíd igazgatósága már megfelelő módon intézkedett, hogy növelhesse a húsáru mennyiségét és választékát. Kevés a szakmunkás, legalább még 16 kellene. A közzétett hirdetésire mindössze négy jelentkezett. Gépi erő szempontjából a helyzet a következő: A darálás, keverés megfelelő, de mindössze két kis töltő van és ez kevés. A jövő héten már megkezdik újabb füstölők építését. A kolbászfélék főzéséhez kevés a főzőüst, de már intézkedés történt újabb üstök beszerzésére. A vágóhíd húsfeldolgozó üzeme azon igyekszik, hogy minél előbb jóminőségű, megfelelő mennyiségű és választékú áruval lássa el városunk dolgozóit. A NAPLÓ cikkei nyomán Vörös Csillag filmszínház: Traviata, olasz operafilni (szept. 27-U31 október 3-ig. Tisza filmszínház: Szökevények, francia film (27—30-ig); Különös házasság, magyar film (okt. 1—3-ig). Kert filmszínház: Traviata, olasz operafilm (27—30-ig); A kiskarmester, francia film (okt. 1—3-ig). MAv Járműjavító kultúrotthon: Párizs és tavasz, francia film (20—30-ig). A Szolnok és Vidéke Vendéglátói pari V. válaszolt a Napló szeptember 11-i számában megjelent „Kicsinek tűnő dolgok“ c. cikkre. A válasz lényege a következő: A Kert mozira néző ablakot, amely időmként az előadást zavarja, rolettával ellátni nincs értelme, de utasították a portást, hogy ezt a szobát csak végső esetben adja ki. A Vörös Csillag mozgó fűlésével kapcsolatban a vállalat közli, íogy már tett ajánlatot a Moziüzemi Vállalatnak, hogy a központi fűtést szereljék be. Erre a javaslatra azonban válasz nem érkezett. A pincéket rövidesen rendbehozzák, így a mozi számára lehetőség válik a téli tüzelő tárolására. • A Napló szeptember 7-én megjelent levelesláda cikkére válaszol az 51. sz. AKÖV. A válasz közli, hogy a Va9ut — Szabadság-tér — Vasút között közlekedő helyijára- tókat sűrítették. Ebben a viszonylatban jelenleg két gépkocsi közlekedik 15 perces időközökben. A helyi járatok a későn érkező vonatokra nem várhatnak, mert ez, az állomáshoz utazó utasok rovására történne. A járatok továbbsű- rítésére csak a gépkocsik számának növelése után válik lehetőség. FIGYELEM! FIGYELEM! 6 HAVI RÉSZLETRE is vásárolhat zománcozott tűzhelyet, minden színben és méretben. Szrinokon a KISKERESKEDELMI V. 22. sz. Vasboltjában, az Állami Áruházban. Vidéken: a Szolnoki Kisker. Vallalat 118. sz. Vasboltjában Jászberényben, a 139. sz. Vegyesboltban Martfűn. A Karcag cs Környéke Kiskereskedelmi Vállalat 37. sz. Vasboltjában Törökszcntmiklóson. a 15. sz. Vasboltban Kisújszálláson, a 10. sz. Vasboltban Karcagon, a 27. sz. Vegyesboltban Mezőtúron. A bő választékot biztosítja a Szolnok megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. Okét ki védi meg ? Itt most nem arról van szó, hogy a Vendéglátó- ipar derék dolgozóiról védőbeszéd tartassék. Mindenki tudja, akad goromba pincér, álmos kiszolgáló, egyszóval: vendégek életét keserítő vendéglátóipari alkalmazott. Az is tudott dolog, hogy ha ne- lántán tíz percnél tovább kall várakozni valakinek egy pohár sörre, nosza van nagy felháborodás, panaszkönyv kérés és egyéb má- retorzió. De ki védi meg őket? Úgy mint dolgozókat. — Mert azért talán senki nem vonja kétségbe, hogy dolgozók. Néhány nappal ezelőtt történt: A Népbiifé pénztárához odamegy egy májbajos kinézésű ember, lángost kér. Fizet, megkapja a blokkot és után- na a kiszolgáló pulthoz megy. Látszólag egészen normális. A kiszolgálónő éppen akkor néhány percre kiment. valami dolga akadt. Emberünk ezen módfelett feldühödött, pedig látni rajta, hogy egyébként ráér. Arca kivörösödött és csúnyául káromkodott. Kisidő múlva bejön a kiszolgálónő, idősebb asz- szony, bizonyára családos amya. Udvarias. A májbajostól elveszi a blokkot és ad egy lángost. A májbajos, mint akit valami gonosz szellem szállt meg éktelenül káromkodik, kifogásolja a lángos minőségét, a kartársnő viselkedését és goromba szavakat vagdos a fejéhez. Az asszony elpirul, látom, nagyon restell magát, de nem szól semmit. A vendéggel nem szabad go- rombáskodni. De hát cngedelmet kérek, a vendégnek szabad? Egy másik alkalommal tökrészeg férfiú hadonász a pénztár előtt. Márpedig őt szolgálják ki, mert majd try, meg úgy megmutatja. A pénzlárosnő hajthatatlan. A részeg csak úgy fröcsköli magából a sok gorombaságot. Végül elvmbolyog, de elébb még a következőket hozza a pénztárosnő tudomására: — Majd teszek róla, hogy ne alkalmazzanak itt ilyen rongy népséget. — Aztán megy az üzlet vezetőhöz és kéri a panaszkönyvet. A pénztárosnő kishijján sírva fakad. De nem ér rá érzel- gösködni, mert ott a többi vendég. Meg különben is a vendégekkel nem szabad go- rombáskodni. De ki védi meg őket a gorombáktól? SZEKULITY PETER c4 izoUtaki .AtuahzfpJep iiqqékm A művészetet szerető szolnokiak örömmel látják, hogy a Zagyva partján lévő művésztelepen teljesen újjáépült a második pavilon is. Hat műteremmel készen áll arra, hogy újabb művészeknek adjon helyet. Szükségesnek látszik azokat az elgondolásokat és a művésztelep edigi munkájában helyesnek tartott és évtizedeken át bevált utat ismertetni, amelyen érdemes tovább menni. A Megyei Tanács Népművelési Állandó Bizottsága ez év tavaszán kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront helyiségében, amelyre meghívott minden fórumot és minden szolnoki művészt, hogy az érdekeltekkel megvitassa a művész- telep helyzetét és a jövő feladatait. Jelentős tervek és határozatok születtek ezen a megbeszélésen, amelyről érthetetlen módon hiányoztak a Képzőművész Szövetség, a Képzőművészeti Alap és a Népművelési Minisztérium Művészeti Főosztályának képviselői. Fölkerestem a Népművelési Minisztériumban az elmúlt héten Berda Ernőnét, a Művészeti Osztály vezetőjét, akivel a Minisztérium ez ügyben kialakult álláspontjáról és terveiről beszéltünk. Kiderült, hogy a Minisztérium álláspontja teljesen megegyezik a szolnoki tanács- és pártszervek véleményével. Ez pedig a következő: 1. A művésztelep teljes rendbehozása cs a képzőművészeti célok szolgálatába állítása, 2. A müvésztelep benépesítése 2/3 részben állandó művészekkel, főleg fiatalokkal, és a műtermek 1/3-át az eddigi módon, beutalt művészek számára biztosítani. 3. A művészek között lehetőleg legyen szobrász is. 4. Szükségesnek látszik 1—2 író részére is beutalásos formában helyet biztosítani a telepen, akik 1—2 hónapra Pestről lejőve megismerhetik a megye sajátos jellegét és a képzőművészekhez hasonlóan ábrázolhatják alkotásaikban. 5. Kiállító helyiség biztosítása egy állandó szolnoki müvcszlelepi képzőművészeti kiállítás céljára. Ez a múzeummal közösen oldandó meg. 6. a művészek letelepítéséhez anyagi előfeltételek biztosítása, (országos megbízások, ösztöndíjak, a tanácsok által kitűzött dijak, pályázatok, üzemek és vállalatok által történő vásárlások elő- segítése), 7. A művészeti nevelés és a művészek anyagi helyzetének biztosítása céljából meg kell vizsgálni a müpártoló egyesület fejlesztését. 8. A feladatok megbeszélését és a részletes tervek kidolgozását a Képzőművészeti Alap. a megyei és városi tanács megbízottai, a szolnoki művészekkel közösen végezzék. Ezekben a célkitűzésekben lulaj- danképpen a művésztelep hagyományaiból azokat kívánjuk érvényesíteni, amelyekkel a jövője fejlődését biztosítottnak látjuk. Éppen ezért érdemes néhány mondattal visszaemlékezni a művésztelep múltjára is. Az Alföld közepén, forgalmas utak találkozásánál, a Tisza alkalmas átkelőhelyén, évszázadok óla élénk forgalmú város Szolnok. Mozgalmas élete, vidéke, az 1348—4!)-es szabadságharc híres grafikusának, az osztrák Pettenkoíen- nek is megragadta figyelmét és több mint 100 évvel ezelőtt kezdett lejárni Szolnokra. Itt készítette nagyszerű képeit, színvázlatait, melynek hatására a bécsi festők közül sokan rendszeresen lejártak nyaranként a Tisza partjára, így vált Szolnok divatossá a művészeti életben. A bécsi festők nyomán magyarok is kezdenek Szolnokra jönni. Deak-Ebner Lajos, Bihari Sándor, Fényes Adolf, Mednyánszki László és az akkori magyar festészet majdnem minden neves művésze megfordult Szolnokon. így alakul ki a terv, hogy állandó művésztelep létesüljön itt. 1899-ben Bihari Sándor, Fényes Adolf, Hegedűs László, Boruth Andor, Katona Nándor, Kernstock Károly, Mednyánszki László, Mihalik Dániel, Pongrácz Kálmán, Szlányl Lajos és Vaszary Janos festőművészek kérik a minisztériumot, hogy „Szolnokon, a magyarság egyik jellegzetes középpontjában való letelepedésüket segítse“. A minisztérium és a helyi erők összefogásával 1902 júniusában a régi szolnoki vár helyén meg is nyílt a 10 műteremből cs lakásból álló müvésztelep. A művésztelep támogatására műpártoló egyesület létesült. A telep rövid Idő alatt nemcsak országosan, hanem Európa-szerte is ismertté vált. A fejlődést az I. világháború zavarta meg, mely alatt a telep is súlyos károkat szenvedett. A Tanácsköztársaság művelődési programjának megvalósításában fontos szerepet szánt a szolnoki művésztelepnek: „Szolnoknak is tontos szerepe lesz a művészet értékes termelésének fokozásában, a művésztelep nagy fontosságú munkájában az igazi művészet kincseinek és értékes alkotásainak a dolgozók által való hozzáférése lehetővé tételében“. Ezek a célkitűzések számunkra ma is érvényesek, adósok vagyunk ezek valóraváltásában. A művésztelep munkáját a Horthy korszak gazdasági és kulturális politikája megnehezíti. A művészek anyagi gondokkal küzdenek, Szolnok város a mozi fele jövedelmével segíti a telepet. A fiatalok nevelése azonban rendszeresen folyik. A II. világháború esztelen pusztításai szinte végromlásba taszítja a telepet, 1946- ban sikerült az egyik pavilon 4 műtermét rendbehozni, hogy meginduljon az élet. 4 művész: Benedek Jenő, Botos Sándor, Chiovini Ferenc és Pa- tay Mihály kezdi meg a munkát és 1947- ben már kiállításon számolnak be művészetükről. 1952-ben a müvésztele- pet átveszi a Képzőművészeti Alap és 2 újabb műtermet rendbehoz, hogy beutalt művészek részére vendégmüte-t rémként legyen használható. Ez a beutalásos rendszer jelentősen hozzájárult az elmúlt években a szolnoki müvésztelep felélesztéséhez. Sok művész megfordult itt, akinek a művészete gazdagodott szolnoki élményekkel és alkotásokkal. Kialakult a művészeknek olyan szép számú csoportja; akik rendszeresen, évenként lejárnak Szolnokra. — Székesfehérvárról Áron Nagy Lajos festőművész olyan jelentős alkotásokat készített, mint a ,,Zagyváira r*.“, amely a pesti kiállításon is nagy feltűnést keltett. Székesfehérvári kollegái úgy nyilatkoztak róla, hogy Szolnokon vérátömlesztést kapott. Benedek Jenő Kossuth- és Munkácsy díjas festőművész minden nyáron 1—2 hónapot dolgozik Szolnokon. Béres Jenő Buda- pestről több. mint egy éve van itt. Műtermében készül a székesfehérvári vasútállomás 10x4 m-es faliképé. Jövőben is Szolnokhoz akarja kapcsolni festészetét. Az abonyi születésű Háy Karoly László évek óta Szolnokon találja meg munkájának legkedvezőbb körülményeit. Most is Szolnokon dolgozik, a vasutasság életét dolgozza fel rajzaiban. Dombrovszky Szaniszló fiatal budapesti festőművész Szolnokon festette azt a képet, amellyel országos kiállításon először szerepelt. A kritika Is, mint szolnoki művészt szerepelteti. A Derkovits-díjas Szinte Gábor a szolnoki Tisza Antal Termelőszövetben készített képeivel számolt be eredményes munkásságáról a minisztériumnak. A szónoki születésű, de Budapesten lakó Berényi Ferenc és a szegedi Pintér József az elmúlt évben Szolnokon készített képeivel jutott be először országos kiállításra. Hosszú volna felsorolni azoknak a művészeknek nevétj akiket ml szolnoki művészeknek tartunk. — Véleményünk szerint ugyanis szolnoki művész nemcsak az, aki állandóan itt lakik, vagy aki majd állandó lakásra ide- jön, hanem aki évenként 1—2 hónapot a szolnoki művésztelepcn tölt és művészete itt telítődik meg az alföldi táj élményeivel és képeiben az itt dolgozó ember ábrázolása is fontos szerepet kap. A. „leg- szokiokibbnak” tartott Fényes Adolf, Deák Ebner, Bihari Sándor és a töbi szolnoki festő sem töltött évente rendszeresen 1—2 hónapnál több időt Szolnokon. Az állandóan itt lakó, szolnoki művészek munkásságára is jó hatással van a pesti és a vidéki művészek idejövetele és a velük folytatott eszmecsere. De nyer vele Szolnok város kulturális élete is, mert az itteni kiállításokon képeikkel a város kulturális életében, a TTIT-ben előadásokkal szerepelni is szoktak és így a város, Szolnok művészetkedvelő lakossága képző- művészeti ismereteiben is gazdagodhat a velük való rendszeres érintkezés révén. A minisztérium művészeti főosztályának vezetőjével a fentieket megbeszéltem és véleményünk egyezése azt mutatja, hogy a mü- vésztelep fejlődése jó úton halad. KAPOSVÁRI GYULA megyei tanácstag, a Népművelési Állandó Bizottság elnöke A HÉT KÖNYVEI Akadémiai Kiadó: Fogarasi Béla: Tudomány és szocializmus 466 old. —50.—. A kötet válogatott tanulmányokat és előadásokat tartalmaz, részben a marxizmus—lenin- izmus klasszikusainak a tudományhoz való viszonyáról, részben a marxista filozófia néhány alapvető és igen időszerű problémájáról. Szépirodalmi Könyvkiadó: Bátsányi János válogatott művei 359 old. (Magyar klasszikusok) —z5.50. Darvas József: Új népért, új kultúráért 325 old. —28.—, A tanulmányok 1945.-től napjainkig összefoglalót adnak kulturális életünk több területéről, eseményeiről. Ez egy irodalmi alkotással kapcsolatos bírálatot is tartalmaz. Gera György: Pokoltánc. 416 o. — .— 24.—. Egy belvárosi kereskedő család s széthullásának regénye a fasizmus éveiben. Katona József: Bánk bán. 25 o. —.— 20.—. Legnagyobb nemzeti tragédiánk új kiadása] Mesterházi Lajos: Hazafiak iskolája. 400 old. —.— 24.50. A ,,Tanúság“ című regénytrilógia második és harmadik része a felszabadulás utáni időszak lüktető eseményeit, hősies helytállását ábrázolja. Szikra Könyvkiadó: A népgazdaság fejlesztésével a népjólét emeléséért. Hegedűs András előadói beszéde. Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez. 126 old. (Az MDP Központi Vezetőségének ülése 1956. július 18— 21.) 3.------Pá rtegységgel a szocialista demokráciáért. Gerő Ernő előadói beszéde és zárszava. A Központi Vezetőség határozata. 63 old. (Az MDP Központi Vezetőségének ülése 1956. július 18—21.) Tankönyvkiadó: Csont Lajos—Kökény Sándor: Gépírás. Gyakorlatok a tízuijas vaklrás tanulásához. 51. old. —.— 13.50. Üj Magyar Könyvkiadó: Solohov: Csendes Don. 1—2 köt. 1446 old. (Szovjet írók válagotott művei). —■— 72.—. A világhírű regény új, átdolgozott kiadása. ^HIRDESSEN o Szolnok megyei NÉPLAP-ban I