Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-21 / 221. szám

2 SZOLNOK MEGTETT NtPLAE 1956. szeptember 21. Nehéz idők tanúja .A munkásmozgalomban í'észtvesz: 1934 óta.’1 Ez van beírva Janó János párttagsági könyvébe. Nehéz dolog lenne több mint két évtized eseményeiből megemlíte­ni mindazt, ami emlékezetes, amit az idő múlása sem mosott el. Mé­gis. beszélgetésünk alkalmával ki­választottunk néhányat, amit érde­mes tovább adni, hogy 20 év után is okoljunk belőle. A Janó család tekintélyes kis könyvtárában van egy régi iskolás könyv, megsárgult lapokkal, visz- szahajlított sarokkal. Értéktelen írás, de a család előtt ez a legked­vesebb, legtiszteltebb könyv. „Ö” segített gazdájának régebben ab­ban, hogy a csendőrök és detek­tívek állandó szimatolása közben is tanulhasson. Hogy is volt csak? A szomszédos kis cipészműhely­ben találkoztak esténként. A nevét már nem tudja annak a fiatalem­bernek, csak arra emlékszik, hogy gimnáziumot végzett és jó írása volt. Az másolta le nekik hol egyik, hol a másik marxista könyvből, amit meg akartak tanul­ni. Az írott szöveget aztán bele­tették a könyvbe, ott olvasgatták. Ha jöttek a csendőrök az írást ki­vették, elrejtették. Ha esetleg nem sikerült elrejteni, mindenkit fel- idsértek a városházára. Ott vallat­ták, fenyegették, ütlegelték őket, Nehéz idők, voltak. Előbb azt kellett kiverekedni, hogy munkát kapjanak. Ha nem sokat fizettek is. de legalább nem ette őket ott­hon a tétlenség. Dolgoztak virra­dattól esti szürkületig. Amikor ha­zamentele akkor sem a pihenéshez láttak, hanem tanultak. Nagyon kellett volna pedig gyűjteni az erőt a kegyetlenül kemény kisújszállási föld kubikolásához. Pénzre, pénz­re, pénzre meg huszadszor is pénz­re lett volna szükség Janóéfcnál is, mert három gyermek volt is­kolás az öt közül. Ruhanemű, ci­pő, alsónemű, könyv, írószer kel­lett volna legalább azoknak. De mindegy, küzdeni kellett. Nem­csak magáért, másokért is él az ember. így éltek, küzdöttek nap- ról-napra, dacolva a nyomorga- tóklkal. így nőttek fel az idősebb gyerekek is. A szülők szíve majd megsza­kadt, amikor a gyereklányokat ke­nyérkeresetre kellett fogni. Az első nyáron hat hetet húztak ki cséplőgépnél, félrészért. Fáradtan, kimerültem menték haza hat heti hajszolás után. Másnap csendőrök érkeztek hozzájuk. Az erős kihí­zott férfiak szuronnyal hajtották a lesoványodott lányokat, egy má­sik cséplőgéphez. Mások otthagy­ták a munkát, nem dolgoztak éh­bérért, de nekik meg kellett csi­nálni, mert a szurony a hátuk mögött villogott...: s ők kommu­nista sarjak voltak. Szüleiktől ölt is hamarosan megtanulták, ho­gyan kell küzdeni magukért, jövő­jükért. A Horthy rendszer nem adta meg nékik mégsem, hogy a jeles elemi iskolás bizonyítvány mellé újabbakat szerezzenek. Mos­tanában azonban ők is tanulnak, Erzsiké közülük az egyetemnél tart. Öncélúnak tűnne, ha itt befe­jeznénk az írást. Pedig nem az, mint ahogy Janó elvtárs élete, tö­rekvése sem az volt. Néhány éve tartozott a munkásmozgalomhoz, amikor már másokat is — soka­kat nevelt; Ott csatornáztak, ' ahol most szövetkezetüknek, a Petőfinek a rizstélepe van. Nem volt sürgős a munka, csak azért adták a város urai, hogy annak az ötszáz éhes embernek befogják a száját. Az ő csapatuk hamar megsejtette ezt. Rájöttek, hogy akármennyi földet mozgatnák meg, a fizetés nem emelkedik. Tenni kellett valamit. EQlhatároztáik, hogy nem dolgoz­nak 8 óránál többet. így is tet­tek. Mikor fizetésre került a sor. a többiek sem kaptak több pénzt, mint ők. Másnap már újabb cso­portok tértek át az ő módszerükre, egy hónap múlva pedig senki sem dolgozott 8 óra hosszánál többet egy napon. A villogói csatornára azóta úgy emlékeznek a kisújszállási öregek, mint a munkásegység megteremté­sének egyik műhelyére. Sok még az emlék, amiből meg­bizonyosodhatunk: nehéz, nagyon nehéz volt légen a szegényembar- nék tanulni, még nehezebb volt a marxizmussal ismerkedni. De aki tanult az tudott segíteni, biztatást önteni munkatársadba.;:: Janó elviáis most már 60 éves, pihenni azonban még most 6incs ideje. 1949 óta szövetkezeti tag és mindennapra bőven akad munkája A felszabadulás után elsőíz­ben jelentek meg Czuczor Ger­gelynek, a múlt század kedvelt és jellemző költőjének válogatott munkái. Ez a gyűjtemény a költő egyéniségét legjobban dokumen­táló verseket, népdalokat, mesé­ket és egy époszt tartalmaz. Kü­lönösen értékesek azok a költe­mények, amelyekben a reform­kor Magyarországának emberi, társadalmi és kulturális problé­máit feszegeti. Kevésszámú, de annál értékesebb forradalmi ver­sei, amelyeket a szabadságharc alatt írt, Petőfi költeményeit jut­tatják eszünkbe. „Riadó”-jában így buzdít: Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj! Csatára hi hazád, kifent acélt ragadj. Villáma fesse a szabadság hajnalát, S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát. A Pártélet új, szeptemberi száma közli a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének az értelmiségi po­litikánk néhány kérdéséről hozott ha­tározatát. Fontos eikket közöl továb­bá a termelés pártellenörzésénck prob­lémáiról, valamint Szabó András Írá­sát a szocialista törvényesség megszi­lárdításáról, VVirth Adára cikkét az új Lenin dokumentumok megjelenésé­ről. „A Pártélet napi kérdései“ rovatban Jelent meg Bassa Endre: Bürokratikus vonások a pártmunkában címú Írása, Nádas Gáspár: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének néhány ta­pasztalata című cikke. A folyóirat új számában Simái Mi­hály a szocialista Jugoszlávia állam­szervezetének sajátos formálrfll, Koro- lovszky Lajos a Német Kommunista Párt betiltása utáni helyzetről írt cik­ket. A tapasztalatcserét segíti a szep­temberi számban Király Mária: Ho­gyan segíti a Duna Cipőgyár pártszer­vezete a gazdasági vezetés új rend­jét? és Kőszegi Frigyes: Megtört a jég a Duclos Bányagépgyárban című írása A Pártélet legújabb számának Be­szélgetés az olvasókkal című rovata a tehenészetibein, ahol a borjakat gondozza. Amire csak idejéből és erejéből telik, mindent megtesz, 15 —20 darab aprómarha van állan­dóan a keze alatt. Sok végződés van velük. Gondozójuknak mégis telik ideje arra, hogy kijárjon a növénytermesztőkhöz. Most a rizs- aratásban segít. Fárasztó így bi­zony. mégsem tud meglenni anél­kül, hogy naponta ne beszélges­sen embereikkel. Párttagsági könyvében ott van­nak a kis fehér bizonyítványok arról, hogy még mindig fáradha­tatlanul tanul. Tagsági könyve mellett van még két igazolvány: 1954. augusztus 20 óta a kiváló termelőszövetkezeti dolgozó cím, 1955. január óta a Munka Érdem­érem kitüntetés tulajdosona.;;. Idős korában épp úgy helyt áll a pórt mellett, a párt ügyéért, mint fiatal korában. Janó elvtárs küzdelmes múltja dologgal telt jelene arra int min­ket: becsüljük meg idős elvtársa­inkat, tanuljunk tőlük szorgalmat, szívóságot, emberséget, tanuljunk tőlük kommunistának lenni; válogatott művei A nép érzésvilágát, gondolatát, óhaját kifejező népdalai oly sok idő elteltével még most is kedve­sek, frissek, szépségükkel, bájuk­kal a ma olvasójának is feledhe­tetlen élményt nyújtanak. Őszin­te sorait ma is sok helyen ének­lik. Hideg szél fúj Mátra felől, A lelkem is fázik belül, Hol vegyek én melegítőt, Oszt éjjel főlhevltőt. Römdlélegzetű csattanó meséi­ben korának ferdeségeit, torz je­lenségeit gúnyolja ki. Sok közü­lük ma is aktuális. Eposzában a „Botond”-ban egy középkori mondát dolgoz fel. A kötetet Hegedűs Géza válo­gatta. Ugyancsak ö írt hozzá me­leghangú, a költő pályáját bemu­tató értékes előszót. A könyv címlapja és díszítése Molnár Ág­nes, fiatal grafikusművész ízlését dicséri. ismét számos érdekes és tanulságos hozzászólást, kérdést és választ, leve­let és vitaanyagot közöl. Megjelent a Népnevelő szeptemberi száma A Népnevelő legújabb, szeptemberi száma „A tömegekkel együtt tudjuk végrehajtani a Központi Vezetőség ha­tározatát** címmel közöl vezércikket, továbbá számos fontos írás között fog­lalkozik a népnevelőknek az őszi mező- gazdasági munkákkal, a dolgozók he­lyes javaslatainak végrehajtásával, va­lamint az új pártoktatási év munkájá­val kapcsolatos feladataival, HIRLRPBRUSOXBT, 18. életévüket betöltött tá- viratkézbesítöket keresünk belépésre. Jelentkezni lehet Szolnok 1. postahivatal ve­zetőjénél. Borsi Eszter KÖNYVES POLC Czuczor Gergely Megjelent a Pártétet szeptemberi száma A MOTOR A kH barátnő annyira elmerült á beszélgetésbe, hogy teljesen megfeledke­zett az utca forgalmáról. Tüzesen gesztikulálva lép­tek le a járdáról. Alig tet­tek pár lépést, mikor hát- borzongató csikorgással, sikoltással egy oldalkocsis motorkerékpár fékezett le tőlük pár centire. A barátnők halálsápad- tan ugrottak vissza a gya­logjáró felé és remegve kapaszkodtak egymás kar­jába. Kapkodva szedték a lélegzetet. Szégyenkezve, mégis hálával néztek az életüket megmentő, gyors clhatározású motorveze- tőre. Az pedig csak komo­lyan, korholón, csóválta a fejét, de nem szólt sem­mit, vem kiabált rájuk. Már jó messzire robo­gott a piro" Pannónia, mi­kor a két barátnő szinte egyszerre fordult a má­sikhoz Mint mikor nagy szenzáció jut az ember eszébe, olyan hévvel bi­zonygatták. — Te, hiszen ezek Kor- nwsék vofiak! — Persze, perszeNa látod? Juci ült az oldal­kocsiban meg a kislánya. Most jut nekem is eszem­be. — Nekem is azonnal is­merősnek tűnt a férfi, csak a nigy ijedelemben... — Hát ezek így rendbe- jöttek? Tavaly ilyenkor már válni akartak. Az el­ső tárgyalást végig is szé- gyenkezték. Kormosnak alaposan a fejére olvas­tak a népi ülnökök. — Ivott, ugye? — Nagyon..; Nekem panaszkodott Juci, hogy volt hónap, amikor sem­mit sem adott haza a ke­resetéből. Nap mint nap ivott. Valami zugkocsmá­ban kártyás társaságba keveredett, még ha jól tudom, nő is volt a do­logban ... Pont télen jött rá legjobban a züllés. Ju­ci nem tudott tüzelőt ven­ni, úgy kéregetett egy kis kenyeret, tejet a gyere­keknek a szomszédoknál. Egyszer találkoztam vele. Régi, kopott kabát volt rajta. Gomb helyett egy rozsdás brosstű fogta ösz- sze a mellén. A nyakára rossz sálat csavart. Akkor már olyan volt, mint a tébolyodott, Csák maga elé meredt és nagyon szo­morúan mondta: „Nem bírom tovább ... Meg­ölöm a gyerekeket, aztán magamat is.” — Emlékszem rá. So­kai beszéltünk róla az urammal. Hogy milyen rendes családból valók mind a ketten, amilyen szép hozománya volt Ju­cinak ágyneműből, ruha­félékből, bútorból... Lát­tuk sokszor szegényt. Hol párnahuzatokkal, hol rá­más tükörrel, később a ruháival sündörgött a bi­zományi áruház felé. Ke­rülve, a mellékutcákon lopakodott, hogy ismerő­sökkel ne találkozzon..; De mondd csak. hogy jöt­tek Í0V rendbe?.-.: Még motorjuk is van..: — A bírósági tárgyalá­son nagyon megfordultak a férje érzései. Esküdö- zott Jucinak, hogy bármi­lyen kívánságát teljesíti, ha mégegyszer meg tud bocsátani neki. Az asz- szony nem engedett azon­nal. Tudod, a részeg férj fűt-fát ígér. Juci előbb beszélgetett a népi ülnök­kel. Azt tanácsolta neki a motort.;; — Hogy-hogy a motort? — Úgyhogy vegye rá a férjét, gyűjtsön motorra a fizetéséből. Bízza rá, majd ő félrerakja..; Attól kezdve megváltozott Kor­mos. Nemcsak a kereseté­ből tett félre, hanem egy sor újításból is jópár ezer forintot összehozott. — Értem már..: Ha motorra gyűjtött, nem is juthatott italra. — Nem is iszik azóta... Most meg, hogy motort vezet, kiváltképpen nem szabad szeszesitalt innia. — Nahát, ez a motort T. h Pineau felszólalása a londoni értekezlet szerdai ülésén - eddig kilenc ország csaiiakozott a Csatornalissználók Szövéséinek tervéhez London (MTI). A londoni ér­tekezlet szerda délutáni ülésén Pineau francia külügyminiszter — az AFP jelentése szerint — hosz- szabb felszólalásában azt felt»-u>t- te, hogy az érdekelt országok több­ségének két célkitűzése van. Az első szerinte elkerülni a fegyveres konfliktust Emellett a francia és angol katonai megmozdulásokat „elővigyázatossági intézkedések­nek'’ minősítette, amelyeknek cél­ja „elhárítani a meggondolatlan gesztusokat1’. A második célkitűzés Pineau szerint az, hogy a csator­nát ne adják egyetlen ember, vagy egyetlen ország rendelkezésére, amely azt politikai célokra hasz­nálhatná fel. A továbbiakban azt bizonygatta, hogy eddig már sok engedményt tettek Egyiptomnak. „Nasszer vi­szont kimutatta — folytatta Pineau — hogy nem akar tárgyalni a ti- zíemmyolc állammal. Együtt kell működni Egyiptommal, azonban a tizennyolc országnak ragaszkodnia kell álláspontjához.'’ Ami Dulles tervét illeti a Csa- tomahasználók Szövetségéről, a francia külügyminiszter annak a véleményének adott kifejezést, — hogy ez a logikus következménye a tizennyolc állam határozatának, amelyet az első londoni értekezle­ten hoztak. „Ha Nasszer visszauta­sítja a javaslatot, vagy leállítja a hajókat, már most ki kellene dol­gozni, hogy mit kell tennünk1’ — mondotta Pineau, majd hozzátette, hogy véleménye szerint Dulles ter­ve eszköz a jövőbeni tárgyalás megindítására és Nasszemek ér­deke, hogy tárgyaljam Pineau végezetül kijelentette, hogy támogatja a Csatornahaszná­lók Szövetségének létrehozását és egyetért az ENSZ-hez való folya­modással, de szerinte ennek csak akkor van értelme, ha pontosan meghatározott alapon fordulna a Biztonsági Tanácsihoz. Ez egyéb­ként Pineau szerint nem akadá­lyozza a Csatamahasználók Szö­vetségének létrehozását. A londoni rálió ismertetése sze­rint az értekezlet első, szerdai napján kilenc állam csatlakozott a Csatamahasználók Szövetségének tervéhez. Ezek: Anglia, Francia- ország, az Egyesült Államok, Né­metország, öt másik állam — Dá­nia, Svédország. Pakisztán, Irán és Spanyolország — viszont amellett száill silóra, hogy az ügyet haj­léktalanul vigyék az ENSZ elé. — Végül, négy állam — Japán, Portu­gália, Törökország és Etiópia — küldötte még nem nyilatkoztaik a tervről. (MTI). Egyiptomi javaslat New York (TASZSZ) Kairó­ban ismeretessé vált, hogy Egyip­tom ismét javaslattal fordult a londoni értekezlet tizenkét részt­vevő államához. Ebben indítvá­nyozza egy tárgyaló szerv létre­hozását az immár két hónapi a tar­tó szuezi válság felszámolására. Sajítójelentések szerint Egyip­tom a következő tizenkét ország­hoz fordult javaslatával: Irán, Portugália, Japán, Hollandia, Spa­nyolország, Svédország, Olaszor­szág, Dánia, Nyugat-Nómetország, Ausztrália, Törökország és Norvé­gia. (MTI); Budapesti levegő — Berlinben A „Neues Deutsch­land” című lap „Buda­pesti levegő Berlin­ben” címmel hangula­tos képet ad a Berlin­ben augusztus 24-én megnyílt magyar étte­remről. A cikk mellett Oláh Kálmán képe lát­ható a következő fel­irattal: A hegedű mes­tere. A német lap a többi között ezeket ír­ja: A „Budapesti Ház” péntek óta különleges mágnesként hat. Mint arról már hirt adtunk, 15 magyar szakember érkezett hozzánlc, akik a lehető legnagyobb igyekezettel ismertet­nek meg bennünket az igazi magyar vendéglői kultúrával. A meglepe­tések sorozata már a kétnyelvű étlapnál kez­dődik, amelynek tar­talma minden túlzás nélkül egyedülálló. Az asztalokon elhelyezett tarka kéziszőttes abro­szok, a zene, minden hozzájárul ahhoz, hogy a levegő valóban buda­pesti legyen. Még a jó borismerő­nek is nehezére esik választani a 25 fajta bor közül. A bort kü­lönben ezentúl a Toka­ji Pincében is magyar szokás szerint, agyag­korsóból fogják inni pohár helyett. A magyar speciali­tások választéka rend­kívül nagy. így például hetenkint háromszor érkeznek repülőgéppel süteménykülönleges­ségek Budapestről. Rö­videsen népművészeti emléktárgyakat is le­het majd kapni. A cikk a magyar pincérekről is megem­lékezik, igy például a két méter magas Ma- jercsik Józsefről, aki a budapesti Bástya ét­teremből ment Berlin­be. A pincérektől még magyarul is lehet ta­nulni — írja a többi között. Berlinben hamaro­san megnyílik a „Bu­karest Ház" is és Bul­gáriával is folynak tárgyalások hasonló bolgár étterem meg­nyitására Berlinien. Az NDK ezzel szem­ben Budapesten, a Le­nin körúton, továbbá Bukarestben és Szófiá­ban nyit majd speciális német éttermet. Ezeket különböző újdonságok­kal rendezik be — így a többi között perion- szőnyegekkel és per- lonfüggönyökkel, a pincérek előtt fotocel­lák tárják fel az ajtó­kat, stb. Bizonyára a budapestiek, bukares­tiek és szófiai lakosok is ugyanolyan jól érzik majd magukat a „Ber­lin Ház”-ban, ahogyan ma a berliniek a ci­gányzenés magyar ét­teremben. Emeletes mechanizált garázs Svájcban összszerelhetö vasbetonele­mekből emeletes garázst terveztek, amelyben az autók gyorsan elhelyez­hetők és amely emellett aránylag kis területet foglal el: hossza 30,1 méter, szélessége 19,2 méter, magassága 9 emelet. Az épület két egymással szemben­álló szekcióból áll, minden szekció fül­kére van osztva, amelyekbe egyszerre két gépkocsi fér be. A két szekció kö­zött síneken felvonótorony mozog, s annak belsejében közlekedik a felvonó- szekrény. A gépkocsit külön csörlőbe- rendezéssel húzzák be a felvonóba, s ugyanez a berendezés ki is gördíti a kocsit, amikor a felvonó-szekrény oda­érkezett az egyik szabadon levő garázs­fülke elé. A gépkocsikat egy kezelő munkás a vezető segítsége nélkül irányítja. Ah­hoz, hogy egy autót egy ilyen 9 eme­letes garázs valamely fülkéjében el­helyezzenek, mindössze átlagosan egy percre van szükség. A garázsban 240 gépkocsi fér el. Az építéshez szükséges terület 30—40 százalékkal kisebb, mint az ugyanilyen mennyiségű kocsi befo­gadására alkalmas közönséges garázs alapterülete. Lehetőség van arra, hogy a garázst a föld alá meghosszabbítsák. ÜNNEPI VACSORA Az őszi fílmidény első magyar filmjét az „Ünnepi vac$ora“-t tegnap este mutatta be nagy sikerrel a szolnoki Vörös Csillag filmszínház. Képünkön: az „Ünnepi vacsira” szereplői az ünnepi vacsorán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom