Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-14 / 215. szám

szolnoki Bőségesebb választékot! Beszélgetés a Szolnoki Tejüzemben öten ülünk az asztal körül. Bencze István, a tejüzem főműve­zetője, Demény Alajos főkönyvelő, Rigó Sándorné áruforgalmi előadó Dorogi Sándor a 60-as csemegebolt üzletvezető-helyettese és jómagam. A probléma, hogyan lehetne vál­tozatosabbá, bőségesebbé tenni a tej- és tejtermékek választékát. Mert tejből a szolnoki üzletekben elegendő, nagymennyiség áll a fo­gyasztók rendelkezésére. Vaj is van, sajt is van elég. De nincs vá­laszték. Ez pedig nagy hiba. Do­rogi Sándor mo-ndja el: „Mostmár nem áruelosztók vagyunk, hanem kereskedők. Ezért árukínálat, áru- bőség kellene.” A 60-as csemege­bolt üzletvezető-helyettesének igaza van. Ebben a szellemben folyik a beszélgetés is. Dorogi elvtárs a kereskedelem panaszát mondja: — az a túró amit a közelmúlt napokban kap­tunk, nem volt minőségileg meg­felelő. A tejföl is gyakran savanyú. Bencze István főművezető vá­lasza: Ennek valóban nem szabad előfordulni. A jövőben ne vegyen át rossz árut a kereskedelem és mi oda hatunk majd, hogy ilyen hibák ne lehessenek. Dorogi: Nagy baj, hogy csak 25 literes kannával kaphatunk tej­fölt. Előfordul, hogy 5 liter, vagy 10 liter kellene. Gondolom, nem­csak nálunk probléma ez, hanem a kiskereskedelmi vállalatnál is. Bencze: A kiskereskedelmi vál­lalat sajnos, elég kevés tejfölt igé­nyel, azt mondják hogy nem baj­lódnak vele. — Egyébként azért adunk csak 25 litert, mert kisebb kannánk nincs. De megpróbálunk majd öt, és tíz literes kannákat is szerezni. Szó esett a joghurt- és kakaó el­adásról. Kakaó készítésére a tej­üzemnek be kellene rendezkednie. Ezt is megtennék, de állítólag sem kakaóra, sem pedig joghurtra nincs elegendő vásárló. A szolnokiak nem igen szeretik és nem vásárol­nák ezeket a cikkeket. (Ezt én nem gondolom. — Szerk.) Beszélgettünk arról is, hogy sajt­ban bizony igen csekély a válasz­ték. Az üzletekben legfeljebb egy, vagy két sajtféleség kapható. Rigó Sándorné és a főkönyvelő Demény Alajos azt mondják, hogy azért van így, mert a kereskedelem igen rendszertelenül rendeli a sajtot, így nem tud a tejüzem nagyobb mennyiséget rendelni testvérválla- latától. Dorogi elvtárs megjegyezte, hogy Szolnokon igen sokan kedvelik a különböző sajtfajtákat: a trapistán kívül az ementhálit, az óvárit, a köményest, a pármezánt. a hóvirá­got, a füstölt sajtokat, a dobozos sajtokat stb. Ezért feltétlenül na­gyobb választékot kell biztosítani. Megbeszélték, hogy a csemege vállalat az élelmiszerkereskedelmi vállalat részvételével rövidesen kö­zösen megtárgyalják az igényeket, ennek megfelelően tervszerűen rendelik majd meg a sajtot, ezál­tal nagyobb választékot biztosít­hatnak. A megbeszélés eredményét mi­előbb szeretnénk látni az élelmi­szerboltokban. A bővebb választékért indított cikksorozatunkat folytatni fogjuk. Legközelebb a húsárúk. felvágottak kérdéséről, majd ezt követően a gyümölcs- és zöldség minősége és választéka kérdéséről lesz szó. Az újságíró lemaradt Mostanában szaporodnak a külföldi utazások, tapasztalatcse­rék. Legutóbb csehszlovák mezőgazdasági küldöttség járt a megyé­ben s velük jött egy újságíró is, aki odahaza cikkeiben a széles közvéleményt tájékoztatja majd a Szolnok megyében látottakról. Hasonló küldöttséget szerveztek a mi megyénkből is, mezőgazda- sági szakemberek utaznak Csehszlovákiába, hogy gazdagítsák tu­dásukat külföldi tapasztalatokkal is. Szó volt arról, hogy erre az útra egy újságírót is magukkal visznek, hogy az élményszerűen beszámolhasson a sok látnivalóról a lap olvasóinak, megyénk la­kosságának. A választás a mezőgazdasági rovat munkatársára esett, aki cikkeivel már évek óta szolgálja, segíti a megye tsz-mozgal- mának fejlődését s aki lelkesen vállalkozott az útra, hisz az szá­mára is új tapasztalatokat, élményt, látókör-bővülést jelentett volna. Az újságíró azonban nem kerülhetett fel a küldöttség listá­jára. Amint az illetékesek — a felelősséget egymásra hárítgatva — elmondták, ez anyagi kérdés stb., stb. Végül is különböző erős érvek és lamentálások hatására hajlandónak mutatkoztak volna valahogy „bepréselniu az újságírót is a névsorba. Az illető, amikor meghal­lotta, hogy milyen áron jutna hely a számára, inkább lemondott az annyira várt utazásról, hiszen az újságíró is ember, akinek ön­érzete nem engedheti meg, hogy olyan munkára vállalkozzon, amit mások — vezető elvtársak is — feleslegesnek tartanak. A szerkesztőség szükségtelennek tartja az amúgyis nyilván­való érvek felsorakoztatását és annak bizonygatását, mennyire hasznos lett volna, ha a 40—41 szakemberrel együtt, a 12—14 ezer olvasó szeme és füle az azonos szakterületen dolgozó újságíró is a küldöttséggel utazhat. Az lett volna a természetes, ha ezt az ille­tékesek — a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának veze- ■ tőit — tartják elengedhetetlennek. Sajnos, jelen esetben a szűklátókörű ség győzedelmeskedett. Hálószobabútor érkezeit az NDK-MI A Szolnoki Bútorértékesítő Vál­lalat egyízben már kapott bútor­szállítmányt a Német Demokrati­kus Köztársaságból. Akkor kony­habútor érkezett, amely olyan tet­szetős és jóminőségű volt, hogy rö­vid pár napon belül elfogyott. Most a bútorüzletbe megérkezett az első keletnémet hálószobabútor szállítmány. A jóminőségű, nagyon szép kivitelű hálószobabútor iránt igen nagy az érdeklődés. NAPI MŰSOR Vörös Csillag filmszínház: 13-tól „Othelló“. Magyarul beszélő színes szovjet film. Tisza filmszínház: 13-tól 16-ig „Partizánlány“. Koreai film. Kert mozi: 13-tól ..Riadó a hegyekben“. Ro­mán film. Járműjavító kultúrotthon: 14-től 16-ig „Az ördög szépsége“. Fran­cia film. Mit láthat a közönség az új színházi évadban? Seregi László főrendező nyilatkozata Az elmúlt esztendőben egyre job­ban érezni lehetett, hogy a színház és a közönség távolodik egymástól, nem volt meg a bensőséges, baráti kapcsolat a nézők és a művészek között, mint az ország egyéb jelen­tős városaiban. Ennek oka egyrészt abban kere­sendő, hogy a színház célkitűzései nem mindig találkoztak a közönség kívánalmaival, másrészt a színház vezetősége bizonyos fokig elefánt- csont toronyba húzódott vissza, nem kereste a lakossággal, főleg az üzemi dolgozókkal a közvetlen kap­csolatot. Az eljövendő évadra a Szigligeti Színház vezetősége jelentősen meg­változott, új igazgató és új főren­dező került a városba, a régi veze­tők közül egyedül Gyulai Goal Fe­renc maradt a helyén, a kiváló kar­mester viszont eddig is nagy nép­szerűségnek örvendett. Miután a színház egész arculata ■megváltozott, fölkértük Seregi László elvtársat, az új főrendezőt, hogy tájékoztassa a közönséget a társulat célkitűzéseiről, terveiről, a bemutatásra váró darabokról. — Az új vezetőség és a művész­gárda mit tart a legfontosabb fel­adatának? — Mindenekelőtt azt, hogy elmé­lyítse a színházkultúra szeretetét a város művelődni vágyó lakosságá­ban és azokat is meghódítsa, akik eddig kevesebb érdeklődést tanú­sítottak. Amint az a műsortervből is látszik, sok zenés darabot tűztünk műsorra, tekintettel a közönség ilyen irányú érdeklődésére. Első premierünk a „Marica grófnő" lesz. ezután nem sokkal bemutatjuk a „Nem élhetek muzsika szó nélkül" című zenés-vígjátékot és még a sze­zon első felében színre kerül a „Rozika”, ez Déryné fiatal kor ár ról szóló operett, amelynek zené­jét helyi muzsikus, Gyulai Gaál Ferenc, színházunk kiváló kompo­nistája és karmestere írja. Ez az operett különben Szolnokon kerül először színre és karácsonyi aján­déknak szánjuk. — Természetes, hogy a komoly drámák kedvelőinek igényeit is ki­elégítjük. Bemutatjuk többek kö­zött a „Bizánc”-ot, Herczeg Fe­renc kiváló drámáját és a „Szem Johannát“. Bemard Shaw világ­hírű színművét. Szerepel a műso­runkon egy mai tárgyú, faluról szóló színmű is, Gerencsér Miklós fiatal szolnoki író „Kerekeskúf című drámája, tekintettel arra, hogy a megye lakosságának túl­nyomó többsége dolgozó paraszt s darabjainkat a megye falvaiban is bemutatjuk, sokkal nagyobb mér­tékben, mint bármikor azelőtt. — Röviden szólva legfontosabb célkitűzésünkről: olyan darabokkal akarjuk megszerettetni a színhá­zat, amelyek amellett, hogy nagy­szerűen szórakoztatnak, magas mű­vészi színvonalat képviselnek. Az érdekesség célját szolgálja az a tervünk is, hogy bevezetjük a re­pertoár rendszert s lesz olyan idő­szak, hogy egy hét alatt 3—4 kü­lönböző darabot játszunk. — Milyen módon akarják meg­nyerni a közönség széleskörű ro- konszenvét, elérni a művészek és a nézők közötti szoros kapcsolatot? — Mindenekelőtt az előadások magas színvonalával. Tudjuk, hogy Szolnok városnak igényes közön­sége van és ehhez mérten akarunk nyújtani. Nem vagyunk elbizako- dottak, ha reméljük, hogy a közön­ség nem fog csalódni ebben az év­adban. Hisz a színészgárda szine- java továbbra is a városban ma- iadt, Olsavszki Éva, Móricz Lül, Velenczei István, Varga D. Jó­zsef, György László, Lengyel Já­nos és a többiek játékában to­vábbra is gyönyörködhet a közön­ség, ugyanakkor számos kiváló erővel gazdagodtunk. A Néphad­sereg Színházból szerződtettük Né­meth Gabit Hegyi Pétert, Kürti Pétert, az Ifjúsági Színháztól Lá­zéi TÍhamért, visszatért a színház­hoz a Somogyi—Pál fi házaspár és Konkoly Gitta, akit első ízben a „Szabad szél" című operettben lá­tott a közönség. A kellő művészt színvonal másik fontos biztosítéka, hogy komoly erőkkel frissült fel a rendező gárda. Nálunk szerződött Pauló Lajos, aid a tavaly végzett főiskolások egyik legtehetségeseb- bike. — A közönséggel való szoros kapcsolat fontos fóruma lesz a Szig­ligeti Színház Baráti Köre, melyet a TT1T keretében valósítunk meg. Ezúton is szeretnénk felkérni az érdeklődőket, akik részt akarnak venni a baráti kör munkájában hogy jelentsék be szándékukat a TTIT megyei titkárságánál. Ez a fórum arra lesz hivatva, hogy meg­vitassa a színre kerülő darabokat, bírálatával segítse a színészek munkáját és mind több barátot nyerjen meg a színházkullurának. Elöljáróban annyit megígérhetünk, hogy a baráti kör tagjai különböző kedvezményekben fognak része­sülni. Azok például, akik a legtöbb segítséget nyújtanak a színház munkájában, a szezon végén két­hetes külföldi útra mehetnek a színház finanszírozásával. És ha már a külföldi útnál tartunk, azt is elárulhatjuk, hogy együttesünk szintén turnéra készül a sikeres szereplés után és ez alkalommal vagy egy jugoszláv, vagy egy cseh­szlovák színház művészgárdája fog ellátogatni a városba csere-elő­adásokra — A müsorpolitikával kapcsolat­ban többfajta vélemény alakult ki a városban. Sokaknak a vélemé­nye megegyezik abban, hogy né­hány cím nagyon meghökkentő. Ez a jelenség nem arra enged-e követ­keztetni. hogy a színház a liberá­lisabb körülmények között teret enged a kispolgári ízlésnek? — Valóban úgy néz ki, hogy néhány cím pikáns történetet ta­kar. De szó sincs arról, hogy szín­padunk holmi kispolgári ízléstelen­ségek pódiuma legyen. A feltűnő címek egyike például a Frici és a nők. Ez a ingjáték napjainkban játszódik, komoly mondanivalója van, azokat a mai modern Bel Ami-kat van hivatva leleplezni, akik a nők által akarnak karriert csinálni A darab mondanivalója az, hogy a mi társadalmunkban nem a. szerelmi szélhámossággal, hanem a becsületes szándékokkal, értékes képességekkel lehet érvé­nyesülni. — A másik ilyen szembeszökő cím a Perdöntő éjszaka. Itt sincs szó ízléstelenségéről. Ez francia vígjáték, története egy képzeletbeli wszágban, Poldáviában játszódik és a burzsoá világ álerkölcsösségét állítja pellengérre végtelenül szel­lemes, mulattató jelenetek soroza­tán át. Kigúnyolja a hatalmasokat, akik egy ártatlan kisembert ítélnek halálra azért, hogy saját bűneiket leplezzék, • Seregi László elvtárs, főrendező nyilatkozatához csak annyit kívá­nunk hozzáfűzni, hogy ez a lelke­sedés. dinamika, amivel a munká­hoz hozzáláttak, az évad végéig tartson. Akkor reméljük hogy a közönség nem fog csalódni a tár­sulatban és a társulat sem fog csa­lódni a város és a megye közön­ségében. A dicsérettel se maradjunk adósak... Az elmúlt két évben igen sok panasz hangzott el a szolnoki ke­nyér ellen. A kenyér rossz minőségéhez nagymértékben hozzájárult a kapott lisztek nem megfelelő minősége. Azonban a felháborodás­ból és a bírálatokból bőven jutott a sütőipari válla’at dolgozóinak is. Bizony meg kell mondani, hogy a sütőipari munkások az elmúlt két évben vajmi kevés dicséretet kaptak. Mostmár napok óta Szolnokon szép. jó minőségű, ízletes ke­nyeret vásárolhatnak a dolgozók. Mi is örömmel halljuk az üdé­tekben a kenyér dícséretét. Éppen ezért ne maradjunk adósak a nyil­vánosság előtt sem a sütőipari dolgozók dicséretével, hiszen a jó ke­nyér a megjavult lisztminőség mellett, elsősorban nekik köszönhető; Az elismerést tehát ezennel átnyújtjuk abban a reményben, hogy nem kell majd visszavonni;; 3 A NAPLÓ cikkei nyomán A Szolnoki Állami Erdőgazdaság igazga­tója, Kurtz Sándor elvtárs, arra a nyilat­kozatra válaszol, ame­lyet Pintér Dezső elv­társ adott a szeptem­ber 4. számban. Kurtz elvtárs leszögezi: Szol­nok földrajzi és közle­kedési helyzete teszi szükségessé, hogy az erdőgazdaságok igaz­gatósága itt legyen. De az is szükségessé teszi, a szolnoki székhelyet hogy itt vannak elhe­lyezve mindazok a közigazgatási, pénz­ügyi szervek, amelyek­kel a vállalatnak kap­csolata van. Kurtz elvtárs továbbá közli, hogy az igazga­tóság nem lakást foglal el, mert az Ady E. ut­ca 99. sz. alatti iroda- helyiséget a ház hasz­nálaton kívül álló pad­lásteréből, 250 000 fo­rint beruházással sa­ját erőforrásból épí­tették, kifejezetten iro­dai célokra. * Szintén a Napló szeptember 4-i számá­ban jelent meg a „Ha kevés. gondoskodja­nak róla, hogy több le­gyen” című cikk, amely a Patyolat Vál­lalattal foglalkozott. Munkácsy Béla, a vállalat igazgatója a cikkre adott válaszá­ban elmondja; hogy 1956-ban idáig, terven felül, 230 darab hálót szereztek be a kilósru­hák mosásához. Ez a mennyiség azonban a kilós mosatás nagyará­nyú növekedése miatt kevésnek bizonyult, így a mosásra beadott ruhák átvételénél időnként zavarok áll­nak elő. A tapasztala­tok alapján a negyedik negyedévre a Patyolat 300 hálót rendelt, amely, remélhetőleg, elég lesz az igények ki­elégítésére. * • A Napló szeptember 7-1 számában dr. Sze- beni József városi ta­nácstag levelet írt ar­ról a zűrzavarról, amelyek a város egyes utcáiban a számozással kapcsolatosak. Ehhez a levélhez szól hozzá He­gedűs László, a 63. sz. körzet tanácstagja, aki teljesen igazat ad dr. Szebeninek. Ö is pél­dákat sorol fel. így az Aradi u. 20. számmal szemben a Sajtó u. 4. sz. ház van. A Petőfi u 6. sz. mellett pedig közvetlenül az Aradi u. 2. sz. Hegedűs Lász­ló szintén ezeknek a visszásságoknak a megszüntetését kéri. ízlés dolga Hónapok óta — valahányszor a szolnoki vasútállomáson járok — megbotránkozva figyelek egy fali­táblát, s vái’om hétről-hétre, hogy majd csak eltüntetik a várócsar­nokból De nem, sőt még feltű­nőbb helyre, a „Célkitűzéseink a KV. határozatának végrehajtása" című képösszeállítás alá tették..; Ez ösztönöz arra, hogy most már szóvátegyem a dolgot, meggyőző­désem, hogy többek nevében. Balesetelhárítási híradó — ezt a jószándékú címet viseli a fali­tábla s ez eddig rendben is vol­na. ha valami emberséges oktató, magyarázó szöveg vagy rajz len­ne alatta. Ehelyett a háború bor­zalmaira emlékeztető, kidülledt szemű hullák, véres, cafatos em­beri fejek, kettészelt testek és más ehhez hasonló visszataszító szörnyűségek sorakoznak vagy 14 fényképen egymásután. A kép­aláírások szerint így jár az, aki elissza az eszét és részeg állapot­ban akar fellépni a vonatra, vagy a szabályokat be nem tartva át­kel a síneken, esetleg ott kerék­párt tol át, stb., stb. Nem vonom kétségbe a „hír­adó” összeállítóinak nevelő szán­dékát, el tudom képzelni azt is, hogy erre felsőbb szervektől kap­tak utasítást vagy engedélyt, csu­pán az ötlet kSgondolójának jó­ízlésében kételkedem. Mert képzeljük el: 15—16 éves kislány, majd terhes anya áll a ké­pek előtt és sápadt arccal fordul­nak eL, két kamasz jóízűen vigyo­rog a „lefejezett" emberek láttán és egy férfi, aki az előbb még nagy étvággyal ette a szalonnát zöldpaprikával, a kép láttán a félreeső helyre siet,.; Csupán a részegek és az erre hajlamosak nyakalják odakint a perionon a büfénél a íéldeciket és taposnak az üvegcserépen, amit véletlenül lesodortak, majd bamba képpel indulnak a vonatjukhoz anélkül, hogy bárki szólna nekik: kérem, részegen a vonatra felszállni nem ajánlatos. Sajnos, ezeket a képe­ket a valóságból lestem el s meg­győződésem, hogy a háborús bombázásokra és a rémnapokra emlékeztető képek még egyetlen notórius részegest sem tartottak vissza az ivástól. Ha pedig az egyébként is józan utasokat akar­ják a szabályok betartására in­teni, úgy hiszem, más úton-mó- don, ízlésesebb képekkel, rajzok­kal is megtehetnék. Olyanokkal, amelyek nem csalt ijesztenek, ré­mítenek. de oktatnak, magyaráz­nak és tanítanak is. FTP. Felhő a imrorkeréMrosiMoz Az utóbbi hetekben lényegesen növekedett a motorkerékpárosok baleseteinek száma. A múlt hónap­ban a motorkerékpárosok csaknem annyi balesetet okoztak, mint a személy- és a teherautóvezetők — együttvéve. Számos motorkerékpá­ros életét vesztette a könnyelmű és szabálytalan vezeté* miatt. Különö­sen sok áldozatot követelt a gyors­hajtás és a vezetés ittasan. A Bel­ügyminisztérium Országos Rendőr­kapitányságának Közlekedésrendé­szeti Főosztálya felhívja a motor- kerékpárosokat, saját érdekükben tartózkodjanak a gyorshajtástól és az ittas állapotban való vezetéstől. ? "zlekedjenek szabályosan, s vi­gyázzanak jobban maguk és az uta­kon közlekedő embertársaik életé­re (MTI). *

Next

/
Oldalképek
Tartalom