Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-11 / 212. szám

2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1956. szeptember 11 A Minisztertanács határozata a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről (Folytatás az első oldalról) Élesedésért történő nádiiktermelés- re, Q A földművelésügyi minisz­-* * tér tegye lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek — a növény­védőállomások, illetőleg a gépállo­mások gépparkjából — még a fo­lyó évben univerzál traktorokat (Zetor) és pótkocsikat vásárolhas­sanak. 1957-től kezdődően az éves nép- gazdasági tervekben kell biztosíta­ni a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek részére az univerzál trak­torokat és a hozzávaló pótkocsikat. A traktorokhoz biztosítani kell az üzemanyagot és az alkatrészeket. A vételárat az átvételnél történő műszaki felértékelés alapján, a használhatósági fok és a termelő­szövetkezetekre érvényes új be­szerzési ár alapján kell megállapí­tani. A közlekedés- és postaügyi mi­niszter a földművelésügyi minisz­terrel egyetértésben tegye lehető­vé, hogy a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek és az alapszabály­szerűen gazdálkodó termelőszövet­kezeti csoportok az 1956. évi terv­ben élőirányzott mennyiségen felül további 150 új tehergépkocsit vá­sárolhassanak; Az univerzál traktorokat és te­hergépkocsikat azoknak a termelő­szövetkezeteknek kell juttatni, amelyek azt saját erőből vásárol­ják meg; 1A A mezőgazidasági termelő- szövetkezetek és termelő­szövetkezeti csoportok a tehergép­kocsival történő áruszállításnál minden vonatkozásiban, az állami vállalatokkal és a földművesszö- vetkezetekkel azonos elbírálás alá esnek; Tehát saját tehergépkocsi­jaikkal 50 kilométeres körzetben áruszállítást minden korlátozás nélkül végezhetnek; A termelőszö­vetkezetek állandó piaci elárusító helyükre — bármely városba — tá­volságra való tekintet nélkül szál­líthatják saját termeLvényeiket, valamint tagjaik háztáji gazdasá­gainak és más termelőszövetkeze­teknek termelvényeát nyers vagy feldolgozott állapotban. Más ter­melőszövetkezetek részére történő szállításoknál a gépkocsi csak TE- FU menetlevéllel közlekedhet és az érvényben levő TEFU díjtétele­ket kell alkalmazni.. Ezenfelül az év bármely szakáiban körzethatár- korlátozás nélkül szállíthatnak pri­mőrárukat, gyorsan romló termé­keket, valamint hízott állatokat; A fentiekben nem említett, elen­gedhetetlenül sürgős esetekben a mezőgazdasági termelőszövetkezet, Illetőleg termelőszövetkezeti cso­port elnökének írásbeli igazolása alapján a termelőszövetkezetek a körzethatáron túl is végezhetnek teherszállítást az általános közle­kedési szabályok megtartáséval. 11 A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és termelő­szövetkezeti csoportok áruterme- iésének növelését a közös értékesí­tés előnyösebbé tételével az aláb­biak szerint kell elősegíteni. a) Biztosítani kell, hogy a terme­lőszövetkezetek jó minőségű saját termelésű boraikat és gyümölcspá­linka termékeiket palackozhassák s abban az esetben, ha a márkázás! előírásoknak megfelelnek, saját márkájukkal ellássák és forgalom­ba hozzák. A Minisztertanács en­gedélyezi, hogy az állami és szövet­kezeti vendéglátóipar közvetlenül a termelőszövetkezetektől is vásárol­hasson b°rt. A belkereskedelmi miniszter és a SZŐ VOSZ igazgató­ságának elnöke erre vonatkozóan a szükséges intézkedéseket tegye meg; A termelői bovkimérési enge­délyek kiadását a községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottsága ke­reskedelmi szakigazgatási szervei­re kell bízná; A termelőszövetke­zeteknek telephelyükön poh árazá­si engedélyt is kell adni, telephe- iyükö: kívül a poharazási enge­dély csak indokolt esetben adható ki. Ezen túlmenően, állami pincék használatba adásával is elő kell se­gíteni a term előszove'kezetek bor- értékssítő tevékenységét. b) Meg kell engedni, hogy a ter­melőszövetkezetek a közös és a háztáji gazdaságból származó tej­nek a beadásra és értékesítésre előírt mennyiségen felüli részét saját tejfeldolgozó üzemeikben fel­dolgozhassák, abból sajtot és vajat készíthessenek. A tejfeldolgozó üzemek kiszélesítésére a termelő- szövetkezetek részére megfelelő gé­peket kell rendelkezésre bocsátani. Az élelmiszeripari miniszter gon­doskodjék arról, hogy a termelő- szövetkezetek kérésükre — az év­szaktól és az ipari jellegtől függet­lenül — a szerződés alapján át­adott tej után 40—60 százalék fölö­zött tejet, vagv írót és savót kap­janak visszatérítés ellenében. A szerződött lej ellenértékének 50 százalékát a termelőszövetkezetek részére árelőlegként az előlegszám­lára ki lehet fizetni. c) A belkereskedelmi miniszter a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben biztosítsa, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek és termelőszövetkezeti csopor­tok 1956. október 1-től kezdődően a közös és a háztáji gazdaságból származó termékeiknek a beadási, értékesítési és szerződéses kötele­zettségen felüli részére vonatko­zóan szállítási saerződéstköthesse- nek közvetlenül a kiskereskedelmi, vendéglátóipaii és az üzemélelme­zési vállalatokkal, valamint az üdülőkkel, a kórházakkal és az üzemi konyhákkal. d) A termelőszövetkezetek szá­mára lehetővé kell tenni, hogy ex­portminőségű termékeiket a közve­títő kereskedelem kikapcsolásával közvetlenül külkereskedelmi válla­lóknak adják él, illetve velük kös­senek szerződést. Az exportra ke­rülő cikkeiket, amennyiben az elő­írt követelményeknek megfelelnek, a termelőszövetkezet saját márká­zásával láthatja el; e) A termelőszövetkezetek részé­re biztosítani kell a nagybani érté­kesítéssel járó előnyöket. Az élel­miszeripari, a begyűjtési, a bel­kereskedelmi és a külkereskedelmi miniszterek dolgozzák ki a nagy­bani értékesítésnél alkalmazandó magasabb árak rendszerét. A ma­gasabb ár megilleti a termelőszö­vetkezeti csoportokat és a termelői tásulásokat is; 12 A begyűjtési miniszter 1956. december 31-ig adja át a termelőszövetkezeteknek azokat a helyi jelentőségű, kisebb raktára­kat, amelyek a termelőszövetkeze­tek területén vannak. Amennyiben a Begyűjtési Minisztérium szervei és a termelőszövetkezetek a rák- tárátadáslban nem tudnak meg­egyezni, a vitás esetekben a be gyűjtési miniszter és a földműve­lésügyi miniszter együttesen dönt­senek; IQ Az alapszabály szerint gaz- dálkodó termelőszövetkezeti csoportok, amennyiben gazdaságuk valamelyik ágában a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekéhez hason ló közös termelési tevékenységet alakítanak ki — a közös termelési tevékenységgel kapcsolatosan — ugyanazokra a kedvezményekre jo­gosultak, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezet (beadás, adó, hitelfelvétel, gépállomási munka­díj). Az alapszabály szerint gazdál­kodó termelőszövetkezeti csopor­toknak közös tevékenységük elő­mozdítása érdekében ugyancsak meg kell engedni segéd- és feldol­gozó üzemek létesítését saját közös termelvényeik, illetőleg tagjaik tar- melvényeinek feldolgozására; 1 A A termelőszövetkezetek 1955, október 31-én fennálló közép- és hosszúlejáratú hiteltar­tozását a következők szerint kell rendezni: a) A termelőszövetkezetek hitel­állományát egységesen évi 1 szá­zalékos kamatozású, 25 éves hitellé kell átalakítani. E hitelek lejára­tát úgy kell megállapítani, hogy a termelőszövetkezetek hitelállomá­nyuknak évenként mintegy 4 szá­zalékát fizessék vissza; b) 1955. november 1. után folyó­sított és folyósításra kerülő beruhá­zási hiteleket egységesen 1 %-os kamat mellett kell folyósítani. A folyósításra kerülő hitelek lejáratát az amortizáció és a termelőszövet­kezetek teherbíróképességének messzemenő figyelembevételével kell megállapítani az alábbiak sze­rint.­I. Épületek, építmények, telkesí­tés, talajjavítás 20—35 óv. II; Gépek, berendezések, felsze­relések, igás és tenyészállatok, új termelőszövetkezetek részére ala­pítási hitel 5—15 év. Az I. pontban felsorolt hitelek lejáratát a Magyar Nemzeti Bank úgy állapítsa meg, hogy a vissza­fizetés általában a negyedik év­ben, a II. pontban szereplő hitelek­nél pedig a második évben kezdőd­jék. Az egyéb célokra folyósított hitelek visszafizetési feltételeit a Magyar Nemzeti Bank a Földmű­velésügyi Minisztériummal együtt állapítsa meg. c) Annak a termelőszövetkezet­nek, amely a felvett hiteleket a Magyar Nemzeti Bankkal kötött megállapodás szerinti lejáratnál korábban fizeti v'ssza, és az állam iránti egyéb természetbeni és pénzbeni kötelezettsége' t teljesíti, kedvezményképpen a fennmaradt hitelállományt az eredetileg esedé késsé vált hitelen felül visszafize­tett összeg 25 százalékának megfe­lelő további összeggel kell csökken­teni. d) A termelőszövetkezetek eladó­sodásának megakadályozása érde­kében az egyes termelőszövetkeze­teknek csak annyi hitelt lehet fo­lyósítani, amennyinek évenkénti törlesztési hányadia nem haladja meg a tagok között kiosztásra ke­rülő természetbeni és pénzbeni ré­szesedés 15 százalékát. Ennek mó­dozatait a Magyar Nemzeti Bank elnöke a földművelésügyi minisz­terrel egyetértésben szabályozza. A Magyar Nemzet-' Bank kivételesen indokolt esetben ettől eltérhet. A folyósítható hitel összegének meg­állapításánál a termelőszövetkezet saját erőből történő új beruházá­sait is figyelmbe kell venni. e) A Magyar Nemzeti Bank a beruházási tartalékszámlán levő összeget a termelőszövetkezet ké­relmére üzemviteli célra is kiad­hatja. abban az esetben, ha a be­ruházási hitelek esedékes részleté­nek visszafizetése egyébként biz­tosítva van. 1) A Minisztertanács felhatal­mazza a Magyar Nemzeti Bank el­nökét, hogy a földművelésügyi mi­niszterrel egyetértésben szabályoz­za a termelőszövetkezetek hitelel­látásának rendszerét; 1 C A termelőszövetkezetek új ■Lv'* gyümölcsös telepítéseinek gépi forgatással történő talajelőké­szítését 1956. szeptember 1-től kez­dődően vissza nem térítendő állami támogatásból kell biztosítani. A vissza nem térítendő állami támo­gatás igénybevételének feltételei megegyeznek az új szőlőtelepítések alá történő gépi forgatás feltételei­vel. 1 fi A Minisztertanács kötelezi az illetékes minisztereket arra, hogy a termelőszövetkezetek által a szerződéses kötelezettségeik teljesítésére átadandó terményekés termékek ellenértékének 30—40 százalékát a felügyeletük alá tar­tozó szervek és vállalatok árelőleg címén a Magyar Nemzeti Banknál vezetett előlegszámlára átutalják. Ebbe az összegbe a termelési szer­ződés szerint járó pénzíbeni előle­get is be kell számítani; A Minisztertanács engedélyezi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a ter­melőszövetkezeteknek rövidlejára­tú hitelt folyósítson munkaegység- előlegre; 1 H A begyűjtési miniszter a '• belvízkárok miatt súlyos gazdasági helyzetbe került terme­lőszövetkezeteknél az 1956. évre ki­vetett hízottsertésbeadásd kötele­zettség egy részét, szövetkezeten kóniti elbírálás alapján, a kár ará nyának megfelelően törölje. A fennmaradó rész teljesítését — fi- gy’lembevéve a termelőszövetke­zet gazdasági helyzetét — szükség esetén három évre hosszabbítsa meg. A terület utáni hízottsertés beadás és a szerződéses sertéshiz- lalós teljesítésének, valamint az ál­latállomány átteleltetésónek előse­gítésére adjon kamatmentes abrak- takarmány-kölcsönt. A begyűjtési miniszter és az ille­tékes miniszterek intézkedjenek aziránt, hogy a szerződéses növé­nyeket termeltető vállalatok által a termelőszövetkezeteknek folyósított termelési előlegek visszafizetését a vállalat az elszenvedett belvízkár arányának megfelelően elengedhes­se és a még fennmaradó hátralék visszafizetésére indokolt esetben 2—3 évi haladékot adhasson. 1 O A Minisztertanács a tagok kezdeményező munkájának előmozdítása érdekében javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy a többtermelésd jutalom rendszerét az alapszabály idevonatkozó rendel­kezésétől, valamint a Miniszterta­nács 1044/1955. (IV. 17.) Mt. h. számú határozatában foglalt javas­lattól függetlenül, a közgyűlésen maguk állapítsák meg. A termelő­szövetkezet közgyűlése döntsön te­hát abban a kérdésben, hogy a szövetkezeti gazdaság egyes üzem- ágaiban elért tervtúlteljesítés ju­talmazására adjanak-e az üzemág dolgozóinak prémiumot. A közgyű­lés döntsön továbbá arról is, hogy milyen legyen a prémium mértéke. A szerződéses termelés alapján a termeltető vállalatok által a ter­melőszövetkezetek részére többter­melési jutalom címén fizetett ősz- szegek felhasználásáról ugyancsak a közgyűlés döntsön. Ha azonban a közgyűlés ezekből az összegekből az illető növény megtermelésében részt vett tagokat kívánja premi­zálni. prémiumukat a termelőszö­vetkezet saját termelési tervében előirányzott átlagtermés alapján állapítsa meg; IQ A termelőszövetkezeti moz- galom fejlesztése érdekében a termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, közös gazdálkodá­suk fejlesztését, gazdasági megerő­sítését a helyi mezőgazdasági szer­vek az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támogassák; a) A Földművelésügyi Miniszté­rium és a helyi tanácsok mezőgaz­dasági szak i gazgatási szervei a termelőszövetkezeti csoportok zár­számadásával, éves üzemtervével és pénzügyi előirányzatával ugyan­olyan rendszeresen foglalkozzanak, mint a termelőszövetkezetekévél. b) A termelőszövetkezeti csopor­tok közös gazdálkodását a gépállo­másodénak teljes mértékben támo­gatni kell és gépállomási mezőgaz­dászokat lehetőség szerint a terme­lőszövetkezetekhez hasonlóan he­lyezzenek ki a termelőszövetkezeti csoportokba is. II. A földművessxövetkezeti mozgalom kiszélesítéséről egyszerű termelői társulások fejlesztéséről A földművesszö vetkezeti mozgal­mat és a földművesszövetkezetek tevékenységét, az áruellátás mel­lett, mind az értékesítés, mind a termelés terén erőteljesen fejlesz­teni kell; A földművesszövetkezetek érté­kesítő tevékenységét felvásárló te­vékenységük eddigi tapasztalataira támaszkodva erőteljesen ki keli szélesíteni és el kell érni, hogy a földművesszövetkezeteik tagjaik ér­tékesítő szövetkezeteivé is válja­nak. Az értékesítési és áruellátási te­vékenység növelése mellett az ed­digieknél nagyobb mértékben kell fejleszteni a földművesszövetkeze­tek termelési tevékenységét. Ezért — a már működő szakcsoportok továbbfejlesztésével — az egyszerű termelési társulások újabb formái­nak a kialakulásét is elő kell moz­dítani; 1 A már működő egyszerű ■*" * termelői társulások megszilár­dításét s fejlesztését, valamint újabb formáinak létrehozását az alábbiak szerint kell elősegíteni: a) Alkalmai társulások: az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok alkalmi társulása a földműves- szövetkezeteken belül egy-egy ter­melési vagy munkafolyamat (gyü­mölcsös, szőlőtelepítés, szántás, ve­tés. permezetés stb.) közös elvégzé­sére, továbbá egyes termelési esz­közök. vetőmagvak, anyagok közös beszerzésére, vagy egyes termelvé- nyek közös értékesítésére egy-egy időszakra. A földművesszövetkeze­tek keretében alkalmi társulások kizárólag értékesítésre nem alakul­hatnak. Az alkalmi társulások a földművesszövetkezet szerves ré szei, tehát nem önálló jogi szemé­lyek. Gazdálkodásukért a földmű­vesszövetkezet felelős, számadásai­kat a földművesszövetkezet vezeti. b) Termelői szakcsoportok: az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok huzamosabb időre szóló társulása egy-egy növény termelé­sére, közös géphasználatra, egyes állatfajták tenyésztésére, továbbá egyes állati és növényi termékek közös feldolgozáséra; A termelői szakcsoportok az alkalmi társulá­sokhoz hasonlóan szerves részei a a földművesszövetkezeteknek és egész tevékenységüket a földmű­vesszövetkezet keretében fejtik ki. c) Szakszövetkezetek: az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztok értékesítő és beszerző társulása, amely egy-egy növény termelését vagy állatfajta tenyésztését, illető­leg egyes állati és növényi termé­kek feldolgozását önálló szövetke­zeti kenetben végzi. A szakszövet­kezetek a földművesszövetkezetek­hez hasonlóan önálló szövetkeze­tek, amelyek a fakknűvesszövet- kezeti hálózat kötelékébe tartoznak és közvetlen irányításúkat a föld- művesszövetkezeték járási, illetőleg megyei szervei látják el. Ö Az egyszerű termelési tár- sulások „Működési szabály­zat" alapján működnek, amelynek irányelveit a SZÖVOSZ határozza reg. A szak. szövetkezetek tevékeny­ségüket alapszabály szerint foly­tatják. amelyet a SZÖVOSZ által kiadott minta-alapszabály figyelem­be vételével alakíthatnak ki. Q A Minisztertanács annak ér- dekében, hogy a falusi la­kosság, elsősorban a dolgozó pa­rasztság pénzbeni megtakarításai t saját szövetkezeti szervezete útján összegyűjthesse és átmenetileg je­lentkező hitelszükségleteit kölcsö­nös segítés elve alapján közvetle­nül is kielégíthesse, helyesnek tart­ja a falusi takarékszövetkezetek létesítésére irányuló kezdeménye­zéseket. Felkéri a SZÖVOSZ igaz­gatóságát. hogy a szövetkezetek megalakulását szervező munkával és anyagi eszközeivel segítse elő. A szövetkezetek szervezésének, működésének feltételeit a pénzügy miniszter a SZÖVOSZ igazgatósa gának elnökével egyetértésben ren­deletileg állapítsa meg. A szava­tosság biztosítékaképpen a Pénz­ügyminisztériumot e szövetkezetek pénzügyi működését illetően ellen­őrzési jog illeti meg. A takarék- szövetkezeteket alapszabályszerű működésük keretében teljes adó- és illetékmentesség illeti meg. A A Minisztertanács szüksé­■** gesnek és helyesnek tartja, hogy az állami és szövetkezet! szervek anyagi előnyöket biztosító kedvezményeket nyújtsanak az egyszerű termelő társulások szá­mára. hogy ez is ösztönözze az egyénileg dolgozó parasztság egy­szerű szövetkezeti társulásainak széleskörű kibontakozásét. Ilyen előnyöket és kedvezményeket a társulásoknak aszerint kell nyúj­tani, amilyen mértekben a közös termelés, feldolgozás és értékesítő tevékenység elemei a társulásban megvalósulnak. A kedvezmények nyújtásánál alapvető elvként kell érvényesíteni, hogy ösztönözzék a közös alapok képzését és segítsék a közös — főleg termelői tevékeny­ség továbbfejlődését és a termelés növelését: C Az egyszerű termelői tánsu- lások működését széleskörű termelési segítség nyújtásával is elő kell mozdítani; a) A talaj-, növényápolás!, véde­kezési és betakarítási munkák ide­jében való elvégzése érdekében biztosítani kell, hogy a társulások tagjai részére a gépállomások ta­lajmegmunkáló és betakarító gépei a mezőgazdasági termelőszövetke­zeteket és a termelőszövetkezeti csoportokat követő sorrendben ren­delkezésre álljanak. A gépi szol­gáltatásokat — mér alkalmi társu­lások esetében is — az egyénileg dolgozó parasztok díjtételednél 10 százalékkal alacsonyabban kell szá­molni. 30 katas ztrális holdat meg­haladó összefüggő táblán végzett gépi munka esetén a termelőszö­vetkezeti csoportok részére megál­lapított kedvezményt kell adni; b) Az egyéni termelők előtt sor­rendi előnyben kell részesíteni az egyszerű termelőd társulásokat (szakcsoportokat) a termelést elő­segítő, továbbá a közös létesítmé­nyekhez szükséges anyagok beszer­zésénél (műtrágya, növényvédőszer, melegágy! felszerelés, szárító és feldolgozó épületekhez szükséges anyagok stb.). Ugyanilyen előnyt kell biztosítani az élőállat, baromfi, állati termékek termelésére társult termelők részére a különféle takar- mányjuttatásoknál, valamint napos­csibe, tenyészállat és egyéb ak­cióknál; c) A gépállomások főmezőgazdá- szaá, a községi agronómusok, a me­gyei- és járási mezőgazdasági szer­vek és a termeltetésben érdekelt vállalatok kötelesek rendszeresen szaktanácsadással támogatni az egyszerű termelői társulásokat; A Az egyszerű termelői tár- sulások részéire termelvé­nyeik és termékeik értékesítésénél és feldolgozásánál előnyöket kell biztosítani: a) A termeiésá szerződések meg­kötésénél a társulásokat a társuláson kívüli termelőkkel szemben sor­rendi előnyben kell részesíteni. Az így termelt cikkek után a társulá­sok részére az egyéni termelőknél magasabb, de a termelőszövetke­zetekét el nem érő többtermelési prémiumot, illetőleg a dohánynál minőségi felárat kell fizetni. b) Lehetővé kel tenni, hogy a társulások az állam iránti kötele­zettségeik (beadási, értékesítési, szerződéses) teljesítésén félül saját termékeiket feldolgozva, csomagol­va közvetlenül a felhasználóknak szállíthassák és ilymódan nagyobb jövedelmet érhessenek el. c) Elő kell továbbá segíteni, hogy a társulások az állam iránti köte­lezettségeik (beadási, értékesítési szerződéses) teljesítésén felül, saját termékeiket közösen feldolgozzák és közvetlenül forgalombahozzák (például gyümölcs-, zöldségeláru­sítóhelyek fenntartása, tej lefölö­zése, gyümölcsfeldolgozás, pálinka- főzés stb.). A szőlőtermelő szakcso­portok borértékesítését termelői borkimérések, palackozás útján, to­vábbá a termelőszövetkezetekhez hasonlóan poharazás engedélyezé­sével, valamint állami pincék, fel­dolgozó üzemek bérbeadásával is elő kell mozdítani. 'Y A termelés növelését szol­’ * gáló közös berendezések lé­tesítésére és közös felszerelések be­szerzésére kedvezményes beruhá­zási hitelt lehet nyújtani. Az ellá­tás és az export szempontjából fontos évelő kultúrák nagyobb ösz- szefüggő területen való telepíté­sére. a termőre fordulás után 2—3 év múlva visszafizetendő hitel! le­hel folyósítani. (Folytatása a 4, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom