Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-11 / 212. szám
2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1956. szeptember 11 A Minisztertanács határozata a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről (Folytatás az első oldalról) Élesedésért történő nádiiktermelés- re, Q A földművelésügyi minisz-* * tér tegye lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek — a növényvédőállomások, illetőleg a gépállomások gépparkjából — még a folyó évben univerzál traktorokat (Zetor) és pótkocsikat vásárolhassanak. 1957-től kezdődően az éves nép- gazdasági tervekben kell biztosítani a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére az univerzál traktorokat és a hozzávaló pótkocsikat. A traktorokhoz biztosítani kell az üzemanyagot és az alkatrészeket. A vételárat az átvételnél történő műszaki felértékelés alapján, a használhatósági fok és a termelőszövetkezetekre érvényes új beszerzési ár alapján kell megállapítani. A közlekedés- és postaügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az alapszabályszerűen gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportok az 1956. évi tervben élőirányzott mennyiségen felül további 150 új tehergépkocsit vásárolhassanak; Az univerzál traktorokat és tehergépkocsikat azoknak a termelőszövetkezeteknek kell juttatni, amelyek azt saját erőből vásárolják meg; 1A A mezőgazidasági termelő- szövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok a tehergépkocsival történő áruszállításnál minden vonatkozásiban, az állami vállalatokkal és a földművesszö- vetkezetekkel azonos elbírálás alá esnek; Tehát saját tehergépkocsijaikkal 50 kilométeres körzetben áruszállítást minden korlátozás nélkül végezhetnek; A termelőszövetkezetek állandó piaci elárusító helyükre — bármely városba — távolságra való tekintet nélkül szállíthatják saját termeLvényeiket, valamint tagjaik háztáji gazdaságainak és más termelőszövetkezeteknek termelvényeát nyers vagy feldolgozott állapotban. Más termelőszövetkezetek részére történő szállításoknál a gépkocsi csak TE- FU menetlevéllel közlekedhet és az érvényben levő TEFU díjtételeket kell alkalmazni.. Ezenfelül az év bármely szakáiban körzethatár- korlátozás nélkül szállíthatnak primőrárukat, gyorsan romló termékeket, valamint hízott állatokat; A fentiekben nem említett, elengedhetetlenül sürgős esetekben a mezőgazdasági termelőszövetkezet, Illetőleg termelőszövetkezeti csoport elnökének írásbeli igazolása alapján a termelőszövetkezetek a körzethatáron túl is végezhetnek teherszállítást az általános közlekedési szabályok megtartáséval. 11 A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok áruterme- iésének növelését a közös értékesítés előnyösebbé tételével az alábbiak szerint kell elősegíteni. a) Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek jó minőségű saját termelésű boraikat és gyümölcspálinka termékeiket palackozhassák s abban az esetben, ha a márkázás! előírásoknak megfelelnek, saját márkájukkal ellássák és forgalomba hozzák. A Minisztertanács engedélyezi, hogy az állami és szövetkezeti vendéglátóipar közvetlenül a termelőszövetkezetektől is vásárolhasson b°rt. A belkereskedelmi miniszter és a SZŐ VOSZ igazgatóságának elnöke erre vonatkozóan a szükséges intézkedéseket tegye meg; A termelői bovkimérési engedélyek kiadását a községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottsága kereskedelmi szakigazgatási szerveire kell bízná; A termelőszövetkezeteknek telephelyükön poh árazási engedélyt is kell adni, telephe- iyükö: kívül a poharazási engedély csak indokolt esetben adható ki. Ezen túlmenően, állami pincék használatba adásával is elő kell segíteni a term előszove'kezetek bor- értékssítő tevékenységét. b) Meg kell engedni, hogy a termelőszövetkezetek a közös és a háztáji gazdaságból származó tejnek a beadásra és értékesítésre előírt mennyiségen felüli részét saját tejfeldolgozó üzemeikben feldolgozhassák, abból sajtot és vajat készíthessenek. A tejfeldolgozó üzemek kiszélesítésére a termelő- szövetkezetek részére megfelelő gépeket kell rendelkezésre bocsátani. Az élelmiszeripari miniszter gondoskodjék arról, hogy a termelő- szövetkezetek kérésükre — az évszaktól és az ipari jellegtől függetlenül — a szerződés alapján átadott tej után 40—60 százalék fölözött tejet, vagv írót és savót kapjanak visszatérítés ellenében. A szerződött lej ellenértékének 50 százalékát a termelőszövetkezetek részére árelőlegként az előlegszámlára ki lehet fizetni. c) A belkereskedelmi miniszter a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben biztosítsa, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok 1956. október 1-től kezdődően a közös és a háztáji gazdaságból származó termékeiknek a beadási, értékesítési és szerződéses kötelezettségen felüli részére vonatkozóan szállítási saerződéstköthesse- nek közvetlenül a kiskereskedelmi, vendéglátóipaii és az üzemélelmezési vállalatokkal, valamint az üdülőkkel, a kórházakkal és az üzemi konyhákkal. d) A termelőszövetkezetek számára lehetővé kell tenni, hogy exportminőségű termékeiket a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával közvetlenül külkereskedelmi vállalóknak adják él, illetve velük kössenek szerződést. Az exportra kerülő cikkeiket, amennyiben az előírt követelményeknek megfelelnek, a termelőszövetkezet saját márkázásával láthatja el; e) A termelőszövetkezetek részére biztosítani kell a nagybani értékesítéssel járó előnyöket. Az élelmiszeripari, a begyűjtési, a belkereskedelmi és a külkereskedelmi miniszterek dolgozzák ki a nagybani értékesítésnél alkalmazandó magasabb árak rendszerét. A magasabb ár megilleti a termelőszövetkezeti csoportokat és a termelői tásulásokat is; 12 A begyűjtési miniszter 1956. december 31-ig adja át a termelőszövetkezeteknek azokat a helyi jelentőségű, kisebb raktárakat, amelyek a termelőszövetkezetek területén vannak. Amennyiben a Begyűjtési Minisztérium szervei és a termelőszövetkezetek a rák- tárátadáslban nem tudnak megegyezni, a vitás esetekben a be gyűjtési miniszter és a földművelésügyi miniszter együttesen döntsenek; IQ Az alapszabály szerint gaz- dálkodó termelőszövetkezeti csoportok, amennyiben gazdaságuk valamelyik ágában a mezőgazdasági termelőszövetkezetekéhez hason ló közös termelési tevékenységet alakítanak ki — a közös termelési tevékenységgel kapcsolatosan — ugyanazokra a kedvezményekre jogosultak, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezet (beadás, adó, hitelfelvétel, gépállomási munkadíj). Az alapszabály szerint gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportoknak közös tevékenységük előmozdítása érdekében ugyancsak meg kell engedni segéd- és feldolgozó üzemek létesítését saját közös termelvényeik, illetőleg tagjaik tar- melvényeinek feldolgozására; 1 A A termelőszövetkezetek 1955, október 31-én fennálló közép- és hosszúlejáratú hiteltartozását a következők szerint kell rendezni: a) A termelőszövetkezetek hitelállományát egységesen évi 1 százalékos kamatozású, 25 éves hitellé kell átalakítani. E hitelek lejáratát úgy kell megállapítani, hogy a termelőszövetkezetek hitelállományuknak évenként mintegy 4 százalékát fizessék vissza; b) 1955. november 1. után folyósított és folyósításra kerülő beruházási hiteleket egységesen 1 %-os kamat mellett kell folyósítani. A folyósításra kerülő hitelek lejáratát az amortizáció és a termelőszövetkezetek teherbíróképességének messzemenő figyelembevételével kell megállapítani az alábbiak szerint.I. Épületek, építmények, telkesítés, talajjavítás 20—35 óv. II; Gépek, berendezések, felszerelések, igás és tenyészállatok, új termelőszövetkezetek részére alapítási hitel 5—15 év. Az I. pontban felsorolt hitelek lejáratát a Magyar Nemzeti Bank úgy állapítsa meg, hogy a visszafizetés általában a negyedik évben, a II. pontban szereplő hiteleknél pedig a második évben kezdődjék. Az egyéb célokra folyósított hitelek visszafizetési feltételeit a Magyar Nemzeti Bank a Földművelésügyi Minisztériummal együtt állapítsa meg. c) Annak a termelőszövetkezetnek, amely a felvett hiteleket a Magyar Nemzeti Bankkal kötött megállapodás szerinti lejáratnál korábban fizeti v'ssza, és az állam iránti egyéb természetbeni és pénzbeni kötelezettsége' t teljesíti, kedvezményképpen a fennmaradt hitelállományt az eredetileg esedé késsé vált hitelen felül visszafizetett összeg 25 százalékának megfelelő további összeggel kell csökkenteni. d) A termelőszövetkezetek eladósodásának megakadályozása érdekében az egyes termelőszövetkezeteknek csak annyi hitelt lehet folyósítani, amennyinek évenkénti törlesztési hányadia nem haladja meg a tagok között kiosztásra kerülő természetbeni és pénzbeni részesedés 15 százalékát. Ennek módozatait a Magyar Nemzeti Bank elnöke a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza. A Magyar Nemzet-' Bank kivételesen indokolt esetben ettől eltérhet. A folyósítható hitel összegének megállapításánál a termelőszövetkezet saját erőből történő új beruházásait is figyelmbe kell venni. e) A Magyar Nemzeti Bank a beruházási tartalékszámlán levő összeget a termelőszövetkezet kérelmére üzemviteli célra is kiadhatja. abban az esetben, ha a beruházási hitelek esedékes részletének visszafizetése egyébként biztosítva van. 1) A Minisztertanács felhatalmazza a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza a termelőszövetkezetek hitelellátásának rendszerét; 1 C A termelőszövetkezetek új ■Lv'* gyümölcsös telepítéseinek gépi forgatással történő talajelőkészítését 1956. szeptember 1-től kezdődően vissza nem térítendő állami támogatásból kell biztosítani. A vissza nem térítendő állami támogatás igénybevételének feltételei megegyeznek az új szőlőtelepítések alá történő gépi forgatás feltételeivel. 1 fi A Minisztertanács kötelezi az illetékes minisztereket arra, hogy a termelőszövetkezetek által a szerződéses kötelezettségeik teljesítésére átadandó terményekés termékek ellenértékének 30—40 százalékát a felügyeletük alá tartozó szervek és vállalatok árelőleg címén a Magyar Nemzeti Banknál vezetett előlegszámlára átutalják. Ebbe az összegbe a termelési szerződés szerint járó pénzíbeni előleget is be kell számítani; A Minisztertanács engedélyezi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkezeteknek rövidlejáratú hitelt folyósítson munkaegység- előlegre; 1 H A begyűjtési miniszter a '• belvízkárok miatt súlyos gazdasági helyzetbe került termelőszövetkezeteknél az 1956. évre kivetett hízottsertésbeadásd kötelezettség egy részét, szövetkezeten kóniti elbírálás alapján, a kár ará nyának megfelelően törölje. A fennmaradó rész teljesítését — fi- gy’lembevéve a termelőszövetkezet gazdasági helyzetét — szükség esetén három évre hosszabbítsa meg. A terület utáni hízottsertés beadás és a szerződéses sertéshiz- lalós teljesítésének, valamint az állatállomány átteleltetésónek elősegítésére adjon kamatmentes abrak- takarmány-kölcsönt. A begyűjtési miniszter és az illetékes miniszterek intézkedjenek aziránt, hogy a szerződéses növényeket termeltető vállalatok által a termelőszövetkezeteknek folyósított termelési előlegek visszafizetését a vállalat az elszenvedett belvízkár arányának megfelelően elengedhesse és a még fennmaradó hátralék visszafizetésére indokolt esetben 2—3 évi haladékot adhasson. 1 O A Minisztertanács a tagok kezdeményező munkájának előmozdítása érdekében javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy a többtermelésd jutalom rendszerét az alapszabály idevonatkozó rendelkezésétől, valamint a Minisztertanács 1044/1955. (IV. 17.) Mt. h. számú határozatában foglalt javaslattól függetlenül, a közgyűlésen maguk állapítsák meg. A termelőszövetkezet közgyűlése döntsön tehát abban a kérdésben, hogy a szövetkezeti gazdaság egyes üzem- ágaiban elért tervtúlteljesítés jutalmazására adjanak-e az üzemág dolgozóinak prémiumot. A közgyűlés döntsön továbbá arról is, hogy milyen legyen a prémium mértéke. A szerződéses termelés alapján a termeltető vállalatok által a termelőszövetkezetek részére többtermelési jutalom címén fizetett ősz- szegek felhasználásáról ugyancsak a közgyűlés döntsön. Ha azonban a közgyűlés ezekből az összegekből az illető növény megtermelésében részt vett tagokat kívánja premizálni. prémiumukat a termelőszövetkezet saját termelési tervében előirányzott átlagtermés alapján állapítsa meg; IQ A termelőszövetkezeti moz- galom fejlesztése érdekében a termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, közös gazdálkodásuk fejlesztését, gazdasági megerősítését a helyi mezőgazdasági szervek az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támogassák; a) A Földművelésügyi Minisztérium és a helyi tanácsok mezőgazdasági szak i gazgatási szervei a termelőszövetkezeti csoportok zárszámadásával, éves üzemtervével és pénzügyi előirányzatával ugyanolyan rendszeresen foglalkozzanak, mint a termelőszövetkezetekévél. b) A termelőszövetkezeti csoportok közös gazdálkodását a gépállomásodénak teljes mértékben támogatni kell és gépállomási mezőgazdászokat lehetőség szerint a termelőszövetkezetekhez hasonlóan helyezzenek ki a termelőszövetkezeti csoportokba is. II. A földművessxövetkezeti mozgalom kiszélesítéséről egyszerű termelői társulások fejlesztéséről A földművesszö vetkezeti mozgalmat és a földművesszövetkezetek tevékenységét, az áruellátás mellett, mind az értékesítés, mind a termelés terén erőteljesen fejleszteni kell; A földművesszövetkezetek értékesítő tevékenységét felvásárló tevékenységük eddigi tapasztalataira támaszkodva erőteljesen ki keli szélesíteni és el kell érni, hogy a földművesszövetkezeteik tagjaik értékesítő szövetkezeteivé is váljanak. Az értékesítési és áruellátási tevékenység növelése mellett az eddigieknél nagyobb mértékben kell fejleszteni a földművesszövetkezetek termelési tevékenységét. Ezért — a már működő szakcsoportok továbbfejlesztésével — az egyszerű termelési társulások újabb formáinak a kialakulásét is elő kell mozdítani; 1 A már működő egyszerű ■*" * termelői társulások megszilárdításét s fejlesztését, valamint újabb formáinak létrehozását az alábbiak szerint kell elősegíteni: a) Alkalmai társulások: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok alkalmi társulása a földműves- szövetkezeteken belül egy-egy termelési vagy munkafolyamat (gyümölcsös, szőlőtelepítés, szántás, vetés. permezetés stb.) közös elvégzésére, továbbá egyes termelési eszközök. vetőmagvak, anyagok közös beszerzésére, vagy egyes termelvé- nyek közös értékesítésére egy-egy időszakra. A földművesszövetkezetek keretében alkalmi társulások kizárólag értékesítésre nem alakulhatnak. Az alkalmi társulások a földművesszövetkezet szerves ré szei, tehát nem önálló jogi személyek. Gazdálkodásukért a földművesszövetkezet felelős, számadásaikat a földművesszövetkezet vezeti. b) Termelői szakcsoportok: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok huzamosabb időre szóló társulása egy-egy növény termelésére, közös géphasználatra, egyes állatfajták tenyésztésére, továbbá egyes állati és növényi termékek közös feldolgozáséra; A termelői szakcsoportok az alkalmi társulásokhoz hasonlóan szerves részei a a földművesszövetkezeteknek és egész tevékenységüket a földművesszövetkezet keretében fejtik ki. c) Szakszövetkezetek: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok értékesítő és beszerző társulása, amely egy-egy növény termelését vagy állatfajta tenyésztését, illetőleg egyes állati és növényi termékek feldolgozását önálló szövetkezeti kenetben végzi. A szakszövetkezetek a földművesszövetkezetekhez hasonlóan önálló szövetkezetek, amelyek a fakknűvesszövet- kezeti hálózat kötelékébe tartoznak és közvetlen irányításúkat a föld- művesszövetkezeték járási, illetőleg megyei szervei látják el. Ö Az egyszerű termelési tár- sulások „Működési szabályzat" alapján működnek, amelynek irányelveit a SZÖVOSZ határozza reg. A szak. szövetkezetek tevékenységüket alapszabály szerint folytatják. amelyet a SZÖVOSZ által kiadott minta-alapszabály figyelembe vételével alakíthatnak ki. Q A Minisztertanács annak ér- dekében, hogy a falusi lakosság, elsősorban a dolgozó parasztság pénzbeni megtakarításai t saját szövetkezeti szervezete útján összegyűjthesse és átmenetileg jelentkező hitelszükségleteit kölcsönös segítés elve alapján közvetlenül is kielégíthesse, helyesnek tartja a falusi takarékszövetkezetek létesítésére irányuló kezdeményezéseket. Felkéri a SZÖVOSZ igazgatóságát. hogy a szövetkezetek megalakulását szervező munkával és anyagi eszközeivel segítse elő. A szövetkezetek szervezésének, működésének feltételeit a pénzügy miniszter a SZÖVOSZ igazgatósa gának elnökével egyetértésben rendeletileg állapítsa meg. A szavatosság biztosítékaképpen a Pénzügyminisztériumot e szövetkezetek pénzügyi működését illetően ellenőrzési jog illeti meg. A takarék- szövetkezeteket alapszabályszerű működésük keretében teljes adó- és illetékmentesség illeti meg. A A Minisztertanács szüksé■** gesnek és helyesnek tartja, hogy az állami és szövetkezet! szervek anyagi előnyöket biztosító kedvezményeket nyújtsanak az egyszerű termelő társulások számára. hogy ez is ösztönözze az egyénileg dolgozó parasztság egyszerű szövetkezeti társulásainak széleskörű kibontakozásét. Ilyen előnyöket és kedvezményeket a társulásoknak aszerint kell nyújtani, amilyen mértekben a közös termelés, feldolgozás és értékesítő tevékenység elemei a társulásban megvalósulnak. A kedvezmények nyújtásánál alapvető elvként kell érvényesíteni, hogy ösztönözzék a közös alapok képzését és segítsék a közös — főleg termelői tevékenység továbbfejlődését és a termelés növelését: C Az egyszerű termelői tánsu- lások működését széleskörű termelési segítség nyújtásával is elő kell mozdítani; a) A talaj-, növényápolás!, védekezési és betakarítási munkák idejében való elvégzése érdekében biztosítani kell, hogy a társulások tagjai részére a gépállomások talajmegmunkáló és betakarító gépei a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és a termelőszövetkezeti csoportokat követő sorrendben rendelkezésre álljanak. A gépi szolgáltatásokat — mér alkalmi társulások esetében is — az egyénileg dolgozó parasztok díjtételednél 10 százalékkal alacsonyabban kell számolni. 30 katas ztrális holdat meghaladó összefüggő táblán végzett gépi munka esetén a termelőszövetkezeti csoportok részére megállapított kedvezményt kell adni; b) Az egyéni termelők előtt sorrendi előnyben kell részesíteni az egyszerű termelőd társulásokat (szakcsoportokat) a termelést elősegítő, továbbá a közös létesítményekhez szükséges anyagok beszerzésénél (műtrágya, növényvédőszer, melegágy! felszerelés, szárító és feldolgozó épületekhez szükséges anyagok stb.). Ugyanilyen előnyt kell biztosítani az élőállat, baromfi, állati termékek termelésére társult termelők részére a különféle takar- mányjuttatásoknál, valamint naposcsibe, tenyészállat és egyéb akcióknál; c) A gépállomások főmezőgazdá- szaá, a községi agronómusok, a megyei- és járási mezőgazdasági szervek és a termeltetésben érdekelt vállalatok kötelesek rendszeresen szaktanácsadással támogatni az egyszerű termelői társulásokat; A Az egyszerű termelői tár- sulások részéire termelvényeik és termékeik értékesítésénél és feldolgozásánál előnyöket kell biztosítani: a) A termeiésá szerződések megkötésénél a társulásokat a társuláson kívüli termelőkkel szemben sorrendi előnyben kell részesíteni. Az így termelt cikkek után a társulások részére az egyéni termelőknél magasabb, de a termelőszövetkezetekét el nem érő többtermelési prémiumot, illetőleg a dohánynál minőségi felárat kell fizetni. b) Lehetővé kel tenni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási, értékesítési, szerződéses) teljesítésén félül saját termékeiket feldolgozva, csomagolva közvetlenül a felhasználóknak szállíthassák és ilymódan nagyobb jövedelmet érhessenek el. c) Elő kell továbbá segíteni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási, értékesítési szerződéses) teljesítésén felül, saját termékeiket közösen feldolgozzák és közvetlenül forgalombahozzák (például gyümölcs-, zöldségelárusítóhelyek fenntartása, tej lefölözése, gyümölcsfeldolgozás, pálinka- főzés stb.). A szőlőtermelő szakcsoportok borértékesítését termelői borkimérések, palackozás útján, továbbá a termelőszövetkezetekhez hasonlóan poharazás engedélyezésével, valamint állami pincék, feldolgozó üzemek bérbeadásával is elő kell mozdítani. 'Y A termelés növelését szol’ * gáló közös berendezések létesítésére és közös felszerelések beszerzésére kedvezményes beruházási hitelt lehet nyújtani. Az ellátás és az export szempontjából fontos évelő kultúrák nagyobb ösz- szefüggő területen való telepítésére. a termőre fordulás után 2—3 év múlva visszafizetendő hitel! lehel folyósítani. (Folytatása a 4, oldalon)