Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-09 / 211. szám

2 SZOLNOK MEG FEI NÉPLAP 1956. szeptember 9 TÍGT>A<xTÁRI MUNKÁSOK ; Franciaországba és Nvugat-Méinetországba is szállít konzerveket a Kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telepe Gázsi József, a Kunszientmártoni Téglagyár egyes számú kemencéjé­nek égető brigádvezetője. Becsüle­tes, szorgalmas munkájáért min­denki tiszteli az üzemben. Havonta 125—130 százalékot teljesít és 2000 forintot keres. Ugyancsak ebben az üzemben dolgozik Habranyi Kálmán vezető­gépész is. Nagy gondot fordít a gépek ápolására és javítására. Jó munkájáért nemrégiben kapta meg a szakma kiváló dolgozója ki­tüntetést. Kifogástalanul ellátja munka­körét Katona Bálint földbeöntő. Figyelme állandóan a munkáján van, s ha a présgép működésében valami rendellensségct észlel, azon­nal szól a gépésznek és a karban­tartóknak, hogy keressék meg és javítsák ki a hibát. Legyen Szolnok harmadszor is „kiváló város66 a tégoltalom terén A jövő héten kezdődő légoltalmi oktatási évad előtt pénteken este értekezletre gyűltek össze Szolnok város légoltalmi aktivistái a városi tanács nagyiéi méhen. Az ülésen Szekeres László elvtárs, a városi párt-végrehajtó bizottság másodtit- kára mondott beszédet, — Egész sokáig bizalmasan ke­zeltük a légoltalom ügyét — mon­dotta többek között Szekeres elv­társ. — Ma már azonban belátjuk, hogy így nem érünk el célt. Most arra kell törekedni, hogy a dolgo­zók minél szélesebb rétegeivel meg­ismertessük az önvédelem alapvető fogalmait s erős légoltalmi szerve­zetet alakítsunk ki. —i Ha visszapillantunk az elmúlt évekre, azt látjuk, városunkban már két alkalommal ünnepeltük a légoltalomra való felkészülés terén elért „kiváló város" megtisztelő cí­met. Légoltalmi aktíváinknak fel kell készülni, hogy olyan magas- színvonalú előadásokat tartsanak, hogy az 1957 tavaszán megtartandó szemlén ismét ünnepelhessünk, s harmadszor is elnyerjük a „kiváló város” címet, Beszéde további részében a kül­politikai eseményeken bizonyította a légoltalom fontosságát. Példának idézte az augusztus 6-i egyiptomi eseményeket. Mint mondotta aug. 5-én még békésen járkálták az egyiptomiak s egy nappal később már légoltalmi készültséget rendel­tek él. íme a váratlan meglepetés. Az egyiptomi példa arra int ben­nünket: állandóan résen kell len­nünk, hogy adott alkalommal pánik ne törjön ki a lakosság között. A továbbiakban a legközelebbi tennivalókra hívta fel a légoltal- raistájt figyelmét. A légoltalmi ak­tívák első és legfontosabb köteles­sége szakadatlanul erősíteni a lég­oltalmi egységeket. Csakis akkor tudjuk elnyerni harmadszor a „ki­váló város’“ megtisztelő címet, ha ebben az oktatási évben még foko­zottabban, még aktívabban résztve- szünk a tanulásban és a gyakorlati kiképzéseken. Ehhez szükség van az eddigieknél nagyobb segítségadás­ra, Az oktatási év beindulásáról a területi pártszervezeteknek köteles­ségük lesz a területükön folyó poli­tikai munka irányítása és ellenőr­zése a légoltalmi egységekben. A Hazafias Népfront különösen a béke- és a nő tanácsokon keresztül adhat még nagyobb segítséget. A tömegszervezetek, a DISZ, a MÖ- HOSZ és a tanács is lényegesen többet foglalkozzanak ezután a lég­oltalommal. A munka megjavítása érdekében oktatási centrumot és egy gyakorló műszaki pályát hoz­nak létre. Beszéde végén a pártbizottság nevében a legmesszebbmenő támo­gatást Ígérte a légoltalmi szervek­nek, de ugyanakkor elmondta, hogy el is várják a lendületes, célratörő munkát. Ha ez mind megvalósul, akkor bizonyára megünnepelhetjük ■tavasszal a „kiváló város“’ cim har­madszori elnyerését. A légoltalmi aktívák közül töb­ben felszólaltak. Sok kiváló ered­ményt elért parancsnok felajánlót ta, hogy egységével segíti a gyen­gébben működő csoportokat. Ilyen segítséget ígért Balázs, Bulyáki, Dó­ka és Andrási elvtára. Többen a felszólalóik közül az oktatáshoz szemléltető eszközöket és diafilmet kértek. — Valamennyien helyesneli tartatták a politikát, gazdasági ve­zetésben a dolgozók és a honvéd­tisztek feleségeinek a fokozottabb bevonását a légoltalmi munkába, örömmel vették tudomásul az ak­tíva résztvevői, hogy a nehezebb fi­zikai munkát igénylő szakszolgálati ágakba férfiakat osztanak be. Az IV. nagyaktiva lelkes hangu­latban ért véget. Ha a város dolgo­zón szívügyüknek tekintik a légol­talmat, a jövő tavasszal biztos meg­nyerjük harmadszorra is a „kiváló város", címet. / Az Országos Mzőgazdasági Kiállítás díjnyertesei í-ső díjat nyerteik: Őszi búza termesztésében a jászberényi Tan­gazdaság 121 holdon 16.3 mázsás; a karcagi Béke Tsz 53 holdon 24.86 mázsás terméseredménnyel. — őszi árpa termesztésben: az Alcsiszigeti Állami Gazdaság 42 holdon 29.20 mázsás, a karcagi Béke Tsz 56 hol­don 19.64 mázsás termóseredmény- nyel. — Cukorrópamag termesztés­ben: a Szolnoki Cukor-gyár Célgaz­daság köröst e-tétleni üzemegysége 313 holdon 12 mázsás termésered­ménnyel. (MTI.) A szelektorokra A Tiszafüredi Gépállomás körze-> lében nem valami nagyszerűen ha­lad az aprómagcséplés. Ennek egy­szerű a magyarázata. Annakidején nem javították ki megfelelően a gépeket és most gyakori a gép­hiba. A rizscsépléshez szükséges verölécek is hiányoznak. De csep­pet sem kisebb mulasztás, hogy a vetőmag tisztításhoz szükséges sze­lektorok is üzemképtelenek. En­nék is ugyanaz az oka, mint az is szükség van aprómagcséplés elmaradásának. A repce vetése megyeszerte ja­vában tart. Az őszi árpára is több helyen sor került. Nagyon kellene a szelektor Aki gyomot vet, az gazt arat, — tartja a közmondás, és ez valóban így is van. Tisztí­taná kell a vetőmagot. Ha máskép nem megy, a gépállomás vezetői kérjenek segítséget a környező ál­lami gazdaságoktól. A gépállomás műszakjai pedig szorgalmazzák a gépjavítást. A Cserkeszöüő—Tiszaiig közötti műtúfélen, a falutól pár száz mé­ternyire van a Kecskeméti Kon­zervgyár tiszakürti telepe. Három műszakban hatvan ember dolgozik itt Alma, szilva, barack, meggy, lekvár, mint félkész áru áll hatal­mas hordókban az egyik teremben. Ebből készül az országszerte jól ismert vegyes-gyümölcsíz. Nemrég nagyobb tételt szállított a telep Franciaországba és Nyugat-Német országba is. Az üzemnek egyik legfontosabb része a kazánház, itt fejlesztik a hatalmas vákuum-üst számára is a gépek meghajtásához szükséges gőzt. B. Szabó Dániel másodgépész és fűtő igyekezetére jellemző, hogy napi 20—22 mázsa szónfogyasztás mellett szakszerű tüzeléssel napon­ta 25—26 mázsa lekvárt főznek és csomago'nak ládákba az üzemben. A másik telep részében a Kecs­keméten gyártott üveges konzer- veket helyeznek szállításra. kés2 ál­lapotba. A kész árut a néhány ki­lométerre lévő tiszaugi vasútállo­máson rakják vagonokba, hogy el­jusson a borsó-konzerv, vagy a vegyes gyümölcsíz az ország min­den részébe és a külföldi piacokra. Látszatra zavartalanul halad a munka, mégis sok megoldásra váró problémájuk van a telep dolgozói­nak. A különböző beosztásokban dolgozók javalalmazásánál elég nagy a különbség Ez gyakori né­zeteltéréseket okoz és bérfeszültsé­get idéz elő A munkavédelem is elég siralmas. Árgyelán György és Nyerlucz József salakozók egész­ségtelen körülmények között dol­goznak. Munkahelyük gázos, ven- tfátar nincs, bár 1954 óta ígérik. Tóth Lukács gázmérgezést is ka­pott. Termelési értekezlet igen ritkán van. Az üzem dolgozóinak nemigen van alkalmuk arra, hogy kérdéseikre választ kapjanak. A konzervgyár kecskeméti központjá­tól ugyanis igen ritkán látogatnak el a telepre. Helyes lenne, ha a Szakszervezetek Megyei Tanácsa megvizsgálná az üzem dolgozóinak munkakörülményeit és intézkedne, hogy' jobb körülmények között vé­gezhessék munkájukat a tiszakürti telep dolgozói. Megjelent a JÁSZKUNSÁG legújabb száma A JÁSZKUNSÁG augusztusi számának első cikkét a szolnoki Járműjavító ÜV 100 éves jubileu­mának szenteli — rövid 7 oldaliban foglalva össze egy e tárgyról most készülő tanulmány leglényegesebb mondanivalóját Ugyancsak a vas­úttal kapcsolatos egy másik cikk, mely a város lakóinak körében sokszor felmerülő kérdésre ad vá­laszt: milyen lesz a most épülő új vasútállomás. — Mihályfalvy Ist­ván tudományos kutató a kisújszál­lási termelőszövetkezeti legelők öntözésére beállított kísérletekről számol be, s hasznos tapasztalato­kat hoz nyilvánosságra, melyekből a inegye agronómusai sokat hasz­nálhatnak fel. — Kolosváry Gá­bor szegedi egyetemi tanár az első tiszakutató expedíció munkáját is­merteti; e nagyjelentőségű kezde­ményezés lesz hivatva megismer­tetni az „ismeretlen” Tiszát, mely­hez a megye egész élete — köz­vetve vagy közvetlenül — hozzá­kapcsolódik. — Katsányi Sándor cikke Nagy Imréről, Kisújszállás fiatalon elhunyt, szép reményekre jogosító múlt századbeli költőjéről emlékezik meg. A szolnoki Damja- nich-Múzeum muzeológusai hosz- szabb tanulmány első részletét közük a bánhalmi avar „ ' .-leletek - rő'. Ismertetik a tudományos ered­ményeket, kifejtik véleményüket a leletekhez kapcsolódó kérdésekről is. Sóit rajz és egyéb illusztráció teszi érdekessé ezt az anyagot, — Erdész Sándor a jászdózsai népvi­seletet mutatja be rajzokkal. Uj rovatot is indít a szerkesztőbizott­ság „Fórum” címmel: ebben a számban Híves László dramaturg foglalja össze véleményét a Szigli­iíSZkUNSÍG geti Színház eddigi mumlkájáröl.- Rövid tudósítás ad hírt a Turkevén letelepedett fiatal képzőművészek első. bemutatkozó kiállításáról. Az „Olvasásra ajánljuk” c. ro­vatban a szolnoki írók felszabadu­lási antológiáját Ertsey Péter, Vér­ségi Ferenc válogatott verseinek legújabb kiadását Kemény László ismerteti. Az Ismeretterjesztő Tár­sulat életéről szóló hírek és a me­gyei bibliográfia egészíti ti az augusztusi szám anyagát. Ezúttal különösen sok illusztrá­ció — többek között Bótos Sándor Munkácsy-díjas festőművésznek a szolnoki városi szabadtéri színpad­ról készített rajza — teszi változa­tosabbá a lapot, melynek címlap- iát P. Bak János szolnoki festőmű­vész rajza díszíti. r Ezer ember urat ja a rizst a Nagykunsági Állami Gazdaságban Megérett a rizs a Nagykunsági Állami Gazdaságban, s a napok­ban ezer ember fogott hozzá az aratáshoz, hogy minél előbb végez­zenek vele. A többi munkával is INDONÉZIA Kitartó, hősies harcot vívott az indonéz nép a holland gyarmato­sítóik ellen, míg végtére 1945 aug. 17-én a nemzeti felszabadító moz­galom győzelme nyomán kikiáltot­ták a független Indonéz Köztársa­ságot. Amikor az imperialisták belát­ták, hogy fegyveres erővel nem vethetik uralmuk alá Indonéziát, manőverezni kezdtek. Hollandia, amikor 1949 végén a hágai kerek- asztal-értekezleten hivatalosan meg­adta az Indonéz Köztársaságnak a szuverenitást, az Egyesült Államok segítségével egész sor olyan egyez­mény megkötését erőszakolta ld, amelynek révén Indonézia függő helyzetbe került Hollandiával szem­ben. A szabadságszerető indonéz nép nemzeti felszabadító mozgalmának hatalmas fellendülése azonban át­húzta az imperialisták messzemenő terveit. A gyarmatosítóknak nem sikerült álcázott formában helyre- áUítami uralmukat Indonéziában. Hollandia 1945 augusztusában kény­telen volt hozzájárulni a Holland- Indonéz Unió megszüntetéséhez. Indonézia nem lett holland protek­torátus. Hatálytalanította a kerek- aszali értekezleten kötött többi szolgai szerződési is. Nyugat-Iriant, ezt az ősi indonéz területet azon­ban még mindig nem kapta vissza. Indonézia a világ egyik legna­gyobb és leggazdagabb országa. Több mint háromezer szigetből áll, területe összesen 1,904.000 négyzet- kilométer .Lakossága túlhaladja a 80 milliót. Természeti kincsei vál­tozatosak és kimeríthetetlenek. Földje termékeny, éghajlata ked­vező, óriási vízierő-tartalékokkal, érc-, ásványolaj- és szénkészletek­kel rendelkezik. Tavai, folyói és ten­gered bővelkednek a halban. Erdei­ben értékes fafajták vannak. Az ország világviszonylatban is első helyen áll kaucsuktermelésben és kivitelben, a második helyen ólom- bányászatban és a hetedik helyen az ásványolaj termelésben. Indonézia kormánya azon van, hogy erősítse az ország nemzetgaz­daságát, megteremtse a hazai ipart és fejlessze a termelőerőket. A ha­zafias beállítottságú elemek mind egységes nemzeti front megterem­téséért harcolnak. Az imperializmus és a gyarma­tosítás elleni harc Indonézia legfon­tosabb nemzeti feladata. Az indonéz kormány az .utóbbi években államosította a külkeres­kedelmi bankot, az észak-szumát- rai ásványolajforrásokat, a Pa- Iembang-kömyéki szénbányákat, a villanytelepek mintegy 90 százalé­kát, stb. Indonéz tengeri szállítási társa­ság alakult, ellenőrzés alá helyez­ték csaknem az egész vasúti háló­zatot, különböző iparvállalatokat építenek, fejlesztik a mezőgazdasá­got, különösen az élelmiszemövé- nyek termelését. Az indonéz kormány iparkodik növelni az ország kivitelét és azon van, hogy kedvező feltételeket te­remtsen ipari berendezések beho­zatalához. Intézkedéseket tett a külkereskedelem szabályozására. Indonézia kiszélesíti gazdasági kapcsolatait a demokratikus tábor országaival, elsősorban a Kínai Népköztársasággal. Kormánya nem­rég hivatalosan kijelentette, hogy a Kína-ellenes amerikai embargó­hoz nem tartja tovább magát. Indonézia a külföldi tőke tevé­kenységének korlátozása céljából lényegesen emelte a nagyvállalatok adóját és fokozottan megadóztatja a monopóliumok kivitt hasznát. Az indonéz állami tervbizottság kidolgozta az ország első ötéves — 1956—1960 évi — gazdaságfejlesz­tési tervét. 30 milliárd indonéz rú­piát ruháznak be ötév alatt a nép­gazdaságba. Ennek az összegnek 25 százalékát a nehéz- és bánya­ipar megteremtésére fordítják. — Ugyanilyen összeget költőnél-: az energetikára és öntözésre. Növekszik Indonézia nemzetközi tekintélye. A Köztársaság követ­kezetes független, aktív külpoliti­kát folytat, kitartóan harcol a béke és a kölcsönös megértés erősítésé­ért. Elutasította az imperialisták minden arra irányuló kísérletét, hogy bevonják a SEATO-ba és el­vileg elutasítja az agresszív töm­bök létrehozásának politikáját. In­donézia volt a történelmi jelentő­ségű bandungj ázsiai és afrikai ér­tekezlet összehívásának egyik kez­deményezője. A 29 ázsiai és afrikai ország bandungi értekezlete hatá­rozottan a gyarmatosítás és az új háború előkészítése ellen, a békés egymás mellett élés és valamennyi nép barátsága mellett foglalt állást. Ä múlt év végén zajlottak le az országban az első parlamenti és alkotmányozó gyűlési választások, amelyek a nemzetközi függetlenség mellett, a gyarmatosítás ellen te­vékenyen síkraszálló pártok győ­zelmét hozták meg. A Szovjetunió állandóan támo­gatta az indonéz népet önfeláldozó függetlenségi harcában, s az Egye­sült Nemzetek Szervezetében és az ENSZ-en kívül is midig védel­mezte Indonézia önrendelkezési jogát. L. Dagy lányi, igyekeznek a nagykunságiak, mert idáig 3 ezer hold mélyszántás van készen, az őszi takarmánykeverék és a magrepce már a földben, vetik az őszi árpát és készítik a búza magágyát. Serkenti a gazda­ság dolgozóit, hogy két üzemegysé­gükben megkezdték a villany be­vezetését, Észabmanyarország: túrára indult ötven szolok’ pedagógus Pénteken 50 földrajz és történe­lem szakos tanár indult társasgép­kocsival egyhetes északinagyaror- szá-gi túrára. Az utazást a megyei tanács tette lehetővé számukra, hogy a tapasztaltakat felhasznál­hassák a tanítás során. Az egyhetes kirándulás ideje alatt megtekintik többek között Észak-Magyarország iparvidékeit, Eger város műemlé­keit, a Bükk és a Mátra legszebb kirándulóhelyeit. Ne engedjék le a Millérből a vizet A Miilóméi jobb, természetes ha­lastavat el sem lehet képzelni össze), amikor a rizstelepeket le­csapolják, a Millérből is kiengedik a vizet. S akkor ott marad a ren­geteg apró hal. Célszerű lenne, ha össze! 60—70 cm-es víz maradna a csatornában, mert igy a rengeteg apró hal abban megmaradna. Azt hiszem, ennek csak a háziasszo­nyok ürülnének, mert a következő évben ebből nem egy 80—90 dekás példány is lenne. Baross Ignác, Besenyszög.

Next

/
Oldalképek
Tartalom