Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-04 / 206. szám
SZOLNOKI ^ NAPLÓ A városi tanácsülés határozatáról — nyilatkozik Pintér Dezső VB elnök — A múlt héten ülést tartott a városi tanács. Ezen az ülésen olyan határozatot fogadtak el, hogy a végrehajtó bizottság keresse meg azokat a minisztériumokat, amelyeknek szervei volt Iskola épületeket foglalnak el és kérje, hogy azokat adják vissza eredeti hivatásuknak. Megkértük Pintér Dezső élvtársat, a végrehajtó bizottság elnökét, hogy erről a határozatról tájékoztassa a lakosságot. KÉRDÉS: melyek azok az épü- tek, amelyekre a határozat vonatkozik? , VÁLASZ: A tanácsülés határozata értelmében iskola céljára visszakérjük a volt Tisza-parti iskolát, amelyet jelenleg a Kohó- és Gépipari Minisztérium foglal él a gépipari technikum diákotthona céljára. A régi gimnázium épületét a Költői Anna úton a MTH vette igénybe tanulóotthom számára, ezt szintén visszakérjük iskolának. A volt polgári fiúiskolában a BM. Szolnok megyei Főosztálya költözött, erre az iskolára igazán nagy szükség lenne a 'tanteremhiány enyhítése érdekében. Reméljük, hogy az illetékes minisztériumok teljesítik a városi tanács kívánságát és más épületekről gondoskodnak a maguk számára. KÉRDÉS: Vannak-e még olyan szervei; Szolnokon, amelyek ígéretük ellenére lakást foglalnak el? VÁLASZ: Igen. Nem tudom megérteni miért kell a Dózsa sportkörnek két klubhelyiség is, egy a Tisza-hidnál, egy pedig a Ságvári Endre úton. Egyébként az egyesület egy évvel ezelőtt Ígéretet tett arra, hogy a Ságvári Endre útit átadja lakás céljára, ezt az ígéretét nem váltotta be. Fél lehetne tenni olyan kérdésit is, hogy miért kell az erdőgazdaságnak Szolnokon lennie, lakást elfoglalnia irodahelyiségnek, amikor köztudomásúan az erdők elég mesz- sze vannak Szolnoktól. A Bőripari KTSZ, a Ruházati KTSZ példájára szintén építhetne a maga számára üzemet és ezzel lehetővé válna, hogy a Kossuth Lajos téri épületben el helyezzük a múzeumot és a megyei könyvtárat. Meg kellene oldani végre azt is, hogy a MÉH kiköltözzön a város belterületéről, a tejüzem mellől, mert egyáltalában nem kívánatos, hogy egy ilyen élelmiszeripari üzem mellett hulladéktelep legyen. Végül a honvédség létszámának csökkentésével felmerül a kérdés: vajon szükség van-e még az Arany János úti kommendansi hivatalra és talán helyes lenne ezt a hivatalt is átadni lakás céljára. A NAPLÓ levelesládájából (HéixtoeltünJk a „Pusztítva jött az áradat, Kivitte mind a gátakat. Zúdult a víz a vak földön át, A falvakon pusztulás járt.;.” Zeng a mohácsi építők indulója, s a dal ritmusára fürgén mozognak iz ifjú napbarnított karok. Röppen a tégla kézről kézre, s futnak a malterosok a súlyos láda terhétől görnyedve. Egyre magasabbra emelkednek a falak, tn&háesiziqetí. ogyre több ház áll az összeomlottak helyén. A mohácsi parasztok arcáról eltűnik a keserű bánat, szívesen fogadják a dolgos diákokat. Ég a munka a kezek alatt. A mesterek hihetetlenül nézik a lelkes, szorgalmas brigádokat. Nagy Miklós kőműves meg is jegyzi: „1928 óta dolgozom a szakmában, de ilyent még nem láttam. Úgy dolgoznak ezek, hogy öiúm velük építeni. építkezésen ,,. Nem tudom elképzelni, hogyan bírják az iramot. Ilyen embereket még nem láttam.” A legjobbak a IV/b. osztály diákjai voltak. Háromszor nyerték el a vándorzászlót és egyszer a parancsnok dicséretét. Ők nyerték a tábor legjobb brigádjának járó oklevelet. Hazajöttünk, most s tanulásban akarunk jó eredményeket elérni. PAPP MIKLÓS Szolnok Verseghy Gimnázium Sok bába Üzemünk, a Tiszamenti Vegyiművek 6 kilométerre van Szolnok állomástól. A telepünkön lévő iparvágány közvetlenül a kiskunfélegyházai vonalból ágazik ki Piroska megállóhelynél, mely területileg már a Szegedi MÁV Igazgatósághoz tartozik. Ezzel szemben a szolnoki állomás a Budapesti Igazgatóság hatásköri területe és innen szolgálják ki telepünket, legközvetlenebb kapcsolatunk van velük. Ebből az a fonák, helyzet adódik, hogy a kocsiigénylést és minden kérést a kecskeméti állomáson keresztül a Szegedi Igazgatóságnak kell benyújtani, ugyanakkor a vagonokat a Budapesti (újabban debreceni, szerk.) Igazgatósághoz tartozó szolnoki állomás adja s innen kell kémünk a meneteket is. Export- szállításaink is sok esetben szükségessé tesznek azonnali intézkedéseket. Ilyenkor aztán megy a telefon Szegedre, Kecskemétre, Budapestre. Végső fokon azonban közt. , . mégis személyesen a szolnoki állomáson kell tárgyalnunk az ügy érdembeli elintézése érdekében- Az itteni vasutas elv társak igen segítőkészek és ez csaknem minden esetben sikerül is. Ezek szerint az lenne az egészséges ügymenet, ha üzemünk tervezés és kocsiigénylés szempontjából is ahhoz az állomáshoz tartozna, amely kiszolgálja. Ezt egyébként évek óta kérvényezzük is, pontosabban azóta, mióta Szegedhez tartozunk (ugyanis kezdetben Szolnokhoz tartoztunk). Azonban hiába minden meg- okolás, kérelmünket elutasítják, mondván, hogy a Piroskai elágazás Szegedé, Szolnok pedig Budapesté. Ez így szent merev álláspont a MÁV részéről, számunkra érthetetlen s reméljük, hogy mégegyszer alaposan átgondolják és úgy döntenek, ahogy ésszerű. Mucsányi Kálmán, a Tiszamenti Vegyiművek párttitkára. Ha kevés gondoskodjanak róla, hogy több legyen Pénteken reggel feljött a szerkesztőségbe Polónyi János a Papírgyár dolgozója és felesége. Egy garaboly ruhát hoztak. Elmondták, hogy már harmadik napja járják a Patyolat Kossuth Lajos utcai fiókját, szeretnék beadni a ruhát kilós mosásba. Nem sikerül. Az ok: nincsen háló, amelybe a ruhát bele lehessen tenni. Elmondták azt is, hogy nem ők az egyetlenek, akik napok óta hiába próbálkoznak azzal, hogy a ruhájukat odaadják mosásba. Polónyiné is üzemi dolgozó. A Patyolat azért van, hogy a nők számára a házimunkát megkönnyítse. Nem lehet kifogás az, hogy nincs elég háló. Ha nincs, akkor csináltassanak. De megengedhetetlen, hogy dolgozó emberek napokig járjanak hiába. Sürgős intézkedést kérünk! A 60. csemege ,,Kiváló Bolt“ A szolnoki 60. sz. csemegébőlt a második negyedévben végzett jó munkájáért elnyerte a „Kiváló Bolt” címet. Az üzlet dolgozói közül kilencen lettek kiváló dolgozók, tizenegyen, pedig élenjáró kereskedelmi dolgozó jelvényt kaptak. Az üzlet dolgozóit dicséri, hogy a vevők köszönetét mondanak Ka- lászné, Kobeczné, Dudáné, Kram- mer Mária, Szabó István, Szabó Magda, Talmácsi Mihály, Kovács Ferenc és Fülek! jó munkájáért. A harmadik negyedévi terv sikeres teljesítése érdekéiben az üzlet dolgozói versenyre hívták a bajai és a szombathelyi csemegeüzleteket. N 4PI MŰSOR Vörös Csillag filmszínház: szeptember 5-ig: „Egy szép lány férjet keres’* Olasz film. Tisza filmszínház: „Bíróság előltt’*. Francia film. Kert filmszínház: „Sötét csillag”; Német film. A NÁDTETŐ ÉS A GÓLYÁK — Xilne0látod, milyen nagyszerű dolog nádtetős házban lakni, télen meleg, nyáron hűvös, a padlásán nem avasodik meg a sonka, a szalonna — így vigasztaltak kedves ismerőseim, amikor ez év elején, a tél kellős közepén beköltözhettünk egy kis nádtetejű szoba-konyhás lakásba. — Fő, hogy nem kell külön élni a családtól — vigasztaltuk egymást a jeleségemmel, amikor a nagy betört ablakot, a hibogó padlót, a konyha talajából kinövő gyomokat megláttuk és nekiláttunk, hogy valamennyire otthonossá tegyük a lakást. Az Ingatlankezelő Vállalat méltányolva keserveinket, a konyha korhadt deszkái helyére kockakövet rakatott, a tűzveszélyes, szakadozott villanyzsinóiokat berg- man-csőbe tétették és megígérték, ha kiolvad a jégbeágyazott ablak — szerencsére csak a külső üvegek egyrésze hiányzik — az üvegezte- tést is elintézik. A sonkák padlásra való felvitelét a jövő esztendőre halasztottuk, igy erre sem volt gond, vettünk egy lakatot, mivel j, zárak is rosz- szak voltak — egyszóval megkezdtük a jobb életet a nádtető alatt. A tél hosszú volt és nehéz — de mégis legyőzte a tavasz kint is és bent is a mi szívünkben. Egyszóval — Nem szatíra — hurrázva köszöntöttük a fecskét a gólyát, a, melegebb napok hírnökeit. Hanem előbb a szokásos esők jöttek. És ekkor ért bennünket a szokásos meglepetés, beázott a sokat dicsért nádtető s mire észrevettük, a konyhai mennyezet is beszakadt egy kis helyen. A szobába szerencsére csak becsurgott, illetve csepegett a víz s ez nem okozott nagyobb bajt. Fazék, lábas, mosdótál fel a padlásra, esőfogónak ... Azóta is ott vannak készenlétben, nádtető ügyében pedig megtettem a szükséges lépéseket. — Egy héten belül ki lesz javítva — nyugtattak meg az Ingatlankezelő Vállalatnál május hónap közepén. Tetszett a magabiztos hang és kételkedni is elfelejtettem. Még a második héten sem voltam ideges, elvégre sok baj van a házakkal, be kell látni ezt is. Beláttam. Egy hónap elteltével tapintatosan jeleztem, hogy ha lehet, kerítsék sorra a nádtetőt. Június, július — eltelt ez is. Csak kétszer sürgettem ismét, a nyomaték kedvéért azonban egyszer írásban. — Aratni van a hozzáértő mesterünk, augusztus 15-re jön vissza, addig legyen türelemmel, okvetlen ; ? ; Szegény nagyapám, ha élne, biztosan megcsinálná, morfondíroztam, ő értett az ilyesmihez, hiába, meg kell várni a mestert. Mert ugye, ha cserepes lenne, nem volna semmi baj, de ez nád! Így jár az, akit megelőzött a modem technika .; ä Majd elfelejtettem mondani: közben az ablakok is kiolvadtak a jégtől, de az üvegezés úgylátszik, az újabb jégkorszakra halasztódott, e maradjunk csak a nádnál. Azt mondják, hogy a mester visszajött, hanem baj van, nincs kivel üzenni érte — ugyanis Szan- daszöllősre való. És most már eljött szeptember, a gólyák is készülődnek lassan... Jobb hijján velük üzenek — ha már az illetékesek ezt nem tudják megtenni: — kedves mester, jöjjön mielőbb, még az esős évszak beköszöntése előtt! Ezek után most már csak egy aggályom van: vajon a javításhoz szükséges két-három kéve nád ki- termeltetésére történt-e már intézkedés, vagy csak a jövő tervévben lehetséges a „beütemezése”. Mert akkor inkább a gólyákkal tartok. F. TÓTH PÁL Szolnok, Hunyadi u, 30. MEGKEZDŐDÖTT A TANÉV A „Szegény sor — úri sor“ folytatása \az asszony' szinte hisztériásán sír, az ember csendesen áll mellette, már vigasztalni sem próbálja^ — Adjanak nekünk egy olyan írást, hogy az újságíró nem tőlünk kapta az adatokat. Ezért jöttünk a szerkesztőségbe — zokogja az asz- szomy; — Milyen cikket? — „Űri sor — szegény sor’* — címűt mondja az ember. — írást, hogy nem maguk beszéltek az újságíróval? Miért van erre szükség? — Hogy elhigyjék ártatlanság- gunkat. Jaj — törli az asszony a szemét — rosszabbak vagyunk az utolsó csavargónál. Én addig nem megyek el innét, míg meg nem kapom az írásit. A férfit faggatjuk, honnan vannak, mi a baj? Bemutatkozik; — Bagi István, az Alcsiszigeti Állami Gazdaság raktárosa vagyok. Az igazgató elvtárs ránk gyanakszik, hogy mi adtuk az adatokat a „Szegény sor — úri sor” című cikkhez és azóta nincsen maradásunk. Aztán elmondja: az elmúlt hét elején moziban voltak a feleségével. A véletlen úgy hozta, hogy egymás mellé kerültek Tölgyesi igazgatóval és annak feleségével. Az asszony nem fogadta a köszönésüket, erre Bagi megkérdezte az igazgatótól: — Miért haragszik a feleséiged? — Kérdezd meg tőle — szólt a kurta, mérges válasz. I másnap | kitudódott. Tölgyesiné rátámadt Baginéra, hogy „ő hívta ki a Néplap munkatársát, ő adta az adatokat a cikkhez.” Hogy hon- nét vette ezt az igazgató felesége? Egy névtelen levél állítja, amelyet Törökszentmiklósról kapott; — Tölgyesiné fenyegetőzött: — Tönkre akarjátok tenni az uramat, de megjárjátok. Hat hónapi börtön jár ezért a cikkért. Az ügy nem maradt annyiban. Csütörtökön az igazgató hivatta Baginét. Két férfi társaságában fogadta, akik az asszonyt beinvitálták az egyik irodahelyiségbe. Nem igazolták magukat, nem mondták meg, hogy kicsodák. A megrémült asszonyt faggatni kezdték: milyen ember az igazgató, mit tud róla. Baginé csupa jót mondott. Amikor vége volt a — nem tudjuk minek nevezzük — beszélgetésnek vagy kihallgatásnak, Baginéval egy nyilatkozatot írattak alá, hogy mindarról, amiről beszélték, nem szói senkinek egy szót sem.; Mikor a két férfi elment. Baginé kétségbeesetten kezdett érdeklődni: ki volt a két férfi? A gazdaság dolgozói közül többen azt állították, hogy a rendőrség emberei; 1 az eset ota| 32 állalmi gazdaságban dolgozók nem mernek beszélni Bagiékkal, az „úri sori’ lakói megszakítottak velük minden érintkezést. Az állami gazdaság dolgozói közül vagy tízen kérdőíveket kaptak. Lehet, hogy ezeknek a kérdőíveknek nincs különösebb jelentőségük, de most az emberek arról beszélnek, hogy ez is összefüggésben áll a cikke] és akire rábizonyítják, hogy az újságírónak adatokat szolgáltatott, azt elbocsátják. A Bagi házaspár egy hót óta egyebet sem tesz, mint vissza szeretné nyerni az igazgató kegyeit; Megdöbbentő, hogy ez az ember, aki 1952 óta dolgozik az állami gazdaságban, mennyire fél és reszket az állásáért. Az asszony meg egyre azt hajtogatja: — Jaj, én nem megyek oda visz- sza, nem bírom ki. Bagi pénteken odament az igazgatóhoz, tisztázni szerette volna magát; — Hagyjál a fenébe, dolgom van — és ő hagyta a faképnél Bagit. Tehát a szerkesztőség igazolására azért lett volna szükség, hogy bizonyítsák az igazgató és az igaz- gatóné előtt, hogy semmi közük a ciltkhez, ők ártatlanok abban, hogy az „Űri sor — szegény sor*’ című írás a lapban napvilágot látott; | BAGiBK kívánságát| ezennel nyilvánosan teljesítjük. Az újságíró nem beszélt velük, adatot a cikkhez nem szolgáltattak. Tölgyesi igazgató rossz helyen kereskedik, amikor ezt a két embert meghurcolja. Arra kérjük az illetékeseket, most már csakugyan vizsgálják meg az „Űri sor — szegény sori’ cikkünk állításait, következményeivel együtt! TÓTH KORNÉL Új hatáskör A szolnoki tanács igazgatási osztálya augusztusiban megkezdte a kisebb tulajdonelleni lopások tárgyalását. Egy hónap alatt négy ilyen 200 forinton aluli lopási ügy tárgyalására került sor. Mind a négy esetben a károsult és a vádlott egyaránt meg volt elégedve a döntéssel, a járásbírósághoz eddig senki sem fellebbezett. A tanács a kisebb magántulajdon-elleni vétségügyeket is gyorsan és eredményesen intézi. Készül Szolnok város térképe Szolnokot az 1800-as évek végén térképezték fel utoljára. Azóta a városról csak egy térképünk készült, 1947-ben. Kilenc év alatt olyan sokat fejlődött Szolnok, hogy még tájékozódásra sem mindenütt jó. A további városrendezéshez, a közművesítéshez, az ipartelepek fejlesztéséhez most fontos alaptérképet készítenek. Az új térképen már négyzetméter és hektár mértékegységgel dolgoznak. A nagy munkát három mérnök, öt technikus és kb. 20 kisegítő munkás végzi. Nemcsak a lakott területeket mérik fel, hanem azokat a határrészeket is, amelyek városfejlesztés szempontjából számításba jöhetnek. A térképezés négy-öt évig tart. Jelenleg hasonló munka folyik még Budapesten, Miskolcon, Győrben, Salgótarjánban és Sztálinvá- rosban is.
