Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-30 / 229. szám
Heli lalálöskérdéseink Hol Iáiható ez a bögre ? fanadszoij B^snjzsii X3eu TuiejBA uisu ‘ueqpSpsEsjyj OE—OZ iqqo? B UBq9Aif0j i;n ZSIUUBfOiag B ‘uoqoiqozs Milyen dreszt visel ez a futbaiista? ‘jtautzs SBSBA B BiB§ -BUI luajiopj MopaJissA3sj{ /C§oq ‘iqau qejpB io[05]jnzs SBSBA íiíuajsqzspf e la^pme ‘jzsajp qBupgBui hojbjjba I9qsoiuiaoj zpzs 08 e I9qqv c/tJCakaL csipie meg.. 5 s: a MESZÖV-öt, hogy ősszel 50 hektó, nyáron pedig 30 hektó sört küld a zagy-, varékasi földművesszövetkezetbe, :::; a Turkevei Városi Tanácsot, mert nem tartott ünnepséget annak a sóderkupacnak az egy éves évfordulóján, amely a Hunyadi János utcán látható. (Beküldte Ku- rucz Imre, Turkeve), :: : a MÁV-ot, hogy a szeptember 18-án 9.18-kor a Keletibe induló vonatnak nemcsak a padjait, hanem az utasait is teleszórta Matadorral, ::; azokat az üzemi konyhákat. amelyek a nyár végén zöldség nélküli februári ebédeket főznek. INNEN-ONNAN No karlárs felszólalása (TÍPUS FELSZÓLALÁS AZOK SZÁMÁRA, AKIKNEK NINCSEN ÖNKRITIKÁJUK). Kedves kartársak és kartársnők! Engedjék meg, hogy pár szóval én is kifejtsem GONDOLATAIMAT. A felszólalásukat hallgatva, arra a meg győződésre jutottam, hogy voltak, akik helyesen és voltak, akik nem helyesen szóltak a tárgyhoz; No, kartársak rendjén van ez így? Igen, rendjén van kartársak. No, miért van rendjén kartársak? Azért van rendjén, mert ugyebár volt XX. pártkongresszus, — meg júliusi határozat, amint azt Önök is tudják. No, kartársak, felvetődik a kérdés: Vannak még nálunk hibák? No, kartársak, meg kell mondani, hogy bizony vannak még nálunk hibák. No, de kitudjuk mi javítani ezeket a hibákat? Ki tudjuk javítani kartársak. No, de menjünk tovább kartársak. A kérdés, ami itt felvetődött, központi kérdés: A legközpontibb kérdés. — Olyan kérdés, amit feltétlenül meg kell oldani. No, kartársak, történtek már lépések ezeknek a kérdéseknek megoldására? No, meg kell mondani kartársak: történtek! Persze azt is meg kell mondani, hogy ezek még csak kezdeti lépések. No, de kartársak van remény arra. hogy a jövőben az eddiginél nagyobb lépéseket teszünk előre a hibák kijavításának útján? Igen kartársak, van rá remény. No, kartársak ezek voltak azok a GONDOLATOK, — amelyeket el akartam mondani::: Toló rémliírlénetek Mindenki téved, aki azt hiszi, hogy a to-to szelvényt úgy kell kitölteni, hogy az ember számbaveszi a reális lehetőségeket, aztán a megfelelő rublikába beírja az egyest, kettest, vagy az x-et így bizony soha senki sem nyert a To-tón, mert ez túl normális; A szenvedélyes totozók számára itt most két módszert szeretnék javasolni. Én is úgy hallottam, tapasztalatcsere keretében átadom, — használják egészséggel: 1. Ézt a módszert egy asz- szonytól hallottam; A lényege az, hogy az ember nem nézi, ki kivel játszik, melyik a gyenge, melyik az erős csapat. A szelvénynek azt a részét, amelyen a csapatok vanak feltüntetve, le kell takarni és úgy, ahogy az embernek eszébejut, írja egymásután a három lehetőséget, amig 12-ig nem ért. —* Ezzel a módszerrel állítólag Kutyarakamazon egy csúnya vénlány 250 ezer forintot és egy férjet nyert. 2. Ezt a módszert egy barátom mesélte, akinek kedve van, kipróbálhatja. Egy pénteken este a szóbanlévő férfiú becsiccsentett és ennek folytán szűkké vált a bőre. A nagy ficánkolásban összeakadt egy nagy erős emberrel; A nagy erős ember dühösen méregette barátomat, aztán felhördült: •— Egy vasassal akarsz te kikezdeni? És durr;:; kapott egy pofont. Barátom a pofontól két csillagot látott, aztán diadalmasan felordított: — A Vasas győz, cggyest tippelek! Ezzel a módszerrel, a két csillag és az egy pofon alapján 11 találatot ért el. Most azon töri a fejét, hogyan lehetne ezt a dolgot továbbfejleszteni, hogy az is biztosan kijöjjön, mert akkor egészen biztosan tizenkettes találata lesz. Debrecenben hideg téli éjjelen Kossuth a miniszteri tanácsból éppen hazamen- vén, egy ház alatt didergő honvédőit lát. — Te fázol? kérdi őt. — Oh nagyon! Már négy órája vagyok itt s még nem váltottak fel. — S hány órát kellene itt álilnod? — Csak egyet. — Fölváltlak én. — Uram, az nem lehet. Főbe tónek. — Miitől se tarts, add át fegyveredet és fövegedet, s az enyémmel menj a napos tiszthez; — Azt nem teszem uram, én becsületes katona vagyok. — De én parancsolom. S át^evé a honvédtől a puskát és csákót, s saját fö- vegét tette fejére; A honvéd a vártára érvén, Kicsi, vagy nagy? Vendégségben ülök, bejön a házigazdáéit 10 éves fia. — Illedelmesen köszön. Erre büszkén azt mondja az anyja: — Látja milyen nagy fiam van nekem? A gyerek leül, egy-két pillanatig csendesen hallgatja amit beszélgetünk, aztán hirtelen megkérdezi: — Mondd Anyuka, mi az, hogy Karcsi bácsit megfúrták? Erre az anyja! — Pistike, te még kisfiú vagy, téged ez ne érdekeljen. Pistike szót fogad, elbámészkodik, közben rágni kezdi a körmét; Rászól az anyja: — Szégyeld magad Pistike! Ilyen nagy fiú vagy és a körmödet rágod; A fiú abbahagyja a körörágást, elmélázik, aztán megint arra figyel, amit beszélgetünk és ismét kérdez: — Anyuka! — Miért válik el a Karcsi bácsi a Juci nénitől? —'Ezt te nem érted, még kicsi vagy — inti le az anyja. A fiú erre feláll, kimegy a szobából; Biztosan azt ment megnézni, hogy fiú, vagy lány? Tóth Kornél. a napos tiszt bámulva rival t rá: — Fickó, hogy merted helyed elhagyni? — Fölváltottak, uram. — Megőrültél? — Kiáltott föl? — Nem ösmerem. Valami nagy úr lehetett, mert ugyancsak parancsolt; Meglátva a tiszt a föveget a honvéd fején, kérdi tőle: — Se föveg? — Tőle van, uram. A tiszt eszeveszetten szaladt az őrhelyhez: s valóban nem csalódott, mert Kossuth sétált ott le s fel fegyveresen. A tisztbe belehalt a szó. Kossuth szigorúan kérdé tőle: — ön a napos (ászt? — Igen uram; — Vegye a puskát. Reggel nyolc óráig fog itt őrt állami. Magyar anekdotakincs (1848-49) Kossuth és as Srssem H A ÍGY HALADUNK... (Egy újabb rendelkezés szerint a Dongó segédmotorral ellátott kerékpárokhoz is kell hajtási igazolvány; A I Iyek nem tettek vezetői vizs-1 így megy, akkor ez sem ké- fenti rajzok még azokat a gát és még nincsnek ellát- sík már sokáig.) járműveket ábrázolják, ame-l va rendszámtáblával! De hal SIKER! SIKER! SIKER ! KAKAS: Kérem, adják át a „Marica grófno“-nek a) :::: Mert a XX. párt- | — Takarodjon ki! kongresszus és a júliusi határozatunk szellemében;;; | SZAVAK ÉS TETTEK Ez aztán megbecsülés! (Több jászberényi levélírónk kifogásolta, hogy a nyilvános WC-t közvetlenül Déryné emléktáblájának i szomszédságában helyezték el.) (Tiszafüred-Kocson csak egy cipész van.) Kedves mester, holnapra csinálja meg nagyon sürgős, Két írás a Wem tiszta a íelkilsmereie A zentai Trgovácsi labdarúgócsapat az adai Bratszt- vóval játszott a kupáért. — Nagy meglepetésre a zenta- iak győztek: 4:3-ra. A mérkőzés végén a végsőkig felizgatott közönség megvert két zentai bírót. Biztos gáncsokkal s egykét baráti oldalbarúgás után a két bíró halálra ijedten rohant az öltözőbe; A nézők nem akartak belenyugodni ilyen egyszerűen a dologba s körül fog ták az öltözőt. Elhatározták, hogy kiéheztetik a két szerencsétlent. — Ha tiszta a lelkiismeretűk, — kiabálták be az ablakon, — jöjjenek ki; Megbízható értesülésünk szerint a bírókat helikopteren csempészték át Zentára; „ Süniből A jóember Zágrebban egy idő óta a tej árát leszállították a reális 45 dinárról 32-re, mégpedig úgy, hogy a két ár közötti különbséget a büfék nyereségéből fedezik. Egy ilyen javaslatot nemrég Noviszádcm is felvetettek. Az egyik noviszádi alkoholbarát már korán reggel a büfében ül és a szokás szerinti pálinka-adagját nyakalja. Meglátja egy ismerőse és feddőleg korholja. Mi az, te már hajnalban megkezdted a részegesike- désit? — Kikérem magamnaik, válaszolta emez, — miközben egy jó nagy kortyot húzott a Atyákból — én csak közvetlenül hozzájárulok a tej árának csökkentéséhez^