Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-29 / 228. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. szeptember 29. A munkások kívánsága szerint N. Sz. Hruscsov és J. Broz Tito a Krímben A Szakszervezetek Országos Ta- i nácsa IX. teljes ülésén mélyreha-1 tóan, sokrétűen foglalkozott a dol­gozók problémájával. Ebben nem kis része van a Központi Vezető­ség júliusa határozata után kiala­kult politikai légkörnek, mely friss áramlatot vitt a szakszervezet éle­tébe is, önállóságra, kezdeménye­zésre sarkalta. Tovább terebélye­sedett a demokráciája — s a meg­alkotott határozatok már nem egy szűkkörű vezetőség, — hanem "a munkásság széles rétegének aka­ratát, véleményét tükrözik; A ter­vezethez a funkcionáriusok és egy­szerű dolgozók javaslatainak szá­zait használták fel s szintén egy széleskörű kollektíva munkája a végleges formába öntött program, mely hosszú időn át meghatározza a szakszervezeti élet minden moz­zanatát; Nem véletlen tehát, hogy a a SZOT állásfoglalása egyes munkaügyi és politikai kérdé­sekben teljesen fedi a dolgozók millióinak véleményét — a határozatok pedig az egyszerű munkás és értelmiségi emberek kí­vánságai szerint épültek fel: Mindnyájan azt akarjuk, hogy ne ismétlődjenek meg azok a hibák, melyet az első ötéves tervben, — különösen az életszínvonal — eme­lése terén elkövettünk; A határo­zat megállapítja, hogy a népgazda­ság tervezett főbb arányai, a ter­melés meghatározott növelése, a nemzeti jövedelem elosztása lehe­tővé teszi a második ötéves terv­ben az életszínvonal 25 százalékos emelését — mégpedig a szakszerve­zet kívánsága szerint évről évre egyenletes mértékben. Éppen ezért minden dolgozónak egyformán —■ nemcsak kötelessége, hanem egyé­ni érdeke is, hogy a terv valóra- váljon s ezért megtegye, ami tőle telik; A termelésnek, a munkának az eddiginél célravezetőbb és ösz- t tönzőbb bérezésen kell alapul­í - ma* Meg kell szüntetni a hibákat, melyek szakadékot idéztek elő az egyén és a közösség érdeke között, így például •— bár a darabbér to­vábbra is a szocializmus alapvető bérezési formája —• nem alkalmas a termelés számos folyamatában a teljes értékű munka felmérésére. Nem ad elég ösztönzést a jóminő- ségű, selejtmentes termelésre, így a megengedhetetlen mennyiségre való törekvés nagy károkat okoz a népgazdaságnak, nem előnyös a dolgozónak sem; Túl nagy helyet foglal el — különösen a műszakiak keresetében a prémium, ugyan­iakkor nem megfelelő mérce még­sem az üzem munkájára; Igen he­lyes javaslat, hogy egy összefogla- lóbb mutatót, a jövedelmezőséget kell figyelembevenni a vállalatok munkájának és a vezető műszaki dolgozók munkájának elbírálásá­nál: Meg kell adui azt a lehetőséget is, hogy ne az eddigi sablon módszerekkel — hanem a helyi ismeretek alapján önállóan döntsenek az üzemek vezetői — bizonyos kereten belül — a munkások besorolásánál, A munkához szorosan hozzátar­tozik a verseny kérdése. S ebből a szempontból igen kritikusan fog­lalkozott a szakszervezet — az is­meretes 1009-es rendelettel, mely a dolgozók szocialista vetélkedésé­vel kapcsolatos irányelveket össze­gezi; Azonban ez mór kevéssé al­kalmas az alkotó kezdeményezések kibontakozására. Bürokratikus for­maságokhoz, sablonokhoz köti a dolgozók lelkesedését — ugyanak­kor figyelmenkívül hagyja, hogy minden üzemben más és más a he­lyi adottság, — amin a vetélke­désnek épülni kell. A verseny ed­digi formája •—* „a megtett válla­lások’* “ szinte segítséget adtak az üzem vezetőinek arra, hogy a szervezetlenség miatti hóközbeni lemaradást — hóvégi hajrával, meg nem fizetett fekete túlórázás­sal hozzák be. A szakszervezetnek inkább ah­hoz kell segítséget adni, hogy a dolgozókat bevonják a mun­ka irányításába — meghallgas­sák és megvalósítsák javasla­taikat, mely az egyenletes mun­kát segíti elő. A termelés és a munkaügy prob­lémáján kívül nagy teret kapott a dolgozókról való gondoskodás, a törvényesség kérdése, a munkafe­gyelem megszilárdításának ügye. És itt talán, ami legnagyobb érdek­lődésre tarthat számot — a mun- ikahelyváltoztatás eddigi kötöttsé­geinek megszűntetése. Mi volt eddig a helyzet ezen a téren; A legnagyobb fluktuáció azokban az üzemekben volt, ahoi vagy az egészségtelen munkahely vagy a mostoha munka és szállás­körülmények között nem érezték magukat jól a dolgozók, úgy példá­ul megyénkben az építőiparból a gyenge ellátási viszonyok miatt tá­voztak el sokain. A Tiszámén ti Ve­gyiművekben a kellemetlen kénes levegőt nem bírják. Körülbelül eze­ken a helyeken a legnagyobb a vándorlás. A Tisza Cipőgyárban, a jászberényi Fémnyomóban és általában a jól felszerelt új üzemeinkben kialakult a törzs­gárda, nem szívesen változtat­ják helyüket az emberek, az új dolgozók is hamar beleszoknak a barátságos környezetbe. Mostmár nyilvánvaló, ha a mun­kást különféle megszorító rendel­kezésekkel visszatartjuk az üzem­ben — nem dolgozik továbbra sem jó kedvvel, lelkesedéssel, esetleg elégedetlenséget szít másokban is. Másrészt, a vállalat vezetői sem igyekeznek megfelelő munkakörül­ményeket, kellemes környezetet te­remteni a munkásnak, merthiszen tudják, hogy viszonylag kevesen vállalják az önkényes távozás- következményeit: a szabadság csökkentését, az ebédpénzmegvo- nást, sőt bizonyos esetekben a ja­vító nevelőmunkát; Természetesen a „vándorló mun­kások1' között van olyan is — fő­leg a fiatalok között, — aki meg­gondolatlanságból, pillanatnyi szá­mításból cserélgeti a munkahelye­ket. Miattuk nem lenne célszerű korlátozni a jogosan távozni aka­rókat; Nevelőmunkával, — rendszeres foglalkozással kell visszatartani a fiatalságot — s olyan kultu­rális és szociális intézkedések­kel, amely helyhez köti. Ebből a szempontból igen hasz- .nos a lakásépítkezés nagyméretű előmozdítása — s a vállalatok anyagi kereteiből épített lakások helyes elosztása. Igen jó lesz, ha a szakszervezeteket fokozottabban, nagyobb jogkörrel vonják be ebbe a munkába. Részben azért, mert a munkások választott szerved, más­részt pedig, mert feltehetően leg­jobban ismerik az egyes munkás­családok helyzetét. így valószínű nem történik olyan aránytalanság, mint a szolnoki Ságvári körúti uj lakások kiutalásánál, ahol kevés a munkáscsalád. . Igen sok dolgozót foglalkoztat, a nyugdíjasok problémája. Az öreg munkások helyzetében egy kicsit mindenki a sajátját is látja, mert­Itt vagyok, hát Bakó Imrééknél és megkérdezem, igaz-e, amit be­szélnek az emberek? — Nem, nem egészen úgy igaz, engem nem kizártak, hanem ki­dobtak, — mondja keserű mosoly- lyal, miközben ide-oda jár a tekin­tete és száraz, cserzett ujjaival ide­gesen dobol az asztalon. Látszik, hogy nehezére esik újra feltépni a még be sem heggedt sebeket. — Úgy mentünk be, hajtottunk be a bátyámmal ünnepi keretek között kocsistól, lovastól, minden felszereléssel és így jártam. Hárman léptek be a Bakó csa­ládból Bakó Imre, a bátyja Meny­hért, — aki időközben váratlanul meghalt — és unokanénje, özv. Ba­kó Gergelyné, aki a mai napig is bent van a Szabadság Tsz-ben és szorgalmasan dolgozik; — Öt esztendő alatt senki se bántott, a szemembe egy rossz szót se mondtak. Tavaly ősszel azután egy este a gyűlésen bejelentik: Ba­kó Imre kizárt tagként szerepel, — mivel a kintlevő földjét nem adta be a tsz-nek. Ez volt a vezetőség döntése a pártvezetőség javaslata alapján. A tagság csak hallgatott, mert kijelentették, hozzászólás nincs. Igaz nem is volt ott a tag­ság kétharmada, a jelenlévőkbe be­leszámolták azokat is, akik cso- porférdekből voltak távol; 4hkor még nem volt szövetkezeti nyugdíj Tudakolom, miért nem vitte be azt a földet, amit a felesége örö­költ (tán három—három és fél hold­ról van szó), mi volt a szándéka (vele? — Akkor még nem volt szövet­kezeti nyugdíj rendelet — hangzis hiszen előbb utóbb mindenki csak öreg korát akarja biztosítva látni. Igen megnyugtató az a terve­zet, hogy az alapnyugdíj az át­lagkereset fele legyen s ehhez még 1-1 százalék pótlékot szá­moljanak a felszabadulás óta munkában eltöltött minden év után. Ezen túlmenően — javasolják a legalacsonyabb nyugdijak feleme­lését is, merthiszen ezzel az öreg- szülők segítésének gondjait veszik le a dolgozók válláról. Lehetővé te­szik azt is, hogy a régi nyugdíja­sok, lemondhassanak régi nyugdi­jukról, az előnyösebb uj rendszer szerinti nyugdíjfolyósítással cserél­jék fel. — A törvényesség területén is van még tennivaló. Sok üze­münkben orvosi vizsga nélkül al­kalmaznak éjjeli műszakon fiatal­korú fiúkat és lányokat. Másutt el­hanyagolják az időszakos orvosi vizsgálatokat. Igen nehéz a helyzet a túlóráztatással. „Szakszervezeti szerveinknek semmiképpen nem szabad el­tűrni a törvénytelen és meg nem fizetett úgynevezett fekete túlórákat; akármilyen formá­ban is történjék’* — mondja a határozat. S ennek feltétlenül érvényt kell szerezni — sokkal keményebben, mint ed­dig. Hivatalainkban, kereskedelmi vállalatainknál gyakran benntart­ják az alkalmazottakat — órákon át. Fizetés nélkül a dolgozók mun­kaidejét egyetlen vezetőnek sincs joga igénybevenni — ezt semmifé­le okkal nem lehet megmagyaráz­ni, erre semmiféle jogcím nincs. Persze a fizetett túlóráknak Is ha­tárt kell szabni. A jászberényi Fémnyomóban hó végén gyakori a tizenkétórázás éppen a hajrá mi­att. A fiatal lányok, asszonyok pa­naszkodnak ezért. A vasúti utazó­személyzet: fékezők, mozdonyveze­tők, vonatkísérők — néha 380 órát töltenek munkában egy hónapban. Ez egészségükre ártalmas, ezért helytelen. A SZOT határozatban rögzíti le javaslatait a kulturális nevelőmun­káról is. Mostmár rajtunk a sor, ] hogy érvényrevigyük, megvalósít­suk ezeket; | a válasz. Semmi biztosíték nem volt rá, hogy a hátramaradottak !— ha baj éri az embert — miből fognak megélni. Aztán nem is sok időt hagytak a gondolkozásra. Re­ménykedtem, talán meggondolják a szorgalmam miatt, most azt mondják, valahol Szászberken ad­ják majd ki a földet. — Azóta jártak itt magánál, — kérdezték-e, hogyan él most? — Nem voltak itt, de beszélünk különben, a vetésről, időjárásról, de erről a dologról nem. Én nem haragszom rájuk, Nem is akarom tudni sem, ki volt az oka, mert fé­lek, hogy akkor haragudnék vala­kire. És kér, szinte könyörög, hogy hagyjuk ezt az egészet, nehogy bántódása legyen valakinek. Meg­ígérem, hogy nem firtatom, ki volt a ludas ebben a dologban. Talán az akkori légkör volt a legluda­sabb, amelyikben ilyesmi megtör­ténhetett. (Amint a tsz-ben mond­ják, aki Bakó kizárását elindítot­ta, már szintén nincs a tsz-ben, — személyi bosszú volt az egész, — mert Bakó mint csapatvezető lel­kiismeretesen, a fegyelmet megkö­vetelve végezte a dolgát s akadt akiknek ez nem tetszett). Komoly figyelmeztetés, nagy tanulság le­het ez a Szabadság Tsz vezetőinek tagságának. A szövetkezet gazdái, a tagok hagyták, hogy szemük láttára felrúgják a szövetkezeti de­mokráciát. Vajon jutott-e már az eszükbe, hogy helyre kellene hoz­mok ezt a hibát? , A föld járadék és még egykét tisztázni való Mégegyszer a Szabadság Tsz-hez vezet az utam. Csak a könyvelő. S zevasztopolj (TASZSZ.) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára csütörtökön dél­ben Jugoszláviából visszaérkezett a Szovjetunióba. Vele együtt nem­hivatalos látogatásra a Szovjet­unióba érkezett Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság elnöke, feleségével együtt, va­lamint Alekszandar Rankovics, a Berlin (MTI.) A Német De­mokratikus Köztársaság Miniszter­elnöksége mellett működő Sajtó­hivatal közlése szerint az NDK kormánya nyilatkozatot hozott nyilvánosságra a köztársaságot ön­kényesen elhagyott személyekről. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy mindazok, akik elhagyták a Né­met Demokratikus Köztársaság te­rületét és most Nyugat-Németor- szágból vissza kívánnak térni, sem­miféle büntetésben nem részesül­nek és egyenjogú polgár akiién t fog­ják őket kezeilni. Azok pedig, akik Uzsda (MTI.) A marokkói szul­tán csütörtökön ezer hektárnyi ön­tözött földet osztott szét Aklimnál az ínségeseknek — közli az AFP. A szultán vázolta azt a szerepet, amelyet az agrárreform, főleg az öntözött földek szétosztása Marok­Washington (MTI.) Eisenho­wer elnök csütörtöki sajtóértekez­letén kijelentette: azt reméli, „Egyiptom végülis elfogadja a Szu- ezi-csa'tama feletti vitának a csa­tornát használó országok érdekeit biztosító rendezését” — jelenti az AP. Kifejtette: „A megoldással kapcsolatos reményeit arra alapoz­za, hogy a Csatornát Használók Szövetsége olyan egészséges intéz­kedések sorozatát fogadja majd el, hogy Egyiptom úgy látja majd, leg­Bóta István tartózkodik az irodá­ban, de nekem ez cppen kapóra jön. Ami érdekel, arra ő tud a leg­pontosabb választ adni, mint pénz­ügyi ember; A földjáradékok kifizetése felől érdeklődöm. Amint megtudom, — ezen a téren bizony nincs sok di­csekedni való a Szabadság Tsz-nél sem. Tavaly tengerit és pénzt is ad­tak ki erre a célra s az idén 20 má­zsa búza és kukorica kiosztását tervezik azoknak, akiket a földjá­radék megillet. Nem szabad azon­ban elhallgatni, hogy ez csak olyan másodrangű kérdésként szerepel a szövetkezetnél. Nem érzik a jelen­tőségét. — Ez is összefügg a kevés belé­péssel — ismeri el Bóta elvtárs. Igen sok a huzavona a háztáji földek körül is. Úgy látom, hogy ez az alapszabályhoz való görcsös ra­gaszkodásból és merev értelmező-. séből ered. Például adnak fél hold háztájit annak a vasutas feleség nek, aki — még jobbik eset — le­dolgozza évente a 60 munkaegysé­get. Van olyan is, aki csak a ház­táji kedvéért lép be és egész év­ben feléje se megy a szövetkezet­nek. Ugyanakkor a fiatalok azon háborognak, hogy ők hiába dolgoz­tak egy évben 300—350 munkaegy- ségű munkát, mégsem kapnak ház­tájit, mert nem önálló háztartás­sal bíró személyek. Köztük sok olyan is van, aki 6 maga — család­jától függetlenül — lépett be a szö­vetkezetbe és úgy érzi igazságtalan ez az eljárás, 3—4 ezer forint jö­vedelemtől esik el így évente. (A házasodás előtt álló fiataloknak különösen sérelmes az ilyesmi). A tsz ügye, a szövetkezet tagsá­gának dolga, ez mégis, ha nem haragudnának meg egy kívülálló tanácsért, én azt mondanám: a háztáji kiadásánál vegyék figye­lembe a megdolgozott munkát is, vagyis érdem szerint döntsenek ki és mennyi háztájit kapjon, termé­szetesen a megengedett határokon belül. Azt hiszem ez sokat javítana az egyébként tagadhatatlanul jó és egészséges, de a fentiek miatt ag­gályokkal terhes hangulaton. (Folytatjuk). F. Tóth Pál Szövetségi Végrehajtó Tanács el­nökhelyettese. Gyúró Pucar, Bosz­nia és Hercegovina nemzetgyűlésé­nek elnöke és Firjubin belgrádi szovjet nagykövet. Délután N. Sz. Hruscsov, J. Broz Tito és felesége, A. Rankovics, Gy. Pucar és a kíséretükben lévő sze­mélyek a Krim déli partvidékére utaztak, ahol a vendégek üdülni fognak. (MTI.) valamilyen törvénybe ütköző tet­tük következményei elől mene­külve hagyták el a Német Demok­ratikus Köztársaságot és most visz- sza kívánnak térni, számíthatnak arra, hogy ugyanazzal a nagyvo­nalúsággal fogják ügyüket kezelni, mint annak a húszezer elítéltnek ügyét, akiket kiengedtek a börtö­nökből. A nyilatkozat végül felszólítja a Nyugat-Német országban élő fiata­lokat, ne engedjék magukat esz­közként felhasználni a bonni zsol- doshadsereg háborús terveinek va­kó gazdasági életében jelent. trA függetlenséget — mondotta a többi között — az egész lakosságot érintő szociális forradalom bevezetőjének kell tekinteni. E forradalom egyik jelentős tartozéka a széleskörű ag­rárreform.’* (MTI.) jobb érdekeit szolgálja, ha együtt­hatód velük.“ „A csatorna irányításának rész­leteit viszonylag könnyen lehetne rendezni — folytatta Eisenh ower —, amennyiben a vitatkozó félek ki­vétel nélkül követnék azt az alap- elvet, hogy a csatornát használó országoknak nagy érdeke fűződik a csatornához” — mondotta; Eisenhower utalt a. továbbiakban arra, hajlandó elfogadni a csatorna üzembentartásának azt a módját, amelyet a Csatornát Használók Szövetsége kidolgozna e nemzet­közi víziót számára; Eisenhower ezután túlnyomórészt a választási hadjárattal kapcsolat­ban feltett kérdésre válaszolt; — (MTI.) Készenlétbe helyezték a szír a: hadserege! Damaszkusz (MTI.) A Szíriái hadsereget készenlétbe helyezték, hogy segítséget tudjon nyújtani Jordániának Izrael esetleges to­vábbi agresszióival szemben — közli az AP a szíriai sajtó alapján. Az AFP hivatalos forrásból közli, hogy Kuatli szíriai köztársasági elnök fogadta Jordánia damasz­kuszi nagykövetét, aki tájékoztatta a kedd este lezajlott izraeli táma­dásról. Kuatli telefonösszekötte­tésibe lépett Husszein királlyal és biztosította arról, hogy „egész Szí­ria Jordánia mellett áll és minden lehetséges 'támogatást megad neki." Elrabolják a N íme» Kommunista Párt képviselőinek mandátumait Berlin (MTI.) Északra jna­Vesztfália tartományi bírósága csü­törtökön olyan értelmű törvényel­lenes döntést hozott, hogy meg­fosztja mandátumától a tartomány közigazgatási testületéiben működő 312 kommunista képviselőt. (MTI.) történelmi előadássorozatot rendez TTlT a bevonuló újoncoknak Szolnok megyében a Társadalom és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat tagjai a honvédségi alakulatok kívánsága szerint több előadást tartanak a katonáknak a negyedik negyedévben. A bevonuló újoncok számára nyolc előadásból álló történelmi ismeretterjesztőt rendeznek, amelyben külön megem­lékeznek a szolnoki vár múltjáról, az 1818-as győzelmes ostromról és a megyéhez fűződő egyéb katonai hagyományokról is. Moziiáfogatók figyelmébe ... A szolnoki Kert-moziban szeptem­ber 29-én, 30-án, (szombat, vasár­nap) a kiadott műsorral ellentétben a „Hűtlen asszonyok’’ című magya­rul beszélő olasz filmet játsszák. Újssás&i esendes napok (5. folytatás), — Nem. akarok úgy járni, mint Bakó Imre, — mondják többen is Ujszászon, ha. valaki megkérdezi tőlük, miért nem lépnek be a terme­lőszövetkezetbe. Aztán ha érdeklődik az ember, hogy járt Bakó Imre, akkor különféle, de nagyjából egybehangzó történeteket mondanak el az egyik gazdatársukról, akit valami oknál fogva kizártak a szövet­kezetből. Talán azért, mert ráfogták, hogy kulák vagy valami más okból, mindenesetre igazságtalanul, mert a legjobb munkás volt oda­bent. És a legenda vő, dagad, ki jár a végére? És ki tesz igazságot, ha arra van szükség? Ellátogattam Bakó Imréhez, mondja el ő a törté­netet, ahogy valójában megesett, hiszen ö tudja legjobban, vele tör téntt A megbántott ember fi Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata lóraváltására. (MTI.) Marokkóban ezer hektárnyi öntözött földet osztottak szét a rászorulók között Eisenhower csütörtöki sajtóértekezlete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom