Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-25 / 198. szám
SZOLNOK MEGYEI NBFEAF 1956; augusztus 35; HÍRÜNK A NAGYVILÁGBAN Zdmislatv Piami Egy vidám ünnepélyről és a beszédről, amely nem hangzott el ORGAN ZARZADU GtOWNEGO IMP A „Fiatalok lobogója“ című lengyel Ifjúsági lap július 14-i száma közölte az alábbi riportot a Szolnok városi és járási ifjúsági találkozóról. írója a Lengyel Ifjúsági Szövetség és a DÍVSZ £ képviselőjeként járt hazánkban. A legutóbbi vasárnap a DISZ Központi Vezetőségének meghívására leutaztam a Budapestről kb. 100 km-re, dél-keletre fekvő megyei székhelyre, Szolnokra, ahol ifjúsági találkozót rendeztek. Az út kellemes vcdt, mindenesetre váratlan események lógtak a levegőben. A tolmácstól és egybep úti társamtól, Pogány Gilbert'től megtudtam, hogy — legnagyobb meglepetésemre — az ünnepi találkozó napirendjén az én beszédem is szerepel, beszélnem kell az ifjúsághoz. A dolgok szerencsés alakulásának köszönhetik a fiatalok (egyszerűen, mert nagy késéssel érkeztünk), hogy nem érte őket ilyen kellemetlenség. És elhihetik nekem, hogy ezért senki sem haragudott rám; Az ünnepi találkozó, el kell ismerni, nagyszerű volt. A mi ifjúsági szövetségünk több vajdasági vezetősége irigyelhetné a riaagyar elv társaknak ezit a szervezését, amiben éppen az volt a kellemes, hogy nem lehetett érezni, hogy ez „szervezés". A nem éppen kedvező idő ellenére nyolcezer fiatal gyűlt össze s a legnagyobb részük faluról jött; ; És az ünnep tairt — itt a színpadon fiatal lány szaval szenvedélyesen, mellette népi táncosok, mosoly és dal, céllövészet és repülőbemutató, „Ismerd meg hazád kiállítás” az egyik sátorban. Megállunk éppen a színpad előtt, ahol ebben a pillanatban ifjúsági tSrömők harcolnak a deszkán. A Járműjavító Vállalat fiataljai küzdenek a gimnazisták és az egyetemisták ellen. A színpad körül hatalmas embertömeg; — A vívás nagyon népszerű lehet nálatok — állapítom meg elismeréssel. — Nincs nagyobb gyár, kultúrotthon és iskola, ahol ne lenne vívószakosztály — hangzik a válasz. Milyen kár, hogy ez a szép sportág Lengyelországban még mindig oly kevéssé népszerű ;;: Az emberekről beszélgetünk. A városi DISZ bizottság titkára, Bencze Ernő, meglepetésemre Kieszcz elvtáns (a mi ifjúsági szövetségünk munkásiíjúsági osztály- vezetője) és Nasielski elvtárs (a ZMP testnevelési osztályvezetője) felől érdeklődik. Honnan ismeri őket? Valamikor Moszkvában ta láikoztak, illetve együtt tanultak. A megyei pártbizottság egyik titkárával váltunk szót. — Nincs hálásabb munka, mint a megyében vagy méginkább a járásban lolgozni — mondja az elvtárs. — Szolnok, mint tudjátok, kimondottan mezőgazdasági környék. Követtünk el hibákat is a szövetkezetek szervezésénél, ezeket ki kellett javítanunk, hogy tovább haladhassunk. Most megyénk területének 60 ssásalékán folyik szövetkezeti gazdálkodás. Bérezi Jenő ötszörösen kitüntetett dolgozó (legalább is ennyi csillagocskát számoltam meg a kabátja gallérján) a Papírgyár munkása. „Végre valami szakmai rokonság” — gondoltam. — Rosszul állunk papírral — mondom —, mi újságírók gyakran veszekszünk a kiadókkal több és jobb papírért. Jenő nevet: — Ismerjük ezt a fájdalmat, nálunk is gyakori az ilyen veszekedés, de a papír folyton csak kevés ; ; ä Ebéd után az elvtársák kellemes meglép« téssel szolgáltak. Lengyel repülőgéppel (pontosabban mondva Lengyelországban vásárolt közismert „kukoricadarálón’1) átrepültünk a város felett. Katona Lajos pilóta szeretett volna néhány bukfencet vetni a levegőben az utassal, terve azonban nem sikerült, Minden olyan jelenséget fel kell számolni, amely gátolja a párion belüli és párton kiviili demokratizmus teljes kibontakozását — egy kínai kommunista levele Zsenminzsipaoban egész biztosan az ón, nem éppen lelkesedő arcom miatt. A repülőtéren nagy a tömeg. Most folyik az ejtőernyős bemutató és a vitorlás verseny. Egy csomó szerencsés, akik sorsolás útján jutottak ebbe a helyzetbe, várják, hogy sorra kerüljenek a repülésre. Érdeklődéssel nézem, hol vannak az őrök? Emlékszem, mennyi ve- sződséget okozott annak idején a mi aktivistáinknak annak kiharcolása, hogy a fiataloknak szabad bejárása legyen a repülőtérre. Őrt itt nem látok, ezért megkérdezem, mi is a helyzet? — őrség? Minek? Itt van az ügyeletes tűzoltó és ez az egész. A repülőtér nálunk mindenki számára nyitott. Ideje hazatérni, Búcsúzunk a kedves házigazdáktól, bocsánatot kérve a zavarásért. — Dehogyis, szó sem volt zavarásról; — Egy a kár csak — veti oda az én emyedetlen tolmácsom, Pogány Gilbert — kár, hogy nem tartottad meg a beszédedet. Fordította: Juhász MihcUy, Szolnoki Papírgyár. Az angol rádió kommentárja a ciprusi helyzetről feltételek nagyleikűek, mondja a kommentátor, de a ciprusi görögök másként látják a helyzetet. A lakosság az EOKA-ban a Görögországgal való egyesülés élharcosát látja és ez a szervezet nagy vonzerőt gyakorol a fiatalságra. London (MTI.) Az angol rádió tudósítója jelentése szerint a ciprusi lakosságban nem keltett meglepetést a fegyverszüneti feltételek elutasítása, mert a lakosság maga is igen kedvezőtlenül fogadta azokat. Lehet, hogy Angliában vannak, akik úgy vélik, hogy a ÚJ KÖNYVEK Renn : Az indiánok vára Kopányi Gy.: Szegény ördög Peking (MTI). A Kínai Kommunista Párt és a központi népi kormány legutóbbi lépéseinek eredményeként új atmoszféra alakult ki nemcsak a párton belül, hanem az egész kínai társadalmi életben. Ez az új légkör azoknak a határozatoknak az eredménye, amelyek a kritika és az önkritika jegyében a párton belüli és párton kívüli demokratizmus kiszélesítésére irányulnak. Ezt az új légkört tükrözte már az országos népi gyűlés legutóbbi ülésszaka Is. Ez az új légkör, amelyet az ember lópten-nyomon érez Kínában, annál is megnyugtatóbb, mivel első pillantásra felismerhető benne az egész kínai társadalom pozitív erőinek mozgósítására irányuló bölcs szándék. Az a szándék, amely azt célozza, hogy a párton belül és a párton kívül egyaránt minden erőt mozgósítsunk és állítsunk a szocialista építés szolgálatába. Helytelen jenne azonban azt gondolná, hogy könnyű dolgunk lesz ennek a légkörnek a fenntartása, azaz a demokratizmus kibontakozásának útjában álló szubjektívizmus és bürokratizmus leküzdése- Éppen ezért hangsúlyozná szeretném, mennyire fontos, hogy ennek az új légkörnek az érdekében felszámoljunk minden olyan jelenséget, minden olyan, a régihez ragaszkodó megrögzött elemet, amely akarva, akaratlanul útjában áll ennek az egészséges és feltétlenül szükséges kibontakozásnak. Hogy milyen sok akadálya van az újszerű, a párthoz sokkal közelebb álló szemlélet kialakulásának, arra legjobb példa az, hogy még igen sokan fáznak a tekintélyre való apelláiás nélküli őszinte és következetes kritikától, nem is szólva a tárgyilagos önkritikáról. Vannak kommunista vezetők, akik ha valamilyen javaslatot (Ifjúsági.) (Magvető Kiadó.) Illusztráció Renn■ „A* indMnrflc vára** a kötetéből. A kiváló német Író hosszú évekig Mexikóban élt, jólismeri az országot és lakosait. Regényében egy bátor kis indián fiú ás harcostársai küzdelmes életéről, az indiánok 1910. évi szabadságharcában átélt megrázó élményeiről számol be a rendkívül izgalmas fejezetekben. Illusztráció Kopányi György „Szegény ördögf* ft kötetéből A két világháború között leját szódó regénynek városszéli, különös csavargó a hőse. De bármilyen nyomorúságos körülmények között él is Ördög Lőrinc, a magasrendű szabadság lehetőségének tekinti életformáját. vagy véleményt hallanak, még csak végig sem hallgatva a dolgot, máris döntenek s ítélik el a javas- lattevőt vagy a véleménynyilvánítót. A jó kommunista nem így tesz. Még abban az esetben is, ha a felvetett kérdés nem helyes, még akkor is érdemes a dolog arra, hogy tanulmányozzuk és ne mondjunk elhamarkodottan ítéletet afelett, aki megtisztelt bennünket bizalmával. Akad olyan kommunista is, aki a hozzáfordulóknak így válaszol: „Törődjön a saját dolgával’1. Ez feltétlenül hibás álláspont. Vajon helyes-e, ha mi kommunisták arra neveljük az embereket, hogy csak a saját dolgaikkal törődjenek s ami az országos kérdéseket, a politikát illeti, azt hagyják azokra, akik erre „illetékesek”. De ki illetékesebb az ilyen kérdéseikkel való foglalkozásra, mint az egész nép, a széles tömegek? Akadnak olyanok is, akik azt javasolják másoknak, hogy csak az adott helyzet egészének tanulmányozása után szóljnak hozzá a dolgokhoz. Szerintem teljesen lehetetlen, hogy minden ember tisztáiban legyen a különféle helyzeteik összes vonatkozásaival. Éppen ezért, aki ilyesmit javasol, az legfeljebb saját pasz- szivitását igyekszik elrejteni. S különben is, állította valaha is bárki, hogy helytelen az egyéni elgondolásokat tükröző vélemények kifejezésre juttatása? Nem hinném. Mi kommunisták ezt sohasem valiot- tuk. Egyesek ezen a béren odóig mennek, hogy ha valaki egyéni módon bírál, mind járt mellének szögezik a jól bevált formulát: f—i „Mit tettél a forradalom ügyéért, hogy így mersz beszélni? Erre azután az illető kénytelen elhallgatni, Éppen ezért minden kommunista és pártonkívüli becsületbeli kötelessége, hogy habozás nélkül, hibáit felszámolva, minden erejét latbavetve küzdjön társadalmi életünk demokratizmusának eredményes és gyors kibontakozáséért; *—* (MTI). rr MEGYEI FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA augusztus 27—29-ig Helység neve: ABADSZALOK cibakhaza FEGYVERNEK JASZALSOSZENTGYÖRGY JÁSZAPÁTI JASZAROKSZALLAS JÁSZBERÉNY JÁSZBERÉNY JASZDÖZSA JÁSZFÉNYSZABU JASZJAKOHALMA JASZKISÉR JASZLADÁNY KARCAG KISÚJSZÁLLÁS KUNHEGYES KUNMADARAS KUNSZENTMARTON MEZŐTÚR „Dózsa" MEZŐTÚR „Szabadság" ÖCSÖD RÁKÓCZIÉ ALVA SZOLNOK „Vörös Csillag" SZOLNOK „Tisza“ SZOLNOK „Kert“ SZOLNOK „MÁV MilléniUB TISZAFÖLDVAR TISZAFÜRED TISZÁKÉRT TURKEVE UJSZASZ Dátum: Film cím« 28—29 Tavasz 27—29 Légbőlkapott zenekar 27-29 Erkel 27-23 Ed Martin, a pincérfiú 27—29 Anna a férje nyakán 27-29 Tiltott játékok 27 Vörös és fekete II; rész 28—29 Folyón túl 27—29 Mágnás Miska 27—29 Vízkereszt vagy amit akartok 27—29 Egy nap a parkban 27—29 2x2 néha öt 27—29 Én és a nagyapám 27—29 Budapesti tavasz 27—29 Hintónjáró szerelem 24—29 Pármai kolostor I. rész 27—29 Az Emirátus bukása 27—29 Angyallal a hegyekben 24-29 Halálugrás 24— 29 Egy nap a bíróságon 27-29 Gyötrelmes éjszaka 27—29 zsongó melódiák 27—29 Maclóvia 27—29 Puccini 27—29 Az öt barát 29—30 Róma 11 óra 27—29 Kis szökevény 2^-29 özönvíz előtt 28—29 Ezred lánya 26- 29 Bel Ami 27—29 Bel Ami 27—29 Egy pikoló világos 27—29 Menekülés Franciaországba |7 rövid kitérőre azért volt szükség, hogy lássuk: a színházlátogató közönség ízlésében, igényeiben is vannak hibák. Igen 60- kan közülük csak a minden komolyabb gondolatok nélküli, szórakoztató operetteket akarják látni, egyelőre nem érdeklődnek más iránt. Innen adódik az a nézet is, hogy a szolnoki közönség „operett-közönség”. Sajnos, van ennek‘a véleménynek alapja, azt azonban túlzás lenne állítani, hogy a szolnokiak csak az operetteket szeretik. Máról-holnapra természetesen nem javulhat a helyzet, különösen akkor nem, ha nem vesszük figyelembe a közönség jelenlegi igényeit s ha nem igyekszünk szinte szisztematikusan formálni, helyes irányba terelni azokat. Az eddigiekből szerintem az a legfontosabb tanulság: mindenekelőtt a dolgozók, a színházlátogatók általános műveltségét kell magasabb színvonalra emelni, mert ez a feltétele annak, hogy többen járjanak színházba, kulturáltabban éljenek és szórakozzanak, hogy megbecsüljék a művészi munkát, hogy éljenek a kulturális lehetőségekkel. s ha azok szűkösek, újakat teremtsenek. E feladatban pedig, ha kezdetben nehéségek árán is, de mind a színháznak, mint a többi kulturális intézménynek igen fontos nevelő szerepe van, amelyet legjobb tudásukkal és igyekezetükkel kell betölteniök. Külön a színA színházi évad előtt Irta: Vida Béla, a TTIT megyei titkára ház és külön más kulturális intézmények nem érhetik el céljaikat. Ilyen szempontból különösen nem érdektelen, hogy a színháznak és a többi intézménynek, melyek munkájukkal egymásra is hatnak, egymást segítik, milyen a kapcsolata. Vázlatosan ezek azok a problémák. amelyek a Szolnoki Színház munkájának javulását akadályozzák. Az elkövetkező hónapokban e kérdéseket megnyugtatóan rendezni kell. különben nagyobb fejlődés nem várható. A kulturális élet új, nagyobb méretű kibontakozására ad lehetőséget és ösztönzést a Központi Vezetőség július 18—21-1 határozata. Ebben az egészségesebb légkörben a színháznak is összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségei lesznek arra, hogy a legjobbat, a legtöbbet nyújtsa a város és a megye közönségének. Jelentős segítséget ad ehhez a Minisztertanácsnak az a rendelete, mely a vidéki színházakat a tanácsok hatáskörébe utalja. Mit jelent ez? A minisztériumhoz való tartozásnak igen sok hátránya volt. Azok, akik együtt éltek a megye gondjaival, problémáival, akik a legjobban ismerték az itteni helyzetet, a dolgozók igényeit, azok nem intézhették saját belátásuk szerint a színház ügyeit. Most' ez a helyzet alapvetően megváltozott. A színház, a rendelet szerint, mind személyi, mind társadalmi, mind gazdasági tekintetben a megyei szervek hatáskörébe tartozik, de — természetesen — nem szakadt el teljesen a minisztériumtól. A lényeg azonban az, hogy a műsortervtől kezdve a színházi helyárak megállapításáig a színház és a megye vezetői döntenek minden kérdésben a minisztérium bevonásával. A rendelet nagy lehetőséget ^ nyújt egyrészt arra, hogy a város és a megye mostmár magáénak vallja a színházat, és ügyeiben úgy intézkedjék, másrészt arra, hogy e nagy kulturális intézmény elfoglalja végre helyét a megye, illetve a város kulturális életének egészében. A Megyei Tanácsnak mostmár mint saját intézményének kell biztosítania a jobb munka előfeltételeit, az ésszerű és gazdaságos beruházást, a lakásproblémák megoldását stb. A színház vezetőivel együtt jól átgondolt, a nevelői és szórakoztató cél figyelembevételével a közönség igényeihez mért műsort kell összeállítania és bemutatnia. E naay feladatok mellett lehetőséget kell találni arra is, hogy a színház dolgozói és a színházlátogató közönség rendszeresen találkozzék; hogy kicseréljék véleményeiket nemcsak az előadásokról, hanem a mindennapi életről is; hogy a színészek egy nagy közösség megbecsült tagjainak érezzék magukat, a közönség pedig szeresse a színházat és az ott dolgozókat. E kapcsolatok kiépítésében a színházon kívül a megyei és városi tanács, a szakszervezetek és a TTIT tehet a legtöbbet; TTgy gondolom, az a cél is meg- valósításra kerülhet, hogy a Megyei Tanács Népművelési Osztályának irányításával a megye öntevékeny művészeti csoportjait a színház képzett tagjai támogassák munkájukban. Nagy és fontos feladat, hogy ezek a csoportok szakmai és tartalmi tekintetben megfelelően dolgozzanak, hiszen oda viszik el a kultúrát, ahova a színház nem jut el. Ez a munka egyébként lehetőséget ad arra is, hogy a színház kává’assza a tehetséges színjátszókat, énekeseket és zenészeket — az utánpótlás érdekében is — és segítse őket képességeik kibontakoztatásában. Megfelelő kapcsolatokat kellene létesíteni a megyében élő írók, újságírók. képzőművészek és színművészek között a tanács vagy a TTIT segítségével. Többek között ilyen úton lehetne nevelni színházi kritikusokat is, akikre olyan nagy szükség van. Nagyobb sajtóvisszhangot kellene adni a Színház munkájának, problémáinak, egy-egy bemutatójának. A Szolnoki Színház című füzeteket terjedelmesebb és tartalmasabb havi kiadvánnyá kellene fejleszteni, amelyben helyet kapnának a színművészek mellett más művészeti ágak képviselőinek írásai is, több fényképpel és reprodukcióval a szolnoki képzőművészek alkotásaiból. A szakszervezetek útján fel kellene eleveníteni a kapcsolatokat a szolnoki üzemekkel vendégszereplések, látogatások útján. Létre kellene hozni a már lervbevett Kamara-szmházat Szolnokon, amely jelentős tényező lenne mind a színészek szakmai nevelésében, mind a közönség ízlésének fejlesztésében. Ezek mind olyan föladatok, amelyeket a Megyei Tanáccsal és a tomegszerve- zetek segítségéve] meg kell mostmár oldani. Ij1 gyszóval nagyok a lehetőségek ■ arra, -hogy újjászülessék a színház, tartalmi szempontból gazdagabbá, egységesebbé váljék* hogy a megye kulturális életének szerves része legyen, neveljen, szórakoztasson és ezzel új utalrra, a művelődés útjára vezesse a szocialista hazát építő dolgozó tömegeket. így tölti majd lse igazán fel» adatát.
