Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-19 / 194. szám
:í SZOLNOK MEGYEI NEFLAF 1956. augusztus Ifi Másokért élni Sovány arc, barna ütemek, kis nyirott bajusz, mi mást is tudnék mondani külsejének jellemzésére. /I munkában törődést keskeny ráncok jelzik, a nyugtaim idegállapotot tekintetének és kezének réb- benései, ötvenkét éves, de mintha ■ többnek látszana, tálán a múlt évben kiújult gyomorbetegségétől van ez, ami úgy megviselte. Az a típus, aki ereje megfeszítésével dolgozott mindig és egy perce is alig volt a pihenésre. Kicsit szaggatottan, önmagát fegyelmezve és mégis a szívéből, érzéssel át}ütve beszél. Tanító, a nevelői munka a hivatása, élete célja és értelme. Mielőtt találkoztam vele, aírt mondta róla Hajdú hajosné, a mezőtúri oktatási osztály vezetője, hogy a legtevéhenyebb pedagógus. -19 S3 óta tanít egyhuzamban Mezőtúron, egész generációk nőttek fel a keze alatt. Számtan, fizika és ké- >núl-szakos, úgy Ismerik, mint a szemléltető oktatás művészét, aki igyekszik emlékezetessé, maradandóvá termi az órákat. Csak úgy „mellékesen" a TTIT helyi titkára, a kultúrotthon, méhészeti szakkörének vezetője, mint tanácstag, az oktatási bizottság elnöke, pártmeg- bístatása: köznevelési felelős, Sok ez egy embernek, gondoltam a 'felsorolást hallgatva s bevallom, alig mertem rászánni magam, hogy az eredeti célomhoz füven, Nyítrai Gyula, elvtárs pedagógustól — vagy ahogy itt ismerik, Gyuszi bácsitól — tanácstagi munkája után érdeklődjem. Kicsit restéltem számonkénti tőle még ezt is — vagy éppen ezt a munkát, amely különben is egész embert kíván. De 6 kisegített a zavaromból és a legtermészetesebb hangon, mintha csak ez az egy feladat állna most előtte, kezdett el beszélni arról, hogy mit dolgozik választóiért mint tanácstag. Az arcára üiő fáradság és minéha elrepült volna ekkor , egy kisidőre. Szánté észre sem vettem, már vele barangoltam gondolatiban a kerületében s vettem, a váHaimra én is az Alkotmány-utca és a Béíke-télep fakóinak gondjait. Az ivóvíz ^ ez votot a legégetőbb kérdés ebben a körzetben. Ha a vasútnál szünetelt a vízszolgáltatód, két kilométert is gyalogolhatták ' ivóvízért az errélakók. Nem volt olyan tanácstagi fogadóóra, hogy szóba ne hozták volna, Nyit- rai elvtárs nem állt meg a panasz feljegyzésénél, a tanács vezetőivel együtt kereste, kutatta a megoldást, ami nem volt egyszerű, de végülis alkalom kínálkozott rá. A létesítendő vízműhöz itt rendeltek el próbafúrást és azt lemélyítették, hogy bővizű kutat nyerjenek. Igaz, akad, aki akadékoskodott, szabálytalanságot emlegetett, vé- giilis a minisztérium jóváhagyása tett pontot az ügyre. — Ez az eset nagyon megerősítette a tanács és a dolgozók kapcsolatát — mondja Nyítrai elvtárs. — A környékbeliek, amikor készen lett a kút, az ott dolgozó 8 munkást ünnepi ,vacsorán látták vendégül örömükben. Azóta is büszkék rá, hogy náluk volt először ilyen „kútvacsora” egész Mezőtúron. Hasonló gondot okozott az And- rássy-utait és a Béke-telepet összekötő útszakasz megcsimáltatása is. A költségvetés tárgyalásánál kellett módosítást kérni, hogy elkészülhessen. Nem keU a sártengeren lábatl- niofc ma már a telepről a városba igyekvő embereknek. — Folyamatban van egy posta- ügynökség felállitása is a körzetünkben. A posta jóváhagyta a tervet, a helyiség is ki van jelölve. Hogy ez mit jelent majd? Idáig három kilométerre kellett begyalogolni egy-egy csomag feladása miatt. Elmondja még, hogy nem csak alkalomszerűen, hanem havonta rendszeresen tart fogadóórákat. A nagyobb ügyeknél — mint például a kütcsináltatás volt — más kör- cetekkel is kapcsolatot keresnek. Sokat segít a gyűlések szervezésében Csicsel János nyugdíjas vasutas, akit szinte már az aktívájának tekint. De van úgy, hogy a kis- unoka, vagy valamelyik szomszédgyerek szalad el a meghívóval. Büszke rá, hogy idáig még minden jelentősebb dolgot megoldottak a tanács segítségével A közügyekről a családi dolgokra terelődik a szó. Az öt gyermekre, akik közül egy szakmunkás, két leány már férjes, kettő pedig egyetemista — mindet sikerült legalább az érettségihez eljuttatni. — Nem lehetett könnyű mindegyiket taníttatni « jegyzem meg. — Még ma sem könnyű. Az ösztöndíj nagy segítség, de ruházat is kell. Nem panaszként mondom, de örökös lemondás volt. Mégis szívesen tettük, egészséges, szép gyerekek, jótanulók, öérettük él az ember. És idézi az inflációs időiket, amikor a fürdőkádat cserélték el egy hízóért, hogy élelmük legyen. — Most már azért könnyebb, 1470 forint a fizetése és némi mellékes is jön hozzá a sok munka révén, pl. a szakkör vezetésért. De szüksége is van rá. Az iskolai munkájáról beszél a legszívesebben. Nagyon szereti a gyermekeket, felső tagozaton tanít, de amint mondja: — Nem tudok úgy elmenni a kicsik mellett, hogy legalább meg ne simogassam őket. Amikor a tanácstagi munkájáról beszélgettünk, úgy éreztem: igazi közösségi ember, aki tud. másokért küzdeni, mások gondját a villáira vermi. Amit a gyermekeiről és a hozzájuk, váló viszonyáról mondott, az áldozatkész családapát mutatta be előttem. Kedves növendékeiről szólva pedig megismertem Nyítrai elvtársbam. a hivatásának élő nevelő típusát. Megtudtam azt is, hogy 45 éves fejjel szerezte meg a szaktanítói oklevelet s tanári képesítést szeretett volna, de a betegsége miatt ez már abbamaradt. — A betegség? Régi keletű, tízen- nyolcéves kora óta bántja, meg Miene tán operáltatni. i. Ha merne rá időt szakítani — ezt éreztem a ki nem mondott szavak mögött. Másokért élni egy egész életen át. Hány ilyen ember van ebben az országban, ebben a megyében! — jutott eszembe, amíg véle beszélgettem. Kommunista jellemvonás ez, tagadhatatlan. De tálán segíteni kellene neki még többet, mindannyiónknak, hogy végre önmagával is törődhessen. F, TÓTH PÁL ÁHondá kiállítás a Turlcerei Múzeumban A Turkeved Múzeum a Turkevei Városi Tanács VB mezőgazdasági osztálya közreműködésével augusztus 20-án nyitja meg A Mezőgazdaság ’ fejlődése című állandó kiállítást a múzeumban. Megnyitó beszédet mond Seres Sándor VB el- nök-helyeittes. A kiállítás nyitva: minden vasárnap és ünnepnap 10— 12 és 15—18 óráig, hétfőn és csütörtökön; 10—12 és 15—17 óráig. Ma nyílják mag akanhegyesi Járási Mezőgazdasági Kiállítást Két napos járási mezőgazdasági kiállítás lesz Kunhegyesen, amelyen a járás állami gazdaságai, gépállomásai, tsz-ei, valamint az egyénileg dolgozó parasztok mutatják be munkájuk gyümölcsét. Részt- vesz a kiállításon a Kenderesi Növényvédő Állomás, a kunhegyes! I. számú Vízgépészeti Vállalat és a Vízügyi Igazgatóság kirendeltsége ís. Az ünepélyes megnyitás ma, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz, Nem ismerjük el Németország Kemmnnista Pártjának betiltását Péntek óta járja a hír; A karlsruhei alkotmánybíróság alkotmányellenes határozatot hozott. Betiltotta Németország Kommunista Pártjának működését és elrendelte feloszlatását. A tartományi belügyminiszterek utasítást kaptak arra, hogy foglalják le a párt vagyonát, pecsételjék le helyiségeit. öt év óta mesterkedtek már ezen Karlsruheban. öt évig gyűjtötték a „vád" anyagát, hogy megsemmisíthessék a karlsruhei pártot. Egyik legnagyobb oka a betiltásnak: Németország békés és demokratikus újra egyesítésének a párt által előterjesztett programja. Ez a bírósági határozat egyik legnagyobb merénylet, amelyet a német egység megteremtésére való törekvést érte. Nyugat-Német- országban, ahol a munkásosztály foorradalmi harcainak örök értékű történelmi hagyományai vannak, most lábbal tiporják a munkásosztály szervezkedési szabadságát. A bíróság azon az alapon hozta az ítéletét, hogy a Német Kommunista Párt „alkotmányellenes tevékenységet fejt ki” és a „kormány ellen bujtogat.’* Azokat az elveket hozták fel „vádként" a kommunista párt ellen, amelyeket még Marx és Engels fektetett le a Kommunista Kiáltványban. A kommunista párt ellen Indított per és ítélethozatal hátterében Adenauer és társai állnak, akik hidegháborús politikájuk fokozása érdekében nyomást gyakoroltak a bíróságra. Schröder bonni belügyminiszter egy interpellációra adott írásbeli válaszában nemrég kijelentette; „A kormány reméli, hogy a bíróság ez ügyben hamarosan olyan ítéletet hirdet, amely lehetővé teszi a Német Kommunista Párt tevékenységének megbénítását és egyben megkönnyíti a „kommunista fedőszervezetek felszámolását.” A bonni vezetők ebhez hasonló számtalan kijelentése rávilágít arra. hogy a kommunista párt betiltásának semmi köze sem volt az alkotmányos rend védelméhez, hanem az volt a célja, hogy megsemmisítsék azt a politikai erőt, amely harcol a náci-korszak feltámasztása, az újrafelfegyverzés ellen, s olyan újraegyesítés! programot javasol, amely mindkét Németország számára egyaránt elfogadható. Nem más ez, mint kihívás az egész világ demokratikusan gondolkodó, a haladásért küzdő emberiség ellen. A népek azonban sohasem fogják elismerni a párt betiltását. Nem akarják még egyszer elviselni 1933 szellemét, Hitler szellemét, amely több mint egy évtizeden át milliókat nyomorított meg pestben és lélekben. Ezt bizonyítják azok a határozott hangú állásfoglalások, amelyekben ezrek tiltakoznak az önkényes döntés ellen. Tiltakozunk Németország Kommunista Pártja betiltása ellen A Tiszám enti Vegyiművek minden üzemrészében tiltakozásokat írtak alá a dolgozók, amelyben hangot adtak a Német Szövetségi Köztársaság alkotmányjogi bírósága határozata eilend felháborodásuknak. „Erélyesen tiltakozunk Németország Kommunista Pártja betiltása ellen. A nyugatnémet kormány intézkedése nemcsak Németország, hanem az egész emberiség demokratikus fejlődését veszélyezteti. Ezért követeljük: ejtse el a karlsruhei alkotmányjogi bíróság ezt az alaptalan vádat és haladéktalanul szüntesse be az emberi jogok megnyirbálását célzó eljárást.” — írják levelükben a Vegyiművek dolgozói. A múlt nem győzheti le a jövőt A szolnoki Járműjavító Vállalatnál 18-án délben 8 helyén tartottak röpgyűlést, Németország Kommunista Pártja betiltásával kapcsolatosan. E röpgyűléseken a dolgozók mélyen elítélték a bonni kormány eljárását ás a következő nyilatkozatot tették: Mi, a Szolnoki Járműjavító Vállalat dolgozói, a legnagyobb felháborodással vettük tudomásul, hogy Nyugat-Németország imperialista kormánya az alkotmányjogi bíróság döntése útján augusztus 17-én beJUGOSZLÁVIÁI N I indulás. A közös útlevelet és a • vízumokat késve hozták. Aiok‘ nélkül viszont nem lehetett felszállni a hajóra. így aztán közel két óra hosszat várakoztunk a pesti Duna-parton az eredetileg kitűzött indulási időpont után. Türelmünk fogytán volt már, amikor megjelent a hajószakács és méltatlankodva kérdezte 160 fős csapatunktól: — Mikor jönnek már? -— másfél órája kééz az ebéd, '* ' * TJ tlevélvizsgálat. Az utasok kö- zött volt tíz úttörő. Egy tanár kqlauzolta őket, az intézkedett helyettük. Így polt ez az útlevélvizsgálatnál is. Amikor a jugoszláv halárőrök az útlevelet nézve a neveket sorolták, a tanár úr mutatta, hogy ez a Kiss, amaz Kovács. Á határőr futólag rájukpillantott, s aztán szólította a következőt: „Németh”. A tanár máris mutatta; Ez az. A gyerek megszeppent, mint mikor váratlanul felszólítják a számtanórán, elvörösödött, majd elsáp- podt, ádámcsutkája ijedten ugrándozott fel s alá. A határőr is huza- inosabban megnézte, hosszú ideig figyelte a fényképet, majd ismét a fiút. Azután vállatvont és továbbment.' A gyerek csak ekkor jutott szóhoz: „Tanár úr összetetszett cserélni bennünket, nem én vagyok a Németh...” * TIelgrádban. Két óra hosszat a V* Putnik autóbuszaival, azután magányosan jártuk a Száva torkolatánál, hegyes-völgyes vidékre épült, kb. 500 ezer lakosú várost. Először a Kalemegdánon; a belgrádi várban voltunk. A németektől zsákmányolt harci eszközök vannak olt kiállítva. Szép kilátás nyílik onnan Zimony felé, a Duna— Szálja találkozására. Azután megnéztük Belgrád nevezetességeit. Útközben záporoztak a kérdések idegenvezetőnk felé: — Mennyi a jugoszláv munkások havi átlagkeresete? — JO—13 ezer dinár között. (Egy forint = 10 dinár.) — Mennyibe kerül egy kilő kenyér? — 46 dinárba, a jobb minőségű — A zsír ? — Kilója 320 dinár. Kedvesen, barátságosan válaszolt s közben magyarázott: Ez a Borba szerkesztősége... az ott Belgrád legmagasabb épülete ... itt van Ti- tó elvtárs hivatala (modem, kevés díszítéssel ellátott épület) .. ■. ezek magánvillák... ebben az épületben lakott régen egy szerb fejedelem. Olyan alacsony volt, hogy előbb egy kőre kelleti fellépnie, s csak aztán tudott felkapaszkodni a lóra. (A kő s mellette egy terebélyes, 140 éves fa még ma is vám.) Közben a kívánc-iak megtudták azt is, hogy kiflit 8 dinárért, egy dobó gyufát 10 dinárért kaphatnak s hogy 3 órától 5-ig 50 dinárért oda ülnek a moziban, aho- í akarnak. (így csalogatják a korai előadásokra a nézőket. Későbbi előadásokon 70—80 dinár a jegy.) Belgrád rendezett, gyors ütemben épülő város. Üzleteiben mindent kellő mennyiségben lehet kapni. Kirakataik nincsenek olyan rendezettek és szépek, mint a mieink. A divat is szerényebb, mint nálunk. Nem láttam, derékig felhasított szoknyát, kevesebb a-, agyon- rafestetí nő. Meg kell hagyni, a jugoszláv asszonyok így is szépek. (Csak azért figyeltük meg őket, hogy idehaza be tudjunk számolni róluk.) Máskülönben azok között is vannal huncut menyecskék. A magyar turisták, beszédbe elegyedtek néhánnyal éjfél körül a még oly kései időpontban is zsúfolt korzón. Ha ilyen sokáig fent vannak, mikor alszanak? — Kérdezték a fiatalasszonyokat. — Amikor itthon van a férjünk — mosolygott az egyik. * A z új épületek igen tetszetősök. Ez többek között annak köszönhető, hogy az építőipari vállalatok önállóak, csak pénzügyi tervet kapnak — s mivel a te-ven felüli nyereségből saját elgondolásuk szerint új gépeket vásárolhatnak, prémiumokat adhatnak, munkásokat üdültethetnek, stb., — a munkaszerzésben versenyeznek egymással. Magától érthető, hogy amelyik szebb tervet készít olcsóbban és gyorsabban épít, az kap megrendelést. A legtöbb építkezésen csővázas állványokat használnak. Gépet viszont keveset alkalmaznak. A régi házak is meglehetősen jó állapotban vannak. A lakók maguk gondoskodnak erről, mégpedig úgy, hogy a lakbér 80 százalékát erre fordítják. Az államnak csak a fennmaradó 20 százalékot kell befizetniük. Amelyik házban nincs tata- roznivaló, ott a lakóbizottság döntése szerint mosógépet vesznek a lakbér 80 százalékából, napközit létesítenek, vagy egyéb célra fordítják azt a pénzt. Egy a kikötés: a lakók közös érdekeit szolgálja. A hajóról is jól lehetett látni, mennyire kihasználnak minden talpalatnyi helyet a jugoszláv parasztok. A meredek. hegyoldalak tenyérnyi füves részein is lekaszálják a szénát. A boglyákat magas oszlop köré rakják, többnyire úgy, hogy az alja ne érje a földet. (Az oszlopra erősített gallyakkal biztosítják ezt.) így a szél sem hordja olyan könnyen szét a szénát, s a hegyről lezúduló víztől sem lesz nedves. Sok helyen külön-külőn bekerítenek minden egyes boglyát. A takarmány megbecsülésének szép példája ez, nálunk is tanulhatnának belőle, A feketekávé újdonság volt a ** magyaroknak. Egészen más módon készítik, mint nálunk. Minden egyes személynek külön főzik, a következő módon: Egy piciny kancsóhoz hasonló, nyéllel ellátott edényben felforralják a vizet, s ak- qor teszik bele a kávét és á cukrot. Nyomban utána leveszik a tűzről, így a zacc is benne marad. Előtte „rátluk”-ot, gyümölcscukorhoz hasonló édességet esznek. TJ jdonság volt számunkra az utcák neonvilágítása, az emeletes autóbusz, s egy hír a noviszadi rádióról: szeptember 1-től műsoridejének 80 százalékát magyar- nyelvű adás tölti ki. Tf omániában is többhelyen megfordultunk. Herkulesfür- dőn nagyon agitálták bennünket nyakláncok, töltőtollak, órák eladására. Egy óráért 3 kiló borsa adtai volna. Miértünk viszont semmit sem kínáltak. Ez fejlesztette önkritikánkat. * A da Kaleh szigetén is szétnéz- tünk. A régi vár falain belül meghúzódó falu érdekessége, hogy oda máshonnan nemigen visznek asszonyt, s a lányok sem mennek férjhez más vidékre. Így az egész falu sÓQor-komaság. A házasságkötés a rokonok között a harmadik ágon meg van engedve. A lány ott is több, mint a fiú, de azt tartják; férj nélkül is lehet vigasztalódni ■.. Ugyanott voltunk eQV török imaházban is. Az ajtónál több nyelven — köztük magyarul is — a felirat: „Adományokat köszönettel veszünk”. — Úgy látszik, ott is belátják, hogy jó az, amit az isten ad, de amit a hívők adnák, az mégis csak biztosabb. SIMON BÉLA tiltotta Németország Kommunista Pártjának működését. Annak a pártnak a működését, amely a békéért, a dolgozók javáért, a német újraegyesítésért és a demokratikus haladásért folytatott harcot a reakcióval és a militarizmussai szemben. Betiltották azt a kommunista pártot, amely a Marx- és Engels szülőföldjén, a Kommunista Kiáltvány hazájában igyekezett nagy elődeink tanítása nyomán a munkásosztály felemelkedését biztosítani A párt betiltása meghazudtolja azokat a bonni politikusokat, akik azt állították, hogy az új nyugatnémet hadsereg demokratikus szellemű lesz; A párt betiltásával az Adenauer- kormány a német militarista erők újjászervezésének leghatározottabb belső ellenfelét akarja félretenni az útból. Ezért a kommunista párt betiltását nem tekinthetjük csupán német belügynek. Mi, a Szolnoki Járműjavító Vállalat dolgozói felemeljük tiltakozó szavunkat. A múlt nem győzheti le a jövőt, a betiltó végzéssel nem lehet kiütni a kommunista pártot az osztályharc csatamezejéről. A munkásságra, a népre támaszkodó kommunista párt erősebb, életképesebb az alkotmányjogi bíróság ítélkezésénél. A szocializmus eszméje, a történelem ereje és igazsága el fogja söpörni ezt a betiltó döntést.” Szolnokon az augusztus '■? 19 és 20-i Vidám Vásáron új búzalisztből sült kenyérrel és bő péksütemény választókkal várja kedves vevőit az Irodaház melletti pavilonban a Karcagi Sütőipar! Válla at ■iiiiimiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiini. JÁRÁSI Mezőgazdaság: Kiállítás TISZAFÜREDEN AUGUSZTUS 19—30-án. ez alkalommal keresse (el a iisiafüredi FÖ’dmövesszBvstkezet pamut, méterárú, cipő, konfekció es mezőgazdasági kisgép paviIlonjait. Ugyanott a földművesszövetkezet vendéglője bőválasztékú ételekkel és ital félékkel áll a vásárló közönség rendelkezésére*
