Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-02 / 182. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956; augusztus % Az országgyűlés folytatta tanácskozását András válasza Non György beszámolója a rehabilitációkról, a törvényesség megszilárdításáról a kellő következetesség hiánya, s a személyi kultusz maradványainak fel nem számolása miatt csak fél­megoldást hozhat — Ezekre a nézetekre adott csat- tanós választ a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének jú­liusi plénuma, s teremtett új hely­zetet az irodalmi életben is. A ki­bontakozásra minden remény meg­van, ennek már jelei is mutatkoz­nak. Biztosra lehet venni, hogy a nézeteltérésekből mihamarabb a nézetek teljes egyetértése lesz, s ezt a művek is fogják bizonyítani. He­gedűs elvtárs beszámolójával a fentiek alapján egyetértek. Ezután az elnök bejelentette: a beszámolóhoz több hozzászóló nincs, így a vitát bezárta. Az el­hangzottakra Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt, — Szeretném felhívni a figyel­met arra, hogy sok lehetőséget nem használnak ki helyi szerveink a panaszok orvoslására, amelyet pe­dig ki lehetne használni. Szerintem részben az adó- és begyűjtési pana­szokra is ez vonatkozik; Bízunk államapparátusunk dol­gozóiban és ezért bátran és határo­zottan akarunk azon az úton ha­ladni, hogy a helyi tanácsok végre­hajtó bizottságainak, azok elnökei­nek és az igazgatóknak sokkal na­gyobb hatáskört adunk. Ugyanak­kor azonban meg kell mondani, hogy államapparátusunkban van­nak olyan típusó dolgozók, akik nem odavalók. Ezeket ki kell tenni az államapparátusból. Először per­sze bírálni kell, ha a bírálat nem segít, ki kell tennie őket. Még egy típus van, amellyel szemben fel kell lépnünk: az, aki az aktákat tolo­gatja, aki azért nem mer intézked­ni, mert attól fél, hogy intézkedé­sében h’ba lesz. Beszéde végén Hegedűs András elvtárs megköszönte a bizalmat, amely a Minisztertanács munkája iránt a hozzászólásokban megnyil­vánult; Ezután az országgyűlés a Minisz­tertanács elnökének beszámolójá­val kapcsolatban határozatot foga­dott el. Napirend szerint Non György­nek. a Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója követke­zett; az ítéleteit is felülvizsgáltuk, aki­ket még nem hívtak be börtön­büntetésük megkezdésére. Ennek során több mint 12 000 személy börtönbüntetését nevelő jellegű büntetésire változtattuk. Felülvizs­gáló munkánkat tovább folytat­juk. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenkit kibocsáttassunk a börtönökből, akikkel szemben ez a legszigorúbb intézkedés nem feltét­lenül szükséges. — A bíróságok tanácsainak min­den bíróság elé állított személy ügyében gondosan kell vizsgálniuk az ügy összes körülményeit. Az igazság kiderítésében nagy jelen­tősége van a védelemnek, a véde­lem szabadságának. A törvényes­ség érvényesülése érdekében a vádképviselet mellett biztosítani kell a vádlott jogait éppen úgy, mint az ügyben fellépő védő min­den törvényadta jógák — Az igazságszolgáltatás törvé­nyességének nagy fontosságú biz­tosítéka a tárgyalás nyilvánossá­ga és az így is érvényesülő tár­sadalmi ellenőrzés. — A XX. kongresszus, amely a Az országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerda délelőtt folytatta ülésezését. Az ülést néhány perccel tíz óra után Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg; Bejelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a a magyar országgyűlésnek meg­küldte a Legfelső Tanács felhívá­sát, amelyet a leszerelés ügyében a világ valamennyi országának par­lamentjéhez intézett; A világ parlamentjeinek és kor­mányainak, amelyek népünkkel szemben felelősek államuk sor­sáért, szent kötelességük, hogy hathatós lépéseket tegyenek a fegyverkezési hajsza megszünteté­sére, annak bevárása nélkül, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete valamennyi érdekelt állam szem­pontjából elfogadható megoldást talál majd, — hangzik a felhívás­ban. — Erre kedyező hatással van a nemzetközi feszültsé'gnek az utóbhi időben tapasztalható enyhü­lése, valamint az országok között a baráti kapcsolatok és a jóviszony további fejlődése, a békés egymás mellett élés elvei alapján. Az általános leszerelési program valóraváltásának feltételeit létre­hozó rendkívül fontos intézkedés az, hogy minden állam külön-kü- lön csökkentse fegyverzetét. Ebben az alapvető szerep betöltésére a nagyhatalmak hivatottak, hiszen ezek tartoznak a fő felelősséggel a világbéke fenntartásáért és meg­őrzéséért. A legnagyobb fegyveres erőkkel rendelkező nagyhala'mák­nak kell példát mutaniok a fegy­veres erők és a fegyverzet csök­kentésében. A Szovjetunió, amely követke­zetesen folytatja a népek békéjét és biztonságát célzó politikáját, már hozzáfogott fegyveres erejé­nek, fegyverzetének és katonai ki­adásainak csökkentéséhez. A Legfelső Tanács helyesli a szovjet kormánynak a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentését célzó határozatát és a jóakaratú Egyiptom javasolta az Arab liga Poliikai Bizottságának rendkívüli összehívását szocialista demokrácia megerősödé­sét eredményezte, a törvényesség jelentőségének hangsúlyozásával új lendületet adott a szóda1 izmust építő államok továbbfej löd éséhezi Pártunk Központi Vezetőségének ez év júliusi teljes ülése ebben a szellemben hozta meg nagy jelen­tőségű határozatait; — Az ügyészi szervezet a jövő­ben még nagyobb odaadással Őr­ködik a szocialista törvényesség fölött. Ügyészeink legjobb képes­ségükkel, munkájuk állandó javí­tásával, a dolgozók bírálatainak; l>e jelentéseinek és panaszainak figyelembevételével, pártunk út­mutatásának követésével kívánnak eleget tenni szép hivatásuknak. — Ehhez a munkához kérem a képviselő elvtársak támogatását; • A legfőbb ügyész beszámolójá­hoz elsőnek Nagy Dániel ország- gyűlési képviselő szólt hozzá és a szocialista törvényesség érvényesü­lését vizsgálta a tanácsok és egyes államigazgatási szervek, a termelő- szövetkezetek, a dolgozó parasztság szemszögéből. lépést rendkívül fontos kezdetnek tekinti, amely megkönnyíti a lesze­relési kérdés gyakorlati megoldá­sát. A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének Legfelső Taná­csa azzal a felhívással fordul a vi­lág parlamentjeihez, hogy vizsgál­ják meg és támogassák a Szovjet­unió ezen kezdeményezését és a maguk részéről tegyenek hathatós lépéseket a fegyverkezési hajsza megszüntetésére s méltóképpen já­ruljanak hozzá a népek békéjének megszilárdításához. A felhívással kapcsolatban Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke a következő határozati javaslatot terjesztette az országgyűlés elé: „A Magyar Népköztársaság orr szággyűlése őszinte örömmel, leír késén támogatja a Szovjetunió Legr felső Tanácsának a leszerelés ügyér. ben a világ valamennyi országár vak parlamentjeihez intézett felhir vasát, amely újabb nagyjelentőségű lépés a fegyverkezési hajsza megr szüntetésére, a béke megóvása, az országok közötti baráti kapcsolatok további fejlődése és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. A Magyar Népköztársaság orr szággyűlése egész dolgozó népünk egységes, szilárd békeakaratának is kifejezést ad, amikor magáévá tér szí és melegen üdvözli a Szovjetr unió Legfelső Tanácsának felhívás sát. Felhívja a kormányt, hogy tér gyen meg minden szükséges intézr kedést az országok közötti békés együttműködés fejlesztésére, a béke megóvásáért a nemzetközi' feszillU ség csökkentésére.” Az országgyűlés teljes mértékben egyetért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívásával, s a .beter­jesztett határozati javas’atot egy­hangú lelkesedéssel elfogadja. — (Nagy taps, a képviselők felállnak.) Ezután Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­ségének első titkára kért szót. (Lapunk holnapi számában kö­zöljük beszédét.) (Folytatás az 1-sŐ oldalról.) te a helyi szervek önállóságának kérdéseit. llrbán Ernő országgyűlési képvi­selő töjjbi között a következőket mondotta: — Néhány szót — ahogy Hegedűs elvtárs kifejezte magát — az írók­kal való félreértések, illetve nézet- eltérések dolgáról. Mi volt szerin­tem a lényege ezeknek a félreérté­seknek, illetve nézeteltéréseknek? Kezdem azokkal az írókkal, akik­nek a jóhiszeműségéhez semmi két­ség nem fér, Bizonyos türelmetlen­ség, csak részben indokolt aggoda­lom amiatt, hogy a XX. kongresz- szus tanulságainak alkalmazása a mi sajátos magyar viszonyainkra vagy késik, vagy ha történik is ilyen irányú kísérlet, az a bátorság, Hegedűs — Tervezésünkben az elmúlt években a területi tervezés elvei, tehát az egyes területek komplex fejlesztésének szempontjai nem ér­vényesültek megfelelő módon — mondotta. — Ezen a kérdésen úgy igyekszünk segíteni — s a Minisz­tertanács már hozott is ilyen hatá­rozatot —, hogy az egyes megyei tanácsok végrehajtó bizottságai, il­letve a kiemelt négy város végre­hajtó bizottságai tervjavaslatot ké­szítenek a Minisztertanácsnak. Amikor a Minisztertanács az éves terveket jóváhagyja, nemcsak az egyes minisztériumok tervjavasla­tait hagyja jóvá, hanem jóváírja a megyei végrehajtó bizotságok, illet­ve a kiemelt városok végrehajtó bi­zottságai által előterjesztett tervja­vaslatot is. Földvári elvtárs nagyon határo­zottan vetette fel a beruházások kérdését és bírálta ebből a szem­pontból a Minisztertanács munká­ját. A Minisztertanács látja ennek a kérdésnek fontosságát. Ezért egy­szerűsítettük a beruházásokat, a be­ruházások előkészítését. A beruhá­zások jóváhagyását a Miniszterta­nács a maga számára csak a leg­fontosabb beruházásoknál tartotta fenn, egyébként a beruházásokat a miniszterek hagyják jóvá; — Központosítani kellő erőinket a legfontosabb beruházásokra, a Tiszai Vegyiművekre, a kazincbar­cikai üzem teljes felépítésére, a sztálinvárosi üzem bővítésére és részben az építkezések befejezé­sére. — Három évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az új ügyé­szi szervezet tevékenyen közremű­ködött ama intézkekcdések végre­hajtásában, melyeket az 1953 jú­niusi párthatározat szellemében a törvényesség megszilárdítására ho­zott kormányzatunk — mondotta. — 1953-ban megszűntek az inter­nálótáborok. Az ügyészi szervezet részt vett az internáltak ügye’nek felülvizsgálásában. Ezek az intéz­kedések 4184 személyt érintettek. Egyidejűleg megszűnt a rendőri bí­ráskodás is. Az ügyészség közremű­ködött abban, hogy az 1953. évben kiadott közkegyelmi rendeletet ma­radéktalanul végrehajtsák. A köz­kegyelmi rendelet végrehajtásával több mint 23 000 személy került szabadlábra. — 1953 júliusa óta számos új jog­alkotás fejlesztette tovább szocia­lista jogrendszerünket, államappa­rátusunkat és annak demokratiz­musát. Ez eredmények ellenére megáll'pítható, hogy törvényalko­tásunk előtt még hatalmas felada­tok állanak. Pártunk Központi Ve­zetősége most azt a feladatot állítja elénk, hogy megteremtsük „a népi demokrácia, a szocializmus egész életét átfogó törvények, jogszabá­lyok rendszerét”? — Az ügyészi szervezet az állam­polgárok lakásügyi, munkaügyi és más jogainak védelmében komoly erőt fordít a panaszok intézésének állandó javítására. A három esz­tendő alatt az ügyészi szervezethez 77 088 panasszal fordultak. — 1948 után a feszült nemzet­közi helyzetben nálunk károsan ha­tott az a téves nézet, hogy az osz­tályharc állandóan és minden terü­leten élesedik; Kialakult a kritikát elfojtó személyi kultusz és ezzel együtt a bizalmatlanság légköre, amelynek rossz hatását csak fokoz­ta az államvédelmi szerveknek kü­lönleges helyzete. Ebben a légkör­ben az államvédelmi hatóság irá­nyítói, vezetői és tisztjei közül so­kan visszaéltek hatalmukkal, meg­felelő ellenőrzés hiányával; Erköl­csi és fizikai kényszert alkalmazva egy sor esetben hamis és koholt bi­zonyítékokat készítettek, valótlan beismerő vallomásokat csikartak ki, ezzel a szocialista törvényességet a legdurvábban megsértették. — A Központi Vezetőség 1953 jú­niusi határozata megkövetelte a szocialista törvényesség megszilár­dítását, az elkövetett törvénvsérté- sek kivizsgálását és jóvátételét- Ez­után került sor az államvédelmi szervek munkájának felülvizsgála­tára. A vizsgálat fényt derített a korábbi államvédelmi vezetők bű­nös tevékenységére. Ezután meg­kezdődött azoknak az ügyeknek fe­lülvizsgálata, amelyekben az elítélt volt államvédelmi vezetők irányí­tották az eljárást. A bonyolult, ne­héz, súlyos törvénysértések és bűn- cselekmények feltárását eredmé­nyező vizsgálat hosszú ideig tartott. — A vizsgálatok alapján beiga- zolást nyert, hogy elvtársaink, aki­ket a törvénytelen perekben elítél­tek, nem voltak árulók, kémek, kár­tevők. De beigazolást nyert az is, milyen rendkívüli súlyos károkhoz vezet a szocialista törvényesség megszegése, az ügyészi szervezet hiánya. — A pártunk javaslatára meg­szervezett ügyészség nagy szerepet kapott az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatában. — A Legfelsőbb Bíróság perújí­tási eljárásban olyanok ügyében is hozott felmentő ítéletet, akiket annakidején a koholt vádak alap­ján halálraítéltek és kivégeztek. Felmentette a bíróság minden vád­pont alól Rajk László, Szőnyi Ti­bor, Szalai András, Szebenyi Endre, Pálfi György, Sólyom László élvtársakat és másokat. Ök jóvátehetetlenül áldozataivá váltak a törvénysértéseknek. Ez nem je­lenti azt, hogy nincsenek velük szemben köitelezettségeink. Kivég­zett elvtársaink rehabilitá’ásán túl­menően intézkedést tettünk és te­szünk hozzátartozóik erkölcsi és anyagi támogatására. — Mintegy háromszáz alaptala­nul elítélt szabadult ki a börtö­nökből a felülvizsgálat során. Túl­nyomó többségüket koholt vádak alapján tartóztatták le és ítélték él a „Rajk ügyben", a „Kádár ügy­ben”, a „Sólyom ügyben”, a „volt szőri áldemokratáfc ügyében**, a „volt jugoszláv emigránsok ügyé­ben” és más ügyekben. Nagy több­ségük pártunk tagja volt, amikor letartóztatták őket, sőt nem egy, mint köztudomású, évtizedes mun­káén} ozgalmi múltra tekinthet visz- sza. — Feladatunk továbbra Is gon­doskodni arról, hogy az ártatlanul elítéltek hosszú évek szenvedése után erkölcsi és anyagi segítség biztosítása mellett foglalják el az őket megillető helyet társadal­munkban. — Az ügyészséghez érkezett pa­naszok azt mutatják, hogy nem­csak azoknak van joguk rehabilitá­cióra, akiket a bíróságok álaptala- nul elítéltek.' A törvénytelen pe­rekkel egyidejűleg a bizalmatlan­ság egészségtelen légkörében sok elvtánsat, becsületes dolgozót alap­talanul internáltak, bocsátottak ei felelős funkciókból, illetve munka­helyükről. Ané’kül, hogy a munká­jukat jól végző mai vezetőket, be­osztottakat leváltanánk, indokolta korábban alaptalanul leváltottakat olyan munkakörbe állítani, amit képesítésüknél fogva elláthatnak. — Az új ügyészi szervezet állan­dóan felügyeletet gyakorol az ál­lamvédelmi szervek munkája fe­lett. A hároméves tapasztalat azt igazolja, hogy az államvédelmi szervek munkájában gyökeres vál­tozás történt, a szocialista törvé­nyesség itt is megszilárdult. Az ügyészi felügyelet során észlelt minden törvénysértés miatt félelös- eégrevonás történik. Ez alatt az idő alatt 54 államvédelmi nyomozóval szemben kezdeményezett az ügyész fegyelmi eljárást, míg a súlyosabb törvénysértések elkövetőit 13 ügy­ben katonai bíróság elé állította. — A büntető eljárás szocialista alapelveinek következetes érvénye­sítése, amit törvényeink és a KV határozata oly nyomatékosan meg­követelnek minden ilyen ügyben eljáró szervezetünktől, lehetővé te­szi, hogy véget vessünk azoknak a súlyos törvénysértéseknek, ame­lyek a múltban olyan nagy káro­kat okoztak, — Az állam-rend elleni izgatások száma is csökkent. Világosan elkü­lönítjük azokat, akiié bírálattal fel­tárják a megmutatkozó hibákat, segítik ezeknek kijavítását, azok­tól, akiknek a gyűlöleten kívül semmi közük a demokráciához s izgató, gyűlölködő kijelentésekkel tesznek kísérletet, hogy zavart kelt­senek, akadályozzák építő munkán­kat; . — A kapitalista társadalom egyik legalávalóbb maradványát, a pros­titúciót megszüntettük De főleg nagyvárosainkban még előfordul a titkos prostitúció. A társadalom szervezett erőinek kell odahatniok, hogy több gondoskodással az ilyen jelenségeket megszüntessük. — Habár egyre kisebb számban, de vannak még olyan panaszok, hogy a rendőrségen egyes beosz­tottak durva törvénysértéssel erő­szakot alkalmaztak előállítottakkal szemben. Az ügyészi felügyelet kö- te'essége minden ilyen esetet a legalaposabban kivizsgálni és a magukról megfeledkezett szemé­lyek ellen eljárni. Katonai bírósá­gaink ilyen esetekben megfelelő szigorral torolják meg a törvény- sértéseket; — Hazánkban éppen úgy, mint a többi szocialista államban, a tár­sadalmi erők növekedésével a bű­nözés erősen csökken. Elég például arra utalni hogy 1932. évben 310 482 személy ellen indítottak eljárást, viszont 1955. évben ez a szám csak 172 749-et tett ki. — Sok esetben formális szemlé­letből kiindulva, apró-cseprő ügyekben is bíróság elé állítottak dolgozókat. Erre a hibára határo­zottan rámutatott pártunk Politi­kai Bizottságának 1955 novemberi határozata, amikor elítélte ezeket a torzításokat. A rendőri és ügyé­szi szervek egyaránt komoly lépé­seket tettek az ilyen hibák kija­vítására; — Országgyűlésünk mostani ülés­szaka foglalkozik majd azzal a tör­vényjavaslattal, amely szabálysér­tési bizottságok létesítését java­solja. Anélkül, hogy a vitának elébe vágnék, felhívom a tisztelt országgyűlés figyelmét a törvény- javaslat jelentőségére. A szabály­sértési bizottságok lehetővé fog­ják tenni, hogy főleg falun, a dol­gozókat sokszor bosszantó, kisebb kárt okozó ügyek elintézése a leg­gyorsabban megtörténjen. — A Politikai Bizottság 1955 no­vemberi határozata alapján felül­vizsgáltuk a közönséges bűncselek­ményekre meghozott ítéleteket. Ja­vaslatunkra 390 elítélt kegyelmet kapott, míg 8500 személyt ügyük felülvizsgálása után feltételesen szabadlábra helyeztünk. Azoknak, Damaszkusz (MTI). Szabari Asszali sziriai miniszterelnök meg­beszélést folytatott Szalh Bittar külügyminiszterrel és Mahmud Ra­di tábornokkal, Egyiptom damasz­kuszi nagykövetével. A sziriai kor­mány vezetője — az AFP szerint — a megbeszélés után közölte: „Egyip­tom damaszkuszi nagykövetével megbeszélést folytattunk az arab politikáról általában s elsősorban a Szuezi Csatorna Társaság álla­mosításáról. Ezenkívül megvizsgál­tuk a sziriai — egyiptomi unió ter­vének kidolgozásával megbízott tárcaközi bizottság tanácskozásai­nak eredményét.’* Hivatalos forrásból közölték, hogy az egyiptomi kormány jelen­leg tájékozódik a különböző arab fővárosokban, hogy megtudja, az arab országok célszerűnek tartják-e az Arab Liga Politikai Bizottsága rendkívüli ülésének összehívását- Mint Damaszkusziban mondják, Szí­ria helyesli az egyiptomi javasla­tot. A rendkívüli ülés időpontját altkor fogják kitűzni, ha már a többi arab állam te válaszolt az egyiptomi kezdeményezésre, * Kairó (TASZSZ). — Nasszer egyiptomi elnök hétfőn fogadta Abdullah AI Fadl-t, Szaud-Arábia kairói nagykövetét. A nagykövet átadta az elnöknek Szaud király üzenetét, amelyben Szaud-Arábia teljes támogatásáról biztosítja az államosításra vonatkozó egyiptomi kormányhatározatot; Szaud-Arábia nagykövete sajtó* nyilatkozatában ezeket mondta: „Minden arab támogatja a Szuezi csatorna államosítását. Szaud ki­rály és kormánya arra az állás­pontra helyezkedik, hogy a Szuezi csatorna arab víziót, amely arab területen folyik és amelynek az arabokénak kell lennie. Eltökélt szándékunk, hogy megvédjük az arabok jogait”, (MTI), * Kedden délután, röviddel Dulles elutazása előtt az amerikai kincs­tár bejelentette, hogy egyelőre be­fagyasztja a Szuezi-Csatorna Tár­saság és az egyiptomi kormány * Amerikában lévő kö vetélései tj j f

Next

/
Oldalképek
Tartalom