Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-14 / 189. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. augusztus 14. Hazafias Népfront mozgalom megerősítéséről A Hazafias Népfront nagygyűlése Kisújszálláson A Hazafias Népfront kisújszállási bizottsága vasárnap délelőtt nagygyűlést redezett a vasútállomás melletti ligetben. A nagygyűlésen mintegy 3500—4000 dolgozó vett részt. Eljöttek a város termelőszövetkezeteinek tagjai, a gépállomás, a vállalatok, hivatalok dolgozói. Karcagról, Turkevéről, Mezőtúrról és Kenderesről többszá- zan teherautóval, vontatókkal utaztak Kisújszállásra, hogy részt vegyenek a gyűlésen, amelyet dr. Borók Imre, a Hazafias Népfront kisújszállási bizottságának elnöke nyitott meg. Ezt követően Dávid Ferenc elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a Hazafias Népfront országos tanácsának titkára mondott beszédet. Dávid Ferenc elvtárs beszéde — A Központi Vezetőség július 18 — 21-i határozata nyomán — mondotta Dávid Ferenc elvtárs többek közölt beszéde bevezető részében — fokozatosan kezd kibontakozni a szocialista demokrácia. Ezen a jó úton járva meg kell valósítani az egész ország, az egész közélet demokratizálását. A bátor hangú, előremutató határozat világosan megmutatja, hogyan kell kijavítani azokat a hibákat, amelyeket a gazdasági és a politikai életben elkövettünk; — Az a célunk, hogy szebbé, erősebbé tegyük az országot, és boldogabbá a dolgozó népet. Ezért szükséges minden erőt összefogni, szót érteni, megteremteni a nemzeti egységet. Természetes, a nemzeti összefogás alapja a bizalom, a bizalom egymásban akkor is, ha bizonyos kérdésekben eltérnek a vélemények. A gyanakvás, a bizalmatlanság kárt okozhat, abból viszont nem származhat baj, hogy vitatkozunk, s különösen akkor nem, ha a Adtát a jószándék, a se- gíteniakarás, a bölcsesség vezérli. Dávid Ferenc elvtárs ezt követően a szocialista törvényesség kérdéseiről beszélt, majd a kormány célkitűzéseit ismertette, azután így folytatta: — Szerintem igen biztató, hogy a kormány tudja, hol szorít a cipő és így a legsürgősebb megoldást váró, a leglényegesebb kérdésekre összpontosítja az erőt és a figyelmet. Szerintem az is megnyugtató, hogy a párt és a kormány nem ajánl valami csodatevő szert, hanem szolid, ugyanakkor megalapozott intézkedéseket tesz. — A további lépések elsősorban attól- függenek, hogyan fejlődik tovább népgazdaságunk. Mindenki a maga munkájával járuljon hozzá, hogy szebb és jobb legyen a magyar nép élete. — A párt és a konnány által meghirdetett gazdasági és politikai feladatok megvalósítása szükségessé teszi az egész nép tömörítését egy zászló alá, a magyar függetlenség, a nemzeti felemelkedés zászlaja alá. Ezért mindenütt újjá kell szervezni, újjá kell éleszteni a népfront bizottságokat, helyre kell állítani hitelüket. Olyanná kell tenni a mozgalmat, hogy az emberek meggyőződjenek, nem taktikai kérdésről van szó, hanem az elkövetett hibák kijavításáról. A párt és a kormány politikailag és erkölcsileg a legmesszebbmenően támogatja a mozgalom teljes kiszélesítését. Ennek érdekében nagyobb számban kell bevonni a mozgalom vezetésébe a pártonkivülieket; A gazdaköröket, olvasóköröket — a mozgalom irányításával — újjá kell éleszteni és újakat is lehet létesíteni. A népfrontnak nagy feladatai lesznek a kulturális nevelés és az egész közélet demokratizálása területén. Az országnak szüksége van az erőteljesen kibontakozott hazafias mozgalomra és reméljük. hogy a mi mozgalmunk hamarosan átfogja az összes haladó, demokratikus nemzeti erőket. Csak így leszünk képesek valóraváltani a nép gondolatait, kívánságait. Nánási László beszédében a mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott, különös tekintettel a termelőszövetkezetek fejlesztésére és megszilárdítására. Rámutatott, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölénye az egyéni gazdaságokkal szemben vitathatatlan, ugyanakkor azonban nem szabad elhallgatni, hogy nem kevés gond nehezíti a szövetkezetek munkáját. Ezért a kormány arra törekszik, hogy további kedvezményekkel segítse a szövetkezetek munkáját. Kidolgozás alatt van egy sor intézkedés. így a 25 évi lejáratú, 1 százalék kamatú hitel a tsz-efe építkezéseihez és a régi hitelek hosszúlejáratúvá való átalakítása. Törekvés ván arra, hogy intézményesen biztosítsák a munkából kiöregedett termelőszövetkezeti tagok megélhetését, nyugdíját. Azt követően az országgyűlés, majd a tanácsok munkájáról beszélt, a hazánkat legközelebbről érintő külpolitikai kérdésekről szólt, s befejezésül ezeket mondotta: — Tiszta, igaz és határozott szavak hangzottak el a párt és a kormány vezetői részéről. Bátran, nyíltan tárták fel a helyzetet és szabták meg a tennivalókat. Most tettekre, munkára van szükség, bátor harcosokra, akik valóraváltjék a határozatot, a párt, a kormány politikáját. Ugyanakkor bizakodásra és előlegezett bizalomra is szükség van. A nép támogatása nélkül a legszebb tervek és a legszebb gondolatok sem lehetnek valósággá. A nép ereje, támogatása, bizalma és hétköznapi tettei: ezek váltják valóra a legszebb célkitűzést, a haza felvirágoztatását, a nép anyagi és kulturális felemelkedését. A nagy tapssal fogadott beszéd után Nánási László országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja emelkedett szólásra, A nagy tapssal fogadott beszéd után többen felszólaltak a nagygyűlés résztvevői közül. így Nyi- kos Károly, a Táncsics Tsz elnöke, Fodor Imre, a gépállomás dolgozója, Simon János, a Sallat Tsz tagja, Monoki Lászó DISZ fiatal, Széli János gépállomási brigádvezető és Pataki István, a kenderesi növényvédő állomás dolgozója. Valamennyien kéréssel, illeve javaslattal fordultak Dávid Ferenc és Nánási László elvtársakhoz, akik Ígéretet tettek arra, hogy ezeket eljuttatják az illetékes minisztériumokhoz és azon lesznek, hogy minél hamarabb megtörténjen a szükséges intézkedés. , A nagygyűlés dr. Borók Imre záró szavaival ért véget. Nánási László elvtárs beszéde KÖZELEBB A TÖMEGEKHEZ Falunapok a megyében Tiszafüreden nagy érdeklődés előzte meg a szombat estére hirdetett falunapot. A kulturházban Petrovics György tanácselnök megnyitója után Szentkirályi János elvtárs, a Szabad Föld felelős szerkesztője beszélt azokról a változásokról, melyek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után, annak szellemében nálunk történtek. A vitában felszólaló dolgozók arról tettek tanúságot, hogy helyeslik az eddig hozott párt- és kormányhatározatokat, a tett intézkedéseket, majd a községre vonatkozó észrevételeiket is elmondották. Kovács István egyénileg dolgozó paraszt pl. sérelmesnek tartja, hogy a földművesszövetkezet és a mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének vezetőségében nincsenek földnélküli parasztok. Többen helyesnek tartanánk, ha különböző termeltetési vállalatokat összevonnának, g az ellenőrzés gyakorlását a helyi községi tanácsok mezőgazdasági csoportjaira bíznák. Ugyanígy ellenőrizhetné a munkát a községi vezetőség a malmoknál is. Beke András azt tette szóvá, hogy bár Tiszafüreden van téglagyár, mégis Békéscsabáról kaptak téglát, tőlük pedig máshová viszik a gyár termékét. Megnyugvással vették tudomásul a termelőszövetkezetek tagjai kormányunk azon intézkedését, melyben rendezi az idős tagok nyugdíj- ellátását. Szeretnék azonban azt. ha az SzTK juttatások terén is, — hasonlóan az ipari biztosítottakhoz, — több előnyt élvezhetnének. Hor- nyik István a Kocsi Állami Gazdaság dolgozója, Szántó István, a Harcos Termelőszövetkezet tagja és még mások is szóvá tették, hogy többszáz óra esett ki aratáskor a munkából, mivel nem tudtak a gépekhez megfelelő alkatrészt biztosítani. Többezer forintot utaztak el pl. 34 Ft-cs alkatrészért, amikorra megvehették. Ezért kérik az illetékeseket, hogy jobban biztosítsák a gépekhez szükséges alkatrészeket. Túrós Aladár református lelkész felszólalása után Hajdú István elvtársa, a községi pártbizottság titkára ismertette a legsürgősebb tennivalókat. —■ A kuláknak minősített középparasztokat rehabilitáltuk, — mondotta. — Ebben a kérdésben már az alulról jövő vélemény alapján döntöttünk. Az alapszervezetek tagjai és a dolgozók széles rétege tárgyalta meg, ki a kulák a faluban és kit neveztünk annak jogtalanul. Az előttünk álló feladatok megoldása nem lesz könnyű. Az önkéntesség alapján tovább erősítjük a termelőszövetkezeteket, s minden erővel megvédjük a 11 év eredményeit. A jászberényi járás kilenc községében tartottak falugyűlést, ösz- szesen mintegy 4200 ember részvételével. — Jászfelsőszentgyörgyön Tisza József elvtárs, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának titkára számolt be a község mintegy 450 lakosának. Jászárokszállá- son Juhász Imréné elvtársnő tartott falunapot 250 falusi dolgozó előtt, Itt különösen a termelőszöUj jugoszláv A szpliti „Jugovinil” vegyikombinát számos, eddig Jugoszláviában még nem gyártott műanyag termelését kezdte meg. A vegyikombinát mostantól kezdve a többi között különféle műanyagokból készült csomagoló eszközöket gyárt. — Az úgynevezett Vinil-aceta műanyag pl. nem oxidálódik, s igy ebből gyártják az eddig fehér fémből készített dobozokat. Megindult a finom kikészítésű polivinil kelmék gyártása, amelyből esőkabátok készülnek, de alkalmas függönyök, térítők és más közszükségleti cikkek előállítására is. Előkészületek folynak a polivinil chlorid gyártására. Ebből a különvetkezeti tagok mutattak nagy érdeklődésit a Központi Vezetőség júliusi határozatából adódó feladatok iránt. Jászboldogházán Sipos István elvtárs, a járási tanács elnöke volt. A falugyűlések résztvevőit legnagyobb mértékben a demokratizmus kibontakoztatása és a törvényesség betartásának kérdése érdekelte. Alattyánon felszólalt Turóczi Béla 17 holdas középparaszt és elmondotta, hogy őt rehabilitálták, érzi, hogy megtalálta a maga igazát és most már emelt fővel járhat. Kunhegyesen Dékány István elvtárs, belügyminiszterhelyettes beszédét közel 500-an hallgatták vasárnap. A nagygyűlésen szó volt többek között a szuezi kérdésről, ami iránt a dolgozók most igen élénken érdeklődtek. A gyűlés után Délcány elvtársat a község töb lakosa körülvette és hosszasan beszélgettek. Néhány sürgős probléma elintézésére is megkérték Dékány elvtársat, Tiszagyendán Imre László elvtárs, a járási párt-végrehajtó bizottság első titkára tartotta a falugyűlést s ezt követően közel 3 órán át baráti beszélgetést folytatott a község dolgozóival. műanyagok leges tulajdonságokkal rendelkező szintetikus fonálból főleg nagyméretű halász-hálók készülnek. Az elmúlt napokban a gyárban megkezdődött a nátriumchlorát termelése. A nátriumchlorátot a vállalat a jugoszláv államvasutak részére szállítja. Az államvasutak különleges locsolókocsijai, amelyeket a vasúti szerelvények után kapcsolnak, időnként bepermetezák nátrium- chloráttal a vasúti töltéseket, s ez a gyemírtószer kipusztítja a talpfák között feltörő gazt. Ilymódon olcsóbban és gyorsabban elvégezhető a vasúti pályatestek állandó : gyommentesítése. NEMZETKÖZI SZEMLE Még mindig nem ült el a vihar, amit a Szuezi-csatorna államosítása kiváltott. A nyugati fővárosokban továbbra is igen élénk diplomáciai tevékenység folyik, egymást érik a politikai, gazdasági, katonai tanácskozások, a pro és kontra elhangzó nyilatkozatok. És nem szűnnek meg az egyiptomi kormány, Nasz- szer elnök elleni fenyegetések; a katonai demonstrációk sem. A londoni értekezletre szétküldötték a meghívókat és azokra a legtöbb oi- szág már választ is adott. Július 27-től augusztus 5-ig 455 hajó haladt át a csatornán, közülük 125 angol, 138 pedig francia hajó volt. Mint az Assab című egyiptomi lap írta, az elmúlt év hasonló időszakában csak 421 hajó vette igénybe a csatornát. A Szuezi- cSatornának, mint nemzetközi vízióinak a jelentőségét, az államosítás tehát egyáltalán nem csökkentette. Sgyiplomi részről többször értésre adták, hogy nem akarják megváltoztatni a hajózás rendjét, nem akarják akadályozni e valóban fontos nemzetközi víziúton a szabad közlekedést és kötelező érvényűnek ismerik el az 1888-as konstantinápolyi szerződés erre vonatkozó intézkedését. S hogy Egyiptom nemcsak akarja, hanem képes is biztosítani a Szuezi-csatorna forgalmának zavartalanságát, azt úgy hisz- szük, a fenti adatok a legszemlélte- tőbben igazolják. De minden szóbeszéd ellenére az államosítás nem azért fáj a Csatorna Társaság angol—francia részvényeseinek. mert komolyan féltik a „hajózás szabadságát”. 1955-ben harmincnégy és fél milliárd frank bevételt könyvelt el a társaság, amely összegből, ha levonjuk a körülbelül 18,3 milliárd frankos kiadást, még mindig 16,2 milliárd frank össznyereséget vágtak zsebre a londoni és párizsi részvénytulajdonosok. Ebből a több mint 16 milliárd írankból csupán egymilliárd frank jutott Egyiptomnak. Most a csatorna teljes jövedelme Egyiptomé lesz, az egyiptomi nép felemelkedését segíti elő. Ez fáj elsősorban bizonyos nyugati köröknek, ezért helyezték „indulásra kész” állapotba a touloni francia flottát, ezért indították útnak az angol ejtőernyősöket Máltára. Ciprusra. Ezek a demonstrációk azonban nem félemlítik meg az egyiptomi népet. A csatorna államosítása egy szuverén ország jogos lépése. így értékelik az egyiptomi kormány döntését az arab Közel-Kelet, Ázsia. Afrika országainak vezető államférfiai és népei s ilyen értelemben foglal állást a csatornát igénybevevő több mint negyvenöt állam közvéleményének jelentős többsége. Éppen ezért kudarcra van ítélve minden olyan szűkebb, vagy tágabb értelemben vett nemzetközi konferencia, amely a csatorna mondvacsinált problémáját Egyiptom szuverenitásának megsértésével, akaratának semmibevevésével kívánja megoldani. Ez elég világosan és érthetően kitűnik abból a válaszjegyzékből is. amelyet a Szovjetunió kormánya most a londoni értekezletre szóló angol meghívásra adott; Akarja-e Japán valóban a kapcsolatok rendezését ? Ezt a határozott kérdést tette fel a szovjet tárgyaló fél a japán békeszerződésről és a szovjet- japán viszony rendezésséről folytatott moszkvai megbeszéléseken. S a határozott kérdésre határozott választ is vár. Tizenegy év óta húzódik a szovjet—japán viszony normalizálása, Ez alatt az idő alatt már több tanácskozást tartottak a két állam képviselői de ezeken sem a békeszerződés, sem pedig a diplomáciai kapcsolatok ügyében nem sikerült megegyezésre jutniok. Japán közben San-Fran- ciscóban külön békeszerződést írt alá a nyugati hatalmakkal. A Szovjetunió sokat tett a megegyezés megkönnyítésére. így a békeszerződés tervezetéből Japán kérésére kiiktatta azt a cikkelyt, amely megtiltotta volna Japánnak az egyik fél ellen irányuló minden katonai szövetségben való részvételt. Ezenkívül lemondott a nemzetközi megállapodásokban _ és a sun franciscoi békeszerződésben megítélt két szigetről: Habomajról és Szikotanról. A japán képviselők azonban indokolatlanul megmerevítették álláspontjukat. Uj területi követelésekkel állottak elő. Saját nemzetközi kötelezettségvállalásaikat figyelmen kívül hagyva a Ku- rili-szigetekhez tartozó Iturup és Kunasir szigetre is igényt támasztottak. Nyilvánvaló, hogy ebbe a Szovjetunió nem mehetett bele. Egy ilyen, politikailag és erkölcsileg sem indokolt megoldás csak megnövelné Japánban a militarista körök étvágyát, esetleges újabb, tarthatatlan követelések forrása lehetne. Emellett a szigetek átadása a megszállott Japánnak gyakorlatban azt jelentené, hogy az amerikai katonai támaszpontok még közelebb kerülnének a Szovjetunió államhatáraihoz. A Szovjetunió elhárította a fő akadályt a megegyezés úljából, s most joggal várja, hogy a japán küldöttség is ésszerűbb álláspontra helyezkedjék. A szovjet fél határozott álláspontjával nem zárja el a további tárgyalások útját. Hajlandó arra, hogy ne azonnal, hanem fokozatosan rendezzék a felmerülő vitás problémákat mind a béke- szerződés, mind a diplomáciai viszony, mind pedig a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat tekintve. Japán számára döntő fontosságú a békeszerződés megkötése, a diplomáciai kapcsolatok felvétele a Szovjetunióval. A két ország közötti viszony normalizálása kétségkívül növelné Japán nemzetközi tekintélyét, megszilárdítaná a távolkeleti béke esélyeit; De mindezeken túlmenően nagy gazdasági lehetőségeket is nyitna meg Japán előtt. A kétoldalú, egyenjogú kereskedelmi kapcsolat kiépítése révén a japán kohászat, gépipar olcsóbban és gyorsabban jutna a számára nélkülözhetetlen alapanyaghoz. Ugyanakkor Japán fejlett halászati, textil-, sőt gépiparának termékei biztos és széles piacra találnának a Szovjetunióban. De a két ország viszonyának rendezése felbecsülhetetlen értékű lenne a tudományos-technikai tapasztalatok, a kulturális értékek cseréje szempontjából is. Ezt jól tudja a japán közvélemény. Ezért várta és kíséri olyan nagy figyelemmel Sigemicunak és társainak moszkvai útját. Ezért bízik abban, hogy a tárgyalások az átmeneti nehézségek ellenére sem vezetnek szakításra, kudarcra, a japán miniszterelnök nem tér vissza üres kézzel a szovjet fővárosból. Vestedelmes versenytárs Újabb térhódításáról adott hírt a minap az angol pénzügyi körök lapja, a Financial Times. A lap megírta, hogy Nyugat-Nfjmetország tovább fokozta behatolását Brazília gazdasági életébe. így a többi között a Krupp-cég v-súti kocsik, trolibuszok és traktorok alkatrészeit gyártó üzemet épít, a Man- nesmann-konszern 75 000 tonna kapacitású acél- és csőgyárat létesit Brazíliában. Ugyanakkor különböző német cégek nagy tőkével vesznek részt kisebb-nagyobb könnyű- és nehézipari üzemek, vasútvonalak építésében. Mint a lap megjegyezte, a Brazíliában eszközölt beruházások és az ideirányuló tőke kivitel értéke ezzel csaknem 215 millió német márkát ért el. Az angol lap cikke szükségszerűen ráirányítja a figyelmet a nyugatnémet tőkebehatolás erőteljes fokozódására. A nyugat- németonszági trösztök, konszernek a megszálló hatóságok tevékeny támogatásával a második világháború után meglepően gyorsan lábrakaptak. Alig néhány évvel a fasizmus leverése után már hozzáfoghattak régi piacaik vissza- hódításához és főleg a gazdasági elmaradott országokban, új piacok szerzéséhez. A nyugati gazdasági szaklapok már évek óta mind na- gyobbarányú német tőkekivitelről, áruexportról számoltak be. A Krupp, Flick, Mannesmann konszern és a többi nyugatnémet mammutvállalat acélműveket épít Indiában, Pakisztánban, erőműveket Görögországban, hidakat Egyiptomban, a Közel- és Távol-Keleten, különböző teljesítőképességű gyárakat, iparvállalatokat, Ázsia. Afrika, Dél-Amerika országaiban. A nyugatnémet gazdasági terjeszkedés természetesen nagy aggodalmat kelt a nyugati riválisok Anglia. Franciaország, stb. körében. Főleg angol részről kongatják meg mind sűrűbben a 'Tészha- ran'got. A német tőkebehatolás felszínre hozza az angol és amerikai gazdasági ellentéteket is. Anglia\ azzal vádolja az Egyesült Államokat. hogy Nyugat-Németország az 5 segítségével szorítja ki a brit árukat nemcsak a dollár-, hanem a sterling-övezetből is és sürgős intézkedéseket követel a német tőke és áruexport csökkentésére. Mindez azonban semmit sem változtat azon a Bonnban nem is titkolt té- nven. hogy Nyugat-Németország döntő csatára készül Anglia ellen a nyugateurópai kereskedelem első helyéért, amelyet jelenleg még Ángya foglal el.
