Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-01 / 181. szám

1G58- augusztus li SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 6 Begyűjtési versenyre hívjuk Szolnok megye községeit Kunszentmárton a felszabadulási begyűjtési versenyben megyei, sőt országos első helyezést ért el. Ezért községünk 30 ezer forint pénzjutal­mat kapott, melynek hovafordítá- s'ról a nyilvános tanácsülés dön­tött. Nemrég a párt, a tanács, a be­gyűjtési szervek és a termelőszö­vet'.ezetek vezetőinek közös meg­beszélésén merült fel az a gondo­lat, hogy az Alkotmány ünnepének tiszteletére újból felelevenítjük a versenymozgalmat és mindent meg­teszünk annak érdekében, hogy is- mgt megszerezzük az elsőséget. Szeretnénk, ha Szolnok megye te­rületén a begyűjtés újból fokozott mértékben fellendülne. Ezért me­gyénk valamennyi községét be­gyűjtési versenyre hívjuk és ezzel egyidejűleg Tiszafüred községgel párosversenyre lépünk. Feltételeink a következők: rj-j A begyűjtési apparátus a —J legkevesebb adminisztratív munkával és naprakész nyilvántar­tással mozdítja elő a tervteljesí­tést. A tömegszervezetek, a begyűj­tési állandóbizottsági tagok, a ta­nácstagok felvilágosító munkával segítik elő, hogy minden termelő a cséplőgéptől teljesítse állampolgári kötelezettségét. l-jTI A cséplőgépek helyes ki- I—1 használására, a minőségi munka alkalmazására, valamint a csáplés mielőbbi befejezésére az élenjáró cséplő munkacsapatok ré­szére versenyzászlót készítünk. Ezt a háromnaponkénti értékeléssel egvidőben a legjobb munkacsapat­nak adjuk át; Dóba István a begyűjtési állandó bizottság elnöke Oláh József a községi pártbizottság titkára Kómár András a községi tanács vb, elnöke S Ismertetjük a kedvezmé­nyek és a kötelezettségek teljesítéséről szóló rendelkezéseket. Ügyelünk a szocialista törvényes­ség megtartására, rri Figyelemmel kísérjük a har- !—1 madik negyedévre szóló ál­lat- és állati termékek begyűjtési tervének teljesítését is, hogy ez szeptember 10-re kiegyenlítést nyer­jen. r=-j Augusztus 10-ig olyan felvi­nni lágosító munkát végzünk a termelők körében, hogy azok köte­lezettségüket minden terményféle­ségből szeptember 10-ig kiegyenlít­sék. Gulyás István a Zalka Máté Tsz elnökhelyettese Veres József begyűjtési megbízott Tóth Mihály a Rákóczi Tsz elnöke ÁRAD AZ ÉLTETŐ VÍZ Aszódi Imre: (Halálának évfordulóján) Segesvár mezőin a csonkák és a bénák vérrel kent könnye tócsáivá csorog, pandúr kezében bunkó és a bot, míg járja a tört vastól sűrű arénát. Te égbefúródott s többé vissza nem hullt tüzes nyíl. legendák útján szállsz ott, halálod óta eltűnt egy század, de koszorúd színe egy hunyást nem fakult. Láncravert népek előtt költő-harsonás, kit sereg tapodott meg, mégis élsz, mint látóhatár kerítesz, kísérsz, s Te vagy benne a győztes hajnalhasadás. Te égbefúródott, s többé vissza nem hullt tüzes nyil, világosságod óta visszavár e bolygó sok lakója s szavad törpe századokban sem avult Szabadság mindenkinek, szolgákból elég — a szó szikra — szélként tovaszáguld, felkelt a nép, a® örök országút, ki porban hordta eddig elázott fejét, megindult Délnek, megindult messzi Becsnek, fájától a gyökér is meggyulladt, ment és nőtt a falvakból vonult had s rémült Habsburgok gyertyái tövig égtek. Tiszasülytöl néhány kilométerre látható a Tiszán ez az öt stabil Csepel Diesel motorból álló szivattyúegység. A tiszasüLyi határban közel hatezer holdas rizstelep van* amelynek ez az úszó szivattyútelep adja a vizet. A nagy-t teljesítményű motorok percenként 90 köbméter vizet emel­nek át a Tiszából. Éjjel-nappal dübörögnek a hullámzó víz tetején a motorok s ontják az éltető vizet a kalászba- szökő zöld növényzetre. A képen Házi Imre gépész és Orosz Pál segédkezelő Özem közben ápolják gépeiket. Zümmög és zúg a csép­lőgép messziről, de aki közelebb megy, már nem hall ilyen szép muzsikát. Még egymás szavát sem könnyen értik az embe­rek, csak úgy, ha integet­nek, kiabálnak. A távol­ról hangzó döngicsélés nem más, mint a gép za­katolása, a traktor csatto­gása — a mellette dolgo­zónak. Ami a falusi dél­utánban hangulatos zene, az közelről szertefoszlik és eleven valóság lesz belőle: izmokat nem kímélő, lázas igyekezet. Az jut eszem­be, hogy ha a kombájn csak ettől az egyetlen munkafolyamattól kímél­né meg az embert, máraz is nagy dolog lenne, de ha ehhez az aratást hozzá­vesszük, amit a modern gép játszva szintén elvé­gez — csak azt lehet mon­dani: azé a jövő és ez itt a múlt. De egyelőre még a jelen is természetesen. És nemcsak eszköz, de sok ember kenyérkeresete is. —, Minden esztendőben eljövök a géphez — mondja Nagy Zoltán, a kuncsorbai Kossuth Tsz gabonáját csépelő brigád első embere, miközben kötözgeti, döngeti a tele zsákokat s ügyel, hogy el ne folyjon a drága szem. Négy hold földje van. még nem tsz-tag. Aratni is eljár, így pótolja a kis föld jövedelmét. — Tavaly 8 mázsa bú­zát kerestem a gépnél 19 nap alatt. Most a résznek a felét munkaegységben kapjuk, remélem, így sem járunk rosszabbul — szá- mítgatja a várható ered­ményt; — Nem járna jobban, ha belépne a tsz-be? — CSÉ PL ÉS — Nem jössz haza? — kérdezte távozóban az asszony; gis csak nyugodtabb, egyenletesebb a munka, a gabonája Is meglenne. Csak rázza a fejét és érvel, hogy hébe-hóba így még napszám is kínálko­zik. Magyarázzam neki, hogy éppen ezért volna jobb a tsz, mert nem kényszerülne még erre is? Ezt bizony nem ilyenkor lehet a legjobban megvi­tatni, amikor — mondják vagy nem —, de útban van a vendég. Szinte kapóra jön az a két kislány, aki most a fa alatt hűsöl, őket környé­kezem meg hát egy-két barátságos szó erejéig. El­néztem őket az előbb, amint férfiakat megszé­gyenítő ügyességgel vitték fel a púposra megrakott targoncát a törekes kazal tetejére. Erő és ügyesség is kell ehhez, de valljuk be — még nagyobb szívós­ság. A gép, vagy mégin- kább a szél csakúgy fújja széjjel a töreket arcukra, izzadt bőrükre. A ruha alá is befészkelődne, de kék munkazubbonyba öl­töztek és valam* hálóféle fityeg a nyakukban, amit munkaközben átvetnek az arcuk előtt, mintha fá­tyolban lennének. Csak most látom, a közelükbe érve, hogy közönséges nylon-harisnya szára az. Mondja valaki, hogy nem leleményesek ezek a mai fiatalok! Ismerkedjünk hát. Az egyiket Hendrik Ilonának hívják, a másikat Nagy Ilonának, „öreg” cséplő­munkások mindketten,, hat, illetve nyolc éve jár­nak géphez, tehát szinte gyerekkoruk óta; Más Nagyéknak hat hold föld­jük van. Hendrikék vi­szont tsz-tagok. Ilona még nem szánta el magát a belépésre. A másik két törekes, akikkel váltják egymást, Győri Erzsébet és Farkas Sándor, még fiatalabb mint ők. Öt-öt fordulót csinálnak felvált­va, így jut idő egy kis pi­henésre is. Másképpen nem is bírnák ezt a mun­kát. Fiatalok, de megke­resik az évi kenyérszük­ségletüket. Elképzelem, milyen hasznos munka­erők lennének a tsz mun­kacsapatban. Az évi ke­nyerük ott is meglenne biztosan, még több is an­nál. Csak hát a „függet­lenség” varázsa !::; De már mennek is váltani a másik párt. Megszokott mozdulattal dobják a há­lót az arcuk elé. Naple­mentéig még jó sok mun­ka vár rájuk. Fenn a „kakasülön” Kupa! István bátyánk dol­gozik szélsebesen, akár a motolla, eteti a morgó gé­pezetet. A szél éppen a hátába fújja a kicsapódó port, de ő csak végzi a ka­száló mozdulatokat két kezével, hogy egyenlete­sen hulljon a gépbe a szétoldott kéve. Cipész máskülönben, a község cipésziparosa. Ilyenkor nyáron 6 is az egészévi kenyeret teremti elő. A cipők, csizmák kibírják ezt a kis időt foltozás és talpalás nélkül. Délben, amikor a felesége kijött az ebéddel, még tréfál- kodni is kedve kereke­— Nem én, hátha még hoz valaki ebédet — mondta nagykomolyan Kupái bátyánk, mire fel­csattant a nevetés; — Úgyse bírnád megen­ni — vágott vissza élete párja, amire már csak gyenge érvként hangzott a válasz: — Ejtődzenék egy ki­csit; Hát most éppen ejtőd­zött, úgy láttam, de az a „másik” ebédhozó sehol sem volt a láthatáron; Tsz-tagok is dolgoznak a gépnél, Csurgó Gábor és Szabó Ferenc, ahogyan mondják, ők tényleg a magukén végzik a mun­kát. De Mátyus István, a traktoros és a fiatal, szinte gyerekember he­lyettese, Hillender Marci is ídetartozónak érzi ma­gát. Meglátszik ez a moz­gásukon és igyekezetü­kön. Nincs itt lazsáló em­ber. Fűti őket a jobb ke­reset utáni igyekezett és valami több is annál, amit nem lehet egyszerűen ki­fejezni, talán csak így: a dolgozó ember szorgalma, igyekezete. Messzire járok ismét a géptől, újból csendes züm­mögés a hangja. A nap már lefelé hajlik, de a cséplők nem vesznek tu­domást róla csak akkor, ha a szürkület is megér­kezik. Kemény és izzasz­tó munka az övéké. Nem mindig gondol rá az em­ber, amikor a ropogóshéjú kenyeret felszeli; kérdezem tőle, — Ott mé- munkára is éUálPgatnafe dett* F, TÖTH FAI, Bilincstörő forradalmak tüzes szele, Te huszonhat éveddel óriás, nemzeted szabadságát óvni állsz a zsarnok elé s holtan is megbírsz vele­Felhőtlen égből mily villámokat csiholt, haragod, mikor írva remekelt, boldogságot csak e hazában lelt, hangjának mégis a világ is kicsi volt­Ha jeltelen is sírod, nem vagy elhagyott, hiába haltál meg ott árván, áttörsz minden kőkolosszus árnyán* ki dölyfében népedre vasnyügöt rakott. szavaiból az idő új művet épít* magasztal az izotóp, az atom, költészeted sugárzó hatalom, mi tengerekből szétszabdalt földet szépít. Te égbefúródott, s többé vissza nem ballt tüzes nyil. egy század óta fénylesz* korunkban minden szavad törvény lesz, a jelen rakja fel, mit eldöntött a múlt. Költők fejedelme, ki rangjára bitóké, ha erre jársz még óriás lovas* lelked nem zárja el beton, vagy vas s a világ kész, hogy zsarnokát mind élűmé».. fl Tisza Cipőgyár eredménye: köze! ötmillió forint értékű árú terven felül A Tisza Cipőgyár dolgozói az el­ső félévben kiemelkedő munkát végeztek. A vállalat 100 százalék­kal szemben 101.8 százalékra telje­sítette tervét. A mennyiség növe­lését az tette lehetővé, hogy az újonnan bevezetett balerina és női slyp szandál keresett cikkek lettek és az üzem felettes hatósága mindkét gyártmányból engedélyez­te a terv túlteljesítését. (Import anyagból dolgozó könnyűipari üze­meknek nincs módjuk a mennyisé­gi terv túlszárnyalására). A gyár jó munkáját mutatja, hogy a minőség javításával és ér­tékesebb cikkek gyártásával a vál­lalat 4 miilóval szemben mintegy 4,7 millió forinttal nagyobb terme­lési értéket termeltek- Az export­tervet 1,5 millió helyet 3,6 millió­val teljesítették túL Lényegesen ja­vult a minőség aránya is. Az el­múlt évi 94,1 százalékkal szemben* 95,3 százalékra növekedett az első­osztályú párok aránya. Igen lényeges része a torvek tel­jesítésének a műszaki színvonal emelése és a technika fejlődése. A Tisza Cipőgyár ezen a téren sem maradt eL így többek között meg­szerkesztették a köztalpcsiszoló automata és a borzológépet. — Augusztus 20-lg munkába is ál­lítják ezeket. A technika fejleszté­sére szolgáló javaslatok megvaló­sítására egyébként külön részleget állítottak fel élén egy gépészmér­nökkel. Sikeresen vezették be a női textilcipőket az első félévben s a tapasztalatok azt matatják, hogy Ilyen keresett vászoncipők még nem voltak, mint ezek. Továbbfej­lesztették a mikropórusos anyasok gyártását. Míg az első negyedév­ben 60, a második negyedévből már 125 tonna mikropórusos anya­got állítottak elő* Dr. Lőrinc professzor nyilatkozata a fagyasztott húsról OLVASÓINK KÍVÁNSÁGÁRA a fagyasztott hús minőségével kapcsolatosan kérdést intéztünk dr. Lőrinc Ferenc professzorhoz, a Konzerv Hús és Hűtőipari Kutató Intézet osztályvezetőjéhez. A kér­désre Lőrinc professzor az alábbiakban válaszolt: — Hazánkban igen nagy a húsfogyasztás. A hús és a húsipari készítmények lényeges szerepet játszanak a táplálkozásban. Az álla­tok hizlalása és az állattartásban szereplő körülmények a húsellátás­ban bizonyos idényszerűséget okoznak. Leginkább az év utolsó ne­gyedében és a téli hónapokban lehet levágni az állatokat. Vannak te­hát a friss húsellátás szempontjából szűkebb hónapok is, a lakosság igényét azonban ekkor is zavartalanul ki kell elégíteni; Ezért korszerű hűtőházakat létesítettünk a régi budapesti mel­lett Szegeden, Kecskeméten, Debrecenben, Győrött és Kaposvárott. Ezek a hűtőházak gyorsfagyasztó berendezéssel vannak ellátva s az ilymódon —40 C-fokon tartósított hús minőség tekintetében is alig különbözik a friss hústól. A fagyasztott húsnak a friss hússal szembeni határozott elő­nyeiről is beszélhetünk. Vannak bizonyos szabad szemmel nem lát­ható kártevők, amelyek a legszigorúbb állatorvosi ellenőrzés mellett is előfordulhatnak a friss húsban, de a —40 fokon történt fagyasztás és a —20 fokon történő tárolás alatt ezek biztosan elpusztulnak; Nem állja meg tehát a helyét az a nyilvánvaló tudatlanságból fakadó híresztelés ,hogy a fagyasztott, hús kevesebbet érne, mint a friss hús, vagy éppenséggel az egészségre káros hatással lenne. Ha kellő gondossággal kezelik és hozzák forgalomba, a fagyasztott hús legalább olyan jó és élvezhető is, mint a friss, Felvétel ápolónő és műtősnő képző iskolára Budapest Főváros Tanácsának Egészségügyi Osztálya ez év szep­temberében kétéves ápoló- és szü­lésznőképző iskolát indít a Vámos Hona szülésznő és ápolónőképző is­kolában (V., Váci-u. 47.) Felvéte­lüket kérhetik azok a 18—32 év kö­zötti nők, akik elvégezték az álta­lános iskola nyolcadik osztályát. A kiképzés és az ellátás díjtalan. Je­lentkezni lehet a Vámos Ilona is­kola címén augusztus 15-ig. A fel­vételi kérvényhez sajátkezűleg írt önéletrajzot, születési anyakönyvi kivonatot, iskolai, orvosi és va­gyoni bizonyítványt keil rsatnimL (MTIJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom