Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-09 / 186. szám

1956. augusztus 91 r Uj lendülettel a termelőszővetkezeti mozgalom győzelméért Irla: Karsai Mihály, a MDP megy ebizol Iság osztályvezetője A ssuesi kérdés London (MTI). Az angol sajtó a szuezi ügyben Londonban tartan­dó nemzetközi értekezlet meghívói­nak sorsán tűnődik. A meghívott huszonnégy nemzet közül eddig ti­zenegy közölte, hogy elfogadja a meghívást. A Manchester Guardian parla­menti tudósítója szerint Eden szer­dai rádióbeszédében az eddig ka­pott igenlő válaszokat fogj i kom­mentálni és valószínűleg igyekszik majd kimagyarázni Irak kormányá­nak nyilatkozatát, amely szerint Irak támogatja Nasszer államosítási eljárását; A Times delhi tudósítója kiemeli, hogy az elmúlt hat hónapban India és Egyiptom mind szorosabbra fűz­te kapcsolatát a bagdadi egyez­ménnyel szemben tanúsított közös ellenállás során. A lap a továbbiak­ban hangsúlyozza, arról szó sem le­het, hogy India hozzájárulna a három nyugati hatalom bárminő lé­péséhez, amely kifejezetten elítélné Egyiptom eljárást vagy igyekezne ráerőszakolni a Nyugat által vá­lasztott megoldást. A Daily Telegraph washingtoni tudósítója szerint az Egyesült Ál­lamokban általános meggyőződés, hogy az ország ellenez bárminő el­járást, amely Amerikát katonai in­tézkedésekbe keverné. A három ha­talom katonai eljárását csupán Mc­Carthy szenátor támogatja. A tudó­sító hozzáteszi, hogy a Washington News és a Scripps Howard-csoport többi lapja vezércikkeiben bírálja a nyugati hatalmak között dúló ellen­téteket s hangoztatja, az értekezlet, ha ugyan egyáltalán megtartják, még kibővítheti a szakadékot. A háború óta nem volt egységes poli­tikájuk a nyugati hatalmaknak a Közép-Keleten, ami teljesen lehe­tetlen helyzetbe hozza a Nyugatot. Ha engednek Nasszemek, ezzel megnyitják a zsilipeket hasonló el­járások özöne előtt az olaj enged­mények, a csőveze.ékek és más vízi- utak ügyében, ha pedig ellenállnak Nasszemek, háborút kockáztatnak meg, sőt, ha nem is lesz háború, de a világ többi' része azt fogja tar­tani, hog” visszatértek a XIX. 6zá­sajtóvissxhangja zadbeli imperializmushoz — mond- jc a Washington News és több más lap. Tizenkét munkáspárti képviselő, Brockway és Silverman vezetésével nyilatkozatot szövegezett meg, amely bírálja a kormány szuezi po­litikáját. A Daily Mirror politikai tudósí­tója szerint e nyilatkozat azért fon­tos, mert sok munkáspárti képvi­selő aggodalmát tükrözi. Jay volt munkáspárti pénzügymi­niszter és Healey, a Munkáspárt Nemzetközi Osztályának volt főtit­kára a Timesben közölt hosszú nyílt levélben kiemeli, hogy Nasszer nem sértett meg semmiféle nemzetközi szerződést — mint a Times kairói tudósítója is elismeri — a csatorna- vállalat államosításából nem követ­kezik, hogy Nasszer bezárná vagy bezárással fenyegetné a csatornát. A Manchester Guardian vezér­cikke utal India közvetítésének le­hetőségére, hangoztatva másrészt, hogy India kétségkívül rendíthetet­lenül ellenezni fog minden Egyip­tom elleni basáskodást, fenyegető­zést vagy azt a kísérletet, hogy erő­szakkal rákényszerítsék a Nyugat akaratát. A Daily Herald vezércikkében a többi között a következőket írja: Ha Nasszer nem cselekszik meg­gondolatlanul — és a jelek azt mu­tatják, hogy óvatos — akkor a Nyugat végzetes hatású jogtalansá­got követne el, ha hallgatna a ml hisztérikus, kardcsörtető sovinisz- táinkra, akik akciót sürgetnek eset­leges további szó nélkül * Párizs (TASZSZ). Az A1 Álam című marokkói lap, az Isztiklal Párt sajtószerve, legutóbbi cikkében hangsúlyozza, hogy a Szuezi-csator- na államosítása Egyiptom belső ügye. „Egyiptom — írja a lap — nagy árat fizetett ezért a csatornáért, fiai áldozták érte életüket, munkájukat és javaikat.” A lap rámutat, hogy a nyugati országoknak tiszteletben kell tarta- niok Egyiptom érdekeit. (MTI) Külpolitikai hírek Földfoglalás Szicíliában Róma (MTI). Palermo megyé­ben Gela helységben 3000 paraszt hétfőn hajnalban földfoglalást haj­tott végre két nagybirtokon. A gelai parasztok mozgalma szé­leskörű visszhangot váltott ki egész Szicíliában és számos helyen for­dulnak hasonló követelésekkel a szicíliai tartományt gyűléshez. Az amerikai hatóságok aka­dályozzák a szovjet — amerikai diákcserét Moszkva (TASZSZ). A chica­gói egyetem diákvezetősége 1955 novemberében levelet intézett a Szovjetunió washingtoni nagykö­vetségéhez, ebben indítványozta, hogy indítsanak diákcserét a Szov­jetunió egyik egyetemével. A moszkvai Lomonoszov Egyetem el­fogadta a chicagói egyetemnek ezt a javaslatát. Augusztus 2-án azon­ban az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma közölte a washingtoni szovjet nagykövetséggel, hogy az Egyesült Államokba érkező szovjet diákoknak ujjlenyomatot kell ad- niolk és a moszkvai chicagói egye­Az „ügyintézés egyszerűsítése66 temek között tervbe vett diákcserét el kell halasztani egy évvel. (MTI) Sepilov megbeszélést folytatót Sigemicuval Moszkva (TASZSZ). D. T. Se. oilov, a Szovjetunió külügyminisz­tere augusztus 7-én fogadta M. Si- gemicu japán külügyminisztert és megbeszélést folytatott vele a szov­jet—japán tárgyalások menetéről. (MTI) Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttsége Jugoszláviába utazik Varsó (Tanjug). Fraciszek Ma- zűr, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának titká­ra a Varsóban tartózkodó jugoszláv újságíróknak kijelentette, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt kül­döttsége, az ő vezetésével, augusz­tus 25-én Jugoszláviába látogat. —- (MTI) Sztrájkok Dél-Vietnamban Hanoi (TASZSZ). A szaigoni rá­dió jelentése szerint a szaigoni ki­kötő dolgozói augusztus 6-án sztrájkba léptek. A délvietnami dolgozók az élet- körülmények állandó rosszabbodása miatt sztrájkolnak. (MTI) Pártunk Központi Vezetősége jú­lius 18—21-i határozata a mezőgaz­daság szocialista átszervezése szem­pontjából is igen jelentős. Érthető és világos választ ad megyénk ter­melőszövetkezeti tagságának és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknak. Megszilárdította a tsz- tagokat abban a meggyőződésük­ben, hogy helyesen választottak, amikor termelőszövetkezetbe lépi­tek, mert a jövő a termelőszövet­kezeteké. Az egyéni parasztok kö­rében is megszüntette azt a bizony­talanságot, ami az elmúlt hónapok­ban tapasztalható volt az egyéni és a termelőszövetkezeti gazdálkodás kérdésében. A határozat érthe­tően megmondja: „a Központi Ve­zetőség határozottan síkra száll a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdításának, megerősítésé­nek, s a mezőgazdaság szocialista átszervezésének politikája mellett, s ezt annál, is inkább hangsúlyozza, mert az utóbbi időben újra feléled­tek a termelőszövetkezet-ellenes nézetek." Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat pártunk arra buzdítja, hogy minél többen döntsenek a kö­zös gazdálkodás mellett és válasz­szák a paraszti élet felemelkedésé­nek egyetlen helyes útját, a ter­melőszövetkezetét. A tsz-ek tagsága pedig még nyu- gcdtabban dolgozhat, fejlesztheti a közös gazdaságot, jólétének alapját, mert pártunk mögöttük áll. A párt javaslatai nyomán kormányunk az eddigieknél hatékonyabban támo­gatja a tsz-eket nemcsak erkölcsi­leg, hanem anyagilag is. A gazdál­kodás fejlesztésében, a tagok jólé­tének emelésében. Ezeket a célokat szolgálják azok a készülő rendele­tek, amelyek rendezik majd a ter­melőszövetkezetek pénzügyi hely­zetét, a tervezések egyszerűsítését. A jövőben a tsz-ek a szállítások megkönnyítése érdekében tehergép­kocsit és gumikerekű univerzál- traktorokat. vontatókocsikat vásá­rolhatnak és lehetőségük lesz se­géd-üzemek létesítésére. Ha a kö­zös gazdaságok okosan, célszerűen felhasználják kormányunk nyújtot­ta kezdeményezéseket, egy-két éven belül szervezetileg és gazda­ságilag is olyan mezőgazdasági üzemekké válnak, amelyek képe­sek tagjaiknak jómódú életet te­remteni. Az út szélesebb, világo­sabb, de természetesen ehhez to­vábbra is elengedhetetlenül szük­séges a boldoguláshoz a tsz-tagok szorgos munkája. Biztatóak a ísz-ek termelési eredményei A Szolnok megyei termelőszövet­kezetek ebben az évben gabonater­melésben még jobban magúk mö­gött hagyták az egyéni gazdákat, mint 1955-ben. Számos termelőszö­vetkezet, mint pl. a besenyszögi Lenin, a tiszavárkonyi Petőfi, a jáazjákóhalmi Béke, a tiszaderzsd Üj Barázda, amely még csak egy év óta gazdálkodik — gabonából három-négy mázsával termelt töb­bet kát. holdanként, mint a köz­ségükben gazdálkodó dolgozó pa­rasztok; A termelőszövetkezetek gazdálkodásának állandó javulását mutatja az is, hogy a besenyszögi Lenin Tsz, amely mintegy 13—14 mázsa búzát termelt kh.-ként a község határában, az egyénileg gazdálkodók 6—7 mázsánál többet még a legjobb esztendőkben sem értek el. Hasonló a helyzet a me­zőtúri Törő Pál Termelőszövetke­zetben is, ahol az elmúlt évek so­rán a talajt megjavították és a 4—5 mázsás átlagtermések helyett ma már 9—10 mázsás termésered­ményeket érnek el kalászosokból. A példákat sorolhatnánk tovább, de az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok saját községükben is ta­lálkoznak hasonlókkal, ha tanul­mányozzák a termelőszövetkezetek termelési eredményeit, ezt pedig tegyék lehetővé, különösen most a termelőszövetkezetek, A közös gazdaságok azonban nemcsak a növénytermelésben ér­nek el jobb eredményeket, hanem az állattenyésztésben Is. Ma már országoshírű tehenészettel rendel­kezik a kunhegyest Vörös Október, a jászjákóhalmi Béke és még né­hány termelőszövetkezet. Ebben az évben több húst, tejet, tojást, stb. adtak államunknak, mint az előző években és emellett szabadpiacon is többet értékesítettek.- Az eddig elért termelési eredmé­nyekre a termelőszövetkezetek tag­sága joggal büszke lehet. Az egyé­nileg dolgozó parasztok is elisme­rik, hogy bizony az úttörők mun­kája nem könnyű, sok nehézség­gel kellett megküzdeniök a tagok­nak. Az út ma már könnyebb és azok a dolgozó parasztok, akik új termelőszövetkezetet alakítanak, a régebbi termelőszövetkezetek ta­pasztalatain okulva, el tudják ke­rülni a kezdeti nehézségeket és már az első gazdasági évben jó eredményeket tudnak elérni. Az egyénileg dolgozó parasztok is ál­landóan figyelik a termelőszövet­kezetek fejlődését, erősödését s egyre többen gondolkoznak azon, hogyan kezdjék az új gazdasági évet. A termelőszövetkezeti mozgalom növeikedésére tehát megvannak a lehetőségek. A meggyőzés a fejlesztés egyetlen helyes módszere A dolgozó parasztok meggyőzése a termelőszövetkezeti út helyessé­géről elsősorban a termelőszövet­kezeti tagok feladata. Különösen most, ebben az időszakban igen fontos, hogy a termelőszövetkezeti tagok felkeressék egyénileg gazdál­kodó társaikat és elbeszélgessenek velük a nagyüzemi gazdálkodásról. Ilyenkor az egyénileg gazdálkodók terméseredményeiket összehasonlít­ják a termelőszövetkezetek ter­méseredményeivel és döntenek ab­ban, hogyan kezdjék az új gazda­sági évet: egyénileg vagy pedig kö­zösen, termelőszövetkezetben. En­nek eldöntésében segítsenek az egyénüeg gazdálkodó dolgozó pa­raszt társaiknak a termelőszövet­kezeti tagok. Mondják el nekik a termelőszövetkezet, életét, gazdál­kodásuk módszerét, a saját életü­ket a termelőszövetkezetben, és ho­gyan alakíthatnák jó, gazdaságilag erős termelőszövetkezetet. Azt is mondják el, hogy. a termelőszövet­kezetbe belépj dolgozó parasztok­nak a termelőszövetkezeti gazda­ságba bevitt tehén, üsző és anya­koca árát 20—30 százalékos szövet­kezeti alap levonásával azonnal ki lehet fizetni, továbbá, hogy a kö­zeljövőben a termelőszövetkezetek saját anyagi hozzájárulásával in­tézményesen meg fogják oldani az öregek és munkaképtelenek nyug­díjellátását. A szövetkezeti demok­rácia érvényesítése érdekében pe­dig a mintaalapszabály figyelembe­vételével maguk a termelőszövet­kezetek tagjai fogják kialakítani a belső működési szabályzatukat stb. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok azonban a tsz tagokkal való beszélgetés sarán felvethetik, hogy nem lépnek még be a ter­melőszövetkezetbe, mert még gaz­daságilag „bírják”, egyénileg is elgazdálkodnak néhány évig. A termelőszövetkezetek tagjai magya­rázzák meg ezeknek az egyénileg gazdálkodóknak, hogy ez az állás­pontjuk teljesen helytelen. Sokkal erősebb gazdaságilag — a közös gazdálkodás megkezdésénél is — az a termelőszövetkezet, amelyiknek belépő tagjai a közösbe adják a legjobb teheneiket, az üszőket, az anyakocáikat és az azoknak járó ta­karmányt, mint az a tsz, amelyik­nek az állatállományt és a takar­mányt állami segítséggel kell be­állítania. Minden dolgozó paraszt tudja azt. hogy állatok, vetőmag és egyéb gazdasági felszerelés nélkül lehetetlen gazdálkodni az egyéni gazdaságban, de ez vonatkozik a termelőszövetkezetekre is. Az egyé­nileg gazdálkodók is láthatták az elmúlt években, hogy milyen anya­gi áldozatot hoztak és hoznak még ma is azok a termelőszövetkezeti tagok, aikik állatok és gazdasági felszerelések nélkül, csupán a föld­területtel kezdték a nagyüzemi gaz­dálkodásit. Az a dolgozó paraszt, aki csupán a földterületével lép be a termelőszövetkezetbe és a be­lépés előtt már eladja jószágállo­mányát, gazdaságilag nem erősíti a közös gazdaságot, jóllehet, onnan várja jobb megélhetését. Tehát a dolgozó parasztoknak arra kell tö­Párizs (Tanjug). Az emigráció­ban lévő Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága felhívást inté­zett az összes spanyolországi és külföldi spanyol politikai szerveze­tekhez, hogy működjenek együtt és a nemzeti megbékélés útján, erő­szak alkalmazása nélkül hajtsák végre Spanyolország demokratizálá­sát. A Spanyol Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága nyilatkozatában rá­mutat, hogy az államok közötti egy­más mellett élés és együttműködés mai nemzetközi légkörre megköny­rekedniök a termelőszövetkezet megalakításánál, hogy megteremt­sék a közös gazdaság alapjait, mert csak így biztosíthatják rövid időn belül jövedelmük fokozását. A * m er JOTO a termelőszövetkezeteké A jól gazdálkodó dolgozó parasz­tok közül többen felvethetik: .mi­nek lépjek én be a termelőszövet­kezetbe, hiszen több jövedelmem van, mint a tsz-tagoknak’1. Ez azonban csak részben állja meg a helyét, mert a termelőszövetkeze­tek tagjai nemcsak a mának élnek, hanem a jövőnek is. Ha ezek a dolgozó parasztok elmennének egy- egv termelőszövetkezetbe látoga­tóba, mindjárt másképpen gondol­kodnának. A termelőszövetkezetek­ben láthatnák és tapasztalnák, hogy mennyit kell építkezni, milyen ha­talmas istállókat, ólakat, magtára­kat, amellett mennyit keil fordítaná a jó tenyészállatok beállítására, mert még saját neveléssel nem tudják gyorsan megteremteni a földterülethez szükséges állatállo­mányt. Természetesen ez azzal is jár, hogy a termelőszövetkezeti ta­goknak jövedelmük egy részét a közös gazdaság fejlesztésére kell fordítani, mert csak ily módon ala­pozzák meg gazdaságukat, jólétü­ket. Ebben a törekvésükben az ál­lam is messzemenően támogatja őket, hogy minél előbb kialakítsák a jól jövedelmező nagyüzemi gaz­dálkodást. Ezzel szemben az egyé­nileg gazdálkodók nem fejleszthetik olyan mértékben gazdaságukat, mert a kisparcellájú földterületük ennek igen szűk határt enged, s így jövedelmük nagy részét saját egyéni fogyasztásra használják. Emellett azonban nem tudja ki­használni munkájának megkönnyí­tésére a gépeket, terméshozam ának növelésére a legjobb agrotechnikai módszereket, s így igen drágán termel, áruja nem sokáig verse­nyezhet a piacon a termelőszövet­kezetek olcsóbban előállított termé­keivel A dolgozó parasztok egy része már látja ezeket, és gondolatban már eljutott odáig — csak még sa­ját magának sem merte nyíltan be­vallani, — hogy az egyénileg gaz­dálkodás régi, elavult és a jövő a termelőszövetkezeteké. Más út nincs és nem is lehet szocializmust építő országunkban a dolgozó pa­rasztság felemelkedéséhez. A termelőszövetkezeti togölc ak­kor járnaik el helyesen az elkövet­kezendő napokban, hetekben, ha hívják termelőszövetkezetükbe a jól gazdálkodó paraszttársaikat, hogy azok tudásukkal, gazdag termelési tapasztalataikkal erősítsék, gazdag­gá tegyék a termelőszövetkezeteket. A dolgozó parasztok lépjenek be a régi termei ős zövetkezet ekbe, vagy pedig alakítsanak újakat. Ezekbe vigyék a földjeiket, állataikat, gaz­dasági felszereléseiket, stb., és ter­meljenek többet, hogy nagyobb jö­vedelmet érjenek el, mint az egyé­nileg gazdálkodás során. Az. egyé­nileg gazdálkodók bátran lépjenek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A dolgozó parasztoknak a terme­lőszövetkezetekbe való belépés el­döntésében és új termelőszövetke­zetek megszervezésében segítsenek a járási és városi pártbizottságok, továbbá a községi és termelőszö­vetkezeti pártszervezetek kommu­nistái. A termelőszövetkezeti tagok és az egyéntleg gazdálkodó dolgozó parasztok fogjanak össze és együt­tesen szélesítsék a termelőszövet­kezeti mozgalmat, s így vigyék győzelemre a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének nagy ügyét. Ebben a munkájukban bizton szá­míthatnak pártunk és kormányunk állandó segítségére. nyítette a békés politikai változások lehetőségét Spanyolországban és felhívja az összes politikai erőket, baloldaliakat és jobboldaliakat egy­aránt, hogy közösen nyissák meg az ország demokratizálásának útját, mégpedig polgárháború nélkül. A Spanyol Kommunista Párt haj­landó támogatni minden kormányt, amely megteszi az első lépéseket a spanyol nép életfeltételeinek meg­javítása, a béke és a függetlenség megőrzése, valamint a demokrati­kus szabadságok helyreállítása ér­dekében. (MTI) Termelőszövetkezetünk egyik üzemegysége a várostól 12 km-re van. Ezért a szövetkezet tagjait a munkahelyre gépkocsival szoktuk kiszállítani. Nemrég saját gépko­csinknak távoli útra kellett men­nie és csali a késő esti óráikban érkezett vissza. így a termelőszö­vetkezeti tagok hazaszállításáról más formában kellett gondoskodni. Hasonló esiet már többször előfor­dult nálunk és a helybeli gépállo­más vezetői mindig készséggel siet­ték segítségünkre. Az említett alkalommal ugyanígy akartuk a hazaszállítást megoldani. Sajnos, most már nem ment olyan egyszerűen a probléma megoldása, mert a gépállomás csak a TEFU hozzájárulásával bocsáthat rendel­kezésünkre tehergépkocsit. Erre felhívtuk telefonon a TEFU helyi kirendeltségét. Kiderült, hogy a TEFU nem tud menetlevelet adni, ezért telefonon érintkezésbe lépett a szolnoki központtal; Ér­demleges választ azonban nem kapott. Még szerencse, hogy az illetékes minisztériumban csak délután 5 óráig dolgoznak, ellen­kező esetben még a minisztérium hozzájárulását is kérték volna a menetlevél kiállításához. Közben már 3 óra telt el és a termelő-* szövetkezeti tagok kint vártak a határban és egyre emlegettek ben­nünket, fel- és lemenőági roko­nainkkal együtt. Végül is a TEFU-nál kiderítet­ték, hogy miután helyi fuvarozás­ról van szó, semmiféle TEFU me­netlevél nem szükséges. A gépállo­máson kiállított menetlevél is ele­gendő ahhoz, hogy hazaszállíthas­suk a határból a termelőszövetke­zeti tagokat; Ilyen esetek még mindig adód­nak, melyek megkeserítik a mun­kánkat. Kívánjuk, hogy a felülete­sen intézkedők saját ügyei is ilyen nehézkesen intéződjenek; Okulja­nak már egyszer saját kárukon ia BENE LAJOS. a kisújszállási Ady Tsz elnöbej A Spanyol Kommmista Párt Központi Bizottságának kiáltványa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom