Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-05 / 185. szám

4 Motjwm MBorra rípmp m engaötM* ÉPÍTÖMUNKÁSOK A LAKÁSKÉRDÉSROL Miért áll üresen egy hónapja 28 új beköltözhető lakás r 4 A,-^Al^.1 r-m-tA^r A*- iri-vKÄI « InlrAnQilr ? Trail __ A 7 ii inrrvn on ollr^iC.vítl+ nf/*ánv*i Lakásigónylők, tanácsdolgozók és más illetéikesek sokszor beszéltek, nyilatkoztak már a lakásikérdésről. Érdemes egyszer meghallgatni az építőmunkások véleményét, mar­osak azért is, mert éppen ők te­hetnek legtöbbet azért, hogy mi­előbb, minél több lakás álljon ren­delkezésre és némileg enyhítsék Szolnok égető lakásproblémáját: A piaetéri építkezés legutóbbi taggyűlésén arra kértek választ, miért áll üresen az újonnan el­készült „H“ épülettömb 28 lakása? Már július elején elkészültek vele. 17-én megtörtént a műszaki átadás (ennél már jóval előbb beköltöz­hető). Most már augusztus eleje van, az ablakok mégis üresen ásí­tanak. A kijelölt gondnok ugyan beköltözött volna már szombaton ~ beleunva a várakozásba —, azonban gyorsan eltérítették szán­dékától Azóta semmi mozgolódás. Az építkezés dolgozói versenyben állnak a munkahelyen. Minden napért, minden óráért harcolnak, hogy mielőbb át tudják adni a la­kást azoknak, akik már szinte uj­júkon számolják a napokat, amikor beköltözhetnek új otthonukba. Szilágyi Ferenc 5 tagú köművesbrigádja már július 15-re befejezte ezévi tervét az igyekezet hevében. Kecskés Alber- ték már július 31-én végeztek ez­zel az évvel; Mondi Jánosék, Sán­dor Jánosék, Molnár Béláék és má­sok keményen megdolgoztak azért, hogy vállalásukat, az építési ha­táridő lerövidítését teljesítsék; A ,,H” tömbön vasárnap és szabad szombaton is dolgoztak, hogy át tudják adni határidőre. Joggal kérdezhetik, mire fel ez a nagy sietség, ez az igyekezet, ha aztán a lakások kihasználatlanul állnak, mintha csak túltermelés volna belőle; Juhász elvtárs építésvezető így vélekedik: — Az eddig elkészült épülettöm­bök közül ez a legszebb. Nagy gon­dot fordítottunk rá. Mégsem lak­nak benne; Először talán az volt a hiba, hogy a kémények a pró­bán. füstöltek; Voltak kisebb hiá­nyosságok: zúgott a vízcsap, ajtók, ablakok nem pászoltak, stb. Ezeket mindjárt másnap kijavítottuk és már a jegyzőkönyvben sem szere­peinek. Aztán az lett a kifogás, hogy a TITÁSZ nem kapcsolta be a villanyt. Az építővállalattól füg­getlen szerv a TITÁSZ, de hogy ez a probléma is megoldódjék, el­vállaltam, hogy ideiglenesen mi lát­juk el villannyal az épületet, míg a TITÁSZ nem szerzi meg a bekö­téshez szükséges anyagot; Van olyan épülettömb, ahol egy éve már így történik az áramszolgáltatás, Ebből a lakónak semmi kellemet­lensége nincs; A munkahelyi párttitkárral és Kiss elvtárssal együtt nézem meg a „H" tömböt, az épülő utca egyik legszebb épületét s hárman sem jövünk nyomára, miért nem költöz­tek még be; A kapubejárattól a lépcsőházig minden ragyogóan tisz­ta, mint egy szállodában; A fé­nyesre lakkozott ajtók mögött ren­des kis előszoba húzódik, innen nyüdk a konyha, kamra, fürdőszoba és egy vagy két lakószoba. Gondos kezek mindent szépen elrendeztek — még a fürdőszoba kályhájának csö­vét is szép fekete lakkfestékkel vonták be, a kamrába frissen gya­lult polcokat állítottak, beszerelték a konyhába a kis ásztald tűzhelyet, megtisztították a csapokat és ki­lincseket. A rolótól a lépcsőházi automatáig minden kifogástalanül működik; Itt tehát hiába keressük a hibát; — Én azt hiszem, mondja Kiss elvtárs tanácstag, hogy inkább a kiutalások miatti bonyodalmak miatt húzódik az ügy; — Viccesen teszi hozzá: sokáig káderezik a lakókat. Ez nem is lenne baj, csak előbb csinálták volna meg s az sem len­ne baj, ha jobban csinálnák, mint eddig; Hogy mire gondol itt, azt is meg­tudom; Az újonnan elkészült uteányi új lakásban, ha jól körülnézünk, sem találunk többet néhány mun­káscsaládnál. Az építővállalat köz­ponti dolgozói közül 1s kaptak itt többen lakást, csak éppen munkás nincs köztük. Egy van ugyan — egy gépkezelő, —- végszükségben helyezték el az egyik földszinti lakásban; Azóta egyre kapja a fel­szólítást, hogy pakoljon el a csa­láddal. Ki is lakoltatták volna, ha mellé nem állunk. Igv egy darabig meg tudjuk védeni talán az egyet­len építőmunkást; Az elkészült lakások hosszas üresenhagyásával nemcsak a ver­seny lelkesítő célját veszik el a munkások elől, hanem illúziójukat is lerombolják azzal, hogy az épí- tőmunkásokat és általában a fizi­kai munkásokat csaknem kiszorít­ják a leendő Ságvári-körút palo­táiból. Márpedig akkor az illetéke­sek vagy illetéktelenek hiába ta­nácskoznak, hiába vívnak kemény harcokat, hogy a legigazságosabban osszák el a lakásokat. Helyes lenne, ha végre a boldog lakókat is beengednék az elkészült lakásokba, természetesen úgy, hogy ezzel a lehetőségekhez képest a legjobban javuljon az új tömbök­ben helyet kapó fizikai munká­sok aránya; Palatínus István Tőiízzák, húzzák, hcLlaszígatfák Nem kellett nagy rá­beszélés, amikor meg­ismertem a szolnoki Szabadtéri Színpad, mű­sorát, megvettem a hat előadásra szóló bér. letet, igen szép remé­nyekkel, A kezdet jól is indult, az első két elő­adást élvezettel néz­tem, hallgattam végig, hanem azután kezdőd­tek a műsorváltozások, és időpont eltolódások. A július 16-ra hirde­tett zenekari est helyett augusztus 31-én a Pil­langókisasszony kerül műsorra — így szólt az első értesítés. Ám le­gyen, belenyugodtam. Elmarad a július 29-re kitűzött előadás is — hallottam az újabb hírt — pedig Svéd Sándort ígérte a címlap; (Hej, milyen gyönyörű szép, szabadtéri előadásra szinte kínálkozó este volt akkor vasárnap!) Ebbe már csak fájó szívvel törődtem bele. Most azután kíván­csian várom — mivel értesültem, hogy az Ál­arcosbál helyett még nem tudni mi, hol és mikor kerül előadásra. Vajon a Zsuzsi kisasz- szony augusztus 16-ra hirdetett előadása meg lesz-e tartva? Kedves rendezőség, elhisszük, hogy nehéz. ségek is akadnak egy ilyen műsorterv végre­hajtásánál, de azért azt kérjük: ne játszanak az idegeinkkel. Mert a bi­zalomra is adni kell. Bevallom, jövőre már meggondolnám, hogy váltsak-e bérletet a Szabadtéri Színpad előadásaira; Inkább megveszem a jegyet egyenként — akkor leg­feljebb csak az időjár rás szeszélyeire kell to­tóznom .; F. T. P; Á szolnoki Járműjavító dolgozói nem feledkeznek meg — saját mun­kájuk mellett — a termelőszövet­kezetekkel szemben vállalt kötele­zettségükről sem. A kisújszállási Petőfi és Táncsics Termelőszövet­kezetet és a gépállomást patronálják, A megyei íróknak — megyei orgánumot! TISZASÜLYI KEPEK Tizennégy mázsás búzatermés Csörgedező öntözés az állami gazdasag a Sallai Tsz-ben herefuves telepein LEHET, hogy a cím kissé lokál­patrióta, de csak hangzásra, mert a kívánság hosszú idő óta aktuális. Erről a kérdésről szól Bíró László­nak a Néplapban megjelent július 29-i cikke is. Egyesek — akik sze­rint nem célszerű egy irodalmi mű­vészeti folyóirat létrehozása Szol­nok megyében, azt a tanácsot ad­ják, hogy a megye írói küldjék el munkájukat az alföldi nagyváro­sokba, Szegedre és Debrecenbe, ott majd nyomdafestékre találnak. Ilyen tanácsot csak azok adhatnak, akik közvetve, vagy még így sem ismerik az írói munkát. Mert: első­sorban azoknak írunk, akik között élünk, a környezetünkben élő em­berek sorsa tükröződik az írások­ban, így tehát nyilvánvaló, ha az irodalmi munkák hősei egyszers­mind az olvasótábort is jelentik; Másrészt tiszteljük mi is annyira a megyénket, minit a többi megyék lakói a sajátjukat. Rendjén való, ha egy tájegység írói kapcsolatot tartanak egy orgánum köré tömö­rülve, de az is rendjén való, ha egy megye írói & művészei közösen él­nek társadalmi életet szűkebb ha­zájukban: Mit szépítsük a dolgot, egy író­csoport orgánum nélkül nem több gittegyletnél, mert létezéséből épp az az eszköz hiányzik, ami össze­tartaná az írókat, ami nélkül nem lehet író az író: folyóirat hiány­zik; Horváth Márton elvtárs emlí­tette m >g azt a régi igazságot a fiatal írók első konferenciáján, hogy amióta nyomda létezik, azóta fiatat írók fejlődése elképzelhetet­len nyomdafesték nélkül. Nos, a csoport legtöbb tagja fiatal író, kor­tól, mindentől függetlenül és mind­addig fiatalok is maradnak, amíg az olvasók meg nem ismerik őket. Már pedig, ha nem adnak az írók kezébe közlési lehetőséget, hogyan találkozzanak az olvasókkal? Persze, az első követelmény mé­gis csak az, hogy tehetséges embe­rekből álljon az írócsoport, külön­ben az egész nem ér fabatkát sem, egyetlen szót is kár érte veszte­getni De hát a szolnoki írócsoport tagjai közül sokan bebizonyították már: képesek olyan műveket pro­dukálni, amelyek megfejelnek az olvasók igényeinek: Nem arról van szó, hogy most aztán a zenitig meg sem állunk, ha lehetőséget nyújta­nak: a megjelenésre, hogy az ország valamennyi irodalmi folyóiratát magunk mögé kényszerítjük, sőt az a valószínű, hogy kezdetben mi le­szünk a legutolsók; De ha eleve le­mondással fogadjuk a gondolatot, akkor egy tapodtat se lépünk előre. Arra van itt szükség, hogy a város és a megye vezető szellemi dolgo­zói az írók mellé álljanak és közö­sen kérjék az illetékesektől azt, ami jogos.- .... , -i EGYESEK szerint azért is fölös­leges folyóirattal próbálkozni, mert nincsenek ennek a megyének iro­dalmi és általában komoly kulturá­lis hagyományai; Azt akarjuk ta­lán, hogy ötven év múlva is ér­vényben legyen ez a megállapítás? Ha nincsenek hagyományok, hát teremtsünk. Sajnálatos, de Szolnok­ról az a hír terjedt el, hogy ez a Ebben az évben már kombájn is dolgozott a tisza- stllyl Sallai Tsz-ben és Bajzátb Ignác, a Jászkisérl Gépállo­más kombájnosa holdanként 14 mázsás búzatermést taka­rított be. Bézsó János a termelőszövetkezet tagja a kom­bájn által learatott gabonát járatja le a tisztításra beállí­tott cséplőgépen. Ilyen termés még nem volt a Sallai Tsz- ben. Két esztendővel ezelőtt négy és fél mázsa búzát ter­mett holdanként a gyenge minőségű tiszasülyi föld. Tavaly a 9 mázsát is meghaladta az átlagtermés. Ebben az évben pedig őt mázsával ezt is megtetézték. a gondos talajelő­készítés, trágyázás és a korai vetés ezt eredményezte, A Tiszasülyi AUaml Gazdaság tamásháti üzemegysé­gében 696 hold herefüves és vöröshere vetés van. Ezt ki­öregedett rizsföldbe telepítették. Mivel az öntözött takar­mány kétszeres hozamot ad, a vöröshere és herefüves táb­lákat rendszeresen öntözik. Elég jól bevált módszert, csőr- gedeztető öntözést alkalmaznak, ily módon már másod­szor is lekaszálhatták a szénát és még kétszeri kaszálásra lesz lehetőség. A fűhozam a négyszeri kaszálás után szá­raz állapotban 50—60 mázsát tesz ki. Öntözés nélkül ennek éppen fele 85—30 mázsa lenne. Képűnkön: Hajnal Mihály a gazdaság tamásháti üzemegységének dolgozója az öntö­zést készíti elő. város senkinek se végcélja, itt csak keresztül utaznak, mivei nem fcul- turközpont az ország egyéb vidé­kein élő emberek szemében; Egy irodalmi-művészeti folyóirat sok­ban hozzájárulna a város és a me­gye kulturális életének fellendíté­séhez és az idegen emberek véle­ményének megváltozásához, Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy egy ilyen folyóiratnak igenis van létjogosultsága a megyében: Szolnok fejlődése szükségszerűen maga .után vonja azt is, hogy a város egyre komolyabb kulturioöz- po-nttá válik. Emellett létezik a megyében olyan szellemi erő, ami képes fenntartani és nívóssá tenni egy orgánumot. Csak az a -nagy baj, hogy e pillanatban a különböző mű­vészeti ágak művelői, írók, zené­szek, képzőművészek, népművé­szek szétforgácsoltán élnek, min­denki végzi a maga munkáját a saját szakállára és ahelyett, hogy itt helyben összefognának, külön- külön próbálkoznak a fővárosban és egyéb nagy városokban — te­gyük hozzá, hogy igen sok esetben sikertelenül. Itt van például a Mű­vésztelep; A festők mintha nem is tartoznának a városhoz, semmit nem hall róluk a közvélemény; Al­kotásaik itt születnek, az itteni tá­jakat és embereket ábrázolják és erről épp az itteni emberek tudnak a legkevesebbet. A jászberényi, karcagi muzsikosok szintéin így vannak.- A színház is féligmeddig a levegőben lóg: a legjobb színészek rosszul érzik magukat a városban; Ideje, hogy a sok egyéb tennivaló között színházeknclettel is komo­lyabban foglalkozzunk; Meglepő számot kapnánk, ha összeszámol­nánk, hogy hány művésze van a megyének. Ezek mind el akarják mondani véleményüket, vitatkozni szeretnének az életről és a művé­szetről, csak épp az nincs, ahol vi- tatfcozhatnánafc És bízvást lehet számítani a közvélemény támogatá­sára is, mert az olvasók tudják a legjobban, hogy a megjelenésre váró folyóirat az ő céljaikat kul- turigényüket szolgálná. Nem azt akarom állítani, hogy a leendő fo­lyóirat megoldana minden problé­mát s hogy ez szüntetné meg az említett hibákat, de hogy sokat se­gítene — annyi bizonyos. HOSSZÚ idő óta szinte kötelező feladat lenne a megye írói számára, hogy feldolgozzák művészi formá­ban e vidék munkásmozgalmi ha­gyományait Mit tudnak az ország­ban a szolnoki, a kunsági és a jász­sági munkásmozgalomról? Nagyon keveset; A Jászkunság kezdemé­nyezése a terjesztés nehézségei miatt még nem jutott tűi a megye határain.- Egy folyóirat a hagyomá­nyok népszerűsítésében is sokat se­gíthetne országos méretekben; ' Arra kérjük azokat a vezetőket, akiken múlik egy orgánum meg­születése, hogy segítsék hozzá a Szolnok megyei írókat és művésze­ket: hadd dolgozzanak felnőttként hivatásukban, s ezért elsősorban az olvasók lesznek' hálásak, aikikért írók az írók és művészek a művé­szek. GERENCSÉR MIKLÓS KÉPEK - HANG NÉLKÜL Bosszankodást szülő filmelőadások Cserkeszöllőn Rendszeres mozUátogató vagyok, mint Cserkeszöllőn még nagyon so­kan. A filmek iránti nagy érdek­lődésre jeUemző, hogy szinte min­den előadáson telt ház vám Azt tapasztatjuk azonban, hogy a MOKÉP nem érez vélünk. A leg­több film csak bosszankodást szül a faluban, mivel a mozilátogatók csak képet látnák, hangot azonban nem hallanák. Az elmúlt vasárnap a Körhinta című filmet mutatta be a mozi. Az érdeklődés olyan nagy vált, hogy négy előadást kellett tar­tani, de még így sem jutott min­denkinek jegy. Sajnos, csalódottan kellett a moziból távoznunk, mert a hang gyatra volt. Egyes jelene­teknél teljesen hiányzott. Hasonló volt a helyzet Az éílet hídja, a Besz­terce ostroma s más filmeknél. Éppen ezért jobban szeretjük a feliratos filmeket. Az ilyen filmek­nél azonban valóságos roham van az első sorok ülőhelyeiért, mivel a hátrább ülök nem látják a fel­iratokat. A vásznat feljebb tenni nem lehet, ezért valami módon az ülőhelyeket kellene lejtős padlóra helyezni; Egyszóval a kép látása is nehéz­ségekbe kerül, ugyanakkor pompá­san lehet izzadni, mivel egy árva ventilátor sincsen; Tálán januárra lesz, Ezeken a hibákon — úgy gondol­juk Tr: lehetne javítani; GÖBÖLYÖS ANDRÁSNE, Cserkeszöllő. A tiszaugi Petőfi Tsz tagjai megköszönték a iá munkát Dóba József hombájnosnak Kedves ünnepséget tartottak a na­pokban Tiszaugon a Petőfi Ter­melőszövetkezetben. Dóba Józsefet, a Kunszentmártoni Gépállomás dol­gozóját köszöntötték a gabonabeta­karítás befejezése alkalmából; A termelőszövetkezet tagjai meleg szavakkal emlékeztek meg a kiváló kombájnosról, aki a két szomszédos tsz-ben, Tiszasason és Tiszaugon 217 hold gabonát aratott le gépé­vel; Ilyen körülmények között a tiszaugi Petőfi Tsz-ben két hét alatt betakarították a gabonát, mert mindent kombájnnal arattak; Ha nem szerződnek kombájnara­tásra, talán még most is görnyed­niük kellene a szántóföldön; Tiszaugon az a szokás, hogy a cséplés befejeztével feldíszítik a cséplőgépeket és úgy vonulnak vé­gig a falum A Petőfi Termelőszö­vetkezetben most felelevenítették ezt a régi szép szokást, de ezúttal nem a cséplőgépet, hanem Dóba József elvtárs kombájnját díszítet­ték fel virágokkal, szeretetük és megbecsülésük jeléül; Eddig elkészítettek részükre kö­rülbelül 30 folyóméter tehén- és 25 méter sertésitató vályút, egy ráf- húzókemence ajtót és három vas­ablakkeretet a darálómalom ré- szére; A Járműjavító dolgozói segítik a kisújszállási termelőszövetkezeteket

Next

/
Oldalképek
Tartalom