Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-01 / 181. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. augusztus 1» Az országgyűlés ülése Népi demokratikus államrendünk megerősítése érdekében legfontosabb feladat a szocialista demokratizmus fejlesztése (Folytatás az első oldalról). sen növelték a lakosság reáljöve­delmét nemcsak a városban, ha­nem a falun is. A kormány arra törekszik, hogy további előrehaladást érjünk el a dolgozó parasztság életszínvonalá­nak emelésében ts. Ennek előmoz­dítására törvényjavaslatot készít az or­szággyűlés elé a begyűjtésről, amelyben az az elv érvényesül, hogy a kötelező beszolgáltatás színvonalát a következő évek­ben se változtassuk meg. Lényegében a termelés növelését kívántuk szolgálni az új mező- gazdasági adórendszerrel is. Az életkörülmények megjavítá­sában a dolgozók reálbérének nö­velése és a mezőgazdasági terme­lők reáljövedelmének emelése mel­lett az egyik legfontosabb tényezó a lakásviszonyok megjavítása. A kormány e téren több jelentős in­tézkedést hajtott végre. 1954-ben és 1955-ben állami erőből közel kétszerannyi la­kást építettünk, mint 1950-ben 1950-hez képest háromszorosá­ra nő az állami erőből ez év­ben épített lakások száma. Fellendült a' magánerőből történő lakásépítkezés is. Ezt az állam hosszúlejáratú hitellel és építő- anvaggaí segíti. Jól tudjuk azonban, hogy ezek az intézkedéseit nem hozhatnak olyan gyors eredményt, mint ami­lyent az igénylők száma és az igé­nyek indokoltsága megkövetelne, á központi intézkedések mellett ezért a lakásépítés terén igen nagy szerepük van a helyi kezdemé­nyezéseknek. a helyi erőforrá­sok feltárásának. A napokban hoztuk nyilvánosságra a Minisztertanács határozatát a helyi építőanyaggyártás támogatá­sáról. Ennek keretében rövidlejá­ratú hitel biztosításával kívánjuk elősegíteni és serkenteni a taná­csokat és vállalatokat a helyi la­kásépítéshez szükséges építőanya­gok előállításában. Igen hasznos a nagyüzemek dolgozóinak az a kez­deményezése is. mellyel a terven fe'üli nyereségnek az üzemeket Illető részéből és más, az üzem rendelkezésére álló erőforrásokból — felhasználva a lakásépítésben Hegedűs elvtárs ezután kulturá­lis eredményeinkről beszélt, majd bejelentette, hogy folyamatban van számos olyan jelentős intézkedés kidolgozása, amellyel meglevő kul­turális Intézményeink felhasználá­sának fokozását, a tanácsok hatás­körének növelését kívánjuk bizto­sítani. Január 1-től kezdve például a mozikat is közvetlenül a községi, a városi tanácsok kezelésébe adjuk át: (Taps.) Ugyancsak kidolgozás alatt van több olyan intézkedés, amely világ­hírnévnek örvendő zeneművésze­tünk támogatását és általában egész zenei életünk megjavítását hivatott szolgálni. A kormány — lehetőségeinkhez képest. — minden elkövetett, hogy nemzetközi kulturális kapcsola­taink bővítésével is elősegítse kul­turális életünk fejlesztésének, a népek békés egymás mellett élésé­nek cs barátságának ügyét; A kormány diákcsere keretében az. idén mintegy kétezer diák kül­földre való utazását tette lehetővé. Határozat született arra is, hogy évente — egyéves Időszakra számítva — 35 fiatal kutató utazhasson külföldre három hőnaptól egy évig terjedő tanulmányútra. A Minisztertanácsnak az a célja, hogy az ország anyagi erőihez ké­pest segítséget adjon íróinknak, művészeinknek is. hogy műveik, művészi teljesítményeik széles kör­ben ismertté, közkinccsé váljanak. Bízunk abban, hogy a Köz­ponti Vezetőség július 18—21-i határozata után az írók egy részével fennállott félreérté­seink és nézeteltéréseink vég­kép elosztanak és a jövőben semmi sem akadályozza, hogy íróink cs művészeink alkotó munkájukkal az eddiginél ered­ményesebben szolgálják né­pünket, hazánkat, szocialista építésünket. Aí iskolai oktatással kapcsolat- ben Hegedűs elvtárs rámutatott, érdekelt dolgozók társadalmi mun­káját is — maguk is hozzájárulnak a tervezettnél több lakás építésé­hez A kormány e téren minden reális kezdeményezést helyesel, hasznosnak lát és támogat. A kormány — figyelembe véve a rumfogyasztás növekedésével előálló károkat, a dolgozók jogos követeléseit és azt a lehetőséget is, hogy a tavalyi és az idei előrelát­hatóan jó bortermés lehetőséget nyújt a lakosságnak jobb minőségű borral való rendszeres és nagyobb mennyiségű ellátáséra — elhatá­rozta, hogy augusztus 1-vel a rum és pá­linka folyasztói árát lényege­sen (mintegy 50 százalékkal) felemeli s az egyéb égetett szesz­féleségek árát is 20—30 száza­lékkal emeli­Ugyanakkor azért hogy ez az intézkedés a dolgozók életszín­vonalát, jövedelmét hátrányo­san ne érintse, a fogyasztást a társadalom és a közegészség­ügy szempontjából kívánato­sabb irányba fejlessze, a zsír árát kg-ként 2 forinttal csök­kentettük (Taps), — továbbá csökkentettük a szalonna cs tepertő árát 10 százalékkal, az állami kereskedelemben kimért átlagos minőségű borok fogyasz­tói árát 20 százalékkal, az átlagos minőségű palackozott borokét pedig 10 százalékkal csökken­tettük. (Taps.) Egyidejűleg a kormány több mint 30 százalékkal csökkenti a földművesszövetkezetek által for­galomba hozott borforgalmiadó- ját es ezzel lehetővé teszi, hogy a borárakat a földművesszövetkeze­tek is leszállítsák. Ugyanakkor csökkenteni akarjuk a bor forgal­mazása körüli még mindig sok megkötöttséget, hogy mondjuk az egri földművesszövetkezeti vagy ál­lami italboltban ne csak a buda­foki borpince borát, hanem igazi egri bikavért is ihassanak. (Taps.) A bor fogyasztói árának csök­kentése nem érinti a terme­lőknek fizetett állami felvásár lási árakat, az árleszállítást teljes egészében az állami bevételek terhére — azaz a rum terhére — fedezzük. A kor­mány úgy véli. hogy ezeket az in­tézkedéseket a dolgozó nép megér­téssel és megelégedéssel fogadja. (Taps.) hogy az általános iskolai tanterem­ellátottság terén még igen komo­lyak a nehézségeink, és igen sok a pótolni valónk. Hangsúlyozta: az ifjúság szocialista nevelésének egyik döntő részét alkotó politechnikai oktatásnak álta­lános és középiskoláinkba való bevezetése halaszthatatlanul sürgős feladat! Ezért a kormány már a legköze­lebbi jövőben széleskörű vitát kí­ván rendezni, amelyben illetékes minisztériumaink, pedagógusaink, párt- ifjúsági és tömegszerv eze- teink tudományos és kulturális életünk legjobbjainak részvé­telével tisztázzuk a politechni­kai oktatás terén előttünk álló legfontosabb elméleti kérdéseket és gyakorlati tennivalókat; A kormány az új rendszerű Ok­tatás megalapozása érdekében in­tézkedéseket tervez a tanító- és óvónőképzés új alapokra helyezé­sére. A közeljövőben a Miniszter­tanács élé kerülő tervezet szerint tanító- és óvónőképzőkbe csak a gimnáziumi érettségi után vesszük fel a hallgatókat, akik újabb két­éves tanulmányi idejük leteltével az eddiginél szé’esebb és alapo­sabb tudással állhatnak tanítvá­nyaik elé és kapcsolódhatnak be a népművelési munkába; Ugyan­csak előkészítés alatt van a tanár­képzés megjavítására, a képzés idejének 5 évre való felemelésére irányuló javaslat is. Már az 1956—57-es tanévre vo­natkozóan megkezdődött azoknak a tan­könyveknek a kicserélése, ame­lyekben a dogmatizmusnak, a vulgarizálásnakv a káros sze­mélyi kultusznak kirívó példái­val találkozunk, E mellett — az új tantervek be­vezetéséig is — oktatási szerveink felülvizsgálják a közép- és felső- oktatási tankönyveket, jegyzeteket, tanterveket és programokat, hogy azokat a tudomány követelményei­nek megfelelően fejlesszék tovább A Minisztertanács az elmúlt hó­napokban nagy gondot fordított az állami szervek munkájának megja­vítására. Népi demokratikus államren­dünk megerősítése érdekében legfontosabb feladat a szocia­lista demokratizmus fejlesztése, amely elősegíti a dolgozók tevé­kenységének, kezdeményezésének növelését és kibontakoztatását az állami munkában és ily módon megerősíti népi demokratikus rend­szerünket; A szocialista demokratizmus fej­lesztésében kiemelkedő jelentőségű az országgyűlés munkájának meg­javítása. A Minisztertanács a jövőben minden olyan kérdést, amely törvény útján való rendezést igényel, az országgyűlés plé­numa elé akar terjeszteni s már a törvények előkészítésének kezdeti szakaszában kikéri az or­szággyűlés különböző szakbizottsá­gainak véleményét. A Minisztertanács gondoskodni kíván arról is, hogy a képviselők által felvetett kérdéseket a minisztériumok­ban, a különböző hivatalokban nagy gonddal vizsgálják meg és e zekben a lehető legrövi­debb idő alatt érdemi döntést hozzanak, s erről az országgyűlési képviselő­ket értesítsék. Az államhatalom helyi szervei­nek, a tanácsoknak a működésére ma még szintén jellemző az, hogy viszonylag kevés és gyakran nem a lakosságot legközvetlenebbül érintő kérdésekben döntenek, határozatai­kat nem érdemi vita alapján hoz­zák és azok sokszor általánosak. A Minisztertanács e hiba kikü­szöbölése érdekében kötelezte a ta­nácsok végrehajtó bizottságait, hogy minden fontosabb kérdést a A Minisztertanács — a párt kez­deményezőiére— az állami élet de­mokratizmusának fejlesztését, az ügyintézés egyszerűsítését, az irányítás hatékonyabbá té­telét tartja fő feladatának, nem pedig a mindenáron való átszervezést és nem is a lét­számcsökkentést. Az elmúlt években nagyon gya­kori volt az, hogy az átszervezés során végrehajtott létszámcsökken­tés után két-három hónappal az át­szervezett új szervekben tulajdon- donképpen több dolgozó dolgozott, mint az átszervezés előtt. Ezit fi­gyelembe véve a Minisztertanács — a Központi Vezetőség júliusi ha­tározatinak megfelelően — az új szerv.zeti formák kialakítását és az apparátus létszámának csökken­tését fokozatosan, az ügymenet egyszerűsítésével párhuzamosan, igen megalapozottan, a tudomány és gyakorlat tapasztalatainak fel- használásával folyamatosan hajtja végre. Ez módot ad a többi között arra is, hogy az állami és a válla­lati szervek vezetői a létszámcsök­kentést az összes körülményekre -. velemmel embenségesen hajtsák végre, gondosan ügyelve arra, hogy azok a dolgozók, akik becsületes munkájukkal, tudásukkal és ta­pasztalatukkal hozzájárultak a szo­cializmus építéséhez, ne részesülje­nek méltánytalan elbánásban. A Minisztertanács messzemenő és kö­rültekintő intézkedéseket kíván tenni annak érdekében, hogy azok a dolgozók, akik az egyszerűsítés során elkerülneik régi munkahelyük­ről, szervezetten kerüljenek új munh.lyekre; tanácsülés plénuma elé terjessze­nek eldöntésre. Jelentős feladataink vannak a legfelsőbb*államigazgatási szerv, a Minisztertanács és a többi állam- igazgatási szervek, a végrehajtó bi­zottságok munkájának megjavítá­sa terén is. Ezeknél a szerveknél arra kell törekednünk, hogy csak a hozzájuk tartozó legfontosabb kér­désekben döntsenek és döntéseik­ben messzemenően érvényesüljön a kollektív vezetés elve. A szocialista demokratizmus ki- terjesztése, a kollektív vezetés el­vének érvényesülése, a tanácsok és a végrehajtó bizottságok szerepé­nek növelése, a hatáskörök bővítése ily módon nem ellentétes a közpon­ti vezetés erősítésével, sőt elősegíti azt. A .Minisztertanács a túlzott központosítás felszámolása, a bü­rokratizmus elleni harc során, el­sősorban a funkcionális — a terve­zési, pénzügyi, anyaggazdálkodási, beruházási — szervek működésé­nek egyszerűsítését szorgalmazza, ezek közül is főként a tervezés egy­szerűsítését. Fenntartjuk a kötele­ző tervek rendszerét, de ugyanak­kor tovább csökkentjük a tervek­ben foglalt mutatók számát és a tervek részletezését minél nagyobb mértékben a megrendelő, illetőleg a termelő vállalatokra bízzuk. A Minisztertanács a közelmúlt­ban jelentősen növelte a tanácsok költségvetési, pénzügyi és létszám­gazdálkodási hatáskörét, növelte a tanácsok érdekeltségét a bevételek­ben, a helyi vállalatok irányításá­ban és úgy határozott, hogy a helyi vállalatok által elért évi nyereség- többlet teljes egészében a jó ered­ményt elért vállalatoknál, illetve a Italyi tanácsoknál marad. Egyidejűleg a Minisztertanács el­rendelte mindazoknak a miniszté­riumi vállalatoknak a tanácsok fel­ügyelete alá való helyezését, ame­lyek a helyszínről gazdaságosabban és könnyebben irányíthatók. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének júliusi határo­zata értelmében behatóan foglal­kozunk a területrendezés kérdései­vel és az egyes érdekeltekkel tör­tént alapos megvitatás után a Minisztertanács ez év őszén az országgyűlés elé terjeszti ez irányú javaslatát azzal, hogy a területrendezést 1957. január 1-ig végre tudja hajtani. A helyi szervek hatáskörének nö­velésével tovább nő a szocialista törvényesség biztosítását szolgáló intézkedések jelentősége, ezért az igazgatási apparátus minden dolgo­zóját törvényeink tiszteletére és megtartására kell kötelezni és ne­velni. Az elmúlt években — az 1953 júniusát megelőzően — állami szer­veink és ezek között elsősorban az államvédelmi szervek, valamint a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervek sok becsületes dolgozót alaptalanul vádoltak és ítéltek el ártatlanul, vagy pedig túlságosan szigorú ítéleteket hoztak olyan cse­lekményekért, amelyekért enyhébb elbírálás járt volna. Az utóbbi idő­ben az igazságügyi szervek, a bel­ügyi szervekkel és a Legfőbb Ügyészséggel együttműködve, sok igazságtalanságot tettek jóvá. Ezek­ről a kérdésekről egyébként a Nép- köztársaság Legfőbb Ügyésze rész­letesen beszámol; Az elkövetkező időben a Minisz­tertanács egyik legfontosabb fel­adatának tartja olyan további rendelkezések kidolgozását, amelyek bizto­sítják a szocialista törvényes­ség maradéktalan megvalósí­tását az élet minden területén, csátani és csak ezt követően terjesztjük az országgyűlés elé. A jogalkotási munka megjavítása természetesen csak egyik előfelté­tele a szocialista törvényesség biz­tosításának, hiszen a korábbi tor vénytelenségek is nagyrészben az érvényben lévő törvényeink meg­szegésével álltak elő. Ezért intéz- menyesen biztosítani kívánjuk tor- vényeink megtartását. Eimek során intézkedtünk az államvédelmi és rendőrségi szervek fokozottabb el­lenőrzésére. A Minisztertanács úgy rendelkezett, hogy megszünteti a külön bíróságok különböző felügyeleti szerven és valamennyi bíróság műkö­dése feletti szakfelügyeletet az igazságügyminiszterre bízza* Előkészületben van a büntetés- végrehajtás, azaz a börtönök átadása az igazságügyminiszter felügyelete alá a Belügyminisz­tériumtól. ezzel biztosítjuk, hogy nem az a minisztérium gyakorolja a börtönök felügyeletét, amelynek szervei a nyomozást végezték; A Minisztertanács fontos feladatá­nak tartja a helyes bírói ítélkezfej gyakorlat kialakításának biztosítását is, bíróságainknak úgy kell ítélkez­niük, hogy a kiszabott büntetés egyezzen a dolgozók igazságérzete- vel, mindig arányban álljon a cse­lekménnyel; A területrendezés és egyéb szer­vezési kérdések megoldása tán a jövő év tavaszán — az alkotmány rendelkezéseinek végrehajtásaként — a bírákat a tanácsoknak meg kell választaniuk, a bírák eddig ugyanis csak kinevezve voltak. In­tézkedést készítünk elő — a Köz­ponti Vezetőség határozata értelmé­ben — a rendes bíróságok hatáskö­rének kiterjesztésére olyan ügyek­ben, amelyekben eddig államigaz­gatási szervek jártak el, így egyes munkaügyi, nyugdíjügyi, esetleg lakásügyi viták elbírálását mar eb­ben az évben a bíróságok hatáskö­rébe utaljuk. A szocialista törvé­nyesség biztosítása érdekében nö­velni akarjuk a védelem szerepét az igazságszolgltatásban. Ezért ter­vet készítünk a védelem munkájá­nak érdemibbé tételére és színvo­nalának emelésére. A szocialista törvényeseség további szilárdítását szolgálják a közeljövőben megszer­vezésre kerülő szabálysértési bi­zottságok is, amennyiben az or­szággyűlés a beterjesztett javasla­tot elfogadja; i A törvények és rendeletek meg­tartása és megtartatása azonban korántsem csak az igazságszolgál­tatás és a bűnüldözés szervein, vagy a szabálysértési bizottságokon múlik, hanem az államhatalom és az államigazgatás minden szervén. A Minisztertanács messzemenő és sokoldalú intézkedésekkel harcot indít az állami szervek törvényte­len intézkedései ellen, ugyanakkor felhívja a dolgozókat arra. hogy magatartásukkal, a tör­vények betartásával, az állam­polgári kötelezettségek teljesí­tésével járuljanak hozzá az említett célkitűzések megvaló­sításához. Mindezeken túl szükséges az is, hogy harcoljunk az úri Magyar- országról reánk maradt terhes örök­ség, a kijárás, a protekciózás, a részrehajlás ellen; A szocialista demokratizmus ki- szélesítése, az alsó szervek hatáskö­rének növelése elősegíti a népi­nemzeti egység további megerősö­dését. Ehhez hozzájárulnak azok az in­tézkedések, • amelyeket a Központi Vezetőség július 18—21-i ülésének határozata értelmében a Miniszter- tanács tenni kíván, felülvizsgálva mindazokat az intézkedéseket, me­lyeket az osztályharc kiélezettebb szakaszában íoganatositott. A Mi­nisztertanács e munka során úgy határozott, hogy • mindazokban a városokban — tehát Budapesten, Miskolcon, Sztálinvárosban, Várpalotán és Komlón —, ahol eddig csak külön engedéllyel lehetett le­telepedni, a letelepedés, illetve állandó lakosként való beje­lentkezés engedélyhez kötését eltörli. Mindez azonban nem jelenti azt természetesen, hogy célszerű ezek­ben a városokban a lakosság növe­lése, azonban ezt nem adminisztra­tív eszközökkel akarjuk megakadá­lyozni, hanem azzal, hogy ezekben a városokban elsősorban a régi la­kosságot juttatjuk munkához; A népi-nemzeti egység megte­remtését elősegíti, hogy az elmúlt nyolc hónap alatt kedvezően ala­kult az állam és az egyházak kö­zötti viszony. Jelentős szerepet ját- (Folytatása a 3-ik oldalomh 1960-ig teljesen kiépülnek szocialista jogrendszerünk legfontosabb pillérei E célkitűzés megköveteli minde­nekelőtt azt, hogy az állampolgárok és az állami szervek jogait és köte­lességeit megfelelő, közérthető tör­vények és egyéb jogszabályok álla­pítsák meg. Ennek érdekében a má­sodik ötéves tervidőszak végéig rendezzük és egységesítjük mind a felszabadulás előtti, mind a felsza­badulás utáni legfontosab- jog­anyagot. El kívánjuk érni, hogy 1960-ig szocialista jogrendszerünk legfontosabb pillérei teljesen ki­épüljenek. Jelenleg befejezés előtt áll a polgári törvénykönyv terve­zetének készítése és a tervezet az országgyűlés legközelebbi üléssza­kán benyújtásra kerül. A büntető törvénykönyv készítése viszont — meg kell mondanunk — nagyon lassan halad, ezt a munkát nieg akarjuk gyorsítani úgy, hogy a ter­vezetet legkésőbb egy éven belül az országgyűlés elé tudjuk terjeszteni. Ez év őszéig törvénytervezetet készítünk az államigazgatási szer­vek előtti eljárás szabályairól, mely pontosan megszabja az állampolgá­rok jogait és az állami szervek kö­telességeit az ügyek intézése során. 1957. év tavaszáig az országgyűlés elé terjesztjük az országgyűlési vá­lasztást szabályozó törvényterveze­tet, mely az eddigi lajstromos vá­lasztási rendszer helyett az egyéni, kerületek szerinti választás rend­szerét javasolja bevezetni. Az. elkészült tervezeteket szé­les körben vita alá akarjuk bo­A politechnikai oktatás bevezetése halaszthatatlan feladat A* ügymenet ésszerősitése és a területrendezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom