Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)
1956-07-17 / 168. szám
SZOLNOKI ^ NAPLÓ Komáromi Lajos, a szocialista munka hőse bemutatta munkamódszerét a szolnoki vasmunkásoknak Nem egyszerű ‘apasztalatcsere volt a napokban a Járműjavítóban. Az RISZT megyei szervezetének meghívására Komáromi Lajos marós, a szocialista munka hőse. Szo- botka Sándor kiváló jelvényes esztergályos, Kardos Imre kutatóméi- nők, a Vasipari Kutatóintézet munkatársa és Bonzin János elvtárs, a Kohó- és Gépipari Minisztérium képviselője látogattak el Szolnokra, hogy a Járműjavító, a Fűtőház. a különböző szolnoki üzemek, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár marósainak és esztergályosainak bemutassák a forgácsolás ma- gasabbfokú technikáját. Szobotka Sándor elvtárs szerszámai, esztergakései kézről-kézre jártak a forgácsoló műhelyben. Érdekes kések ezek. Sarkaikra egy rugó kis kerámia-lapot szorít. Kétkedve nézik azok. akik még nem ismerik. Nem sokat vártak tőle. Szobotka elvtárs pedig arról beszélt, hogy ezekkel a PK jelű kerámikus késekkel szívós, kemény anyagokat legalább 200 méteres percenkénti sebességgel lehet esztergálni. Ha a kerámia elkopik, négyszer lehet fordítani a sarkait, de meg is lehet köszörülni. Az ára mindössze 40 fillér. Szabó Ferenc elvtárs be is fogta padjába az egyik kést. A kíváncsi tömeg feszülten figyelte, mi fog történni. — A fordulatszámot 1430-ra állítsa szaktárs — mondta Szobotka. — a fogást pedig két milliméterre. Szikrázva ízzott a tengelvacél forgácsa a kerámialap hasítása nyomán. A kerámialap nem tört széh nem esett ki a késhegyből. Szénen folyt a munka. Szedő Sándor elvtárs. a Fűtőház esztergályosa rögtön kért is egyet a kerámialapokból, ő ismeri már ezt. dolgozott is ilyen késsel. Császi János esztergályos különleges menetvágó késeket próbált ki. Ezt a kést nem keli visszavenni. Önműködő rugója kikapcsolja a menet végén. A marósoknak Komáromi elvtárs mutat be egv újfajta D-jelű keményacélbetétekkel készült marófejet, amely szépen, símán dolgozik, s tükörfelületet hagy maga után. Draskóczi István marós meg is jegyezte: — Ha én ilyen szerszámmal dolgozhatnék, legalább 300 százalékra teljesíteném a tervemet. Komáromi elvtárs megadta a választ. hol lehet beszerezni, vagy hogyan kell házilag elkészíteni az ilyen hagyteljesítményű marófejeket. A délután folyamán filmvetítéssel mutatták be a forgácsolás különböző módszereit, szerszámait a megjelentek számára. Garal Csák György Mi bántja Garancsi Antalt ? Nincs olyan koránkelő ember a Szolnoki Cukorgyárban, aki meg tudná előzni Garancsi Antal kovácsot. Tavaly még kerékpárral közlekedett. Most gyalog jön munkába meghajlott háttal, bottal a kezében, de azért már hat óra előtt már munkahelyén van. Ahogy bejön, néhány perc múlva már ég a tűz. izzik a. vas. Mikorra a szomszéd műhely dolgozói megérkeznek az óriás kémény tövébe, már vidáman cseng a kalapács és kész munkadarabok hűlnek a műhely földjén. Sokan haragszanak Tóni bácsira, hogy ilyen korán bejön és még az ebédidőt, azt a félórácskát sem tudja végigülni. Zavarja a kalapács és az ülő hangja a pihenést. De szeretik is, mert nincs olyan kérése az üzemrésznek sem, hogy Tóni bácsi, ez az örökké vidám öregember ne teljesítené. Sokszor a megrendelő még vissza sem ért a műhelyébe, már készen is van, amit kért. Vajon mi adja ezt az erőt Tóni bácsinak, aki már elmúlt 72 éves? Ne értse senki frázisnak, üres szónak: a munka szeretete. Azt tartja: magának dolgozik, a gyárnak, amit magáénak tart. Sok mindent kapott már szorgalmas munkája jutalmául. Példakép lett minden dolgozó előtt fegyelme, rendszeretele, munkához való viszonya. Sztahanovista, kiváló dolgozó, a szakma legjobbja Gallyatetön is volt üdülni. És mégis — az utóbbi időben bánja valami... Hogy mi, hallgassuk meg:- 1938-ig a szolnoki MÁV mű helyben dolgozott, mint kovács. Ekkor baleset érte a szemét. Megragadta az alkalmat, nem ment vissza többé, nem szeretet a német mozdonyokon dolgozni, inkább nyugdíjba ment. És várt, várta, hogy dolgozhasson újra, mikor majd „magának dolgozhat." 1944 novemberében megragadta az alkalmat és az elsők közt jelentkezett munkára a felszabadító hadsereg parancsnokságán. Két évig dolgozott nekik, aztán jelentkezett a Cukorgyárban, azóta itt van. Tóni bácsi érzi, hogy öregszik és egyszer le kell tenni a kalapácsot. Talán már el is menne nyugdíjba, jól is esne a pihenés, ha ... Szerény javaslat »f I Ez a „ha" pedig abból áll: Kapna a MAV-nál eltöltött ideje után valami 400 forint nyugdíjai. Ebből feleségével együtt nem tuá megélni. A felszabadulás után meg még nincs meg a 10 éve, ami után magasabb nyugdíjtarifa jár. Pontosan 7 éve és 107 napja van. Ha ehhez hozzászámítanák a katonai alakulatoknál munkában eltöltött két évét, már akár el is mehetne nyugdíjba, mert akkor biztosítva volna államunk jóvoltából a nyugodt megélhetése. Gondolkozni kell ezen a dolgon. A pihenést bizony megérdemelné. S ha még sem lesz módja rá, még két év és 138 napig cseng a kalapács az üllőn, hét óra előtt reggel és 4 óra után is még este s munkában éri meg a 75. születésnapját is. Ha énrajtam állna, mégis rendezném a dolgot, mert szerintem Tóni bácsi a munka hőse. Ilyen szorgalommal én még embert sosem láttam dolgozni. Hél év és 107 nap óta hallgatom kalapácsának minden ütését és azért sem haragudtam rá, hogy munkahelyén ritkán tudom megelőzni. Csak azért haragszom magamra, hogy nem tudok olyan szorgalmas lenni, mint Garancsi Antal s talán azért is, mert nem tudom megszabadítani bánatától az öreg kovácsot. ZSIGMOND BÉLA, mérlegszerelő csv., Cukorgyár. Egy héttel eselőtt megírtuk, hogy Szolnokon a Dózsa György és az Ady Endre üt találkozásánál az úttest beszakadt és Itt a közlekedés még nappal Is életveszélyes. Úgy látszik a tanács Illetékes osztálya nem figyelt fel cikkünkre, mert ez még azóta is ugyanolyan állapotban van. Miután a forgalom a Beloiannisz út javítása miatt ezen az útszakaszon bonyolódik le, a balesetek elkerülése végett az áthaladáshoz módszert javasolunk, amely a fenti képen látható. ™bhhiI21II1IIIIIIIU Vörös Csillag Filmszínház: Kedd-sze 5da: Egy pikoló világos. Egy szerele: g története uj magyar filmen. | Tisza Filmszínház; Kedd-szerda: 9-< 1 kórterem. Nagysikerű magyar film, jr Kert Mozi: Kedd-szerda: Eákha! {szók. Művészi japán film. f Járműjavító Kultúrotthon: Szerdái S Puccini. Megható filmtörténet a na, «zeneszerző életéről, Hogy hol, hol nem érezteti hatását a hetipiac, arról érdemes lenne egyszer külön riportot írni. Tény, hogy csütörtök délutánonként a zöldkereszt anya- és csecsemővédelmi tanácsadásán kisebb a forgalom, mint egyébként. Akik délelőtt a piacotlár- iák, ilyenkor nem érnek rá. Vendég azért mégis van. Tudatosan használom ezt a szót: vendég, mert olyan kedves itt a fogadtatás, hogy joggal annak érezheti magát minden fiatal mama. Hívogatják őket, hogy jöjjenek minél sűrűbben, iemcsak ha baj van, ha- lem ha semmi panasz tincs a kicsire, akkor is. 1 kedves, családias han- lulatban kissé furcsa volt Ölqa nini 13 hím uu'áfa látni, hogy Olga néni, aki az orvosnő mellett a szükséges adminisztratív munkákat látja el, egyszerre csak előhúz egy csomó brossurát és osztogatni kezdi. Számszerint 13 féle füzetecskét és röplapot kínált olvasásra a várakozó anyákriak és ki melyiket alcarta, azt vihette haza. A brossurák iránt nálunk most nem túlságosan nagy a szeretet. Az elmúlt években olyan mennyiségben készítették őket — és gyakran olyan alacsony színvonalon —, hegy nem csoda, ha sokan csömört kaptak tőlük. Láttam, az ifjú anyák is gyanakodva vették kezükbe ezeket az írásokat. Néhány perc múlva azonban többségük nagy érdeklődéssel merült az olvasásba. Magam is kézbe vettem egyet-kettőt és példaképpen egy dolgot elmondok tartalmukból. Innen tudtam meg, hogy elérkezett a cucli hanyatlásának a kora. A magamfajta gyermekhez nem értő férfiember azt gondolná, hogy a cucli úgy hozzátartozik a csecsemőhöz, mint teszem azt a pipa a nagybajuszú parasztbácsihoz. Az egyik tájékoztató írója azonban kifejti, hogy a cucli, mivel könnyen földre hull és a gyermekágyban, kocsiban is piszkolódik, betegségek terjesztője lehet. Azt javasolja, hagyják, inkább szopja a gyerek a kis kezét, ez sokkal természetesebb és egészségesebb. A szoptatás, etetés, napozia- tás — szóval a gyermek táplálásának és gondozásának sok-sok kérdésére kap helyes választ az olvasó. A csecsemőgondozó kedves hangulatával tehát nem állnak ellentétben ezek az írások s úgy érzem ma, amikor elmarasztalunk egy-egy fölösleges brossurát szót kell emelni azok mellett a kiadványok mellett, amelyek hasznosak s jelen esetben a gyermekek egészségesebb, gyorsabb fejlődését szolgálják. ls-í) EGY KIVÁLÓ BRIGÁD Danyi József Bnda József Pápai József Kálmán József Danyi József fenyőberakó brigádja a szolnoki FÜRFA-telepen dolgozik. Danyi elvtárs párttag, kétszer kapta meg a Szakma kiváló dolgozója címet s a Munka érdemérem tulajdonosa. Teljesítményük 160 százalék körül jár. Kutya egy história Egy fiatal házaspárral üldögéltem vasárnap délben a strandon gyepre terített pléden. Az asszony megtérített s kirántott hússal kínált. Csendesen falatoztunk. Egyszercsak a férj, aki délelőtt szolgálatban volt. így fordult az asszonykához: — Te, mondd csak, a kutya kapott enni? — Hát hogyne — felelte az asszonyka méltatlankodva s szavából kiérződött, hogy háziasz- szonyi méltóságát érte igaztalan vád, mikor ő a családi ház minden rendű és rangú lakójáról gondoskodik. így terelődött a szó a kutyára, amely fajtájának hatalmas példánya. egy pompás farkaskutya. Aztán általában a kutyákról beszélgettünk. Az asszonyka egyszercsak ezt kérdezte: — Hallotta, hogy Törökszent- miklóson egy kutya megevett egv gyereket? Hümmögtem, hogy nem hallottam. Aztán másról beszélgettünk. — Azóta ez a kannibál kutya néhi hagy nyugton, szinte lépten- nyomon követ. Mielőtt hazatéi • tem, egyik szomszédasszony kérdezte : — Nem hallotta? ::: A gyerek már kilenc hónapos volt.. . Mii kell megérnie az anyáknak .: Hajai... — és sóhajtozott. Reggelre a gyerek megfiatalodott. A Fehér-kereszt patika sajkán egyik ismerősöm közölte, hogy két hónapos volt a kutya áldozata. A nevét is vélte tudni, valami Kovács, vagy Asztalos .. nem ..: inkább Szabó ..: Ma a szerkesztőségben egv honvédszázados keresett fel mondván: az egész város tele van ezzel a kutyahistóriával. Nézzek már utána, mi igaz belőle. Hát utánanéztem. S becsületszavamra mondhatom: semmi. Ilyen kutya nem volt és nincs Törökszentmiklóson. A fantázia szülte s története úgy terjedt, mint a rémhíreké általában: egy öleb végigszaladt az utcán, s mire a sarokra ért, a másik sarkon már vérebről sutfogtak. (Koszorú.) J3vas!at a íanács kereskoife'mi osztályának Ne csak az l-e$ számú Népbolt inspekciózzon vasárnap Szolnokon a belvárosban vasárnap a reggeli órákban csak egy bolt, a Beloiannisz úton lévő l-es számú népbolt tart szolgálatot. Érdemes elmenni ilyenkor az üzletbe. Nem. nem vásárolni, mivel ez egyes osztályokon, például a fűszerosztályon, a lehetetlenséggel határos, hanem csak szétnézni, bámulni a tülekedést, a pultnál, a kasszánál és ismét a pultnál, megcsodálni a bolt dolgozóit, amint verejtékben f űröd ve Igyekeznek eleget tenni a vásárlók árut és gyors kiszolgálást követelő kérésének. Igen hasznos dolog a vasárnap délelőtti inspekció. Sokat segít az asszonyoknak, főleg azoknak, akik házi munkájuk mellett dolgoznak is. De még nagyobb segítség lenne, ha nem egy helyre összpontosítanák őket, hanem több boltot Is nyitvatartanának, ha rövidebb időre is, a forgalom- zavartalan lebonyolítása érdekében. Ezzel a megoldással komoly terhet vennének le az l-es számú népbolt dolgozóinak a válláról is, akik ha panaszkodnak is miatta, becsülettel állják a vásárlók vasárnap délelőtti — hivatalosan koncentrált — rohamát. Isméi megrendezik, az ünnepi vásárt A megyei vásárszervező bizottság a napokban ülést tartott Fodor Mihály elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnök- helyettesének, a bizottság elnökének vezetésével. A bizottság határozatot hozott arra, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan ebben az évben is megrendezi Szolnokon az ünnepi vásárt. A város és a megye kereskedelmi életének nagy eseményére augusztus 19-én és 20-án kerül sor. A vásárszervező bizottság már megkezdte az előkészületi munkákat annak érdekében, hogy az ünnepi vásár ezévben is gazdag, színpompás legyen. Ólokat az a Sza/aokf A Tudás Matyi legutóbbi számában foglalkozik Szolnok városával. Ezen fellelkesülve hasonló stílusban mi Is közlünk egy beszámolót. í-r-t Szolnok egy város. A Tisza- L—1 partján terül el. Egyes szolnokiak megesküsznek, hogy a Tisza folyt a városhoz, mások szerint Szolnok épült a Tisza mellé. Az utóbbi megoldás a valószínűbb, ly! Ki a Tisza vizét issza, vá- I—.1 gyík annak szíve vissza — mondja a régi közmondás. Igen érdekes (és ezt én fedeztem fel), hogy Szolnokon a lakosok nagyrésze a Tisza vizét issza, mégsem vágyik vissza. Ugyanis el sem mentek. pj-T Hiányosságok? Azok Is van- nak. Csinálják a főutcát, sok a kőrakás. Gyakran humorizálunk erről. Szolnokkal kapcsolatban is meg lehet tehát kísérelni. A város polgárai bosszankodnak és ennek hangot kell adni. (De nem most, mert a jövő hétre is hagyni keli valamit, csak nem lövöm el az összes puskaporomat.) ryj Hogy mire büszkék a szol- -—' nokiak? Hárommal is beszéltem, egyik sem mondta meg. Végül a tanácsnál tudakozódtam s kiderült, hogy a szabadtéri színpadra. j-r-j Szolnok fejlődő város, be- 1—! szélni kell róla. (Én különnála. Ugye, szerkesztő elvtárs, nem utazhatok potyán, utalja ki tehát a honoráriumot.) j-g-j Miért alkalmaztam a szá- 1—! mozást egyes fejezeteknél’ Fomiaérzékem diktálta és így kevésbé látszik, hogy mennyire ösz- szefüggéstelen e kis iromány. (solymár) ben a nagy nénikémet látogattam meg és kerek félnapot töltöttem ß qumfokkejvme!
