Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)
1956-07-22 / 173. szám
ú.Hus ?3 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP EGY ÉRDEMISÉLKVL1 EMBER M egálltam a léckerítésnél, be- csöngettem. Világosság gyűlt a tornácon, léptek csikorogtak a keményre taposott havon. — Jóestét kívánok — kiáltottam be a közeledő íelé, amint kibontakozott a homályból — Tési Ferencet keresem. — Én vagyok. Kinyitja az ajtót. Ráismerek zömök termetére, a nevemet mon dóm. — A Gépgyárban dolgoztam én is, ezelőtt öt évvel. Biztosan nem emlékszik rám. Beszélgethetnénk? — Tessék bejönni. Bevezet a konyhába. Bepárásodik a szemüvegem, a környezet egyetlen szürke folttá olvad. Gyámoltalan pillanatok ezek, ott állok a bizonytalanság ködében. Lassan kitisztul az üveg, előtűnik a tűzhely, a kopottas konyhaszekrény, a falvédő. Az asztalnál a házigazda felesége, munkában elnehezült asz- szony, előtte újság, szemüveget visel az olvasáshoz. A konyha túlsó végében, azaz tőlem másfél lépésnyire, egy kefehajú, vállas, erős kamaszgyerek mosdik. Köszön és tovább fröesög a lavórban. Igyekszem elfogulatlanul mosolyogni. — Nem zavarok? — Tessék leülni — mondja a házigazda. Kerek arcának vonásai komolyak maradnak, áttetszőén kék szeméből hiába próbálom kifürkészni, mint vélekedik a látogatásomról. — Hát hol is kezdjem — mormogom, kicsit zavartan, mert jólesnék a zömök ember szeméből a biztató érdeklődés. — Rágyújthatok? — Csak tessék. — Hamutartót tol elém. — Köszönöm, én nem dohányzóm. Nekifogok előadni, mi járatban vagyok. —• t évvel ezelőtt a gyárból az egyetemre mentem, tavaly végeztem, azóta tanítok. A diákjaim derék gyerekek, de nem becsülik úgy a mai világot, ahogyan becsülnék, ha össze tudnák vetni a múlttal. Gondoltam, jó volna, ha tapasztalt munkásemberek elbeszélgetnének velük a régi időkről — Értem — biccent házigazda — Jöjjenek csak ide hozzánk — szólal meg szíves hangon az asz- szony — majd áthívjuk a szomszédokat. A Bozóki bácsi résztvett a posztógyári sztrájkban, a két Si- pula-testvér börtönben ült:.. — A Farkas partizán volt.;: — Maga nem a Posztógyárban dolgozott, mielőtt a Gépgyárba került? — kérdem a házigazdát, aki az ujjain számlálgatja, kit lehetne még áthívni a szomszédok közül. — De igen. ott dolgoztam. — A sztrájk idején is? — Igen. — Akkor minek a szomszédokat hívni, beszélhet a sztrájkról maga. — Hát... Éppenséggel.;; — Úgy tudom, partizán is volt. — Á — legyint — partizán, az nem voltam. — De gránátjaid voltak — szól közbe a fiú a tűzhely mellől, ahol víztől fénylő kefehaját száritgatja. — Miféle gránátok? — faggatom az apját. Az megintcsak legyint, jelezve, hogy az eset teljességgel érdektelen. — Kimegyünk a múltkor a gyerekkel a kertbe, ásni. Egyszer csak beleakad az ásója valami keménybe. Nem tudtuk elképzelni, mi lehet; hát egy nagy láda, tele kézigránáttal. Minek hívják azt a gránátot, Feri? — Vécseinek. — Egy nagy láda Vécsei-kézigrá- nát. — Hogy került oda? — Ezen gondolkodtunk mi is, napokig. Aztán rájöttünk, hogy 1944 telén, amikor éjszakánként röpcédulákat szórtunk az elvtársakkal, a zsebeinket teleraktuk kézigránáttal. Később el kellett a gránátot rejteni, és most akadtunk rá. ; — Képes volt megfeledkezni a gránátokról? A röpcédulázásról? — Annyi minden történt azóta... 17 szembejut valaki, aki gyakran _ emlegette előttem, hogy •észfvett az ellenállási mozgalomban és börtönt kapott érte. Később kiderült, hogy csakugyan ült a börtönben, de autógumi-lopásért; Aztán eszembejut a másik, a harmadik, a tizedik: nem tolvajok ugyan, dehogyis, csak éppen arcátlan nyíltsággal fitogtatják, vagy ügyesen kiszámított szerénységgel sejttetik hamis, megjátszott erényeiket, amelyeket létrafoknak szánnak az „érvényesülés” felé. Ez a gépgyári esztergályos pedig, aki kiállt az emberségért, amikor éhség vagy golyó járt érte, ez az igaz ember még valóságos érdemével sem kérkedik, sőt, még érdemnek sem tartja, aminthogy nem tartja érdemének azt sem, hogy levegőt szív, mert ugyan kinek jutna eszébe azzal kérkedni, ami természetes? A szemüvegemről elszálló párával belőlem is elszáll az előbbi fél- szegség. S ahogy a látásom tisztul, úgy fog el valami nagy megnyugvás. Ugv érzem, hogy már nemcsak a falvédőt látom világosan, hanem a jövőt is: rákönyököl az asztalra, egyszerűen, természetesen, és meleg emberség sugárzik áttetszőén kék szeméből. Rozsnyai Ervin A Cibakházé Kendergyár éleiéből A Cibakházi Kendergyárban év eleje óta megszervezett verseny folyik. Az üzem dolgozói párosversenyben állnak egymással. Az eredményeket dekádonként értékelik és a legjobbak nevét kiírják a dicső- ségtáblára. A nemes vetélkedésnek meg vannak a termelési eredményed is. Az üzem, az első félév minden hónapjában túlteljesítette a tervét. A mennyiségi termelés mellett nagy gondot fordítanak a minőségre is. Az első félévben 6 százalékkal ■többet termeltek a tervüknél. Az eredmények elérésében minden dolgozó részes. Vannak azonban közöttük olyanok is szép számmal, akik munkájuknál fogva megérdemlik, hogy névszerint megdicsérjük őket. Ai elmúlt negyedév versenyében Polyoka Margit, Szalai Erzsébet. Mészáros Ágnes, Katona Erzsébet és Kiss Papp Istvánná tilós- nők tűntek ki jó munkájukkal. Feladataikat jó minőségben jóval száz százalék felett teljesítették. A következő héten az üzem egy heti időtartamra leáll a gépek és berendezések karbantartása végett. Ez idő alatt csak a szabadságukat már letöltött dolgozók tevékenykednek az üzemben. A többiek — mivel legnagyobb százalékban földművesek — az egy hét alatt részt vesznek a gabonafélék betakarítási munkálataiban. Anyaggal megfelelően el van látva az üzem, ezen a téren nem lesz fennakadásuk. A kijavított gépeldkel és szerszámokkal köny- nyebben és jobb minőségben tudnak majd termelni. A jó munka jutalma ennél az üzemnél sem marad el. Tíz üdülési beutalót kaptak, de csak néhánynak akadt gazdája. öze László üb. elnök elvtárs mél- talankodva mondja: — Megkaptuk ugyan a tíz beutalót de ebből csak kettőnek akadt gazdája. Reméljük azonban, hogy jövőre már nem lesz ilyen probléma. Rajna és Zs. Tóth elvtársak, akik most Siófokon nya- ’ ralnak, meggyőzik majd az üdülés előnyéről dolgozó társaikat. Szolnoki Gépállomás! Figyelem! A Szolnoki Tisza Antal Tsz területén pereg a búza. Száz hold még mindig talpon áll. Gyors és határozott intézkedésre van szükség- A tsz-tagok várják a segítséget, 0 rosszat gyűlöljük és megszüntetjük A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL Ötszáz évvel ezelőtt, 1456 július 22-én a Hunyadi János vezette seregek fényes győzelmet arattak Nándorfehérvárnál (a mai Belgrádi a török seregeken; II. Mohamed szultán, aid 1453-ban a Balkán-félsziget legerősebb várát, Bizáncot is meghódította, mintegy 100 OOO főnyi seregével és nagyszámú hajóhadával ostromolta Nán- dorfehérvárat. Szilágyi Mihály várkapitány aránylag kisszámú seregével hősiesen állta az ostromot. A végveszedelembe jutott várőrséget fellelkesítette Hunyadi seregeinek megérkezése. Magyar és szerb de- reglyések segítségével Hunyadi áttörte az ostromgyűrűt és páncélosait valamint a keresztes seregek egy részét bejuttatta a várba. A küzdelem még tovább fokozódott; A törökök elfoglalták az alsó várat is, rommá lőtték a fontosabb falakat és tornyokat. így a vár védői „maguk voltak a vár falai, tornyai, bástyái.” A küzdelem hevében egy lófarkas török zászló is feljutott a legmagasabb bástyára, de egy önfeláldozó vités, Dugonics Titusz máiképpen nem tudván a törököt legyőzni, magával rántotta a mélységbe a kopjával együtt. (Wagner Sándor nagyszerű történelmi képben festette meg ezt a jelenetet és a vár ostromát.) Ez a hősi tett annyira fellelkesítette a vár védőit, hogy ,.még a halottak is felmászván a falrésekre, a várból H- özörilöttek és merészen megrohanták az iszlám seregét” — írják a tőrök források. A fellelkesült tömegek július 21-én három nagy rohamot vertek vissza, de amikor másnap Hunyadi a várból kitörvén, seregével elfoglalta a török állásokat, és a török ágyúkkal a szultánt és seregeit tűz alá vette, eldőlt a csata sorsa. Érdemes megnézni, hogyan írják le a várat és az ostromot a török szerzők. Dselálzáde Musztafa a színes, keleti, szóvirágokkal teüá stílusával próbálja a vereséget a faiak erejének és különféle földöntúli erőknek tulajdonítani: „a.a várnak egyik oldalán folyik a Duna, mely nagyságban a tengerhez hasonló, a másik oldalán pedig a Száva vize, mely szintén páratlan folyam, úgy, hogy partjait a szem nem láthatja, hosz- szúságát és szélességét emberi elme nem foghatja fel A nevezett vár ama két tengerhez hasonló folyó egyesülésénél, hosszú falakkal, magas bástyáklcal és a levegőbe felnyíló tornyokkal épült nagy és erős vár; a száraz felőli oldala magas hegyen fekszik; bástyái az égig érnek, őrtornya a hetedik égbe nyúló erős és magas torony; a bás- tyafokok egymást érik; mély árka a föld közepéig lenyúlik; minden oldalán feneketlen mélységek ■vannak; egymás fölött rendben szilárd és erős falak állnak. A belső vár közepén áll a Nebojsze nevű torony. melyben elzárva tartattak a müszüilmán foglyok a szabadulás reménye nélkül r, s t; a boldogult Mohamed szultán ..; az igazhivő ' sereggel és ágyúkkal ellene ment, körüízárolta és erősen hozzálátott a víváshoz. Azonban, mikor a falat ágyúkkal több helyen rombolva sikeresen fáradozott bevételén, az átkozott és tévhitben élő magyar király (Hunyadi Jánost nevezi így) a Duna és Száva vizén levő ha,jóit jól megrakta az őrdöngős festett erkölcsnek csoportjával, maga pedig páncélba burkolózva a szárazon jött a várba, a pokolra való hitetlenek óriási seregével, magáml hozván számtalan ágyúit és hadieszközeit ...” A harc részletes leírása után így folytatja: „...a hitetlenek sokasága miatt a győzelem menyasszonyának arca. láthatóvá lön az elhalasztás tükrében: az igazhivnk szultánja emez erős vár elfoglalásának gondolatával, felhagyván, hadjáratának gyeplőjét a visszatérő út felé fordította a hit hadseregével. A vár elpusztítása céljából hozott ágyúkat az időnek elégtelen volta miatt nem bírván visszavinni, azok az alávaló festett erkölcsitek kezébe kerültek, akik viz hátán Budun (Buda) várába szállították őket és dicsekedtek velük...” Ha megnézzük, hogy kik harcolták ki a győzelmet, akkor világosan láthatjuk, hogy Hunyadi nem nagylétszámú zsoldos reregén, a macsói bán csapatain és az aránylag kevés külföldi segélycsapaton kívül, a fegyverre kelt és fegyvert fogó nép. Hunyadi hívó szavára és Kapisztrán János keresztes felkelésre buzdító beszédeire. — „;;. mindazok, akik összegyűltek, a népből valók voltak, parasztok, szegényemberek, falusi papok, deákok, kolduló barátok . 1 j Kevés fegyvert láthattál közöttük, legtöbbjüknek kardjuk volt, fütykösük, parittyájuk, mint a pásztoroknak, akadtak náluk számszeríjak, nyilak, szakállas puskák, vascsák- lyák” — mondják az egykorú források.S hogy mily sokan voltak, hadd említsük meg Szilágyi Mihálynak, Nándorfehérvár kapitányának szavait: „...ha szemmel nem látom, sohasem hittem volna, hogy ennyi ember legyen Magyarországon, tódulva jönnek, mint a hóvihar." I-gy született meg a nándor- hérvári diadal. A rátermett vezér cs az önfeláldozó, bátor nép megállította a sokszorosan nagyobb török sereget. Népünk, nemzetünk történelmének nagyszerű pillanatai; a nándorfehérvári diadal harcosai, az egri hősök, Rákóczi talpasainak küzdelme és hősiessége is mind a néptömegek és a jó vezetők hazaszeretetének és erejének sikereiről és eredményeiről beszélnek, KAPOSVÁRT GYULA, Szolnok. Múzeum. A kétkedőknek élőre bejelentem, ez az írás a tsz-ek további megerősödését kívánja szolgálni és éppen ezért hívja fél a figyelmet néhány olyan jelenségre, amely ugyan nem gátolja meg, de lassítja az előrehaladást és egynéhány — ma még egyénileg dolgozó parasztból — ellenállást fejt ki. A jászszentandrási Haladás Tsz- ről van szó. Ebben a közös gazdaságban néhány héttel ezelőtt a járási tanács úgynevezett célvizsgálatot tartott. Ezen nem lehet egyszerűen napirendre térni, mert egy kicsit az egész szövetkezeti mozgalomról van szó, amelyet nagyon féltünk, sok szeretettel gondozunk, hiszen a szebb, emberibb, paraszti sors jövőjét látjuk benne. Efelett nincs vita, de még sok a tennivaló. Beszéljünk őszintén. A parasztemberek nagy többsége csak a munkájának él Idegenkedik még mindenfajta írásos papírmunkától. Idegenkedik, mert nem ért hozzá. Amire szüksége van, azt egyéni gazda korában fejből számolja ki. Nyilvántartásokat a gazdálkodásról nem vezet. A tsz-ben megváltozik a helyzet, ott már a bevételeket, a kiadásokat, a megtermelt termények mennyiségét, az elvégzett munka értékét, egyszóval mindent papíron is feltüntetnek. Erre szükség van. A kivitelezés azonban éppen a hozzá nem értés miatt sokszor igen bonyolult. Itt van Tajti László, aki a Haladás Tsz-ben raktáros volt. A raktárkönyvet rosszul, hiányosan vezette. Van olyan termén yféleség, amiből többet vételezett be, mint amennyit valójában megtermeltek. Munkáján egyáltalán nem lehet eligazodni. Most artán nem tudni, hogy szándékosan, avagy tudatlanságból csinált ilyen kavarodást. Inkább az utóbbi a valószínű. Ezt persze a hivatalos szervek dolga és kötelessége kivizsgálni. Nyo’cvanhét tagja van a Haladás Tsz-nek. A kivizsgálási jegyzőkönyv azon morfondíroz, hogy a tagok, a tsz vezetői, az ellenőrző bizottság miért nem ellenőrizte megfelelően Tajti Lászlót? Ugyan miért nem? Azért, mert nem is tudja ellenőrizni. Mart a szövetkezeti gazdákat megtanítják a különböző agrotechnikai eljárások alkalmazására. a gépeli jelentőségére, de az ilyenfajta ellenőrzésekre nem. Ebből következik egy igen fontos tanulság; Meg kell tanítani a szövetkezeti tagokat arra. hogy saját gazdaságuk működését egytől- egyig ellenőrizni tudják. Ez nem kis munka, de kivitelezhető. Azon el lehetne vitatkozni, hogy Tajlti László megfeleit-e raktárosnak. A jelek szerint nem; Ez a munkakör — ha nem is igényéi egyetemi diplomát — mégis megkövetel bizonyos tájéü^ozofetságot és számszaki ismeretet; Itt van tehát a második probléma. A tsz-ekben ma már az elnökök nagytöbbsége képzett és sokoldalú vezető, de a kisebb beosztásúak nagy többsége nem. Van még a mezőgazdász, aki azonban eléggé el van foglalva a napi gazdálkodás problémáival, saját je'entóseinek megírásával. Az elnöknek is meg van a maga dolga. A bri gádvezetőknek, a raktárosoknak. vagy más tisztséget viselőknek tehát önállóan kell intézkedniük. De. hogy jói, hibátlanul lássák el munkájukat, ehhez újból csalt az szükséges, hogy tudjanak; Lehet-e ezen az állapoton gyorsan változtatni. Igen, lehet. Jász- szentandráson is nagyon sok olyan paraszt fiatal van, aki a felszabadulás óta érettségizett. Más községekben hasonló a helyzet. De hol vannak ezek a fiatalok? A tsz-ekben sehol sem találni belőlük. Pedig milyen nagy szükség lenne rájuk egy-egy raktárnak», brigádvezetői, vagy pénztárosi tisztség betöltésére.. Nemrég több országos lap foglalkozott az érettségizett fiatalok elhelyezkedési problémáival. Várja őket a könnyűipar, egész sor különböző szakma. Jó, hogy a fiatalok egyrészónek a figyelmét ezekre a lehetőségekre irányítják. De jó lenne egy lépéssel tovább menni. A paraszt-fiatalok egyné- szét a termelőszövetkezetekbe küldeni. Pénztárosi, raktárosa, stb. munkával megbízni. Ok bizonyára részt kérnének a DISZ munkájából. is és miután megfelelő előképzettségük van. színesebbé, érdekesebbé tehetnék a fiatalok életét. Másrészt pedig — és ez a legfontosabb — az adminisztrációs munkát hibátlanul ellátnák, ezen félül pedig — felsőbb szervek segítségével — az ellenőrzésre megtaníthatnák a tsz-ek tagjait. Mert az tény, hogy a szövetkezeti gazdáik még mindig nem élnek megfelelően az alapszabályban rögzített jogaikkal. nem ellenőriznek kielégítően; A Haladás Tsz-ben is emiatt történhetett meg, hogy még Füle Lászlónak — aki az iskolán lévő elnököt helyettesítette — is jóval nagyobb területű háztáji földje volt a megengedettnél. A községi tanács dolgozóinál?:, a vadásztársaság egynémely tagjának, sőt a pedagógusoknak is van háztáji földjük. A jogtalanul kiadott és legtöbbször túlméretezett háztáji földek mialtt a tsz a betervezett 85 hold kukorica helyett mindössze 55 holdat vetett. De számos olyan mulasztás történt, amelynek megszüntetése egyedül csak úgy lehetséges, ha a szövetkezeti gazdákat megtanítják ellenőrizni és az úgynevezett kisebb beosztásokban is hozzáértő emberek kerülnek: A rosszat gyűlöljük, de nemcsak gyűlöljük, hanem meg is szüntetjük. Bizonyára ezt vallják a jász- szentandrásd Haladás Tsz tagjai is, mert a jőt szeretik, a felvétett hiányosságokon azonban egymaguk nem tudnak változtatni. Érdemes lenne az illetékes szerveknek felfigyelni ezekre a mellékesnek látszó, de mégis jelentős problémákra. Szekulity Péter. Svéd Sándor vendégszereplése Hétfőn este régi kívánságuk teljesül a szolnoki komoly zene kedvelőinek. A Szabadtéri Színpadon műsorra kerül Verdi: „Álarcosbál” című 3 felvonásos operája. Az esten a legismertebb fővárosi művészek: Svéd Sándor, Kossuth-díjas kiváló művész, Oszvald Gjmla, Balogh Éva, Dózsa Mária és többen mások fognak fellépni; Közreműködik a debreceni MÁV Szimfónikusok Zenekara, melyet Zakariás Gábor vezényel. Az est fel 9 órakor kezdődik; MEGYEI FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA július 23—25-ig Helység neve: abAdszalök cibakhaza FEGYVERNEK JÁSZALSÖSZENTGYÖRGV JÁSZAPÁTI JASZAROKSZALLAS JÁSZBERÉNY JASZDOZSA JASZFÉNYSZARU JASZJAKÖHALMA jaszkiser JÁSZLAD ANY KARCAG KISÚJSZÁLLÁS KUNHEGYES KUNMADARAS KUNSZENTMARTON MEZŐTÚR „DÓZSA” MEZŐTÚR „SZABADSÁG" ÖCSÖD RAKÖCZIFALVA SZOLNOK „VÖRÖS CSILLAG” SZOLNOK „TISZA” SZOLNOK „KERT,. SZOLNOK „MILLENIUM” TISZAFÖLDVAR TISZAFÜRED TISZAKÜRT TÖROKSZENTMIKLOS „Dózsa" TÖRÖKSZNTMIKLOS „KERT" TURKEVE UJSZASZ tum: Film ríme: 24— 25 Befejezetlen elbeszélés 23—25 Telepesek 23—25 Az élet tanulsága 23— 25 Befejezetlen elbeszélés 1»—25 Gábor diák 20—25 Csavargó 19— 25 Holnap már kés« 23—25 Három start 20— 25 Körhinta 23—25 Trubadúr 23—25 A kapu bezárul 23—25 Atlanti történet 23—24 Uliomíi 19— 25 Első szerelem 20— 25 Gróf Monte Chrístó I, rész, 19— 25 Dollárpapa 23—25 Titokzatos Afrika 20— 25 Vörös és fekete II. rész, 19—25 Vörös és fekete U rész. 23—25 Volt egyszer egy király 23—25 Légből kapott zenekar. 19—25 A Papa, a Mama, a Feleségem meg Én 19—25 19—25 25— 26 23—25 23— 25 24— 25 23—25 19—25 23—25 23—25 Scuderi kisasszony Halálugrás A kapu bezárul Kutbaesett kérő Vizkereszt, vagy amit akartok Csillagos szárnyak 2x2 néha 5 Idegen tollak Tigrisszelídítő En és a nagyapáin