Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-22 / 173. szám

ú.Hus ?3 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP EGY ÉRDEMISÉLKVL1 EMBER M egálltam a léckerítésnél, be- csöngettem. Világosság gyűlt a tornácon, léptek csikorogtak a keményre taposott havon. — Jóestét kívánok — kiáltottam be a közeledő íelé, amint kibonta­kozott a homályból — Tési Feren­cet keresem. — Én vagyok. Kinyitja az ajtót. Ráismerek zö­mök termetére, a nevemet mon dóm. — A Gépgyárban dolgoztam én is, ezelőtt öt évvel. Biztosan nem emlékszik rám. Beszélgethetnénk? — Tessék bejönni. Bevezet a konyhába. Bepáráso­dik a szemüvegem, a környezet egyetlen szürke folttá olvad. Gyá­moltalan pillanatok ezek, ott állok a bizonytalanság ködében. Lassan kitisztul az üveg, előtűnik a tűz­hely, a kopottas konyhaszekrény, a falvédő. Az asztalnál a házigazda felesége, munkában elnehezült asz- szony, előtte újság, szemüveget vi­sel az olvasáshoz. A konyha túlsó végében, azaz tőlem másfél lépés­nyire, egy kefehajú, vállas, erős kamaszgyerek mosdik. Köszön és tovább fröesög a lavórban. Igyekszem elfogulatlanul moso­lyogni. — Nem zavarok? — Tessék leülni — mondja a há­zigazda. Kerek arcának vonásai komolyak maradnak, áttetszőén kék szeméből hiába próbálom ki­fürkészni, mint vélekedik a láto­gatásomról. — Hát hol is kezdjem — mor­mogom, kicsit zavartan, mert jól­esnék a zömök ember szeméből a biztató érdeklődés. — Rágyújtha­tok? — Csak tessék. — Hamutartót tol elém. — Köszönöm, én nem do­hányzóm. Nekifogok előadni, mi járatban vagyok. —• t évvel ezelőtt a gyárból az egyetemre mentem, ta­valy végeztem, azóta tanítok. A diákjaim derék gyerekek, de nem becsülik úgy a mai világot, aho­gyan becsülnék, ha össze tudnák vetni a múlttal. Gondoltam, jó vol­na, ha tapasztalt munkásemberek elbeszélgetnének velük a régi idők­ről — Értem — biccent házigazda — Jöjjenek csak ide hozzánk — szólal meg szíves hangon az asz- szony — majd áthívjuk a szomszé­dokat. A Bozóki bácsi résztvett a posztógyári sztrájkban, a két Si- pula-testvér börtönben ült:.. — A Farkas partizán volt.;: — Maga nem a Posztógyárban dolgozott, mielőtt a Gépgyárba ke­rült? — kérdem a házigazdát, aki az ujjain számlálgatja, kit lehetne még áthívni a szomszédok közül. — De igen. ott dolgoztam. — A sztrájk idején is? — Igen. — Akkor minek a szomszédokat hívni, beszélhet a sztrájkról maga. — Hát... Éppenséggel.;; — Úgy tudom, partizán is volt. — Á — legyint — partizán, az nem voltam. — De gránátjaid voltak — szól közbe a fiú a tűzhely mellől, ahol víztől fénylő kefehaját száritgatja. — Miféle gránátok? — faggatom az apját. Az megintcsak legyint, je­lezve, hogy az eset teljességgel ér­dektelen. — Kimegyünk a múltkor a gye­rekkel a kertbe, ásni. Egyszer csak beleakad az ásója valami kemény­be. Nem tudtuk elképzelni, mi le­het; hát egy nagy láda, tele kézi­gránáttal. Minek hívják azt a grá­nátot, Feri? — Vécseinek. — Egy nagy láda Vécsei-kézigrá- nát. — Hogy került oda? — Ezen gondolkodtunk mi is, napokig. Aztán rájöttünk, hogy 1944 telén, amikor éjszakánként röpcédulákat szórtunk az elvtár­sakkal, a zsebeinket teleraktuk ké­zigránáttal. Később el kellett a gránátot rejteni, és most akadtunk rá. ; — Képes volt megfeledkezni a gránátokról? A röpcédulázásról? — Annyi minden történt azóta... 17 szembejut valaki, aki gyakran _ emlegette előttem, hogy •észfvett az ellenállási mozgalom­ban és börtönt kapott érte. Később kiderült, hogy csakugyan ült a bör­tönben, de autógumi-lopásért; Aztán eszembejut a másik, a harmadik, a tizedik: nem tolvajok ugyan, dehogyis, csak éppen ar­cátlan nyíltsággal fitogtatják, vagy ügyesen kiszámított szerénységgel sejttetik hamis, megjátszott eré­nyeiket, amelyeket létrafoknak szánnak az „érvényesülés” felé. Ez a gépgyári esztergályos pedig, aki kiállt az emberségért, amikor éhség vagy golyó járt érte, ez az igaz ember még valóságos érdemével sem kérkedik, sőt, még érdemnek sem tartja, aminthogy nem tartja érdemének azt sem, hogy levegőt szív, mert ugyan kinek jutna eszé­be azzal kérkedni, ami természe­tes? A szemüvegemről elszálló párá­val belőlem is elszáll az előbbi fél- szegség. S ahogy a látásom tisztul, úgy fog el valami nagy megnyug­vás. Ugv érzem, hogy már nemcsak a falvédőt látom világosan, hanem a jövőt is: rákönyököl az asztalra, egyszerűen, természetesen, és me­leg emberség sugárzik áttetszőén kék szeméből. Rozsnyai Ervin A Cibakházé Kendergyár éleiéből A Cibakházi Kendergyárban év eleje óta megszervezett verseny fo­lyik. Az üzem dolgozói párosver­senyben állnak egymással. Az ered­ményeket dekádonként értékelik és a legjobbak nevét kiírják a dicső- ségtáblára. A nemes vetélkedésnek meg vannak a termelési eredményed is. Az üzem, az első félév minden hó­napjában túlteljesítette a tervét. A mennyiségi termelés mellett nagy gondot fordítanak a minőségre is. Az első félévben 6 százalékkal ■többet termeltek a tervüknél. Az eredmények elérésében minden dol­gozó részes. Vannak azonban kö­zöttük olyanok is szép számmal, akik munkájuknál fogva megér­demlik, hogy névszerint megdi­csérjük őket. Ai elmúlt negyedév versenyé­ben Polyoka Margit, Szalai Erzsé­bet. Mészáros Ágnes, Katona Er­zsébet és Kiss Papp Istvánná tilós- nők tűntek ki jó munkájukkal. Feladataikat jó minőségben jóval száz százalék felett teljesítették. A következő héten az üzem egy heti időtartamra leáll a gépek és berendezések karbantartása végett. Ez idő alatt csak a szabadságukat már letöltött dolgozók tevékeny­kednek az üzemben. A többiek — mivel legnagyobb százalékban földművesek — az egy hét alatt részt vesznek a gabonafélék beta­karítási munkálataiban. Anyaggal megfelelően el van látva az üzem, ezen a téren nem lesz fennakadásuk. A kijavított gépeldkel és szerszámokkal köny- nyebben és jobb minőségben tud­nak majd termelni. A jó munka jutalma ennél az üzemnél sem marad el. Tíz üdülési beutalót kaptak, de csak néhány­nak akadt gazdája. öze László üb. elnök elvtárs mél- talankodva mondja: — Megkaptuk ugyan a tíz be­utalót de ebből csak kettőnek akadt gazdája. Reméljük azonban, hogy jövőre már nem lesz ilyen probléma. Rajna és Zs. Tóth elv­társak, akik most Siófokon nya- ’ ralnak, meggyőzik majd az üdülés előnyéről dolgozó társaikat. Szolnoki Gépállomás! Figyelem! A Szolnoki Tisza Antal Tsz te­rületén pereg a búza. Száz hold még mindig talpon áll. Gyors és határozott intézkedésre van szük­ség- A tsz-tagok várják a segítsé­get, 0 rosszat gyűlöljük és megszüntetjük A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL Ötszáz évvel ezelőtt, 1456 július 22-én a Hunyadi János vezette se­regek fényes győzelmet arattak Nándorfehérvárnál (a mai Belg­rádi a török seregeken; II. Moha­med szultán, aid 1453-ban a Bal­kán-félsziget legerősebb várát, Bi­záncot is meghódította, mintegy 100 OOO főnyi seregével és nagy­számú hajóhadával ostromolta Nán- dorfehérvárat. Szilágyi Mihály vár­kapitány aránylag kisszámú sere­gével hősiesen állta az ostromot. A végveszedelembe jutott várőrséget fellelkesítette Hunyadi seregeinek megérkezése. Magyar és szerb de- reglyések segítségével Hunyadi át­törte az ostromgyűrűt és páncélo­sait valamint a keresztes seregek egy részét bejuttatta a várba. A küzdelem még tovább fokozódott; A törökök elfoglalták az alsó vá­rat is, rommá lőtték a fontosabb falakat és tornyokat. így a vár védői „maguk voltak a vár falai, tornyai, bástyái.” A küzdelem hevében egy lófarkas török zászló is feljutott a legmagasabb bástyára, de egy ön­feláldozó vités, Dugonics Titusz máiképpen nem tudván a törököt legyőzni, magával rántotta a mély­ségbe a kopjával együtt. (Wagner Sándor nagyszerű történelmi kép­ben festette meg ezt a jelenetet és a vár ostromát.) Ez a hősi tett annyira fellelkesítette a vár vé­dőit, hogy ,.még a halottak is fel­mászván a falrésekre, a várból H- özörilöttek és merészen megrohan­ták az iszlám seregét” — írják a tőrök források. A fellelkesült tömegek július 21-én három nagy rohamot vertek vissza, de amikor másnap Hunyadi a várból kitörvén, seregével elfog­lalta a török állásokat, és a török ágyúkkal a szultánt és seregeit tűz alá vette, eldőlt a csata sorsa. Érdemes megnézni, hogyan írják le a várat és az ostromot a török szerzők. Dselálzáde Musztafa a szí­nes, keleti, szóvirágokkal teüá stí­lusával próbálja a vereséget a fa­iak erejének és különféle földön­túli erőknek tulajdonítani: „a.a várnak egyik oldalán fo­lyik a Duna, mely nagyságban a tengerhez hasonló, a másik olda­lán pedig a Száva vize, mely szin­tén páratlan folyam, úgy, hogy partjait a szem nem láthatja, hosz- szúságát és szélességét emberi elme nem foghatja fel A nevezett vár ama két tengerhez hasonló folyó egyesülésénél, hosszú falakkal, ma­gas bástyáklcal és a levegőbe fel­nyíló tornyokkal épült nagy és erős vár; a száraz felőli oldala ma­gas hegyen fekszik; bástyái az égig érnek, őrtornya a hetedik égbe nyúló erős és magas torony; a bás- tyafokok egymást érik; mély árka a föld közepéig lenyúlik; minden oldalán feneketlen mélységek ■van­nak; egymás fölött rendben szilárd és erős falak állnak. A belső vár közepén áll a Nebojsze nevű to­rony. melyben elzárva tartattak a müszüilmán foglyok a szabadulás reménye nélkül r, s t; a boldogult Mohamed szul­tán ..; az igazhivő ' sereggel és ágyúkkal ellene ment, körüízárolta és erősen hozzálátott a víváshoz. Azonban, mikor a falat ágyúkkal több helyen rombolva sikeresen fáradozott bevételén, az átkozott és tévhitben élő magyar király (Hunyadi Jánost nevezi így) a Duna és Száva vizén levő ha,jóit jól megrakta az őrdöngős festett erkölcsnek csoportjával, maga pe­dig páncélba burkolózva a szárazon jött a várba, a pokolra való hitet­lenek óriási seregével, magáml hozván számtalan ágyúit és hadi­eszközeit ...” A harc részletes leírása után így folytatja: „...a hitetlenek soka­sága miatt a győzelem menyasszo­nyának arca. láthatóvá lön az el­halasztás tükrében: az igazhivnk szultánja emez erős vár elfoglalá­sának gondolatával, felhagyván, hadjáratának gyeplőjét a visszatérő út felé fordította a hit hadseregé­vel. A vár elpusztítása céljából ho­zott ágyúkat az időnek elégtelen volta miatt nem bírván vissza­vinni, azok az alávaló festett er­kölcsitek kezébe kerültek, akik viz hátán Budun (Buda) várába szál­lították őket és dicsekedtek ve­lük...” Ha megnézzük, hogy kik harcol­ták ki a győzelmet, akkor világo­san láthatjuk, hogy Hunyadi nem nagylétszámú zsoldos reregén, a macsói bán csapatain és az arány­lag kevés külföldi segélycsapaton kívül, a fegyverre kelt és fegyvert fogó nép. Hunyadi hívó szavára és Kapisztrán János keresztes fel­kelésre buzdító beszédeire. — „;;. mindazok, akik összegyűltek, a népből valók voltak, parasztok, szegényemberek, falusi papok, deá­kok, kolduló barátok . 1 j Kevés fegyvert láthattál közöttük, leg­többjüknek kardjuk volt, fütykö­sük, parittyájuk, mint a pásztorok­nak, akadtak náluk számszeríjak, nyilak, szakállas puskák, vascsák- lyák” — mondják az egykorú for­rások.­S hogy mily sokan voltak, hadd említsük meg Szilágyi Mihálynak, Nándorfehérvár kapitányának sza­vait: „...ha szemmel nem látom, sohasem hittem volna, hogy ennyi ember legyen Magyarországon, tó­dulva jönnek, mint a hóvihar." I-gy született meg a nándor- hérvári diadal. A rátermett vezér cs az önfeláldozó, bátor nép meg­állította a sokszorosan nagyobb török sereget. Népünk, nemzetünk történelmének nagyszerű pillana­tai; a nándorfehérvári diadal har­cosai, az egri hősök, Rákóczi tal­pasainak küzdelme és hősiessége is mind a néptömegek és a jó ve­zetők hazaszeretetének és erejének sikereiről és eredményeiről beszél­nek, KAPOSVÁRT GYULA, Szolnok. Múzeum. A kétkedőknek élőre bejelen­tem, ez az írás a tsz-ek további megerősödését kívánja szolgálni és éppen ezért hívja fél a figyelmet néhány olyan jelenségre, amely ugyan nem gátolja meg, de las­sítja az előrehaladást és egyné­hány — ma még egyénileg dolgozó parasztból — ellenállást fejt ki. A jászszentandrási Haladás Tsz- ről van szó. Ebben a közös gaz­daságban néhány héttel ezelőtt a járási tanács úgynevezett célvizs­gálatot tartott. Ezen nem lehet egyszerűen napirendre térni, mert egy kicsit az egész szövetkezeti mozgalomról van szó, amelyet na­gyon féltünk, sok szeretettel gon­dozunk, hiszen a szebb, emberibb, paraszti sors jövőjét látjuk benne. Efelett nincs vita, de még sok a tennivaló. Beszéljünk őszintén. A paraszt­emberek nagy többsége csak a munkájának él Idegenkedik még mindenfajta írásos papírmunkától. Idegen­kedik, mert nem ért hozzá. Amire szüksége van, azt egyéni gazda korában fejből számolja ki. Nyilvántartásokat a gazdálkodásról nem vezet. A tsz-ben megváltozik a helyzet, ott már a bevételeket, a kiadásokat, a megtermelt termé­nyek mennyiségét, az elvégzett munka értékét, egyszóval mindent papíron is feltüntetnek. Erre szük­ség van. A kivitelezés azonban ép­pen a hozzá nem értés miatt sok­szor igen bonyolult. Itt van Tajti László, aki a Hala­dás Tsz-ben raktáros volt. A rak­tárkönyvet rosszul, hiányosan ve­zette. Van olyan termén yféleség, amiből többet vételezett be, mint amennyit valójában megtermeltek. Munkáján egyáltalán nem lehet el­igazodni. Most artán nem tudni, hogy szándékosan, avagy tudatlan­ságból csinált ilyen kavarodást. Inkább az utóbbi a valószínű. Ezt persze a hivatalos szervek dolga és kötelessége kivizsgálni. Nyo’cvanhét tagja van a Haladás Tsz-nek. A kivizsgálási jegyző­könyv azon morfondíroz, hogy a tagok, a tsz vezetői, az ellenőrző bizottság miért nem ellenőrizte megfelelően Tajti Lászlót? Ugyan miért nem? Azért, mert nem is tudja ellenőrizni. Mart a szövetke­zeti gazdákat megtanítják a külön­böző agrotechnikai eljárások alkal­mazására. a gépeli jelentőségére, de az ilyenfajta ellenőrzésekre nem. Ebből következik egy igen fontos tanulság; Meg kell tanítani a szövetkeze­ti tagokat arra. hogy saját gaz­daságuk működését egytől- egyig ellenőrizni tudják. Ez nem kis munka, de kivitelez­hető. Azon el lehetne vitatkozni, hogy Tajlti László megfeleit-e raktáros­nak. A jelek szerint nem; Ez a munkakör — ha nem is igényéi egyetemi diplomát — mégis meg­követel bizonyos tájéü^ozofetságot és számszaki ismeretet; Itt van tehát a második probléma. A tsz-ekben ma már az elnökök nagytöbbsége képzett és sokoldalú vezető, de a kisebb beosztásúak nagy többsége nem. Van még a mezőgazdász, aki azonban eléggé el van foglalva a napi gazdálkodás problémáival, sa­ját je'entóseinek megírásával. Az elnöknek is meg van a maga dol­ga. A bri gádvezetőknek, a raktá­rosoknak. vagy más tisztséget vise­lőknek tehát önállóan kell intéz­kedniük. De. hogy jói, hibátlanul lássák el munkájukat, ehhez új­ból csalt az szükséges, hogy tudja­nak; Lehet-e ezen az állapoton gyor­san változtatni. Igen, lehet. Jász- szentandráson is nagyon sok olyan paraszt fi­atal van, aki a felszabadulás óta érettségizett. Más közsé­gekben hasonló a helyzet. De hol vannak ezek a fiatalok? A tsz-ekben sehol sem találni belőlük. Pedig milyen nagy szükség lenne rájuk egy-egy raktárnak», brigád­vezetői, vagy pénztárosi tisztség betöltésére.. Nemrég több országos lap foglalkozott az érettségizett fiatalok elhelyezkedési problémái­val. Várja őket a könnyűipar, egész sor különböző szakma. Jó, hogy a fiatalok egyrészónek a figyelmét ezekre a lehetőségekre irányítják. De jó lenne egy lépéssel tovább menni. A paraszt-fiatalok egyné- szét a termelőszövetkezetekbe kül­deni. Pénztárosi, raktárosa, stb. munkával megbízni. Ok bizonyára részt kérnének a DISZ munkájá­ból. is és miután megfelelő előkép­zettségük van. színesebbé, érdeke­sebbé tehetnék a fiatalok életét. Másrészt pedig — és ez a legfonto­sabb — az adminisztrációs munkát hibátlanul ellátnák, ezen félül pe­dig — felsőbb szervek segítségével — az ellenőrzésre megtaníthatnák a tsz-ek tagjait. Mert az tény, hogy a szövetke­zeti gazdáik még mindig nem élnek megfe­lelően az alapszabályban rög­zített jogaikkal. nem ellenőriznek kielégítően; A Haladás Tsz-ben is emiatt történ­hetett meg, hogy még Füle László­nak — aki az iskolán lévő elnököt helyettesítette — is jóval nagyobb területű háztáji földje volt a meg­engedettnél. A községi tanács dol­gozóinál?:, a vadásztársaság egyné­mely tagjának, sőt a pedagógusok­nak is van háztáji földjük. A jog­talanul kiadott és legtöbbször túl­méretezett háztáji földek mialtt a tsz a betervezett 85 hold kukorica helyett mindössze 55 holdat vetett. De számos olyan mulasztás történt, amelynek megszüntetése egyedül csak úgy lehetséges, ha a szövetke­zeti gazdákat megtanítják ellen­őrizni és az úgynevezett kisebb beosztásokban is hozzáértő embe­rek kerülnek: A rosszat gyűlöljük, de nemcsak gyűlöljük, hanem meg is szüntet­jük. Bizonyára ezt vallják a jász- szentandrásd Haladás Tsz tagjai is, mert a jőt szeretik, a felvétett hiá­nyosságokon azonban egymaguk nem tudnak változtatni. Érdemes lenne az illetékes szerveknek fel­figyelni ezekre a mellékesnek látszó, de mégis jelentős problé­mákra. Szekulity Péter. Svéd Sándor vendégszereplése Hétfőn este régi kívánságuk tel­jesül a szolnoki komoly zene ked­velőinek. A Szabadtéri Színpadon műsorra kerül Verdi: „Álarcosbál” című 3 felvonásos operája. Az esten a legismertebb fővárosi művészek: Svéd Sándor, Kossuth-díjas kiváló művész, Oszvald Gjmla, Balogh Éva, Dózsa Mária és többen mások fognak fellépni; Közreműködik a debreceni MÁV Szimfónikusok Zenekara, melyet Zakariás Gábor vezényel. Az est fel 9 órakor kezdődik; MEGYEI FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA július 23—25-ig Helység neve: abAdszalök cibakhaza FEGYVERNEK JÁSZALSÖSZENTGYÖRGV JÁSZAPÁTI JASZAROKSZALLAS JÁSZBERÉNY JASZDOZSA JASZFÉNYSZARU JASZJAKÖHALMA jaszkiser JÁSZLAD ANY KARCAG KISÚJSZÁLLÁS KUNHEGYES KUNMADARAS KUNSZENTMARTON MEZŐTÚR „DÓZSA” MEZŐTÚR „SZABADSÁG" ÖCSÖD RAKÖCZIFALVA SZOLNOK „VÖRÖS CSILLAG” SZOLNOK „TISZA” SZOLNOK „KERT,. SZOLNOK „MILLENIUM” TISZAFÖLDVAR TISZAFÜRED TISZAKÜRT TÖROKSZENTMIKLOS „Dózsa" TÖRÖKSZNTMIKLOS „KERT" TURKEVE UJSZASZ tum: Film ríme: 24— 25 Befejezetlen elbeszélés 23—25 Telepesek 23—25 Az élet tanulsága 23— 25 Befejezetlen elbeszélés 1»—25 Gábor diák 20—25 Csavargó 19— 25 Holnap már kés« 23—25 Három start 20— 25 Körhinta 23—25 Trubadúr 23—25 A kapu bezárul 23—25 Atlanti történet 23—24 Uliomíi 19— 25 Első szerelem 20— 25 Gróf Monte Chrístó I, rész, 19— 25 Dollárpapa 23—25 Titokzatos Afrika 20— 25 Vörös és fekete II. rész, 19—25 Vörös és fekete U rész. 23—25 Volt egyszer egy király 23—25 Légből kapott zenekar. 19—25 A Papa, a Mama, a Feleségem meg Én 19—25 19—25 25— 26 23—25 23— 25 24— 25 23—25 19—25 23—25 23—25 Scuderi kisasszony Halálugrás A kapu bezárul Kutbaesett kérő Vizkereszt, vagy amit akartok Csillagos szárnyak 2x2 néha 5 Idegen tollak Tigrisszelídítő En és a nagyapáin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom