Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-03 / 156. szám

1956. július 3.

SZOLNOK MEGST51 NÉPLAP

3

Versenyre hívjuk a gépállomások cséplőmunka csapatait

A gabona csak akkor van b ztonságba, amikor a magtárba került, A cséplömunkások igyekezetén is múlik, hogy ez mielőbb megtörténjen, Ezért mi, az Alattyáni Gépállomás cséplő munkacsapat vezetői versenyre hívjuk az ország valamennyi gépállomásának felelős vezetőit és munkacsapatait.

Vállaljuk, hogy körzetünkben a cséplést az Alkotmány ünnepe előtt három nappal befejezzük. Szabó Gyula felelős vezető 54 collos gépével 50 vagon terményt csépel el ezidő alatt legfeljebb 0,8 százalékos szemveszteség mellett. A munkacsapatok tagjai az egész idény alatt rendszeres felvilágosító munkát végeznek annak érdekében, hogy a termelők közvetlenül a cséplőgéptől szállítsák be a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges gabonát.

Munkacsapataink tagjai példát mutatnak a fegyelemben, ügyelnek a gépekre, soha sem mulasztják el a karbantartást és a legcsekélyebbre szorítják le az esetleges műszaki kieséseket. A balesetek elkerülése végett tartózkodnak a szeszes italok fogyasztásától. Kérjük Szolnok megye és az ország gépállomásainak cséplőgép felelős vezetőit és munkacsapatait, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz, ifj. Tóth Pál. Gazsi Károly, Rigó Kálmán, Szabó Gyula az Alattyáni Gépállomás cséplőmunkacsapat vezetői

Megérdemlik a dicséretet

i..t szajoli ElőriTermelöszövetkeuet tagjai. Most az elmúlt években alig tapasztalt munkaeretettel dolgoznak. Még nem érett náluk a gabona és az aratásig hátra lfi> néhány napot a kapásnövények ápolására fordítják. Ebben nagy segftséit nyújtanak a családtagok. Képünkön Fekete Imre és TótbUrbán munkacsapat a a burgonyát kapálja.

jovore is gon dobnak ...

v

... a jászjákóht Béke'. Tsz-ben. A képen Is látható szénakazlakon kívül még egy hatalu kazal szénát gyűjt öttek. Takarékos felhasználással már ez fedezné a ki állatállomány szükségletét, a szövetkezet tagjai azonban több száz mázszénát akarnak tartalékolni a következő gazdasági évre. Elvégre nem lebtudnl, hogy akkor lesz-e olyan jé szénatermés, mint az idén. A jógazda jövüre is gondol.

X

A tetet Hsait veik eseti városokban is megkezdték as aratást

Hétfőre, a \mapi jó időjárás hatására a nelőszövetkezetek határában is tett az őszi árpa. Hétfőn indultaiunkába a gépállomások aratóéi és kombájnjai, ezen a napon zdték el a komolyabb munkát.

Mezőtúr haban 30 aratógép látott hozzá az árpa aratásához. A hét derekak a kombájnok is elkezdik a lkát. A kombájnok különbenár dolgoztak az idén, az utóbfct nap alatt 152 holdról takarí'k be a repcét. A mezőtúri gépáás dolgozói előtt nagy munka (öbb mint tízezer holdról kell íarítaniok a gabonát;

Tizenkétanypászfor a fermelőszkezeteknél és legeltetésottságoknál

A Szolnok fii termelőszövetkezetek és etési bizottságok vezetői közül Imúlt évben sokán fenn volt Országos Mező- gazdasági Kiáon, ahol gyakorlatban is meődtek a villanypásztor hasznáról. A megyei tanács mezőgági igazgatóságának segítségöntevékenyen 12 villanypásztoídeltek meg a Mezőgazdaságpészmémöki Főiskola gépjav tanszékétől. A szakaszos legst nagymértékben előseg villanypásztorok többsége mái is érkezett rendeltetési helyettőt közülük a szajoli legelőllítottak fel.

Karcagon a Táncsics, az Április 4, a Lenin, a Béke és a Dózsa Termelőszövetkezet földjein kezdték ei hétfőn az őszi árpa betakarítását. Az igazi aratás első napján 15 gép vágta a rendet. — Itt is sok- ezer holdról kell betakarítania a gabonát, a gépállomásnak; Az Igazgatóság tízezer forintot biztosított jutalom céljára. Ezt az összeget az aratásban legjobb eredményt elért kombájnosok és aratógépkezelők között fogják kiosztani.

Kisújszálláson és Turkevén, a másik két termelőszövetkezeti városban hétfőn reggel álltak munkába nagyobb 6zámban az aratógépek;

Egyhetes tanácskozás falusi kulturális munkáról

Szolnokon hétfőn egyhetes tanfolyam kezdődött, amelyen a mezővárosok és községek kulturális otthonainak igazgatói, valamint népművelési ügyvezetői vesznek részt. A tanfolyamon alaposan megvitatják a falusi kulturális munka csaknem valamennyi kérdését, így a megye jellegének megfelelően részletesen megvitatják a termelőszövetkezetekben végzett népművelési munka tapasztalatait és alkalmazandó újabb módszereit.

n párlszervezet ne kösse msg jobban a gazdasági vezető kezét,

mint ahogy van

— Válasz Pagonyi Gyula elvtars cikkére —

A Szolnak megyei Néplap június

9-i szamában „A hivatali pártszervezetben érvényesülő bírálatról” címmel cikk jelent meg Pagonyi Gyula városi titkár elvtárs tollából és arról szól, hogy én és a szövetség más vezető beosztású dolgozói üldözzük a bírálókat, a párt meghallgatása nélkül intézkedünk fontos gazdasági ügyekben.

Nincs szándékomban Pagonyi elvtárs helytálló megállapításainak ellentvetni. Helyesnek tartom, hogy felhívta figyelmünket azokra a hibákra, melyek bizonyos vonatkozásban tényleg előfordultak és károsan befolyásolták a kollektíva munkáját, akadályozták a dolgozók javaslatainak, véleményednek érvényre! utasát. Helytelen volt pl. Németh személyzeti vezető részéről és részemről is. hogy elzárkóztunk alapszervezetünk meghallgatása elől és egyes kérdésekben csak a felsőbb megyei pártszervek véleményét kértük ki. Igaz az is, hogy egyes személyek — jóhiszeműségemet kihasználva — rávehettek arra, hogy beleegyezzem a pártvezetőségi ülés jegyzőkönyvének átírásába. Ezzel akaratomon kívül az a látszat, hogy befolyásolni akarom a pártvezetőséget.

Ezek előrebocsátásával szót kel emelnem Pagonyi Gyula elvtárs egyes kitételei, bírálatának módszere és egyes megállapításai ellen. melyek sok esetben tárgyi tévedésen alapulnak. Fontosnak tartom ezt azért is, mert a vitából esetleg mások is leszűrhetik a tanulságokat, akik hasonló cipőben járnak. Nem tudok például egyetérteni azzal, hogy a pártbizottság

pont azt nem hallgatja meg,

akiről jelentés * érkezik be

hozzá, holott ezt még a bűnössel is megteszik, mielőtt ítélkeznének felette. így bizony még a pártbizottság munkatársa sem alkothat helytálló véleményt;

Ha pl. Pagonyi elvtárs nemcsak 3—4 embert hallgatott volna meg a hivatali szervezet 40 dolgozója közül, nem jutahott volna olyan megállapításra, hogy Farkas Illés volt személyzeti előadót „elüldöztük, csupán azért, mert néhány hibát felvetett.” Ezért még egyetlen dolgozót sem távolítottunk el munkahelyéről. Farkas elvtársnak súlyos fegyelmi vétsége volt, amit a bíróság is megállapított. Emellett feladatát sem tudta ellátni, olyan magatartást tanúsított, ami lehetetlenné tette, hogy a funkciójának járó megbecsülést dolgozóinktól kiérdemelje. Ügy gondo’om, mint választott vezető, aki felelős vagyok választóimnak — a tagságnak — szövetségünk működéséért, jogom van elbírálni, kikkel dolgozhatom együtt a szövetség tekintélyének csorbítása nélkül. S hogy a hivatali pártszervezet esetleg más véleményen van — annak is van oka. A mi pártszervezetünk ugyanis öt különböző kisipari érdekcsoport dolgozóiból akakul't és ügyeink semmi esetre sem közösek. Pl. a Kisiparosok Szabad Szervezete, a biztosító intézet, vagy a kisiparos adóközösség dolgozója nem tud érdemben foglalkozni egy lctsz termelési vagy személyi problémájával. A Városi Pártbizottságnak kellett vo’na segítséget adni ahhoz, hogy megalakíthassuk saját pártszervezetünket, amire tényleg támaszkodhatunk. Egyetértek azzal, hogy nem volt jó a pártszervezettel való együttműködésünk, de meg kell mondani azt is, hogy sok esetben a vezetőség egyes tagjai sem tették lehetővé. Ahelyett hogy segítették volna a gazdasági vezetés munkáját és segítették volna tekintélye további növelését — apró intrikákat szőttek. A Várost Pártbizottság segítségével oldhatjuk meg azt is, hogy szövetségünknél egy valóban lelkes, szakmailag is hozzáértő elvtársakból álló pártvezetőség alakulhasson ki. Az együttműködésnek vannak minimális feltételei s ezek között nem utolsó a szakmai hozzáértés. .

A cilck azt írja, hogy

nem támaszkodunk eléggé a helyi pártvez°tőség

segítségére, ismereteire s „ennek következtében szövetségünkhöz bekerülnek olyanok, akik beállításával a pártvezetőség nem ért egyet.” Ez valóiban így van. Viszont az sem célravezető, hogy olyan elvtársiakat javasol a párt és éppen a Városi Pártbizottság hozzánk felelős beosztásba, aki például figyelmeztetés ellenére többször is leváltásra javasolja a tagság által választott szövetkezeti elnököt és ezt a helyszínen magával az elnökkel vagy a könyvelővel aláíratja. Egy másik elvtárs a tagság előtt és megbotránkozására kijelenti, hogy a normákat a minőség rovására fel kel hajtani. Van, aki hozzánemért.ésével sorozatos bonyodalmakat okoz és egymásután érkeznek ellene 'az írásos jelentések.

Sok szó esik mostanában az igazgatók és gazdasági vezetők önállóságáról. Valóban időszerű ezeket a kérdéseket felvetni, mert elég kötöttség számunkra a több párhuzamosan intézkedő felettes szerv. (OKISZ, megyei tanács és helyi tanácsok, minisztérium, stb.) Nem látszik célszerűnek, hogy a pártszervezetek tovább növeljék kötöttségünket. Legalább is ilyen formában nem, hiszen ez nem is feladatuk, Gazdasági intézkedési önállóságunk meghagyása mellett ahhoz kérünk segítséget a párttól és a pártszervezettől, hogy elvi gyakorlati útmutatásokat adjanak számunkra, végrehajtásukat tartsák számon és fi gye’meztesseh ek a hibákra. De ami az intézkedést s magét a napi munkát illeti, legalább bízzon meg bennünk any- nyira, mint párttagban, feladatát teljes jószándéikika! elvégezni akaró emberben, választott vezetőben.

Pagonyi elvtárs egyoldalii s nem minden esetben tényeken nyugvó megállapításai ennek ellenkezőjét bizonyítják s nemcsak a KISZÖV, hanem a városi pártbizottság tekintélyét is csökken1! az üyen bírálat.

Ehhez tartozik még, hogy az említett vezetőségi ülés jegy? "'könyvéről nekem jogom volt véleményt mondani, ha megmutatták. S hogy eszerint átírták, az már a párt- titkár elvtárs gyengeségére vall s egyes személyek befolyására, akik éppen ezt az esetet próbálták felhasználni ellenem, aki kénytelen vagyok sokszor keményen felhívni figyelmüket hivatali mulasztásaikra. Azt megértem, hogy a párt- szervezetet esetleg befolyásolni tudják ilyen emberek, azt azonban nem, hogy a pártbizottság munkatársa, Pagonyi elvtárs miért fogadja el fenntartás nélkül véleményüket.

Szeheny János,

KISZÖV elnök.

Á beadás teljesítése után szabad a gabona forgalma

A begyűjtési miniszter rendelete a gabonabeadási kötelezettség teljesítéséről, a gabona forgalmának és felhasználásának szabályozásáról

A gabonabeadási kötelezettség teljesítésének sorrendje a rendelet szerint a következő:

Cséplőgéprész, • terménykölcsön, gépáWcrmási talaj mvmkadíj-tartozás, terület utáni beadási kötelezettség. A 'terület utáni beadási kötelezettségen belül először a terményben fizetendő földadót és mezőgazdaságfejlesztési járulékot kell teljesíteni;

A gabonabeadási kötelezettséget a beadási könyvben előírt gabonafélével kéül teljesíteni. Előcséplés esetén a beadási kötelezettség teljesítésére a cséplőgép-, cséplőmum- kás~ és aratórész kiadása után fennmaradó gabonamennyiség felét, illetve, ha a beadási kötelezettség ennél kisebb, ezt a meny- nyíséget 'kell beadni.

Ha az őszi és tavassá árpát külön csépelik, az árpabeadási kötelezettség teljesítéséire tavaszi árpát legalább az őszi és tavaszi árpa vetésének arányában kell beadni;

Vetőmagszükségletként kenyér* gabonából a kötelező vetésterület után holdanként búzából és rozsból 110 kg-ot, árpából és zabból a tavalyi vetésterület után holdanként 90 kg-ot vesznek figyelembe.

A gaibonabeadási kötelezettség teljesítésére 16 százalékkal magasabb víztartalmú, ocsúval vagy egészségre ártalmas anyaggal kevert, csávázott, dohos, nem természetes szagú vagy zsizsikes gabonát nem szabad átvenni.

A gabonabeadási kötelezettséget a cséplőgéptől azonnal kell teljesíteni.

A terület utáni beadási kötelezettségre a teljesítési határidőn belül átadott kenyérgabona minden mázsája után 10 kg korpát térítés nélkül, a gépállomás! talajmunka- díj kiegyenlítésére átadott kenyér- gabona minden mázsája után pedig 20 kg korpát kell a termelő részére mázsánként 150 forintos áron adni. Ha a korpa járandóság a 30 kg-ot nem haladja meg, a járandóságot a kenyérgabona-beadás

alkalmával, legkésőbb azonban a beadást követő 10 napon beiül, ha a korpajárandóság a 30 kg-ot meghaladja. a járandóság 40 százalékát a beadás alkalmával, de legkésőbb a beadástól számított 10 napon belül, a fennmaradó meny- nyiséget pedig 1956. november 10 és 1957. január 31. között keli kiszolgáltatni.

A korpajárandóságot a korpa- utalvány ellenében a malmok, illetve cseretelepeik vagy a földművesszövetkezetek adják ki.

A rendelet a továbbiakban részletesen szabályozza a cséplőgéprész beadását, a terménykölcsönök visszaadását, a gépállomási talaj- munkadíjtartozás kiegyenlítését, a beadási kötelezettség teljesítését, a sörárpa-beadási kötelezettség teljesítését, a nemesített kalászos vetőmagvak beadását, az átvétel lebonyolítását.

A beadási kötelezettség teljesítésére a búzát, rozsot, árpát és zabot a terményforgalmi vállalatok, illetve telepeik; búzát, rozsot ezenkívül az átvételre kijelölt malmok is átvesznek.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel a terményátvevő megállapodást köthet a beadáshoz . szükséges gabonának vasútállomáson történő átadására is.

A termelők az állam iránti kötelezettség teljesítése után gabonafeleslegüket az ország egész területén szabadon értékesíthetik és mennyiségre való tekintet nélkül szabadon szállíthatják.

Megszűnik az a korlátozás, amely szerint a gabona szállításához szá1- lítási engedély szükséges. Azokat a községelvet és városokat is, ahol a cséplés üteméhez képesít a begyűjtési tervek teljesítése nem kielégítő, a begyűjtési miniszter — a járási és, megyei begyűjtési hivatalok, valamint a járási és megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak javaslata alapján — a gabona szabad forgalmából kizárhatja. Kenyér- és takarmánygabonát — továbbértékesítés céljából — csak a terményfargalmá vállalatok vásárolhatnak.

A rendelet kimondja, hogy: kenyérgabonát takarmányozásra felhasználni nem szabad.

• •

ünnepeltek... m

A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából megyénk valamennyi községében ünnepeltek. A földművesszövetkezetek, a kisipari szövetkezetek tagjai együtt tartották az ünnepségeket. A nagyobb helyeken központi előadók és vendégek is resztvettek.

Szolnokon a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökhelyettese adta át a kitüntetéseket Márton Ernő, Rádi András a MÉK és Kisnémeth Vendel a jászberényi FJK dolgozóinak. A KISZÖV részéről Tőrős Sándor, a kisújszállási Cipész KTSZ elnöke és Szanku Albert, a Vegyesipari KTSZ műszaki vezetője részesült Munkaérdemrend kitüntetésben, — melyet Szebeny János, a KISZÖV elnöke adott át. Az ünnepséget kultúrműsor és sportműsor követte.

Törökszentmiklóson az ünnepséggel egyidőben bútor- és játékvásárt, valamint mezőgazdasági kiállítást rendeztek. Kunszentmár- tonban nagyszabású szövetkezeti árubemutatót és vásárt tartottak. Turkevén, Mezőtúron oklevéllel és ajándéktárgyakkal jutalmazták a szövetkezetek legjobb munkát végző dolgozóit.

Az ünnepségeiken követelték a szövetkezet- tagjai, hogy vegyék fél a magyar szövetkezeti mozgalom tagjait is a szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe. Kisújszállásról és Jászladánvról. valamint még igen sok helyről táviratokat küldtek e célból a MESZÖV-höz és a SZÖVOSZ-hoz.