Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-13 / 165. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1956; július 14,

PÁl? T^IET »

A termelő munkában kitűnt dolgozókkal erősítsük pártszervezeteinket

Második ötéves tervünk irányelveihez hazánk dolgozóinak ezred szóltak hozzá. Javaslataikkal, bírálataikkal segítették népgazdaságunk fejlesztésének tervét Kidolgozni. A végrehajtás most már a dolgozók millióim múlik, azokon, akik eddig is megmutatták, hogy pártunk útmutatásai alapján tudnak és akarnak dolgozni. Célkd- tűzéseink megvalósítása pártszervezeteink elé is mind nagyobb követelményeket állít. Hogyan is tudnak pártszervezeteink ennek a nagy munkának motorjai, irányí- iói lenni?

Kettős feladat hárul a pártszervezetekre

Egyrészt neveljék szüntelenül a párt tagjait, vonják be őket a pártmunkába és egyre inkább követeljék meg tőlük a példamutató helytállást a termelésben, a párt iránti áldozatkészséget, a nagyobb marxista—leninista tudást. Másrészt. gondoskodjanak a párt egészséges fejlődéséről, tagjedölt- UtánpóMásáról. Állítsanak magasabb követelményt a felvételire jelentkezők elé, s főleg a termelő munkában dolgozók legjobbjait vonják be soraink közé. Csak e két feladat együttes megoldása szilárdítja meg pártunk sorait és (eszi képessé pártszervezeteinket hivatásuk betöltésére.

Az utóbbi években járatit a tag- ielöltfelvétel szociális összetétele. Pártbizottságaink lelkiismereteseb- ' ben bírálják el, hogy ká legyen a párt tagja, tagjeüöltje.

Ennek eredményeképpen túlit vomó többségük a termelő munkában dolgozók közül kerül ki. Egyes pártszervezetek azonban nem állítanak még megfelelő követelményt a jelentkezők elé. Több termelő jellegű pártszervezetben viszont arra hivatkoznak, hogy náluk nincsenek olyan dolgozók, akik méltók pártunk tagságára. Ez az álláspont azonban tarthatatlan. Az utóbbi hónapok nehéz feladatainak megoldáséban ugyanis a pártonkívüliek százai tűntek ki az üzemi tervek teljesítésében, a növényápolásban stb. Nem lehet például elhinni, hogy a Bánhalmi Állami Gazdaságban, a tiszainokai Szabadság Tsz-ben, a karcagi Táncsics és Ságvári Tsz-ekben ne lennének jól dolgozó pártonkívüliek. Ezeken a helyeken ugyanis ebben az évben még nem volt tagjelöltfelvétel. Nyilván az ilyen és ehhez hasonló pártszervezetek vezetősége elhanyagolja a jól dolgozó pártonkívüliekke! való foglalkozást, nem neveli az élenjárókat Tagjelöltekké. Egyszóval elhanyagolja a pártszervezet egészséges növekedésének biztosítását. Minden termelő jellegű pártszervezetnek (üzem, ÁMG. ÁG, ^sz) figyelembe kell vennie, hofify a tagje- löltfelvétel nem független a szocialista építő munkától. Ellenkezőleg,

gazdasági és politikai sikereinknek, a párt és a tömegek közötti kapcsolat állandó erősödéséinek az eredményének kel] lennie.

Elsősorban üzemi munkásokat a pártba

A Politikai Bizottság 1952. április 10-i határozata szerint elsősöm ban üzemi munkásokat kell felvenni, akik munkájukkal bebizonyították, hogy méltó tagjai lesznek pártunknak. Ennek ellenére az üzemi munkások és a traktorosok felvétele nem kielégítő. Több példa van arra, hogy alkalmazottakat vesznek fel ezek a pártszervezetek is, vagy a felvett üzemi munkások, traktorosok sok esetben nem a legjobbak közöd kerülnek ki. Ugyanezeket a hiányosságokat elmondhatjuk csaknem valamennyi építőipari párt- szervezetünkről, ahol a nagy muti- kaerővándorlásra hivatkozva a munkások felvétele ugyancsak nem kielégítő, pedig az építőiparban fellelhető lazaságok szükségessé tennék építőipari pártszervezeteink erősítését.

Megyénkben emellett igen fontos feladat a termelőszövetkezeti pártszervezetek megerősítése. Ezt elsősorban azokon a helyeken kell szemelőtt tartani, ahol a párttagság létszáma nem haladja meg a 10 főt. Termelőszövetkezeti párt- szervezeteink a növényápolásban, jelenleg az aratásban kitűnt, jól dolgozó tagokat vegyék fel tagjelöltnek, vagy indokolt esetben tag- jelöHségi idő nélküli tagnak.

Nem szabad azonban elfeledkezni a területi pártszervezetekben az egyénileg gazdálkodókkal való foglalkozásról sem. Azokat, akik kitűnnek a termelésben, pontosan teljesítik állampolgári kötelezettségüket, érdeklődnek a politikai események iránt, őszinte hívei a népi demokráciának — vegyük fel tagjelöltnek. Gondoljunk arra, hogy ez elősegíti a mező- gazdaság szocialista átszervezését is.

Nem javult kielégítően az utóbbi hónapokban megyénkben az értelmiségiek. elsősorban a műszaki értelmiségiek felvétele. Nem méltányos dolog, ha pártszervezeteink húzódoznak attól, hogy fiatal mérnökeinket, technikusainkat — akiknek nagy részük van a termelési

sikerekben és munkájukkal kitűntek — tagjelöltnek vegyék fél.

Akad még pártszervezet, ahol — amellett, hogy a termelő munkában kitűnt dolgozók' felvételét, tagjelöltté való neve’ését elhanyagolják — a szükségesnél nagyobb számban vesznek fel termelő munkát nem végző alkalmazottakat, háztartásbelieket. Jászberény városban ez év öt hónapjában pl. a felvétel 20,9 százaléka alkalmazott és háztartásbeli.

Növeljük ax ajánlók felelősségét is

A tagjelöltfelvételhez szorosan kapcsolódik az ajánlók munkája. A felvételi kérelmet két ajánlónak kell támogatni a tagság előtt, akik legalább hat hónapja ismerik a kérelmezőt. „Az ajánlók ajánlá sukért a párt előtt felelősek” a Szervezeti Szabályzat szerint. Az ajánlások azonban még elég formálisak, sablonosak. Pártibizottságaink általában a felvett tagjelöltek 10—15 százalékát havonta visszautasítják ugyan, de elfelejtkeznek az ajánlók feledősségre- vonáséról;

A tagjélölítMvételi munkákban még fellelhető hiányosságokért pártbizottságaink is felelősek. Jobb ellenőrző munkájuktól függ, hogy pártszervezeteink több üzemi munkást, . tsz tagot, dolgozó parasztot és értelmiségit vegyenek fel tagjelöltnek. A törökszentmiklósi és a kunhegyes! járásban például a tagjelöltek túlnyomó része tsz tagokból kerül ki, ami azt mutatja, hogy jobban fog1alkoznak ezzel a kérdéssel. A pártbizottságok ne elégedjenek meg az alapezerveze- tekbem felveti; tagjelöltek kérdőíveinek átnézésével, hanem esetenként egy-egy párt-végrehajtó bizottsági tag a helyszínen ismerkedjen meg a kérelmezővel és azután tegyen javaslatot a VB. ülésen. Ugyancsak tmiulmányoz- zák figyelmesen, hogy helyes irányban fejlődik-e a pártszervezetek összetétele és ennek alapján irányítsák a tagjelöltfelvételt. A pártépítés e munkájának helyes vitele biztosítéka lesz gazdasága feladataink sikeres végrehajtásának is.

MAJOR TIBOR, az MDP Megyei Végrehajtó- bizottság munkatársa.

Dulles némileg módosította a semlegességről vallott felfogását — írják ax angol lapok

Angol katonai erőket vontak össze Adenben

Jemen kairói nagykövetségének nyilatkozata

A jemeni kormány a nagykövetség szóvivője szerint tiltakozását fejezte ki az angol hatóságok ilyen eljárása ellen, amelyet éppen abban az időben tettek, amikor lépések történtek a Jemen, és Anglia közötti nézeteltérések rendezésére. (MTI).

Kairó (TASZSZ). Az arab tájékoztató ügynökség jelentése szerint Janen egyiptomi nagykövetségének képviselője csütörtökön közölte, hogy kormányától érkezett jelentések szerint az angol hatóságok katonai erőket vontak össze Adenben.

London (MTI). Mint ismeretes. Dulles külügyminiszter szerdai sajtóértekezletén a többi között a semleges országok álláspontjával is foglalkozott. Az angol sajtó rámutat arra, hogy Dulles némileg módosította az erről a kérdésről korábban kifejezett nézeteit. A külügyminiszter ugyanis néhány hete arról beszélt, hogy a semlegességet „erkölcstelennek’’ tartja és ez a felfogás felzúdulást váltott ki különösen a délkeletázsiqi semleges országokban.

A Manchester Guardian egyik nagyobb tudósításában „Duties ismét takaródét fúj1' alcímmei utal arra, hogy a külügyminiszter részben igyekezett enyhíteni korábbi kijelentéseit. „Ez a hírhedt bírálat — hangzik a lap tudósításéban — hangos felzúdulást keltett az egész világon és nem valószínű, hogy a szerdai tapintatos módosítás véget vetne Dulles kínos zavarának. Megerősítette ezt a benyomást az a zűrzavar, mely Dulles legutóbbi sajtóértekezletét jellemezte. Űjabb furcsa baklövést követett el Dulles, amikor Svájcot említette, s utána nagysietve hozzátette, hogy. Svájc mégsem erkölcstelen, mert semlegessége különleges körülményeknek tulajdonítható. Amikor a tudósítók egyike kitartóan firtatta, hogy voltaképpen melyik ázsiai országra gondolt az erkölcstelenség vádjával, Dullas hosszas köntörfalazás után azt felelte, nem akar egyetlen országot sem nevén nevezni, és hogy „csak nagyon kevés ilyen ország létezik, ha ugyan egyáltalán létezik”. (MTI);

A Bajor Párt a hadkötelezettség ellen foglal állást

Berlin (MTI). — A Bajor Párt egy müncheni gyűlésen tiltakozott a hadkötelezettség nyugatnémetor- szági bevezetése ellen. „Helyesebb lenne —■ mondotta Brentano •—■ Hommeyar müncheni városi tanácsos, a gyűlés szónoka — ha a hadkötelezettség helyett az elmúlt háború sebeit és pusztításait kísérelnék meg begyógyítani’^

Ebéd az Olasz Kommunista Párt küldöttségének szovjeiunióbeli tartózkodása alkalmából

Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége július 12-én ebédet adott az Olasz Kommunista Párt; küldöttségének szovjetumiőbeli tartózkodása alkalmából;

A Szovjetunió Kommunista Pártja részéről az ebéden jelén voltak; Bulganyin, Hruscsov, Malenkov, Molotov, Parvuhin- Vorosilov az SZKP Közpnoti Bizottsága ElnökGégének tagjai. Az ebéd szívélyes, baráti légkörben folyt le. (MTI).

Visszatért háromhetes szovjetunióbeli útjáról a SZOT küldöttsége

Visszatért a Szovjetunióból a

SZOT öttagú küldöttsége, amely háromhetes tanulmányútja alatt az ottani munlfavédelemmel ismerkedett meg. (MTI).

MAGYAR SZÉPIRODALOM

KOVÁI LŐRINC:

Fáklyatánc

(Szép irodalmi Könyvkiadó.)

A Fáklyatánc a magyar nép szabadságvágyának, nagy forradalmi harcának regénye. Voltaképpen háborús regény, a függetlenségért és belső szociális átalakulásért küzdő emberek története, akiket az író a Jegyveres harc lendületében, honvédő szerepükben mutat be. Kovái a tőle megszokott nagyvonalú ecsetkezeléssel, hatalmas tablókban, európai viszonylatban tárja elénk történelmünk e nagyszerű napjait Az európai forradalmak fáklyái egy időben gyulladtak ki, s a magyarországi szabadságharc fényei még akkor is világítottak, amikor Párizsban és Bécsben az abszolutizmus zsarnoksága hallgattatta él a tömegek forradalmi hangját.

A cselekmény hatósíkja igen nagy. Egészében felöleli a magyar történelem 1848-as eseményeit, megeleveníti a párizsi és bécsi forradalmi napokat. A regény Kossuthnak a budai várbörtönből való ki- szabadulásával kezdődik. Színes képekben ábrázolja a márciusi napok nagy felszabadulását, majd a kirobbanó nagy szabadságkarc ragyogó harci fényeinek leírását kapjuk. Külföldi forradalmárok és magyar paraszt katonák — diákok és munkások találnak egymásra a közös harcban.

Az aradi vértanuk kivégzésének drámai leírásával nem fejeződik be a regény cselekménye. Az abszolutizmus fojtó szorításából szabadulni vágyó emberek hitéből, erejéből érzi az olvasó, hogy a szabadság nem veszett el, mert szellemi, érzelmi és etikai ereje tovább él és kizárja az elbukást. A tömegek szabadságvágya tovább izzik, s Garibaldi zászlaja alatt újra lángra lobban.

A Fáklyatáncban a történelmi emlékanyag és a költött regény figurák sorsának összeszövése áttekintést ad az akkori társadalom valamennyi rétegéről. A történelmet formáló nép az igazi hőse Kovái regényének. A kisemmizett, sokszorosam, becsapott nép, mely Kossuth hívó szavára ákt helyt, amíg csak az események alakulása ki nem ütötte kezéből a fegyvert.

KÖRÖSSÉNY1 JÁNOS:

Ország rontó Gara

(Magvető Könyvkiadó.)

A regény a Hunyadi János halála utáni idők Magyarországába vezeti el az olvasót. Élményszerű, erővel mutatja be a Hunyadi-család kezéből kihullott hatalom megszerzéséért marakodó főurak mohóságát, önzését, hazánk történetének az európaival majdnem egy- idöben támadt fordulóját a középkor és a magyar reneszánsz mes- gyéjén.

Az országot fenyegeti a török veszély — a Cilleiek, a Garák, de a többi kiskirály legkisebb gondja is nagyobb annál, semhogy a nemzet erejét a török ellen állítsa sorompóba. Minden igyekezettel, fortéllyal azon varrnak, hogy a hatalmat jelentő királyi trónt maguk vagy családjuk számára megkaparintsák. Számításukat Szilágyi Mihály és a véle szövetkezett urak keresztülhúzzák, s az alig tizenhét éves Hunyadi Mátyást segítik az ország trónjára, abban, a reményben, hogy a fiatal, tapasztalatlan fiú könnyű játékszerük lesz. Mátyás azonban önálló elképzelésekkel lép a magyar királyok trónjára. Az érdekes színes korrajzot nyújtó történet Mátyás királlyá Választásával ér véget, s előre vetíti az ország virágzó fejlődésének távlatát.

TOTH ISTVÁN i

A KUJON

(42.)

jii ikor már a likőröknél tartot- 'tak Rontóné asztalánál s a cigányprímás is oda-odasündörgött, a fiatalasszony lágj^n odaszólt az

urához.

— Bélám, ugye természetes, hogy meghívjuk Sólyom igazgató elvtársat hozzánk? Miért aludna szállodában, amikor nálunk is van hely a díványon?

— Legalább az is a maga zsebében marad a napidíjból, nem igaz? ‘— térdelte combon most már gátlás- talanul az öntelten feszítő férfit.

Rontó faarccal, alázatosan bólint- gatott.

— Természetes, természetes...

Mit is tehetett volna egyebet ezek

ellen a forróhevű urak ellen, a megyei igazgató ellen?

Sólyom Gyula a cigányra kacsintott s miután nyelve hegyével beleszórt csábos bajuszába, nekitcká- sodva dalolni kezdett. Szeme sarkából szemtelen nyilak lövöldöztek az „Amazonba“’ betonozott tüzelőállások közé.

„hej de!

Lenne csak egry ilyen kedves,

szelídszavú párom“.

Rontóné elbájolva engedte likőráztatta állát vízszintesen tartott kezefejére. Kék szemét szűzmáriá- san az égre fordítva hasította a férfival együtt... Megértőn, bele- egyezőn.

„Én lennek a legboldogabb

ezen a világon,“

A kiadós ebéd és ivászat végén egyedül Rontó Béla állt ugyanolyan határozatlanul két csontbör lábán, mint ahogy idejövetelükkor lálbatlankodott közöttük. Egész idő alatt rendkívül feszélyezte, hogy nem tudott beleszólni a társaság csevegésébe. Nem mert, hiszen remegett volna a hangja. Mi újat, érdekeset tudna ő mondani ezeknek a nagyvonalú férfiaknak? Csak úgy dől róluk megyei mivoltuk s bővérűségük fölénye.

Legbelső értékelése szerint kihámozta a vendégekből, bogy azért ők is közönséges halandók, az ügyeket ugyanolyan rendszer szerint intézik, mint ahogyan ő végzi dolgát. Csak ők megyei szinten. S ez a fogalom, „megyei”, félő tiszteletet keltett benne a temperamentumos, belevaló, szuggesztív hatású erős férfiak iránt. Mint minden gyáva, meghunyászkodó, testi adottságai miatt is alárendelt szerepre kárhoztatott férfi, ő is lerakta akaratának minden fegyverét a győzelemre rendelt hímek előtt.

— Ö, bocsánat — fogta meg kér- lelően az acéltestű igazgató vállát, pedig az lépett az ő lábára, míg a kijárat felé csetledezték.

Bocsánatot könyörögve engedett felesége öklének, mikor a cigányok felé intve eszébe juttatta, hogy neki dukál kirukkolni a vendégek helyett. Hajlongott, makogott a prímás sóvár tekintete bűvkörében s ijedtében egy szép egészséges százforintost gyűrt a markába.

Csak a kapun kívül merészelt megereszteni egy félénk sóhaj félét. fLt indenki utat engedett a te- ktotélyes csoportnak. Középen Erzsiké asszony virult, mint egy kékszemű Carmen. Csípőjét himbálva juttatott kegyéből a vendég férfiaknak, ide is, oda is serdülve egy kicsit. A gavallérok teleaggatták már vásárfiával. Három léggömb öklelőzött a feje felett. Ruhája vállgombjára akasztva tollas majom ugrált gumiszáron. Repedt vigyorgással csúszkált a léptek ütemére az asszony domború mellén s hátulját kedvtelve verdes- te a zsorzsett-halmokhoz.

—• Maradjanak csak! — tolta szét hódolóit Erzsiké — most én veszek maguknak vásárfiát. Az egyik jó- téksátamál tűnt el a vásárlók között.

Dühösen, megbotránkozva fordították hátra fejüket, akiket erőszakosan félretolt a kirakatnál. Rájuk se hederített, mindenkit levegőnek nézett s folyvást fecsegve kotort a játékok, csecsebecsék között.

— Tessék felszámolni ezt a három kakas-trombitát — harsogott túl mindent követelőzőén ;.. Várjon csak, még ezt a negyediket, ezt a kappanformájút is számítsa — röhintett közönségesen. Azt a trombitát az urának vette- Míg a pénzt nyújtotta, gyorsan szemügyre vette a többi vevőt.

— Szabadság, kedves elvtársnő! — folyt rá mézédes mosolyával Botó'- néra, aki éppen pici locsolót választott a kisfiának.

<= Jaj. nem is találkoztunk a

szerdai aktivaülés óta. Hát-.: hát..; Ne vegye hízelgésnek elvtársnő, de ilyen tömör, ilyen harcos előadást a nők megbecsülése mellett még nem hallottam Tudja, csak úgy húzták a nyakukat a férfiak, aki' két kipellengérezett. . Gratulálok elvtársnő.:. Szabadság elvtársnő. Üdvözlöm Botos elvtársat! áradozott Rontóné.

Az elvtársnő azt se tudta, hová legyen restelkedésében. Kínosan mosolygott, menekülő mozdulatokkal hárította el magáról a dicshimnuszt, de tehetetlen maradt a lerohanó szóáradattal szemben.

Öontóné már újra díszkísétrete-**■ köréiben viháncolt. Kacéran dugdosta a három megyei férfi szájába a pléhkakas trombitát, majd elkomolyodott. Gyilkos nyugalommal fogta meg férje tarkóját az egyik kezével, a másikkal meg száját csücsörítve, óvatosan illesztette Béla szájába a kappanformájú dudát.

— Nesze szívem. Ezen még tudsz valamit.

A három vendég részegen, győze- lemittasam röhögött a levegő után kapkodó hivatalnokon. Rontóról dőlt a verejték, majd az eszét vesztette kínjában. Az egész város előtt csúfat űz belelőe ez a feneketlen szuka-kút

Agyát elborította a vér s mindenről megfeledkezve rontott volna feleségének. De ezt csak elképzelte- A valóságban e nagy tetthez hatalmas lélegzetet kellett vennie.

Igenám, de a levegővel együtt a kappanduda hosszú pléhhátulját is beszippantotta. Egészen a torkára szaladt, öklendezve, lilán fuldoklóit. Az asszonynak kellett hátba- vemi, hogy magához térjen.

CFol.vt. köv.)