Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-04 / 157. szám

2 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. július 4. Az SZKP Központi Bizottságának Határozata a személyi kultusz és következményeinek Buiganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta Norodom Sziltanuk herceget Moszkva (TASZSZ.) Norodom Szihanuk herceg, aiki a szovjet kormány meghíváséra Moszkvában tartózkodik, július 3-án látogatást tett Bulganyinnál, a' Szovjetunió Minisztertanácsa elnökénél. Norodom Szihanuk herceget Kim A poznani események után Varsó (PAP). Számos lengyel- országi ipari létesítmény dolgozói tartottak tömeggyűléseket ezek­ben a napokban, amelyeken a munkások elítélték a poznani za­vargások felbujtóit. Poznanban a mérnökök és technikusok tartottak gyűlést. A Chorzowban lévő Konstal Mű­vek munkásainak gyűlésén számos felszólaló hangsúlyozta a párt és a kormány iránti odaadását és kife­jezte meggyőződését, hogy a pro- vokatőrök számításai ellenére a poznani események nem tartóztat­ják fel az élet demokratizálásának folyamatát Lengyelországban.­A lublini B. Bierut Tehergépko­csigyár munkásai tiltakozásukat fe­Habib Burgiba nyilatkozata Párizs (TASZSZ). Habib Bur- giba, a Párizsban tartózkodó tu­niszi miniszterelnök sajtójelenté­sek szerint július elsején sajtónyi­latkozatot tett. Burgiba megállapította, hogy a tuniszi kormányküldöttség, amely azért érkezett Párizsba, hogy a francia kormány képviselőivel meg­tárgyaljon a Franciaország és Tu­nisz közötti „kölcsönös függés” megteremtésének tervével kapcso­latban felmerült egyes katonai és diplomáciai prob’émákat, „félreér­tésekkel találkozott. Egyes francia felelős személyisé­gek nyilatkozatukban számukra teljesen elfogadhatatlan elvet han­goztattak — mondotta Burgiba. Kijelentik, hogy a francia hadse­reg nem hagyhatja el Tuniszt és hogy Franciaország nem ürítheti ki Bizertát, mert Franciaországnak külső kötelezettségei vannak és Flanders szenátor: Németország újraegyesítése és ujrafelfegyverzése kölcsönösen kizárja egymást német nép legszélesebb rétegei a német külpolitika legfontosabb fel­Tit kambodzsai miniszterelnök, va­lamint Lang Nget és Szón Szári, a királyi legfelsőbb tanács tagja kí­sérte. A fogadáson jelen volt Kuznye- cov, a Szovjetunió külügyminiszte­rének első helyettese. (MTI.) jezték ki a poznani eseményekkel kapcsolatban. A felszólalók rámu­tattak arra, hogy különbséget tud­nak tenni a poznani munkások és a provokatőrök között, akik ellen­ségei a dolgozó népnek. A wroclawi vagongyár pártszer­vezete ugyancsak gyűlést tartott. Számos munkás és mérnök — párt­tagok és pártonkívüliek egyaránt — vett részt a vitában, amely több órán át tartott. Valamennyi felszó- , laló sajnálkozással és ’méltatlanko­dással beszélt a poznani esemé­nyekről. A gyűlés résztvevői levelet intéz­tek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságához, amelyben elítélik a tragikus poznani esemé- hyek felbujtóit. (MTI) Tunisz meg Franciaország közös védelme máskép elképzelhetetlen. Ezzel az elvvel nem értünk egyet. „Harcoltunk a gyarmatosítás el­len — folytatta Burgiba — és nem azért vívtuk ki függetlenségünket, hogy ma önként beleegyezzünk, hogy országunkat hosszú időre vagy talán örökre külföldi hadse­reg szállja meg, annál is inkább, mert nem felejtettük el, hogy a gyarmati uralom Bizerta elfogla­lásának segítségével terjedt ki or­szágunkra. Megmagyaráztuk ezt a sajtónyilatkozatban és az első ülé­seken (a francia—tuniszi tárgyalá­sok során — szerk.) és megerősí­tettük, hogy nem fogadhatjuk el az említett tézist.” Burgiba hozzátette, hogy ha a franciák ragaszkodnak ehhez a té­zishez, a tuniszi küldöttség inkább hazatér, mert ebben az esetben a tárgyalásoknak nincs értelmük. — (MTI.) (Tegnapi közlemény folytatása.) Egyúttal meg kell állapítani, hogy a személyi kultusz kérdésének meg­vitatása során nem magyarázzák mindig helyesen a személyi kultusz okait és azokat a következménye­ket, amelyekre társadalmi rendünk szempontjából ez a kultusz veze­tett. Például Togliatti eivtárs a Nuovi Argomenti című folyóirat­nak adott alapos és érdekes inter­jújában sok igen fontos és helyes következetetésen kívül helytelen megállapításokat is tesz. Többek között nem lehet egyetérteni azzal, hogy Togliatti elvtárs felveti azt a kérdést, hogy nem jutott-e a szov­jet társadalom „az elfajulás bizo­nyos tornájáig?4’ E kérdés felveté­sének semmi alapja nincs. Annál érthetetlenebb, mert Togliatti elv­társ interjújának másik helyén tel­jesen helyesen mondja: „Arra a következetetésre kell jutni, hogy a szocialista rendszer lényege nem veszett el, mert nem veszett el egyetlen előző vívmány sem és mindenekelőtt nem veszett el a szovjet társadalmat képező mun­kás-paraszt, értelmiségi tömegek támogatása. Maga ez a támogatás bizonyítja, hogy ez a társadalom mindenek ellenére megőrizte alap­vető demokratikus jellegét1’. Valóban, ha a nagy néptömegek nem támogatták volna a szovjet hatalmat, a kommunista párt poli­tikáját, országunk nem tudta volna páratlan rövid idő alatt megalkotni a hatalmas szocialista ipart, meg­valósítani a mezőgazdaság kollekti­vizálását, nem tudott volna győzel­met aratni a Második Világháború­ban, amelynek kimenetelétől az egész emberiség sorsa függött. A hitlerizmus. az olasz fasizmus és a japán militarizmus teljes szétzúzá­sa következtében indultak erős fej­lődésnek a kommunista mozgalom erői, nőtt fel és lett tömegpárttá Olaszország, Franciaország és más kapitalista országok kommunista pártja, létesült népi demokratikus rendszer Európa és Ázsia több or­szágában, keletkezett és erősödött meg a szocializmus világrendszere, aratott páratlan sikereket az impe­rializmus gyarmati rendszerét szét­bomlasztó nemzeti felszabadító mozgalom. IV. Az SZKP XX. kongresszusának a személyi kultuszt elítélő határo­zatait a kommunisták és az összes szovjet dolgozók egyhangúlag he­lyeslik és e határozatokban pár­tunk megnövekedett erejének, le­nini eiviségémék, egységének és összeforrottságának bizonyítékát lát­ják. „A forradalmi proletariátus pártja elég erős ahhoz — mutatott rá V. I. Lenin — hogy nyíltan bí­rálja önmagát, hogy a hibát és a gyengeséget minden köntörfalazás nélkül hibának és gyengeségnek nevezze.” (Lenin művei 21. kötet, 150. ol­dal, oroszul.) Ezt a lenini elvet követve, pár- 1unk továbbra is bátran fel fogja tárni, nyíltan meg fogja bírálni és határozottan ki fogja küszöbölni a munkájában mutatkozó hibákat és zökkenőket. Az SZKP Központi Bizottsága úgy vélekedik, hogy máris meg­hozta pozitív eredményeit az a munka, amelyet a párt eddig a személyi kultusznak és következ­ményeinek leküzdésére végzett. A XX. pártkongresszus határo­zataiból kiindulva, az SZKP Köz­ponti Bizottsága felhívja az összes pártszervezeteket: Egész munkájukban következe- tesen tartsák be a marxizmus— leninizmus ama tanításának igen fontos tételét, hogy a nép a történe­lem alkotója, az emberiség összes anyagi és szellemi javainak létre­hozója. továbbá azt a tanítását, hogy a marxista párt döntő szere­pet tölt be a társadalom átalakítá­sáért, a kommunizmus győzel­méért folytatott forradalmi harc­ban. Állhatatosan folytassák azt a munkát, amelyet a párt Központi Bizottsága végzett az utóbbi esz­tendőkben annak érdekében, hogy az összes pártszrevezetetoben, a legfelsőktől a legalsókig, a legszi­gorúbban tartsák be a pártvezetés lenini elveit, elsősorban a legfőbb elvet, a kollektív vezetés elvét, valamint annak érdekében, hogy betartsák a pártéletnek a pártunk szervezeti szabályzatában leszöge­zett elveit, bontakozzék ki a bírá­lat és az önbírálat; Maradéktalanul állítsák helyre a szovjet szocialista demokrácia el- - ét, amelyek kifejezésre jutnak a szovjetunió alkotmányában, teljes mértékben javítsák ki a forra­kikiiszöböléséről dalani szocialista törvényességen esett sérelmeket. Mozgósítsák harcra kádereinket, az összes kommunistákat és a dol­gozók legszélesebb tömegeit a ha­todik ötéves tervben foglalt fel­adatok gyakorlati megvalósításáért s ennek érdekében minden vona­lon fejlesszék ki a tömegeknek a tör­ténelem igazi létrehozóinak alkotó kezdeményezését és energiáját. Az SZKP XX. kongresszusa rá­mutatott: korunk legfontosabb jel­lemvonása az, hogy a szocializmus világrendszerré vált. Már elmúlt a szocializmus fejlődésének és meg­szilárdulásának legnehezebb szaka­sza. Szocialista országunk már nem az egyetlen sziget a kapitalista ál­lamok óceánjában.. Ma már az em­beriségnek több mint egyharmada építi az új életet a szocializmus zászlaja alatt. A szocializmus esz­méi a kapitalista országokban tó meghódítják sok-sok millió ember- gondolkodását. A szocializmus esz­méi óriási hatást gyakorolnak a gyarmati rendszer minden fajtája ellen síkraszálló ázsiai, afrikai és latinamerikai népekre. Az SZKP XX. kongresszusának határozatait a béke és a szocializ­mus minden híve, az összes de­mokratikus és haladó körök lelke­sítő programként fogják fel a világ békéjének megszilárdításáért, a munkásosztály érdekeiért, a szo­cializmus ügyének diadaláért ví­vott harcban. A jelenlegi körülmények között a kommunista párt és az egész nemzetközi munkásmozgalom előtt lelkesítő, széles távlatok nyílnak, az hogy az összes békeszerető erők­kel eovütt kiharcolják az uj világ­háború megakadályozását, megféke­zik a monopóliumokat és biztosít­ják a tartós békét és biztonságot a népek szamára, megszüntetik a fegyverkezési versenyt és leveszik a dolgozók vállalról ez emiatt előál­lott súlyos adóterheket, megvédik a demokratikus jogokat és szabadság- jogokat, amelyek biztosítják a dol­gozók számára, hogy harcolhatnak jobb életükért és boldogabb jövőjü­kért. Ez az egvszerű emberek mil­lióinak alapvető érdeke a világ min­den országában. E problémák sike­res megoldását hatalmas mértékben elősegíti a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az összes többi, a szocializmus útján haladó ország békeszerető politikája, újabb és újabb sikerei. Az uj, történelmi körülmények között beszüntették tevékenységü­ket a munkásosztály olyan nemzet­közi szervezetei, mint a komintern és a kominform. Ebből azonban ko­rántsem következik, hogy elvesztette jelentőségét a marxizmus-leniniz- mus álláspontján álló forradalmi testvérpártok nemzetközi szolida­ritása és kapcsolatainak szükséges­sége. Manapság, amikor mérhetet­lenül megnőttek a szocializmus erői és a szocializmus eszméinek befo­lyása az egész világon, amikor a kü­lönböző országokban feltárul a szo­cializmushoz vezető utak saját- szerűsége, — a munkásosztály marxista pártjainak természetesen meg kell őrizniük és erősítendők kell ideológiai egységüket és hem- zetközi testvéri szolidaritásukat az új háború veszélye elleni harcban, a monopoltőkének a forradalmi és haladó mozgalmak elfojtására tö­rekvő népellenes erői elleni harc­ban. A kommunista pártokat össze- forraszitja a nagy cél: a munkás- osztály felszabadítása a tőke igája alól, a kommunista pártokat egy­befűzi a hűség a marxizmus-lenin- izmus tudományos eszmevilágához, a proletár, internacionalizmus szel­leméhez, a határtalan odaadás a néptömegek érdekei iránt. A jelenlegi körülmények között minden kommunista párt a maga tevékenységében országa nemzeti sajátosságaiból és viszonyaiból in­dul ki, a legnagyobb teljességgel juttatva kifejezésre népe nemzeti érdekeit. Ugyanakkor annak tuda­tában, hogy a munkásosztály érde­keiért, a békéért és hazájuk nem­zeti függetlenségéért folytatott harc egyúttal az egész nemzetközi proletariátus ügye, a kommunista pártok összefognak és erősítik egy­más közötti kapcsolataikat és együttműködésüket. Arra, hogy a különböző országok munkásosztá­lyának marxista pártjai .ideológiai­lag egységesek legyenek és testvéri szolidaritásban éljenek egymással, annál is inkább szükség van, mert a kapitalista monopóliumok meg­teremtik a maguk nemzetközi ag­resszív egyesüléseiket és tömbjei­ket, olyanokat, mint a NATO, a SEATO, a bagdadi szerződés — amelyek a békeszerető népek, a nemzeti felszabadító mozgalom, a munkásosztály és a dolgozók élet­bevágó érdekei ellen irányulnak. Mialatt a Szovjetunió oly sokat tett és tesz ma is a nemzetközi feszültség enyhítéséért — ezt ma már mindenki elismeri — az ame­rikai monopoltőke továbbra is nagy összegeket Irányoz elő a felfor­gató tevékenység fokozására a szo­cialista országokban. A hideghábo­rú tetőpontján — mint ismeretes — az amerikai kongresszus (a nem- hivatalosan rendelkezésre bocsátott összegeken kívül) százmillió dollárt irányzott elő a népi demokratikus országokban és a Szovjetunióban végzendő felforgató tevékenységre. Most, amikor a Szovjetunió és a többi szocialista ország minden le­hetőt megtesz a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, a hideghábo­rú hívei arra törekednek, hogy új­ra felelevenítsék az egész világ által elítélt hidegháború cselekmé­nyeit. Ezt bizonyítja az amerikai szenátusnak az a határozata, amelynek értelmében további 25 millió dollárt' irányzott elő felfor­gató tevékenységre, amit cinikusan a „vasfüggöny’’ mögött a „szabad­ság előmozdításának’ neveznek. Nekünk józanul mérlegelnünk kell ezt a tényt és le kell vonnunk belőle a megfelelő következtetése­ket. Világos például, hogy a poznani népellenes megmozdulásokat ebből a forrásból pénzelték. Ámde, az óceánontúli pénzügyi alapokból fi­zetett provokátoroknak és felforga­tóknak néhány óra alatt kifogyott a lélegzetük. A poznani dolgozók visszaverték az ellenséges támadá­sokat és provokációkat. Kudarcba fulladtak a „köpeny és tőr" sötét lovagjainak tervei, kudarcba ful­ladt aljas provokációjuk a lengyel- országi népi hatalommal szemben. Hasonlóképpen kudarcba fognak fulladni a jövőben is a felforgató cselekmények a népi demokratikus országokban, jóllehet ezeket a cse­lekményeket bőkezűen megfizetik az amerikai monopóliumok által rendelkezésre bocsátott összegek­ből. El lehet mondani, hogy hiába elfecsérelt pénz ez. Mindez azt bizonyítja, hogy nem szabad közömbösen nézni az impe- rilaista ügynökök újabb cselszövé- nyeit, akik igyekeznek behatolni a szocialista országokba, hogy meg­károsítsák és aláássák a dolgozók vívmányait. Az imperialista reakció erői arra törekednek, hogy letérítsék a dol­gozókat a saját érdekeikért foly­tatott harc helyes útjáról, megmér­gezzék lelkűket olymódon, hogy ne bízzanak a béke és a szocializmus ügyének sikerében. XIX. Hiábavaló a kapitalista monopó­liumok ideológusainak minden fon­dorlata, a munkásosztály, tapasztalt kommunista élcsapatának vezetésé­vel tovább halad a maga útján, amely a szocializmus történelmi vívmányaira vezetett és a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyé­nek újabb győzelmeire fog vezetni. Biztosak lehetünk abban, hogy minden ország komunlsta és mun­káspártjai még magasabbra emelik majd a proletárintemacionalizmus dicső marxista zászlaját. A szovjet dolgozók joggal büsz­kék arra, hogy hazánk elsőnek épí­tette kd a szocializmushoz vezető utaú Most, amikor a szocalizmus világrendszerré vált, amikor a szo­cialista országok között testvéri együttműködés és kölcsönös segély- nyújtás jött létre, újabb kedvező feltételek alakultak ki a szocialista demokrácia felvirágzásához, a kom­munizmus anyaga — termelő bázi­sának további erősítéséhez, a dol­gozók életszínvonalának szakadat­lan emeléséhez, az új, a kommu­nizmust építő ember egyéniségének sokoldalú fejlesztéséhez. A burzsoá ideológusok csak gyártsák meséi­ket a kommunizmus „válságáról”. Mi nem szoktunk hallgatni az el­lenség eféle ráolvasásaira. Az el­lenség jóslatai mindig szétpattan­tak, mint a szappanbuborék. Ezek a kudarcot vallott jósok jöttek és mentek, de a kommunista mozga­lom, a marxizmus-leninizmus hal­hatatlan és életet teremtő eszméi győzedelmeskedtek és győzedelmes­kednek. így lesz a jövőben is. El­lenségeinknek semmiféle ádáz, rá­galmazó támadása sem tudja meg­állítani az emberiség történelmi fejlődésének feltartóztathatatlan menetét a kommunizmus felé. 1956. június 30. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága (MTÜ. Berlin (MTI.) Flanders ameri­kai köztársasági párti szenátor, akinek Németországgal foglalkozó múltheti beszéde általános feltű­nést keltett, hétfőn nyilatkozatot adott a Frankfurter Rundschau című nyugatnémet lap washingtoni tudósítójának. Bevezetőben kijelen­tette, hogy Dullesnek és Aden- auemek a közelmúltban a szövet­ségi kancellár amerikai útja után kiadott közös közleménye „különö­sen. ami a német újraegyesítést illeti, értelmetlen.” Mint mondotta, „az oroszok sohasem egyezhetnek bele abba. hogy Kelet-Németország a felfegyverzett Nyugat-Németor- szághoz csatlakozzék.” A tudósító kérdéseire adott vá­laszaiban Flandern leszögezte: — Az ország újraegyesítését a adatának tartják. Ezt bizonyítja egyébként az is, hogy mdnd több és több német (ugyanúgy, mint itt az Egyesült Államokban is mind töb­ben) arra a meggyőződésre jutott, hogy az újraegyesítés és az újra- felfegyverzós kölcsönösen kizárja egymást. Flanders a továbbiakban ismer­tette a kérdéssel kapcsolatos el­gondolásait. Kijelentette: — A semleges és fel nem fegy­verzett össz-Németország tagja lenne a széles európai semlegesßp övezetnek, amely Svédország4 dl Ausztriáig és Svájcig húzódik. A szenátor közölte, hogy elgon­dolásainak különösen az amerikai elnökválasztások után akar ér­vényt szerezni. (MTI.) Régi népszokást... ; i ; elevenítettek fel a szajóli dolgozó parasztok. Vasárnap délután vidám aratóiinnepélyt rendeztek. A fiatalok feldiszitett sze­kerekre ülitek, ének és zeneszóval járták: be az utcákat. Lajkó Má­tyás a gazdakör elnöke, öreg parasztgazdának, Ignácz József me­nyecskének. Bálint József szintén fiatalasszonynak öltözött. Nagy volt a vidámság. A gazdakörben öregek, fiatalok együtt mulattak. Régi szokás, hogy a gabonabetakarítást ilyen tréfás, vidám aratóünneppel kezdik. Annak ellenére, hogy vasárnap volt, a határban arattak, estig kevés kivétellel a szajoli határban be is fejezték az őszi árpa. kaszá­lását. Az Előre Termelőszövetkezetnek ígérkezik legjobb termése. Az őszi árpa holdanként 14—15 mázsát ad. Gacsák. .................... ■■■' 1 " ' ' ............ ............... ■ ' Jú lius 5-től A TISZA FILMSZÍNHÁZBAN j bemutatásra kerül az első ausztráliai film: megfordul a szél Izgalmas filmtörténet II JEGY ELŐVÉTEL 10-1 ÓRÁIG. - TELEFONSZÁM; 20-83 ...es

Next

/
Oldalképek
Tartalom