Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-31 / 180. szám

2 SZOLNOK MEGTEJ NÉPLAP 1956. július 31' Szüntessék meg a be felé fordulást a rákócsifalvai tss-ek FÁRTÉIET+ Egyik esetben több, másik eset­ben kevesebb eredménnyel fárado­zunk azon, hogy mezőgazdasá­gunkban megvalósítsuk a nagy­üzemi termelést, hogy az eddigi \ erejtékes munka helyett gépeik­kel, olcsóbban és többet termel­jünk. Nem titok, ennek a munká­nak legfáradhatatlanabb szervezői, pártszervezeteink, sokszor követtek el hibákat, amit nem vettek észre, s amik végülis itt maradtak, meg- kövesedtek, s visszafelé húzták eredményeinket. Egyik-másik köz­ségünkben sikerült már áttörni a frontot, kezdenek a vezető elvtár­sak új módszerekkel, mindenek­előtt a tömegek segítségével dol­gozni. Jónéhány pártszervezetünkben azonban még nem találták meg az újat, a legnagyobb jóakarat mellett sem sikerült a tennivalók * megol­dásában közelebb segítő módsze­reket meghonosítani. Mariné elv- társnő, a rákóczifaivi párt-végre­hajtó bizottság titkára is sokat fá­rad, dolgozik a község boldogulá­sáért. S mégis, ahogy mondja, ke­vés látszatja van. Most a tsz-fejlesztésben szeret­nének fordulatot elérni. Amint ezt az utóbbi vb ülések jegyzőkönyved is mutatják, nem nyugodtak bele abba. hogy tavasz óta keveset halad­tak előre e téren. A község vezetői tehát ér­zik, hogy ez így nem jó. Ami azon­ban ezután következik, jórészt vá­laszt ad arra, miért vegyül mégis a kétkedés árnyalata a fejlesztés­ről folytatott beszélgetésre. Nézzük a vb július 6-i ülésén történteket. A jegyzőkönyv azon része, amely leginkább idevonatkozik, így szól: „A második ötéves tervben a ket­tős feladat végrehajtása megköve­teli tőlünk, hogy megkezdjük a fejlesztési munkát, szervezzünk lá­togatást a tsz-ekben, beszélgessünk a fejlesztéről, még akkor is, ha az aratás folyik.” Határozatként pedig ezt rögzítette a vb.: vasárnap a Béke Tsz-hez látogatást szerve­zünk. Hogy péntek estétől vasár­nap reggelig nem lehetett alaposan megszervezni egy tsz-látogatást, az mindenki előtt világ«. Nem is si­került ez Rákőczlfalván sem. A július 20-án tartott Vb ülés jegyzőkönyvében szintén szerepel a Tsz-fejle8ztés. Ezalkalommal, már — ahogyan a vb tagjai mondják, — tovább mentek, mert felosztot­ták a község területét négy fele­lős között. De hogy azóta is mit tettek, arra az egyik vb tagnak, Lengyel elvtársnak a magyará­zata ad választ: ..Azóta sem tet­tünk semmit, mert " lehetetlen, hogy most a nagy munkák idején eljárjunk agitálni az egyéni pa­rasztok házához.“ Tagadhatatlan, hogy a tsz-láto- gatás szervezése, az egyéni parasz­tokhoz való ellátogatás fontos, a területi felosztás olykor hasznos a tsz-szervezés érdekében. De kell-e ezentúl bizonygatni, hogy ezek csak részletkérdések, nem az alapvető gondok tsz-fejlesz- tésünkben, A pártbizottság feladata ennél sokkal nagyobb, sokoldalúbb. Hol lehetne hát kezdeni? Talán ott, ahová később el is jutunk: fel­számolni a befeléfordulásl, ami a tsz-ekben fennáll. Hogy milyen szakadék van a tsz-parasztok és az egyéni parasztok közt, azt az az éles vita is mutatja, ami a napok­ban egy cséplőgép miatt történt. A Rákóczi Tsz tagjaitól az egyé­nileg dolgozó parasztok kérték, hogy engedjék át hozzájuk a csép­lőt. Erre előzőleg bíztatták Is őket. De mire a kitűzött határidő elér­kezett, a tsz-mek még volt csépe- letlen árpája, s az ígért szó be­tartását emlegető egyénieket úgy utasították el a tsz tagjai, mintha legalábbis lopni mentek volna. S ami a legrosszabb, aa egyéniek visszautasításá­ban az egyik párttag, Erdély Béla vitte a hangot. Vajon helyes-e mereven ellen­állni azok kérésének, akik holnap vagy talán holnapután a szövetke­zet tagjaként dolgoznának. Semmi esetre sem. A befeléfordulás mellett szá­mos gazdasági oka is van annak, hogy a község két szövetkezete nem elég vonzó, főleg a módo­sabb középparasztok számára. Nem termelnek elég gazdaságosan a tsz- ek, rendezetlenek a tagok háztáji gazdaságának körülményei és több más dolog vár sürgősen megol­dásra. Olyan hibák ezek, amik jórészt gazdaságpolitikánk eddigi fogyaté­kosságaiból fakadtak, de amiknek kijavítására most a Központi Ve­zetőség júliusi ülése után megvan­nak a lehetőségek, s amíg ezeket az alapvető gondokat meg nem szüntetjük, a legjobban szervezett tsz-látogatás vagy agitáció sem vezet megfelelő eredményre. Mi segíthet legtöbbet a legnagyobb feladatok megoldásában? Csakis az ha az egyszerű emberekkel igyekszünk megosztani a gondo­kat- Rákóczifalván még nem jutott tak el oda, hogy a tsz-eik kommu­nistáival, a legjobb tagokkal ös­szeüljenek s meghallgassák őket arról, hogy s mint gondolják a tsz helyzetének megjavítását. Ez lenne pedig az a kollektív bölcsesség, amit napjainkban szinte legnehe­zebb megvalósítani, de ami ha megvan, legnagyobb biztosítéka le­het a sikereiknek. B. E. Könyvajándékot karolt a megyei könyvtár kétezredik felnőtt olvasója Július 26-án iratkozott be a megyei könytvárba Binda József né háztartásbeli. Olvasójegye a 2000-es számot viseli. A könyvtár dolgo­zói 2 könyvvel lepték meg az új olvasót, aki örömmel mondott köszö­netét a kedves figyelmességért. A felnőtt olvasóknak ehhez a számához hozzá kell számtanunk az ifjúsági könyvtár és a fiókkönyvtárak több mint 1000 olvasóját, Így a városi könyvtár tagjainak tábora jóval meghaladja a 3000-et. hz a szám kh. 10 százalékkal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában volt. Milyen lesz a „Moped“? ,,Meg kell kezdeni az olcsó, 50— 75 kem-es beépített motorral ellá­tott, pedállal is hajtható kerékpá­rok (Moped) gyártását;.. öt év alatt összesen 230 ezer mo- í nrkerékpárt, illetve motorkerék­pármotorral hajtott járművet és 1 "00 000 kerékpárt, illetve Moped- kerekpárt kell előállítani" — olvas­hatjuk második ötéves tervünk irányelveiben. — Mi a Moped? — sokat felte­szik manapság ezt a kérdést. — A Moped elnevezése a motor és pedál szó rövidített összevoná­sából adódik, s lényegében ki is fejezi az új jármű szerkezetét. Fé­lig kerékpár, félig motorkerékpár. Egyszerű, könnyű, erősvázú, beépí­tett motorral felszerelt, olcsó kis jármű lesz. Vezetéséhez nem kell különleges szaktudás, igazolólap, nem kell, rendszámtábla és adó­mentes. Külsőleg hasonlít a motor- kerékpárra, de kis súlyánál fogva lábbal is hajtható. Legnagyobb sebessége 35—45 km óránként; A sebesség további növelése a gép súlyának növelését lenné szükségessé, ez esetben vi­szont megszűnnék a jármű adó- és vizsgamentessége. A váz és a futómű tervezése már folyamatban van és előreláthatólag október 15-ig befejeződik. Az eddigi tervek szerint novem­ber 20-lg öt darab kísérleti pél­dányt készítenek; Azok kipróbálása után megkezdik a 0-széria gyártá­sát a jövő esztendőben, s 1957 ne­gyedik negyedévében sorozatban gyártják majd ezt a közlekedési eszközt, amely bizonyára nagyon népszerű lesz.­HIRDESSEN a Szolnok megyei NÉPLAP-ban! A mezőtúri Fazekas KTSZ Ä gas épületében vagyunk, kö­rülöttünk harminc ember szorgos­kodik. Asszonyok, leányok, idős és fiatal férfiak. Az idegen, aki nem jártas a fazekas mesterségben, cso­dálattal nézi ezeket az egyszerű em­bereket, amint a korongot forgat­ják meztelen talpukkal, s ujjuk, te­nyerük odasímul a szürke masszá­hoz. Emelkedik, tágul, alakul az anyag, s a kezek közt percek alatt formálódik szebbnél szebb népmű­vészeti tárgyakká. Az itt dolgozók többsége régi mester, neve szorosan összekapcsolódik a mezőtúri faze­kasok jó hírével. Régóta ismerjük a Badar-féle remek vázát, ismerjük Veress Lajos, Csibi Ferenc és a többiek nagyszerű alkotásait; Is­merjük müveiket, mégis lebilincselő erővel hatnál^, ránk az itt látottak. Mert itt, ebben a tavaly épült, kor­szerű kemencével rendelkező, sok ablakos helyiségben a közösség al­kotásainak lehetünk szemtanúi. Nincsenek többé féltve őrzött mes­terségbeli titkok, nines irígykedés, egymásra váló acsarkodás. Itt köz­kinccsé, az azonos törekvések haj­tóerejévé vált az egyesek tudása. A koromgozók közül Borsos Géza, Csibi Ferenc és Lévai Albert nép­művészek munkái egyre inkább magukra vonják a külföldi orszá­gok figyelmét is. Svájc, ahová ed­dig még nem szállítottak hazánkból kerámia-készítményeket, az idén 60 ezer forint értékűt rendelt. A meg­rendelt kávés, teáskészleteket s vá­zákat augusztus 15-én indítják út­nak Svájc felé. S fokozódik a ktsz termékei iránti érdeklődés idehaza is. Győr, Székesfehérvár, Pécs, Deb­recen és több más városok vásá­rolják készítményeit; A nagy műhelyből átmegyünk a kis műhelybe. Itt a mintázók dol- goznaki Veress Lajosné és K. Se­bestyén János népművészek és Bo­ros Zsuzsanna ipari tanuló. Ez utóbbi még csak tizenhat esztendős, tavaly ilyenkor került a ktsz-hez. De máris elismeréssel emlegetik őt dolgozótársai. Ügyes keze van, szép rajzai egyre inkább önállóságról tanúskodnak. Szorgalmát, a tanú- lassan való példamutatását azzal jutalmazza a ktsz vezetősége, hogy e hótiap végén Romániába küldi kirándulásra. Gyönyörködve nézzük a mintázók munkáját. Egy-egy álig észrevehető kézmozdulat, egy-egy pontosan irá­nyított karcolás a kis szerszám­mal, s készen van a virág az edény oldalán. Mindegyik mintázó egyéni mintatervek alapján, sajátos mű­vészi stílusban rajzol. Csak egyben azonosak mindannyian: a hagyo­mányos, az erre a tájra jellem­ző népművészeti formák megőrzé­sében. Ezt persze folyton fejlesztik, újabb, kifejezőbb vonalakkal gaz­dagítják; akucs Imre, a ktsz elnöke, aki maga is jeles népművész, bol­dogan mutogatja az alig féléve működő, de már is eredményekben gazdag közösség alkotásait De be­szél az elmúlt hónapok nehézségei­ről is. Az év első negyedében ko­moly bajokkal küzködik. Akkor még kevés volt a megrendelés, tét­lenül töltötték el a téli és korata­vaszi hónapok egy részét. Emiatt a kilépés gondolata foglalkoztatta egyiket-másikat. ■. ? Mindez azon­ban már a múlté. Ma már inkább az okoz fejtörést Jakucs elvtársnak, hogy a tagokkal karöltve milyen módon oldja meg a tömeges rende­lésből eredő nehéz feladatokat. Az eredeti terv 250 ezer forint volt a második negyedévre; Ezt a dolgo­zók javaslatára felemelték 350 ezer forintra. Megrendelés azonban 610 ezer forint értékben érkezett. Néha-néha meg kell tehát nyújtani a napot, alaposan ki kell használni a munkaidőt, hogy az eredeti terv­nek közel két és félszeresét is tel­jesíteni tudják határidőre. Pedig teljesíteni kell. A megrendelt áruk pontos időben való leszállítása egyik feltétele a további rendeléseknek. Forog a korong, alakul, formáló­dik az agyag, hogy végül, mint nép­művészi alkotás szerezzen további hírnevet Mezőtúr fazekasainak, népművészeinek, s gazdagítsa sike­rekben szocializmust építő népün­ket. Biisi Vince Mezőtúr FOROG A KORONG iá­Megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka (Folytatás az 1-ső oldalról.) oldalú elemzés és bírálat tárgyát képezik Lengyelországban — mind a politikai pártokon belül, mind az erre hivatott államhatósági szer­veknél. E téren tevékeny szerep jut a Lengyel Népköztársaság szejmjé- nek, amely igen nagy mértékben ki veszi részét az ország életének de­mokratizálásában, népgazdaságunk ellenőrzésében és a törvényesség helyreállításában. Szejmünk meg­szigorította a közigazgatási tevé­kenység ellenőrzését és fokozta a kezdeményezést a törvényalkotás­ban. A szejm munkájának rendkí­vüli megélénkülése észlelhető az ülésszakok között működő bizottsá­gok tevékenységében. A szejm bi­zottságainak többsége az egyes tár­cák munkája ellenőrzésének köz­pontjává és olyan fórumé vált, ahol élénk eszmecsere folyik a miniszté­riumok és a szejm aktív politikai és gazdasági tényezői között- Ezután az új ötéves terv célki­tűzéseinek főbb «számait ismertette- Küldöttségünknek a Magyar Nép- köztársaságban töltött eddigi tar­tózkodása folyamán alkalma volt saját szemével látni a magyar nép 'munkájának eredményeit az ország iparosítása, a mezőgazdaság és a kultúra fejlesztése terén — mon­dotta ezután. Meg vagyunk győződve aról, hogy népeink munkalendülete biztosítja számunkra a békét és a kívánt jó­létet, ezek alapján pedig a kultúra felvirágzását. Engedjék meg, hogy a lengyel nép nevében őszinte szív­vel további sikereket kívánjak a testvéri magyar népnek alkotó munkájában, a békéért és a népek közötti barátságért vívott harcában. (Taps). Befejezésül legyen szabad a Len­gyel Népköztársaság ezejmje nevé­ben meghívni a magyar parlamenti küldöttséget lengyelországi látoga­tásra — mondotta nagy taps köz­ben, majd szavait a magyar—len­gyel barátság éltetésével fejezte be magyar nyelven; A nagy tapssal fogadott üdvözlő szavak után Mekis József a Minisz­tertanács elnökhelyettese beterjesz­tette a Szénbányászati Miniszté­rium és a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium átszervezéséről szóló törvényjavaslatot és kérte a tör­vényjavaslat tárgyalására a sürgős­ség kimondását és bizottság elé utalása helyett előadó ki jelöléi1 ét. Az országgyűlés hozzájárult a törvényjavaslat sürgős tárgyalásá­hoz, s a törvényjavaslat előadójául Gosztonyi János képviselőt jelölte ki. Ezután megkezdődött a törvény- javaslat tárgyalása. Gosztonyi János előadói beszédé­ben hangsúlyozta, hogy iparunk s különösen nehéziparunk jobb, gaz­daságosabb vezetése érdekében szükséges a Szénbányászati, vala­mint a Vegyipari ók Energiaügyi Minisztérium átszervezése. Amint az előterjesztett törvényjavaslat in­dokolása is hangsúlyozza, népgaz­daságunk jelenlegi energetikai hely­zetét hátrányosan befolyásolja, hogy a széntermelés és a villamos- energia-termelés, s általában az energia gazdálkodás nem egy mi­nisztérium hatáskörébe tartozik- Nálunk az energiabázis döntően a szénre épül s ezért energiabázisun­kat a jövőben úgy kell fejleszte­nünk, hogy a szenet gazdaságosab­ban használhassuk fel. Az átszerve­zett új minisztériumtól nem utolsó sorban általában energiaellátásunk megjavítását is várjuk. Ugyancsak ismeretes, hogy vegy­iparunk előtt a második ötéves tervben igen nagy feladatok állnak. Mindezek alapján javaslom a tisztelt országgyűlésnek, hogy az előterjesztett törvényjavaslat indo­kolása alapján fogadja eiL Javas­lom továbbá, hogy módosítsa Nép- köztársaságunk Alkotmányának 24. paragrafusát, amely a minisztériu­mok elnevezéséről és számáról in­tézkedik; A törvényjavaslathoz senki sem jelentkezett szólásra, s az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta azt, majd Kristóf István, az Elnöki Ta­nács titkára kapott szót, aki beszá­molt a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának az országgyűlés 1956. évi február 11-én berekesztett ülés­szaka óta kifejtett működéséről; Különösen nagy jelentősége van — mondotta — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége július 18-a és 21-e között megtartott ülé­sének, amelynek határozatai, az or­szág további demokratizálása, a tör­vényesség megszilárdítása, az egész dolgozó népünk jólétének megvaló­sítása érdekében az élet minden teT rületén előremutatóan meghatároz­ták a legfontosabb tennivalókat. Az állami élet demokratizmusá­nak fejlesztése az Elnöki Tanácsra is jelentős szerepet, feladatot ró. Az elnöki Tanács munkáját is fel kell élénkíteni, tartalmasabbá kell ten­ni, biztosítani kell azt, hogy az El­nöki Tanács megfeleljen az Alkot­mányban reá bízott feladatoknak. Az Elnöki Tanács az elmúlt hóna­pokban foglalkozott munkájának megjavításával, újabb, jobb mód­szerek kialakításával. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy az Elnöki Tanács munkája megfeleljen népünk bizalmának és határozataink, törvényeink segítsék dolgozó népünket a boldog jövő, a szocializmus építésében, második ötéves tervünk sikeres megvalósí­tásában — mondotta, — majd is­mertette az Elnöki Tanácsnak a két ülésszak között hozott határo­zatait. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés két ülésének idő­szaka között tizenhárom törvény- erejű rendeletet alkotott. Ezeket a hivatalos lapban közzétettük és a? Alkotmány 20. paragrafusának meg­felelően az országgyűlés jelen idő­szakán bemutatjuk. Több törvényerejű rendeletet so­rolt fel, majd kérte, hogy az ország- gyűlés vegye tudomásul az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszá­molót. Miután az országgyűlés jóváhagy­ta a beszámolót. Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beter­jesztette a szabálysértési bizottsá­gokról szóló törvényjavaslatot, ame­lyet kiadtak előkészítésre a jogügyi bizottságnak. Pongrácz Kálmán, a jogügyi bizottság elnöke az ország- gyűlés ügyrendjéről szóló javasla­tot, valamint az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájá­ról szóló határozati javaslatot ter­jesztette be. Az elnök ezután bejelentette, hogy a következő átirat érkezett az or­szággyűléshez a Népköztársaság El­nöki Tanácsától: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a Minisztertanács összetételének megváltoztatására a következőket javasolja: Az országgyűlés Gerő Ernőt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkárává tör­tént megválasztása folytán a Mi­nisztertanács első elnökhelyettesi, Boldoczki János külügyminisztert. Kiss Árpád vegyipari- és energia­ügyi minisztert, Altomáre Iván élel­miszeripari minisztert, Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi minisztert tiszte alól mentse fel; — Az országgyű­lés Hidas Istvánt, a Miniszterta­nács elnökhelyettesét, a miniszter­tanács első elnökhelyettesévé. Marosán Györgyöt a Miniszterta­nács elnökhelyettesévé, Horváth Im­rét külügyminiszterré, Czottner Sándor szénbányászati minisztert bánya- és energiaügyi miniszterré, Szabó Gergelyt vegyipari minisz­terré, Nyers Rezsőt élelmiszeripari miniszterré, Kónya Albertet okta­tásügyi miniszterré válassza meg. Kérjük a tisztelt országgyűlést, az előterjesztett javaslatot fogadja el. Kelt, Budapesten, 1956 július 30. Aláírások: Nagy Dániel, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnöke, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsénak titkára. Az országgyűlés az egyes felmen­tések, illetve kinevezések tárgyá­ban külön-külön szavazott s Gerő Ernőt, a Minisztertanács első el­nökhelyettesi, Boldoczki Jánost, a külügyminiszteri, Kiss Árpádot a vegyipari- és energiaügyi minisz­teri, Altomáre Ivánt az élelmiszer- ipari miniszteri, Czottner Sándort a szénbányászati miniszteri, Erdey- Gruz Tibort az oktatásügyi minisz­teri tiszte alól felmentette. A továbbiakban Hidas Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét a Minisztertanács első elnökhelyette­sévé , Marosán Györgyöt, a Minisz­tertanács elnökhelyettesévé, Hor­váth Imrét külügyminiszterré, Sza­bó Gergelyt vegyipari- és energia­ügyi miniszterré, Czottner Sándort bánya- és energiaügyi miniszterré, Nyers Rezsőt élelmiszeripari mi­niszteré, Kónya Albertet pedig ok­tatásügyi miniszterré megválasz­totta; Ezután az elnök bejelentette az országgyűlésnek, hogy Vég Béla és Nezvál Ferenc országgyűlési képvi­selők felmentésüket kérték a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsában vi­selt tisztük alól. Az országgyűlés a bejelentést tu­domásul vette, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnök­ségének javaslatára Gerő Ernő és Rónai Sándor országgyűlési képvi­selőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaivá megválasz­totta; Végül bejelentette, hogy Farkas Mihály a Baranya megyei választó- kerület képviselői mandátumáról lemondott, s a lemondás folytán megüresedett képviselői helyre pót­képviselő behívásáról a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa intézkedik. Az elnök ezután 15 perces szüne­tet rendelt el. Szünet után Hegedűs András, a Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke emelkedett szólásra, m .4

Next

/
Oldalképek
Tartalom