Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-26 / 176. szám

1956. július 26, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 IRÁNYELVEK a magyar népgazdaság fejlesztésének MÁSODIK ÖTÉVES TERVÉHEZ (Folytatás a 6-ik oldalról.) kásakció útján — be kell kapcsolni a dolgozók e célra szánt megtaka­rításait is. Az egyéni lakásépítés elősegítésére — elsősorban a mun­kások, alkalmazottak és értelmisé­giek, valamint a termelőszövetke­zeti parasztok részére — több mint 2 milliárd forint kedvezményes, hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani. Támogatni kell a lakosság és a helyi szervek kezdeményezését a helyi építőanyagok kitermelésére. Az állami eszközökből történő la­kásépítést mindenekelőtt Budapes­ten. a bányász-településeken, az ipari központokban és a vidéki nagyvárosokban kell összpontosí­tani. Állami erőforrásokból, szövet­kezeti alapon és az egyéni építke­zések állami támogatásával a szén­bányászat dolgozói számára mint­egy 30 000 lakás építését kell bizto­sítani. Gondoskodni kell arról, hogy a lakáshelyzet megjavítása érdeké­ben minél t9bb> azelőtt lakás cél­jait szolgáló, de jelenleg más cél­ra használt helyiséget adjanak vissza eredeti rendeltetésének. Ahol gazdaságosnak mutatkozik, irodaházakat kell építeni, és ezáltal lakásokat kell felszabadítani. Javítani kell a meglévő lakások minőségét. Az eddiginél nagyobb mértékben kell gondoskodni a meg­levő lakóépületek megfelelő kar­bantartásáról és felújításáról. Az állami tulajdonban levő lakások felújítására és karbantartására öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot vagyis az első ötéves terv éveiben folyósított öszeg közel négvszere- sét kell fordítani. A lakosság tulaj­donában levő házak javításához is jelentős mennyiségű építőanyagot kell biztosítani. A városi lakosság ivóvíz-ellátásá­nak további javítását elsősorban a meglevő vízművek bővítésével és részleges újjáalakításával, egyes te­rületeken új vízművek létesítésével kell elérni. Uj közkutak és kis víz­művek létesítésével megfelelő Ivó­vízzel eddig nem rendelkező közsé­gekben másfélmillió falusi lakost kell jó ivóvízzel ellátni, jelentős mértékben igénybevéve a társadal­mi erőt is. A háztartási gázfogyasztók szá­mát jyúntegy 40 százalékkal, a vil­lanyfogyasztásba bekapcsolt ház­tartások számát mintegy 300 000- rei kell növelni, mintegy 600 falut kell villamestíanl. Meg kell javítani a közúti és vá­rosi közlekedést, elsősorban új autóbuszjáratok létesítésével. A városi közlekedést 180 új, korszerű villamoskocsi, 165 trolibusz és 400 autóbusz üzembeállításával kell fejleszteni. Mindenekelőtt Budapest közlekedését kell érezhetően meg­javítani. 9. Tovább kell javítani a lakos­ság egészségügyi ellátását, különös gondot fordítva a betegségek meg­előzésére, a nagy tömegeket érintő betegségek elleni küzdelem fokozá­sára. Tovább kell fejleszteni az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmet. Emelni kell a közegészségügyi szín­vonalat, fokozni kell a fertőző be­tegségek elleni küzdelmet. Ezen célkitűzések megvalósítá­sára: a gyógyintézeti és szülőotthoni ágyak számát 1955-höz képest mintegy 8500-zal kell növelni, ezen belül 7 új kórházat kell épí­teni. Bővíteni kell a szanatóriumi Hálózatot; Az orvosi körzetek számát mint­egy 15 százalékkal kell növelni úgy, hogy a fejlesztés arányban álljon a biztosítottak számának növeke­désével. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban az orvosi körze­tekben fokozatosan szakorvosi ellá­tást kell megvalósítani. Tovább kell fejleszteni a ren­delőintézeti és gondozóintézeti el­látást. Uj rendelő- és gondozóintézetek lé­tesítésével, a meglevők teljesítőké­pességének növelésével mintegy 25 százalékkal kell emelni a szakorvosi és gondozó­intézeti óraszámot. Fejleszteni kell a közegészségügyi és járványügyi hálózatot. Növelni kell az egészségügyi hálózat rendelkezésére álló köz­lekedési eszközök számát. Az orvosok számát öt év alatt mintegy. 2300 fővel kell emelni. 1960-ban 10 000 lakosra 15 orvos jusson. Ki kell szélesíteni a szak­orvos-képzést és továbbképzést, emelni kell az egészségügyi sze­mélyzet számát, valamint az or­vosok mellett dolgozó szakképzett egészségügyiek arányát. Az egészségügyi ellátás szívo- nalának emelése érdekében foko­zott gondot kell fordítani az egész­ségügyi intézmények felújítására és korszerűsítésére, javítani kell műszerellátottságukat, növelni kell textil-, élelmiszer- és gyógyszerel­látásukat. Támogatni kell a nagy hagyomá­nyokra visszatekintő magyar orvos- tudományi kutatómunkát. Biztosí­tani kell az orvostudomány ered­ményeinek széleskörű alkalmazását a megelőző és gyógyító munkában. Biztosítani kell a lakosság mind egészségesebb élet- és munkakö­rülményeit. Gondoskodni kell az üzemegészségügy, a munkavéde­lem és a balesetelhárítás fejlesz­téséről. Munkavédelemre, valamint üzemi egészségügyi és szociális létesítmé­nyekre 6 év alatt több mint egymil- liárd forintot kell beruházni, más­félszer annyit, mint az első ötéves terv idején. Társadalmi támogatás­sal is biztosítani kell az üzemek­ben, üzletekben, közintézmények­ben a tisztaság, a közegészségügyi előírások követelményeinek foko­zott érvényre jutását. Fokozottan gondoskodni kell az idős és munkaképtelen dolgozók­ról. További szociális otthonokat kell létesíteni számukra, javítani és kulturáltabbá kell tenni ellátottsá­gukat. A régi rendszerű nyugdíjak emelésével csökkenteni kell a régi és új rendszerű nyugdíjak között fennálló aránytalanságot. A dolgozó régi nyugdíjasok ré­szére lehetővé kell tenni régi nyugdíjuknak újrendszerű nyug­díjra való átváltását. Emelni kell a hadigondozottak já­randóságát. Több munkalehetősé­get kel' nyújtani a csökkent mun­kaképességűek számára. Az üdülők férőhelyeinek számát új üdülők építésével, és a meglevők bővítésével mintegy 10 százalékkal kell növelni, ezenkívül a gyermek- üdülők férőhelyeinek számát több mint 40 százalékkal kell emelni. Fontos feladatnak kell tekinteni a sport széleskörű fejlesztését. A második ötéves terv időszakában új fedettuszodát kell építeni Buda­pesten, bővíteni kell a verseny- sport fejlesztését szolgáló tatai edzőtábort. Vidéken — a tömeg­sport támogatására — be kell fe­jezni öt sportstadion építését. Je­lentős számú kisebb falusi sport­pályát kell létesíteni, részben álla­mi, részben társadalmi erőből. 10. A második ötéves terv nagy gazdasági programja megköveteli népünk általános műveltségének további emelését, az alapműveltsé­get nyújtó általános iskola fejlesz­tését. Ezért a második ötéves terv időszakában 4500 általános iskolai osztályter­met kell létesíteni. Az osztálytermek túlnyomó részét állami erőből kell megépíteni, ki­sebb részét társadalmi erőforrások­ból, valamint a jelenleg más célra igénybevett iskolaépületek vissza­juttatásával és az államaparátus egyszerűsítése során felszabaduló épületekből, helyiségekből kell biztosítani. _Üj általános iskolák létesítésé­nél figyelembe kell venni a falu szocialista fejlesztését és folytat­ni kell az osztatlan és részben osztott iskolák fokozatos felszá­molását. Az általános kulturális színvonal emelése érdekében évenként fokozatosan növelni kell az álta­lános gimnáziumba felvehető ta­nulók számát. Az ipari technikumokban az első osztályos tanulók számát mintegy 35 százalékkal kell emelni. Meg kell javítani az alsó- és középfokú oktatási intézmények tanszerekkel és oktatási eszközökkel való ellá­tását. Az ifjúság szocialista oktatásá­nak egész rendszererében nagy gondot kell fordítani a gyakorlati életre való nevelésre és a fizikai munka megszerettetésére. Ennek érdekében az általános és közép­iskolákban új tantervet, és az eh­hez szükséges új tankönyveket kell bevezetni. A tananyagban helyet kell adni a politechnikai oktatás elemeinek“. A középfokú szakiskolai képzést gya­korlatibbá kell tenni, közelebb kell hozni az ipari és mezőgazdasági ter­melőmunkához. A szakképzés mellett kellő gondot kell fordítani a tanulók általános műveltségére is. A második ötéves terv során be kell vezetni az óvónő- és ta­nítóképzés új rendszerét. Az általános és középiskolákban az eddiginél fokozottabb figyelmet kell fordítani a tanulók szépérzé­kének fejlesztésére, esztétikai ne­velésére. Biztosítani kell az általános és középiskolát végző fiatalok tovább­tanulását, illetve munkábaállítását. 11. Az egyetemeken és főiskolá­kon lényegesen emelni kell az ok­tatás színvonalát és ki kell széle- stíeni a gyakorlati oktatást. Jelen­tősen meg kell javítani a felsőok­tatási intézmények tanszerekkel, laboratóriumi berendezésekkel és kísérleti eszközökkel való ellátását. A népgazdaság előtt álló nagy feladatok megkövetelik a felsőok­tatási intézményektől — különösen a műszaki egyetemektől —, hogy az egyetemi oktatás színvonalának ál­landó emelése mellett segítsék a műszaki kultúra, a modem tech- kika fejlesztését, a korszerű tech­nikai eljárások kidolgozását és be­vezetését. Ki kell dolgozni a népgazdaság 10 éves szakember-szükségleti tervét és ennek alapján megala­pozottabbá kell tenni az egyete­mi és főiskolai létszámtervezést. Növelni kell a nappali tagozatra járó elsőéves egyetemi és főiskolai hallgatók számát. Az egyetemi és felsőoktatási beru­házásokra a második ötéves terv időszaka alatt több mint 250 mil­lió forintot kell fordítani. Ebből többek között a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetemi az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem valamint a Vesz­prémi Vegyipari Egyetem további fejlesztését kell biztosítani. Az oktatás színvonalának eme­lése mellett nagy gondot kell for­dítani egyetemeinken a tudomá­nyos kutató munka fejlesztésére is. Fokozott mértékben biztosí­tani kell az egyetemek és főis­kolák számára a nemzetközi tu­dományos együttműködést és ta­pasztalatcserét, a külföldi könyv- és folyóirat beszerzést, az egye­temi könyvtárak elmaradottságá­nak gyorsütemű felszámolását- Az egyetemi és főiskolai oktatók számára biztosítani kell a kül­földi tanulmányutak nagyobb arányú lehetőséget. A közép- és főiskolai végzettség­gel nem rendelkező dolgozók szak- képzettségének emelése érdekében szélesíteni kell a munkaidőn kívüli oktatást. A diákszállókat valóságos diák­otthonokká kell fejleszteni, lé­nyegesen megjavítva az ifjúság nevelésének és a tanulmányi munkának feltételeit. 12. Tovább kell emelni egész • dolgozó népünk kulturális szín­vonalát az irodalom és művészet fellendítése, az öntevékeny kul­turális munka és az ismeretter­jesztés egységes irányelvek alap­ján történő fejlesztése révén. Fontos feladat az ipari közpon­tok, valamint a kulturális intéz­ménnyel még nem rendelkező falvak és a tanyavilág jobb kul­turális ellátása. A filmgyártás fejlesztése érdeké­ben fel kell építeni két új film­műtermet, ezenkívül korszerűsíteni kell filmgyáraink műszaki berendezését. Uj filmlaboratóriumot kell létre­hozni. A mozihálózatot 240 új keskeny- és normálfilmes mozi létesítésével tovább kell fejleszteni és jelentősen növelni kell a vándor- mozik számát, többek között mintegy 40 új gépkocsi beszerzé­sével. A második ötéves terv időszakában meg kell kezdeni a panorámafil­mek vetítését. A tervidőszak alatt növelni kell a vidéki színházak számát és gondoskodni kell a meglevő színházépületek korszerűsítésé­ről. Számottevően javítani kell a könyvtári munkát és növelni keli a könyvtárak könyvállományát, va­lamint a kiadott könyvek példány­számát. A könyv-, újság- és folyóirat­kiadásra 25—30 százalékkal több papírt kell biztosítani és gondos­kodni kell a nyomdák korszerű­sítéséről is. Részlegesen helyre kell állítani a pesti Vigadót és benne nagy befo­gadóképességű hangversenytermet kell létesíteni. Különös figyelmet kell fordí­tani a vidék zenei életének fel­lendítésére. Az eddiginél foko­zottabban kell gondoskodni az if­júság zenei neveléséről, tovább kell fejleszteni a zeneiskolai há­lózatot. A tervidőszak folyamán létre kell hozni a Technika Házát, A televízió bevezetésével a kul­turális fejlődés új nagy lehetőségű eszközét kell megteremteni. Fej­leszteni kell a rádió műsoradását, be kéül vezetni az ultrarövid hul­lámú rádióadást. El kell érni, hogy a tervidőszak végére a családok túlnyomó többsége rendelkezzék rádió-vevőkészülékkel. Gondoskodni kell a leromlott állapotban levő műemlékek és múzeumok fokozott mérvű hely­reállításáról. A budai várpalotát úgy kell helyreállítani, hogy ott a második és harmadik ötéves terv során tudományos és kultu­rális intézmények legyenek elhe­lyezhetők. Tovább kell fejleszteni kultu­rális értékeink nemzetközi cseré­jéti kulturális kapcsolatainkat, 13. A kitűzött fejlesztési felada­tokkal összhangban a költségvetés szociális és kulturális kiadásait öt év alatt mintegy 30 százalékkal kell növelni. 14. Elő kell segíteni a tudomány nagymértékű fejlődését minden te­rületen. Különös súlyt kell helyez­ni a természettudományokra, vala­mint a műszaki és agrártudomá­nyokra. Mind a társadalom, mind a természettudományok területén figyelmet kell fordítani arra, hogy a kutatás kiterjedjen azokra az el­méleti alapkérdésekre, amelyek megoldása elsőrendű fontosságú a tudomány egész fejlődése, valamint tudományos, képzettségű szakem­berek képzése szempontjából. Az eddiginél jobban kell összeegyez­tetni a Magyar Tudományos Aka­démia intézeteiben és egyetemi tanszékeken folyó elméleti kuta­tást az ipari kutatóintézetekben és az üzemekben végzett kutató mun­kával. A tudományos kutató mun­kát közelebb kell vinni a gyakor­lathoz. Különös súlyt kell helyezni az atomkutatás kifejlesztésére, amely­hez a tudományos kutatók szá­mára felmérhetetlen lehetőséget biztosít Magyarország részvé­tele az Egyesített Atomkutató Intézetben, valamint a Szovjet­unió támogatásával 1967-ben lé­A második ötéves terv során a termelőerők fejlesztését az ország különböző területein a természeti sajátosságok és a gazdasági viszo­nyok figyelembevételével kell meg­valósítaná. Tovább kell folytatni az iparilag elmaradt területek iparosítását. Az új ipari üzemek telepítését és a meglevő üzemeik bővítését úgy kell végrehajtani, hogy meg lehessen szüntetni a nem gazdaságos szállí­tásokat és az eddiginél jobban le­hessen biztosítani a he’yi erőfor­rások felhasználását. Gondoskodni kell a hőforrások a hulladékenergia, valamint a kisebb folyók energiájának helyi hasznosításáról. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes területek ipart üzemei az eddigi­nél nagyobb mértékben elégítsék ki a helyi szükségleteket. A me­zőgazdasági termelést a különböző területek éghajlati és talajviszo­nyainak, termelési hagyományai­nak megfelelően kell fejleszteni. Gondoskodni kell arról, hogy a fővároson kívül a nagyobb vidé­ki városok és ipari központok egészségügyi, kulturális helyzete és kommunális ellátása is jelen­tősen fejlődjék. Tovább kell fejleszteni az első öt­éves terv során létesült új városo­kat és ipart településeket, a fal­vaknál,, elsősorban termelőszövet­kezeti községeknek egészségügyi és kulturális intézményekkel való el­látását. Fokozottabban kell kihasználni országunk adottságait a hazai és külföldi turistaforgalom növelé­sére. A tanácsi gazdaság fejlesztési terveinek kidolgozását a tanácsok feladatává kell tenni. A helyi kezdeményezés fokozott érvénye­sítése érdekében a tanácsok szá­mára lehetővé kell tenni, hogy a tervek teljesítéséhez rendelkezé­sükre bocsátott eszközökkel ön- álléan gazdálkodjanak. A gazdál­kodásban lényegesen fokozni kell a tanácsok érdekeltségét. Tovább kell növelni a tanácsok hatáskö­rét a helyi szükségletek kielégí­tését biztosító gazdasági egysé­geknek a tanácsok irányítása alá helyezésével. Ezekkel és más in­tézkedésekkel el kell érnii hogy a tanácsok területük gazdasági életének tényleges irányítóivá váljanak s ezzel a második öt­éves tervben az egyes területek tesítendő első magyar atomreaktor, Az atomreaktor segítségével meg kell teremteni a magyar atomkuta­tás alapját és egyúttal biztosítani kell rádióaktív izotópok hazai elő­állítása. — műszaki, gyógyászati, mezőgazdasági és egyéb célokra. A műszaki kutatás területén a rendelkezésre álló erőket és eszkö­zöket, elsősorban az ipar és közle­kedés fejlődése szempontjából leg­fontosabb és adottságainknak leg­jobban megfelelő területekre kell összpontosítani, így az anyagszedke- zet és fémfizikai kérdéseire, a hír­adás- és vákuumtechnika tovább­fej lsztésére, az anyagvizsgálat mo­dern módszereire, korszerű magas­nyomású és katalitikus vegyi eljá­rások, valamint új szerves vegyiipari anyagok kutatására. Az agrártudományok fejlesztése terén főként a talaj termőképessé­gének és az állattenyésztés hoza­mainak emelését szolgáló technikai és biológiai módszerek kidolgozásá­ra nagyobb termőképességű .új ve­tőmagfajták kinemesítésére, korsze­rű tecnikai színvonalon álló géptí­pusok létrehozására, a mezőgazda- sági nagyüzemek szervezési kérdé­sének megoldására kell súlyt he­lyezni. A közgazdaságtudományt úgy kell fejleszteni, hogy hatékony segítsé­get nyújtson a népgazdaság legfon­tosabb kérdéseinek megoldásához, helyes tervezési módszerek kialakí­tásához és a gazdaságosság elvén?1* sokoldalú alkalmazásához. Fokozni kell a nemzetközi tudo­mányos együttműködést és tapasz­talatcserét, mindenekelőtt a szocia­lista tábor országaival és más orszá. gokkal is. A tudományos kutatást és a gya­korlati kutatómunkát a hosszútáv- latú kutatási programokra alapozott évi tervek alapján kell megszervez­ni. Biztosítani kell a tudomány eredményeinek az eddiginél sokkal szélesebbkörű gyakorlati felhaszná­lását. El kell érni, hogy a tudomány fejlődése szilárd alapot adjon a má­sodik ötéves terv feladatainak vég­rehajtásához és a harmadik ötéves terv tudományos előkészítéséhez. fejlesztésével kapcsolatos célki­tűzések megvalósítását hattható­san elősegítsék. 1. Budapestet a második ötéves terv időszakában úgy kell fejlesz­teni, hogy állandóan javuljanak a főváros lakosságának életkörülmé­nyei és tovább növekedjenek kul­turális lehetőségei; Arra kell törekedni, hogy az ipari termelés ne összpontosuljon a jelenleginél nagyobb mértékben a fővárosban. Budapest és köz ven - len környékének ipari termelését alapvetően a termelékenység eme­lésével, főként a főváros belső munkaerőforrásaiból kell nö\relni Üj ipari üzemeket általában nem kell Budapesten telepíteni. Ugyan­akkor azonban nagy összegeket kell fordítani a meglevő üzemek fejlesztésére és különösen gépállo­mányuk korszerűsítésére. így töb­bek között tovább kell fejleszteni új csőhidegvonómű építésével az RM Műveket; bővítést, illetve kor­szerűsítést kell végrehajtani a budapesti erőművekben, a MÁVAG- ban, a Csepel Autógyárban, az Egyesült Izzóban, a Hungária Ve­gyiművekben, a Ohmom Gyógy­szer- és Vegyészeti Termékek Gyá­rában, a Kőbányai Gyógyszergyár­ban és az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban, a Ruggyantaáru- gyárban a Csepeli "Papírgyárban, a Kőbányai Sörgyárban, a konzerv-, hús- és édesipar számos üzemében stb. Budafok-Hároson farostlemez­gyárat kell üzembehélyezni. A lakosság friss áruval való el­látásának javítására Budapest erre alkalmas területein és környékén tovább kell fejleszteni a zöldség- és gyümölcstermelést. A második ötéves terv folyamán a lakáshelyzet megjavítására Bu­dapesten állami eszközökből mint­egy 38 000 lakást kell építeni. A magánerőből történő lakásépítés támogatásával arra kell törekedni, hogy a terv időszakában a fővá­rosban összesen 60 000 lakás épül­jön. Szép és korszerű lakótelepe­ket kell létrehozni. Jelentősen nö­velni kell a lakóházak tatarozására és a karbantartásra szolgáló esz­közöket. Nagyszámú új villamoskocsi, tro­libusz és autóbusz forgalom beállí­tásával a fővárosban öt év alatt mintegy 25 százalékkal keűl emelni a járművek szállítóképességét. A külső tenületek közlekedését új vonalak létesítésével kel javítani (Folytatás a 8. oldalon.) VII. Az ország egyes területeinek fejlesztése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom