Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)
1956-07-26 / 176. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. júllu* 26. IRÁNYELVEK A MAGYAR NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK MÁSODIK ÖTÉVES TERVÉHEZ (Folytatás az 1-ső cédáiról) I. Ipar, építőipar A szociaista ipar termelésének 41—50 százalékos növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottan elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében — a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal való szoros együttműködésre támaszkodva — biztosítani kell a meglévő ipari berendezéseknek az eddiginél lényegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyag- ellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. Az iparba öt év alatt összesen 32—34 milliárd forintot kell beruházni. 1. Egyes fontosabb ipari termékek termelése a második ötéves terv utolsó évében hozzávetőlegesen a következő legyen: t?6B. évi termelés Az 1960. évi termelés az 1955. évi termelés százalékában Víllamosenergia 8 350 millió kWo 154 Szén 29,4 millió to 132 Kőolaj 1.9 millió to 119 Acélnyers vas 1.41 millió to 165 Acél 2.24 millió to 138 Hengerelt acél 1,40 millió to 158 Timföld 224 ezer to 145 Kénsav 200 ezer to 161 Marónátron 40,5 ezer to 346 Műtrágyák * 150 ezer to 372 Műanyagok 11,6 ezer to 430 Tégla 1950 millió db 156 Cement 1,86 millió to 158 Gőzturbina 370 ezer kW 154 Vízturbina 50 millió Ft 500 Erőmű és ipari kazán 194 millió Ft 330 Dieselmotor ** 567 ezer LE 680 Autóbusz és pótkocsi 3 400 db 245 Vasúti személykocsi 805 db 272 Tehergépkocsi 6 800 db 179 Fémforgácsoló szerszámgépek 11100 db 183 Forgácsmentes szerszámgép 80 millió Ft 283 Arató-cséplőgép (gabonakombájn) 2 500 db 163 Kerékpár 410 ezer db 189 Motorkerékpár 54 ezer db 326 Háztartási varrógép 68,5 ezer db t 149 Rádióműsorvevő 455 ezer db 147 Cellulóz 46,5 ezer to 281 Papír 164 ezer to 155 Pamutszövet 247 millió m2 106 Gyapjúszövet 34,7 millió m2 135 Selyemszövet 25,5 millió m2 127 Kötöttáru 7 810 to 155 Konfekcióáru 7 274 millió Ft 128 Cipő 16,2 millió pár 116 Cukor 410 ezer to 165 Nyershús 217 ezer to 146 Zsír 79 ezer to 131 Étolaj 35 ezer to 163 Vaj 18 3 ezer to 161 • Hatóanyagban számítva 2. Az eddiginél nagyobb mértékben kell kiaknázni hazánk természeti kincseit. Az összes ipari beruházások csaknem háromnegyedrészét az ország nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és hasznosítására kell fordítani; Az ipari nyersanyagok termelésének gyorsütemű fejlesztésével, valamint ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással az ipar 1960-ban jóval nagyobb mértékben fedezze nyersanyagszükségletét hazai forrásokból, mint 1955-ben; Hazai termelésből kell fedezni 1960-ban az összes felhasználás mintegy 33 százalékát kohókokszból (szemben az 1955. évi 2 százalékkal), 67 százalékát marónátronból (1955: 29 százalék), 90 százalékát szulfitcellulóz- ból (1955: 50 százalék), 100 százalékát tilolt kenderből (1955: 66 százalék); Jelentősen növelni kell az ólom, kén, fenol, krezol és más, jelenleg főként importból fedezett nyersanyagok hazai termelését is. A rendelkezésre álló, viszonylag korlátozott mennyiségű nyersanyagokat az iparnak mind értékesebb termékekké kell feldolgoznia. 1960- ban a hutaalumíniumnak 83 százalékát kell felhasználni értékes félgyártmányok, valamint készáruk gyártására, szemben az 1955. évi 74 százalékkal. A kitermelt szén és olaj növekedő hányada kerüljön vegyi feldolgozásra; 1960-ban mintegy 1 500 000 tonna hazai szenet kell a vegyiparban feldolgozni, több mint négyszer annyit, mint 1955-ben. Az új sztálinvárosi kokszolómű melléktermékeit értékes vegyészeti anyagok kinyerésére kell felhasználni; A kohászatban a magasabb minőségű anyagok termelését kell elsősorban növelni. Biztosítani kell magas hőfok és nagy nyomás mellett Is kifogástalanul alkalmazható acél féleségek nagyobb mennyiségben való előállítását. Jelentősen növelni kell az ötvözött nemesacél és az alacsonyan ötvözött acélok termelését. Az acél minőségének lényeges javítása érdekében biztosítani kell a kohászati tüzelőanyagok kéntartalmának mintegy egy százalékra való csökkentését. A hengerelt acél termelésében a finomlemezek részarányát az 1955. évi kilenc százalékról 1960-ban 14 'ázalékra kel emelni, ez lehetővé teszi a finomlemez-szükségletnek 1960-ban teljesen hazai termelésből való fedezését. 3. Ki kell terjeszteni és eredményesebbé kell tenni a geológiai kutatásokat a hazai földben fellelhető ásványok feltárására. Geológiai kutatásokra a második ötéves terv időszakában több mint 2,5 milliárd forintot, csaknem háromszor annyit kell fordítani, mint az első ötéves terv éveiben; Az eddiginél nagyobb mértékben kell alkalmazni a kompié^ geológiai kutatás módszerét, hogy mind teljesebben lehessen feltárni az ország szén-, vasérc-, színesfém- és olajkészleteit; Az ország felkutatott szénvagyo- nát öt év alatt mintegy 330 millió tonnával kell növelni. A kutatásokat elsősorban azokra a területekre kell összpontosítani, ahol feketeszén vagy magasabb kalóriájú barnaszén előfordulása várható; Annak érdekében, hogy 1960-ig az ország kitermelhető kőolajva- gyona mintegy 30 millió tonnával és kiaknázható földgáz-készlete is nagymértékben gyarapodjék, a nagylengyeli kőolaj-mezőt teljesen körül kell határolni és új kőolaj- és földgáz-előfordulásokat kell felkutatni; Az olajkutatás területén öt év alatt mintegy 1200 000 méter kutatófúrást kell végezni, szemben az 1950—1954. évi 630 000 méterrel. Be kell vezetni a 4000—5000 méter mélységű fúrásokat; Jelentős kutatómunkát kell végezni a bauxitvagyon feltárására. A jó minőségű bauxit felkutatott mennyisége öt év alatt legalább 10 millió tonnával’ növekedjék. Az Ipar számára megfelelő mennyiségű és minőségű készleteket kell feltárni bentonitból, tűzálló-agyagból, öntödei homokból, gipszből és más fontos ásványokból; 4; A bányászati iparágak biztosítsák az ország ásványkincseinek fokozott mértékű kitermelését. A bányászat termelését öt év alatt mintegy 56 százalékkal kell növelni. A bányászat fejlesztésére mintegy 7,5 milliárd forint beruházást kell fordítani, ebből mintepr 5 milliárd forintot a szénbányászatra. A feketeszén termelése 1960-ig legalább 33 százalékkal, a barnaszeneké 30 százalékkal, a lignité 38 százalékkal emelkedjék; összesen mintegy 10 millió tonna termelőképességű új bányaüzemet kell üzembe helyezni. Az új bányaüzemeket főként feketszénre és jó minőségű barnaszénre kell telepíteni, hogy a későbbi években a jó minőségű szenek arányát a széntermelésben növelni lehessen. A mecseki feketeszén területén tovább kéül feljesz- teni a kokszolható szenek bányászatát. és előkészítését. A kokszolásra elődúsított szén termelését a második ötéves terv időszakában meg kell kétszerezni. Nagy erőfeszítésekre van szükség a Tata—Dorog környéki, jó minőségű barnaszenek termelésének fokozására, valamint a Borsod vidéki bamaszénbányászat fejlesztésére. El kell érni, hogy az északmagyarországi barnaszén-bányászat minél előbb ellássa a szükséges mennyiségű és minőségű szénnel a borsodi iparvidéken már működő, valamint a második ötéves terv időszakában üzembe lépő vállalatokat. A különböző fajtájú szeneknek a fogyasztók közötti ésszerűbb elosztása és gazdaságosabb felhasználása érdekében növelni kell — mintegy évi 9 millió tonnával — az osztályozóművek teljesítőképességét, és ezzel el kell érni, hogy a második ötéves terv végére a termelt szén túlnyomó része osztályozásra kerüljön; Az egy tonna szénhez felhasznált bányafa mennyiségét részint takarékossági intézkedésekkel, részint korszerű acél, beton és vasbeton biztosító szerkezetek alkalmazásának kiterjesztésével öt év alatt legalább 16—17 százalékkal kell csökkenteni; 1960-ban mintegy 800 000 tonna tő-eget kell termelni, elsősorban mezőgazdasági és tüzelési célokra. Hasznosítani kell a tőzeget hő- és hangszigetelő anyagok gyártásá.a ÍS; A kőolajtermelés 5t év alatt legalább 300 000 tonnával növekedjék. A földgáztermelést az 1955. évi 543 millió köbméterről 1960-ban legalább 700 millió köbméterre kell fokozni. Biztosítani kell a zalai mezők gáztermelésének ésszerűbb hasznosítását részint ipari célokra, részint a lakosság gázellátására. A hazai vasércfelhasználás növelésére meg kell valósítani a ru- dabányai érc dúsítását. A kohászat mangánérc-szükségletének kielégítésére új, karbonátos mangánércet dúsító művet kell üzembe helyezni és biztosítani kell a dúsított érc kohászati feldolgozását. A bauxittermelést az 1955. évi 1 290 000 tonnáról 1960-ban körülbelül 1 600 000 tonnára kell emelni. Az ásványbányászat termelésének növekedése öt év alatt mintegy 75 százalék legyen; Az ásványok magasabb fokú hasznosítása végett az őrölt és előkészített ásványi anyagok részaránya a tenmelésben az 1955. évi 35 százalékról 1960-ra legalább 55 százalékra növekedjék. 5. A növekvő szükséglet kielégítésére a vas- és fémkohászat termelése 1960-ban 1955-höz képest mintegy 40 százalékkal emelkedjék. Kohászati beruházásokra öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot kell fordítani; 1960-ban hazai forrásokból kell fedezni a kohászat vasércszükségletének — vastartalomra átszámítva — 28—30 százalékát; A hazai vaséi-termelés emelése mellett nagymértékben kell fejleszteni az érc megfelelő előkészítését és tömörítését; Az érctöntörítvény arányának emelése révén 1960-ban a kohászati üzemek nagyolvasztóinak termelőképessége mintegy 250 000 tonnával növekedjék, a szállópor vesztesége mintegy 50 százalékkal csökkenjen, a fajlagos kohőkoksz- felhasználás 20 százalékkal javuljon; A durva- és középlemezek termelése öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a finomlemezeké 160 százalékkal emelkedjék; A kohászat fejlesztése és különösen a lemezgyártás növelése szükségessé teszi az első ötéves terv nagy alkotásának, a Sztálin Vasműnek továbbépítését; 1960-ig üzembe kell helyezni a második nagyolvasztót, két új martinkemencét, két kokszolóblokkot, a meleg- és hideghengerművet. Folytatni kell a diósgyőri Lenin Kohászati Művek korszerűsítését. A szénacélok minőségét alacsony ötvözéssel kell megjavítani. A „csil- lapítatlan" acélok részarányát a jelenlegi 20 százalékról 1960-ban 40—50 százalékra kell emelni. Ezzel és egyéb intézkedésekkel a henge- reltacél-termelés fajlagos acélszükségletét öt év alatt mintegy 5 százalékkal kell csökkenteni, Az alumíniumiparban a hutaalumínium-termelést az 1955. évi 37 ezer tonnával szemben 1960-ban legalább 47 500 tonnára kell emelni. Elő kell készíteni új, korszerű timföldgyár létesítését, amely a gyengébb minőségű bauxitok feldolgozását is lehetővé teszi. Jelentősen fokozni kell az ötvözött, húzott, hengerelt és sajtolt alumínium-féltermékek, valamint a különböző alumínium-készáruk termelését. Gondoskodni kéül az alumíniumfeldolgozó üzemek teljesítőképességének kibővítéséről. A színesfém-kohászatban meg kell indítani a hazai magnézium- termelést, ami jó minőségű alumíniumötvözetek gyártását teszi lehetővé. 1960-ban évi 600 tonna teljesítőképességű magnéziumkohót kell üzembe helyezni. Gondoskodni kell a gyönyöeoroszi ércbányában nyert ólom és cinkére dúsításáról és feldolgozásáról; 6. Az iparosítás továbbfejlesztésével, a műszaki haladás meggyorsításával, a mezőgazdaság fejlesztésével, a lakosság életszínvonalának javulásával együtt jár a villa- mosenergia felhasználásának különösen gyors emelkedése. Ezért — szemben az első ötéves terv időszakával, amikor a villamosenergia termelése lassabban növekedett, mint az ipari termelés — biztosítani kell, hogy a népgazdaság és a lakosság rendelkezésére álló villamosenergia mennyisége, valamint az erőművek teljesítőképessége az ipari termelés fejlődési üteménél gyorsabban növekedjék; A rendelkezésre álló villamos- energia mennyiségét 1960-ig (a nemzetközi együttműködési megállapodások alapján a külföldről szolgáltatott energiamennyiséget is figyelembe véve) mintegy 64 százalékkal kell növelni. A villamosenergia-Ipar fejlesztésére öt év alatt mintegy 7 milliárd forint beruházást kell fordítani. Üt év alatt az erőművek teljesítő- képességét mintegy 663 000 kilowattal kell növelni, részint a meglevő erőművek bővítése, főleg azonban új erőművek építése útján. Be kell fejezni a 200 000 kilowatto6 borsodi és a 225 000 kilowattos tiszapalko- nyai nagy erőműveket. Meg kell építeni a pécsújheigyi 90 000 kfflo- wattos erőművet, 100 000 kilowattal bővíteni kell az ajkai erőművet, Oroszlányban 132 000 kilowattos erőmű építését kell megkezdeni és részben üzembe helyezni. További három, összesen 500 000 kilowatt teljesítőképességű új erőmű építését kell megindítani. A meglevő erőművek kazánjai és erőgépei teljesítőképességének összhangba hozatalával mintegy 50 000 kilowatt teljesítménynövekedést kell elérni. A belépő új erőművekből mintegy 57 000 kilowatt, gőzt is szolgáltató ipari hőerőmű, 18 400 kilowatt pedig kisebb és kpzepes vízíerőmű legyen. A fajlagos kalóriafclhaszná lás 15 százalékos csökkentése és egyéb megtakarítások útján a villamosé n e rgl a-termelés önköltségéi mintegy 13 százalékkal keü csökkenteni; Gondoskodni kell a csúcsterhelés elosztásának helyes megszervezéséről, valamint megfelelő erőrrűrar- talékról. Mindezzel, valamint a hálózati rendszer fejlesztésével, lényegesen növelni kell az energiatermelés és elosztás biztonságát és gazdaságosságát. Emellett megfelelő intézkedésekkel elő kell mozdítani az energiatakarékosságot is. A népi demokratikus államok energiarendszerével való együttműködés megteremtése és az energiaimport lebonyolítása érdekében meg kell építeni a megfelelő 220 kilovoltos távvezetéket és az alállomásokat. 7. A második ötéves terv időszakában meg kell indítani és ki kelt fejleszteni a hazai urániumérc bányászatát s részben feldolgozását. Erre alapozva, elő kell készíteni az atomenergia békés célokra való fel- használását. A Szovjetunió segítségével a második ötéves terv első éveiben üzembe kell helyezni az ország első —- tudományos célokat szolgáló — atomreaktorát és ennek kísérleti eredményeit is felhasználva meg kell kezdeni a harmadik ötéves terv időszakában üzembe lépő els^atomerőmű létesítését. 8. Az ipar összes ágai között a vegyipart kell a második ötéves terv éveiben a leggyorsabb ütemben fejleszteni; lényegében új, nagy jelentőségű szerves vegyipart kell létrehozni. A vegyipari termelés öt év alatt mintegy kétszeresére, a szerves vegyipari ág termelése körülbelül négyszeresére növekedjék. A vegyipar fejlesztését szolgáló beruházásokra öt év alatt mintegy ötmilliárd forintot kell fordítani; A Román Népköztársaság által szállítandó földgázra alapozva, fel kell épiteni a második ötéves terv legnagyobb ipari létesítményét, a Tiszavidéki Vegyikombinátot, mely a népgazdasági szempontból alapvető jelentőségű műanyagok és műszálak korszerű termelését és egyszersmind a műtrágyatermelés nagymértékű kibővítését is lehetővé teszi. Nagyrészt erre az új üzemre támaszkodva, meg kell indítani a gyapotot, selymet és gyapjút helyettesítő, és azokat minőségben és tartósságban felülmúló, és Korszerű szintetikus szálasanyagok (perion, poliakrilnitril), továbbá a PVC (po- livinklorid) nagyüzemi előállítását, ami lehetővé teszi ólom, réz és egyéb színes fémek, valamint bőr és egyes építőipari anyagok pótlását; A műtrágyatermelés fokozását a Tiszavidéki Vegyikombinát ammóniaüzemének megépítésével, a Borsodi Vegyikombinát bővítésével, valamint Szolnokon új szuperfosz- fát-üzem létesítésével kell biztosítani. A műtrágyagyártás fejlesztésére öt év alatt összesen mintegy 700 millió forintnyi beruházást kell fordítani; A nitrogénműtrágya gyártását 1960-ra az 1955. évinek hétszeresére, a foszforműtrágya termelését több mint kétszeresére kell emelni. El kell kezdeni a ke‘tős hatóanyagú műtrágya gyártását, amely nitrogént és foszfort is tartalmaz. Meg kell kezdeni a karba- mid előállítását, elsősorban takarmányozás céljára. Be kell vezetni a kombinált növényvédőszerek készítését, fokozni kell a hormonos gyomirtószerek gyártását. A nö- vényvédőszer-termelés öt év alatt a jelenleginek mintegy háromszorosára növekedjék. A mezőgazdaság részére szállított összes vegyipari termékek értéke 1960-ban az 1955. évinek 2,6—2,7-szerese legyen. Nagyarányú növekedést kell elérni a szénlepárlás útján nyert fontos vegyianyagok termelésében: 1960-ban mintegy 6200 tonna benzolt, 5200 tonna fenolt, jelentős mennyiségű naftalint és egyéb kátránytermékeket kell gyártani. A világítógáz termelésének mintegy 42 százalékos növelésével biztosítani kell a lakosság gázellátásának megjavítását; A közlekedést, az ipart és a mezőgazdaságot több és minőségileg jobb kőolajtermékkel kell ellátni. A benzin, petróleum és gázolaj együttes termelése mintegy 55 százalékkal növekedjék. Javítani kell a motorbenzin minőségét, az oldószerrel finomított motorolajok részarányát pedig a jelenlegi tíz százalékról legalább 45 százalékra kell emelni. Biztosítani kell a nagylengyeli kőolaj gazdaságos feldolgozását, új krakkolóüzem létesítésével, és meg kell kezdeni a krakkgázok hasznosítását értékes vegyianyagok termelésére. A gyógyszeripar termelése öt év alatt több mint kétszeresére növekedjék. Korszerű, új antibiotikumok, gyógyszerkészítmények gyártását kell megkezdeni; A girniiipar termelését mintegy 100 százalékkal, a gépkocsiabroncsok gyártását 85 százalékkal kell növelni. Fokozott mértékben kell nyers- és műgumiból, valamint műanyagból háztartási cikkeket, játékárut és egyéb közszükségleti cikkeket előállítani; 9. Az építőanyagipar előtt az a feladat áll, hogy az egyre nagyobb számú építkezést és főleg a lakásépítést ellássa korszerű építőanyagokkal, könnyen szállítható és ösz- szeszerelhető épületelemekkel. Az építőanyagiparban olyan új, az eddiginél korszerűbb és az építkezések önköltségét csökkentő építőanyagok egész sorának termelésére kell rátérni, amelyek fokozzák az épitőmunka termelékenységét és lehetővé teszik az építkezéseknek az eddiginél lényegesen gyorsabb kivitelezését; Az építőanyagipar fejlesztésére több mint kétmilliárd forintot kell öt év alatt beruházni. Az építőanyagipar termelése a második ötéves terv időszakában legalább 62—65 százalékkal emelkedjék. A korszerű építőipar legfontosabb anyagának, a cementnek termelését öt év alatt mintegy 700 ezer tonnával kell növelni, a beton- előgyártó iparban a termelés mintegy. 2,5-szeresére emelkedjék. Az eddiginél lényegesen nagyobb választékot kell biztosítani az előregyártott — részben elő- és utófeszített — vasbetonelemekben. Ki kell szélesíteni a vasúti vasbetonaljak és vasbeton vezetékoszlopok termelését^ A lakásépítkezés céljára meg kell indítani a nagyméretű falazóblokkok, fal- és födémelemek (panelek) gyártását. Az összes téglatermelés mintegy 50 százalékát az építőipar (Folytatás a 3-ik oldalon.)
