Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-16 / 142. szám

SZOLNOKI NAPLÓ KÖSZÖNET A TÁRSADALMI MUNKÁSOKNAK Erkel „Bánk bán“ c. operájával nyitotta meg kapuit az uj szolnoki szabadtéri színpad Szolnok város kulturális életé­nek jelentős eseményére került sor május 14-én, csütörtökön este. Ek­kor nyitotta nleg kapuit a város dolgozói előtt a Móricz Zsigmond kultúrotthon kertjében létesített új szabadtéri színpad. Az este 8 órakor kezdődött ün­nepi díszelőadásra szinte zsúfolásig megtöltötték a város dolgozói a 2000 személyt befogadó nézőteret. A Himnusz elhangzása után Pin­tér Dezső elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke lépett a színpadra és mondott ün­nepi beszédet. — 1952-ben gondoltak először arra — mondptta bevezetőül, — hogy a városban gyarapítani kel­lene a kulturális létesítményeket. Ezt egy eddig nélkülözött szabad­téri színpad megépítésével kíván­ták biztosítani. — A városi párt-végrehajtó bi­zottság javaslatára és azzal az ígé­retével, hogy segíteni fog a feladat megoldásában, az idei városfejlesz­tési tervbe belevettük a szabadtéri színpad megépítését 20 000 forint készpénzzel és 100 000 forint társa­dalmi munkával. Mindez a terve­zés időpontjában hihetetlenül hang­zott és nem sokan bíztak megvaló­sításában. — Ezen a helyen, ahol ma a szabadtéri színpad és a nézőtér áll, március végén földkupacok, gaz és szemét volt található. Azok a fák, amelyek a színpad hátterét alkot­ják, március utolsó napjaiban még a Tisza árterén várták a tavaszt, hogy új helyükön itt találjanak otthont. Ezt követően Pintér elvtárs ar­ról beszélt, hogy milyen lelkese­déssel vettek részt fiatalok, öre­gek, férfiak, asszonyok, fiúk, lá­nyok, a város szinte minden rétege a tanácstagok példamutatása nyo­mán a szabadtéri színpad építésé­nek társadalmi munkájában, majd így folytatta: — Az elvégzett társadalmi mun­ka — előzetes becslések szerint — mintegy 500 000 forint értékű. A teljes kivitelezéskor a létesítmény népgazdasági értéke másfél-két millió forintra becsülhető majd. A városi tanács végrehajtó bizottsága elismerését és köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik lelkes munká­jukkal hozzájárultak, hogy a sza­badtéri színpad terve valóra vál­hatott. — Az építőktől, a hivatásos és a társadalmi építő munkásoktól a végrehajtó bizottság nevében át­veszem a szabadtéri színpadot, egyben pedig átadom a kultúr- munkásoknak azzal hogy a mai díszelőadáson Erkel Ferenc: „Bánk bán” című operájának halhatatlan melódiái csendüljenek fel — fejezte be ünnepi beszédét Pintér Dezső elvtárs. A nagy tapssal fogadott beszéd után került sor Erkel Ferenc „Bánk bán” című operájának első szolnoki szabadtéri bemutatójára. Ebben a rövid cikkben nem tu­dunk kitérni a nagyszerű előadás részletes ismertetésére. Annak do­kumentálására azonban, hogy kik léptek fel először a szolnoki sza­badtéri színpadon, közöljük az opera szereplőinek és a sikerben köreműködőknek a nevét. A Ma­gyar Állami Operaház Stephányi György rendezésében a következő szereposztásban hozta színre nem­zeti operánkat: 11. Endre magyar király — Faragó András, Gertrud Akikről keveset beszélünk A rendelkező forgalmi szolgálattevő csörög. A szolngaki vasútállomáson különösen nagy a forgalom. Itt futnalk keresztül az ország három legnagyobb tájegységét összekötő vonalak. Tőle kérnek szabad vá­gányt, keresztül haladásra engedélyt az érkező, s induló vonatok. Gyak­ran előfordul, hogy egyszerre 8—10 vonat kér befutási engedélyt. Ilyenkor gyors intézkedésre van szükség. A bent lévő vonatokat ,.át kell rendezni.” Az indulásra kész vonatokat elindítani, amit lehet, föd keld huzataid a gurítódombra, hogy ezáltal meggyorsuljon a for­galom. Feladata még a váltók ellenőr­zésének megtartása. Ez követeli a légi edki ismeretesebb munkát. Súlyos vasúti katasztrófák történ- Gyakran lehet látni a forgalmi tek már abból, hogy a forgalmista iroda előtt, kezében zöld tárcsával, elmulasztotta a váltók eUenőrzé- vagy a külső szolgálati helyén, eét Egymásba szaladtak az embe- amint a tehervonatoknak ad szó- rekfcel, vagy áruval megrakott sze- bali menesztést, vagy fogadja őket; relvények. Józan aetre, határo- Neve- Mondok Sándor, beosztása: zottságra van szükség, mert egy ««»** '»fi Az utasok csak azt lát]*k, amint anyagibban egyaránt. Embe­vidám arccal indítja a vonatot, de édete van a kezében. Mégis a sok nehézséget, fáradságot, ami nyugodtan, magabiztosan végzi a munkáját nehezíti, nem ismerik, munkáját. Élethivatásának válasz- A«ztalán négy-öt telefonkészülék, tóttá ezt a felelősségteljes, de szép amelyik közül valamelyik mindig pályát; királyné — Eszenyi Irma. Ottó, Berlhold meráni herceg fia, Gert­rud öccse — Kövecses Béla, Bánk bán, Magyarország nagyura — Jo- viczky József, Melinda, Bánk neje — Szecsödy Irén, gyermekük — Bodnár Éva, Tiborc paraszt — Ka­tona Lajos, Petur bán, bihari főis­pán — Tóth Lajos, Biberach, kó­bor lovag — Nádas Tibor, Solom mester — Szomolányi János, ud­varmester — Jóni Imre. — A dísz­leteket Oláh Gusztáv kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, a jelmezeket Márk Tivadar Kossuth- díjas tervezte. A táncokat Horváth Margit tervezte és tanította be. Karigazgató Pless László Kossuth- díjas volt. Az est sikerében Kóródy András karmester vezényletével közreműködtek a Budapesti MÁV Szimfonikusok. Az előadás végeztével a közön­ség hosszú percekig tapsolta az Állami Operaház kiváló művé­szeit. akik felejthetetlen estét sze­reztek a szabadtéri színpad ünnepi megnyitóján. —i —n RÖVIDEN A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Ulviczky Györgyöt, az 51-es Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetőjét, a dunai árvíz­védelem idején fáradságot nem­ismerő munkájáért Munkaérdem­renddel tüntette ki. • A 60-as Fűszer- és Csemegebolt a Surjáni Állami Gazdaságtól teg­nap több, mint 3 mázsa baromfit és paprikásnak való csirkét ka­pott. A vágottbaromfit kg-ként 27 forintos árban hozta forgalomba. Igen nagy népszerűségnek örven­dett a szállítmány és még a kora- reggeli órákban nagyrésze elfogyott. • Az Ady Endre-u teában a Be- loiannisz-út átépítése miatt a piaci árusítás a további intézkedésig megszűnik. Helyette a kereskedők, kisiparosok árucikkeiket a Csar­nok-utcai piacon helyezzék el. A virágárusítás a Fiumei-úti bejárat­tól balra eső utcában lesz. • A szolnoki termelőszövetkeze­tekben ez év tavaszán a Szabad­ság Tsz-ben 201, a Tisza Antal Tsz-ben 40 holdon végeztek vegy­szeres gyomirtást. Mint minden újtól, kezdetben ettől is idegen­kedtek a tagok. Azonban látva az eredményt, elhatározták, hogy a jövő évben az egész területen — kivéve a kétszikű vetéseket — vegyszerrel védekeznek a jelentős karóikat okozó vadrepce ellen. * Az É. M. Szolnok megyei Építő­ipari Vállalat a tiszai strandját 42 ezer forintos beruházással tovább­fejleszti. A strandon jelenleg öt vetkőző-kabin van és most napozó­val, csónakházzal bővítik a dolgo­zók számára. Ezen kívül a gyerme­kek részére külön kis medencét építenek, valamint játszóteret ké­peznek ki és azt felszerelik. A vál­lalat dolgozóinak rendelekezésére motorcsónakot szereztek be. És ha már a megyei tanácsnál tartunk, akkor van arra egy-két példa, hogy a minisztériumok jó­voltából milyen eredményekkel járt a legutóbbi racionalizálás. A mezőgazdasági osztály létszámát 1955-ben ötvenhárom munkatársra csökkentették. Az elmúlt egy év alatt ez a létszám nyolcvannégy főre emelkedett. Egy évvel ezelőtt a megyei tanáéinál megszüntették a személyzeti osztályt és helyébe háromtagú személyzeti csoportot hoztak létre — de ugyanakkor a legtöbb osztályra külön személy­zeti felelőst állítottak be. Ma a megyei tanácsnál többen foglal­koznak személyzeti ügyekkel, mint két évvel ezelőtt. Az egyes osztá­lyok személyzeti felelősei csak s vezető káderekkel foglalkoznak, (hiszen minden vállalatnál van még külön személyzeti felelős). így például a kereskedelmi osztály személyügyi előadójához csak a vállalatok igazgatói és főkönyvelői tartoznak, mintegy huszonkét—hu­szonnégy ember. Az ügyvitel egyszerűsítésiért fo­lyó harc azonban nem olyan egy­szerű, hiszen ha a megyei tanács­nál látják is ezeket a túltengése- ket, a minisztériumoknál az egy­szerűsítés nem egyszer akadályok­ba ütközik. Ugyanis a megyénél minden megszüntetett íróasztal fönt az igazgatóságokon és minisz­tériumokban szintén jópár íróasz­tal megszüntetését jelenti.;; Hogy valóban milyen nagy szük­ség van az ügyvitel egyszerűsíté­sére, arra legjellemzőbb az orszá­gos irányítás túltengőre. Vegyük cuak Szolnokot. Eddig a Miniszter- tanács határozata ellenére a Belke­reskedelmi Minisztérium nem adta át a Tisza Szállót, és csak most folynak a tárgyalások a Népmű­velési Minisztériummal a színház átadására. Vannak azonban olyan vállalatok, amelyekről eddig még nem esett szó. Budapestről irá­nyítja egyetlen szolnoki üzletét az Országos Gsemegekerskedelmi Vál­lalat TTftvann<ipl<- hnrtanpsti iránví­tás alatt áll a szolnoki óra és ék­szerüzlet, az Ofotért, a könyves­bolt, az állami áruház, hogy csak kapásból soroljunk fel néhányat. De ugyanezt meg lehet találni me­gyei szinten is. A jászberényi nép- boltokat a Szolnoki Kisker. V. irá­nyítja, mert úgy látszik, hogy Jász­berényben irányításukra nincsen alkalmas ember. Mennyi fölösleges kiszállási költ­séget, napidíjat, felesleges papíros- munlkát jelent az országos irányí­tás. Az erre fordított pénzt sakkal okosabb célokra tudnánk elkölteni. KÉT HETE vagyok Szol­nokon. így minden sétám felfedező út. Tegnap át- ballagtam a Tiszántúlra. Érdekes, hogy Szolnok nem terieszkedett át a debreceni út mentén a túlsó partra. A hídfő még a város egyik központjá­nak számít, a híd pedig már tulaidonképpen or­szágút. HAJNALBAN. kora reggel nagy itt a forga­lom. Zöldséggel rakott laposkocsik. kerékpáros falusi asszonyok, munká­sok és hivatalnokok né­pes csoportjai lepik el az utat és hidat. Úgy 10 óra iáiban egy rövid szünet után megfordul az áram­lás iránya. Elsőnek a ker­tészek indulnak hazafelé. Ugvlátszik ió volt a pi­ac. mert megállítják a kocsit kinn az úttesten a Halásztanva előtt NAPPAL hamisítatlan TÚL A TISZÁN országúti vendéglő ez. Az egyik fa árnyékába üldö­géltem s igen beszédes asz- laltársam akadt. Rántott halat rendelt s míg vára­kozott kéretlenül elmon­dott egyet s mást. — Szandaszöllős Szol­nok zöldséges kertje. Ná­lunk az egész község ker­tészkedik. mert higvie el. hogy a mezőgazdasági munkából ez az egyik leg­jövedelmezőbb. Van termé­szetesen kockázat is. de ha egyik, vagy másik nö­vény nem válik be a töb­bi helvreüti. Ma sikerült ió bótot csinálni gyenge karalábéval, s rövidesen hozom a zöldpaprikát. A DÉLUTÁN az inst­ruktoroké és egyéb autó­soké. Van úgy. hogy 15— 20 gépkocsi parkol a ven­déglő előtt. Természetesen az utasok többsége ellen semmi kifogást nem lehet emelni, de rossz máiuság nélkül meg lehet állapí­tani. hogv az tróember nagyszerű anyagot gyűjt- hetne itt egy jó szatírá­hoz Láttam ifjú hivatal­nokot. aki olyan lelkesen hajszolta konzervnyitót fő­nöke számára, hogy szin­te még a füle Is mozgott az igyekezettől. Vannak olyan autós vendégek, — akiknek három-négy óráig is eltart a vacsora s gon­dolom az ára a megduz­zadt naoidiiból került ki. AZ ESTI közönségre for­dítsuk inkább a figyel­met. Itt a vidámkert. bi­zonyára rok szolnoki fi­atal tön majd ki szóra­kozni. hiszen a céllövöldé­től az öklelő kecskéig majdnem minden meg van ami egv vursliban szüksé­ges lehet. A hétköznaDl estéken azonban, több a .iá ték kezelő, mint a ven­dég. A hangszórók fárad­hatatlanul. de kissé fásul­tan bőgnek, de úgy látszik kevés embert tudnak át­csalni a Tiszán. A vidám­kert pedig jobb sorsra ér demes. Világért sem aka­rom javasolni, hogy a DISZ szervezetek rendez­zenek közös kiránduláso­kat a forgalom növelése érdekében, de ha fiatalabb lennék és szolnoki honos egyénileg jobban pártol­nám ezt a szórakoztató vál lalatot. KÖRÜLBELÜL így fest a Tiszán-túli kis kolónia. Ha nem is fontos része a vá­rosnak. — mindenesetre kedves hangulata van és ismerek sok olvan telepü­lést. amelynek lakói sokért nem adnák ha magukénak mondhatnák legalább a túlsó Tisza-oartot. Solymár József. z^emiye rerenc eivtars, a me­gyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese, a Szabad Nép június 5-i számában cikket írt az ügyvitel egyszerűsítéséről. Ebben a cikkben szó esett többek között arról is, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium a műit esztendőben ugyan megszüntetett több közben- eső szervet, de ugyanakkor har­minckettőre emelte a kereskedel­mi osztály létszámát — amikor a megyei tanács végrehajtó bizott­sága húsz-huszonkét főt javasolt- — Most Zsemlye elvtárs Bérezés Ágostonnak, a Belkereskedelmi Minisztérium titkársága vezetőjé­nek aláírásával egy levelet kapott, amelyben felszólítják, hogy igazítsa helyre ennek a cikknek a Belke­reskedelmi Minisztériumra vonat­kozó egyes kitételeit. Miért is lenne erre szükség? A Szabad Népben — egy téves telefonelhallás következtében — az jelent meg, hogy 1955-ben a me­gyei tanács kereskedelmi osztályá­nak létszáma tizennégy fő volt. A levél megállapítja, hogy nem tizen­négy, hanem tizenegy volt a meg­engedett létszám. Ebben a minisz­tériumnak igaza van, ez tévesen került a lapba, de ez a cikk lé­nyegén i mitsem változtat. Ugyan­csak nem változtat a Zsemlye elv­társ cikkének lényegén, hogy a minisztérium szerint a tavalyi ra- cionlizálás után a kereskedelmi osztály létszámát nem harminckét főben, hanem harminc főben álla­pították meg. Itt ugyanis Zsemlye elv társnak van igaza: a létszámot harminckettőben állapították meg, de éppen a megyei tanács kérésére két státuszt zároltak. Nos, a Belkereskedelmi Minis/ térium ennek a két számadat­nak a helyesbítését kéri Zsemlye elvtárstól. — de egyébként egyál­talában nem szól arról, amit Zsem­lye elvtárs írt, hogy a kereskedelmi osztályon elég volna tizenkét-ttzer- négy munkatárs. Pedig ez a lé­nyeg. És ami a helvesbítési kérést illeti, az semmi egyéb, mint kísér­let arra. hogy ennek a cikknek a mondanivalóiát elkenték. Ez is egv módszer a bírálat visz- szaverésére..: Kérdési mi lesz velük? Természetesen, hogy az ügyvitel egyszerűsítése bizonyos nyugtalan­ságot keltett elsősorban a közigaz­gatás dolgozóiban. Erről a kérdésről pedig beszélni kell, mert bizonyos mértékig féke­zik az egyszerűsítésért és a bürok­rácia megszüntetéséért folvó harcot. A megyei tanácsnál azelőtt hé'-om nappal szakszervezeti taggyűlést tartottak. Ezen a taggyűlésen az osztályvezetőkön Kívül egyetlen beosztott sem tett iavaslatot az ügy­vitel egyszerűsítése érdekében. És ez érthető is. A fölöslegessé váló íróasztalt egyúttal fölöslegessé vál* munkaerőt is jelent. Tehát mi lesz azokkal, akik az egyszerűsítés nyomán esetleg ki­esnek az apparátusból? Nem rési­ben a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének Országos elnöke eey. a? uiságfrók számára tartott ankéton kijelentette, hogv az elbocsátásra kerülő doleozókról minden esetben történik gondoskodás. Azt is meg kell mondani, hogy az ügyvitel egyszerűsítés egyúttal a közioazsatásnak a minőségi javulá­sát is kell. hosv eredményezze. Az államigazgatásban nem egy olyan dolgozó van aki a közvélemények ellenőre évelt ő*p nem törődött sa- íát feilődésével. nem tanult meg­felelően. Nyilvánvalóan, hogy az elbírá­lásnál elsősorban a rátermettség* ■ a politikai, szakmai tudást kell fi­gyelembevenni. Magyarországor mindenki számára van munkalehe­tőség és egészen biztos, hogy az ap­parátusból kikerülő emberek fizi­kai és szellemi adottságainak meg­felelő munkához fognak jutni. Tóth Kornél "■"■■■■iiiimmiiiiir' Vörös Csillag filmszínház: szom­bat—vasárnap: „Idegen után”. Szí­nes, kalandos szovjet film. Hétfő: „A kis Mukk története”, magyarul beszélő színes német mesefilm. Kert filmszínház: szombat—va­sárnap: „Bodzaliget”, színes szov­jet film. Hétfői „Koncert’, művé­szi jugoszláv film. Tisza filmszínház: Szombat—va­sárnap: „A matróz1’, színes szovjet film. — Hétfő: „Harc a sínekért’’, francia filmdráma. Járműjavító Kultúrotthon: szóm­ba t^-vasórnap: „9-es kórterem1’. Az ügyvitel egyszerűsítéséért — a bürokrácia megszüntetéséért A Minisztertanács határozatot hozott az ügyvitel egyszerűsí­téséről. A határozat nyomán országosan és a megyében is, a köz- igazgatás területén megindult a munka, az ügyvitel egyszerűsítése, az egyes hatáskörök leadása érdekében. Az alanti írás az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat és javas­latokat tartalmazza. Remélhetőleg, most majd nem így csinálják utasítást. Ebben felszólították a hozzájuk tartozó járási és városi osztályokat, hogy jelentsék: milyen hatásköröket kívánnak leadni é-s milyeneket akarnak átvenni a me­gyei tanács osztályaitól. Az egyes osztályoknak úgy látszik, sürgő­sebb a jelentés, mint a végrehajtó- bizottságnak, mert beküldésére rö- videbb határidőt szabtak meg. A pénzügyi osztály pl. június 15-re. az ipari osztály pedig június 16-ra Vájjon miért volt erre szükség? Tán csak nem azért, hogy az osz­tályoknak legyen idejük felké­szülni a hatáskörök védelmére? A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága felkérte a járási és vá­rosi tanácsok végrehajtó bizottsá­gait, hogy június 20-ig tegyék meg javaslataikat: melyek azok a ha­táskörök, amelyeket le akarnak adni a községeknek és melyek azok, amelyeket át akarnak venni a megyei tanácstól. A javaslatok megtételére a járásoknak, illetve a városoknak tizennégy nap áll ren­delkezésére. A tanács egyes osztályvezetői, a végrehajtó bizottság határozata után, szintén kiadtak egy hasonló fis is egy módszer . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom