Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)
1956-06-10 / 137. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ’01 srmirtf 'gger NAPOZÁS — "A napfénynek, a szabad levegőn való tartózkodásnak ilyenkor tavasszal, nyár elején van a legnagyobb egészségügyi jelentősége. Ilyenkor már megfogyatkozott szervezetünk vitaminkészlete, a hosz- ezú és szokatlanul kemény télben megviselt, kimerült szervezetünknek szüksége van a megerősödésre, felfrissülésre. A nap heve ilyenkor még nem olyan fokú, mint nyár derekán. Ezért káros hatása is kevesebb- Természetesen ebben az időszakban eem szabad mértékteleneknek lennünk, minden előkészítés -nélkül — ahogy sajnos sokan teszik, — az első adandó alkalommal egy teljes vasárnapot a tűző napfényben eltöltenek. így inkább kárt okozunk, mintsem használunk. A napfény hatása egészségünkre szinte felbecsülhetetlen. Mégis, ha túlzásba visszük, ésszerűtlenül alkalmazzuk, igen nagy veszedelemnek tehetjük ki magunkat. Fontos szabály: minél többet legyünk szabad levegőn, (természetesen inkább a város határain túl) s a napon, különösen a forró déli napsütésben Moszkvában, a Lenin-hegyen lévő diákotthonban fiatal francia diákok — a M^zkvai Állami Egyetem hallgatói és aspiránsai — élnek. Egyikük, Henri Grosseau, a következőket mondja: — Nemrég érkeztem Moszkvába, mindössze néhány hónapja. Azelőtt orosz nyelvet tanítottam az egyik párizsi középisko’ában. Most itt, Moszkvában igyekszem tökéletesíteni orosz nyelvtudásomat; —■ Barátaim, Claude és Michel, régi „moszkvaiak”. Tavaly a filológiai fakultás hallgatói voltak, most már aspiránsok. Claude Majakovszkijról. Michel pedig Lev Tolsztojról készít disszertációt. Most pedig adjuk át a szót Ana- tolij Besszarabovnak és Jurij Szis- csikovnak, akik Párizsban tanulnak: — Pontosan egy esztendeje érkeztünk Franciaországba. Mintha ma lenne, úgy emlékszünk Párizsban töltött első napjainkra. Szívünk nagyot dobbant, amikor megpillantottuk az ősi Sorbonne szürke Egy nemrégiben megjelent mesejátékban egy fiatal parasztlegény legyőzi az ördögöt és a hétfejű sárkányt, mert ezerarcú, ezerkarú erő segíti: a nép. Ez jut az ember eszébe, amikor Jászdózsán az újonnan épült hat tantermes iskolát nézd. Valamikor Jászdózsán hét tanterem szolgálta a közoktatás munkáját, magába foglalva a szertárakat, a nevelői és az igazgatói szobát is. A felszabadulás után a nyolcosztályos általános iskola célszerű bevezetése többet kívánt. A fejlesztésnek az lett a vége, hogy hat helyen folyt a tanítás és a nevelők valósággal útikalauzt vezettek a különböző szükségtermek helyéről. Béres Béla igazgató, az oktatásügy kiváló dolgozója tett pontot az áldatlan állapotra. 1954. július 1-én megkezdette egy új iskola építését a község romos fogadójának lebontásával. Néni számíthatott milliókra, nem akarta a nép vagyonát herdálni, de bízott a község lakóinak segítségében. Ä sok hitetlenkedő fejcsóválás, „jóindulatú" figyelmeztetés nem ingatta meg az elhatározást. Az alapozásnál már ott dolgozott az állandó munkások mellett Kiss Lajos, Lencse Mátyás, Gulyás János, Gulyás Pál és Vágó László, mind az iskola nevelői. Az építkezés során igen sok nehézséggel kellett megküzdeni; A legnagyobb akadályt az anyagbeszerzés okozta, özv, Bozóki György- né, az aranylelkű Erzsiké néni, aki egész idő alatt szíve ügyéinek tekintette az építkezést, panaszkodott is emiatt. Hogy mi köze volt az építkezéshez? Jóformán semmi, de jólesett tudni, hogy a szomszédban a tudás otthona épül. Ha idegen jött s a munkát aznapra már befejezték, Erzsiké néni fogta a kulcsot és megmutatta, büszkén magyarázta, melyik helyiség milyen célt szolgál majd. Megmozdult az egész község Szabadságot; katonák, Bodonyi László és Drapos János hadnagyok két-két napot töltöttek az építkezésnél. Kiss András párttitkár, Fazekas József, a tanács végrehajtó csak annyit, amennyi jól esik, nem kellemetlen, nem okoz szívdobogást, szédülést vagy zsibbadást. A napfényhez is hozzá kell szoktatni szervezetünket, fokozatosan növelve a napon töltött időt. Feltétlenül abba kell hagynunk és árnyékos helyre mennünk, mihelyt a nap a legkisebb kellemetlen érzést okozza. Különös óvatossággal, lehetőleg orvosi tanács alapján napozzanak azok, akik szívrendellenességben, vagy más betegségben szenvednek, pl, magasvémyomásúak, tüdőbetegek, stb. Különben egészséges és beteg számára igen ajánlható a félámyék, a lombokon átsugárzó kellemes „tompított’1 napfény, — amely sokkal hasznosabb, egészségeseb, mint a tűző nap. Nem arra kell törekednünk tehát, hogy egyik óráról a másikra lebarnuljunk, — ezzel bőrünknek is ártunk, csupán — hanem, hogy szervezetünk felhasználhassa, értékesíthesse a napfény jótékony hatását. Ma már úgyszólván mindenki tudja, hogy a napfény hatására épületét. Az egyetemi városrész egyik szép lakásában kaptunk szállást. Szomszédaink — Jacques, a kereskedelmi főiskola hallgatója és Hubert fizika-kémia szakos hallgató — ideérkezésünkkor kijelentették, hogy velünk együtt szeretnének lakni. Jacques igen vidám fickó, ő a társaságunk lelke. Állandóan ő szervezi a különböző nemzetiségű fiatalok találkozóit, az ő vezetésével ismerkedtünk meg a francia főváros nevezetességeivel. Nagyon szereti az orosz művészetet. Amikor a Mojszejev-együttes Párizsban vendégszerepeit, négy óra hosszat állt sorban jegyért. Másik szobatársunk, Hubert, meggyőződéses katolikus. Sohasem szavaz a kommunistákra, mégis rokonszenvez a szovjet emberekkel. Amikor a Szovjetunióról beszélgettünk, ezt mondotta: „Fejleszteni kell a kapcsolatokat a két ország egyszerű emberei között”; Ezzel teljes mértékben egyetértünk és mi is erre törekszünk. bizottságának elnöke, a vezetők mind személyes ügyüknek érezték az építkezést. Segített a földműves- szövetkezet, a kisipari termelőszövetkezet, a szülők, az emberek százai. Nehéz lenne eldönteni, ki végezte a legjobb munkát, Bolya István, Dudás István, Lórik Béla, a három „törzstag”, akik kezdettől fogva részt vettek a munkában. Szentes Lajos, aki az anyagot teremtette elő, vagy Tábori Béla, aki kocsijával mindig rendelkezésre állt. Hu- lin József és özv. Alexi Istvánné, az iskola hivatalsegédei úgy beszéltek az építkezésiről, mitnha saját házuk falát húznák fel. Ha az emberek arra járlak, érdeklődve nézték, hogyan épül a „mi’’ iskolánk. A szülői munkaközösség tagjai a kész termeket meszelték, takarították, függönyöket vásároltak az ablakokra. Társadalmi munka eredménye a minden Ha este 8 óra után végigmegyünk a jászberényi utcákon, sok helyről zene és énekhang szűrődik ki. Háromszázhatvan fiatal készül serényen a vasárnapi megyei döntőre. A Déryné Kultúrház két helyiségében már öt óra után próbálnak. A Palotást Énekkar, mely jövőre ün- nevli 100 éves fennállását verseny előtt naponta tart próbát, hogy a döntőn és a július 8-i Egri Dalos- ünnepen sikerrel szerepeljen. A húsztagú szalonzenekar a zeneiskola egy tantermében próbál, Kacsóh Pongrácz: János vitéz dalművének nyitányával készülnek a versenyre, de egyben tanulják a júliusi Strauss-est műsorát is. A színházteremben a prózai együttes ismétlő próbát tart Gyárfás Miklós „Koratavasz’’ c. drámájának 3. felvonásából, amivel a seregszemlén szerepel. Ezt a darabot Jászberényben négyszer mutatták be telt ház előtt. Sajnos, a községekben nem értünk el ilyen eredményeket. A mozgó brigád a tiszti klub szervezetünkben különböző vegyi folyamatok játszódnak le, amelyek az élet fenntartása szempontjából igen nagy jelentőségűek. Ezt azonban csak úgy segíthetjük elő, ha okosan, megfontoltan szoktatjuk magunkat a naphoz. így elkerülhet- 'jük a strandolok rémét is, a fájó, kellemetlen, s gyakran még egyéb panaszokat is okozó ú. n. leégést. A mértéktelen napozás égési sérülést, sőt néha lázzal járó napszűrást is okozhat. Sokan elfeledkeznek arról, hogy a napfénynél nem kisebb s nem jelentéktelenebb a levegő egészségügyi hatása. Ne csak a napra igyekezzünk a hosszú téli fogság után, hanem minél többet tartózkodjunk szabad levegőn. Különösen városi embernek van szüksége a friss, tiszta levegőre* mert munkahelye is zárt, nem egyszer rosszul szellőzött. Tüdejének, egész szervezetének fokozott szüksége van a friss levegőre. Kellemes séta a fák alatt, árnyas parkokban, — felér jónéhány idegcsillapító hatásával* Az evezősök és fürdőzők ♦ figyelmébe A meleg idő kezdetével egyre népesebb lesz a Tisza. Megjelennek a fürdőzők mellett g kajakosok és evezősök is. Egyeseket visszatart a csónakázástól, hogy nem rendelkeznek víziiártassági igazolvánnyal Ezen könnyen lehet segíteni. Ha megvannak a szükség-előfeltételek, (úszni tud, stb.) le lehet tenni a vizsgát. A Révkapitányság azért követeli meg, mert ezzel is csökkenthető a vízbefúlások száma. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a legtöbb baleset abból ered. hogy olyanok is csónakáznak, akik nem tudnak úszni. Különösen vonatkozik ez a 10—15 éves gyermekekre, akik gyakran elszöknek otthonról és elviszik a parton kikötött csónakokat. Sok veszélyt reit magában az is, ha ismeretlen, nem kijelölt folyószakaszon fürödnek a dolgozók. A balesetek másik jelentős része ezzel függ össze. Ezért leghelyesebb, ha mindenki a kijelölt szakaszpn fürdik. A szülők pedig ügyelnek arra, hogy gyermekeik felügyelet nélkül ne menjenek a Tiszára fürödni. Németh István levelező, Szolnok. terembe beépített nagy falitábla is, S most, amikor már a tanítói folyik a világos, kényelmes termekben, felmerül a kérdés: mibe került az építkezés? A hivatalos becslés szerint az iskola egymillió forint értékű. Hat tantermet foglal magában, valamint nevelői és igazgatói szobát. Alá is pincézték, hogy legyein a tüzelő számára hely. Az építkezés nagymértékű állami támogatással haladt. Ehhez 7000 forintot juttatott a tanács a községfejlesztési alapból. A község lakói 27 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az udvar feltöltését Bodonyi Ernő megyei tanácstag vállalta, mintegy 10 000 forint értékű munka társadalmi úton való elvégzésével. Száraz számok esek, de beszédesek. A nép erejéről beszélnek, amely alkotásokban ölt testet. Medve Pál Jászdózsa színpadán az „Észak lánya” c. szovjet egyfelvonásos színművet próbálja. Népi zenekarunk, mely rö- vidő idő alatt a város kedvence lett, délelőttönként a Palotási frissest, népdalegyvelegeket, Kodály: Zalai kettősét tanulja. De nemcsak a kulturotthonökban serénykednek. Az üzemek és iskolák kultúrcsoportjai is nagyon készülnek. A Fémnyomó klubjában a gyár tánccsoportja a jákóhalmi leánytáncot tanulja. A Dohánybeváltó dolgozói a kisterenyei leánytáncot gyakorolják. Sajnáljuk, hogy az Aprítógépgyár kultúrcsoportja nem vesz részt a versenyen. A Leányiskola, a Kossuth úti iskola, a Bercsényi u. iskola 70—80 tagú énekarral szerepel a megyei döntőn. Bízunk abban, hogy a versenyre való készülődés nem lesz majd kampányszerű, s a döntő után is olyan szorgalommal gyakorolnak majd kulturcsoportjaink, mint napjainkban. * HEMERKA GYULA A SZOLNOKI . Állami Áruházi ajtajában hatalmas tábla vonja magára a járókelők figyelmét. „Kizárólag nőknek” — hirdeti a felirat és a további szövegből kitűnik, hogy az ország állami áruházai pályázatot hirdetnek ruhatervezésre a nyári, illetve őszi divat kialakítása érdekében. Mivel a pályázat címe szerint is kizárólag nőknek lett kiírva, én nem vehetek részt rajta. Elkeserítő, mert a közelmúltban a divat egyik benfentesével, Barna Istvánnal, a Ruhaipari Tervező Vállalat tervezési osztályvezetőjével sikerült részletesen beszélgetni az őszi divatról, s a tőle kapott instrukciókkal felvértezve bizonyára esélyes lettem volna a pályázaton. Mivel magam nem használhatom tanácsait, legalább ismertetem őket, hátha valamelyik Szolnok megyei asszony, vagy leány kedvet kap a tervezésre és ha nem, akkor se árt tudni, mi lesz a divat ősszel. EZ ÉV ŐSZÉN a hosszú évek óta megszokott ingblúzok mellett jelentősebb részt kapnak a fazonosabb, szabottabb blúzok. Az állami ruhagyárak éppen ezért sok japánszabású, raglánszabású bhízt készítenek, a többségét háromnegyedes ujjal. A francia blúzokat dísztűzések, szegők, plissék díszítik és további területeket hódít meg a him- zettblúz. Ősszel a szövetszoknyáknál a legdivatosabb az egyenes, több részből szabott szoknya lesz, de készítenek a gyárak többrészes lefelé erősen bővülő szoknyákat is. A RUHÁKNÁL az egyenes és a bő szoknya körülbelül egyforma arányban szerepel. Továbbra is diA szolnoki csipke híre néhány évtizeddel ezelőtt a halasi csipkével vetekedett, utóbb azonban csaknem teljesen kihalt a városban e sajátos háziipar. A szolnoki Háziipari Szövetkezet elhatározta, hogy ismét meghonosítja a csipkekészítést, mert a kézzel fonott zsinórból varrott szolnoki csipke kiválóan alkalmas nemcsak térítőnek, hanem női gallérnak és más ^használati cikknek is, jól mosható és igen tartós. Böhmer Gyuláné iparművész vezetésével már megkezdte munvatosak lesznek a rakott és részben rakott kockás aljak, változatlanul igen divatos lesz a kétrészes ruha, a felsőrész, derékban enyhén testhez simuló csípőn végződő megoldással. A ruháknál a bevarrt újj lesz a divat, többnyire háromnegyedes befejezéssel; A KOSZTÜMÖKNÉL két divatos egymástól meglehetősen eltérő megoldást találhatunk párhuzamosan. Az egyik, rövid kabátkával erősen testre szabott, úgynevezett kiskosztüm, a másik, a négyötödös, iletve öthatodos kabátú egyenes szabású kosztüm. Mindkettő igen ízléses. AKIK KABÁTOT akarnak tervezni, varratni, vagy vásárolni, azok számára is adott Barna elvtárs néhány tanácsot. A női kabátok vonala egyenes és lefelé bővülő, nagyobbrésze egysoros gombolással, s az utolsó gomb mélyen a csípővonal alatt helyezkedik el. A kétsoros gombolásnál is hasonló a gombok elosztási aránya. Divatosak lesznek a keskeny, csapott váltak és a végefelé szűkülő levarrott ujjak; Ezek az őszi divat legfontosabb irányelvei; Természetesen a nagy vonalakban meghatározott divaton bélül óriási lehetőségei vannak az egyéni ötleteknek, különleges megoldásoknak. Rajta tehát asszonyok, lányok, alaposan tanulmányozni kell a feltételeket és érdemes pályázni. Nagy örömet jelentene, ha az ország asszonyainak, leányainak a versengésében tőlünk kerülne ki a győztes.' Solymár József kaját az első 30 fős tanfolyam, amelynek hallgatói egy hónapon át naponta együtt foglalkoznak csipkekészítéssel. A szövetkezet érdeklődik, az export-igények iránt és úgy tervezi, hogy még az idén több tanfolyamot indít. HIRDESSEN a Szolnok negyei NÉPLAP-ban! LEVEGŐZÉS Hat tanterem és a társadalmi munka SZABADTÉRI SZÍNPAD Irta: Gyomai György társadalmi munkával, sokszázezres költséggel megépüli Szol-*• nokon a szabadtéri szinp ad, a kultúra legfrissebb szószéke. Szabadtéri színpadról eddig csak álmodoztak a szolnokiak. Szabadtéri előadást is csak negyedszázaddal ezelőtt láthattak a kiválasztottak. Ezt sem a kultúra utáni nyálcsorgató epekedés hozta létre, hanem az unalom, az önreklámozás és a duhajság, amely egyre jobban eltöltötte a város akkori urait. A monoklis aranyifjaik elhatározták, hagy esti, szabadtéri előadással egybekötött úri-murit rendeznek a Művésziéle pen. Ezt előkelőén elnevezték Garden-partynak s a helyi lapokban már hetekkel előbb azt harsogták,- hogy ilyen előkelő, egyszerű és pompás est még nem volt Szolnokon, mióta Tisza a Tisza. A Müvésztelep ajtajában kívülről rendőrök álltaik. Belül rendezők ellenőrizték szigorúan a számozott meghívókat, hogy senki emberfia be ne léphessen illetéktelenül az előkelő társaságba. A Művésztelep kertjét soha nem hozták még úgy rendbe a világ fennállása óta, mint akkor. Villanyt vezettek mindenfelé. Táncparkettet csináltattak. A vár köveiből épített őrtorony pincéjét dugig rakták a legfinomabb borokkal. Oda beosztották a városi hajdúkat és a Városházán dolgozó napidíjasakat, hogy a pince kezelése jó kezekben legyen. A művészet számára pedig a torony előtti magaslatot — ahol a vár megmaradt kőasztala van — kinevezték szabadtéri színpadnak. Ezen a helyen folyt le az első szolnoki szabadtéri színpadi előadás. A műsoron akkor nem a Bánk bán szerepelt, hanem valami vegyes kabaré. A zenét két Pestről lehozott jazz zeneikor szolgáltatta. A műsor főszáma valami táncprodukció veit, melyet válogatott fiatal, fővárosi táncosnők, balettpatkányok adtak elő. A táncosnők az egyik festőművész műtennében kaptak öltözőt. Ott mindgyárt a torony melletti épületben, hogy közel legyenek a színpadhoz. Ott öltöztek, illetőleg vetkőztek neki az előadásnak. Öltözetük igen egyszerű volt: kékszínű ágyék-kötő, más semmi. Bőrüket is a hajuk tövétől a talpukig hasonló kék színre festették. S amikor előadás előtt a forró nyári estében lihegve kiálltak levegőzni az épület elé, a szájtátó fiatalság akkorákat nyelt, hogy az ádámcsutkájuk felszaladt a homlokukig. A reflektorok sárga fényt zúdítottak a szabadtéri színpadra, amikor a balettpatkányok táncoltak. A fekete éjszakában olyanok voltak a vonagló. rángatózó kék-sárga testek, mintha a vár pincéiből jöttek volna fel a holtak árnyai. A zene harsogott. A szél néha felzúgott. És zúgott a taps is, mert a táncot meg kellett ismételni, annyira tetszett a monoklis, jó házból való úrfiáknak. Az előadás után következett a lényeg. A Művésztelep két épülete mögötti téren hófehér asztalok, sorakoztak. Szólt a zene. A pincérek alig győzték hordani az asztalokra a legfinomabb ételeket. S a városi urak asztalára alig győzték hordani a hajdúk a válogatott borokat. Űri mozi volt a szabadtéri eldőás. — Mulattak az akkori urak. Éjfélkor még az újságból külön kiadást is nyomattak. így az asztalok mellett pihenő hölgyek és urak büszkén olvasták az előadásról és a róluk szóló riportot, melyben mind, mind fel voltak sorolva, összes elöneveikkel és címeikkel, ruhájuk színével, hajuk szalagjával és ékszereikkel egyetemben. ■ A város kérgeskezű munkásai, a munkanélküliek ezrei fogcsikorgatva vettek tudomást az űri muriról, mert akkor az 5 asztalukra száraz kenyér is alig jutott. Ilyen volt az első szabadtéri előadás Szolnokon. Második már nem is követte. A várbeli őrtorony mellett azóta nem ugrálták kékre meszelt táncosnők. De nincs szükség a torony előtti, akkori színpad helyére sem. Új, hatalmas szabadtéri színpadot építettek maguknak a dolgozók, melyre büszkén néz mindenki. Ez a színpad valóban szószéke lesz a szocialista kultúrának és országos hirdetője Szolnok város jó hírnevének, i KIZÁRÓLAG NŐKNEK Francia diákok Moszkvában szovjet diákok Párizsban Jászberény fiataljai készülnek a Ságvárí Endre kulturális seregszemle megyei döntőjére Csipkekészftfi tanfolyam indult Szolnokon
